European Central Bank - eurosystem
Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Válaszunk a koronavírus-világjárványra

Rendkívüli időkben rendkívüli lépésekre van szükség. Az euro melletti elkötelezettségünk nem ismer határokat.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke

Az EKB-ban bankfelügyeleti és monetáris politikai intézkedéscsomagot vezettünk be, hogy enyhítsünk a koronavírus-világjárványnak az euroövezet gazdaságára gyakorolt hatását, és hogy támogassuk az európai lakosságot.

Válaszunk a koronavírus-világjárványra

Az euroövezeti gazdaságot támogató intézkedéseink

Segítjük a gazdaságot a válság okozta sokkhatás semlegesítésében

Továbbra is olcsó hitelt biztosítunk

Támogatjuk a cégek és a háztartások hitelhez jutását

Gondoskodunk róla, hogy a rövid távú nehézségek ne akadályozzák meg a hitelnyújtást

Növeljük a bankok hitelezési képességét

Nemzetközi együttműködéssel megőrizzük a pénzügyi stabilitást

Segítjük a gazdaságot a válság okozta sokkhatás semlegesítésében

Az 1850 milliárd eurós pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) célja, hogy az euroövezetben csökkentsük a hitelfelvételi költségeket és bővítsük a hitelnyújtást, ami várhatóan elérhetővé teszi a lakosság, a cégek és a kormányzatok számára a válság átvészeléséhez szükséges forrásokat. Az új program a 2014 óta folyó eszközvásárlási programokat egészíti ki, és többfajta eszköz megvásárlására kiterjed.

Amikor például a bankoktól közvetlenül vásárolunk kötvényt, olyan pénzforrásokhoz jutnak, amelyeket kihelyezhetnek a háztartásoknak vagy a vállalkozásoknak. Emellett vállalati kötvények vásárlásával újabb hitelforrást biztosíthatunk a vállalatoknak. Mindkét típusú vásárlás elősegíti a fogyasztás és a beruházások bővítését, amivel célunk a gazdasági növekedés támogatása.

Sajtóközlemény: Monetáris politikai döntések 2020. december 10-én Sajtóközlemény: Monetáris politikai döntések 2020. június 4-én Sajtóközlemény: Az EKB 750 milliárd €-s pandémia-vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP) jelentett be Kisokos a mennyiségi lazítás működéséről

Folyamatosan elérhető olcsó hitel

Az irányadó kamatokat hosszú időszak viszonylatában alacsony szinten tartjuk, tehát a hitelfelvételi költségek alacsonyak maradnak.

Az irányadó kamatok kihatnak arra, hogy mennyibe kerül a hitelfelvétel. Alacsony kamatszint mellett az emberek és a vállalatok könnyebben tudnak hitelt felvenni, ami várhatóan támogatja a fogyasztást és a beruházást.

Az EKB irányadó kamatai

Támogatjuk a cégek és a háztartások hitelhez jutását

Azért növeltük meg azt a pénzmennyiséget, amelyet a bankok kölcsönvehetnek tőlünk, és azért könnyítettük meg a hitelfelvételt számukra, hogy a pénzt kihelyezzék azoknak az ügyfeleknek, például a kis- és középvállalkozásoknak, akiket a vírus terjedése a legsúlyosabban érint. A hitelnyújtás megkönnyítésének egyik módja azoknak a fedezeti követelményeknek a lazítása, amelyeket a bankoktól a hitel biztosítékaként várunk. Folyamatban van a bankok által fedezetül felhasználható eszközkör ideiglenes kibővítése. Lazítottunk a fedezeti eszközök értékét meghatározó mértéken (úgynevezett haircuton) is.

Sajtóközlemény: Az EKB célzott hitelnyújtó-műveletek révén meghosszabbította azoknak a bankoknak adott támogatását, amelyek hitelt nyújtanak a reálgazdaságnak Sajtóközlemény: Az EKB kiterjesztette a pandémiás veszélyhelyzeti hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket Sajtóközlemény: Az EKB új, pandémiás vészhelyzeti hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket jelentett be Sajtóközlemény: Az EKB újrakalibrálta a reálgazdaság további támogatására szánt célzott hitelnyújtó-műveleteket Sajtóközlemény: Az EKB bejelentette a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO–III) feltételeinek a lazítását Sajtóközlemény: Az EKB átmeneti fedezetenyhítő intézkedéscsomagot jelentett be Kisokos: Mi a fedezet? Kisokos: Mi a haircut?

Gondoskodunk róla, hogy a rövid távú nehézségek ne akadályozzák meg a hitelnyújtást

Nagy bizonytalansággal terhes időkben előfordul, hogy a bankok nehezebben szereznek forrást rövid távú igények kielégítésére. Célunk, hogy a fizetőképes bankok számára elgördítsük a finanszírozás útjából az akadályokat, ami kedvező kamatú, azonnali hitelfelvételi lehetőségekkel oldható meg. A bankok így továbbra is hitelezhetnek a rászoruló polgároknak és cégeknek.

Sajtóközlemény: Az EKB a banki likviditási helyzetet és a pénzpiaci tevékenységet támogató intézkedéseket jelentett be

Növeljük a bankok hitelezési képességét

Átmenetileg lazítottunk az arra vonatkozó követelményen, hogy a bankoknak mennyi forrást, illetve tőkét kell tartalékolniuk a nehéz időkre. Emellett a felügyeleti ütemezés, határidők és eljárások tekintetében is nagyobb rugalmasságot engedünk meg.

Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően az euroövezetbeli bankok a mostani rendkívüli körülmények között teljes figyelmüket alapvető szerepüknek, a hitelnyújtásnak tudják szentelni. Az az elvárás, hogy a felszabaduló forrásokat a veszteségek semlegesítésére és a gazdaság támogatására fordítsák, ne pedig osztalékfizetésre.

Sajtóközlemény: Az EKB bankfelügyelete a koronavírusra válaszul ideiglenes tőke- és az operatív könnyítő intézkedéseket hozott Sajtóközlemény: Az EKB bankfelügyelete a koronavírusra válaszul további rugalmasságot biztosít a bankoknak Sajtóközlemény: Az EKB kéri a bankokat, hogy legalább 2020 októberéig ne fizessenek osztalékot EKB-bankfelügyelet

Nemzetközi együttműködéssel megőrizzük a pénzügyi stabilitást

A központi bankok a világ minden pontján felhalmoznak más pénznemben devizatartalékot. Ez azért van, mert a belföldi bankok is lebonyolítanak devizaügyleteket, tehát napi működésükhöz időről időre devizahitelt kell felvenniük.

Nagy bizonytalansággal terhes időkben megnőhet ügyfeleik devizakereslete. Ha a banknak nincs éppen elegendő tartaléka, hogy kielégítse a megnövekedett keresletet, meginoghatnak a piacok. Ezért állították fel a központi bankok a devizaswap-keretet, amelynek a segítségével valamely ország központi bankja az országa pénznemében fennálló devizatartalékait átcseréli egy másik ország központi bankjának a tartalékaira, és így ki tudja elégíteni a nagyobb keresletet.

A jelenlegi nehézségek leküzdése érdekében a közelmúltban visszaállítottuk a világ több jegybankjával fennálló swapkeret-megállapodásokat, és továbbfejlesztettük a meglevőket.

Sajtóközlemények és egyéb információk a swapkeretről Kisokos: Mi a devizaswapkeret?
Haladjunk előre a tanulási görbén!

Nézze meg a koronavírusról szóló kutatói szemináriumainkat!

Az új kihívásokkal való küzdelem során szükségünk van a kutatói meglátásokra. Ezért felkérjük a közgazdaságtan, epidemiológia, népességkutatás, pénzügy és államigazgatás jeles képviselőit, hogy az EKB COVID19 webináriumain osszák meg velünk gondolataikat a válságról és a világjárvány központi banki vonatkozásairól.

COVID19 webinárium lejátszási lista a YouTube-on Tervezett konferenciák, szemináriumok
A legfrissebb hírek a koronavírusról
20 September 2022
SPEECH
Karl Otto Pöhl Lecture by Christine Lagarde, President of the ECB, organised by Frankfurter Gesellschaft für Handel, Industrie und Wissenschaft
English
OTHER LANGUAGES (3) +
15 September 2022
WORKING PAPER SERIES - No. 2720
Details
Abstract
This paper investigates the impact of the capital relief package adopted to support euro area banks at the outbreak of the COVID-19 pandemic. By leveraging confidential supervisory and credit register data, we uncover two main findings. First, capital relief measures support banks' capacity to supply credit to firms. Second, not all measures are equally successful. Banks adjust their credit supply only if the capital relief is permanent or implemented through established processes that foresee long release periods. By contrast, discretionary relief measures are met with limited success, possibly owing to the uncertainty surrounding their capital replenishment path. Moreover, requirement releases are more effective for banks with a low capital headroom over requirements and do not trigger additional risk-taking. These findings provide key insights on how to design effective bank capital requirement releases in crisis time.
JEL Code
E61 : Macroeconomics and Monetary Economics→Macroeconomic Policy, Macroeconomic Aspects of Public Finance, and General Outlook→Policy Objectives, Policy Designs and Consistency, Policy Coordination
G01 : Financial Economics→General→Financial Crises
G18 : Financial Economics→General Financial Markets→Government Policy and Regulation
G21 : Financial Economics→Financial Institutions and Services→Banks, Depository Institutions, Micro Finance Institutions, Mortgages
9 September 2022
WORKING PAPER SERIES - No. 2717
Details
Abstract
The COVID-19 crisis has affected economic sectors very heterogeneously, with possible risks for permanent losses in some sectors. This paper presents a sectoral-level, bottom-up method to estimate euro area potential output in order to assess the impact of the crisis on it. The estimates are based on a supply-demand shock decomposition and are meant to quantitatively support the estimation of scarring effects stemming from the pandemic. The results show that sectors of “trade, transport and accommodation”, “other services” and “industry” may suffer a loss in trend output of around 1.4-1.6% by 2025. Aggregate potential output in 2025 might be about 0.8% lower than it would have been without the crisis, and importantly, without support from the Next Generation EU (NGEU), signalling somewhat larger losses than embedded in the Autumn 2021 forecast of the European Commission (which takes the NGEU into account).
JEL Code
C32 : Mathematical and Quantitative Methods→Multiple or Simultaneous Equation Models, Multiple Variables→Time-Series Models, Dynamic Quantile Regressions, Dynamic Treatment Effect Models, Diffusion Processes
D24 : Microeconomics→Production and Organizations→Production, Cost, Capital, Capital, Total Factor, and Multifactor Productivity, Capacity
E32 : Macroeconomics and Monetary Economics→Prices, Business Fluctuations, and Cycles→Business Fluctuations, Cycles
E37 : Macroeconomics and Monetary Economics→Prices, Business Fluctuations, and Cycles→Forecasting and Simulation: Models and Applications
27 August 2022
SPEECH
Speech by Isabel Schnabel, Member of the Executive Board of the ECB, at the Jackson Hole Economic Policy Symposium organised by the Federal Reserve Bank of Kansas City, Jackson Hole, Wyoming
25 August 2022
INTERVIEW
Interview with Christine Lagarde, President of the ECB, conducted by Morgane Miel on 13 July 2022 and published on 25 August 2022
English
OTHER LANGUAGES (1) +
Select your language

Szeretne többet megtudni?

Fontos számunkra az Önök támogatása. Kérdés esetén szíveskedjenek az info@ecb.europa.eu e-mail-címre írni.