Keresési lehetőségek
Home Média Kisokos Kutatás, publikációk Statisztika Monetáris politika Az euro Fizetésforgalom, piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Mi a kamat, és miben különbözik egymástól a nominál- és a reálkamat?

2016. május 25.

A kamat a hitelfelvétel költsége, illetve a megtakarításon elért haszon

A kamat a hitelfelvétel költsége, illetve a megtakarításon elért haszon. Azaz ha valaki hitelt vesz fel a banktól, a kamattal fizet a hitelért. Amikor megtakarítási számlán helyezi el a pénzét, a kamat az a haszon, amelyet a bank fizet a megtakarítására.

A kamatláb ezt a költséget vagy hasznot jeleníti meg a felvett vagy nyújtott hitelösszeg százalékában (a megtakarító megtakarításával „hitelt nyújt” a banknak).

A közgazdászok különbséget tesznek a nominál- és a reálkamat között. De miben is különbözik egymástól a kettő, és miért számít ez?

Nominálkamat

A nominálkamat a megállapodás szerint fizetendő kamatot jelenti. Ezt fizetik például a lakástulajdonosok a jelzáloghitelre, és ezt kapják a megtakarítók a betéteik után. A hitelfelvevők a nominálkamatot fizetik, a megtakarítók pedig azt kapják meg.

Reálkamat

Egyik csoportnak sem csak a nominálösszeg számít, hanem az is fontos, hogy mennyi árut, szolgáltatást és egyebet vehetnek ezen a pénzen. A közgazdászok erre a pénz vásárlóerejeként szoktak hivatkozni, amely az idővel rendszerint gyengül, ahogy az árak az infláció miatt emelkednek. Az inflációt figyelembe véve megtudhatjuk a hitelfelvétel reálköltségét, valamint a megtakarításon elért reálhozamot. A számítás módja a következő:

Reálkamat = nominálkamat − infláció

Hogyan működik ez a gyakorlatban? Íme egy példa

Az a megtakarító, aki egy évre betesz 1000 eurót egy számlára, kaphat például 2,5%-os nominálkamatot, tehát egy év alatt 1025 euróra nő a pénze. Ugyanakkor ha az árak 3%-kal emelkednek, 1030 euróért tudja csak megvenni ugyanazokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket egy évvel korábban még 1000 euróért megkapott volna. Ez azt jelenti, hogy a reálhozam valójában −0,5% lesz. Ez a reálkamattal egyenlő, amelyet úgy számítunk, hogy az inflációs rátát (3%) kivonjuk a nominálkamatlábból (2,5%).

Az euroövezeti nominál- és reálkamatok alakulása

A reálkamat a nominálkamattól és az infláció mértékétől függően változik. Például az 1980-as évek elején az euroövezeti átlagos nominálkamat magas volt ugyan, de az infláció is, ami alacsony átlagos reálkamatot eredményezett. Az alábbi grafikonon látható, hogyan alakultak az euroövezeti országok rövid lejáratú bankbetéteinek átlagos nominál- és reálkamatlábai, valamint az infláció 1981 óta.

Megjegyzés: százalék – Forrás: Eurostat, EKB, NKB-k, EKB-becslések