Kérdezzen tőlünk!

Az Európai Központi Bank (EKB) az euroövezet központi bankjaként a forgalomban lévő pénzmennyiséget kezeli. Fő célunk, hogy stabil árakat tartsunk fenn, amit főként a megfelelő kamatlábak meghatározásával érünk el.

Feladatunk emellett a bankok felügyelete az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) keretében.

Lépéseinket olyan elvek vezérlik, mint az átláthatóság, a függetlenség és az elszámoltathatóság.

Az EKB nem kereskedelmi bank, nem nyújt banki szolgáltatást magánszemélyeknek és vállalatoknak. Lakossági kölcsön nyújtását vagy megtakarítási számla nyitását sem kínáljuk, és nincs internetbanki webhelyünk.

Az EKB továbbá:

• nem vesz részt pénzátutalásban;
• nem szed be határon átnyúló átutalási díjakat;
• nem fogad el harmadik féltől betétet;
• nem blokkol pénzeszközt, és nem bocsát ki pénzeszköz felszabadítására vonatkozó igazolást.

Jelenleg a meglevő 24 hivatalos uniós nyelv bármelyikén kommunikálhatnak velünk. A kiválasztott nyelv a célközönségtől és az adott körülménytől függ. Az EKB a jogi aktusokat az EU összes hivatalos nyelvén közzéteszi, munkanyelve az angol.

Az EKB az európai uniós országok központi bankjainak közös tulajdonában van. Az egyes országoknak az EKB tőkéjéből való részesedése a népességszámnak és a bruttó hazai terméknek (GDP) felel meg; a két tényező egyenlő súllyal bír. Az eurót használó országok több tőkét fizetnek be, mint azok, amelyek nem vezették be az eurót. A felsorolt különféle tényezőkből áll össze az úgynevezett tőkejegyzési kulcs, amely meghatározza az egyes nemzeti központi bankok befizetését.

Az EKB – más intézményekhez hasonlóan – termelhet nyereséget, és keletkezhet vesztesége. Az EKB nettó nyeresége, illetve vesztesége az euroövezet nemzeti központi bankjai között oszlik meg. A KBER alapokmánya kimondja, hogy a nyereség legfeljebb 20%-a tartalékként felhalmozható, míg a fennmaradó részt az EKB részvényesei között a befizetett részesedésük arányában fel kell osztani. Az esetleges veszteségeket az általános tartalékból, az adott évi bevételből vagy az egyes nemzeti központi bankoknak juttatott összegekből lehet fedezni.

A Kormányzótanács messzemenő támogatásáról biztosítja az ukrajnaiakat.

Végrehajtjuk az EU és az európai kormányzatok által kivetett szankciókat, és készen állunk rá, hogy minden szükséges lépést megtegyünk az euroövezet ár- és pénzügyi stabilitásának megőrzéséért.

Bővebb információ:

Az EKB monetáris politikája felöleli mindazokat a döntéseket, amelyeket a pénz költségének és elérhetőségének a befolyásolására hozunk az árstabilitási cél teljesítése érdekében. Elsődleges monetáris politikai instrumentumunk az EKB irányadó kamatlábainak csoportja. Ezek bárminemű módosítása – több hónapos késleltetéssel – a gazdaság minden kamatlábára kihat, különösen azokra, amelyeken a kereskedelmi bankok kölcsönt adnak a magánszemélyeknek és a vállalatoknak. Szükség esetén felhasználunk egyéb eszközöket is, hogy megkönnyítsük az árstabilitásra vonatkozó elsődleges célunk elérését.

Az EKB elsődleges célja az árstabilitás, ahogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkében elő van írva. A Kormányzótanács megítélése szerint az árstabilitás fenntartásának legjobb módja a középtávon 2%-os inflációs cél követése, amelyet a harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mérünk.

A stabil áraknak köszönhetően az egyének jobban meg tudják tervezni a kiadásaikat, a vállalatokat pedig beruházásra ösztönzik. A fizetőeszközbe vetett bizalom fennmaradását is elősegítik azáltal, hogy stabilizálják az egy bizonyos euroösszegért megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségét.

Megítélésünk szerint a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a megfelelő mérőszám ahhoz, hogy az árstabilitási célunk elérését értékeljük.

A HICP a fogyasztói árak inflációját méri, azaz azt mutatja, hogyan változnak időben az euroövezeti háztartások által vásárolt fogyasztási javak és szolgáltatások árai.

Azért nevezzük „harmonizáltnak”, mert minden uniós ország azonos módszertant alkalmaz, ami lehetővé teszi az egyes országok adatainak összehasonlítását.

A HICP-t az Eurostat és a nemzeti statisztikai intézetek harmonizált statisztikai módszereknek megfelelően állítják össze.

A jelenlegi magas infláció hátterében három fő tényező áll. Először is, a magasabb energiaárak növelik az inflációt, ahogy drágul az olaj, a gáz és a villamos energia. Másodszor, azért is emelkednek az árak, mert a kínálatnál gyorsabban nő a kereslet, amivel a vállalatok nehezen tudnak lépést tartani, mivel a világjárvány által megviselt ellátási láncok helyreállításával foglalkoznak. Harmadszor, az árak a pandémia tetőzésekor kivételesen alacsonyak voltak. Ha a mostani magasabb árakat a nagyon alacsony szintekhez hasonlítjuk, akkor a különbség nagynak látszik.

Ha az infláció középtávon várhatóan a 2%-os cél alatt van, az EKB az irányadó kamatlábak és egyéb eszközök igénybevételével ösztönzi a gazdaságot. Az alacsonyan meghatározott kamatláb segítségével a bankok olcsón tudnak hitelezni, ami élénkíti a beruházásokat és a fogyasztást a gazdaságban. Az alacsony kamatlábak továbbá felfelé tolják a nyugdíjak, a lakástulajdon és hasonló eszközök értékét, ami megint csak a kiadásokat serkenti. Mindez élénkebb konjunktúrában és növekedésben csapódik le, ami növeli az inflációt.

Az eszközvásárlásnál a központi bank államkötvényt, vállalati kötvényt és hasonló eszközöket vásárol azzal a céllal, hogy levigye a hosszabb lejáratú kamatokat, ha fennáll a kockázata annak, hogy az infláció alacsony marad. Ez a fogyasztás és beruházás élénkítésével segíti a gazdaságot, így végső soron erősíti az ároldali nyomás0t, valamint az inflációnak a 2%-os célhoz való eljutását.

Az új monetáris politikai stratégiánkat 2021. július 8-án tettük közzé. A stratégia előző, 2003-as felülvizsgálata óta az euroövezet gazdasága és a világgazdaság jelentősen átalakult. A lassuló termelékenységből eredő hatások, a megváltozott demográfiai jellemzők és a pénzügyi válság öröksége nyomán kevésbé vagyunk képesek arra, hogy egyedül az irányadó kamatlábak módosításával elérjük a céljainkat. Emellett a globalizáció, a digitális átalakulás, a környezeti fenntarthatóságot fenyegető veszélyek és a pénzügyi rendszer átalakulása is nehéz feladat elé állítja a monetáris politikát.

Míg megbízatásunk a Szerződésekben van lefektetve, a monetáris politikai stratégiánk kidolgozása ránk van bízva. A stratégia ismerteti, hogy a megfelelő monetáris politikai eszköztárral hogyan kívánjuk megvalósítani az euroövezet árstabilitására vonatkozó elsődleges célunkat. Az EKB az új stratégia értelmében 2%-os szimmetrikus inflációs célt tűz ki, ami azt jelenti, hogy a célnál kisebb infláció éppen olyan nemkívánatos, mint a túl magas infláció.

Szeretne többet megtudni monetáris politikai eszközeinkről, intézkedéseinkről és döntéseinkről?

Szeretne többet megtudni a stratégiai felülvizsgálat főbb tanulságairól?

Az európai bankfelügyelet célja szavatolni az európai bankrendszer biztonságát és szilárdságát, fokozni a pénzügyi integrációt és stabilitást, valamint biztosítani a következetes felügyeletet.

Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) Európa bankfelügyeleti rendszere. Az EKB bankfelügyeletét és a mechanizmusban részt vevő országok nemzeti felügyeleteit tömöríti magában.

Nem, a fogyasztóvédelem és a pénzmosás elleni küzdelem az EKB hatáskörén kívül esik,továbbra is a nemzeti felügyeletek feladata. Amennyiben panaszt kíván tenni valamely bank ellen, szíveskedjen közvetlenül a bankkal felvenni a kapcsolatot, vagy forduljon az illetékes nemzeti hatósághoz.

Arra ösztönzünk mindenkit, hogy a visszaélések bejelentésére szolgáló felületünkön közvetlenül jelentsék be a vonatkozó uniós jog feltételezett megsértését. Az EKB megfelelő védelmet biztosít a jogsértést bejelentőknek és a gyanúsítottaknak, valamint védi az üggyel kapcsolatos személyes adatokat.

Az információk hozzáférhetőségét az EKB-ban kiemelten fontosnak tekintjük. A lehető legnagyobb átláthatóságra törekszünk, ugyanakkor védjük a feladataink ellátási módjával kapcsolatos titkos adatokat.

Az egyes felügyelt bankokra vonatkozó információkat az európai jogban (pl. a tőkekövetelményekről szóló irányelvben) meghatározott számos szakmai titoktartási követelmény védi.

Az EKB dokumentumaiba való betekintésről a 2004. március 4-i EKB/2004/3 módosított határozat rendelkezik. Összhangban a nyílt, átlátható tájékoztatás iránti elkötelezettségünkkel nyilvános dokumentumtárat biztosítunk a kutatók rendelkezésére.

A közvetlenül az EKB felügyelete alá tartozó bankokat jelentős hitelintézetnek, míg az általunk közvetve felügyelt bankokat kevésbé jelentős hitelintézetnek nevezzük.

A felügyeletek vizsgálják a bankokra ható kockázatokat, és ellenőrzik, hogy a bankok rendelkezésére állnak-e a megfelelő kockázatkezelési eszközök. Ez a folyamat a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés (SREP), amelynek célja a banki kockázati profilok következetes értékelése és a szükséges felügyeleti intézkedések meghatározása.

A bankfelügyelet stressztesztekkel értékeli, hogy a bankok milyen eredményesen tudnak megbirkózni a pénzügyi és gazdasági sokkhatásokkal. A vizsgálati eredmények segítségével a felügyelet meg tudja határozni a bank sérülékeny pontjait, hogy a felügyeleti párbeszéd részeként a problémákra idejekorán megoldást keressen.

Az euro létrehozása figyelemreméltó eredmény, hiszen segítségével az európai polgárok könnyebben és biztonságosabban utazhatnak, tanulhatnak és dolgozhatnak külföldön. A Maastrichti Szerződés az európai integrációs folyamat fontos mérföldköve, amely többek között előkészítette a terepet a közös valutának.

Az EKB jelenleg vizsgálja a digitális euro bevezetésének lehetőségét. Ezt az elektronikus pénzt az eurorendszer bocsátaná ki, és mint jegybankpénz kockázatmentes lenne. Jelenleg a készpénz az egyetlen olyan jegybankpénz, amellyel kis összegeket lehet fizetni. A digitális euro további euróban történő fizetési lehetőséget jelentene, amely nem helyettesítené, hanem kiegészítené a készpénzt. Emellett (egy az egyben) átváltható lenne az euro minden más formájára, például bankjegyekre.

A digitális euro ötvözné a digitális fizetőeszköz hatékonyságát a jegybankpénz biztonságával. Ezzel segítené az Európai Uniót abban, hogy független maradjon az euroövezeten kívül kibocsátott és ellenőrzött digitális fizetési módoktól. Biztosítaná továbbá a pénzügyi stabilitást és a monetáris szuverenitást, és segítene fenntartani a digitális korban a fizetésforgalomba vetett bizalmat.

A kriptoeszközök alapvetően különböznek a központi banki pénztől: áruk rendkívül volatilis, ezért nehezen használhatók fizetőeszközként vagy elszámolási egységként, nem rendelkeznek belső értékkel, és nem támogatja őket közintézmény. Hasonló probléma áll fenn a „stablecoin”, vagyis a stabil kriptopénz esetében is: megbízhatósága alapvetően a kibocsátótól és a fedezeti eszközöktől függ. További bizonytalanságot jelent, hogy a kibocsátó betartja-e ígéretét, miszerint az érmék értékét hosszú távon stabilan tartja.

A digitális euro ezzel szemben jegybankpénz lenne, ami azt jelenti, hogy központi bank bocsátaná ki, és úgy terveznék meg, hogy megfeleljen a polgárok igényeinek: a magánélet tiszteletben tartása mellett kockázatmentes fizetési módot nyújtana.

Az eurorendszer szakértői számos alapvető követelményt meghatároztak a digitális euro lehetséges jövőbeli formájával kapcsolatban – többek között a könnyű hozzáférhetőséget, a teherbírást, a biztonságot, a hatékonyságot, a magánélet védelmét és a jogszabályok tiszteletben tartását. A digitális euro kialakításánál fontos szempont lenne a már létező fizetési szolgáltatásokkal való átjárhatóság, ami elősegíti a páneurópai fizetésforgalmat, miközben további szolgáltatásokat bocsát a fogyasztók rendelkezésére.

Az eurobankjegyek megbízhatóságának és a beléjük fektetett közbizalomnak a megőrzéséért az EKB és az eurorendszer nemzeti központi bankjai felelnek. 2021 decemberében az EKB elkezdte kidolgozni az eurobankjegyek új témájának és rajzolatainak koncepcióját annak érdekében, hogy az európai polgárok jobban azonosulhassanak velük, és hogy a bankjegyek és biztonsági elemeik a rendelkezésre álló legjobb technológiára támaszkodjanak.

Csak az újratervezési folyamat befejezése után, 2024-ben hozunk végleges döntést az új bankjegyek gyártásáról és kibocsátásáról.

500 €-s bankjegyet már nem bocsátunk ki, de továbbra is törvényes fizetőeszköz marad, megtartva fizető- és értékőrző funkcióját.

Az eurobankjegyképek nem szakmai célra előzetes engedély nélkül felhasználhatók a hatályos jogszabályok (különös tekintettel az EKB/2013/10 határozat 2. cikkére) tiszteletben tartása mellett. Kiemelt szempont, hogy az utánzat soha ne legyen összetéveszthető a valódi bankjeggyel (ami rontaná az euróba vetett bizalmat).

Ha szakmai célokra szeretne nagy felbontású eurobankjegyképeket felhasználni, vegye fel velünk a kapcsolatot az Euro-Banknotes-Images@ecb.europa.eu címen, és megvizsgáljuk a kérést, majd jóváhagyás után elektronikus formában elküldjük a megfelelő képeket.

A TARGET2 az EKB és a nemzeti központi bankok tulajdonában és üzemeltetésében levő fizetési rendszer, amely a leggyakrabban használt platform a központi bankok és a kereskedelmi bankok nagy volumenű kifizetéseihez. Az EKB és a nemzeti központi bankok nem szolgálhatnak információval az egyes banki átutalások státuszáról sem az euroövezeten belül, sem nemzetközi szinten.

A TIPS olyan piaci infrastruktúra-szolgáltatás, amelyet az EKB és a nemzeti központi bankok indítottak el 2018-ban, és amely lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy valós idejű pénzátutalást kínáljanak ügyfeleiknek a nap 24 órájában. A TIPS-nek köszönhetően az azonnali fizetési tranzakciókat mostantól gyorsan és biztonságosan lehet lebonyolítani.

Mi a készpénzstratégiánk? Miért fontos a készpénz? Mivel fizetnek szívesen az euroövezetben élők?

Miért fontosak a fizetési rendszerek?

Az egyre gyakoribb és súlyosabb természeti katasztrófák negatívan hatnak a gazdaságra és a pénzügyi rendszerre. Érinthetik a gazdasági növekedést, az inflációt, valamint azt, hogyan gyűrűzik át a monetáris politika az emberekhez és a vállalkozásokhoz. Ez következményekkel jár az árstabilitásra, vagyis az EKB elsődleges megbízatására, így a klímaváltozással kapcsolatos megfontolásokat beépítettük a monetáris politika keretébe.

Az EKB-ban négyféle módon foglalkozunk a témával:

• Gazdasági elemzés: a modellek, előrejelzési módszerek, kockázatértékelések átdolgozása és jobbítása
• Bankfelügyelet: a banki portfóliókban rejlő kockázatok jobb elemzésének kidolgozása
• Monetáris politika: az éghajlatváltozás hatásainak beépítése a modellezésbe és a befektetési portfóliókba (kötvények fenntarthatósági szempontjai)
• Pénzügyi stabilitás

Az éghajlatváltozási központ a házon belüli szakértelem kiaknázásával alakítja az éghajlattal kapcsolatos programunkat, szoros együttműködésben az EKB-t alkotó különféle szervezeti egységekkel. Tevékenysége a monetáris politikától a prudenciális funkciókig terjed. Úgy döntöttünk továbbá, hogy az EKB pénzeszköz-portfóliójának egy részét befektetjük a Nemzetközi Fizetések Bankja által kezelt, euróban denominált zöldkötvény-alapba.

Az EKB Kormányzótanácsa a stratégiai felülvizsgálatunk eredményeként ambiciózus útvonaltervet dolgozott ki arról, hogyan építsük be a munkánkba az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat.

Jelenleg az EKB tulajdonában a jegybankképes zöld vállalati kötvények mintegy egyötöde található. A zöldkötvény-kibocsátás jellemzően olyan ágazatokban összpontosul, mint a közművek, az infrastruktúra, a szállítás és az építőipar. Az ezekben működő vállalatok zöldkötvények kibocsátásával finanszírozzák a hatékonyabb technológiák bevezetését, a szén-dioxid-lábnyomuk csökkentését és az energiaportfólióiknak a megújítható energiaforrások felé való átirányítását.

Bár nem a központi bankok a klímaváltozás elleni küzdelem legfontosabb szereplői, ez egyértelműen olyan kérdés, amely hatással van az árstabilitással kapcsolatos elsődleges megbízatásunkra és a monetáris politikai stratégiánkra.

Szeretne többet megtudni arról, hogyan közelíti meg az EKB az éghajlatváltozás kérdését?

Az éghajlati és környezeti kockázatok egyre fontosabbak a bankok számára. Tájékozódjon a szélsőséges időjárási eseményeknek a bankokra gyakorolt hatásáról, és hogy mit tehetnek az utóbbiak annak érdekében, hogy fenntartsák fontos hitelezői szerepüket, és hozzájáruljanak a karbonszegény gazdaságra való átálláshoz.

2020-ban és 2021-ben az EKB monetáris politikai és bankfelügyeleti intézkedéscsomagot vezetett be a pandémia euroövezeti gazdaságra gyakorolt hatásának enyhítése és minden európai polgár támogatása érdekében.

2022. február 10-én bejelentettük a bankok rendelkezésére álló utolsó átmeneti könnyítő intézkedések lezárultát.

Ezek a gyakori kérdések részletesen ismertetik az EKB bankfelügyeletének 2020-ban és 2021-ben végrehajtott pandémiás intézkedéseit.

A pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) olyan eszközvásárlási program, amelyet 2020 márciusában indítottunk el a koronavírus-világjárvány negatív hatásainak ellensúlyozására. A PEPP célja az volt, hogy segítse a lakosságot, a vállalatokat és a kormányzatokat kedvező feltételek mellett hozzájutni a számukra szükséges forrásokhoz, ami támogatja a gazdaságot a világjárvány jelentette nehézségek átvészelésében.

Hosszú távú finanszírozást kínáltunk a bankoknak, hogy segítsük a háztartásoknak és vállalatoknak (köztük a kis- és középvállalkozásoknak) való hitelnyújtást. Az ezekre a forrásokra felszámított kamatlábat csökkentettük, arra ösztönözve a bankokat, hogy élénkítsék hitelezési tevékenységüket. Emellett bővítettük azon eszközök listáját, amelyeket a bankok fedezetként használhatnak (azaz egyfajta biztosítékként, amikor kölcsönt vesznek fel tőlünk). Együttesen ezek az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy a bankok a pandémia folyamán végig fenntartsák a háztartásoknak és a vállalkozásoknak nyújtott hitelezési tevékenységüket.

Az EKB-nak jelentett kiberbiztonsági incidensek száma nőtt a pandémia alatt; 2020-ban 54%-kal több eset történt, mint 2019-ben. A legfontosabb szolgáltatások (például a pénzügyi rendszerhez való hozzáférés) támadással és leállással szembeni védelme létfontosságú feladat. A kiberbiztonsági incidensekre vonatkozó adatszolgáltatási rendszerén keresztül és az éves informatikai kockázati kérdőívre adott banki válaszoknak a közös felügyeleti csoportok általi áttekintése révén az EKB felméri a bankok informatikai kockázatokkal szembeni kitettségét, valamint értékeli kockázatkezelésüket annak érdekében, hogy az EU pénzügyi ágazata erősebbé és digitálisan reziliensebbé váljon.

Tekintettel a pandémia okozta fokozott rendszerszintű bizonytalanságra és gazdasági feszültségekre, az EKB 2020. március 27-én rendkívüli intézkedésként azt ajánlotta a bankoknak, hogy ideiglenesen függesszék fel az összes készpénzosztalék-fizetést és részvény-visszavásárlást. A tőke megőrzése szükséges volt a prudens tőketervezés biztosításához, valamint ahhoz, hogy a bankok fenntartsák gazdaságtámogató képességüket. 

2021. július 23-án az EKB úgy határozott, hogy az osztalékra vonatkozó ajánlást nem hosszabbítja meg 2021 szeptembere után.