Miben különbözik egymástól a nominál- és a reálkamat?

2016. május 25.

A kamat a hitel ára vagy a megtakarítás hozama. Amikor valaki kölcsönt vesz fel a bankból, a kamat az az összeg, amibe ez a kölcsön kerül. Amikor pedig megtakarítást helyez el a bankban, kamatot kap érte a megtakarítása hozamaként.

A közgazdászok különbséget tesznek a nominál- és a reálkamat között. De miben is különbözik egymástól a kettő, és miért számít ez?

A nominálkamat a megállapodás szerint fizetendő kamatot jelenti. Ezt fizetik például a lakástulajdonosok a jelzáloghitel után, és ezt kapják a megtakarítók a betétjeik után.

Azonban egyik csoportnak sem csak a nominálösszeg számít, hanem az is fontos, hogy mennyi árut, szolgáltatást és egyebet vehetnek ezen a pénzen. A közgazdászok erre a pénz vásárlóerejeként szoktak hivatkozni, amely az idővel rendszerint gyengül, ahogy az árak az infláció miatt emelkednek.

A hitelfelvevők és a megtakarítók úgy tudják meghatározni a felvett kölcsönhöz és a megtakarításaikhoz kapcsolódó reálkamatot, hogy az említett vásárlóerő-veszteséget levonják a nominálkamatból.

Példa

Az a megtakarító, aki egy évre betesz 1000 eurót egy számlára, kaphat például 2,5%-os nominálkamatot, tehát egy év alatt 1025 euróra nő a pénze. Ugyanakkor ha az árak 3%-kal emelkednek, 1030 euróért tudja csak megvenni ugyanazokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket egy évvel korábban még 1000 euróért megkapott volna. Ez azt jelenti, hogy a reálhozam valójában -0,5% lesz. Ez a reálkamattal egyenlő, amelyet úgy számítunk, hogy az inflációs rátát (3%) kivonjuk a nominálkamatlábból (2,5%).

Az euroövezeti országok rövid lejáratú bankbetéteinek nominál- és reálkamatlábai

(százalék)

Forrás: Eurostat, EKB, NKB-k, EKB-becslések