Az euro felhasználása

Az eurót 1999. január 1-jén vezették be, amikor több mint 300 millió európai közös fizetőeszközévé vált. Az első három évben fizikailag nem volt jelen, számlapénzként számviteli célra szolgált, például az elektronikus pénzforgalomban. Készpénzként 2002. január 1-jén vezették be, amikor rögzített átváltási árfolyamon olyan nemzeti bankjegyek és érmék helyét vette át, mint például a belga frank és a német márka.

Az eurobankjegyek és -érmék ma már a 27 EU-tagállam közül 19-ben, továbbá az euroövezeti országokhoz tartozó vagy velük társult tengerentúli megyékben, területeken és szigeteken törvényes fizetőeszköz. Ezek az országok alkotják az euroövezetet. Az olyan mikroállamok. mint Andorra, Monaco, San Marino és Vatikánváros, az Európai Közösséggel kialakított hivatalos megállapodás alapján szintén átvették az eurót. Montenegró és Koszovó hivatalos megállapodás nélkül követte a példájukat. Jelenleg 340 millióan fizetnek az egységes valutával, így az eurobankjegyek és -érmék az európai integráció kézzelfogható jelképévé váltak.

A kimaradási záradék hatálya alá eső Dánia kivételével valamennyi EU-tagállam – amint teljesítette a konvergenciakritériumokat – köteles csatlakozni a monetáris unióhoz és bevezetni az eurót.

Az euroövezet interaktív térképe

Az interaktív térkép és az alatta látható táblázatok mutatják, mely európai uniós országok tartoznak az euroövezethez, és hogy mikor vezették be az eurót.

Ausztria

Eurót használó EU-tagállam

1995 óta EU-tagállam

1999 óta eurót használ (2002 óta készpénzként)

Belgium

Eurót használó EU-tagállam

EU-alapító tagállam 1957-ben

1999 óta eurót használ (2002 óta készpénzként)

Bulgária

EU-tagállam, amely nem vette át az eurót

2007 óta EU-tagállam

Ciprus

Eurót használó EU-tagállam

2004 óta EU-tagállam

2008-ban vette át az eurót

Csehország

EU-tagállam, amely nem vette át az eurót

2004 óta EU-tagállam

Németország

Eurót használó EU-tagállam

EU-alapító tagállam 1957-ben

1999 óta eurót használ (2002 óta készpénzként)

Dánia

EU-tagállam, amely nem vette át az eurót

1973 óta EU-tagállam

Észtország

Eurót használó EU-tagállam

2004 óta EU-tagállam

2011-ben vette át az eurót

Spanyolország

Eurót használó EU-tagállam

1986 óta EU-tagállam

1999 óta eurót használ (2002 óta készpénzként)

Finnország

Eurót használó EU-tagállam

1995 óta EU-tagállam

1999 óta eurót használ (2002 óta készpénzként)

Franciaország

Eurót használó EU-tagállam

EU-alapító tagállam 1957-ben

1999 óta eurót használ (2002 óta készpénzként)

Görögország

Eurót használó EU-tagállam

1981 óta EU-tagállam

2001 óta eurót használ (2002 óta készpénzként)

Horvátország

EU-tagállam, amely nem vette át az eurót

2013 óta EU-tagállam

Magyarország

EU-tagállam, amely nem vette át az eurót

2004 óta EU-tagállam

Írország

Eurót használó EU-tagállam

1973 óta EU-tagállam

1999 óta eurót használ (2002 óta készpénzként)

Olaszország

Eurót használó EU-tagállam

EU-alapító tagállam 1957-ben

1999 óta eurót használ (2002 óta készpénzként)

Litvánia

Eurót használó EU-tagállam

2004 óta EU-tagállam

2015-ben vette át az eurót

Luxemburg

Eurót használó EU-tagállam

EU-alapító tagállam 1957-ben

1999 óta eurót használ (2002 óta készpénzként)

Lettország

Eurót használó EU-tagállam

2004 óta EU-tagállam

2014-ben vette át az eurót

Monaco

Nem EU-tagállam

Málta

Eurót használó EU-tagállam

2004 óta EU-tagállam

2008-ban vette át az eurót

Hollandia

Eurót használó EU-tagállam

EU-alapító tagállam 1957-ben

1999 óta eurót használ (2002 óta készpénzként)

Lengyelország

EU-tagállam, amely nem vette át az eurót

2004 óta EU-tagállam

Portugália

Eurót használó EU-tagállam

1986 óta EU-tagállam

1999 óta eurót használ (2002 óta készpénzként)

Románia

EU-tagállam, amely nem vette át az eurót

2007 óta EU-tagállam

Svédország

EU-tagállam, amely nem vette át az eurót

1995 óta EU-tagállam

Szlovénia

Eurót használó EU-tagállam

2004 óta EU-tagállam

2007-ben vette át az eurót

Szlovákia

Eurót használó EU-tagállam

2004 óta EU-tagállam

2009-ben vette át az eurót

San Marino

Nem EU-tagállam

Az Európai Unió és az euroövezet tagjai

Az Európai Unió eurót használó tagállamai

Ország EU-csatlakozás éve Eurobevezetés éve
Ausztria 1995. 1999. (2002 óta készpénz)
Belgium 1957. 1999. (2002 óta készpénz)
Ciprus 2004. 2008.
Észtország 2004. 2011.
Finnország 1995. 1999. (2002 óta készpénz)
Franciaország 1957. 1999. (2002 óta készpénz)
Németország 1957. 1999. (2002 óta készpénz)
Görögország 1981. 2001. (2002 óta készpénz)
Írország 1973. 1999. (2002 óta készpénz)
Olaszország 1957. 1999. (2002 óta készpénz)
Lettország 2004. 2014.
Litvánia 2004. 2015.
Luxemburg 1957. 1999. (2002 óta készpénz)
Málta 2004. 2008.
Hollandia 1957. 1999. (2002 óta készpénz)
Portugália 1986. 1999. (2002 óta készpénz)
Szlovákia 2004. 2009.
Szlovénia 2004. 2007.
Spanyolország 1986. 1999. (2002 óta készpénz)

EU-tagállamok, amelyek nem vették át az eurót

Ország EU-csatlakozás éve
Bulgária 2007.
Horvátország 2013.
Csehország 2004.
Dánia 1973.
Magyarország 2004.
Lengyelország 2004.
Románia 2007.
Svédország 1995.

Az Egyesült Királyság, amely 1973-tól 2020-ig volt az Európai Unió tagja, nem vette át az eurót.

Rögzített euroátváltási árfolyamok
Pénznem
1 40,3399 BEF (belga frank)
1 1,95583 DEM (német márka)
1 15,6466 EEK (észt korona)
1 0,787564 IEP (ír font)
1 340,750 GRD (görög drachma)
1 166,386 ESP (spanyol peseta)
1 0,585274 CYP (ciprusi font)
1 6,55957 FRF (francia frank)
1 1936,27 ITL (olasz líra)
1 0,702804 LVL (lett lat)
1 3,45280 LTL (litván litas)
1 40,3399 LUF (luxemburgi frank)
1 0,429300 MTL (máltai líra)
1 2,20371 NLG (holland forint)
1 13,7603 ATS (osztrák schilling)
1 200,482 PTE (portugál escudo)
1 239,640 SIT (szlovén tolar)
1 30,1260 SKK  (szlovák korona)
1 5,94573 FIM (finn márka)

Pénzáramlás az euroövezetben

Az eurobankjegyeknek (és euroérméknek) jelentős az övezeten belüli forgalma, köszönhetően elsősorban a turizmusnak, az üzleti utaknak és a határon átlépő bevásárló utaknak. Az euro bevezetése előtt a nemzeti bankjegyek is átvándoroltak a határon túlra – igaz, jóval korlátozottabban –, majd főként a kereskedelmi banki rendszeren keresztül vissza kellett őket juttatni a kibocsátó központi bankhoz. Az euro esetében erre nincs szükség. Viszont mivel nagy mennyiségű bankjegyet visznek ki és költenek el a kibocsátó országon kívül az övezet más országaiban, a központi bankoknak kell úgy újra elosztaniuk a bankjegyeket, hogy ne keletkezzen az egyik országban hiány, a másik országban pedig többlet. A tömeges bankjegyátadások az EKB finanszírozásával központilag össze vannak hangolva.

A készpénz jelentősége, sajátosságai

A 2002. évi euro-készpénzcsere óta a forgalomban levő eurobankjegyek darabszáma és értéke folyamatosan emelkedik. Az ügyletek számát tekintve az övezetben lebonyolított kis összegű tranzakciókban messze a készpénzes fizetés a legjellemzőbb, ugyanakkor az értéket nézve jelentősen kisebb az aránya. Az utóbbi évtizedekben ugyanakkor mind a két szempont alapján fokozatosan csökken a szerepe, ahogy egyre népszerűbbek a betéti és hitelkártyák. Ez a tendencia várhatóan tartós lesz.

A készpénz sajátos fizetőeszköz:

  • a kis összegű fizetésforgalomban a legtágabb körben használható, leggyorsabb fizetési mód, továbbá a legfontosabb rendkívüli fizetőeszköz;
  • kis összegű tranzakciók esetében a legolcsóbb megoldás: a készpénzes fizetés ügyletenkénti átlagos összköltsége kisebb, mint a megfelelő elektronikus fizetési módoké;
  • mindenkinek a rendelkezésére áll: azok is fizethetnek vele, akik nem, vagy korlátozottan férnek csak hozzá bankszámlához, vagy nem tudnak elektronikusan fizetni;
  • a készpénzhasználat ellenőrizhetőbbé teszi a kiadásokat;
  • mind fizetési, mind felhalmozási eszköz; és
  • a csalással és a hamisítással szemben biztonságosnak bizonyult.

Joggal mondhatjuk ezért, hogy a társadalom nem boldogulna készpénz nélkül. A bankjegyek és érmék még sokáig nélkülözhetetlenek lesznek a fizetésforgalomban.

Az eurorendszer álláspontja a készpénzes fizetési módról

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében az eurorendszer egyik alapfeladata a fizetési rendszer zökkenőmentes működésének az elősegítése. Az eurorendszer semleges álláspontot képvisel a különféle fizetőeszközök tekintetében, egyiket sem részesíti előnyben. Központi bankjainak ugyanakkor a készpénzzel kapcsolatban külön feladataik vannak, ők bocsátják ki ugyanis hivatalosan az eurobankjegyeket. Emellett legtöbben közülük a tagállamok euroérme-kibocsátásában is forgalmazói szerepet töltenek be. Az eurorendszer tehát elhivatottan támogatja a készpénzt mint általánosan elérhető, könnyen használható, megbízható és a kis összegű ügyletek lebonyolítására alkalmas, hatékony fizetőeszközt. Az eurorendszer – illetékességi körén belül – ellenőrzi és folyamatosan előmozdítja az euroövezeti készpénzes ciklusok biztonságát, rugalmasságát és hatékonyságát.