Keresési lehetőségek
Home Média Kisokos Kutatás, publikációk Statisztika Monetáris politika Az euro Fizetésforgalom, piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

GYIK a digitális euróról

1. kérdés Átvehetné-e a digitális euro a készpénz helyét?

Nem, a digitális euro a készpénz kiegészítője lehetne, nem pedig helyettesítője. A készpénz továbbra is rendelkezésre fog állni az euroövezetben. A digitális euro a készpénzzel együtt lenne jelen, válaszul a gyors és biztonságos digitális fizetés iránt egyre növekvő fogyasztói igényre.

2. kérdés A bankszektorra nézve milyen következményekkel járna a digitális euro kibocsátása?

A digitális euro nem járna negatív következményekkel a pénzügyi szektort tekintve. Ehhez a következő követelményeket kell figyelembe venni: i) a digitális euro elsősorban fizetőeszköz lenne, nem válna belőle pénzügyi befektetési instrumentum; ii) kezelésében felügyelet alatt álló közvetítők játszanának szerepet.

3. kérdés Mitől lenne jobb a digitális euro, mint a stabil kriptopénz (stablecoin) és a kriptoeszközök?

A digitális euro jegybankpénz lenne. Ez azt jelenti, hogy a központi bank állna mögötte, és a polgárok szükségleteinek kielégítését szolgálná: tehát kockázatmentes eszköz lenne, amely tiszteletben tartaná a magánéletet és az adatvédelmet. A központi bankoknak megbízatásuk van a pénz értékének fenntartására, attól függetlenül, hogy fizikai vagy digitális alakban van-e jelen.

A stabil kriptopénzek stabilitása és megbízhatósága végső soron a kibocsátó szervtől függ, valamint utóbbi vállalásának hitelességétől és érvényesíthetőségétől, hogy az idő múlásával is fenntartja a pénz értékét. A magánkibocsátók kereskedelmi célra is felhasználhatják a személyes adatokat,

továbbá nincs olyan azonosítható szervezet, amely felelősséget vállal a kriptoeszközért, tehát nincs lehetőség jogérvényesítésre.

4. kérdés A digitális euro olyan elosztott főkönyvi technológián (DLT) alapul majd mint a blokklánc?

Az eurorendszer jelenleg kísérletezik a digitális euro létrehozására vonatkozó különféle módszertani és technológiai megoldásokkal. Ezek között van mind központosított, mind olyan decentralizált megoldás mint a DLT. Ez idáig nem született döntés a kérdésben.

5. kérdés A digitális euro alternatív valuta lehet-e az eurorendszerben?

Nem, a digitális euro csak a közös valutával való fizetés újabb módja lenne Európában, és egy az egyben bankjegyre lehetne váltani. A polgárok és a vállalkozások digitális fizetés iránti fokozódó preferenciája hívná életre.

6. kérdés Miért akarnának a fogyasztók digitális eurót használni?

A digitális euro a készpénzhez hasonlóan biztonságos, könnyen használható és olcsó digitális fizetőeszköz lehet. Költségmentes lenne azoknak, akik az alapvető fizetési igényekre használnák, és az euroövezetben bárhol használható lenne.

A mai világban, ahol a polgárok egyre többször fizetnek elektronikusan, és folyamatosan bővül a digitális fizetési piac, a digitális euro kibővítené a jegybankpénzes fizetési módok választékát a háztartások, a kisvállalkozások és a nagyvállalatok számára egyaránt.

Az olyan kedvezményezetteknek mint a kereskedők és a kisvállalkozók, további lehetőséget biztosíthat a vásárlóktól és ügyfelektől kapott összegek fogadására.

Emellett olyan fejlett funkcionalitásokat kínálna mint például az automatizált fizetési jellemzők és valamelyik digitális személyazonosítási forma használata.

7. kérdés Mi a helyzet akkor, ha egy euroövezeten kívüli központi bank hamarabb kibocsát digitális valutát, mint az eurorendszer?

Minden nagyobb központi bank vizsgálja a digitális jegybankpénz kibocsátásának lehetőségét, de ebben nincs versengés köztük. A G20-ak csoportjának szintjén azon a közös állásponton vannak, hogy a digitális jegybankpénzek nemzetközi bevezetésének előfeltétele az együttműködés.

Ugyanakkor az alaposság és a biztonság fontosabb, mint a gyorsaság: olyan rendszerre van szükségünk, amely mindenki számára beválik, és az első naptól stabilan működik. A digitális euro a központi bankok és a felügyelt közvetítők részéről bizonyos infrastruktúrát igényel.

Az eurorendszer együttműködik más központi bankokkal annak feltárásában, hogy egy digitális valuta kibocsátása milyen következményekkel járhat az érintett gazdaságokban. Mindannyian profitálunk a vélemény- és tapasztalatcseréből.

Olyan digitális euro lehetőségét vizsgáljuk, amely megoldást kínál az európai polgárok igényeire, és az autonómia és a szuverenitás jegyében európai fizetési lehetőségekre kívánunk támaszkodni.

8. kérdés Hogyan ütemeznék a digitális euro bevezetését?

A digitális euro kibocsátásáról való döntés előtt határoznunk kell kialakításának jellemzőiről, és tesztelnünk kell, hogyan képes kielégíteni a végfelhasználói igényeket. A bevezetését tehát számos lépés előzi meg.

Az EKB Kormányzótanácsa az elkövetkező hónapokban határoz arról, hogy hivatalos vizsgálatot indítson-e a digitális euro lehetséges bevezetéséről, amely a kialakítási opciók és a felhasználói követelmények kiválasztását foglalná magában. Azt is megvizsgálnánk, hogy a pénzügyi közvetítők milyen feltételekkel nyújthatnának digitális eurón alapuló front-end szolgáltatásokat. Az elemzés előreláthatólag körülbelül két évet venne igénybe.

A Kormányzótanács ezután eldöntené, hogy megkezdődjön-e a következő szakasz, amelyben az integrált szolgáltatások kifejlesztésén dolgoznánk, tesztelnénk és esetleg élő kísérleteket végeznénk a digitális euróval.

Az ügy kiemelt helyet foglal el a rangsorban, de időre van szükség a helyes megvalósításhoz, ugyanis a döntéshozatal előtt a digitális euro kihatását gondosan elemeznünk kell. Csak akkor vezetjük be, ha biztosak vagyunk benne, hogy hatékonyabbá teszi a pénzügyi rendszert, és ha el tudjuk kerülni a felesleges kockázatokat.

9. kérdés Miért javasolnak maximális határértéket az első szinthez tartozó (tier one) betétekre? Milyen alacsony legyen a második szintű betétek kamata?

Vizsgáljuk a digitális euro bevezetésének azokat a lehetséges kockázatait, amelyek a pénzügyi stabilitást és a monetáris politikai transzmissziót érinthetik.

Ha bevezetésre kerül, akkor újabb választható fizetési lehetőség lesz, nem pedig pénzügyi befektetési forma. Az eurorendszerben most azokat a dizájn opciókat vizsgáljuk, amelyekkel megakadályozható, hogy az emberek kockázatmentes befektetésként nagy összegű digitális eurót halmozzanak fel, vagy hogy bankbetétből digitális euróba csoportosítsák át a pénzforrásokat. A tényleges összeglimitek mellett másik opció a többszintű kamatozás.

Ha a digitális euro állományok kamatoznának, ennek összege az alapvető kiskereskedelmi fizetésforgalomban használt egyéni állományoknál (első szint) nulla vagy pozitív lenne, tehát sosem lenne rosszabb, mint a készpénzé. A „második szint” kamata egy bizonyos szinttel a biztonságosnak tekintett eszközöké alatt lenne azért, hogy a digitális euro ne váljon befektetési formává, hiszen a jegybankpénz olyan eszköz, amely a legjobban egyesíti a biztonságot a stabilitással.

Még nem hoztunk döntést a többszintű kamatozásról vagy egy lehetséges küszöbértékről, és az elemzés során egyéb alternatív megoldásokat is figyelembe vehetünk.

10. kérdés Várhatóan milyen adatok kezelése történik meg a digitális euróval való fizetéskor? Követni tudják majd a fizetési magatartásunkat, és meg tudják osztani a kormányzati szervekkel és egyéb állami intézményekkel?

Az eurorendszernek nem fűződik érdeke az egyéni felhasználók fizetési adatainak az összegyűjtéséhez, a fizetési magatartás nyomon követéséhez, illetve az adatok kormányzati szervekkel és egyéb állami intézményekkel való megosztásához.

A digitális euróval úgy fizethetnének az emberek, hogy harmadik féllel legfeljebb olyan adatot osztanak meg, amelyre szükség van a törvényellenes tevékenység megakadályozásához.

Ahhoz, hogy a fizetési tranzakciók magánjellege megmaradjon, olyan különféle adatokat kell védeni mint a felhasználó személyazonossága, az adott fizetési ügylet adatai (pl. összege) és a tranzakcióhoz tartozó metaadatok (pl. a használt eszköz IP-címe).

A felhasználóknak valószínűleg azonosítani kell magukat, amikor első ízben veszik igénybe a digitális euro szolgáltatásokat, de a fizetésnél fenn lehet majd tartani a különféle fokú adatvédelmet.

Egyéb módja is van a nagyfokú adatvédelem támogatásának. A felhasználó személyazonosságát például a fizetési adatoktól külön lehet kezelni, és csak a pénzügyi nyomozó szervek számára állna fenn a lehetőség ezeknek az információknak a kiderítésére jól körülírt jogi feltételrendszer alapján azért, hogy bűncselekmény gyanúja esetén azonosítani tudják a fizető és a kedvezményezett feleket.