Irányítási rendszer

A döntéshozó testületeken kívül az EKB irányítási rendszere egy számvizsgáló bizottságot és számos egyéb, külső és belső ellenőrzési szintet is magában foglal.

Számvizsgáló Bizottság

Az EKB és az eurorendszer szervezetirányítási rendszerének további megerősítésére magas szintű számvizsgálói bizottságot hoztak létre, amely a következő témakörökben segíti a Kormányzótanács munkáját:

  1. a pénzügyi információk megbízhatósága;
  2. a belső ellenőrzési mechanizmusok felvigyázása;
  3. összeegyeztethetőség a vonatkozó törvényekkel, szabályokkal és magatartási kódexekkel;
  4. a könyvvizsgálói feladatkör ellátása

a testület megbízatásában foglaltak szerint.
A Számvizsgáló Bizottság elnöke Erkki Liikanen, négy további tagja pedig Vítor Constâncio, Ewald Nowotny, Hans Tietmeyer és Jean-Claude Trichet.

Belső Könyvvizsgálói Bizottság

A Belső Könyvvizsgálói Bizottság – az eurorendszer/KBER és az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) belső könyvvizsgálati chartájában ( ENGLISH) foglaltaknak megfelelően – az eurorendszer/KBER és az SSM céljainak elérését független, objektív könyvvizsgálati és tanácsadói szolgáltatások nyújtásával segíti. A testület munkájának célja, hogy javítsa az eurorendszer/KBER és az SSM feladatainak és tevékenységének ellátását, valamint hogy emelje tevékenységük színvonalát.

A bizottság az EKB döntéshozó testületeinek számol be, összeállítja és végrehajtja az eurorendszer/KBER és az SSM ellenőrzési tervét, továbbá egységes könyvvizsgálói standardokat határoz meg az eurorendszeren/KBER-en és az SSM-en belül.

A külső ellenőrzés szintjei

A KBER alapokmánya a következő két szintet írja elő:

  • külső könyvvizsgálók
  • Európai Számvevőszék

A külső könyvvizsgálók az EKB éves pénzügyi kimutatását auditálják (lásd: KBER alapokmány, 27.1 cikk), míg az Európai Számvevőszék az EKB gazdálkodásának működési hatékonyságát vizsgálja (27.2 cikk).

A külső könyvvizsgálók kiválasztásának és felhatalmazásának a KBER/EKB-alapokmány 27.1 cikke szerint követendő gyakorlata (EKB kormányzótanácsi jóváhagyás: 2012. június 14.). ENGLISH

A külső könyvvizsgálók auditjelentései az EKB éves jelentésében kerülnek nyilvánosságra.

Az Európai Számvevőszék jelentései és az EKB ezekre adott válaszai az alábbi hivatkozásokon olvashatók:

A belső ellenőrzés szintjei

Belső ellenőrzés

A Belső Könyvvizsgálati Igazgatóság az EKB Igazgatóságának közvetlen felügyelete alatt működik. Mandátumát az Igazgatóság által elfogadott, a könyvvizsgálatról szóló EKB-chartában határozták meg.

A charta nemzetközileg alkalmazott szakmai szabványokra, ezeken belül is elsősorban a Belső Könyvvizsgálati Intézet (IIA) előírásaira épül.

Belső ellenőrzési struktúra

Az EKB kockázatkezelési tevékenységét összességében az Igazgatóság vigyázza fel.

A belső ellenőrzési rendszer háromszintű funkcionális megközelítésen alapul, miszerint minden egyes szervezeti egység (szekció, osztály, igazgatóság, főigazgatóság) elsődlegesen maga felel az egységhez kapcsolódó kockázatok kezeléséért, valamint a működési hatékonyság és az eredményesség biztosításáért.

Az ellenőrzés második szintjén az EKB egyéb szervezeti egységek, például a működési és a pénzügyi kockázatkezelési területek, valamint a Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda állnak, amelyek a szervezetben működő ellensúlyok és fékek érvényesülését ösztönzik és támogatják.

A harmadik szint az EKB független és objektív tanácsadói tevékenységet ellátó belső könyvvizsgálói funkciója, amelynek feladata az értékteremtésen túl az EKB működési színvonalának emelése. Ehhez járul még az EKB Számvizsgáló Bizottsága, amely tovább erősíti a fentebb bemutatott ellenőrzési szinteket és az EKB szervezetirányítási rendszerét.

Etikai keretrendszer

Az Európai Unió intézményeként az EKB közérdekű feladatokat lát el. Az etikai keretrendszerben foglalt szabályokkal és irányelvekkel arról kívánnak gondoskodni, hogy az intézmény dolgozói munkájukat a feddhetetlenség, a szakértelem, a hatékonyság és az átláthatóság legmagasabb normái szerint végezzék. Ezen alapelvek betartása az EKB hitelességének záloga, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az európai polgárok megbízzanak a szervezet vezetésében és tevékenységében.

Az EKB személyzeti szabályzatába foglalt etikai keretrendszert 2014. december 3-án, az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) létrejöttét követően módosítottuk. A módosított szabályzat 2015. január 1-jétől hatályos. Szintén ezen a napon lépett érvénybe a Felügyeleti Testület tagjaira vonatkozó magatartási kódex.

Az EKB Igazgatóságának tagjai is vállalják, hogy az etikai követelmények nekik szóló kiegészítő kódexe mellett a munkavállalói etikai szabályzatban lefektetett alapelveket is követik.

A Kormányzótanács tagjaira külön magatartási kódex vonatkozik, amely az eurorendszer és az EKB feddhetetlensége és hírneve megőrzéséért, valamint a hatékony működésért vállalt felelősségüket tükrözi.

Részletesen lásd:

Az etikai keretrendszer érvényesítése

Az SSM megalapítása után a szervezetirányítási kérdések fokozottan az EKB figyelmének középpontjába kerültek. A keretrendszer megfelelő és következetes alkalmazása, valamint az EKB szervezetirányításának fejlesztése érdekében a Kormányzótanács 2014. december 17-én Etikai Bizottság létrehozásáról határozott. A bizottság az etikai tanácsadó feladatkörét vette át, amelyet a Kormányzótanács tagjainak magatartási kódexe, valamint az Igazgatóság tagjainak szóló etikai követelmények kiegészítő kódexe ír elő a számára.

Fő feladata etikai kérdésekben tanácsot adni az EKB döntéshozatali folyamatában részt vevő testületek tagjainak egyéni megkeresése alapján.

Az Európai Központi Bank határozata az Etikai Bizottság és eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/59)

Az EKB vállalta, hogy tevékenysége megfelel a feddhetetlenségi előírásoknak, és hogy az etikai normák érvényesítése terén példamutatóan jár el. Az Igazgatóság ennek megfelelően jogkövetési és szervezetirányítási irodát is létrehozott. Az iroda az EKB módosított személyzeti szabályzatának hatályba lépésével egy időben kezdte meg működését. Hatásköre kiterjed az etikai tanácsadónak a munkavállalókkal kapcsolatos egykori feladatkörére is.

Emellett független ellenőrzési funkcióval bír, amelynek célja az EKB szervezetirányítási keretrendszerének erősítése. Ennek kapcsán az Igazgatóságnak az EKB feddhetetlenségének és hírnevének védelmére irányuló tevékenységét támogatja, azáltal, hogy elősegíti a munkavállalókra vonatkozó etikus viselkedési normák térnyerését, és erősíti az EKB elszámoltathatóságát és átláthatóságát.

Költségvetési hatóság

Az EKB-ban költségvetési hatósági jogkörrel a Kormányzótanács rendelkezik. Ez a testület fogadja el az EKB költségvetését az Igazgatóság által előterjesztett javaslat alapján. A Kormányzótanácsnak a Költségvetési Bizottság is segítséget nyújt az EKB költségvetésével kapcsolatos ügyek intézésében.

Adatvédelmi biztos

Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletének megfelelően az Igazgatóság 2002. január 1-jétől adatvédelmi biztost nevezett ki.

Az EKB-n belüli csalások megelőzése és az OLAF-vizsgálatokra vonatkozó szabályok

EU-szintű csalásellenes intézkedések

1999-ben az Európai Parlament és az EU Tanácsa elfogadta az 1073/1999/EK rendeletet (az ún. „OLAF-rendeletet”) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, hogy ezzel is támogassák a csalással, a korrupcióval, valamint a közösségi pénzügyi érdekeket sértő jogellenes cselekedetekkel szembeni erőfeszítéseket. A jogszabály lényegében felhatalmazza a hivatalt, hogy amennyiben csalás gyanúja merül fel, belső vizsgálatot végezhessen az érintett európai uniós intézményekben, szervekben, hivatalokban és ügynökségekben.

Az EKB csalás elleni intézkedései

EKB-határozat az OLAF-vizsgálatokra vonatkozó szabályokról - Az Európai Bíróság döntését követően az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa 2004. június 3-án határozatot hozott (ECB/2004/11) arról, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal milyen feltételek között végezhet vizsgálatokat az EKB-ban az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalások, korrupció és egyéb illegális tevékenységek megelőzése érdekében. A határozat, amely 2004. július 1-jén lépett érvénybe, az Európai Központi Bank személyzetének alkalmazási feltételeit módosította.

Az EKB előzőleg alkalmazott csalásellenes programja

A Kormányzótanács, bár elfogadja a csalásmegelőzést szolgáló szigorú intézkedések szükségességét, azon az állásponton volt, hogy az EKB független pozíciója és alapokmányban rögzített feladatai miatt nem lehetséges az OLAF-rendelet EKB-ban történő alkalmazása. Ehelyett önálló EKB-határozatot fogadott el 1999. október 7-én a csalások megelőzéséről (EKB/1999/5). A jogszabály átfogó csalásellenes program létrehozását írta elő, amelynek végső felügyeleti szerve egy független csalásellenes bizottság.

Az Európai Bizottság a Holland Királyság, az Európai Parlament és az EU Tanácsa támogatásával a későbbiekben megkérdőjelezte ezt az álláspontot (C-11/00 sz. ügy). Az Európai Bíróság a fent említett felek beadványáról 2003. július 10-én hozott döntésében semmisnek nyilvánította az EKB/1999/5 sz. határozatot.

A bírósági döntés egyértelműen „a közösségi rendszer keretei közé” helyezte az EKB-t. Ugyanakkor megállapította: a jogszabály megalkotóját az a szándék vezérelte, hogy az EKB a ráruházott feladatok végrehajtásában függetlenséget élvezhessen. A Bíróság mindazonáltal úgy határozott, hogy ez a függetlenség nem vonja magával az EKB teljes elkülönülését a Közösségtől, azaz nem mentesíti az összes közösségi jogszabály alól, ami összhangban van az EKB álláspontjával. Az OLAF-rendelet alkalmazása nem sérti az EKB függetlenségét feladatainak ellátása során.

Az Európai Központi Bank csalásellenes bizottsága fennállása alatt a következő éves jelentéseket alkotta meg: