Válaszunk a koronavírus (COVID-19) világjárványra

Segítjük a gazdaságot a válság okozta sokkhatás semlegesítésében

Az 1850 milliárd eurós pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) célja, hogy az euroövezetben csökkentsük a hitelfelvételi költségeket és bővítsük a hitelnyújtást, ami várhatóan elérhetővé teszi a lakosság, a cégek és a kormányzatok számára a válság átvészeléséhez szükséges forrásokat. Az új program a 2014 óta folyó eszközvásárlási programokat egészíti ki, és többfajta eszköz megvásárlására kiterjed.

Amikor például a bankoktól közvetlenül vásárolunk kötvényt, olyan pénzforrásokhoz jutnak, amelyeket kihelyezhetnek a háztartásoknak vagy a vállalkozásoknak. Emellett vállalati kötvények vásárlásával újabb hitelforrást biztosíthatunk a vállalatoknak. Mindkét típusú vásárlás elősegíti a fogyasztás és a beruházások bővítését, amivel célunk a gazdasági növekedés támogatása.

Sajtóközlemény: Monetáris politikai döntések 2020. december 10-én Sajtóközlemény: Monetáris politikai döntések 2020. június 4-én Sajtóközlemény: Az EKB 750 milliárd €-s pandémia-vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP) jelentett be Kisokos a mennyiségi lazítás működéséről

Folyamatosan elérhető olcsó hitel

Az irányadó kamatokat hosszú időszak viszonylatában alacsony szinten tartjuk, tehát a hitelfelvételi költségek alacsonyak maradnak.

Az irányadó kamatok kihatnak arra, hogy mennyibe kerül a hitelfelvétel. Alacsony kamatszint mellett az emberek és a vállalatok könnyebben tudnak hitelt felvenni, ami várhatóan támogatja a fogyasztást és a beruházást.

Az EKB irányadó kamatai

Támogatjuk a cégek és a háztartások hitelhez jutását

Azért növeltük meg azt a pénzmennyiséget, amelyet a bankok kölcsönvehetnek tőlünk, és azért könnyítettük meg a hitelfelvételt számukra, hogy a pénzt kihelyezzék azoknak az ügyfeleknek, például a kis- és középvállalkozásoknak, akiket a vírus terjedése a legsúlyosabban érint. A hitelnyújtás megkönnyítésének egyik módja azoknak a fedezeti követelményeknek a lazítása, amelyeket a bankoktól a hitel biztosítékaként várunk. Folyamatban van a bankok által fedezetül felhasználható eszközkör ideiglenes kibővítése. Lazítottunk a fedezeti eszközök értékét meghatározó mértéken (úgynevezett haircuton) is.

Sajtóközlemény: Az EKB célzott hitelnyújtó-műveletek révén meghosszabbította azoknak a bankoknak adott támogatását, amelyek hitelt nyújtanak a reálgazdaságnak Sajtóközlemény: Az EKB kiterjesztette a pandémiás veszélyhelyzeti hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket Sajtóközlemény: Az EKB új, pandémiás vészhelyzeti hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket jelentett be Sajtóközlemény: Az EKB újrakalibrálta a reálgazdaság további támogatására szánt célzott hitelnyújtó-műveleteket Sajtóközlemény: Az EKB bejelentette a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO–III) feltételeinek a lazítását Sajtóközlemény: Az EKB átmeneti fedezetenyhítő intézkedéscsomagot jelentett be Kisokos: Mi a fedezet? Kisokos: Mi a haircut?

Gondoskodunk róla, hogy a rövid távú nehézségek ne akadályozzák meg a hitelnyújtást

Nagy bizonytalansággal terhes időkben előfordul, hogy a bankok nehezebben szereznek forrást rövid távú igények kielégítésére. Célunk, hogy a fizetőképes bankok számára elgördítsük a finanszírozás útjából az akadályokat, ami kedvező kamatú, azonnali hitelfelvételi lehetőségekkel oldható meg. A bankok így továbbra is hitelezhetnek a rászoruló polgároknak és cégeknek.

Sajtóközlemény: Az EKB a banki likviditási helyzetet és a pénzpiaci tevékenységet támogató intézkedéseket jelentett be

Növeljük a bankok hitelezési képességét

Átmenetileg lazítottunk az arra vonatkozó követelményen, hogy a bankoknak mennyi forrást, illetve tőkét kell tartalékolniuk a nehéz időkre. Emellett a felügyeleti ütemezés, határidők és eljárások tekintetében is nagyobb rugalmasságot engedünk meg.

Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően az euroövezetbeli bankok a mostani rendkívüli körülmények között teljes figyelmüket alapvető szerepüknek, a hitelnyújtásnak tudják szentelni. Az az elvárás, hogy a felszabaduló forrásokat a veszteségek semlegesítésére és a gazdaság támogatására fordítsák, ne pedig osztalékfizetésre.

Sajtóközlemény: Az EKB bankfelügyelete a koronavírusra válaszul ideiglenes tőke- és az operatív könnyítő intézkedéseket hozott Sajtóközlemény: Az EKB bankfelügyelete a koronavírusra válaszul további rugalmasságot biztosít a bankoknak Sajtóközlemény: Az EKB kéri a bankokat, hogy legalább 2020 októberéig ne fizessenek osztalékot EKB-bankfelügyelet

Nemzetközi együttműködéssel megőrizzük a pénzügyi stabilitást

A központi bankok a világ minden pontján felhalmoznak más pénznemben devizatartalékot. Ez azért van, mert a belföldi bankok is lebonyolítanak devizaügyleteket, tehát napi működésükhöz időről időre devizahitelt kell felvenniük.

Nagy bizonytalansággal terhes időkben megnőhet ügyfeleik devizakereslete. Ha a banknak nincs éppen elegendő tartaléka, hogy kielégítse a megnövekedett keresletet, meginoghatnak a piacok. Ezért állították fel a központi bankok a devizaswap-keretet, amelynek a segítségével valamely ország központi bankja az országa pénznemében fennálló devizatartalékait átcseréli egy másik ország központi bankjának a tartalékaira, és így ki tudja elégíteni a nagyobb keresletet.

A jelenlegi nehézségek leküzdése érdekében a közelmúltban visszaállítottuk a világ több jegybankjával fennálló swapkeret-megállapodásokat, és továbbfejlesztettük a meglevőket.

Sajtóközlemények és egyéb információk a swapkeretről Kisokos: Mi a devizaswapkeret?