Európai együttműködés

Általános megállapítások

Az Európai Központi Bank az Európai Unió intézménye, amely azonban független státusa és sajátos feladatai miatt különleges helyet foglal el az EU intézményi keretrendszerében.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egyértelmű megbízatást ad az EKB számára az árstabilitás fenntartására (monetáris politika), valamint további feladatokkal is megbízza (Az EKB feladatai). Megbízatásának és feladatainak teljesítése érdekében a Szerződés politikai befolyástól mentes, teljes függetlenséget biztosít a banknak (függetlenség). Az EKB függetlensége és a monetáris politika alakítására és irányítására vonatkozó kizárólagos hatásköre következtében az EKB más döntéshozó szervekkel ápolt kapcsolatai nem léphetnek túl a kötelezettségekkel nem járó párbeszéd keretein.

Az EKB a gyakorlatban többféle módon, mind szakpolitikai, mind szakértői szinten szoros kapcsolatot tart fenn az EU és az euroövezet más intézményeivel. A bank és más döntéshozók, szociális partnerek közötti rendszeres párbeszéd lehetőséget nyújt az EKB számára arra, hogy információkat szerezzen, tájékozódjon, elmagyarázza monetáris politikai döntéseit, ugyanakkor a másik fél jobban megérthesse a központi bank tevékenységét, valamint azt, hogy saját tevékenysége milyen hatással van az árképzés folyamatára. Ez a kölcsönhatás javítja az információáramlást, támogatja egymás gazdaságpolitikai nézeteinek kölcsönös megértését, valamint elősegíti a közös érdeklődésre számot tartó kérdések megvitatását, a másik fél feladatkörének maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

Ezenfelül azon feladatok esetében, ahol a hatáskörök megoszlanak az Európai Központi Bank és az Európai Unió más intézményei vagy szervei között (például a statisztika területén), a Szerződés kifejezetten együttműködésre szólít fel az EKB és az érintett intézmények vagy testületek között. Az Európai Központi Bank a jogalkotási folyamatban is részt vesz (EUMSZ 282. cikk 5. bekezdés): véleményezi a Központi Bankok Európai Rendszerére vonatkozó uniós és nemzeti jogszabálytervezeteket (EKB vélemények). Továbbá meghatározott esetekben uniós jogi aktusokra tehet javaslatot, illetve uniós jogalkotóként is felléphet (Az EKB jogi kerete).

Erről a Havi jelentés 2010. januári számának The ECB’s relations with European Union institutions and bodies: trends and prospects (Az EKB kapcsolatai az Európai Unió intézményeivel és testületeivel: trendek és kilátások) című, angol nyelvű cikkében olvashat bővebben.

Az Európai Tanáccsal, az EU Tanácsával, az eurocsoporttal és az előkészítő bizottságokkal ápolt kapcsolatok

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 284. cikke előírja, hogy az EKB elnökét meg kell hívni az Európai Unió Tanácsának (jellemzően az EU tagállamainak gazdasági és pénzügyminisztereiből álló tanács, az ECOFIN) üléseire, ha a Tanács a KBER céljával és feladataival kapcsolatos kérdéseket vitat meg. Az ECOFIN Tanács a tagállami gazdaságpolitikák összehangolásának fő fóruma. Havi formális tanácskozásain felül félévente informális, bővített ülést is tart, amelyen a KBER-tag nemzeti központi bankok elnökei is részt vesznek. Az EKB elnöke és alelnöke részvételével folytatott megbeszélések őszinte, nyílt vitára adnak alkalmat.

Az Európai Központi Bank elnöke a Bizottság gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős biztosa rendszeresen részt vesz az eurocsoport – az euroövezet pénzügyminisztereit tömörítő testület – havi informális ülésein, ahol „az általuk a közös valutával összefüggésben közösen viselt különleges felelősséggel kapcsolatos kérdéseket” vitatják meg. (A Lisszaboni Szerződés melléklete: Jegyzőkönyv az eurocsoportról, 1. cikk).

Az EKB többi uniós intézménnyel ápolt kapcsolatai idővel, különösképpen a gazdasági és pénzügyi válság óta egyre szorosabbak lettek. Az EKB elnöke részt vesz például az Európai Tanács, valamint az euroövezeti állam-, illetve kormányfők azon ülésein, amelyeken a bank illetékességi körébe tartozó (például az EU-nak a gazdasági és pénzügyi válságra adott reakciójával kapcsolatos) kérdések kerülnek terítékre.

Az euroövezet vezetői – a gazdaságpolitikai koordináció euroövezeti dimenziójának erősítésére tett átfogó erőfeszítések részeként – megállapodtak abban, hogy évente legalább kétszer „euro csúcstalálkozó” keretében találkoznak, hogy stratégiai irányt mutassanak az euroövezet gazdasági és költségvetési politikája tekintetében. Mivel az eurocsoport, a Bizottság és az Európai Központi Bank alapvető szerepet játszik az euroövezet napi ügyeinek vitelében, ezért megegyezés született arról is, hogy az euro csúcstalálkozó elnöke, a Bizottság elnöke és az eurocsoport elnöke legalább havi rendszerességgel tanácskozást tart, amelyen az EKB elnöke is részt vehet. (A gazdaságpolitikai koordináció euroövezeti dimenziója).

Az EKB a fent említett tanácskozásokat szakpolitikai szinten előkészítő testületek ülésein is részt vesz. Így az EUMSZ 134. cikkének 2. bekezdése értelmében tagja – az uniós pénzügyminisztériumok és központi bankok, valamint a Bizottság vezető tisztségviselőit tömörítő – Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak, amely központi szerepet tölt be az ECOFIN Tanács üléseinek előkészítésében. Emellett jelen van az Eurocsoport munkacsoportjának – a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság euroövezeti tagokból álló testületének – találkozóin, amelyeken az eurocsoport tanácskozásait készítik elő, továbbá a Gazdaságpolitikai Bizottság (a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal szorosan együttműködő tanácsadó testület, amely különösen a strukturális politika területén vesz részt az ECOFIN Tanács munkájának előkészítésében) értekezletein is részt vesz.

A Szerződés az uniós döntéshozók számára is biztosítja, hogy – szavazati jog nélkül – részt vehessenek az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának ülésein. Az EUMSZ 284. cikke értelmében az Európai Unió Tanácsának elnöke (valamint az Európai Bizottság egy tagja, lásd alább) részt vehet a Kormányzótanács ülésein, és megvitatás céljából indítványt is terjeszthet a testület elé (gyakorlatban a Tanács elnökének helyét itt az eurocsoport elnöke tölti be).

Az Európai Bizottsággal ápolt kapcsolatok

Az Európai Bizottság a Szerződések őreként és az uniós jogalkotás kezdeményezőjeként szintén az EKB kulcsfontosságú partnere. A Bizottság és a bank közötti párbeszéd különösen fontos annak fényében, hogy az Európai Bizottság milyen lényeges szerepet tölt be a gazdaságpolitika koordinálásában, illetve hogy a Bizottság számos, a Gazdasági és Monetáris Unióhoz kapcsolódó meghatározott feladattal rendelkezik (többek között figyelemmel kíséri a költségvetési folyamatok és makrogazdasági egyensúlyi zavarok alakulását, és ehhez kapcsolóan beszámolót készít az Európai Unió Tanácsának, valamint értékeli az eltéréssel rendelkező uniós tagállamok konvergenciáját). Végül, a Bizottság feladata, hogy biztosítsa az EU közös szabályainak megfelelő alkalmazását, és szükség esetén betartatásuk érdekében az Európai Unió Bíróságához forduljon.

A gazdasági és monetáris ügyek és az euro biztosa, aki egyben a Bizottság alelnöke jelen van az EKB Kormányzótanácsának ülésein, de nem rendelkezik szavazati joggal. További kapcsolattartásra adnak alkalmat az EU és az euroövezet szerveinek fent említett azon ülései, amelyeken mind a Bizottság, mind az EKB képviselője részt vesz. A két intézmény között ezenfelül szoros munkakapcsolat alakult ki, amely munkaszinten (például a statisztika vagy a fizetési rendszerek területén) a rendszeres és eseti jellegű kapcsolattartás változatos formáit vonultatja fel.

Kapcsolat az Európai Parlamenttel

A demokratikus társadalmakban a politikai függetlenség beszámolási kötelezettséget von maga után. Az Európai Központi Banknak ezen elv értelmében igazolnia kell, hogy a Szerződésekben ráruházott hatáskörön belül és az általuk megszabott korlátokat betartva jár el. Az EKB elszámolási kötelezettségében a legfontosabb szerep az Európa lakossága által közvetlenül választott Európai Parlamentnek jut. Az EKB elszámoltathatósággal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséről az elszámoltathatóságról szóló külön rész tartalmaz bővebb információt.

Az Európai Parlament ezenfelül az EKB igazgatósági tagjainak kinevezési eljárásába is bekapcsolódik: véleményt nyilvánít az Európai Unió Tanácsa által ajánlott jelöltekről (EUMSZ 283. cikk, 2. bekezdés).

Kapcsolat az EU szociális partnereivel

Az EKB a fentieken túl az unió szociális partnereivel is kapcsolatban van, különösen az Európai Tanács által 1999 júniusában alapított, úgynevezett Makrogazdasági Párbeszéd keretében. A párbeszéd lehetővé teszi az EKB számára, hogy kifejtse monetáris politikáját, és ezzel hozzájáruljon az inflációs várakozások rögzítéséhez, továbbá első kézből kapjon információt a szociális partnerektől a közös érdeklődésre számot tartó ügyekről.

Az EKB szerepe az átalakított pénzügyi felügyeleti rendszerben

Az Európai Központi Bank határozottan támogatta és támogatja a tagállamok közötti egységesebb szabályozási és felügyeleti keretrendszer létrehozására tett erőfeszítéseket, különös tekintettel a három Európai Felügyeleti Hatóság, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) megalapítására. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által elfogadott jogszabály értelmében az EKB feladata az ERKT titkársági funkcióinak ellátása, azaz elemzési, adminisztrációs és logisztikai támogatás nyújtása.

Bővebb információért látogasson el az ERKT weboldalára.

Az EKB szerepe a válságkezelési keretrendszerben

Az Európai Központi Bank közreműködik az EFSM, EFSF és a majdani ESM tevékenységeinek egyes részeiben, többek között az adósságállomány fenntarthatóságára vonatkozó elemzés területén, a pénzügyi támogatást igénylő tagállamok makrogazdasági kiigazítási programjainak előkészítésében, a programok megvalósításának felügyeletében, valamint az EFSF másodlagos piaci tevékenységének kivitelezőjeként (további tudnivalók: A GMU szakpolitikai keretrendszere).

További kapcsolatok

Az EKB gazdálkodása és pénzügyeinek feddhetetlensége ellenőrzés alá esik. A KBER és az EKB alapokmánya két külső ellenőrzési szintet ír elő. Egyfelől független külső könyvvizsgálót neveznek ki az EKB éves beszámolóinak ellenőrzésére (Alapokmány, 27. cikk, 1. bekezdés). Másfelől a Számvevőszék megvizsgálja az EKB ügyvezetésének hatékonyságát (Alapokmány, 27. cikk, 2. bekezdés). Az EKB ezenfelül az EU csalás elleni rendszerének hatálya alá esik. Lásd: Irányítási rendszer.

Az Európai Unió Bíróságának ítéletei az összes többi uniós intézményhez hasonlóan az Európai Központi Bankra is érvényesek.