Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Irányítási rendszer

Az EKB szervezetirányítását a döntéshozó testületeken kívül egy számvizsgáló bizottság, valamint számos külső és belső kontroll szint alkotja.

Számvizsgáló Bizottság

Az EKB és az eurorendszer szervezetirányítási rendszerének további megerősítésére magas szintű számvizsgáló bizottságot hoztak létre, amely a következő témakörökben segíti a Kormányzótanács munkáját:

  1. a pénzügyi információk megbízhatósága;
  2. a belső kontrollrendszer felvigyázása;
  3. az alkalmazandó jogszabályoknak, szabályoknak és magatartási kódexeknek való megfelelés;
  4. a számvizsgálói feladatkör ellátása

a Számvizsgáló Bizottság megbízatásában foglaltak szerint.

A bizottság elnöke Yannis Stournaras, négy további tagja pedig Josef Bonnici, Luis de Guindos, Patrick Honohan és Jens Weidmann.

Belső Ellenőrzési Bizottság

A Belső Ellenőrzési Bizottság – az eurorendszer/KBER és az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) ellenőrzési chartájában (csak angolul olvasható) foglaltaknak megfelelően – az eurorendszer/KBER és az SSM céljainak elérését független, objektív biztosítási és tanácsadói szolgáltatások nyújtásával segíti.

A testület munkájának célja, hogy javítsa az eurorendszer/KBER és az SSM feladatainak és tevékenységének ellátását, valamint hogy emelje tevékenységük színvonalát. A bizottság az EKB döntéshozó testületeinek számol be, összeállítja és végrehajtja az eurorendszer/KBER és az SSM ellenőrzési tervét, továbbá egységes ellenőrzési standardokat határoz meg az eurorendszeren/KBER-en és az SSM-en belül.

A külső kontroll szintjei

A KBER alapokmánya a következő két szintet írja elő:

  • külső könyvvizsgálók
  • Európai Számvevőszék

A külső könyvvizsgálók az EKB éves pénzügyi kimutatását auditálják (lásd KBER alapokmány, 27.1. cikk), míg az Európai Számvevőszék az EKB gazdálkodásának működési hatékonyságát vizsgálja (27.2. cikk).

Bevált gyakorlat a külső könyvvizsgálóknak a KBER-/EKB-alapokmány 27.1 cikke szerinti kiválasztására és megbízására, az EKB Kormányzótanácsa által jóváhagyott formában, 2017. március 10. (Διαθέσιμο μόνο στα αγγλικά)

A külső könyvvizsgálók auditjelentései az EKB éves jelentésében kerülnek nyilvánosságra.

Az Európai Számvevőszék jelentései és az EKB ezekre adott válaszai az alábbi hivatkozásokon olvashatók:

A belső kontroll szintjei

Belső ellenőrzés

A Belső Ellenőrzési Igazgatóság az EKB Igazgatóságának közvetlen felügyelete alatt működik. Megbízatását az EKB Ellenőrzési chartájában határozták meg, amelyet az EKB Igazgatósága hagyott jóvá.

A charta nemzetközileg alkalmazott szakmai szabványokra, ezeken belül is elsősorban a Belső Ellenőrök Intézetének (IIA) előírásaira épül.

Belső kontroll struktúrája

Az EKB kockázatkezelési tevékenységét összességében az Igazgatóság vigyázza fel.

A belső kontrollrendszer háromszintű funkcionális megközelítésen alapul, miszerint minden egyes szervezeti egység (szekció, osztály, igazgatóság, főigazgatóság) elsődlegesen maga felel az egységhez kapcsolódó kockázatok kezeléséért, valamint a működési hatékonyság és az eredményesség biztosításáért.

A kontrollrendszer második szintjén az EKB egyéb szervezeti egységei, például a működési és a pénzügyi kockázatkezelési területek, valamint a Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda állnak, amelyek a szervezetben működő fékek és ellensúlyok érvényesülését ösztönzik és támogatják.

A harmadik szint az EKB független és objektív tanácsadói tevékenységet ellátó belső ellenőrzési funkciója, amelynek feladata az értékteremtésen túl az EKB működési színvonalának emelése. Ehhez járul még az EKB Számvizsgáló Bizottsága, amely tovább erősíti a fentebb bemutatott kontrollszinteket és az EKB szervezetirányítási rendszerét.

Etikai keretrendszer

Az Európai Unió intézményeként az EKB közérdekű feladatokat lát el. Az etikai keretrendszerben foglalt szabályokkal és irányelvekkel arról kívánnak gondoskodni, hogy az intézmény dolgozói munkájukat a feddhetetlenség, a szakértelem, a hatékonyság és az átláthatóság legmagasabb normái szerint végezzék. Ezen alapelvek betartása az EKB hitelességének záloga, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az európai polgárok megbízzanak a szervezet vezetésében és tevékenységében.

Az EKB személyzeti szabályzatába foglalt etikai keretrendszert 2014. december 3-án, az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) létrejöttét követően módosítottuk. A módosítás 2015. január 1-jén lépett hatályba, párhuzamosan a Felügyeleti Testület tagjaira vonatkozó magatartási kódexszel.

Az EKB döntéshozóinak és vezető tisztségviselőinek egységes magatartási kódexe 2019. január 1-jén lépett hatályba.

Az etikai keretrendszer érvényesítése

Az SSM megalapítása után a szervezetirányítási kérdések fokozottan az EKB figyelmének középpontjába kerültek. A keretrendszer megfelelő és következetes alkalmazása, valamint az EKB szervezetirányításának fejlesztése érdekében a Kormányzótanács 2014. december 17-én az Etikai Bizottság létrehozásáról határozott. A bizottság átvette az etikai tanácsadó, illetve az etikai biztos azon feladatköreit, amelyeket a Kormányzótanács tagjainak magatartási kódexe, illetve az Igazgatóság tagjainak szóló etikai követelmények kiegészítő kódexe ír elő.

Az Etikai Bizottság fő feladata etikai kérdésekben tanácsot adni az EKB döntéshozatali folyamatában részt vevő testületek tagjainak egyéni megkeresése alapján.

Az Európai Központi Bank határozata az Etikai Bizottság és eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/59)

Az EKB vállalta, hogy tevékenysége megfelel a feddhetetlenségi előírásoknak, és hogy az etikai normák érvényesítése terén példamutatóan jár el. Az Igazgatóság ennek megfelelően jogkövetési és szervezetirányítási irodát is létrehozott. Az iroda az EKB módosított személyzeti szabályzatának hatályba lépésével egy időben kezdte meg működését. Hatásköre kiterjed az etikai tanácsadónak a munkavállalókkal kapcsolatos egykori feladatkörére is.

Emellett független kontroll funkcióval bír, amelynek célja az EKB szervezetirányítási keretrendszerének erősítése. Ennek kapcsán az EKB feddhetetlenségének és hírnevének védelmére irányuló igazgatósági tevékenységet támogatja, azáltal hogy elősegíti a munkavállalókra vonatkozó etikus viselkedési normák térnyerését, valamint erősíti az EKB elszámoltathatóságát és átláthatóságát.

Költségvetési hatóság

Az EKB-ban költségvetési hatósági jogkörrel a Kormányzótanács rendelkezik. Ez a testület fogadja el az EKB költségvetését az Igazgatóság által előterjesztett javaslat alapján. A Kormányzótanácsnak a Költségvetési Bizottság is segítséget nyújt az EKB költségvetésével kapcsolatos ügyek intézésében.

Adatvédelmi tisztviselő

Az adatvédelmi tisztviselő gondoskodik az EKB-n belül az (EU) 2018/1725 rendelet rendelkezéseinek alkalmazásairól, és tanácsot nyújt az adatkontrollereknek és adatkezelőknek kötelezettségeik teljesítését illetően. Az Igazgatóság alá tartozik, feladatait és kötelességeit függetlenül látja el. Az adatvédelmi biztos feladat- és hatáskörét az (EU) 2020/655 határozat részletesebben meghatározza.

(Az Európai Parlament és a Tanács 2018/1725 (EU) rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről; HL L 295, 2018.11.21., 39–98. o.)

Az Európai Központi Bank (EU) 2020/655 határozata (2020. május 5.) az Európai Központi Banknál az adatvédelemmel kapcsolatos végrehajtási szabályok elfogadásáról és az EKB/2007/1 határozat hatályon kívül helyezéséről (EKB/2020/28), (HL L 152., 2020.5.15., 13–20. o.

Az EKB-n belüli csalás megelőzése és az OLAF-vizsgálatokra vonatkozó szabályok

EU-szintű csalásellenes intézkedések

1999-ben az Európai Parlament és az EU Tanácsa elfogadta az 1073/1999/EK rendeletet („OLAF-rendelet”) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, hogy ezzel is támogassák a csalással, a korrupcióval, valamint a közösségi pénzügyi érdekeket sértő egyéb jogellenes cselekedetekkel szembeni erőfeszítéseket. A jogszabály lényegében felhatalmazza a hivatalt, hogy amennyiben csalás gyanúja merül fel, belső vizsgálatot végezhessen az érintett európai uniós intézményekben, szervekben, hivatalokban és ügynökségekben.

Az EKB csalás elleni intézkedései

EKB-határozat az OLAF-vizsgálatokra vonatkozó szabályokról - Az Európai Bíróság döntése után az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa 2004. június 3-án határozatot hozott (EKB/2004/11) arról, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal milyen feltételek között végezhet vizsgálatot az EKB-ban az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és egyéb illegális tevékenység megelőzése érdekében. A határozat, amely 2004. július 1-jén lépett érvénybe, az Európai Központi Bank személyzetének alkalmazási feltételeit is módosította. A határozatot a 2016. június 16-án megkötött, Az Európai Központi Bank és az Európai Csalás Elleni Hivatal közötti igazgatási megállapodás egészítette ki, az EKB és az OLAF közötti együttműködés erősítése céljából.

Az EKB előzőleg alkalmazott csalásellenes programja

A Kormányzótanács, bár elfogadja a csalásmegelőzést szolgáló szigorú intézkedések szükségességét, azon az állásponton volt, hogy az EKB független pozíciója és alapokmányban rögzített feladatai miatt nem lehetséges az OLAF-rendelet EKB-ban történő alkalmazása. Ehelyett önálló EKB-határozatot fogadott el 1999. október 7-én a csalások megelőzéséről (EKB/1999/5). A jogszabály átfogó csalásellenes program létrehozását írta elő, amelynek végső ellenőrző szerve egy független csalásellenes bizottság.

Az Európai Bizottság a Holland Királyság, az Európai Parlament és az EU Tanácsa támogatásával a későbbiekben az Európai Bíróság előtt megtámadta ezt az álláspontot (C-11/00 sz. ügy). A Bíróság a fent említett felek beadványáról 2003. július 10-én hozott ítéletében semmisnek nyilvánította az EKB/1999/5 határozatot.

A bírósági döntés egyértelműen megállapítja, hogy az EKB „közösségi keretek között működik”. Ugyanakkor megállapította: a jogszabály megalkotóját az a szándék vezérelte, hogy az EKB a ráruházott feladatok végrehajtásában függetlenséget élvezhessen. A Bíróság mindazonáltal úgy határozott, hogy ez a függetlenség nem vonja maga után az EKB teljes elkülönülését a Közösségtől, és nem mentesíti az összes közösségi jogszabály alól, ami összhangban van az EKB álláspontjával. Az OLAF-rendelet alkalmazása nem sérti az EKB függetlenségét feladatainak ellátása során.

Az Európai Központi Bank csalásellenes bizottsága fennállása alatt a következő éves jelentéseket alkotta meg:

LÁSD MÉG

További kapcsolódó tartalom

Publikációk

Éves jelentés

Ebben a szekcióban található oldalak