Keresési lehetőségek
Home Média Kisokos Kutatás, publikációk Statisztika Monetáris politika Az euro Fizetésforgalom, piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont


GYIK a készpénzről

Eltűnik majd a készpénz a közeljövőben?

Nem. Belátható időn belül nem változik meg a készpénz mint alapvető fizetőeszköz szerepe. A készpénz értéket hordoz, megbízhatóan hitelesíthető és megkülönböztethető a hamisítványoktól, továbbá nem igényli harmadik fél közreműködését a fizetéshez. Nincs még olyan fizetőeszköz, amely ezt a három elemet olyan sikeresen egyesítené magában, mint a készpénz.

Elavul-e a készpénz az érintésmentes fizetés terjedésével párhuzamosan?

Nem. A készpénz egyedi jellemzőinek köszönhetően a jövőben is fontos marad. Igaz ugyan, hogy sokunknak kényelmes lehet digitális formában fizetni, ez a mód mégsem felel meg mindenkinek. Az érintésmentes fizetés tehát nem veszi át a készpénz helyét, hanem azzal párhuzamosan lesz jelen.

Visszautasíthatják-e a kereskedők a készpénzes fizetést?

Az Európai Bizottság az euro mint törvényes fizetőeszköz szakértői csoport jelentése alapján kiadta a 2010/191/EU ajánlást, amelyben a következőt állapítják meg a készpénz-elfogadási kötelezettségről:

  • A kiskereskedelmi egységek csak abban az esetben utasíthatják vissza a készpénzfizetést, ha mindkét fél beleegyezett eltérő fizetőeszköz használatába.
  • Nem elegendő a kiskereskedelmi egységben kihelyezni feliratot vagy plakátot, amelyen közlik, hogy nem fogadnak el készpénzt vagy bizonyos bankjegycímletekben való fizetést. A kiskereskedőnek elfogadhatóan meg kell indokolnia, például azzal, hogy nehézségbe ütközik elegendő váltópénz tartalékolása, vagy hogy a nagy értékű készpénz jelenléte konkrét fizikai biztonsági kockázatot okoz.
  • A polgároknak alapvető szolgáltatásokat nyújtó közintézmények nem alkalmazhatnak megszorításokat, és megfelelő ok nélkül nem utasíthatják vissza a készpénzes fizetést. A visszautasítással ugyanis aláásnák az eurobankjegyek és euroérmék törvényes fizetőeszköz státuszát, amely az európai uniós jog védelme alatt áll.

Rendelkeznek-e a nemzeti központi bankok a bankjegyek és érmék felett?

Igen. Az eurobankjegyek feletti rendelkezés az EKB és az eurorendszer nemzeti központi bankjainak a kompetenciája. Az euroérmék kibocsátása felett ezzel szemben az egyes tagállamok rendelkeznek, noha az EKB engedélyezi a tagállamok által kibocsátható érmék mennyiségét. Az érmeellátás logisztikájából és a tartalék érmeállomány tárolásából az összes nemzeti központi bank kiveszi a részét.

A kereskedelmi bankok hatáskörébe tartozik-e, hogy meghatározzák, valódi-e egy bankjegy?

Nem. Amennyiben a kereskedelmi bankban kétség merül fel egy eurobankjegy valódiságáról, átadja a nemzeti központi banknak (vagy az illetékes országos elemző hivatalnak), amely végső fokon dönt a bankjegy valódiságáról.

Léteznek-e azonos értékű de különböző bankjegyek, például két 20 eurós bankjegy?

Igen. Az eurobankjegyek első sorozatát (5 € – 500 €) 2002-ben bocsátottuk ki, és továbbra is törvényes fizetőeszköz. Az EKB és az eurorendszer nemzeti központi bankjai második sorozatot is bevezettek (Európé-sorozat néven is ismert), amelynek a címletei 5 €-tól 200 €-ig terjednek (az 500 €-s bankjegy kibocsátása megszűnt). Az első és a második sorozat egyes címleteinek ugyanaz az értéke mind az első, mind a második sorozatban.

Elkapható-e a koronavírus bankjegyről?

A vírus bankjegyről való átterjedésének a veszélye olyan kicsi, hogy jelentéktelen a fertőzésveszély azokhoz a felületekhez képest, amelyekkel nap mint nap kapcsolatba kerülünk. Az EKB szorosan együttműködik az európai laboratóriumokkal, ahol különféle felületeken vizsgálják a koronavírus viselkedését. Célunk, hogy a készpénz kezelése a lehető legbiztonságosabb maradjon. A témáról további információkat talál a blog poszt oldalunkon.