European Central Bank - eurosystem
Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

GYIK a digitális euróról

1. kérdés Átvehetné-e a digitális euro a készpénz helyét?

Nem, a digitális euro a készpénzt kiegészítené, de nem helyettesítené. A készpénz folyamatosan rendelkezésre állna az euroövezetben. A digitális euro a készpénzzel együtt funkcionálna, válaszul a gyors és biztonságos digitális fizetés iránti növekvő fogyasztói igényre.

2. kérdés A bankszektorra nézve milyen következményekkel járna a digitális euro kibocsátása?

A digitális euro nem járna negatív következményekkel a pénzügyi szektort tekintve. Ehhez a következő követelményeket vesszük figyelembe: i) a digitális euro elsősorban fizetőeszköz lenne, nem alakulna pénzügyi befektetési instrumentummá; ii) kezelésében a felügyelt közvetítők játszanának szerepet.

3. kérdés Mitől lenne jobb a digitális euro mint a stablecoin és a kriptoeszközök?

A digitális euro jegybankpénz lenne. Ez azt jelenti, hogy mögötte állna a központi bank, és az emberek szükségleteit elégítené ki: tehát kockázatmentes eszköz lenne, amely tiszteletben tartja a magánéletet és az adatvédelmet. A központi bankok megbízatásához tartozik, hogy fenntartsák a pénz értékét függetlenül attól, hogy fizikai vagy digitális megjelenési formáról beszélünk-e.

A stablecoin stabilitása és megbízhatósága végső soron a kibocsátótól függ, valamint az arra tett ígéret hitelességétől és érvényesíthetőségétől, hogy az idő előrehaladtával garantálják az értékét. A magánkibocsátók üzleti célra is felhasználhatnak személyes adatokat.

Végül nincs olyan azonosítható szervezet, amely felelősséget vállal a kriptoeszközért, tehát a követelések érvényesítésére nincs garancia.

4. kérdés A digitális euro olyan elosztott főkönyvi technológián (DLT) alapul-e majd, mint a blokklánc?

Az eurorendszer jelenleg kísérletezik a digitális euro létrehozására vonatkozó különféle módszertani és technológiai megoldásokkal. Ezek között van mind központosított, mind olyan decentralizált megoldás mint a DLT. Ez idáig nem született döntés az ügyben.

5. kérdés Lehet-e a digitális euro alternatív valuta az eurorendszerben?

Nem, a digitális euro csak a közös valutával való fizetés újabb módja lehet Európában, olyan pénz, amelyet egy az egyben bankjegyre lehet váltani. Az emberek és a vállalkozások digitális fizetés iránti fokozódó preferenciája hívhatja életre.

6. kérdés Miért akarnának a fogyasztók digitális eurót használni?

A digitális euro a készpénzhez hasonlóan biztonságos, könnyen kezelhető és olcsó digitális fizetőeszköz lehet. Költségmentes lenne azoknak, akik az alapvető fizetési igényeik kielégítésére használnák, és az euroövezetben bárhol használható lenne.

A mai világban, ahol az emberek egyre többször fizetnek elektronikusan, és a digitális fizetési piac folyamatosan terjeszkedik, a digitális euro kibővítené a jegybankpénzes fizetési módok választékát a háztartások, a kisvállalkozások és a nagyvállalatok számára egyaránt.

Az olyan kedvezményezettek mint a kereskedők és a kisvállalkozók további lehetőséget kapnának a vásárlóktól és ügyfelektől kapott összegek fogadására.

Emellett a digitális euro olyan fejlett funkciókat kínálna, mint például az automatizált fizetés és a digitális személyazonosítás.

7. kérdés Mi történik, ha egy euroövezeten kívüli központi bank hamarabb kibocsát digitális valutát, mint az eurorendszer?

Minden nagyobb központi bank vizsgálja a digitális jegybankpénz kibocsátásának lehetőségét, de ebben nem versengenek egymással. A G20-ak csoportjában az a közös álláspont, hogy az együttműködés a digitális jegybankpénzek nemzetközi bevezetésének előfeltétele.

Ugyanakkor az alaposság és a biztonság fontosabb, mint a gyorsaság: olyan rendszerre van szükségünk, amely mindenki számára beválik, és az első naptól stabilan működik. A digitális euro a központi bankok és a felügyelt közvetítők részéről bizonyos infrastruktúra meglétét igényli.

Az eurorendszer együttműködik más központi bankokkal annak feltárásában, hogy egy digitális valuta kibocsátása milyen következményekkel járhat az érintett gazdaságokban. Mindannyian profitálunk a vélemény- és tapasztalatcseréből.

Olyan digitális euro lehetőségét vizsgáljuk, amely megoldást kínál az európaiak igényeire, ehhez az autonómia és a szuverenitás jegyében európai fizetési lehetőségekre kívánunk támaszkodni.

8. kérdés Hogyan ütemeznék a digitális euro bevezetését?

A digitális euro kibocsátásáról szóló határozat előtt döntenünk kell a dizájnelemekről, és tesztelnünk kell, hogyan képes kielégíteni az új fizetési mód a végfelhasználói igényeket. A bevezetést tehát több lépés is megelőzi.

Az EKB és az euroövezeti nemzeti központi bankok kísérleti munkája nyomán 2021 júliusában elindítottuk a digitális euro projekt vizsgálati szakaszát. Ennek során megállapítjuk az optimális dizájnt, és gondoskodunk a felhasználói igények kielégítéséről. Emellett elemezzük, hogy a pénzügyi közvetítők milyen feltételekkel nyújthatnának digitális eurón alapuló front-end szolgáltatásokat.

A munkát 2023 októberére tervezzük befejezni.

A Kormányzótanács ezután határoz, hogy elindítsa-e a következő szakaszt, amelyben az integrált szolgáltatások kidolgozásával foglalkoznánk, tesztelnénk és esetleg élő kísérleteket végeznénk a digitális euróval. Ez a szakasz mintegy három évet venne igénybe.

Az ügy kiemelten fontos, de a helyes megvalósítás időbe telik, ugyanis a döntés előtt a digitális euro kihatását gondosan elemezni kell.

9. kérdés Miért javasolnak maximális határértéket az első szinthez tartozó (tier one) betétekre? Milyen alacsony legyen a második szintű (tier two) betétek kamata?

Vizsgáljuk a digitális euro bevezetésének azokat a lehetséges kockázatait, amelyek a pénzügyi stabilitást és a monetáris politikai transzmissziót érinthetik.

A digitális euro, amennyiben bevezetésre kerül, újabb választható fizetési lehetőség lesz, nem pedig pénzügyi befektetési forma. Az eurorendszerben most azokat a dizájn opciókat vizsgáljuk, amelyekkel megakadályozható, hogy az emberek kockázatmentes befektetésként nagy összegű digitális eurót halmozzanak fel, vagy hogy bankbetétből digitális euróba csoportosítsák át a pénzforrásokat. A végleges összeglimitek mellett másik opció a többszintű kamatozás.

Ha a digitális euroállományok kamatoznának, ennek mértéke az alapvető kiskereskedelmi fizetésforgalomban használt egyéni állományoknál (első szint) nulla vagy pozitív lenne, tehát sosem lenne rosszabb, mint a készpénzé. A „második szint” kamata egy bizonyos szinttel a biztonságosnak tekintett eszközöké alatt lenne azért, hogy a digitális euro ne váljon befektetési formává, hiszen a jegybankpénz olyan eszköz, amely a legjobban egyesíti a biztonságot a stabilitással.

Még nem döntöttünk a többszintű kamatozásról vagy egy lehetséges küszöbértékről, továbbá az elemzés során egyéb alternatív megoldásokat is figyelembe veszünk.

10. kérdés Előreláthatólag milyen adatokat kezelnek a digitális euróval való fizetéskor? Nyomon tudják majd követni a fizetési magatartásunkat, megoszthatják a kormányzati szervekkel és egyéb állami intézményekkel?

Az eurorendszernek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy az egyéni felhasználók fizetési adatait összegyűjtse, a fizetési magatartásukat nyomon kövesse, vagy az adatokat kormányzati szervekkel és egyéb állami intézményekkel megossza.

A digitális euróval úgy fizethetnének az emberek, hogy harmadik féllel legfeljebb olyan adatot osztanak meg, amelyre szükség van törvényellenes tevékenység megakadályozásához.

Ahhoz, hogy a fizetési tranzakciók magánjellege megmaradjon, védeni kell az olyan adatokat mint a felhasználó személyazonossága, az adott fizetési ügylet adatai (pl. összege) és a tranzakciós metaadatok (pl. a használt eszköz IP-címe).

A felhasználóknak valószínűleg azonosítaniuk kell magukat, amikor első ízben veszik igénybe a digitális euro szolgáltatásokat, de a fizetési tranzakcióknál fenn lehet majd tartani a különböző fokú adatvédelmet.

Egyéb módja is van az adatvédelem nagyfokú támogatásának. A felhasználó személyazonosságát például a fizetési adatoktól elkülönítve lehetne kezelni, és csak a pénzügyi nyomozó szervek – jól körülírt jogi feltételrendszer alapján – tudnának hozzáférni az információkhoz, amikor bűncselekmény gyanúja miatt azonosítani kell a fizető és a kedvezményezett feleket.

11. kérdés Külső cégeket bíztak meg a potenciális felhasználói interfészek prototípusainak fejlesztésével. Mi ezzel a cél?

A prototípus-fejlesztés kísérleti környezetben zajló tanulási folyamat – egyfajta labormunka. Jelenleg vizsgáljuk, hogy az eurorendszer back-end funkcióit (az átutalásokat és digitális euróban fennálló pozíciókat a háttérben rögzítő kiegyenlítési infrastruktúrát) lehet-e akadálytalanul egyesíteni már létező, a nyilvánosság számára hozzáférhető ún. front-end fizetési megoldásokkal. Elsősorban a következő öt specifikus használati mód esetében vizsgáljuk az integrálás lehetőségét: személyközi (P2P) online fizetés; személyközi offline fizetés; kereskedelmi elfogadóhelyen (pl. üzletben a fizető fél által kezdeményezett) fizetés; kereskedelmi elfogadóhelyen a kedvezményezett által kezdeményezett fizetés; e-kereskedelmi fizetés. A prototípus-fejlesztő munkában valódi fizetés nem kerül feldolgozásra (még nem bocsátottunk ki digitális eurót, tehát csak szimulációt végzünk). A kísérletek révén létrejött prototípust nem arra szánjuk, hogy a végleges gyártási rendszer magját képezze.

12. kérdés Hogyan választotta ki az EKB a prototípus-fejlesztésben résztvevő cégeket?

Az EKB nyilvános szándéknyilatkozati felhívást írt ki a prototípus-fejlesztésben részt venni kívánó vállalatok részére. Összesen 54 vállalat jelentkezett, közülük választottunk ki ötöt. Négy alapvető és 28 konkrét (az EKB honlapján előzetesen meghatározott és publikált) képességet vizsgáltunk, hogy elbíráljuk a pályázók alkalmasságát a fenti öt használati módra. A kiválasztás során olyan vállalati mintacsoportot kerestünk, amely az összes piaci szereplőtípust képviseli (közvetítő, fizetésfeldolgozó, kereskedő). A vállalatok saját költségre vettek részt a kiválasztásban. A prototípus-fejlesztésben való részvétel iránti nagy érdeklődés jelzi, hogy a magánvállalatok a digitális eurót fontos fejleménynek tekintik, amelyhez szívesen csatlakoznának (pl. hírnevük jobbítása céljából), még ha nem is származik belőle anyagi hasznuk.

13. kérdés Tervezik-e a prototípus-fejlesztés eredményeinek publikálását?

Az azonos versenyfeltételek biztosítása megkívánja az átláthatóságot, amire már a szándéknyilatkozati felhívásban is kitértünk. Az EKB a javadalmazással nem járó szerződésekre előírt uniós szabályokon túllépve a kötelezőnél nagyobb átláthatóságot alkalmaz. A pályázókat tájékoztattuk, hogy az összes információt közzétesszük. A 2022. negyedik negyedévi fejlesztési szakaszban az EKB igény szerint műszaki információkat nyújt a front-end prototípus szolgáltatóknak, valamint egyezteti az integrálási várakozásokat az említett szolgáltatókkal (azaz a front-end és back-end elemek érintkező felületeinek kialakítási módját a prototípus-fejlesztés céljára). A prototípus-fejlesztés eredményeit 2023 első negyedévében tesszük közzé a vonatkozó műszaki információk kíséretében.

14. kérdés Hogyan biztosítja az EKB a felhasználói adatok védelmét?

A prototípus-fejlesztés teljes egészében szimulált ügyletekre támaszkodik. Nem használunk fel és nem osztunk meg a front-end prototípus szolgáltatókkal, valamint a kísérletek és vizsgálatok résztvevőivel tényleges fizetési ügyletekre vonatkozó egyéni és aggregált adatokat. A labormunkához szükséges bármely adatot kizárólag a kísérletek céljára generálunk. Az EKB-nak feltett szándéka a legszigorúbb adatvédelmi szabályok tiszteletben tartása a teljes folyamat során.