Válaszunk a koronavírus-világjárványra
Rendkívüli időkben rendkívüli lépésekre van szükség. Az euro melletti elkötelezettségünk nem ismer határokat.
Az EKB-ban bankfelügyeleti és monetáris politikai intézkedéscsomagot vezettünk be, hogy enyhítsünk a koronavírus-világjárványnak az euroövezet gazdaságára gyakorolt hatását, és hogy támogassuk az európai lakosságot.
Válaszunk a koronavírus-világjárványra
Segítjük a gazdaságot a válság okozta sokkhatás semlegesítésében
Az 1850 milliárd eurós pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) célja, hogy az euroövezetben csökkentsük a hitelfelvételi költségeket és bővítsük a hitelnyújtást, ami várhatóan elérhetővé teszi a lakosság, a cégek és a kormányzatok számára a válság átvészeléséhez szükséges forrásokat. Az új program a 2014 óta folyó eszközvásárlási programokat egészíti ki, és többfajta eszköz megvásárlására kiterjed.
Amikor például a bankoktól közvetlenül vásárolunk kötvényt, olyan pénzforrásokhoz jutnak, amelyeket kihelyezhetnek a háztartásoknak vagy a vállalkozásoknak. Emellett vállalati kötvények vásárlásával újabb hitelforrást biztosíthatunk a vállalatoknak. Mindkét típusú vásárlás elősegíti a fogyasztás és a beruházások bővítését, amivel célunk a gazdasági növekedés támogatása.
Sajtóközlemény: Monetáris politikai döntések 2020. december 10-én Sajtóközlemény: Monetáris politikai döntések 2020. június 4-én Sajtóközlemény: Az EKB 750 milliárd €-s pandémia-vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP) jelentett be Kisokos a mennyiségi lazítás működésérőlFolyamatosan elérhető olcsó hitel
Az irányadó kamatokat hosszú időszak viszonylatában alacsony szinten tartjuk, tehát a hitelfelvételi költségek alacsonyak maradnak.
Az irányadó kamatok kihatnak arra, hogy mennyibe kerül a hitelfelvétel. Alacsony kamatszint mellett az emberek és a vállalatok könnyebben tudnak hitelt felvenni, ami várhatóan támogatja a fogyasztást és a beruházást.
Az EKB irányadó kamataiTámogatjuk a cégek és a háztartások hitelhez jutását
Azért növeltük meg azt a pénzmennyiséget, amelyet a bankok kölcsönvehetnek tőlünk, és azért könnyítettük meg a hitelfelvételt számukra, hogy a pénzt kihelyezzék azoknak az ügyfeleknek, például a kis- és középvállalkozásoknak, akiket a vírus terjedése a legsúlyosabban érint. A hitelnyújtás megkönnyítésének egyik módja azoknak a fedezeti követelményeknek a lazítása, amelyeket a bankoktól a hitel biztosítékaként várunk. Folyamatban van a bankok által fedezetül felhasználható eszközkör ideiglenes kibővítése. Lazítottunk a fedezeti eszközök értékét meghatározó mértéken (úgynevezett haircuton) is.
Sajtóközlemény: Az EKB célzott hitelnyújtó-műveletek révén meghosszabbította azoknak a bankoknak adott támogatását, amelyek hitelt nyújtanak a reálgazdaságnak Sajtóközlemény: Az EKB kiterjesztette a pandémiás veszélyhelyzeti hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket Sajtóközlemény: Az EKB új, pandémiás vészhelyzeti hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket jelentett be Sajtóközlemény: Az EKB újrakalibrálta a reálgazdaság további támogatására szánt célzott hitelnyújtó-műveleteket Sajtóközlemény: Az EKB bejelentette a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO–III) feltételeinek a lazítását Sajtóközlemény: Az EKB átmeneti fedezetenyhítő intézkedéscsomagot jelentett be Kisokos: Mi a fedezet? Kisokos: Mi a haircut?Gondoskodunk róla, hogy a rövid távú nehézségek ne akadályozzák meg a hitelnyújtást
Nagy bizonytalansággal terhes időkben előfordul, hogy a bankok nehezebben szereznek forrást rövid távú igények kielégítésére. Célunk, hogy a fizetőképes bankok számára elgördítsük a finanszírozás útjából az akadályokat, ami kedvező kamatú, azonnali hitelfelvételi lehetőségekkel oldható meg. A bankok így továbbra is hitelezhetnek a rászoruló polgároknak és cégeknek.
Sajtóközlemény: Az EKB a banki likviditási helyzetet és a pénzpiaci tevékenységet támogató intézkedéseket jelentett beNöveljük a bankok hitelezési képességét
Átmenetileg lazítottunk az arra vonatkozó követelményen, hogy a bankoknak mennyi forrást, illetve tőkét kell tartalékolniuk a nehéz időkre. Emellett a felügyeleti ütemezés, határidők és eljárások tekintetében is nagyobb rugalmasságot engedünk meg.
Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően az euroövezetbeli bankok a mostani rendkívüli körülmények között teljes figyelmüket alapvető szerepüknek, a hitelnyújtásnak tudják szentelni. Az az elvárás, hogy a felszabaduló forrásokat a veszteségek semlegesítésére és a gazdaság támogatására fordítsák, ne pedig osztalékfizetésre.
Sajtóközlemény: Az EKB bankfelügyelete a koronavírusra válaszul ideiglenes tőke- és az operatív könnyítő intézkedéseket hozott Sajtóközlemény: Az EKB bankfelügyelete a koronavírusra válaszul további rugalmasságot biztosít a bankoknak Sajtóközlemény: Az EKB kéri a bankokat, hogy legalább 2020 októberéig ne fizessenek osztalékot EKB-bankfelügyeletNemzetközi együttműködéssel megőrizzük a pénzügyi stabilitást
A központi bankok a világ minden pontján felhalmoznak más pénznemben devizatartalékot. Ez azért van, mert a belföldi bankok is lebonyolítanak devizaügyleteket, tehát napi működésükhöz időről időre devizahitelt kell felvenniük.
Nagy bizonytalansággal terhes időkben megnőhet ügyfeleik devizakereslete. Ha a banknak nincs éppen elegendő tartaléka, hogy kielégítse a megnövekedett keresletet, meginoghatnak a piacok. Ezért állították fel a központi bankok a devizaswap-keretet, amelynek a segítségével valamely ország központi bankja az országa pénznemében fennálló devizatartalékait átcseréli egy másik ország központi bankjának a tartalékaira, és így ki tudja elégíteni a nagyobb keresletet.
A jelenlegi nehézségek leküzdése érdekében a közelmúltban visszaállítottuk a világ több jegybankjával fennálló swapkeret-megállapodásokat, és továbbfejlesztettük a meglevőket.
Sajtóközlemények és egyéb információk a swapkeretről Kisokos: Mi a devizaswapkeret?Nézze meg a koronavírusról szóló kutatói szemináriumainkat!
Az új kihívásokkal való küzdelem során szükségünk van a kutatói meglátásokra. Ezért felkérjük a közgazdaságtan, epidemiológia, népességkutatás, pénzügy és államigazgatás jeles képviselőit, hogy az EKB COVID19 webináriumain osszák meg velünk gondolataikat a válságról és a világjárvány központi banki vonatkozásairól.
COVID19 webinárium lejátszási lista a YouTube-on Tervezett konferenciák, szemináriumok- 2 June 2021
- SPEECHSpeech by Christine Lagarde, President of the ECB, on the occasion of the awarding of the Prix Turgot 2021, Paris
- 1 June 2021
- WORKING PAPER SERIES - No. 2563Details
- Abstract
- By focusing on the cost conditions at issuance, I find that not only the Covid-19 pandemic effects were different across bonds and firms at different stages, but also that the market composition was significantly affected, collapsing on investment-grade bonds, a segment in which the share of bonds eligible to the ECB corporate programmes strikingly increased from 15% to 40%. Contemporaneously, the high-yield segment shrunk to almost disappear at 4%. Another source of risk detected in the pricing mechanism is the weak resilience to pandemic: the premium requested is around 30 bp and started to be priced only after the early containment actions taken by the national authorities. On the contrary, I do not find evidence supporting an increased risk for corporations headquartered in countries with a reduced fiscal space, nor the existence of a premium in favour of green bonds, which should be the backbone of a possible “green recovery”.
- JEL Code
- G15 : Financial Economics→General Financial Markets→International Financial Markets
G32 : Financial Economics→Corporate Finance and Governance→Financing Policy, Financial Risk and Risk Management, Capital and Ownership Structure, Value of Firms, Goodwill
E52 : Macroeconomics and Monetary Economics→Monetary Policy, Central Banking, and the Supply of Money and Credit→Monetary Policy
- 1 June 2021
- PRESS RELEASERelated
- 1 June 2021
- SURVEY ON THE ACCESS TO FINANCE OF ENTERPRISES IN THE EURO AREA
- 31 May 2021
- WORKING PAPER SERIES - No. 2561Details
- Abstract
- We decompose euro area sovereign bond yields into five distinct components: i) expected future short-term risk-free rates and a term premium, ii) default risk premium, iii) redenomination risk premium, iv) liquidity risk premium, and a v) segmentation (convenience) premium. Identification is achieved by considering sovereign bond yields jointly with other rates, including sovereign credit default swap spreads with and without redenomination as a credit event feature. We apply our framework to study the impact of European Central Bank (ECB) monetary policy and European Union (E.U.) fiscal policy announcements during the Covid-19 pandemic recession. We find that both monetary and fiscal policy announcements had a pronounced effect on yields, mostly through default, redenomination, and segmentation premia. While the ECB's unconventional monetary policy announcements benefited some (vulnerable) countries more than others, owing to unprecedented flexibility in implementing bond purchases, the E.U.’s fiscal policy announcements lowered yields more uniformly.
- JEL Code
- C22 : Mathematical and Quantitative Methods→Single Equation Models, Single Variables→Time-Series Models, Dynamic Quantile Regressions, Dynamic Treatment Effect Models &bull Diffusion Processes
G11 : Financial Economics→General Financial Markets→Portfolio Choice, Investment Decisions
- 26 May 2021
- WORKING PAPER SERIES - No. 2558Details
- Abstract
- We document the impact of COVID-19 on frequently employed time series models, with a focus on euro area inflation. We show that for both single equation models (Phillips curves) and Vector Autoregressions (VARs) estimated parameters change notably with the pandemic. In a VAR, allowing the errors to have a distribution with fatter tails than the Gaussian one equips the model to better deal with the COVID-19 shock. A standard Gaussian VAR can still be used for producing conditional forecasts when relevant off-model information is used. We illustrate this by conditioning on official projections for a set of variables, but also by tilting to expectations from the Survey of Professional Forecasters. For Phillips curves, averaging across many conditional forecasts in a thick modelling framework offers some hedge against parameter instability.
- JEL Code
- C53 : Mathematical and Quantitative Methods→Econometric Modeling→Forecasting and Prediction Methods, Simulation Methods
E31 : Macroeconomics and Monetary Economics→Prices, Business Fluctuations, and Cycles→Price Level, Inflation, Deflation
E37 : Macroeconomics and Monetary Economics→Prices, Business Fluctuations, and Cycles→Forecasting and Simulation: Models and Applications
Szeretne többet megtudni?
Fontos számunkra az Önök támogatása. Kérdés esetén szíveskedjenek az info@ecb.europa.eu e-mail-címre írni.