Gyakori kérdések a digitális euróról

Utolsó frissítés: 2026. augusztus 17.

A digitális euro rendeltetése és előnyei

• Miért van szüksége Európának digitális euróra?
• Hogyan mozdíthatja elő a digitális euro Európa stratégiai autonómiáját?
• Miért akarnának az emberek digitális eurót használni?
• Felváltaná-e a digitális euro a készpénzt?
• Milyen értéket kínálna a digitális euro a kereskedőknek?
• Milyen értéket kínálna a digitális euro a pénzforgalmi szolgáltatóknak?

Megvalósítás, funkcionalitás

• Hogyan működne a digitális euro?
• Ki használhatná a digitális eurót?
• Milyen fokú adatvédelmet biztosítana a digitális euro?
• Hogyan biztosítaná az EKB a digitális euro befogadó jellegét és elérhetőségét?
• Hogyan biztosítaná az EKB, hogy az egész euroövezetben azonos módon lehessen fizetni digitális euróval?
• A digitális euro alternatív pénznem lenne az eurorendszerben?
• Mi lenne a kapocs az azonnali fizetés és a digitális euro között?
• Hogyan működne a digitális euro technikai architektúrája, és olyan elosztott főkönyvi technológián alapulna-e, mint a blokklánc?

Eredmények, érdekeltek

• Jelenleg hol tart a digitális euro projektje?
• Mi a digitális euro kísérleti projektje?
• Ki vesz részt a digitáliseuro-projektben?
• Hogyan működnek közre az európai jogalkotók a folyamatban?
• Hogyan dolgozzuk ki a digitáliseuro-rendszer szabálykönyvét?

Kihatások, megfontolások

• A digitális euro programozható pénz lenne?
• Kellene-e az embereknek fizetniük a digitális euro használatáért?
• Hogyan viszonyulnak más páneurópai fizetési kezdeményezések a digitális euróhoz?
• Kompenzálnák-e a pénzforgalmi szolgáltatókat a digitális euro forgalmazásáért?
• Veszélybe sodorná-e a digitális euro a pénzügyi stabilitást azzal, hogy megfosztja a bankokat a közvetítői szereptől?
• A digitális euro bevezetése nyomán jobban ki lenne-e szolgáltatva az európai fizetésforgalom a kibertámadásoknak?
• Miben különbözne a digitális euro a stablecointól és a kriptoeszközöktől?
• Mennyibe kerülne a digitáliseuro-projekt az eurorendszernek?

1. kérdés: Miért van szüksége Európának digitális euróra?

Korunkban, amikor a digitális fizetés egyre gyorsabban normává válik, visszaesőben a készpénzhasználat, és egyre gyorsabban terjed az online vásárlás. A digitális euro a készpénz digitális formájaként digitális formában adhat hozzáférést a fogyasztóknak a jegybankpénzhez, kiegészítve így a bankjegyeket és érméket.

Megkönnyítheti az emberek életét, mivel megnyitja előttük annak a lehetőségét, hogy az egész euroövezetben elfogadott, az üzletekben, online és a személyközi fizetés során használható digitális fizetési módot válasszanak.

A készpénzhez hasonlóan a digitális euróhoz mindenki könnyedén hozzáférne, és szabadon használhatná fizetések teljesítéséhez vagy fogadásához, mivel törvényes fizetőeszköz státusszal bírna. Emellett magas szintű biztonságot és adatvédelmet kínálna, offline funkciói pedig biztosítják, hogy mindig rendelkezésre álljon, még kapcsolati problémák vagy átmeneti áramkimaradások esetén is.

Ezenkívül fenntartaná az euroövezet monetáris szuverenitását, és erősítené Európa stratégiai autonómiáját, mivel fokozná az egész európai pénzforgalmi ökoszisztéma hatékonyságát, ösztönözné az innovációt, és reziliensebbé tenné a rendszert a kibertámadásokkal és technikai zavarokkal szemben.

Röviden: a digitális euro egyszerűbbé, biztonságosabbá és hatékonyabbá tenné a pénzforgalmat, egyúttal biztosítaná, hogy az európai polgárok és vállalkozások megbízható, időtálló fizetési mód előnyeit élvezhessék a digitális korban. A fizikai készpénz kiegészítéseként lehetővé tenné az európaiak számára, hogy szabadon választhassák meg, hogyan fizetnek.

További információk arról, miért van szükségünk digitális euróra.

2. kérdés: Hogyan mozdíthatja elő a digitális euro Európa stratégiai autonómiáját?

A digitális euro páneurópai fizetési megoldást kínálva európai irányítás alatt és európai szolgáltatók által üzemeltetve euroövezet-szerte rendelkezésre állna.

Jelenleg az euroövezetben a digitális fizetésforgalom továbbra is széttagolt, országonként és felhasználási területtől függően eltér egymástól. Például az euroövezeti országok több mint 60%-a nem rendelkezik saját nemzeti kártyás fizetési rendszerrel az üzletben történő vásárlásokhoz. Ahol pedig léteznek ilyen nemzeti rendszerek, többnyire csak az országon belül működnek, és néha meghatározott jellegű fizetésekre korlátozódnak.

Ez azt jelenti, hogy a legtöbb európai fogyasztónak – mind a saját országában történő fizetések, mind az euróövezeten belüli, határon átnyúló fizetések esetében – nincs más választási lehetősége, mint a pénzforgalmi piacot uraló kisszámú, Európán kívüli vállalatra hagyatkozni. A digitális euro segíthet csökkenteni az Európán kívüli pénzforgalmi szolgáltatóktól való európai függőséget azzal, hogy európai alternatívákat kínál, és több választási lehetőséget biztosít a lakosságnak a fizetésben.

A nyílt szabványok iránti elkötelezettségünkkel és a digitális fizetés nyilvános infrastruktúrájának biztosításával lehetővé válna a szolgáltatók számára, hogy egyszerűen váltsanak páneurópai megoldásokra, ami javítaná az európai pénzforgalmi környezet versenyképességét és innovatív jellegét.

Összességében a digitális eurónak köszönhetően Európa a digitális pénzügyi szolgáltatások globális éllovasává válhat, ahol az innováció a közjót szolgálja.

3. kérdés: Miért akarnának az emberek digitális eurót használni?

A digitális euro minden alkalomra fizetési megoldást nyújthat, bármikor és az euroövezetben bárhol használható lenne – akárcsak a készpénz, de a digitális kor kívánalmainak megfelelő formában. Olyan általánosan elfogadott digitális fizetőeszköz lenne, amellyel a fogyasztók díjmentesen fizethetnének az üzletekben, az interneten és egymás között. Úgy fizethetnének digitálisan, hogy közben állami fizetőeszközt használnak, ráadásul online és offline egyaránt elérhető eszközt.

A digitális euro kialakítása a legmagasabb szintű biztonságot és adatvédelmet garantálná, összhangban a szigorú európai uniós szabályozási normákkal, amelyek a világ legkörültekintőbb biztonsági és adatvédelmi jogszabályai közé tartoznak.

Az eurorendszer nem azonosítaná a fizetési tranzakciók alapján az egyéneket, a digitális euróval végzett offline tranzakciók személyes részleteit továbbá csak a befizető és a kedvezményezett ismerné.

A digitális euro biztonságos lenne, és mint közjószág, minden fogyasztó hozzáférne, függetlenül a lakóhelyétől és a digitális vagy pénzügyi készségeinek szintjétől. A fogyatékkal élők és a bankszámlával nem rendelkezők igényeit is kielégítené, hogy mindenki élhessen a lehetőséggel.

Annak biztosítására, hogy a digitális euro az egész euroövezetben használható és elérhető legyen, az Európai Bizottság által előterjesztett digitáliseuro-rendeletre irányuló javaslat alapján a digitális fizetési módot alkalmazó kereskedőknek kötelező lenne a digitális euro elfogadása, a felügyelt bankoknak pedig az ügyfeleik részére történő forgalmazása.

4. kérdés: Felváltaná-e a digitális euro a készpénzt?

Nem, a digitális euro nem felváltaná, hanem kiegészítené a készpénzt. A készpénzzel párhuzamosan lenne forgalomban, az emberek gyors és biztonságos digitális fizetés iránti növekvő igényét kielégítve. A készpénz változatlanul törvényes fizetőeszköz maradna, továbbra is párhuzamosan használható a digitális euróval és a jelenleg elérhető bármely magánjellegű elektronikus fizetőeszközzel.

Az, hogy most folyik az eurobankjegyek újratervezése – amelynek során fejlesztjük a rajtuk elhelyezett biztonsági elemeket – bizonyítja, hogy az EKB elkötelezett a készpénz jövője iránt. Az EKB üdvözli az Európai Bizottság közös valutáról szóló csomagját, amely fenntartja a lehetőségét annak, hogy az emberek szabadon választhassanak a készpénz és a digitális euro között a jegybankpénzzel való fizetés során.

Az eurorendszer készpénzstratégiájáról és a bankjegy-újratervezési folyamatról bővebb tájékoztatást talál az EKB honlapján, a jövőbeli bankjegyekről szóló oldalon.

5. kérdés: Milyen értéket kínálna a digitális euro a kereskedőknek?

A digitális euro egy páneurópai megoldás, amely lehetővé tenné a kereskedőknek, hogy úgy értékesítsék a termékeiket és a szolgáltatásaikat Európa minden pontján, hogy ügyfeleiknek zökkenőmentes és konzisztens fizetési élményt nyújtanak. Európai alternatívát kínálva a nem európai fizetési megoldásoktól való függés csökkentésével jobb pozícióba hozná a kereskedőket a fizetési megoldások szolgáltatóival szemben, akik így költségeikből is le tudnának faragni.

A digitális euro fejlesztése során az EKB szorosan együttműködik a kereskedőkkel és azok képviselőivel. Figyelembe vesszük, amit a kereskedők fontosnak tartanak, például a zökkenőmentes integrációt a meglévő pénztári fizetési rendszerekkel, a könnyű használhatóságot és a fizetési rezilienciát. A digitális euro emellett lehetővé tenné a kereskedők számára, hogy pluszköltség nélkül, azonnal fogadják a fizetést, még internetkapcsolat nélkül is.

A digitális eurónak a fizetési ökoszisztémába való illeszkedéséről készült jelentésből és a kiskereskedők körében végzett felhasználói kutatásunkból többet megtudhat a kereskedőkkel folytatott együttműködésünkről.

6. kérdés: Milyen értéket kínálna a digitális euro a pénzforgalmi szolgáltatóknak?

A felügyelt pénzforgalmi szolgáltatóknak, például a bankoknak kulcsszerep jutna a digitális euro forgalmazásában. Ők lennének a fő kapcsolattartók a magánszemélyek, a kereskedők és a vállalkozások felé valamennyi digitális eurót érintő ügyben, biztosítva az összes végfelhasználói szolgáltatást.

Az Európai Bizottság által a digitális euro létrehozásáról szóló rendeletre vonatkozóan előterjesztett javaslatban foglalt ellentételezési modell biztosítja, hogy a bankok megfelelő ellentételezést kapjanak az általuk kínált szolgáltatásokért. Az eurorendszer nem számít fel rendszer- és feldolgozási díjat, ami csökkenti a bankok és az egész rendszer összköltségét.

A pénzforgalmi szolgáltatók még jobban kihasználhatnák a digitális euro által biztosított mögöttes pénzforgalmi infrastruktúrát ahhoz, hogy új, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat építsenek rá, az egész euroövezetben fellendítve az innovációt a lakossági pénzforgalom terén.

Az EKB innovációs platformja a piac által fejleszthető innovatív szolgáltatásokat (például feltételes fizetéseket) vizsgálta. Általuk új üzleti modellek, bevételi források és lehetőségek előtt nyílhat meg az út a pénzforgalmi szolgáltatók számára – azokban az ügyfélszegmensekben is, amelyeket egyre nehezebb megtartani –, egyúttal javíthatják a felhasználói élményt a fogyasztók és a kereskedők számára.

Az EKB továbbra is együttműködik a piaccal, hogy kiaknázza a digitális euróban rejlő innovációs potenciált, és feltárja, hogyan mozdíthatja elő a digitális euro az innovációt az euroövezetben.

A digitális eurónak a fizetési ökoszisztémába való illeszkedéséről készült jelentésből többet megtudhat a pénzforgalmi szolgáltatókkal folytatott együttműködésünkről.

7. kérdés: Hogyan működne a digitális euro?

A digitális euro felhasználásával az azonnali fizetés biztonságosan végbemenne a hagyományos boltokban és az online üzletekben, valamint személyek között, függetlenül attól, hogy mely euroövezeti országban tartózkodnak, vagy mely pénzforgalmi szolgáltatót veszik igénybe.

Egyaránt kínálna online és offline funkciókat, tehát a felhasználók akkor is igénybe vehetnék, ha a tartózkodási helyükön nincs vagy gyenge a térerő.

A digitális euro használatának megkezdéséhez a felhasználónak saját bankján vagy uniós pénzforgalmi szolgáltatón keresztül digitáliseuro-számlát kellene létrehoznia. A számla létrehozását követően a felhasználók azonnal teljesíthetnének fizetéseket, például úgy, hogy mobiltelefonjukat a boltban lévő terminálhoz érintik, vagy online fizetéskor a digitális eurót választják fizetési lehetőségként, és banki alkalmazásukon keresztül azonnal engedélyezik a fizetést.

Az offline funkciókkal történő fizetéshez a felhasználóknak először fel kellene tölteniük az offline digitáliseuro-számlát, majd telefonjukat ismerősük telefonjához vagy a boltban lévő terminálhoz kellene érinteniük.

A digitális euróval mindig biztonságosan és azonnal fizethetnénk – akár hagyományos boltban, akár online üzletben, akár valamely más személynek.

További információk a digitális euro tervezett működéséről.

8. kérdés: Ki használhatná a digitális eurót?

Ahogy az Európai Bizottság által előterjesztett digitáliseuro-rendeletre irányuló javaslatban áll, a digitális euro rendelkezésre állna az euroövezeti tagállamokban ideiglenesen tartózkodó vagy állandó lakóhellyel rendelkező személyek, illetve ott ideiglenes vagy állandó telephellyel rendelkező vállalkozások és közjogi szervezetek számára.

Emellett azok is hozzáférhetnének a digitális euróhoz, akik személyes vagy szakmai célból utaznak az euroövezetbe.

Ezenkívül az euroövezeten kívül tartózkodó vagy letelepedett személyek, vállalkozások és közjogi szervezetek is használhatnák, amennyiben digitáliseuro-számlát nyitnak az Európai Gazdasági Térség valamely tagországában vagy harmadik országban letelepedett vagy működő pénzforgalmi szolgáltatónál, feltéve, hogy az Európai Unió és az adott harmadik ország, illetve az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállam vagy harmadik ország nemzeti központi bankja megállapodik erről.

9. kérdés: Milyen fokú adatvédelmet biztosítana a digitális euro?

Az adatvédelem a digitális euro kialakításának egyik legfontosabb eleme, amely online és offline funkcióinak középpontjában áll.

• A digitális euro offline működése során készpénzjellegű adatvédelmet biztosítana a felhasználóknak, amikor valaki másnak pénzt küldenek, és amikor üzletben fizetnek vele. Offline fizetés esetén csak a fizető fél és a kedvezményezett ismerné az elvégzett tranzakció személyes adatait. A pénzmosás elleni ellenőrzéseket a kifizetést lebonyolító pénzforgalmi szolgáltató végezné el a finanszírozási és pénzkivonási folyamat során, ugyanúgy, ahogyan ez ma a készpénzfelvétel és -befizetés esetében történik.
• Az online tranzakciók esetében az eurorendszer nem tudná azonosítani a fizetést végző vagy fogadó felhasználót, védve így a személyes adatokat, de a pénzforgalmi szolgáltatók a pénzmosás elleni szabályok tiszteletben tartása céljából azonosítani tudnák a felhasználókat (ahogyan a jelenlegi bankszámlák esetében is történik).

Így akár online, akár offline zajlana a fizetés, az eurorendszer nem tudná közvetlenül összekapcsolni a digitáliseuro-tranzakciót a konkrét személlyel.

A digitális euróval kapcsolatos kérdésekre olyan uniós szabályozás lesz alkalmazandó, amely egyensúlyt teremt a magánszféra védelme és a biztonság között. Ez a megközelítés erős védelmet nyújt a tiltott tevékenységekkel szemben, miközben védi az egyének magánszféráját.

Itt további tájékoztatást talál a digitális euróról és az adatvédelemről.

10. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB a digitális euro befogadó jellegét és elérhetőségét?

A digitális euro a közjavak közé tartozna, akárcsak ma a bankjegyek és az érmék, csak digitális formában lenne elérhető. Kialakítása során fontos szempont, hogy mindenki igényét kielégítse, és hogy senki se maradjon le.

A digitális euró és a digitáliseuro-alkalmazás kialakítása során az EKB vezérelve a befogadás, hogy minden európai a szükségleteitől, képességeitől és digitális magabiztosságától függetlenül egyenlő feltételek mellett férhessen hozzá a digitális fizetéshez.

Ezért a digitáliseuro-alkalmazás javasolt kialakítása tartalmazza a lehető legjobb akadálymentességi funkciókat tartalmazza, amelyek túlmutatnak az európai akadálymentesítési irányelv követelményein, és a piacon a legfejlettebbek közé tartoznak.

A kialakítás a Web-akadálymentesítési útmutató szerinti legszigorúbb akadálymentességi követelményeket alkalmazza mobilfizetési alkalmazásokhoz igazítva, és kiterjed az észlelésre, a használhatóságra és a kognitív akadálymentességre. Az alkalmazás előreláthatólag jobb vizuális kialakítással, teljes billentyűzetes navigációval, képernyőolvasó-támogatással, egyszerűsített nyelvhasználattal, hibamegelőzéssel és további funkciókkal is rendelkezni fog.

Az alkalmazás fejlesztése jelenleg zajlik, és a 2027 második felében induló, digitális euróra vonatkozó kísérleti projekt keretében teszteljük. Ezzel párhuzamosan az alkalmazásra vonatkozó követelmények további ellenőrzésére is sor kerül a ONCE Alapítvány tagjaival, valamint az EKB és 19 nemzeti központi bank munkatársaival együtt végzett használhatósági és akadálymentességi tesztek révén, hogy az egész euroövezetben következetes és inkluzív felhasználói élmény legyen biztosítható.

A digitális euróról szóló rendeletre irányuló javaslattal összhangban a digitáliseuro-alkalmazás csak az egyik módja lenne annak, hogy az emberek hozzáférjenek az alapvető digitáliseuro-szolgáltatásokhoz. A felhasználók a bankjuk vagy pénzforgalmi szolgáltatójuk által kínált csatornákon keresztül is hozzáférhetnének a digitális euróhoz, így továbbra is ezek a csatornák biztosítanák a fő kapcsolattartó pontot a fogyasztók számára.

Az alapvető digitáliseuro-szolgáltatásokhoz a bankszámlával nem rendelkezők is ingyenesen hozzáférhetnének, ezzel csökkenne a pénzügyi és digitális kirekesztés. A felhasználók körében végzett kutatás és a fogyasztói szervezetekkel való együttműködés során fény derült arra, mennyire fontos az akadálymentesség, az intuitív kialakítás és a személyes támogatás elérhetősége, az eurorendszer pedig elkötelezett e tekintetben.

11. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB, hogy az egész euroövezetben azonos módon lehessen fizetni digitális euróval?

A digitális euro forgalmazásáért a felügyelt pénzforgalmi szolgáltatók, például az euroövezeti bankok lennének felelősek. Annak érdekében, hogy a digitális euro rendszerét az egész euroövezetben egységes módon valósítsák meg, az eurorendszer a digitáliseuro-rendszer szabálykönyvét dolgoz ki a piaci szereplők bevonásával, együttműködésen alapuló, iteratív folyamatban. A szabálykönyv a digitáliseuro-fizetésekre és a kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszert hoz létre. Célja annak biztosítása, hogy a digitáliseuro-rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltatók következetes és egységesített alapvető digitáliseuro-szolgáltatásokat kínáljanak, bizalmas, biztonságos és harmonizált élményt nyújtva felhasználók számára az egész euroövezetben, függetlenül attól, mely országban tartózkodnak, vagy mely pénzforgalmi szolgáltató működik közre – ahogyan jelenleg a készpénz esetében történik.

12. kérdés: A digitális euro alternatív pénznem lenne az eurorendszerben?

Nem. Ahogyan a bankjegyek és érmék sem alternatív valuták, hanem ugyanazon valuta különböző formái, a digitális euro is csupán egy újabb módja lenne az euróban történő fizetésnek. A digitális euro alkalmazkodna az emberek és vállalatok növekvő igényéhez a digitális fizetési módok iránt.

A lakosság fizetési preferenciáiról többet megtudhat az euroövezeti fogyasztók fizetési magatartásáról szóló tanulmányból (SPACE).

13. kérdés: Mi lenne a kapocs az azonnali fizetés és a digitális euro között?

Ma, amikor a fogyasztók üzletekben készpénzmentesen fizetnek, a kereskedők nem kapják meg azonnal a pénzt. A digitális euro révén ez megváltozna, és minden euróban történő fizetés azonnali lenne.

A digitális euróról kidolgozott egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszer lehetővé tenné az azonnali fizetési megoldások továbbfejlesztését és minden euroövezeti országba való eljuttatását. Ez csökkentené Európa függőségét attól a néhány nem európai magánvállalattól, amely jelenleg uralja a fizetési szektort.

14. kérdés: Hogyan működne a digitális euro technikai architektúrája, és olyan elosztott főkönyvi technológián alapulna-e, mint a blokklánc?

A digitális euro centralizált elszámolási platformon működne, és az eurorendszer feldolgozná és ellenőrizné az összes elszámolást és állományt. Az eurorendszer közvetlen kötelezettségeiként fontos, hogy az emberek számláján lévő digitális euro biztonságos legyen, hogy megőrizzük a bizalmat mind az euro, mind az eurorendszer iránt.

A digitális euro nem elosztott főkönyvi technológián (DLT) alapul, azonban a DLT fő tervezési elveit alkalmazza annak érdekében, hogy növelje a rendszer ellenálló képességét és hatékonyságát, valamint javítsa annak általános teljesítményét és megbízhatóságát.

A digitális euro reziliens műszaki architektúrája bevett szabványokra épülne. Több régiót lefedő rendszer, amelyben minden régió, jóval meghaladva a szokásos redundanciamodelleket, több szerverrel van ellátva, biztosítja majd a szolgáltatás folytonosságát minden körülmények között.

15. kérdés: Jelenleg hol tart a digitális euro projektje?

A digitáliseuro-projekt szépen halad előre. Az előkészítő szakasz, amely 2023 novemberében indult és 2025 októberében zárul le, elősegítette a technikai fejlesztéseket és a kísérletezve tanulást. Ez a munka a vizsgálati szakaszban (2021–2023) meghatározott tervezési döntésekre és műszaki követelményekre épült.

A vizsgálati és előkészítési szakaszokat követően az eurorendszer most további előrelépéseket tesz a technikai munkák terén, fokozza a piaci szereplőkkel való együttműködést, és folyamatosan támogatja a jogalkotási folyamatot. Célunk, hogy 2029-ben készen álljunk a digitális euro esetleges első kibocsátására, feltéve, hogy a bevezetéséhez szükséges szabályozást 2026 végére elfogadják.

16. kérdés: Mi a digitális euro kísérleti projektje?

A digitális euro kísérleti projektje az eurorendszer által szervezett teszt, amelynek célja, hogy felmérje a digitális euro gyakorlati működését. A résztvevők valós helyzetekben használják a digitális euro béta verzióját technikai funkcióinak, működési folyamatainak és a felhasználói élmény validálásához. A kísérleti projekt a tervek szerint 2027 második felében indul, és 12 hónapig tart.

A kísérleti projekt során a részt vevő eurorendszerbeli központi bankok munkatársai a béta digitális euróval fogják lebonyolítani a mindennapi fizetéseket. Például pénzt küldhetnek egymásnak (online és offline), és fizethetnek bizonyos kiválasztott kereskedőknél, többek között kávézókban, éttermekben és az EKB-hoz és a nemzeti központi bankokhoz kapcsolt online üzletekben. A béta digitális eurót csak a kísérleti projekthez használjuk, az esetleges jövőbeli digitális euróhoz hasonló módon.

Az eurorendszer kiválasztotta azt a 36 részt vevő pénzforgalmi szolgáltatót, köztük bankokat és nem banki szolgáltatókat, amelyek a tranzakciók támogatásához szükséges szolgáltatásokat fogja nyújtani.

A kísérleti projektből levont tanulságok segíteni fogják az eurorendszer folyamatban levő előkészítő munkáját és a digitális euróval kapcsolatos jövőbeli döntések megalapozását, hogy a digitális euro bevezetése esetén teljes mértékben alkalmas legyen az európaiak igényeinek kielégítésére.

További tudnivalók a digitális euro kísérleti projektjéről.

17. kérdés: Ki vesz részt a digitáliseuro-projektben?

Az Európai Központi Bankot és az euroövezet nemzeti központi bankjait tömörítő eurorendszernek garantálnia kell, hogy a digitális euro megfeleljen a felhasználói igényeknek. Ezért az eurorendszer rendszeres kapcsolatot ápol a döntéshozókkal, a jogalkotókkal, a piaci szereplőkkel, a civil társadalmi szervezetekkel és a nyilvánossággal, a digitális euro végső felhasználóival.

Erre a szerepvállalásra különböző kontextusokban kerül sor, mint például a Kis Értékű Euro-pénzforgalmi Tanács, amely az európai kis értékű fizetések piacának érdekeltjeit tömöríti magában, valamint a szabálykönyv kidolgozásával foglalkozó csoport, amely a köz- és magánszféra azon vezető szakembereiből áll, akik pénzügyi és fizetési tapasztalattal rendelkeznek (lásd a 18. kérdést).

Az EKB rendszeresen együttműködik a következőkkel:

• magánvállalatok, amelyek piaci ismereteik és a digitális euro innovációs platformján végzett tesztelésük alapján visszajelzést adnak a digitális euro technikai vonatkozásairól;
• európai civil társadalmi szervezetek, amelyek nézeteivel szemináriumok közvetítésével ismerkedik meg, előmozdítva a nyílt párbeszédet;
• potenciális végfelhasználók, akiknek a szükségleteit és preferenciáit felmérések, interjúk és fókuszcsoportok révén méri fel.

Az EKB rendszeresen részt vesz az eurocsoport értekezletein az euroövezeti országok pénzügyminisztereivel, és rendszeresen tájékoztatja a digitáliseuro-projektről az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságát.

Bővebben itt olvashat a projekt irányításáról és az érdekelt felek szerepvállalásáról.

18. kérdés: Hogyan működnek közre az európai jogalkotók a folyamatban?

2023. június 28-án az Európai Bizottság előterjesztette a közös valutáról szóló csomagot, amely javaslatokat tartalmaz a készpénz használatának támogatására és az esetlegesen bevezetendő digitális euro keretének létrehozására. Az EKB üdvözli, hogy a digitális euróra vonatkozó javaslatot kíséri olyan javaslat is, amely a készpénz szerepének megerősítését célozza, mivel mindkettő törvényes fizetőeszköz lenne, a jegybankpénz formái. A digitális euróról szóló rendeletjavaslattal biztosítható, hogy a jövőbeni digitális euro lehetőséget nyújtson az emberek és a vállalkozások számára, hogy az euroövezet bármely pontján széles körben elfogadott, olcsó, biztonságos és reziliens állami pénzzel tudjanak digitálisan fizetni.

Az EKB igény szerint támogatja a jogalkotási folyamatot és szakmai információkkal szolgál. Az eurorendszer mérlegeli a digitális euro kialakítását érintő olyan módosításokat, amelyek a jogalkotói tanácskozások során esetleg felmerülnek.

Miután az Európai Unió Tanácsa 2025. december 19-én a jogszabálytervezetről, az Európai Parlament pedig 2026. július 9-én a közös valutáról szóló csomagról fogadott el álláspontot, háromoldalú tárgyalások kezdődtek az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között.

Az uniós vezetőknek az előkészületek felgyorsítására való felhívását követően az eurorendszer arra számít, hogy a háromoldalú tárgyalások időben lezárulnak, a jogszabályok pedig 2026 végéig elfogadásra kerülnek.

Az EKB Kormányzótanácsa a digitális euro bevezetéséről szóló rendelet elfogadásáig nem hoz döntést arról, hogy kibocsátja-e a digitális eurót.

19. kérdés: Hogyan dolgozzuk ki a digitáliseuro-rendszer szabálykönyvét?

Az eurorendszer a szabálykönyv tervezetét az európai kis értékű fizetési piac képviselőivel szoros együttműködésben a szabálykönyv kidolgozásával foglalkozó csoporton (RDG) keresztül készíti el.

Az RDG, amely az európai kiskereskedelmi fizetési piac kínálati és keresleti oldalát képviselő európai szervezetek magas rangú képviselőiből áll, az EKB Kormányzótanácsa által már jóváhagyott, digitális euróval kapcsolatos tervezési döntések alapján dolgozik.

Az RDG keretén belül külön munkacsoportokat hoztak létre, amelyek a szabálykönyv olyan szakaszaira összpontosítanak, amelyek különleges szakértelmet igényelnek.

2025 júniusában a digitáliseuro-rendszer szabálykönyvének tervezete az RDG elé került piaci konzultáció céljából, amely 2025. október végéig tartott. 2025 novembere és 2026 áprilisa között az eurorendszer áttekintette a kapott visszajelzéseket, további intézkedéseket határozott meg, és módosította a szabálykönyv tervezetét. 2026 júliusában új időközi szabálykönyvtervezetet tett közzé a piaci szereplők számára.

A szabálykönyvbe beépülnek majd mindazok a jövőbeli kiigazítások, amelyek az Európai Bizottság által 2023 júniusában a digitális euróról szóló rendeletre vonatkozóan előterjesztett javaslatról a társjogalkotók között folytatott egyeztetések során merülnek fel. A digitáliseuro-rendszer szabálykönyvének végleges első változata a digitális euróról szóló rendelet elfogadása után készül el.

További információk a digitáliseuro-rendszer szabálykönyvéről.

20. kérdés: A digitális euro programozható pénz lenne?

A programozható pénz olyan digitális pénzforma, például utalvány, amelyet előre meghatározott célra használnak, és korlátozva van, hogy hol, mikor, kivel használható.

Az Európai Bizottság által előterjesztett digitáliseuro-rendeletre irányuló javaslat alapján a digitális euro soha nem lenne programozható pénz, de megkönnyítené a feltételes fizetést (például ha egy ügyfél valamit vásárolna online, és a teljesítés utáni fizetés opcióját választja).

21. kérdés: Kellene-e az embereknek bármilyen díjat fizetniük a digitális euro használatáért?

A digitális euro közjószágként szabadon használható lenne az egyes felhasználók számára.

A bankok vagy egyéb pénzforgalmi szolgáltatók emellett további szolgáltatásokat kínálhatnának ügyfeleiknek térítés ellenében. Az ilyen hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások még vonzóbbá tehetnék a digitális eurót a felhasználók számára, például feltételes fizetés esetében. Így a vásárlók biztonságosabban vásárolhatnának online, mivel a pénz csak akkor kerülne átutalásra, ha a termék kiszállítását visszaigazolták, ezáltal csökkentve a csalás kockázatát és egyszerűsítve a visszatérítést.

22. kérdés: Hogyan viszonyulnak más páneurópai fizetési kezdeményezések a digitális euróhoz?

Az EKB üdvözli azokat az európai piaci kezdeményezéseket, amelyek túlmutatnak a belföldi piacokon.

A digitális eurónak lehetővé kell tennie, hogy a hazai és regionális rendszerek különböző felhasználási esetekben és határon átnyúlóan is bővíthetők legyenek, megkönnyítve, kiterjesztve és hatékonyabbá téve az európai magánszektorbeli megoldások elfogadását az egységesített szabványok révén. Az európai pénzforgalmi szolgáltatók profitálhatnak ezekből a lehetőségekből, elsősorban mivel földrajzilag nagyobb területeket érhetnek el, és korábban nem kiszolgált felhasználási területeket vonhatnak be.

A kialakítás lehetővé teszi magánszférabeli megoldások integrálását, például a fizikai kártyákon való esetleges kettős márkajelzés (co-badging) vagy a meglévő digitális pénztárcák révén. Ezáltal a bankok és a pénzforgalmi szolgáltatók a fogyasztók számára már ismert és megbízható csatornákon és felületeken keresztül kínálhatnának digitáliseuro-fizetési funkciókat, és ezzel hozzájárulhatnának a zökkenőmentes fizetési élményhez, a felhasználóknak pedig nem kellene teljesen új fizetési eszközökkel megismerkedniük. Ugyanakkor a szolgáltatók továbbra is kitűnhetnének hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokkal és ügyfélközpontú innovációkkal. Mindkét esetben a digitális euro lehetne a „tartalék” megoldás, amely teljes páneurópai lefedettséget biztosítana, miközben a hazai vagy regionális rendszerek is megőriznék a piaci helyüket ott, ahol elfogadottak.

23. kérdés Kompenzálnák-e a pénzforgalmi szolgáltatókat a digitális euro forgalmazásáért?

Az eurorendszer olyan kompenzációs modellt támogat, amely tisztességes gazdasági ösztönzőket teremt a digitáliseuro-ökoszisztéma valamennyi résztvevőjének. A bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók esetében a kompenzációs modellnek kellene fedeznie a digitális euro forgalmazásának működési költségeit.

Ahogyan jelenleg más fizetési rendszerek esetében is történik, a digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltatók díjat számíthatnának fel a kereskedőknek ezekért a szolgáltatásokért. A kereskedők és a pénzforgalmi szolgáltatók árai limitáltak lesznek az Európai Bizottság által a digitális euróról szóló rendeletre vonatkozóan előterjesztett javaslatban foglaltak szerint.

Hasonlóan a bankjegy-előállításhoz és -kibocsátáshoz, az eurorendszer viselné a digitáliseuro-rendszer és -infrastruktúra felállításának a költségeit. Ezen túlmenően az eurorendszer arra törekszik, hogy a meglévő infrastruktúrák lehető legnagyobb mértékű újrahasznosításával minimálisra mérsékelje a pénzforgalmi szolgáltatók pótlólagos beruházási költségeit.

24. kérdés: Veszélybe sodorná-e a digitális euro a pénzügyi stabilitást azzal, hogy megfosztja a bankokat a közvetítői szereptől?

Pénzügyi rendszerünk – amelynek középpontjában a bankrendszer áll – jól működik, és az eurorendszer meg kívánja őrizni a bankok vezető szerepét a gazdaság hatékony hitelezésében.

Az EKB a következő tervezési döntésekkel minimalizálja azokat a veszélyeket, amelyek a digitális euro bevezetésével a pénzügyi rendszert érinthetik.

• A felhasználók csak korlátozott mennyiségű digitális eurót tarthatnának a számlájukon. Ez megakadályozná a bankbetétek túlzott kiáramlását, és még válság idején is segítene megőrizni pénzügyi rendszerünk stabilitását.
• A digitáliseuro-számlának a bankszámlához való hozzákapcsolása lehetővé tenné a felhasználók számára az állománylimit feletti fizetés teljesítését vagy fogadását és az esetleges hiány vagy túlfizetés azonnali fedezését a digitáliseuro-számlájuk előfinanszírozása vagy elszámolása nélkül (feltéve, hogy elegendő fedezet áll rendelkezésre a hozzákapcsolt számlán).
• Hasonlóan a pénztárcánkban levő készpénzhez, a digitáliseuro-számlán tartott digitáliseuro-állományok sem fizetnének kamatot.

Egy jogalkotási tárgyalások során felmerült kérés nyomán az EKB technikai elemzést készített a különböző hipotetikus állománylimitek lehetséges hatásainak becslése céljából. Az elemzés megerősítette, hogy a digitális euro napi fizetésforgalomban való használata nem árt a pénzügyi stabilitásnak, és hogy – tekintettel a társjogalkotók által tesztelt, személyenként legfeljebb 3000 euróig terjedő állománylimitekre – a digitális euro az euroövezeten belül nem befolyásolná negatívan a pénzügyi stabilitást még egy igen valószínűtlen, rendkívül konzervatív válságforgatókönyv esetén sem.

25. kérdés A digitális euro bevezetése nyomán jobban ki lenne-e szolgáltatva az európai fizetésforgalom a kibertámadásoknak?

Más digitális infrastruktúrákhoz hasonlóan a digitális euro is válhat kibertámadás célpontjává. Ez a kockázat a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával mérsékelhető, amelyek kiberbiztonsági szempontból reziliens, időtálló környezetet teremtenek. A kiberbiztonsági ellenőrzések tervezése során az EKB az eurorendszerben bevált, más piaci infrastruktúrákból kölcsönzött gyakorlati megoldásokat alkalmazza, valamint rendszeresen tervez teszteket a szimulált támadások kivédésére.

26. kérdés: Miben különbözne a digitális euro a stablecointól és a kriptoeszközöktől?

A digitális euro jegybankpénz lesz, amelyet az Európai Központi Bankot és az euroövezet nemzeti központi bankjait tömörítő eurorendszer bocsát ki és garantál. Az eurobankjegyekhez és -érmékhez hasonlóan törvényes fizetőeszköz lenne, amellyel mindenki fizethetne. Jegybankpénzként és közjószágként stabil és megbízható fizetőeszközről beszélünk, amely garantálja, hogy egy digitális euro egy fizikai euróval egyenértékű.

A stabil kriptopénzeket magánvállalatok hozzák létre, nem vállal értük központi bank vagy közjogi szerv garanciát. Értékük attól függ, hogy a vállalat milyen jól kezeli a tartalékait és pénzügyeit, amit a hatókörén kívül eső tényezők is befolyásolhatnak. Mindez azt eredményezi, hogy a stabilitásuk nem olyan biztos, mint az euróé.

Az olyan kriptoeszközök, mint a bitcoin vagy az Ether ismét mások. Nem áll mögöttük egyetlen intézmény sem, és nincs mögöttes értékük. Árfolyamuk jelentősen megemelkedhet, illetve lezuhanhat, és értékvesztés esetén nincs mögöttük felelős szervezet.

Lásd a (Mi a bitcoin?) című kisokost.

27. kérdés: Mennyibe kerülne a digitáliseuro-projekt az eurorendszernek?

A digitális euróba való beruházás elengedhetetlen ahhoz, hogy a valuta- és pénzforgalmi ágazat a digitális korban is megfeleljen a rendeltetésének.

A digitális euro alapelemei közül néhányat, például a fizetés-kiegyenlítést, az eurorendszerben belsőleg fejlesztenénk ki. Mások esetében, mint például az offline szolgáltatási komponens, keretmegállapodásokat kötöttünk külső szolgáltatókkal. A keretmegállapodások nem kapcsolódnak fizetéshez, és olyan biztosítékokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a hatókörnek a jogszabályok változásaival összhangban történő kiigazítását.

A teljes fejlesztési költség, amely külső és belső fejlesztésű komponenseket egyaránt magában foglal, becslések szerint 1,3 milliárd euróra tehető, míg az éves működési költségek a kibocsátástól számítva évi mintegy 320 millió euróra prognosztizálhatók. Az eurorendszer tovább folytatja az előkészületeket, válaszul az övezetbeli vezetők felhívására, hogy a lehető leggyorsabban készen álljon az esetleges kibocsátásra. Ugyanakkor a szükséges jogszabályokat még nem hozták meg. A munka ezért modulárisan van felépítve, hogy lehetővé tegye a fokozatos bővítést, és korlátozza a pénzügyi kötelezettségeket.

Az eurorendszer viselné a digitális euro rendszerének és infrastruktúrájának létrehozásával járó költségeket, ugyanúgy, mint az eurobankjegyek előállítása és kibocsátása esetében – amelyek, akárcsak a digitális euro, közjószágnak minősülnek. A bankjegyekhez hasonlóan ezeket a költségeket a seigniorage (az Európai Központi Bank pénzkibocsátásból származó bevétele) fedezné, még akkor is, ha a digitális euro tartalékai kisebbek lennének a forgalomban lévő bankjegyekhez képest. Az EKB vállalja a költségek alacsony szinten tartását úgy, hogy a lehető legjobban újrahasznosítja a meglevő infrastruktúrát, ugyanakkor olyan digitális eurót teremt, amely értéket ad a fogyasztóknak és a kereskedőknek.

Közjó jellegének megfelelően a digitális euro alapszolgáltatásait a fogyasztók ingyenesen vehetnék igénybe, az európai kereskedők számára pedig takarékos megoldást jelentene. Az eurorendszer nem számítana fel a digitális euróval kapcsolatban tranzakciós díjat, és nem is jutna ilyenhez.