Miért számít az EKB-nak az éghajlatváltozás?
Az EKB-nál fontosnak tartjuk a klímaváltozás kérdését, mivel az kihat:
- a gazdaságra és az árstabilitás fenntartására vonatkozó célunkra;
- az általunk felügyelt bankokra és a biztonságosságukban és stabilitásukban betöltött szerepünkre;
- a kockázati kitettségünkre.
Milyen hatást fejt ki az éghajlatváltozás a gazdaságunkra?
Az éghajlatváltozás kétféle kockázatot jelent a gazdaságnak: fizikai és átállási kockázatot.
Melyek a fizikai kockázatok?
A fizikai kockázatok az időjárási és éghajlati változásokból eredő, a gazdaságokra hatást gyakorló kockázatok. Például előfordulhat, hogy viharok vagy árvizek megkárosítják az otthonokat és az utcákat, tönkreteszik a termést. Az éghajlatváltozás miatt az ilyen események gyakoribbá és súlyosabbá váltak az elmúlt évtizedekben, és gazdasági kihatásuk egyre nagyobb.
Az olyan hosszabb távú átalakulások, mint a megváltozott csapadékeloszlás és az emelkedő hőmérséklet szintén zavarokat okoznak egyes iparágakban és a mezőgazdaságban. Ha nem teszünk lépéseket az átalakulás lassítására, a negatív hatások csak súlyosbodnak.
Melyek az átállási kockázatok?
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése előfeltétele a klímaváltozás lassításának és a legkárosabb következmények elkerülésének. Az EU ezért vállalja, hogy 2050-ig megvalósítja az ún. kibocsátássemleges gazdaságot. Ennek érdekében minden gazdasági tevékenységünket környezetbarátabbá, „zöldebbé” kell tennünk, ideértve az áruk és szolgáltatások előállítási módját, vagy a közlekedési és táplálkozási szokásainkat. A zöldebb gazdaságra való átállás jelentős lehetőségeket rejt magában, beleértve új munkahelyek és egészségesebb környezet megteremtését.
Az átalakulás azonban kockázatokkal jár, különösen akkor, ha a fenntarthatóbb tevékenységeket ösztönző szabályozást túl gyorsan vezetik be, ezért a vállalatoknak és az embereknek nincs elég idejük alkalmazkodni. Mindez odavezethet, hogy vállalatok szüntetik be a tevékenységüket, emberek veszítik el a munkahelyüket, és romlik a pénzügyi eszközök értéke. Okozhatják ezt új rendeletek, a változó fogyasztói preferenciák és a nem környezetbarát termékeket kiszorító technológiai újítások. Ezek az ún. „átállási kockázatok”.
Miért fontos mindez az EKB-nak?
Az EKB-nál komoly érdekünk fűződik az éghajlattal kapcsolatos kockázatok megbízatásunk keretein belül való kezeléséhez. Az éghajlatváltozás hatással van arra, hogyan tartjuk stabilan az árakat, hogyan felügyeljük a bankokat, és hogyan kezeljük a klímaváltozással kapcsolatos saját kockázatainkat.
Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás az árakat?
Az éghajlatváltozás kihat a gazdaságra, így az árakra is. Például az aszályok és az erdőtüzek elvihetik a betakarítást, az árvizek és az alacsony vízszint megzavarhatja a szállítási rendszereket és ellátási láncokat, ami igen költséges a vállalatoknak. Az ilyen események a pénzügyi piacokra is átgyűrűzhetnek, aminek következtében szétterjedhet az instabilitás. Mindez kihat az árakra, és ezáltal arra a képességünkre, hogy stabilan tartsuk őket.
A környezetbarátabb tevékenységeket ösztönző szabályozás szintén befolyásolja az árakat. Például a zöld energiát alkalmazó beruházásokhoz nyújtott támogatások vagy a szénre, olajra és gázra kivetett adók ugyancsak kihatnak a gazdaságra és az árakra.
Hogyan érinti az éghajlatváltozás az általunk felügyelt bankokat?
A bankok egyik fő feladata, hogy hitelt nyújtsanak ügyfeleiknek, többek között a vállalatoknak. Ha az egyik ilyen vállalatot árvíz sújtja, a keletkező pénzügyi nehézségek miatt előfordulhat, hogy nem tudja a hitelt törleszteni. Ez a bankra is negatívan hat.
Ezért fontos, hogy tudatosítsuk a bankokban az őket érintő éghajlati kockázatokat, amelyek forrása lehet például a nagy szén-dioxid-kibocsátású ágazatokban tartott jelentős nyitott pozíciók vagy az éghajlatváltozás által leginkább érintett területeken levő ügyfeleknek való kitettség. Arra kérjük a bankokat, hogy stratégiájukban, irányítási rendszerükben és kockázatkezelésükben vegyék figyelembe ezeket a kockázatokat.
Milyen hatást fejt ki az éghajlatváltozás a mérlegünkre?
Figyelembe kell vennünk az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak való saját kitettségünket is. A klímaváltozás kihathat az eszközállományainkra és azokra a fedezetekre, amelyeket a bankoknak történő hitelnyújtás során biztosítékként elfogadunk. Ezért helyesen kell kezelnünk és mérsékelnünk kell ezeket a kockázatokat.
Milyen lépéseket tesz az EKB?
Nem az EKB a zöldebb gazdaságra való átállás főszereplője, a vezető szerep a kormányoké és a parlamenteké. Ugyanakkor megbízatásunk keretein belül kivesszük a részünket az éghajlatváltozás elleni küzdelemből.
Figyelembe vesszük, milyen kihatása van az éghajlatváltozásnak és a természetpusztulásnak monetáris politikánkra, és bankfelügyeleti szerepünkben kiemelt prioritásként kezeljük az éghajlati és a természethez kapcsolódó kockázatokat. Folyamatosan javítjuk modelljeinket, a felhasznált adatok minőségét és azokat a módszereket, amelyekkel a saját kockázatainkat kezeljük.
Elő kívánjuk mozdítani szélesebb körben is a magatartásváltozást. Szabályainkkal elérhető, hogy a bankok jobban tudatában legyenek az eszközállományukhoz kapcsolódó klímakockázatoknak, és hogy következetesen és nyíltan nyilvánosságra hozzák őket. Ha a bankok és a vállalatok tudatosabban kezelik az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat, és átláthatóbban kommunikálnak ezekről, akkor mindenki megfelelően figyelembe tudja venni őket az eszközárazás során. Emellett megosztjuk a szakértelmünket és a levont tanulságokat is, hogy másokat is ösztönözzünk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben való szerepvállalásra.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS AZ EKB