Európai együttműködés

Az Európai Központi Bank uniós intézmény, amely azonban független státusza és sajátos feladatai miatt különleges helyet foglal el az EU intézményrendszerében.

Megbízatását az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) számos egyéb feladat mellett egyértelműen az árstabilitás fenntartásában jelöli meg. Megbízatásának és feladatainak teljesítéséhez a Szerződés politikai befolyástól mentes, teljes függetlenséget nyújt számára.

Az EKB függetlensége, valamint a monetáris politika alakítására és irányítására vonatkozó kizárólagos hatásköre révén a más döntéshozó szervekkel ápolt kapcsolataiban szükségképpen a kötelezettségtől mentes párbeszédre szorítkozik. Ugyanakkor a Szerződésben a számonkérhetőségről rögzített követelmények garantálják, hogy az uniós állampolgárok és azok választott képviselői előtt teljes mértékben felelősséget vállaljon intézkedéseiért.

Az európai intézményekhez fűződő kapcsolatok

A döntéshozókkal, szociális partnerekkel folytatott párbeszéd lehetőséget nyújt az EKB számára az információgyűjtésre, a tájékozódásra és a monetáris politikai döntései ismertetésére, ugyanakkor a partnerkör is jobban megértheti a központi bank intézkedéseit, és hogy saját tevékenysége hogyan hat az árképzésre. Ez a kölcsönhatás javítja az információáramlást, támogatja a gazdaságpolitikai nézetek kölcsönös megismerését, valamint elősegíti a közérdekű témák megvitatását, messzemenően tiszteletben tartva minden érdekelt hatáskörét.

A fentiek érdekében az EKB az alábbi európai intézményekkel ápol kapcsolatokat:

Európai Parlament

Az EKB függetlenségét arányos elszámoltathatósági és beszámolási kötelezettség kíséri, ami lehetővé teszi a Szerződésekben előírt megbízatásának teljesítése érdekében tett intézkedéseinek demokratikus ellenőrzését. Az EKB kifejti és megindokolja döntéseit az uniós polgárok és választott képviselőik előtt. Elszámolási kötelezettségében kiemelt szerepet kap az Európa lakossága által közvetlenül választott Európai Parlament. Ez irányú kötelezettségeinek teljesítéséről külön részben írunk részletesebben. Az EKB bankfelügyeleti tevékenységének számonkérhetősége alapján a Felügyeleti Testület elnöke rendszeresen megjelenik az Európai Parlament felügyeleti témájú nyilvános meghallgatásain és eszmecseréin. Az Európai Parlament ezenfelül az EKB igazgatósági tagjainak, valamint felügyeleti testületi elnökének és alelnökének kinevezési eljárásába is bekapcsolódik: véleményezi az Európai Unió Tanácsa által javasolt jelölteket.

Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa és az eurocsoport

A Szerződés 284. cikkében foglaltak szerint az EKB elnöke meghívást kap az Európai Unió Tanácsának üléseire, amikor a KBER céljaival és feladataival kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg. Ez jellemzően az EU tagállamainak gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő Ecofin Tanács üléseit jelenti. Emellett rendszeresen látogatja az eurocsoport üléseit, azaz az euroövezet pénzügyminisztereinek havi nem hivatalos találkozóját. Az eurocsoport bankfelügyeleti témájú eszmecseréin pedig, az EKB-bankfelügyeletet érintő számonkérhetőség keretében, a Felügyeleti Testület elnöke vesz részt.

Az EKB a fenti tanácskozásokat előkészítő testületek ülésein is részt vesz. A Szerződés az uniós döntéshozók számára is biztosítja, hogy – szavazati jog nélkül – részt vehessenek az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának ülésein.

Európai Bizottság

Az EKB további fontos partnere az Európai Bizottság, az uniós szerződések őre és az uniós jogalkotás kezdeményezője. A két intézmény közötti párbeszéd különösen fontos a Bizottságnak a gazdaságpolitika összehangolásában betöltött szerepe, valamint a gazdasági és monetáris unióhoz kapcsolódó konkrét feladatai fényében. Ami a jogalkotást, különösen a pénzügyi szabályozást illeti, a Bizottság rendszeresen kikéri az EKB véleményét a jogalkotási javaslatairól és más kezdeményezéseiről. A Bizottság egy tagja részt vehet az EKB kormányzótanácsi ülésein, de nem rendelkezik szavazati joggal. További kapcsolattartásra adnak alkalmat az EU és az euroövezet szerveinek fent említett azon ülései, amelyeken mind a Bizottság, mind az EKB képviselője részt vesz.

Az Európai Unió Bírósága és a Számvevőszék

Az Európai Központi Bank, akárcsak az összes többi uniós intézmény, az Európai Unió Bírósága döntéseinek hatálya alá esik.

Ezen túlmenően, a KBER és az EKB alapokmánya két külső ellenőrzési szintet ír elő. Egyfelől független külső könyvvizsgálót neveznek ki az EKB éves beszámolójának ellenőrzésére. Másfelől a Számvevőszék vizsgálja az EKB ügyvezetésének operatív hatékonyságát. Az EKB ezenfelül az EU csalás elleni rendszerének is a hatálya alá esik.

Egyéb uniós szervek és pénzügyi intézmények

A központi bank különféle uniós hatóságokkal ápol közeli kapcsolatot az illetékessége alá tartozó témakörökben. Igen fontos szoros együttműködése a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszeréhez (PFER) tartozó szervekkel, többek között a három mikroprudenciális európai felügyelettel és az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT). Az utóbbi számára titkársági szolgálatot biztosít, valamint elemzői, igazgatási és logisztikai támogatást nyújt. A bankszanálás területén az EKB szoros munkakapcsolatban áll az Egységes Szanálási Testülettel (SRB). Együttműködik még az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) is, amely azoknak a tagállamoknak a makrogazdasági kiigazítási programjait monitorozza, amelyek pénzügyi segítséget igényelnek.

Uniós szociális partnerek

Az EKB az unió szociális partnereivel az Európai Tanács által 1999 júniusában alapított Makrogazdasági Párbeszéd keretében tart fenn kapcsolatot. Ez lehetővé teszi számára, hogy ismertesse monetáris politikáját, hozzájárulva az inflációs várakozások rögzítéséhez, továbbá hogy első kézből informálódjon a szociális partnerektől a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben.

A fentiek mellett olyan feladatok esetében (például statisztika), ahol a hatáskörök megoszlanak az Európai Központi Bank és az Európai Unió más intézményei, szervei között, a Szerződés kifejezetten felszólít az utóbbiakkal való együttműködésre. Az EKB véleményezi továbbá a KBER szempontjából jelentős uniós és országos jogszabálytervezeteket (EKB-vélemények), és bizonyos esetekben uniós jogszabályjavaslatot is tehet, illetve jogalkotóként léphet fel.