European Central Bank - eurosystem
Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Kérdezzen tőlünk!

Arra törekszünk, hogy minden polgár számára átláthatóak, hozzáférhetőek és érthetőek legyünk

A több mint 340 millió európai polgárt kiszolgáló euroövezet központi bankja vagyunk. Az árak stabilan tartásán munkálkodunk, és elősegítjük a bankok biztonságának megőrzését.

Szeretne többet megtudni rólunk, a tevékenységeinkről és arról, milyen kihatással vannak azok Önre? Ha az alábbi témákra kattint, választ találhat a leggyakoribb kérdésekre, ha pedig az oldal aljára görget, felteheti a saját kérdését.

Információk az EKB-ról

Mi az EKB?

Az Európai Központi Bank (EKB) az euroövezet központi bankja, amely a forgalomban lévő pénzmennyiséget kezeli. Fő célunk, hogy stabil árakat tartsunk fenn, amit főként a megfelelő kamatlábak meghatározásával érünk el.

Feladatunk emellett a bankok felügyelete az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) keretében.

Kisokos: Mi a központi bank? Az EKB és az eurorendszer bemutatása három percben Három percben az SSM-ről

Lépéseinket olyan elvek vezérlik, mint az átláthatóság, a függetlenség és az elszámoltathatóság.

Kisokos: Miért független az EKB? Az EKB a számonkérhetőségről
Nyújt-e hitelt az EKB közvetlenül magánszemélynek vagy vállalatnak?

Az EKB nem kereskedelmi bank, nem nyújt banki szolgáltatást magánszemélyeknek, sem vállalatoknak. Lakossági kölcsön nyújtását vagy megtakarítási számla nyitását sem kínáljuk, és internetbanki webhelyünk sincs.

Az EKB továbbá:

  • nem vesz részt pénzátutalásban;
  • nem szed be határon átnyúló átutalási díjakat;
  • nem fogad el harmadik féltől betétet;
  • nem blokkol pénzeszközt, és nem bocsát ki pénzeszköz felszabadítására vonatkozó igazolást.
Milyen nyelvet beszélünk az EKB-nál?

Jelenleg 24 hivatalos uniós nyelv létezik, és bármelyiken kommunikálhatnak velünk. A kiválasztott nyelv a célközönségtől és az adott körülménytől függ. Az EKB a jogi aktusokat az EU összes hivatalos nyelvén közzéteszi, munkanyelve pedig az angol.

Kinek a tulajdonában van az EKB?

Az EKB az összes európai uniós ország központi bankjainak közös tulajdonában van. Az egyes országoknak az EKB tőkéjéből való részesedése a népességszámnak és a bruttó hazai terméknek (GDP) felel meg; a két tényező egyenlő súllyal bír. Az eurót használó országok több tőkét fizetnek be, mint azok, amelyek nem vezették be az eurót. A felsorolt különféle tényezőkből áll össze az úgynevezett tőkejegyzési kulcs, amely meghatározza az egyes nemzeti központi bankok befizetését.

Kisokos: Ki az EKB tulajdonosa?
Termel-e az EKB nyereséget, illetve keletkezhet-e vesztesége?

Az EKB – más intézményekhez hasonlóan – termelhet nyereséget, és keletkezhet vesztesége. Az EKB nettó nyeresége, illetve vesztesége az euroövezet nemzeti központi bankjai között oszlik meg. A KBER alapokmánya kimondja, hogy a nyereség legfeljebb 20%-a tartalékként felhalmozható, míg a fennmaradó részt az EKB részvényesei között kell felosztani a befizetett részesedésük arányában. Az esetleges veszteségeket az általános tartalékból, az adott évi bevételből vagy az egyes nemzeti központi bankoknak juttatott összegekből lehet fedezni.

Kisokos: Van-e az EKB-nak nyeresége?
Milyen lépéseket tett az EKB az ukrajnai háborúval kapcsolatban?

A Kormányzótanács messzemenő támogatásáról biztosítja az ukrajnaiakat.

Végrehajtjuk az EU és az európai kormányzatok által kivetett szankciókat, és készen állunk rá, hogy minden szükséges lépést megtegyünk az euroövezet ár- és pénzügyi stabilitásának megőrzéséért.

Bővebb információ:

A 2022. február 25-i sajtóközlemény Bővebben Oroszország Ukrajna elleni támadásáról Gyakori kérdések az ukrajnai invázióról és az EKB bankfelügyeletéről

Monetáris politika

Mi az EKB monetáris politikája?

Az EKB monetáris politikája felöleli mindazokat a döntéseket, amelyeket a pénz költségének és elérhetőségének a befolyásolására hozunk az árstabilitási cél teljesítése érdekében. Elsődleges monetáris politikai instrumentumunk az EKB irányadó kamatlábainak csoportja. Ezek bárminemű módosítása – több hónapos késleltetéssel – a gazdaság minden kamatlábára kihat, különösen azokra, amelyeken a kereskedelmi bankok kölcsönt adnak a magánszemélyeknek és a vállalatoknak. Szükség esetén felhasználunk egyéb eszközöket is, hogy megkönnyítsük az árstabilitásra vonatkozó elsődleges célunk elérését.

A legfrissebb monetáris politikai döntések Árstabilitási célunk és a stratégiai felülvizsgálat Christine Lagarde: interjú a Redaktionsnetzwerk Deutschland hírszolgálattal
Miért olyan fontos az árstabilitás?

Az EKB elsődleges célja az árstabilitás, ahogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkében elő van írva. A Kormányzótanács megítélése szerint az árstabilitás fenntartásának legjobb módja a középtávon 2%-os inflációs cél követése, amelyet a harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mérünk.

A stabil áraknak köszönhetően az egyének jobban meg tudják tervezni a kiadásaikat, a vállalatokat pedig beruházásra ösztönzi. A fizetőeszközbe vetett bizalom fennmaradását is elősegítik azáltal, hogy stabilizálják az egy bizonyos euroösszegért megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségét.

Kisokos: Miért fontos az árak stabilitása? Miért 2%-os az inflációs célunk?
Hogyan mérik az árstabilitást?

Megítélésünk szerint a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a megfelelő mérőszám az árstabilitási cél elérésének az értékeléséhez.

A HICP a fogyasztói árak inflációját méri, azaz az euroövezeti háztartások által vásárolt fogyasztási javak és szolgáltatások árának időbeli változásait.

Azért nevezzük „harmonizáltnak”, mert minden uniós ország azonos módszertant alkalmaz, ami lehetővé teszi két ország adatainak összehasonlítását.

A HICP-t az Eurostat és a nemzeti statisztikai intézetek harmonizált statisztikai módszereknek megfelelően állítják össze.

Miért magas jelenleg az infláció?

A jelenlegi magas infláció hátterében három fő tényező áll. Először is, a magasabb energiaárak növelik az inflációt, ahogy drágul az olaj, a gáz és a villamos energia. Másodszor, azért is emelkednek az árak, mert a kínálatnál gyorsabban nő a kereslet, amellyel a vállalatok nehezen tudnak lépést tartani, mivel a világjárvány által megviselt ellátási láncok helyreállításával foglalkoznak. Harmadszor, az árak a pandémia tetőzésekor kivételesen alacsonyak voltak. Ha a mostani magasabb árakat ezekhez a nagyon alacsony szintekhez hasonlítjuk, akkor a különbség nagynak látszik.

Kisokos: Miért olyan magas jelenleg az infláció? Christine Lagarde: interjú a Redaktionsnetzwerk Deutschland hírszolgálattal Isabel Schnabel: interjú a Jung & Naiv című műsorban (német nyelven)
Miért alacsonyak a kamatlábak?

Ha az infláció középtávon várhatóan a 2%-os cél alatt van, az EKB az irányadó kamatlábak és egyéb eszközök igénybevételével ösztönzi a gazdaságot. Az alacsonyan meghatározott kamatláb segíti a bankokat az olcsó hitel nyújtásában, ami élénkíti a beruházásokat és a fogyasztást is a gazdaságban. Az alacsony kamatlábak felfelé tolják a nyugdíjak, a lakástulajdon és hasonló eszközök értékét, ami megint csak a kiadásokat serkenti. Mindez élénkebb konjunktúrában és növekedésben csapódik le, ami növeli az inflációt.

Kisokos: Miért alacsonyak a kamatlábak?
Mi az eszközvásárlások célja?

Az eszközvásárlásnál a központi bank államkötvényt, vállalati kötvényt és hasonló eszközöket vásárol azzal a céllal, hogy levigye a hosszabb lejáratú kamatokat, ha fennáll a kockázata annak, hogy az infláció alacsony marad. Ez a fogyasztás és beruházás élénkítésével segíti a gazdaságot, így végső soron ösztönzi az ároldali nyomás kialakulását, valamint az inflációnak a 2%-os célhoz való eljutását.

Kisokos: Hogyan működik az eszközvásárlás?
Mi az EKB új monetáris politikai stratégiája?

Az új monetáris politikai stratégiánkat 2021. július 8-án tettük közzé. A stratégia előző, 2003-as felülvizsgálata óta az euroövezet gazdasága és a világgazdaság mélyreható átalakuláson ment keresztül. A lassuló termelékenységből eredő hatások, a megváltozott demográfiai jellemzők és a pénzügyi válság öröksége nyomán kevésbé vagyunk képesek arra, hogy önmagában az irányadó kamatlábak módosításával elérjük a céljainkat. Emellett a globalizáció, a digitális átalakulás, a környezeti fenntarthatóságot fenyegető veszélyek és a pénzügyi rendszer átalakulása is nehéz feladat elé állítja a monetáris politikát.

Míg megbízatásunk a Szerződésekben van lefektetve, a monetáris politikai stratégiánk kidolgozása ránk van bízva. A stratégia ismerteti, hogy a megfelelő monetáris politikai eszköztárral hogyan kívánjuk megvalósítani az euroövezet árstabilitására vonatkozó elsődleges célunkat. Az EKB az új stratégia értelmében 2%-os szimmetrikus inflációs célt tűz ki, ami azt jelenti, hogy a célnál kisebb infláció éppen olyan nemkívánatos, mint a túl magas infláció.

Bővebben a stratégiai felülvizsgálatról
Van-e további kérdése monetáris politikánkról?

Szeretne többet megtudni monetáris politikai eszközeinkről, intézkedéseinkről és döntéseinkről?

Bővebben a monetáris politikáról

Szeretne többet megtudni a stratégiai felülvizsgálat főbb tanulságairól?

Kérdések és válaszok a stratégiai felülvizsgálatról

Bankfelügyelet

Mi a bankfelügyelet?

Az európai bankfelügyelet célja szavatolni az európai bankrendszer biztonságát és szilárdságát, fokozni a pénzügyi integrációt és stabilitást, valamint biztosítani a következetes felügyeletet.

Az EKB kisokosa: az európai bankfelügyelet
Mi az SSM?

Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) Európa bankfelügyeleti rendszere. Az EKB bankfelügyeletét és a mechanizmusban részt vevő országok nemzeti felügyeleteit tömöríti magában.

Három percben az SSM-ről
Az EKB bankfelügyeletének hatáskörébe tartoznak-e a fogyasztóvédelemmel és a pénzmosással kapcsolatos kérdések?

Nem, a fogyasztóvédelem és a pénzmosás elleni küzdelem az EKB hatáskörén kívül esik, a nemzeti felügyeletek feladata marad. Amennyiben panaszt kíván tenni valamely bank ellen, szíveskedjen közvetlenül a bankkal felvenni a kapcsolatot, vagy forduljon panaszával az illetékes nemzeti hatósághoz.

Illetékes nemzeti hatóságok A pénzmosás elleni küzdelem
Mit tehetek, ha felmerül bennem az uniós jog megsértésének gyanúja?

Arra ösztönzünk mindenkit, hogy a visszaélések bejelentésére szolgáló felületünkön közvetlenül jelentsék be a vonatkozó uniós jog feltételezett megsértését. Az EKB megfelelő védelmet biztosít a jogsértést bejelentő és az azzal vádolt személyeknek, valamint az ügyhöz tartozó minden személyes adatnak is.

Hogyan kérhetek konkrét információkat a felügyelt bankokról?

Az információk hozzáférhetőségét az EKB-ban elengedhetetlennek tekintjük. A lehető legnagyobb átláthatóságra törekszünk, ugyanakkor védjük a feladataink ellátásának módjára vonatkozó titkos adatokat.

Az egyes felügyelt bankokra vonatkozó információkat az európai jogban (pl. a tőkekövetelményekről szóló irányelvben) meghatározott számos szakmai titoktartási követelmény védi.

Az EKB dokumentumaiba való betekintésről a 2004. március 4-i EKB/2004/3 módosított határozat rendelkezik. Összhangban a nyílt, átlátható tájékoztatás iránti elkötelezettségünkkel nyilvános dokumentumtárat hoztunk létre a kutatás elősegítésére.

Nyilvános dokumentumtár megtekintése
Mely bankokat felügyeli az EKB?

A közvetlenül az EKB felügyelete alá tartozó bankokat jelentős hitelintézetnek, míg az általunk közvetve felügyelt bankokat kevésbé jelentős hitelintézetnek nevezzük.

Az EKB által felügyelt szervezetek jegyzéke
Mi a SREP?

A felügyeletek vizsgálják a bankokra ható kockázatokat, és ellenőrzik, hogy a bankok rendelkezésére állnak-e az ezek kezelésére alkalmas eszközök. Ez a folyamat a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés (SREP), amelynek célja a banki kockázati profilok következetes értékelése és a szükséges felügyeleti intézkedések meghatározása.

A SREP-ről többet is megtudhat a bankfelügyelet honlapján
Mi a stresszteszt?

A bankfelügyelet stressztesztekkel értékeli, hogy a bankok milyen jól tudnak megbirkózni a pénzügyi és gazdasági sokkhatásokkal. A vizsgálati eredmények segítségével a felügyelet meg tudja határozni a bank sérülékeny pontjait, hogy a problémákra idejekorán megoldást keressen a felügyeleti párbeszéd részeként.

A stressztesztekről többet is megtudhat a bankfelügyelet honlapján
Van-e további kérdése a bankfelügyelettel kapcsolatban?

Az euro és a fizetési rendszerek

Milyen előnnyel jár az európaiaknak az euro?

Az euro létrehozása figyelemreméltó eredmény volt, hiszen segítségével az európai polgárok könnyebben és biztonságosabban utazhatnak, tanulhatnak és dolgozhatnak külföldön. A Maastrichti Szerződés az európai integrációs folyamat egyik fontos mérföldköve, amely többek között előkészítette a terepet a közös valutának.

Hogyan részesülnek az európaiak az euróval járó előnyökből?
Mi a digitális euro?

Az EKB jelenleg vizsgálja a digitális euro bevezetésének lehetőségét. Ezt az elektronikus pénzt az eurorendszer bocsátaná ki, és központi banki pénz lévén kockázatmentes lenne. Jelenleg a készpénz az egyetlen olyan jegybankpénz, amely használható kis összegű fizetésre. A digitális euro további euróban történő fizetési lehetőséget jelentene, amely nem helyettesítené, hanem kiegészítené a készpénzt. Emellett (egy az egyben) átváltható lenne az euro minden más formájára, például bankjegyekre.

Bővebben a digitális euróról
Milyen előnyökkel járna a digitális euro?

A digitális euro ötvözné a digitális fizetőeszköz hatékonyságát a jegybankpénz biztonságával. Ezzel segítené az Európai Uniót abban, hogy független maradjon az euroövezeten kívül kibocsátott és ellenőrzött digitális fizetési módoktól. Biztosítaná továbbá a pénzügyi stabilitást és a monetáris szuverenitást, és segítene fenntartani a digitális korban a fizetésforgalomba vetett bizalmat.

Miért nem számítana a digitális euro kriptoeszköznek vagy stabil kriptopénznek?

A kriptoeszközök alapvetően különböznek a központi banki pénztől: áruk rendkívül volatilis, ami miatt nehezen használhatóak fizetőeszközként vagy elszámolási egységként, nem rendelkeznek belső értékkel, és nem támogatja őket közintézmény. Hasonló probléma áll fenn a „stablecoin”, vagyis a stabil kriptopénz esetében is: megbízhatósága alapvetően a kibocsátótól és a fedezeti eszközöktől függ. További bizonytalanságot jelent, hogy a kibocsátó betartja-e ígéretét, miszerint az érmék értékét hosszú távon stabilan tartja.

A digitális euro ezzel szemben jegybankpénz lenne, ami azt jelenti, hogy központi bank bocsátaná ki, és úgy terveznék meg, hogy megfeleljen a polgárok igényeinek: a magánélet tiszteletben tartása mellett kockázatmentes is lenne.

Milyen lehetne a digitális euro kialakítása?

Az eurorendszer szakértői számos alapvető követelményt meghatároztak, hogy jobban megismerhessük a digitális euro lehetséges jövőbeli formáját – többek között a könnyű hozzáférhetőséget, a teherbírást, a biztonságot, a hatékonyságot, a magánélet védelmét és a jogszabályok tiszteletben tartását. Kialakításánál fontos szempont lenne a már létező fizetési szolgáltatásokkal való átjárhatóság, ami elősegítheti a páneurópai fizetésforgalmat, miközben további szolgáltatásokat bocsát a fogyasztók rendelkezésére.

Miért tervezi újra az EKB az eurobankjegyeket?

Az eurobankjegyek megbízhatóságának és a beléjük fektetett közbizalomnak a megőrzéséért az EKB és az eurorendszer nemzeti központi bankjai felelnek. 2021 decemberében az EKB elkezdte kidolgozni az eurobankjegyek új témájának és rajzolatainak koncepcióját annak érdekében, hogy az európai polgárok jobban azonosulhassanak velük, és hogy a bankjegyek és biztonsági elemeik a rendelkezésre álló legjobb technológiára támaszkodjanak.

Csak az újratervezési folyamat befejezése után, 2024-ben hozunk végleges döntést az új bankjegyek gyártásáról és kibocsátásáról.

Sajtóközlemény az újratervezésről
Érvényes-e még az 500 €-s bankjegy?

500 €-s bankjegyet már nem bocsátunk ki, de továbbra is törvényes fizetőeszköz marad, megtartva fizető- és értékőrző funkcióját.

Bővebben az 500 €-s bankjegyről
Felhasználhatok-e eurobankjegyekről készült képeket?

Az eurobankjegyképek nem szakmai célra előzetes engedély nélkül felhasználhatók a hatályos szabályok (különös tekintettel az EKB/2013/10 határozat 2. cikkére) tiszteletben tartása mellett azért, hogy az utánzatot soha ne lehessen összetéveszteni a valódi bankjeggyel (ez ugyanis rontaná az euróba vetett bizalmat).

Ha szakmai célokra szeretne nagy felbontású eurobankjegyképeket felhasználni, vegye fel velünk a kapcsolatot az Euro-Banknotes-Images@ecb.europa.eu címen, és megvizsgáljuk a kérést, majd jóváhagyás esetén elküldjük a megfelelő képeket elektronikus formában.

Mi a TARGET2?

A TARGET2 az EKB és a nemzeti központi bankok tulajdonában és üzemeltetésében levő fizetési rendszer, amely a leggyakrabban használt platform a központi bankok és a kereskedelmi bankok nagy volumenű kifizetéseihez. Az EKB és a nemzeti központi bankok nem szolgálhatnak információval az egyes banki átutalások státuszáról, sem az euroövezeten belül, sem nemzetközi szinten.

Bővebben a TARGET2-ről
Mi a TIPS?

A TIPS egy piaci infrastruktúra-szolgáltatás, amelyet az EKB és a nemzeti központi bankok indítottak el 2018-ban, és amely lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy valós idejű pénzátutalást kínáljanak ügyfeleiknek a nap 24 órájában. A TIPS-nek köszönhetően az azonnali fizetési tranzakciókat mostantól gyorsan és biztonságosan lehet lebonyolítani.

További információk az azonnali fizetési elszámolásról
Van még kérdése az euróval és a fizetési rendszereinkkel kapcsolatban?

Mi a készpénzstratégiánk? Miért fontos a készpénz? Mivel fizetnek szívesen az euroövezetben élők?

Itt megtalálja a választ ezekre a kérdésekre

Miért olyan fontosak a fizetési rendszerek?

Látogasson el honlapunk fizetésforgalommal és piacokkal foglalkozó szekciójába

Éghajlatváltozás

Milyen hatást fejt ki az éghajlatváltozás a monetáris politikára?

Az egyre gyakoribb és súlyosabb természeti katasztrófák negatívan hatnak a gazdaságra és a pénzügyi rendszerre. Érinthetik a gazdasági növekedést, az inflációt, valamint azt, hogyan gyűrűzik át a monetáris politika az emberekhez és a vállalkozásokhoz. Ez következményekkel jár az árstabilitásra, vagyis az EKB elsődleges megbízatására, így a klímaváltozással kapcsolatos megfontolásokat beépítettük a monetáris politikai keretbe.

Hogyan vesszük figyelembe az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket a monetáris politikai döntések során?
Mi az EKB éghajlatváltozási központja?

Az éghajlatváltozási központ a házon belüli szakértelem kiaknázásával alakítja az éghajlattal kapcsolatos programunkat, szoros együttműködésben az EKB-t alkotó különböző szervezeti egységekkel. Tevékenysége a monetáris politikától a prudenciális funkciókig terjed. Úgy döntöttünk továbbá, hogy az EKB pénzeszköz-portfóliójának egy részét befektetjük a Nemzetközi Fizetések Bankja által kezelt, euróban denominált zöldkötvény-alapba.

Sajtóközlemény az éghajlatváltozási központról
Hogyan tervezi az EKB „kizöldíteni” monetáris politikáját?

Az EKB Kormányzótanácsa a stratégiai felülvizsgálatunk eredményeként ambiciózus útvonaltervet dolgozott ki arról, hogyan építsük be a munkánkba az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat.

Sajtóközlemény a cselekvési tervről, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiába való felvétele
Befektet-e az EKB zöldkötvényekbe?

Jelenleg az EKB tulajdonában a jegybankképes zöld vállalati kötvények mintegy egyötöde található. A zöldkötvény-kibocsátás jellemzően olyan ágazatokban összpontosul, mint a közművek, az infrastruktúra, a szállítás és az építőipar. Az ezekben működő vállalatok zöldkötvények kibocsátásával finanszírozzák a hatékonyabb technológiák bevezetését, a szén-dioxid-lábnyomuk csökkentését és az energiaportfólióiknak a megújítható energiaforrások felé való átirányítását.

Bár nem a központi bankok a klímaváltozás elleni küzdelem legfontosabb szereplői, ez egyértelműen olyan kérdés, amely hatással van az árstabilitással kapcsolatos elsődleges megbízatásunkra és a monetáris politikai stratégiánkra.

Szeretne többet megtudni arról, hogyan közelíti meg az EKB az éghajlatváltozás kérdését?

Bővebben a klímaváltozás és az EKB kapcsolatáról
Miért kell a bankoknak törődniük a klímaváltozással?

Az éghajlati és környezeti kockázatok egyre fontosabbak a bankok számára. Tájékozódjon a szélsőséges időjárási eseményeknek a bankokra gyakorolt hatásáról, és hogy mit tehetnek az utóbbiak annak érdekében, hogy fenntartsák fontos hitelezői szerepüket, és hozzájáruljanak a karbonszegény gazdaságra való átálláshoz.

Videó: Miért kell a bankoknak törődniük a klímaváltozással? Sajtóközlemény: Az EKB bankfelügyelete elindította a 2022. évi klímakockázati stressztesztet

Válaszunk a koronavírus-járványra

Hogyan reagált az EKB a koronavírus (Covid19)-világjárvány kitörésére?

2020-ban és 2021-ben az EKB monetáris politikai és bankfelügyeleti intézkedéscsomagot vezetett be a pandémia euroövezeti gazdaságra gyakorolt hatásának enyhítése és minden európai polgár támogatása érdekében.

Válaszunk a pandémiára

2022. február 10-én bejelentettük a bankok rendelkezésére álló utolsó átmeneti könnyítő intézkedések lezárultát.

Ezek a gyakori kérdések részletesen ismertetik az EKB bankfelügyeletének 2020-ban és 2021-ben végrehajtott pandémiás intézkedéseit.

Mi a PEPP?

A pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) egy eszközvásárlási program, amelyet 2020 márciusában indítottunk el a koronavírus-világjárvány negatív hatásainak ellensúlyozására. A PEPP célja az volt, hogy segítse a lakosságot, a vállalatokat és a kormányzatokat kedvező feltételek mellett hozzájutni a számukra szükséges forrásokhoz, ami támogatja a gazdaságot a világjárvány jelentette nehézségek átvészelésében.

Mi a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP)? Sajtóközlemény a PEPP-ről
Hogyan támogatja az EKB a hitelhez jutást?

Hosszú távú finanszírozást kínáltunk a bankoknak, hogy segítsük a háztartásoknak és vállalatoknak (köztük a kis- és középvállalkozásoknak) való hitelnyújtást. Az ezekre a forrásokra felszámított kamatlábat csökkentettük, arra ösztönözve a bankokat, hogy élénkítsék hitelezési tevékenységüket. Emellett bővítettük azon eszközök listáját, amelyeket a bankok fedezetként használhatnak (azaz egyfajta biztosítékként, amikor a bankok kölcsönt vesznek fel tőlünk). Együttesen ezek az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy a bankok a pandémia folyamán végig fenntartsák a háztartásoknak és a vállalkozásoknak nyújtott hitelezési tevékenységüket.

Elolvasom: Mi a fedezet?
Hogyan követi nyomon az EKB a bankok informatikai és kiberbiztonsági kockázatait?

Az EKB-nak jelentett kiberbiztonsági incidensek száma nőtt a pandémia alatt; 2020-ban 54%-kal több eset történt, mint 2019-ben. A legfontosabb szolgáltatások (például a pénzügyi rendszerhez való hozzáférés) támadással és leállással szembeni védelme létfontosságú feladat. A kiberbiztonsági incidensekre vonatkozó adatszolgáltatási rendszerén keresztül és az éves informatikai kockázati kérdőívre adott banki válaszoknak a közös felügyeleti csoportok általi áttekintése révén az EKB felméri a bankok informatikai kockázatokkal szembeni kitettségét, valamint értékeli kockázatkezelésüket annak érdekében, hogy az EU pénzügyi ágazata erősebbé és digitálisan reziliensebbé váljon.

Olvassa el cikkünket: Informatikai és kiberbiztonsági kockázat: állandó küzdelem
Jogosultak-e a bankok osztalékfizetésre?

Tekintettel a pandémia okozta fokozott rendszerszintű bizonytalanságra és gazdasági feszültségekre, az EKB 2020. március 27-én rendkívüli intézkedésként azt ajánlotta a bankoknak, hogy ideiglenesen függesszék fel az összes készpénzosztalék-fizetést és részvény-visszavásárlást. A tőke megőrzése szükséges volt a prudens tőketervezés biztosításához, valamint ahhoz, hogy a bankok fenntartsák gazdaságtámogató képességüket. 

2021. július 23-án az EKB úgy határozott, hogy az osztalékra vonatkozó ajánlást nem hosszabbítja meg 2021 szeptembere után.

Felhívjuk a figyelmét

Csalás – az EKB nevével és emblémájával való visszaélés

Az EKB nem nyújt kereskedelmi banki szolgáltatásokat. Időnként azonban hamis pénzügyi tranzakciókkal és más csalárd tevékenységekkel összefüggésben visszaélnek a kilétünkkel. Előfordulhat, hogy valaki az EKB alkalmazottjának adja ki magát, vagy megtévesztési szándékkal említi valamelyik alkalmazottunk nevét, továbbá a nevünkkel és az emblémánkkal is visszaélhetnek.

Bővebben az EKB nevével való visszaélésekről és arról, hogy mit tehetünk ellene

A fogyasztóvédelem és a pénzmosás elleni küzdelem kívül esik az EKB feladatkörén

Az olyan feladatok, mint a bankok és ügyfeleik közötti kapcsolatok (fogyasztóvédelem), valamint a pénzmosás elleni küzdelem továbbra sem a mi, hanem a nemzeti felügyeletek hatáskörébe tartoznak.

Információ a pénzmosás elleni küzdelemről

Elérhetőségünk

Feladatainkkal és tevékenységeinkkel kapcsolatos kérdéseivel, megjegyzéseivel vagy javaslataival az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyikén e-mailben vagy levélben kereshet bennünket. Telefonon is elérhetők vagyunk hétfőtől péntekig, 10.00 és 12.00 óra, valamint 14.00 és 16.00 óra között.

Ebben a szekcióban található oldalak