Menu

Irányítási rendszer

A döntéshozó testületeken kívül az EKB szervezetirányítását egy számvizsgáló bizottság és számos külső és belső ellenőrzési szint alkotja.

Számvizsgáló Bizottság

Az EKB és az eurorendszer szervezetirányítási rendszerének további megerősítésére magas szintű számvizsgálói bizottságot hoztak létre, amely a következő témakörökben segíti a Kormányzótanács munkáját:

  1. a pénzügyi információk megbízhatósága;
  2. a belső ellenőrzési mechanizmusok felvigyázása;
  3. összeegyeztethetőség a vonatkozó törvényekkel, szabályokkal és magatartási kódexekkel;
  4. a számvizsgálói feladatkör ellátása

Számvizsgáló Bizottság megbízatásában foglaltak szerint.
A bizottság elnöke Yannis Stournaras, négy további tagja pedig Josef Bonnici, Luis de Guindos, Patrick Honohan és Jens Weidmann.

Belső Ellenőrzési Bizottság

A Belső Ellenőrzési Bizottság – az eurorendszer/KBER és az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) ellenőrzési chartájában (csak angolul olvasható) foglaltaknak megfelelően – az eurorendszer/KBER és az SSM céljainak elérését független, objektív biztosítási és tanácsadói szolgáltatások nyújtásával segíti. A testület munkájának célja, hogy javítsa az eurorendszer/KBER és az SSM feladatainak és tevékenységének ellátását, valamint hogy emelje tevékenységük színvonalát.

A bizottság az EKB döntéshozó testületeinek számol be, összeállítja és végrehajtja az eurorendszer/KBER és az SSM ellenőrzési tervét, továbbá egységes ellenőrzési standardokat határoz meg az eurorendszeren/KBER-en és az SSM-en belül.

A külső ellenőrzés szintjei

A KBER alapokmánya a következő két szintet írja elő:

  • külső könyvvizsgálók
  • Európai Számvevőszék

A külső könyvvizsgálók az EKB éves pénzügyi kimutatását auditálják (lásd: KBER alapokmány, 27.1 cikk), míg az Európai Számvevőszék az EKB gazdálkodásának működési hatékonyságát vizsgálja (27.2 cikk).

Bevált gyakorlat a külső könyvvizsgálóknak a KBER/EKB-alapokmány 27.1 cikke szerinti kiválasztására és megbízására, az EKB Kormányzótanácsa által jóváhagyott formában, 2017. március 10.

A külső könyvvizsgálók auditjelentései az EKB éves jelentésében kerülnek nyilvánosságra.

Az Európai Számvevőszék jelentései és az EKB ezekre adott válaszai az alábbi hivatkozásokon olvashatók:

A belső ellenőrzés szintjei

Belső ellenőrzés

A Belső Ellenőrzési Igazgatóság az EKB Igazgatóságának közvetlen felügyelete alatt működik. Mandátuma az Igazgatóság által elfogadott EKB Ellenőrzési chartában van meghatározva.

A charta nemzetközileg alkalmazott szakmai szabványokra, ezeken belül is elsősorban a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének (IIA) előírásaira épül.

Belső kontrollrendszer

Az EKB kockázatkezelési tevékenységét összességében az Igazgatóság vigyázza fel.

A belső kontrollrendszer háromszintű funkcionális megközelítésen alapul, miszerint minden egyes szervezeti egység (szekció, osztály, igazgatóság, főigazgatóság) elsődlegesen maga felel az egységhez kapcsolódó kockázatok kezeléséért, valamint a működési hatékonyság és az eredményesség biztosításáért.

A kontrollrendszer második szintjén az EKB egyéb szervezeti egységek, például a működési és a pénzügyi kockázatkezelési területek, valamint a Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda állnak, amelyek a szervezetben működő fékek és ellensúlyok érvényesülését ösztönzik és támogatják.

A harmadik szint az EKB független és objektív tanácsadói tevékenységet ellátó belső ellenőrzési funkciója, amelynek feladata az értékteremtésen túl az EKB működési színvonalának emelése. Ehhez járul még az EKB Számvizsgáló Bizottsága, amely tovább erősíti a fentebb bemutatott kontrollszinteket és az EKB szervezetirányítási rendszerét.

Az etikai keretrendszer

Az Európai Unió intézményeként az EKB olyan feladatokkal van megbízva, amelyek a közérdeket szolgálják. Az etikai keretrendszerben foglalt szabályok és irányelvek garantálják, hogy a feladatok ellátása során a feddhetetlenség, a szakértelem, a hatékonyság és az átláthatóság legszigorúbb normái érvényesüljenek. Az említett alapelvek tiszteletben tartása az EKB hitelességének záloga, amely elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy az európai polgárok megbízzanak a szervezet vezetésében és tevékenységében.

Az EKB személyzeti szabályzatába foglalt etikai keretrendszert 2014. december 3-án, az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) létrejötte után módosítottuk. A módosítás 2015. január 1-jén lépett hatályba, párhuzamosan a Felügyeleti Testület tagjaira vonatkozó magatartási kódexszel.

Az EKB döntéshozóinak és vezető tisztségviselőinek egységes magatartási kódexe 2019. január 1-jén lépett érvénybe.

Az etikai keretrendszer érvényesítése

Az SSM megalapítása után a szervezetirányítási kérdések fokozottan az EKB figyelmének középpontjába kerültek. A keretrendszer megfelelő és következetes alkalmazása, valamint az EKB szervezetirányításának fejlesztése érdekében a Kormányzótanács 2014. december 17-én etikai bizottság létrehozásáról határozott. A bizottság az etikai tanácsadó feladatkörét vette át, amelyet a Kormányzótanács tagjainak magatartási kódexe, valamint az Igazgatóság tagjainak szóló etikai követelmények kiegészítő kódexe ír elő a számára.

Az Etikai Bizottság fő feladata etikai kérdésekben tanácsot adni az EKB döntéshozatali folyamatában részt vevő testületek tagjainak egyéni megkeresése alapján.

Az Európai Központi Bank határozata az Etikai Bizottság és eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/59)

Az EKB vállalta, hogy tevékenysége megfelel a feddhetetlenségi előírásoknak, és hogy az etikai normák érvényesítése terén példamutatóan jár el. Az Igazgatóság ennek megfelelően jogkövetési és szervezetirányítási irodát is létrehozott. Az iroda az EKB módosított személyzeti szabályzatának hatályba lépésével egy időben kezdte meg működését. Hatásköre kiterjed az etikai tanácsadónak a munkavállalókkal kapcsolatos egykori feladatkörére is.

Emellett független ellenőrzési funkcióval bír, amelynek célja az EKB szervezetirányítási keretrendszerének erősítése. Ennek kapcsán az EKB feddhetetlenségének és hírnevének védelmére irányuló igazgatósági tevékenységet támogatja, azáltal hogy elősegíti a munkavállalókra vonatkozó etikus viselkedési normák térnyerését, valamint erősíti az EKB elszámoltathatóságát és átláthatóságát.

Költségvetési hatóság

Az EKB-ban költségvetési hatósági jogkörrel a Kormányzótanács rendelkezik. Ez a testület fogadja el az EKB költségvetését az Igazgatóság által előterjesztett javaslat alapján. A Kormányzótanácsnak a Költségvetési Bizottság is segítséget nyújt az EKB költségvetésével kapcsolatos ügyek intézésében.

Adatvédelmi biztos

Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletének megfelelően az Igazgatóság 2002. január 1-jétől adatvédelmi tisztviselőt nevezett ki.

Az EKB-n belüli csalás megelőzése és az OLAF-vizsgálatokra vonatkozó szabályok

EU-szintű csalásellenes intézkedések

1999-ben az Európai Parlament és az EU Tanácsa elfogadta az 1073/1999/EK rendeletet (az ún. „OLAF-rendeletet”) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, hogy ezzel is támogassák a csalással, a korrupcióval, valamint a közösségi pénzügyi érdekeket sértő jogellenes cselekedetekkel szembeni erőfeszítéseket. A jogszabály lényegében felhatalmazza a hivatalt, hogy amennyiben csalás gyanúja merül fel, belső vizsgálatot végezhessen az érintett európai uniós intézményekben, szervekben, hivatalokban és ügynökségekben.

Az EKB csalás elleni intézkedései

EKB-határozat az OLAF-vizsgálatokra vonatkozó szabályokról - Az Európai Bíróság döntését követően az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa 2004. június 3-án határozatot hozott (EKB/2004/11) arról, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal milyen feltételek között végezhet vizsgálatokat az EKB-ban az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalások, korrupció és egyéb illegális tevékenységek megelőzése érdekében. A határozat, amely 2004. július 1-jén lépett érvénybe, az Európai Központi Bank személyzetének alkalmazási feltételeit módosította. A határozatot a 2016. június 16-án megkötött, Az Európai Központi Bank és az Európai Csalás Elleni Hivatal közötti igazgatási megállapodás egészítette ki, az EKB és az OLAF közötti együttműködés erősítése céljából.

Az EKB előzőleg alkalmazott csalásellenes programja

A Kormányzótanács, bár elfogadja a csalásmegelőzést szolgáló szigorú intézkedések szükségességét, azon az állásponton volt, hogy az EKB független pozíciója és alapokmányban rögzített feladatai miatt nem lehetséges az OLAF-rendelet EKB-ban történő alkalmazása. Ehelyett önálló EKB-határozatot fogadott el 1999. október 7-én a csalások megelőzéséről (EKB/1999/5). A jogszabály átfogó csalásellenes program létrehozását írta elő, amelynek végső felügyeleti szerve egy független csalásellenes bizottság.

Az Európai Bizottság a Holland Királyság, az Európai Parlament és az EU Tanácsa támogatásával a későbbiekben az Európai Bíróság előtt megtámadta ezt az álláspontot (C-11/00 sz. ügy). A Bíróság a fent említett felek beadványáról 2003. július 10-én hozott döntésében semmisnek nyilvánította az EKB/1999/5 sz. határozatot.

A bírósági döntés egyértelműen „a közösségi rendszer keretei közé” helyezte az EKB-t. Ugyanakkor megállapította: a jogszabály megalkotóját az a szándék vezérelte, hogy az EKB a ráruházott feladatok végrehajtásában függetlenséget élvezhessen. A Bíróság mindazonáltal úgy határozott, hogy ez a függetlenség nem vonja magával az EKB teljes elkülönülését a Közösségtől, azaz nem mentesíti az összes közösségi jogszabály alól, ami összhangban van az EKB álláspontjával. Az OLAF-rendelet alkalmazása nem sérti az EKB függetlenségét feladatainak ellátása során.

Az Európai Központi Bank csalásellenes bizottsága fennállása alatt a következő éves jelentéseket alkotta meg: