Kapcsolatok nemzetközi intézményekkel

Intézményi háttér

Az EKB az eurorendszerre ruházott feladatokkal összefüggésben bekapcsolódik a nemzetközi gazdasági együttműködésbe. Az, hogy ezt milyen mélységig teszi, a konkrét feladattól függ. A bank nemzetközi szerepvállalása szakpolitikai álláspontok képviseletétől (közös monetáris politika) saját álláspontjának az Európai Unió más döntéshozóival történő közös kialakításáig terjed.

Az EKB nemzetközi együttműködésben játszott szerepéről Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 138. cikke, valamint a KBER alapokmánya 6. cikkének (1) bekezdése és 12. cikkének (5) bekezdése rendelkezik.

Az EKB nemzetközi kapcsolatai

Az EKB nemzetközi szerepének egyik fontos eleme az az információ- és eszmecsere, amelyet más gazdaságpolitikai döntéshozókkal folytat különféle nemzetközi szervezetekben és fórumokon. Annak köszönhetően, hogy itt közösen értékelik a legjelentősebb országok és gazdasági térségek gazdasági folyamatait és gazdaságpolitikáját – aminek elsődleges színtere a G20 – az EKB mélyrehatóbban tudja elemezni a külső folyamatoknak az euroövezeti gazdaságra gyakorolt hatását. Mivel az együttműködésnek ez a formája önkéntes és jogilag nem kötelező, így nem befolyásolja a bank függetlenségét.

Az információ- és eszmecserét, valamit a gazdaságpolitikai értékelést magát az övezetet is érintő felülvizsgálat egészíti ki, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy valamely más hasonló független szervezet végez. Ezek a szervezetek folyamatosan figyelik és értékelik a tagországaikban zajló gazdasági folyamatokat és a gazdaságpolitikát. Az euroövezet monetáris politikájának vizsgálatakor az EKB mint kizárólagos tárgyalópartner van jelen az egyeztetéseken. A nemzetközi felülvizsgálat növeli az EKB átláthatóságát, hiszen az euroövezeti gazdaságpolitikák értékelése nyilvánosságra kerül.

A szakterületébe tartozó kérdésekben részt vesz továbbá annak a szabályrendszernek és legjobb gyakorlatnak a kidolgozásában, amely a pénzügyi stabilitás javítását, valamint a gazdasági döntéshozatal hatékonyságának és átláthatóságának növelését szolgálja. A hatékony állami irányítás központi helyet foglal el a nemzetközi együttműködésben.

Végül különleges esetekben az EKB tevékenységét euroövezeten kívüli országok központi bankjaiéval is összehangolhatja.

Az EKB:

  • állandó megfigyelői státussal rendelkezik az IMF-ben;
  • képviselteti magát a következő fórumokon: a G20 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek találkozói, a G7 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek találkozói (G8 Információs Központ);
  • tagja és részvényese a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS). Az EKB tagja a BIS irányító és felügyelő testületeinek, valamint az intézmény falai között működő összes bizottságnak és munkacsoportnak (Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága, Nemzetközi Pénzügyi Rendszer Bizottsága, Piaci Bizottság);
  • részt vesz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számos bizottságának és munkacsoportjának munkájában, ahol az Európai Bizottság mellett önálló tagja az Európai Unió delegációjának;
  • tagja a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak, amelyet a G20 vezetői 2009 áprilisában hoztak létre a Pénzügyi Stabilitási Fórum utódaként.

Az EKB több partnerrel – így a világ számos központi bankjával is – élénk kétoldalú kapcsolatokat ápol, továbbá bekapcsolódik több regionális és régiók közötti fórum, valamint regionális és nemzetközi fejlesztési bank tevékenységébe.

Az EKB kapcsolódó sajtóközleményei

  • The External Representation of the EU and EMU (Az EU és a GMU külső képviselete), EKB Havi jelentés, 2011. május
  • The ECB's relations with international organisations and fora (Az EKB nemzetközi szervezetekhez és fórumokhoz fűződő kapcsolatai), EKB Havi jelentés, 2001. január