Európai együttműködés

Általános megállapítások

Az Európai Központi Bank az Európai Unió intézménye, amely azonban független státusza és sajátos feladatai okán különleges helyet foglal el az EU intézményrendszerében.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egyértelműen az árstabilitás fenntartásában jelöli meg az EKB megbízatását (monetáris politika), valamint további feladatokat is rábíz (az EKB feladatai). Megbízatásának és feladatainak teljesítéséhez a Szerződés politikai befolyástól mentes, teljes függetlenséget nyújt a banknak (függetlenség). Az EKB függetlensége és a monetáris politika alakítására és irányítására vonatkozó kizárólagos hatásköre következtében más döntéshozó szervekkel ápolt kapcsolatai nem léphetik túl a kötelezettségtől mentes párbeszéd kereteit.

Az EKB a gyakorlatban többféle úton, mind szakpolitikai, mind szakértői szinten szoros kapcsolatokat ápol más uniós és euroövezeti intézményekkel. A döntéshozókkal, szociális partnerekkel folyó rendszeres párbeszéd lehetőséget nyújt az EKB számára az információgyűjtésre, a tájékozódásra és a monetáris politikai döntései ismertetésére, ugyanakkor a másik fél is jobban megérti a központi bank intézkedéseit, és hogy saját tevékenysége hogyan hat az árképzésre. Ez a kölcsönhatás javítja az információáramlást, támogatja a gazdaságpolitikai nézetek kölcsönös megismerését, valamint elősegíti a közös érdeklődésre számot tartó kérdések megvitatását, miközben a másik fél feladatkörét messzemenően tiszteletben tartják.

Ezenfelül azon feladatok esetében (például a statisztika területén), ahol a hatáskörök megoszlanak az Európai Központi Bank és az Európai Unió más intézményei vagy szervei között, a Szerződés kifejezetten felszólítja a bankot az érintett intézményekkel és testületekkel való együttműködésre. Az Európai Központi Bank a jogalkotásban is részt vesz (EUMSZ 282. cikk 5. bekezdés): véleményezi a KBER szempontjából jelentős uniós és országos jogszabálytervezeteket (EKB-vélemények). Meghatározott esetekben uniós jogszabályjavaslatot is tehet, illetve jogalkotóként járhat el (az EKB jogi kerete).

Erről a Havi jelentés 2010. januári számának The ECB’s relations with European Union institutions and bodies: trends and prospects (Az EKB kapcsolatai az Európai Unió intézményeivel és testületeivel: trendek és kilátások) című, angol nyelvű cikkében olvashat bővebben.

Kapcsolatok az Európai Tanáccsal, az EU Tanácsával, az Eurocsoporttal és az előkészítő bizottságokkal

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 284. cikke előírja, hogy az EKB elnökét meg kell hívni az Európai Unió Tanácsának (jellemzően az EU tagállamainak gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő ECOFIN) üléseire, amikor a KBER céljával és feladataival kapcsolatos kérdésekről tanácskoznak. Az ECOFIN Tanács a tagállami gazdaságpolitikák összehangolásának fő fóruma. A hivatalos havi üléseken felül félévente nemhivatalos jelleggel tágabb összetételben, azaz a KBER-tag nemzeti központi bankok elnökeinek részvételével is találkoznak. Az EKB elnöke és alelnöke részt vesz ezeken a megbeszéléseken, amelyek őszinte, nyílt vitára adnak alkalmat. A Felügyeleti Testület elnökét is rendszeresen meghívják, hogy beszámoljon a bankfelügyelet helyzetéről.

Az EKB elnöke rendszeresen hivatalos az Eurocsoport üléseire, azaz az euroövezet pénzügyminisztereinek havi nemhivatalos találkozójára, amelyen a Bizottság gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős biztosa is részt vesz. Ilyenkor a közös valutához kapcsolódó konkrét feladataikról folyik az eszmecsere. (A Lisszaboni Szerződés melléklete: Jegyzőkönyv az Eurocsoportról, 1. cikk). Az Eurocsoport üléseit az EKB Igazgatóságának a nemzetközi és európai ügyekért felelős tagja is látogatja.

Az EKB többi uniós intézménnyel ápolt kapcsolatai az idő előrehaladtával, különösképpen a gazdasági és pénzügyi válság óta egyre szorosabbra fonódnak. Az EKB elnöke részt vesz például az Európai Tanács, valamint az euroövezeti állam-, illetve kormányfők azon ülésein, amelyeken az illetékességi körébe tartozó kérdésekről, például az EU-nak a gazdasági és pénzügyi válságra adott válaszlépéseiről tárgyalnak.

Az EKB a fent említett tanácskozásokat szakpolitikai szinten előkészítő testületek ülésein is részt vesz. Így az EUMSZ 134. cikkének 2. bekezdése értelmében tagja az uniós pénzügyminisztériumok és központi bankok, valamint a Bizottság vezető tisztségviselőit tömörítő Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak (EFC), amely központi szerepet tölt be az ECOFIN Tanács üléseinek előkészítésében. Emellett jelen van az EFC euroövezeti tagjait tömörítő Eurocsoport munkacsoport ülésein, amely az Eurocsoport találkozóját készíti elő, továbbá részt vesz a Gazdaságpolitikai Bizottság (EPC) értekezletein is; az EPC újabb uniós tanácsadó testület, amely az EFC-vel szorosan együttműködve, különösen strukturális politikai ügyekben járul hozzá az ECOFIN Tanács munkájának előkészítéséhez.

A Szerződés az uniós döntéshozók számára is biztosítja, hogy – szavazati jog nélkül – részt vehessenek az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának ülésein. Az EUMSZ 284. cikke értelmében az EU Tanácsának elnöke (valamint az Európai Bizottság egy tagja, lásd alább) részt vehet a Kormányzótanács ülésein, és a testület elé bocsáthatja indítványait (a gyakorlatban az EU Tanácsának elnöke helyett az Eurocsoport elnöke jelenik meg).

Kapcsolatok az Európai Bizottsággal

Az Európai Bizottság az uniós szerződések őreként és az uniós jogalkotás kezdeményezőjeként szintén az EKB igen fontos partnere. A Bizottság és a bank közötti párbeszéd különösen fontos annak fényében, hogy az Európai Bizottság milyen lényeges szerepet tölt be a gazdaságpolitika összehangolásában, illetve hogy a Bizottság számos, a Gazdasági és Monetáris Unióhoz kapcsolódó konkrét feladatot lát el (többek között figyelemmel kíséri a költségvetési folyamatok és makrogazdasági egyensúlyi zavarok alakulását, és ehhez kapcsolódva beszámolót készít az Európai Unió Tanácsának, valamint értékeli az eltéréssel rendelkező uniós tagállamok konvergenciájának állapotát). Végül, a Bizottság feladata, hogy biztosítsa az EU közös szabályainak megfelelő alkalmazását, és tiszteletben tartásukat elősegítendő szükség esetén az Európai Unió Bíróságához forduljon.

Az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke, akihez a pénzügyi stabilitás, a pénzügyi szolgáltatások és a tőkepiaci unió is tartoznak, részt vehet az EKB kormányzótanácsi ülésein, de nem szavazhat. További kapcsolattartásra adnak alkalmat az EU és az euroövezet szerveinek fent említett azon ülései, amelyeken mind a Bizottság, mind az EKB képviselője részt vesz. A két intézmény között ezenfelül szoros munkakapcsolat alakult ki, amelyben sokféle rendszeres és eseti jellegű kapcsolatot ápolnak munkaszinten (például a statisztika vagy a fizetési rendszerek területén).

Kapcsolatok az Európai Parlamenttel

A demokratikus társadalmakban a szakpolitikai függetlenséget beszámolási kötelezettség kíséri. Az Európai Központi Banknak ennek az elvnek megfelelően igazolnia kell, hogy a Szerződésekben ráruházott hatáskörön és korlátokon belül jár el. Az EKB elszámolási kötelezettségében kiemelt szerepet kap az Európa lakossága által közvetlenül választott Európai Parlament. Az EKB számonkérhetőségével kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséről az elszámoltathatóságról szóló külön részben írunk részletesebben.

Az Európai Parlament ezenfelül az EKB igazgatósági tagjainak kinevezési eljárásába is bekapcsolódik: véleményezi az Európai Unió Tanácsa által javasolt jelölteket (EUMSZ 283. cikk, 2. bekezdés).

Kapcsolat az uniós szociális partnerekkel

Az EKB a fentieken túl az unió szociális partnereivel is kapcsolatban van, különösen az Európai Tanács által 1999 júniusában alapított, úgynevezett Makrogazdasági Párbeszéd keretében. A párbeszéd lehetővé teszi az EKB számára, hogy megindokolja monetáris politikáját, hozzájárulva az inflációs várakozások rögzítéséhez, továbbá hogy első kézből kapjon információt a szociális partnerektől a közös érdeklődésre számot tartó ügyekről.

Az EKB szerepe az átalakított pénzügyi felügyeleti rendszerben

Az Európai Központi Bank határozottan támogatta és támogatja a tagállamok közötti egységesebb szabályozási és felügyeleti keretrendszer létrehozására tett erőfeszítéseket, különös tekintettel a három európai felügyelet (ESA), valamint az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) megalapítására. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által hozott jogszabályok értelmében az EKB feladata az ERKT-t titkársággal ellátni, ezzel a testület számára elemzői, igazgatási és logisztikai támogatást nyújtani.

Bővebb információért látogasson el az ERKT weboldalára.

Az EKB szerepe a válságkezelő keretrendszerben

Az EKB támogatást nyújt az Bizottságnak és az európai stabilitási mechanizmusnak (ESM) azon tagállamok ellenőrzésében, amelyek az ESM pénzügyi támogatását kérik (program-országok), vagy amelyek már hasonló támogatásban részesültek (post-program országok) – további információkért lásd a GMU irányítási rendszere hivatkozást.

Egyéb kapcsolatok

Az EKB pénzügyi gazdálkodása és feddhetetlensége vizsgálat tárgyát képezheti. A KBER és az EKB alapokmánya két külső ellenőrzési szintet ír elő. Egyfelől független külső könyvvizsgálót neveznek ki az EKB éves beszámolójának ellenőrzésére (Alapokmány, 27. cikk, 1. bekezdés). Másfelől a Számvevőszék vizsgálja az EKB gazdálkodásának operatív hatékonyságát (Alapokmány, 27. cikk, 2. bekezdés). Az EKB ezenfelül az EU csalás elleni rendszerének is a hatálya alá esik. Lásd Szervezetirányítás.

Az Európai Központi Bank, akárcsak az összes többi uniós intézmény, az Európai Unió Bírósága döntéseinek hatálya alá esik.