Keresési lehetőségek
Home Média Kisokos Kutatás, publikációk Statisztika Monetáris politika Az euro Fizetésforgalom, piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

A tavalyi év áttekintése

Az euroövezet gazdaságát 2020-ban a koronavírus- (Covid19-) világjárvány miatt rendkívüli és súlyos megrázkódtatás érte. A kijárást korlátozó intézkedések és a fokozott kockázatkerülés következményeként az év első felében a gazdaság jelentősen visszaesett. Az év második felében azonban az erőteljes és összehangolt monetáris és fiskális politikai reakció – az oltással kapcsolatos pozitív hírekkel társulva – segített stabilizálni a gazdaságot. 2020 egészét tekintve 6,6%-kal csökkent az euroövezeti GDP. Az éves HICP-infláció nagyrészt a csökkenő energiaárak miatt a 2019. évi 1,2%-ról visszaesett 0,3%-ra, bár a világjárvánnyal kapcsolatos tényezők is szerepet játszottak, a második félévben a válság által leginkább sújtott olyan ágazatok, mint például a közlekedés és a szállodaipar is hozzájárultak az infláció csökkenéséhez.

Az EKB a világjárvány euroövezeti gazdaságra gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében jelentősen lazított monetáris politikai irányvonalán olyan átfogó intézkedéssorozattal, amelyet az év folyamán folyamatosan újrakalibrált. Ide tartozik az új, ideiglenes pandémiás vészhelyzeti vásárlási program; az alkalmassági és fedezeti feltételek lazítása, valamint új, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek nyújtása. A monetáris politikai reakció nélkülözhetetlen stabilizáló erő volt a piacok számára, és segítette a pandémiából eredő olyan komoly kockázatokkal szembeni fellépést, amelyek veszélyeztetik a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát, az euroövezeti gazdaság kilátásait, valamint végső soron az EKB árstabilitási célját. A makroprudenciális intézkedések továbbá a gazdaságba áramló hitel mennyiségének fenntartására helyezték a fő hangsúlyt, az EKB bankfelügyelete pedig mikroprudenciális intézkedésekkel enyhítette a válság hatásait és erősítette az európai bankszektor rezilienciáját.

A Kormányzótanács januárban megkezdte az EKB monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatát, hogy az továbbra is megfeleljen a rendeltetésének. A cél az előző, 2003-as felülvizsgálat óta bekövetkezett mélyreható változások következményeinek számbavétele. Ide tartozik például az infláció és az egyensúlyi kamatlábak tartós visszaesése, valamint a globalizáció, a digitális átállás és az éghajlatváltozás negatív hatásai. A felülvizsgálat során – amely a tervek szerint 2021 második felére zárul le – mérlegelni fogjuk, hogy az EKB az említett változásokra válaszul kiigazítsa-e a monetáris politikai stratégiáját, és ha igen, milyen módon.

Az EKB a megbízatásának keretein belül minden lehetséges módját megvizsgálja annak, hogy hogyan tudna hozzájárulni az éghajlatváltozás potenciálisan számottevő gazdasági és társadalmi következményeinek korlátozásához. Ennek érdekében alapos elemzéseket folytat az illetékes szakpolitikai területeken, kitérve az EKB nyugdíjalapjának és saját vagyonalap-portfóliójának fenntartható és felelősségteljes módon való befektetésére, középpontba helyezve magának az EKB-nak a szénlábnyomát is. Az EKB nemrég felállított egy éghajlatváltozási központot, amelynek fő profilja az éghajlattal kapcsolatos programpontok kialakítása és irányítása.

Az eurorendszer átfogó stratégiát dolgozott ki a kis értékű fizetésforgalomra, hogy kiaknázza a digitális átállásban rejlő innovatív potenciált, előtérbe helyezve az azonnali fizetés lehetővé tételét, páneurópai fizetési megoldás kifejlesztését, valamint a digitális euro lehetőségének feltérképezését. 2020 októberében nyilvános konzultációt indítottunk a digitális euróról azért, hogy az eurorendszer által tervezett bármely új pénzforma vagy fizetési mód esetén megőrizzük a lakosság bizalmát.

Az EKB 2020-ban kiterjesztette tájékoztatását és lakossági kapcsolatait, hogy megfeleljen a pandémia okozta kihívásoknak, és hogy jobban megértse az európai polgárok gazdasággal kapcsolatos aggodalmait és sürgető igényeit. Elindult az EKB blog is. 2020-ban 19 bejegyzés született, amely közül több elsősorban az EKB-nak a válságra adott reakciójával foglalkozik. „Az EKB meghallgatja Önöket” első rendezvényére 2020 októberében került sor, és a kapcsolódó portálon több mint 4000 hozzászólás érkezett a monetáris politikai stratégiánkkal kapcsolatban.

A 2020-as év intenzív és sürgős intézkedések éve volt, amelyeket az európai intézményekkel, illetve világszerte más központi bankokkal szoros együttműködésben hoztunk a globális gazdaságot sújtó, jelentős exogén sokkhatások leküzdése érdekében. Az EKB betöltötte a szerepét.

Frankfurt am Main, 2021. április

Christine Lagarde

elnök

Az esztendő számokban

1 A gazdaságot rendkívüli és súlyos pandémiás sokk érte

2020-ban a világgazdaság – példátlan kihívások közepette – mély recesszión ment keresztül. Ugyanakkor a COVID-19 által okozott sokk exogénebb természetű volt, mint a korábbi, 2008-as és 2011–2012-es válságok mögött meghúzódó tényezők. Miközben a korábbi válságok esetén a pénzügyi szektor specifikus problémái voltak a középpontban, 2020-ban a recesszió alapvető oka a gazdaságon kívül volt. A COVID-19 terjedése igen súlyos hatást gyakorolt a gazdasági tevékenységre, előbb Kínában, később pedig az egész világra kiterjedően. A nemzetközi kereskedelem erősen visszaesett, a globális értékláncok működése megrendült, és a globális pénzügyi piacokon igencsak megnőtt a bizonytalanság.

Az euroövezet gazdasága szintén megszenvedte a járvány intenzív hatását. E hatás látható volt például a fogyasztásban, amely a széles körű lezárási intézkedések és a megnövekedett kockázatkerülés következtében az év első felében hirtelen visszaesett. A kereslet hiánya és a tevékenységekre vonatkozó korlátozások következtében ugyancsak határozottan gyengült a konjunktúra, különösen a szolgáltatási szektorban. Ennek eredményeként a reál-GDP az év második negyedében kivételesen gyors ütemben zsugorodott. Ugyanakkor a monetáris és fiskális politikai döntéshozók azonnal és határozottan cselekedtek a kereslet összeomlásának és a bizonytalanság magas szintjeinek kezelése érdekében, többek között kedvező és stabil finanszírozási feltételek és likviditáshoz való folyamatos hozzáférés biztosításával. A COVID-19 válság kezdetétől fogva a recesszió mélységére és időtartamára vonatkozó várakozásokat nagyban befolyásolták az orvosi megoldások – különösen egy vakcina – kilátásai. Erős és összehangolt szakpolitikai intézkedéssel párosulva, a vakcinafejlesztés előrehaladásával kapcsolatos késő őszi pozitív hírek a bizalom fokozatos újraépüléséhez vezettek. Jóllehet a növekedés alakulása az év második felében, a fertőzés újabb hullámának bekövetkeztekor volatilis maradt, a növekedési várakozások megerősödtek és stabilizálódtak. A járvány az árak alakulását is erősen befolyásolta. Az ingadozó kereslet, az alacsonyabb olajárak és a meggyengült konjunktúra eredményeként az év folyamán csökkent a HICP-infláció, és augusztustól kezdve negatív tartományban ingadozott. Az inflációt egyéb tényezők – például a német HÉA-kulcs második félévi átmeneti csökkentése – is lefelé nyomták. Ugyanakkor a 2021-re várt komoly fellendülés, valamint az olyan ideiglenes tényezők megfordulása, mint a német HÉA-kulcs csökkentés, támogatták az infláció élénkülésének kilátását. A határozott szakpolitikai fellépés hatására a hitel- és finanszírozási feltételek támogatóak maradtak, és nagyrészt ellensúlyozták a kockázati környezet romlásából eredő, a bankok hitelezési standardjaira irányuló szigorító hatást. Bár a pandémiás sokk által indukált piaci elmozdulás márciusban a pénzügyi feltételek erős szigorításához vezetett, a gyors szakpolitikai intézkedés hozzájárult az euroövezeti államkötvényhozamok általános mérséklődéséhez 2020-ban, valamint az euroövezeti részvényárfolyamoknak a pandémia okozta mélypontokról való fokozatos kilábalásához az év második felében. Az jelentős bizonytalanság időszaka a pénzmennyiség- és hitelállomány-növekedés gyorsulását is eredményezte, tükrözve a cégek és háztartások likviditás iránti erős preferenciáját, valamint a likviditás általuk történő felhalmozását.

1.1 A járvány mély gazdasági válságot okozott

A koronavírus a nagy gazdasági világválság óta a legnagyobb recessziót okozta a világgazdaságban, de a vakcinákkal kapcsolatos pozitív hírek a bizalom fokozatos újraépüléséhez vezettek.

A COVID-19 pandémia alakulása, valamint a vírus megfékezésére irányuló intézkedések és a járvány gazdasági hatásának tompítását célzó szakpolitikai támogatás voltak a globális szintű növekedési trend kulcsfontosságú meghatározó tényezői. A világgazdaságot kemény külső sokk érte, és a pandémia gazdasági hatásának mérséklése érdekében a kormányok általában erős szakpolitikai támogatással reagáltak. Miután 2020 második negyedévében a vírus megfékezésére irányuló intézkedések miatt mélypontra jutott, a harmadik negyedévben a világgazdaság fellendülésbe kezdett, ahogy a pandémia és a megfékezésére irányuló intézkedések enyhültek, és hatékony vakcinákról szóló hírek láttak napvilágot. Ugyanakkor a járvány második hulláma és a megfékezésére néhány fejlett gazdaságban ismételten bevezetett szigorú intézkedések jelentősen lelassították a növekedést az év utolsó negyedében (lásd az 1. ábrát). A nagy, feltörekvő piacgazdaságokban 2020 első felében a negyedéves növekedés negatív volt, de a második félévben erőteljesen fellendült.

1. ábra:

Globális GDP-növekedés

(éves százalékos változások; negyedéves adatok)

Forrás: Haver Analytics, nemzeti források és az EKB számításai.
Megjegyzések: A regionális aggregátumok kiszámítása vásárlóerő-paritásos súlyokkal kiigazított GDP alkalmazásával történik. A folyamatos vonalak adatokat jelölnek, és 2020 negyedik negyedévéig terjednek. A szaggatott vonalak a hosszú távú átlagokat jelölik (1999 első negyedéve és 2020 negyedik negyedéve között). A legutolsó megfigyelések 2021. február 25-ére vonatkoznak.

Az erős globális gazdasági recessziót főként a szolgáltatási szektor kibocsátásának a járvány megfékezésére irányuló intézkedések hatására bekövetkezett jelentős csökkenése, valamint a kereskedelem és a beruházások zsugorodása okozta. A feldolgozóipari szektor kibocsátásnövekedése gyorsabban állt helyre, mint a szolgáltatási szektor kibocsátásának növekedése, amihez hozzájárultak az állami ösztönző tervek, az elektronika, számítógépek és egészségügyi termékek iránti megnövekedett kereslet, továbbá a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseknek a személyesebb szolgáltatási szektorhoz viszonyított gyorsabb megszüntetése.

A járvány megfékezésére irányuló intézkedések és a kereskedelemben tapasztalt fennakadások hatására a kereskedelem és a beruházások jelentősen zsugorodtak 2020-ban.

Számottevően nőttek és magas szinten maradtak a COVID-19-cel kapcsolatos fennakadások és bizonytalanság, ami gyengítette a világgazdaságot. A járvány a nemzetközi kereskedelmi és globális ellátási láncokat is megszakította. E fennakadások mérsékelten enyhültek 2020 második felében, mivel a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseket csak részben szüntették meg. Amint azt különféle mutatók jelzik, az Egyesült Államok és Kína közötti első részmegállapodás ellenére a két ország közötti kereskedelmi feszültségek jelentősek maradtak. Fokozott kereskedelmi feszültségek közepette a pandémia keresletre mért csapása és a korábban életbe léptetett vámok a kereskedelem meredek visszaesését eredményezték, miközben a megnövekedett bizonytalanság és a romló gazdasági hangulat visszafogta a beruházásokat (lásd a 2. ábrát).

2. ábra:

A globális kereskedelem növekedése (importvolumenek)

(éves százalékos változások; negyedéves adatok)

Forrás: Haver Analytics, nemzeti források és az EKB számításai.
Megjegyzések: A globális kereskedelem növekedése mint a globális import növekedése, beleértve az euroövezetet. A folyamatos vonalak adatokat jelölnek, és 2020 negyedik negyedévéig terjednek. A szaggatott vonalak a hosszú távú átlagokat jelölik (1999 negyedik negyedéve és 2020 negyedik negyedéve között). A legutolsó megfigyelések 2021. február 25-ére vonatkoznak.

A fogyasztóiár-index alapján mért infláció esett, de a maginfláció kevésbé csökkent

2020-ban csökkent a globális infláció, tükrözve a pandémiával kapcsolatos gyenge globális keresletet (lásd a 3. ábrát), valamint sok nyersanyag árának meredek esését. Az OECD területén a fogyasztói árakon számított éves infláció a zuhanó energiaárak és a lassuló élelmiszerár-infláció következtében a 2019. második félévi mintegy 2%-ról 2020 decemberében 1,2%-ra esett. Az (energiát és élelmiszereket nem tartalmazó) alapinfláció a fogyasztói árakon számított inflációnál kevésbé, körülbelül 1,6%-ra mérséklődött 2020 végén.

3. ábra:

OECD fogyasztói árakon számított inflációs ráták

(éves százalékos változások; havi adatok)

Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
Megjegyzés: A legutolsó megfigyelések 2021 januárjára vonatkoznak.

A várhatóan gyenge globális kereslet következtében az olajárak ingadoztak

A globális kereslet meredek zuhanását követően az olajárak az év első felében hirtelen csökkentek, különösen mivel az utazási korlátozások és az otthonról dolgozás alacsonyabb olajfogyasztást eredményeztek. 2020-ban a nemzetközi referenciamutatóként szolgáló Brent nyersolaj ára széles tartományban, hordónként 20 USD (két évtizede a legalacsonyabb szint) és 70 USD között ingadozott. Az amerikai referenciamutató West Texas Intermediate olaj ára áprilisban rövid időre nulla alá esett.

Az euro felértékelődött az euroövezet kereskedelmi partnereinek valutáihoz képest

2020 folyamán az euró nomináleffektív árfolyama mintegy 7%-kal felértékelődött. Bilaterális alapon ez az eurónak főként az amerikai dollárral szembeni felértékelődésére volt visszavezethető. Az euro–angol font árfolyam emelkedett, de 2020 folyamán – főként a brexittel kapcsolatos változó várakozások – következtében jelentős volatilitást mutatott.

A globális konjunktúra kockázatai lefelé irányulóak voltak, de egy orvosi megoldás lehetősége élénkíthetné a gazdasági kilábalást

2020 végén a COVID-19 vakcinákkal kapcsolatos kedvező fejleményekkel összefüggésben a globális növekedési kilátások 2021-re erőteljes fellendülést hoztak magukkal. Ugyanakkor ez az előrejelzés igencsak bizonytalan volt, és összességében a globális konjunktúra kockázatai lefelé irányultak, mivel az új fertőzések számának megugrása és a járvány megfékezésére irányuló további intézkedések a főbb fejlett gazdaságokban befolyásolták a fellendülés ütemét.[1]

1.2 Az euroövezet gazdasága szorosan együtt mozgott a világgazdasággal[2]

A gazdasági konjunktúra 2019-ben bekövetkezett mérséklődését követően az euroövezet reál-GDP-je 2020-ban 6,6%-kal zsugorodott (lásd a 4. ábrát). A konjunktúra drámai visszaesése és 2020 folyamán megfigyelt egyenetlensége a COVID-19 pandémiás sokk és az azzal kapcsolatos, a vírus terjedésének megfékezése érdekében foganatosított korlátozó intézkedések következménye volt. A pandémia első hulláma főként márciusban és áprilisban érte el az euroövezeti országokat. Sebessége és intenzitása példátlan volt, és a legtöbb országban a járvány megfékezésére irányuló szigorú, a teljes gazdaságra kiterjedő intézkedések kísérték. Ezen intézkedések eredményeként 2020 első felében az euroövezet gazdasági tevékenysége összesen 15,3%-kal zsugorodott. A járvány visszaszorítása és a megfékezésére irányuló intézkedések 2020 májusától a legtöbb országban bekövetkezett feloldása a konjunktúra erőteljes fellendüléséhez vezetett a harmadik negyedévben. Őszre viszont a gazdasági konjunktúra ismét lassulni kezdett, és a fertőzések számának újbóli megugrása az utolsó negyedévben további, de az első hullám idején érvényben levőnél célzottabb korlátozásokat idézett elő. Miközben a járvány legelsősorban egy minden gazdaságot sújtó általános sokkot jelentett, gazdasági hatása némileg heterogén is volt az euroövezeti országok körében. Ennek oka nagyrészt a közösségi távolságtartási intézkedések által leginkább befolyásolt szektoroknak való különböző kitettségekben keresendő, továbbá tükrözi magának az egészségügyi válságnak az intenzitásában, valamint a végrehajtott élénkítő intézkedések mértékében és jellegében meglévő különbségeket. 2020 végére az euroövezetben a gazdasági tevékenység 4,9%-kal maradt el a járvány előtti szintektől, jelentős heterogenitást mutatva az egyes országok között; Spanyolország 9,1%-kal, Hollandia 3,0%-kal volt a pandémia előtti szintje alatt.

4. ábra:

Az euroövezet reál GDP-je

(éves százalékos változások; hozzájárulás százalékpontban)

Forrás: Eurostat.
Megjegyzés: A legutolsó megfigyelések 2020 negyedik negyedévére vonatkoznak.

A közelmúlt hosszan tartó recessziós időszakaival, például a 2008–2009-es globális pénzügyi válsággal vagy a 2011–2012-es euroövezeti államadósság-válsággal összehasonlítva a pandémiát kísérő recesszió akutabb volt a korai fázisokban. Ugyanakkor a kilábalás erős jelei és az azzal kapcsolatos várakozások sokkal korábban mutatkoztak, mint más válságok idején. Ez főként a COVID-19 sokk exogén természetét, a jól időzített és határozott monetáris és fiskális politikai intézkedések szerepét, továbbá a vakcinafejlesztés előrehaladását, valamint a korábbi válságidőszakokhoz képest a pénzügyi szektorral meglévő sokkal visszafogottabb visszacsatolási spirálokat tükrözte. Utóbbit a célzott jegybanki intézkedések is segítették.

Az euroövezet magánfogyasztása 2020-ban 8,0%-kal csökkent. A visszaesés különösen 2020 első felében volt jelentős, főként a korlátozó intézkedések következtében. Mivel a rendelkezésre álló reáljövedelemben a korlátozások miatt bekövetkezett veszteségeket jelentős állami transzferek mérsékelték, a fogyasztás csökkenése a megtakarítási ráta meredek emelkedésében is tükröződött. Tekintettel a korlátozó intézkedések 2020. harmadik negyedévi jelentős könnyítésére, a magánfogyasztás erőteljes fellendülést mutatott, amelyet viszont megszakított a járvány második hulláma az év utolsó negyedében. 2020 végére a magánfogyasztás a pandémia előtti szintek alatt maradt a munkaerőpiacokat ért csapással és a bizonytalanság magas fokával összefüggésben.

2020 első felében az üzleti beruházások is visszaestek. A bevezetett korlátozó intézkedések és az azokból eredő súlyos bevételkiesések eredményeként a cégek elhalasztották a beruházási döntéseiket. Ezenkívül a meggyengült globális és belföldi kereslet továbbra is fékezte a beruházásokat. Az év második felében az üzleti beruházások kilátásait tovább fokozott bizonytalanság jellemezte a járvány második hulláma és a tartósan mérsékelt folyamatokról szóló várakozás közepette, a meggyengült külső környezet, szerényebb végső kereslet és a vállalati mérlegekben megfigyelt romlás következtében.

2020-ban a külgazdasági szektor nettó alapon negatívan járult hozzá az euroövezet kibocsátásához. A Kínában a COVID-19 elfojtása érdekében bevezetett korlátozások negatív hatással voltak az euroövezeti kereskedelemre az év elején, és a vírus európai terjedésének megakadályozását célzó intézkedések a második negyedévben zuhanáshoz vezettek mind az importban, mind az exportban. Az üzleti tevékenységek ideiglenes korlátozása leginkább az exportot sújtotta. A nyári hónapokban a korlátozások könnyítése elősegítette a kereskedelmi forgalom fellendülését, de a javulás vontatottabb volt a leginkább érintett utazási, turizmus és vendéglátás szektorokban. A pandémia újabb hulláma lelassította az euroövezeti kereskedelem helyreállását, amely nem volt teljes az év végén.

A COVID-19 kibocsátásnövekedésre gyakorolt hatása szektoronként is egyenetlen volt. Leginkább a szolgáltatási szektor járult hozzá a reál bruttó hozzáadott érték eséséhez, tükrözve a közösségi távolságtartási intézkedéseknek való különös kitettségét, valamint az euroövezet gazdaságának ágazati összetételét (lásd az 5. ábrát).

5. ábra:

Az euroövezet reál bruttó hozzáadott értéke gazdasági tevékenységenként

(éves százalékos változások; hozzájárulás százalékpontban)

Forrás: Eurostat.
Megjegyzés: A legutolsó megfigyelések 2020 negyedik negyedévére vonatkoznak.

Az euroövezeti munkaerőpiacok gyengültek, bár állami politikák segítettek mérsékelni a munkanélküliségre gyakorolt hatást

2020-ban a munkahelymegtartó programok hatását tükrözve a foglalkoztatás csökkenése visszafogott maradt

Miközben a foglalkoztatás növekedését is jelentősen befolyásolta a járvány, az euroövezeti munkaerőpiacok alakulását a munkaerőpiaci politikák alakították 2020-ban (lásd a 6. ábrát). A gazdasági konjunktúra 2020 első felében bekövetkezett nagymértékű és gyors, mintegy 15%-os visszaeséséhez képest a foglalkoztatás zsugorodása kisebb volt, de még mindig igen jelentős. Ugyanezen időszakban az összfoglalkoztatás mintegy 5 millió fővel csökkent, így a foglalkoztatás visszatért a 2018 előtti szintekre. Az euroövezeti országokban állami támogató intézkedések segítették az elbocsátások korlátozását (a munkahelymegtartó programokat az 1. keretes írás tárgyalja). Korábbi gazdasági és pénzügyi válságokhoz viszonyítva az euroövezeti kormányok növelték azon dolgozók számát, akikre a munkahelymegtartó programok kiterjedtek, ami nagyban korlátozta az elbocsátásokat, segítve ezzel a cég- és dolgozóspecifikus humán tőke megőrzését. Mindazonáltal a munkaerő aktivitási rátája jelentősen csökkent a pandémiás válság idején, és mintegy 3 millió ember került ki a gazdaságilag aktív népességből 2020 első felében. A folyamatban levő munkaerő-piaci kiigazítás különbözőképpen hat a dolgozókra, attól függően, hogy a jelenlegi válság mennyire érinti a szolgáltatási szektort és azokat a cégeket, amelyeket a leginkább sújtanak a közösségi távolságtartási intézkedések és a mobilitásra vonatkozó korlátozások. Nevezetesen, az alacsony képzettségűek munkaerő-állománya csaknem 7%-kal, míg a középfokú végzettségűeké 5,4%-kal csökkent, miközben a magasan képzetteké 3,3%-kal nőtt.

6. ábra:

Munkaerő-piaci mutatók

(a munkaerő százaléka; növekedési ráta az előző negyedévhez képest; szezonálisan kiigazítva)

Forrás: Eurostat.
Megjegyzés: A legutolsó megfigyelések 2020 negyedik negyedévére vonatkoznak.

A munkanélküliségi ráta a korábbi recessziókhoz képest kevésbé nőtt

2020-ban a foglalkoztatás 1,9%-kal csökkent, miközben a munkanélküliségi ráta 8,4%-ra emelkedett. A munkanélküliségi ráta növekedése kisebb volt, mint a korábbi – 2008–2009-es és a 2011–2012-es – recessziók idején, ami az euroövezeti kormányok jól időzített és átfogó válaszintézkedéseinek is köszönhető. Ugyanakkor az óránkénti munkatermelékenység-növekedés 2020-ban átlagosan 1% körül volt, és mérsékelte a ledolgozott órák munkahelymegtartó programok alkalmazása miatti jelentős csökkenése.

1. keretes írás
A COVID-19 közép- és hosszú távú gazdasági hatása

Az euroövezeti munkaerőpiacok meglehetősen rugalmasan reagáltak a COVID-19 járvány gazdasági következményeire. Ehhez támogatást nyújtottak a gazdaságpolitikák (ideértve a munkahelymegtartó programokat és a hitelgaranciákat), amelyek segítettek a munkahelyek elvesztésének korlátozásában, valamint annak elkerülésében, hogy a cégmegszűnések száma a járvány miatti hirtelen megugorjon. A válság által okozott lassan gyógyuló sebek megelőzése, valamint a gazdaság szükséges átszervezése hátráltatásának elkerülése érdekében az e politikákhoz kötődő, válságkezelő intézkedések leépítésére vonatkozó stratégiák megtervezése és időzítése ugyanolyan fontos lesz, mint maguké a támogató intézkedéscsomagoké. Előre tekintve, a pandémia munkaerő-mobilitást érintő hosszú távú következményei, továbbá a digitalizáció egyre szélesebb körű alkalmazása a munkahelyek és cégek jelentős átcsoportosítását tehetik szükségessé.

Egy vezető európai vállalatok körében végzett közelmúltbeli felmérésben jelentős hangsúlyt helyeztek arra, hogy a járvány miként gyorsította fel a digitális technológiák befogadását, ami növeli a termelékenységet, de hosszú távon csökkenti a foglalkoztatást.[3] Amikor arra kérték őket, hogy fontossági sorrendben mondjanak legfeljebb három módot, ahogy a pandémiának hosszú távú hatása lesz a vállalkozásukra, a leggyakrabban említett hatások az otthoni munkavégzési környezet megnövekedett használatával és a digitális technológiák felgyorsult alkalmazásával voltak kapcsolatosak. A széles körben említett egyéb tényezők közé tartozott az üzleti utazások tartósabb csökkenése, illetve a virtuális találkozók növekedése, valamint az elektronikus kereskedelem erősödése (vagy – a vállalkozások közötti szegmensekben – a „virtuális értékesítés”). A válaszadók nagy többsége egyetértett, hogy vállalkozásuk hatékonyabb, illetve ellenállóképesebb lesz a pandémia alatt tanultak következményeként. A válaszadók mintegy háromnegyede mondta, hogy dolgozóik sokkal nagyobb hányada dolgozna hosszú távon távmunkában. Ugyanakkor nem gondolták, hogy a távmunka csökkenti az alkalmazottak termelékenységét. Ebben a vonatkozásban, miközben a kevesebb informális és személyes, kölcsönös egymásra hatást hátránynak látták, sok előnyt is érzékeltek, ideértve a kevesebb napi utazás miatti időnyereséget, az otthoni és a munkával kapcsolatos kötelezettségek jobb összehangolásának lehetőségét, valamint a fokozott hálózati összekapcsoltságot. Ezzel összhangban a válaszadók több mint fele azt mondta, hogy vállalkozásukban vagy szektorukban emelkedni fog a termelékenység, és alig néhányan gondolták, hogy a termelékenység a pandémia hosszú távú következményeként csökkenni fog. Viszont a válaszadók több mint fele a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hosszú távú hatásra számított, miközben mindössze csak körülbelül 10%-uk várt a foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hosszú távú hatást. Az árbevételre, valamint az árakra, költségekre és bérekre gyakorolt hosszú távú hatásra vonatkozó vélemények vegyesebbek, de összességében negatívok voltak.

A pandémiás válság jelentős hatást gyakorol az euroövezet munkaerőpiacára. Az euroövezeti munkanélküliségi ráta (lásd az A) ábrán a kék vonalat) a konjunktúra visszaeséséhez képest mérsékelten reagált, és nem tükrözi maradéktalanul a COVID-19 munkaerőpiacra gyakorolt hatásait. A pandémiás válság idején tapasztalt alulfoglalkoztatottság mértékének jobb mérése érdekében a standard munkanélküliségi ráta kiigazítható, hogy tükrözze a reményvesztett, jelenleg inaktív dolgozók számát (lásd az A) ábrán a sárga vonalat). Ezenkívül a pandémiás válság különös jellemzője a munkahelymegtartó programok széles körű alkalmazása, amelyek segítettek megvédeni a munkahelyeket, miközben csökkentették a munkaórákat és támogatták a dolgozók jövedelmét. A munkahelymegtartó programokban részt vevő dolgozók száma 2020 áprilisában mintegy 30 millió (a munkaerő körülbelül 19%-a) volt. Így a standard munkanélküliségi rátát a reményvesztett dolgozókkal és a munkahelymegtartó programokban szereplő dolgozókkal kombinálva (lásd az A) ábrán a piros vonalat) reprezentatívabb képet kapunk az alulfoglalkoztatottság állapotáról.

A. ábra:

A munkanélküliség standard és nem standard mutatói

(százalék)

Forrás: Az EKB számításai az Eurostat adatai alapján.[4]

Összességében a COVID-19 sokk növelte a kockázatnak kitett cégek arányát, aminek további hosszú távú hatása lehet a munkahelyvesztésre. A gazdasági konjunktúra 2020. második negyedévi erős visszaesését követően a harmadik negyedévben megfigyelt fellendülés azt sugallta, hogy a pandémiás sokk jórészt átmeneti jellegű lehet. A korlátozó intézkedések második hulláma viszont fokozta a gazdasági növekedésre és a munkahelyekre gyakorolt hosszú távú stigmatizáló hatások kockázatát. A COVID-19 sokk heterogén módon hatott a szektorokra; gyengébb hatásokat gyakorolt azokra a cégekre, amelyek nagyobb mértékben alkalmaznak digitális technológiákat, és erősebb hatást a személyes interakciókban részt vevő cégekre. Az utóbbi cégek esetén fennállhat a piacról való kilépés veszélye, függően a pandémia időtartamától, valamint attól, sikeresek-e a nemzeti szakpolitikai intézkedések a likviditáshiányok korlátozásában és áthidalásában. A COVID-19 sokk másik megkülönböztethető jellemzője exogén természetével van összefüggésben, ami maga után vonja, hogy a sokk a produktív és nem produktív cégekre egyaránt hatással van. Így a termelékenységi sokk által jellemzően jobban befolyásolt, kevésbé produktív cégek kilépéséből eredő tisztító hatás kisebb lesz, mint a korábbi válságok idején, mert az átmeneti likviditási problémákkal küzdő termelékenyebb cégek is veszélyben lehetnek.[5]

1.3 A válságra adott fiskális politikai válasz

A COVID-19 pandémia példátlan kihívások elé állította az államháztartásokat

2020-ban a COVID-19 járvány mély nyomokat hagyott az államháztartásokon, és példátlan kihívások elé állította a kormányokat, de ugyanakkor erős szakpolitikai választ idézett elő. A fiskális pozíciót jelentős hatás érte az állami költségvetések mindkét oldalán a kiadások növekedésén keresztül, amelyre azért volt szükség, hogy megbirkózzanak a válsággal, valamint az alacsonyabb költségvetési bevételek révén, amelyek egyaránt tükrözték a mély recessziót, továbbá a cégeket és háztartásokat célzó kiadási intézkedéseket. Mindezek eredményeként az eurorendszer szakértőinek 2020. decemberi makrogazdasági előrejelzései szerint az euroövezet államháztartási hiánya, amely 2019-ben a GDP 0,6%-ának felelt meg, 2020-ban a GDP 8,0%-ra nőtt (lásd a 7. ábrát). A kormányok által biztosított jelentős gazdasági támogatást tükrözve a fiskális politika irányultsága[6] így a 2019-es enyhén expanzívból erősen alkalmazkodóvá vált (2020-ban a GDP 4,8%-a), de meg kell jegyezni, hogy a fiskális válasz és ezzel a fiskális politikai irányultság országonként jelentősen eltérő volt. Ugyanakkor összességében az euroövezeti kormányok által biztosított támogatás gyorsasága és terjedelme igazolta, hogy válságidőkben fokozottan képesek összehangolt reakcióra. Utóbbit segítette a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott általános mentesítési rendelkezés aktiválása.

7. ábra:

Államháztartási egyenleg és fiskális politikai irányultság

(a GDP százalékában)

Forrás: Eurostat és az EKB számításai.

A többletkiadások legnagyobb része vagy az egészségügyi válság kezelésének közvetlen költségeivel, vagy a háztartásoknak és cégeknek nyújtott támogatással volt kapcsolatban

Az Európai Bizottság[7] becslései szerint 2020-ban a pandémiára válaszul meghozott fiskális intézkedések a GDP 4,2%-ára rúgtak a teljes euroövezetre vonatkozóan. E többletkiadások legnagyobb része vagy a közegészségügyi válság kezelésének közvetlen állami költségeivel, vagy a háztartásokat és cégeket célzó támogató intézkedésekkel volt kapcsolatban (lásd a 8. ábrát). E támogató intézkedések elsődleges célja a foglalkoztatás és a termelő kapacitás megőrzése volt, hogy a gazdaság jó pozícióban legyen a gyors helyreálláshoz, ha egyszer a járvány megszűnik. E céllal összhangban, a háztartásoknak nyújtott támogatás nagy többsége rövidített munkaidős vagy kényszerszabadság-rendszerek révén valósult meg, amelyeket a tömeges munkanélküliség elkerülése érdekében gondoltak ki, és csak kisebb része öltötte a háztartásokhoz kerülő közvetlen fiskális transzferek formáját.[8] A járvány első hullámának vége felé a gazdasági fellendülést támogató néhány olyan korlátozottabb intézkedést vezettek be, mint a közvetettadó-csökkentések vagy az állami beruházási projektek növelése. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy 2020-ban a pandémia messze nem oldódott meg, a második hullám őszi kitörésével ezen intézkedések valószínűleg inkább a jövőben játszanak majd kiemelkedő szerepet.

8. ábra:

A COVID-19-cel kapcsolatos intézkedések becsült összetétele 2020-ban

Forrás: Az EKB számításai 2021. évi költségvetésiterv-javaslatok alapján.

A kormányok jókora likviditási támogatást is nyújtottak a gazdaságnak

A gazdaságaiknak biztosított fiskális támogatás mellett az euroövezeti országok jelentős összegű hitelgaranciákat is nyújtottak a cégek likviditási helyzetének támogatására, különösen a kis- és középvállalkozásoknak, amelyeknek gyakran nincs könnyű hozzáférése külső finanszírozáshoz. Az ilyen likviditási támogatás különösen kiemelkedő volt a válság korai fázisának gazdaságpolitikai kombinációjában, mielőtt más támogatási programokat vezettek be. E garanciák összesen a teljes euroövezet GDP-jének mintegy 17%-ára rúgtak.[9] A hitelgaranciák függő kötelezettségek a kormányok számára, ezért a lehívott garanciák összege további állami kiadást fog jelenteni. Ráadásul sok kormány adófizetési halasztásokat is engedélyezett, valamint hiteleket és tőkeinjekciókat nyújtott cégek számára. Az ilyen készpénzinjekciók és egyéb likviditási támogatások általában nem jelennek meg a költségvetési egyenlegben, de részben tükröződnek az államadósságban.

Az államadósságszinteket káros hatás érte, de az adósságfenntarthatósági kockázatokat sikerült továbbra is féken tartani

A válság az euroövezeti államok adósságszintjeinek feltűnő emelkedéséhez is vezetett. Ez tükröződött az eurorendszer szakértőinek 2020. decemberi makrogazdasági előrejelzéseiben is, amelyek azt mutatták, hogy becslések szerint 2020-ban az aggregált GDP-arányos adósságállomány a GDP 98,4%-ára ugrott, ami 14,5 százalékpontos növekedést jelent 2019-hez képest. Az államok jelentős függő kötelezettségeket is magukra vállaltak hitelgaranciák formájában. Jóllehet az adósságszintek lényeges csökkentéséhez időre lesz szükség, nincs jele annak, hogy az államadósság fenntarthatósága az euroövezetben megkérdőjeleződne. Ez az értékelés a 2021-es fellendülésre vonatkozóan javuló várakozásokon alapul, különösen a számos COVID-19 vakcinával kapcsolatos pozitív fejleményeket követően, valamint – ami szintén fontos – a finanszírozási feltételeken, amelyeknek továbbra is támogatóaknak kell lenniük a belátható jövőben. Ráadásul az EU szintjén hozott összehangolt fiskális intézkedésnek stabilizáló hatást kell biztosítania (a 4. keretes írás egy közelmúltbeli példával szolgál). Továbbra is fontos, hogy a tagállamok visszatérjenek a szilárd fiskális pozíciókhoz, amint a gazdasági tevékenység helyreállt.

1.4 Az olajárak esése és a gazdasági zsugorodás miatt az infláció határozottan csökkent[10]

2020-ban a fogyasztóiár-index alapján mért infláció az euroövezetben átlagosan 0,3%-ot tett ki, vagyis csökkent a 2019-as 1,2%-ról. Ami a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) összetevőit illeti, ez a csökkenés mindenekelőtt az energia inflációjának alacsonyabb hozzájárulásait, de az év második felében az energiát és élelmiszereket nem tartalmazó HICP-infláció hozzájárulását is tükrözte (lásd a 9. ábrát). A meghatározó tényezőit illetően a dezinflációs folyamat a gazdasági tevékenység meredek visszaesése mellett következett be, ami jelentősen gyengítette a fogyasztói keresletet, és súlyos lefelé irányuló kockázatokat hordozott a gazdasági kilátásokra nézve. A dezinflációs folyamatok néhány, a COVID-19 pandémia gazdasági következményeire és az arra adott válaszokra jellemző tényezőt is tükröztek. Például az infláció második félévi további mérséklődése részben a válság által leginkább sújtott utazással kapcsolatos szolgáltatások (különösen a közlekedés és a szállodák) árainak esése és a németországi átmeneti HÉA-kulcs csökkentés hatása miatt következett be.

9. ábra:

A HICP-infláció és összetevői

(éves százalékos változások; hozzájárulás százalékpontban)

Forrás: Eurostat és az EKB számításai.

A HICP volatilis komponensei részben ellentétes irányokban alakultak

2019-hez képest 2020-ban az energia inflációjának alakulása nagy mértékben járult hozzá az átlagos fogyasztóiár-index alapján mért infláció csökkenéséhez – tükrözve az olajáraknak a járvány kezdetén bekövetkezett esését. Ezzel szemben a teljes élelmiszer-infláció általános HICP-inflációhoz való hozzájárulása 2020-ban – kissé meghaladva a 2019-es szintet – enyhén, 0,4 százalékpontra nőtt, nagyban tükrözve a tényt, hogy különösen a feldolgozatlan élelmiszerek inflációja átmenetileg lényegesen emelkedett a járvány közepette (és 2020 áprilisában 7,6%-os csúcsot ért el).[11]

2020 folyamán csökkent az alapinfláció

Az alapinfláció mutatói 2020 során csökkentek. Az energiát és élelmiszereket nem tartalmazó HICP-infláció a 2019. évi 1,0%-ot követően 0,7% volt, és 2020 utolsó négy hónapjában rekord mélypontot ért el. Az energián kívüli ipari termékek és a szolgáltatások inflációjának gyenge alakulása hozzájárult az energiát és élelmiszert nem tartalmazó mérsékelt HICP-inflációhoz. Az energián kívüli ipari termékek inflációja 2020 augusztusában negatívvá vált, és 2020 decemberében rekord mélypontot ért el, míg a szolgáltatások inflációja 2020 októberében minden idők mélypontjára, 0,4%-ra jutott, bár azt követően kissé emelkedett. E két összetevő alakulását ugyanazon tényezők sora befolyásolta, de némileg eltérő mértékben. Az euro második félévi felértékelődése valamivel erősebben hatott az energián kívüli ipari termékek inflációjára, mint a szolgáltatásokéra. Ugyanez igaz a közvetett adókra, mivel a szolgáltatások bizonyos összetevői (például a bérleti díjak) mentesülnek a HÉA alól. A pandémiához kötődő lezárásoknak és a megfékezésére irányuló intézkedéseknek nagyobb hatása volt a szolgáltatások inflációjának szintjére, ami különösen az utazással és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos tételek inflációjának esésében mutatkozott meg. Általánosabban viszont az energián kívüli ipari termékek inflációját és a szolgáltatások inflációját uralta a kereslet zuhanása, amelyet a járvány váltott ki a megnövekedett bizonytalanságon és kockázatkerülésen, a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseken, valamint a jövedelem- és állásvesztéseken keresztül. Ez lényegesen meghaladta a bizonyos szektorok kínálati fennakadásaiból eredő felfelé irányuló hatásokat. A pandémia gátolta a HICP-árgyűjtést is. Emiatt az imputált árak részaránya a HICP-ben áprilisban érte el a csúcsát, majd csökkent, és júliustól októberig csak néhány tétel esetén használtak imputált árakat. Az imputált árak részaránya ismét magas volt novemberben és decemberben, de a tavaszi szint alatt maradt.[12] A keresleti és kínálati hatások valószínűleg arra is utaltak, hogy az egyes áruk és szolgáltatások fogyasztásbeli részesedései eltértek a HICP 2020-as összeállításának alapjául szolgálóktól.

A belföldi árnyomások fokozódtak

A GDP-deflátor növekedésével mért belföldi árnyomások a 2019-es átlagot meghaladóan átlagosan nőttek 2020-ban (lásd a 10. ábrát). Ezzel szemben az egy alkalmazottra jutó javadalmazás éves növekedése 2020-ban gyorsan mérséklődött, és 0,6%-ot tett ki, jóval elmaradva a 2019-es értéktől. Ugyanakkor a termelékenységnövekedés még nagyobb visszaesése a fajlagos munkaerőköltség emelkedésének jelentős fokozódását vonta maga után, hozzájárulva a GDP-deflátor megfigyelt növekedéséhez. A 2019. évi 1,9%-kal szemben 2020-ban a fajlagos munkaerőköltség átlagosan 4,6%-kal nőtt. Ugyanakkor 2020-ban a fajlagos munkaerőköltség növekedését, a termelékenység növekedését és az egy alkalmazottra jutó javadalmazás növekedését befolyásolta a rövidített munkaidős rendszerek elterjedt alkalmazása, amely például azzal járt, hogy a foglalkoztatás sokkal reziliensebb maradt, mint a kibocsátás vagy a ténylegesen ledolgozott órák. Problémák voltak e mutatók statisztikai nyilvántartásával is, amelyek a támogatásoknak a belföldi költségekhez való szokatlanul nagy hozzájárulására utaltak, és gátolták a legújabb és a múltbeli folyamatok összehasonlíthatóságát.[13] A kiadási oldalon ilyen statisztikai problémák voltak láthatóak például az állami fogyasztási deflátor növekedési ütemének meredek emelkedésében a második negyedévben.

10. ábra:

A GDP-deflátor elemzése

(éves százalékos változások; hozzájárulás százalékpontban)

Forrás: Eurostat és az EKB számításai.

A hosszabb távú inflációs várakozások historikusan alacsony szinteken maradtak

2020-ban a hosszabb távú inflációs várakozások az EKB hivatásos előrejelzői felmérésében (SPF) historikusan alacsony szinteken maradtak, 1,6% és 1,7% között ingadozva, miután az előző évben e szintekre zuhantak. Az SPF-ből származó, öt év múlva várható inflációra vonatkozó várakozások 2020 negyedik negyedévében 1,7%-on álltak, vagyis nem változtak 2019 negyedik negyedévéhez képest. A hosszabb távú inflációs várakozások piaci alapú mutatói – különösen az öt év múlva várható ötéves, inflációhoz kötött swapkamatláb – jelentős volatilitást mutattak az év során. Az utóbbi kamatláb meredeken esett a járvány kezdetén, és a nyilvántartott legalacsonyabb szintjét érte el 2020 első negyedévének végén (0,7%-on állva március 23-án), mielőtt magához tért, és az év vége felé a pandémia előtti szintek közelében stabilizálódott (december 31-én 1,3%-ot mutatva). Mindazonáltal a hosszabb távú inflációs várakozások piaci alapú mutatói igen mérsékeltek maradtak.

1.5 A határozott szakpolitikai fellépés hatására a hitel- és finanszírozási feltételek támogatóak maradtak

Eltökélt monetáris és fiskális válságelhárítás mellett 2020-ban csökkentek az euroövezeti államkötvényhozamok

A COVID-19 pandémia a globális és hazai gazdasági kilátások gyors romlását, valamint a szuverén szpredek meredek emelkedését eredményezte egy általában szigorodó pénzügyi feltételekkel jellemzett környezetben. A gazdaságot és az inflációt érő pandémiás sok hatásának elhárítása érdekében, valamint szembesülve a pénzügyi stabilitást és a monetáris politikai transzmissziót fenyegető, kialakulóban levő kockázatokkal, a monetáris és fiskális politikai hatóságok haladéktalanul és elszántan reagáltak (lásd a 2.1 szakaszt). Így eredményesen álltak ellen a pénzügyi feltételek sokk által előidézett szigorításának, és főként hozzájárultak a hosszú távú kockázatmentes kamatlábak mérséklődéséhez, valamint az euroövezeti országok tízéves államkötvényhozamai szpredjeinek pandémiás csúcsokról történő csökkentéséhez a tízéves egynapos indexswapkamatlábbal szemben. Ennek eredményeképpen a tízéves államkötvényhozamok euroövezeti GDP-vel súlyozott átlaga 50 bázisponttal csökkent 2020. január 1. és 2020. december 31. között, amikor is -0,23%-ot tett ki (lásd a 11. ábrát).

11. ábra:

Hosszú lejáratú hozamok az euroövezetben és az Egyesült Államokban

(százalék/év; napi adatok)

Forrás: Bloomberg, Thomson Reuters Datastream és az EKB számításai.
Megjegyzések: Az euroövezeti adatok a tízéves államkötvényhozamok GDP-vel súlyozott átlagára és a tízéves egynapos indexswapkamatlábra (OIS) vonatkoznak. A legutolsó megfigyelések 2020. december 31-ére vonatkoznak.

A pandémiás mélypontokról való felemelkedés ellenére az euroövezeti részvényárfolyamok 2020. eleji szintjeik alatt maradtak

Március közepi összeomlásuk után a részvényárfolyamok a konjunktúra javulása és a növekedési várakozások megszilárdulása következtében fokozatosan, de következetesen helyreálltak, amit támogattak a monetáris és fiskális politikák, valamint a kilátásban levő vakcinákkal kapcsolatos hírek, amelyek valószínűleg csökkentették a részvénykockázati prémiumot, és támogatták a nyereség emelkedésére vonatkozó piaci várakozásokat. Így ez a fejlemény meglehetősen különbözött a nagyobb és főleg hosszadalmasabb részvénypiaci korrekciótól, amely a 2008–2009-es pénzügyi válság nyomán következett be. Ugyanakkor az euroövezeti részvényárfolyamok határozott szektorális eltérést mutattak a 2019. végi szintekhez képest. Az euroövezeti nem pénzügyi vállalati (NPV) részvényárfolyamok átfogó indexe az év végére kis mértékben haladta meg a 2019. végi szinteket, miközben az euroövezeti bankrészvényárfolyamok komolyabban csökkentek, és körülbelül 24%-kal alacsonyabbak maradtak (lásd a 12. ábrát).

12. ábra:

Részvénypiaci indexek az euroövezetben és az Egyesült Államokban

(index: 2019. január 1. = 100)

Forrás: Bloomberg, Thomson Reuters Datastream és az EKB számításai.
Megjegyzések: EURO STOXX bankindex és Datastream piaci index a nem pénzügyi vállalatokra (NPV) vonatkozóan az euroövezetben; S&P bankindex és Datastream piaci index egyesült államokbeli NPV-kre. A legutolsó megfigyelések 2020. december 31-ére vonatkoznak.

Az NPV-k bankhitelfelvétele és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátása nőtt.

Az előző évhez képest 2020-ban a nem pénzügyi vállalatok külső forrásbevonásai nőttek, de elmaradtak a 2017-ben megfigyelt legutóbbi csúcsuktól (lásd a 13. ábrát). 2020 folyamán a banki hitelkamatlábak nagyjából stabilak maradtak a historikus mélypontjaik körül, összhangban a piaci kamatlábak alakulásával. Ugyanakkor az NPV-k bankhitelfelvételének erőteljes növekedése és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátásai voltak megfigyelhetők, tükrözve a kivételesen magas likviditási igényeket a jelentős gazdasági zsugorodás, továbbá a vállalati árbevételek és pénzforgalom meredek esése fényében. A tőzsdén jegyzett részvények nettó kibocsátása negatív volt, ami elsősorban a 2020. második negyedévi tőzsdei kivezetéssel magyarázható. Ezzel szemben a tőzsdén nem jegyzett részvények és egyéb tőkerészesedések nettó kibocsátása erőteljes volt, a kivezetés hatásának korrekciójakor is, ami valószínűleg tőkeinjekciókat is tükrözött a veszteségek ellenére. Végül, az egyéb finanszírozási források – ideértve a tulajdonosi és kereskedelmi hiteleket – felhasználása lényegében stabil volt.

13. ábra:

Nem pénzügyi vállalatok nettó külső forrásbevonása az euroövezetben

(éves állományváltozások; milliárd €)

Forrás: Eurostat és EKB.
Megjegyzések: Az „egyéb hitelek” közé tartoznak a nem MPI-ktől (egyéb pénzügyi közvetítők, nyugdíjalapok és biztosítótársaságok) és a külföldtől származó hitelek. Az MPI-hitelek” és az „egyéb hitelek” hitelértékesítésekkel és értékpapírosításokkal kiigazítva. Az „egyéb” az összes és az ábrán megtalálható eszközök különbsége és ide tartoznak a vállalatközi hitelek és a kereskedelmi hitelek. A legutolsó megfigyelések 2020 harmadik negyedévére vonatkoznak.

A COVID-19 válságra reagálva a pénz- és hitelállomány növekedése felgyorsult

Válaszul a COVID-19 válságra, a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedése – főként az M1 szűkebb értelemben vett aggregátum által vezérelve – meredeken fokozódott (lásd a 14. ábrát). E gyorsulás likviditási pufferek cégek és háztartások általi felépítését tükrözte megnövekedett bizonytalanság közepette, de a háztartások esetén a lecsökkent fogyasztási lehetőségek miatt némi kényszermegtakarítást is. A pénzteremtést a magánszektornak és kormányoknak egyaránt adott belföldi hitelek állományának bővülése vezérelte, ami az utóbbi esetben főként az eurorendszer eszközvásárlásait tükrözte. A monetáris, fiskális és felügyeleti hatóságok jól időzített és arányos intézkedései kedvező feltételek mellett biztosították a hiteláramlást az euroövezet gazdaságának.

14. ábra:

Az M3 és a magánszektornak nyújtott hitelek

(éves százalékos változások; szezonális és naptári hatásokkal kiigazítva)

Forrás: Eurostat és EKB.
Megjegyzés: A legutolsó adatok 2020 decemberére vonatkoznak.

A bankok fokozott kockázatérzékelése szigorító hatást gyakorolt a hitelezési standardokra

Miközben a banki hitelezési feltételek általában támogatóak voltak az év folyamán, az euroövezeti banki hitelezési felmérés azt mutatta, hogy a bankok hitelezési standardjai (vagyis a jóváhagyási kritériumok) a cégeknek nyújtott hitelek esetén 2020 második felében szigorodtak. Ez főként a bankok fokozott kockázatérzékelésére volt visszavezethető, amely a pandémiának a hitelfelvevők hitelképességére vonatkozó kilátásokra gyakorolt hatásával volt összefüggésben. Ugyanakkor banki közlések szerint az eszközvásárlási program és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program szerinti eszközvásárlások, valamint a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozata, különösen a márciusi és áprilisi újraszabályozásokat követően, hozzájárultak a bankok likviditási helyzetének és piaci finanszírozási feltételeinek javulásaihoz. Ezek az intézkedések – a kormányok által bevezetett olyan intézkedésekkel együtt, mint a hitelgaranciák és -moratóriumok – meggátolták a hitelezési standardok erősebb szigorítását.

2 Monetáris politika: a kedvező finanszírozási feltételek megőrzése

2020 folyamán az EKB lényegesen könnyítette a monetáris politikai irányvonalat, hogy kivédje a COVID-19 pandémiának az euroövezet gazdaságára gyakorolt negatív hatását. Az átfogó intézkedések sorozata és későbbi újraszabályozásuk mérsékelte a likviditás- és hitelszűke veszélyét a bőséges likviditás feltételeinek megőrzésével a bankrendszerben, megvédte a reálgazdaságba történő hiteláramlást, és megőrizte az alkalmazkodó monetáris politikai irányvonalat a finanszírozási feltételek prociklikus szigorításának elhárításával. 2020-ban a monetáris politikai reakció kritikus stabilizáló erő volt a piacok számára, és segített ellenállni a vírus gyors terjedése által a monetáris politikai transzmissziós mechanizmust, az euroövezet gazdasági kilátásait és végső soron az EKB árstabilitási célját fenyegető súlyos kockázatoknak. Az eurorendszer mérlegének mérete 2020-ban 7 billió eurós historikus csúcsot ért el, ami az előző év végéhez képest 2,3 billió eurós növekedésnek felel meg. 2020 végén a monetáris politikával kapcsolatos eszközök az eurorendszer mérlegében szereplő összes eszköz 79%-át tették ki. Az óriási mérleggel kapcsolatos kockázatokat továbbra is csökkentette az EKB kockázatkezelési keretrendszere.

2.1 Az EKB-nak a pandémiás vészhelyzetre adott monetáris politikai válasza döntő támogatást nyújtott a gazdasági kilábalás és az inflációs kilátások számára[14]

Az EKB első reakciója a COVID-19 járványra

Az év eleji óvatosan optimista hangulatot erősen megzavarta a COVID-19

Az év kezdetén a beérkező adatok az euroövezet gazdaságának folytatódó, bár mérsékelt növekedését jelezték. Miközben a globális bizonytalanság környezetében a nemzetközi kereskedelem gyengesége továbbra is fékezte a növekedést, a foglalkoztatás bővülése az emelkedő bérekkel együtt, az enyhén expanzív euroövezeti fiskális politikai irányultság és a globális konjunktúra folyamatban levő – bár némileg lassúbb – növekedése támogatta az euroövezet gazdaságát. Az infláció alakulása összességében visszafogott maradt, de a várakozásokkal összhangban az alapinfláció mérsékelt növekedésének bizonyos jelei mutatkoztak. A 2019 folyamán hozott monetáris politikai intézkedések támogatták a kedvező finanszírozási feltételeket, és ezzel az euroövezet gazdasági bővülését, a belföldi árnyomások erősödését, továbbá az infláció közeledését a Kormányzótanács középtávú céljához.

2020. januári ülésén a Kormányzótanács úgy határozott, hogy megkezdi az EKB monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatát. Stratégiája legutóbbi felülvizsgálata óta az euroövezet és a világ gazdasága mélyreható szerkezeti változásokon ment át. A lassuló termelékenység és az öregedő népesség következtében a csökkenő növekedési trend, valamint a pénzügyi válság öröksége levitte a kamatlábakat, kisebbítve az EKB és más jegybankok mozgásterét, hogy hagyományos eszközökkel könnyítsék a monetáris politikát a káros ciklikus folyamatok mellett. Ezenkívül az alacsony infláció kezelése eltér a magas infláció kezelésének történelmi kihívásától. A környezet fenntarthatóságát fenyegető veszély, a gyors digitalizáció, globalizáció és a kialakuló pénzügyi struktúrák tovább alakították a környezetet, amelyben a monetáris politika működik, ideértve az infláció dinamikáját. E kihívások fényében a Kormányzótanács monetáris politikai stratégiája felülvizsgálatának megkezdéséről döntött, az EKB-nak a Szerződésbe foglalt árstabilitási mandátuma messzemenő tiszteletben tartása mellett (lásd a 2. keretes írást).

Az év eleji óvatosan optimista hangulatot február végén erősen megzavarta a COVID-19 kitörése és globális terjedése. Jóllehet a növekedési kilátások lefelé módosításának mértéke és időtartama bizonytalan volt, egyre világosabbá vált, hogy a járványnak jelentős hatása lesz az euroövezet gazdaságára. Miközben a globális ellátási láncok fennakadásairól úgy vélték, hogy némi felfelé irányuló nyomást gyakorolhatnak az euroövezeti inflációra, a várakozások arról szóltak, hogy ezzel szemben túlsúlyban lesz az inflációt visszatartó gyengébb kereslet. Ráadásul a kockázatérzékelés határozott romlása a pénzügyi és banki finanszírozási feltételek súlyos szigorítását okozták, ami – az euro árfolyamának mérsékelt felértékelődésével kombinálva – az inflációra nehezedő lefelé irányuló nyomás növekedésének kockázatával járt.

Monetáris politikai intézkedések átfogó csomagjára volt szükség

A fentieket tekintetbe véve 2020. március 12-i monetáris politikai ülésén a Kormányzótanács úgy határozott, hogy monetáris politikai intézkedések átfogó csomagjára van szükség. A csomag célja egyrészt az volt, hogy mérsékelje a likviditás- és hitelszűke veszélyét a bőséges likviditás feltételeinek megőrzésével a bankrendszerben, megvédve a reálgazdaságba történő hiteláramlást, másrészt pedig, hogy megőrizze az alkalmazkodó monetáris politikai irányvonalat a finanszírozási feltételek prociklikus szigorításának elhárításával a gazdaságban.

Nevezetesen, a Kormányzótanács további hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekről (HLRM-ek) döntött a betéti rendelkezésre állás kamatlábával megegyező kamatláb alkalmazásával. Ezenkívül arról is határozott, hogy lényegesen kedvezőbb feltételeket alkalmazzanak a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozata (CHLRM-III) szerinti minden művelet esetén a 2020 júniusától 2021 júniusáig tartó időszakban. A CHLRM-III műveletek kamatlábát 25 bázisponttal csökkentették, és 25 bázisponttal az átlagos betéti rendelkezésre állási kamatláb alatt lehet a 2020 júniusától 2021 júniusáig tartó időszakban az azon időszak során fennálló minden CHLRM-III műveletre vonatkozóan. Ráadásul a szerződő felek által a CHLRM-III műveletekben kölcsönvehető maximális teljes összeget elfogadható hitelállományuk 50%-ára emelték. Így a további HLRM-ek ténylegesen lehetővé tennék a bankok számára, hogy azonnal igen kedvező hitelfelvételi feltételeket élvezzenek, és hatékony áthidalást biztosítanának az újraszabályozott CHLRM-III műveletek indulásáig, amelyek célja a bankoknak szóló finanszírozási feltételek fenntarthatóbb könnyítése volt, hogy támogassák a hiteláramlást az érintett szektorokba, és elkerüljék a hitelkínálat szűkítését.

A Kormányzótanács arról is döntött, hogy az év végéig további nettó eszközvásárlások 120 milliárd eurós átmeneti keretével növeli az eszközvásárlási programot (EVP), erős hozzájárulást biztosítva a magánszektorbeli vásárlási programok részéről. A plusz keretnek a folyó naptári évre való korlátozását az átmenetinek ítélt sokkra adott megfelelő válasznak vélték. A meglévő EVP-vel kombinálva ezen átmeneti keret célja az volt, hogy támogassa a kedvező finanszírozási feltételeket a reálgazdaság számára a megnövekedett bizonytalanság idején.

A Kormányzótanács 2020. márciusi ülését követő héten a COVID-19 gyors terjedése miatt a helyzet jelentősen romlott, és csaknem minden euroövezeti országban a járvány megfékezésére irányuló széles körű intézkedéseket léptettek hatályba. A pénzügyi piacok szélsőséges volatilitást mutattak, az illikviditás és a piacok befagyása, valamint a növekvő széttagoltság miatti súlyos zavarok jeleivel. Ez a finanszírozási feltételek kemény szigorodásához vezetett, ami hátrányosan befolyásolhatta volna az EKB monetáris politikájának zökkenőmentes transzmisszióját az euroövezeti országokban, és kockára tehette volna az árstabilitást.

Tekintettel e gyors rosszabbodásra, 2020. március 18-án a Kormányzótanács úgy döntött, hogy indokolt egy további erélyes monetáris politikai válasz a piacok stabilizálása és a pénzügyi feltételek erős szigorításának elhárítása érdekében. Az intézkedés célja az volt, hogy ellenálljon a pandémia által az euroövezet gazdasági kilátásait, a monetáris politikai transzmissziós mechanizmust és végső soron az EKB árstabilitási célját fenyegető súlyos kockázatoknak. A Kormányzótanács az alábbi kiegészítő intézkedéseket hirdette meg.

A Kormányzótanács egy új ideiglenes eszközvásárlási program elindításáról döntött: ez a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP).

Először egy új ideiglenes eszközvásárlási program - a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) - elindításáról döntött. 750 milliárd eurós teljes keretével a PEPP kiterjed az EVP szerint elfogadható minden eszközkategóriára. Ezenkívül a Kormányzótanács kiterjesztette a vállalati szektort érintő vásárlási program szerint elfogadható eszközök körét a nem pénzügyi kereskedelmi papírokra, elfogadhatóvá téve az egy évnél rövidebb eredeti futamidejű forgalomképes adósságinstrumentumokat, amennyiben azok hátralevő futamideje a vásárláskor legalább 28 nap. Az elfogadható eszközök körének kibővítése támogatja a vállalatok finanszírozási helyzetét, döntő segítséget nyújtva így a gazdaság azon részének, amelyet erősen sújtottak a vírus hatásai. A PEPP szerinti vásárlásokra vonatkozóan a Kormányzótanács arról is döntött, hogy a Görög Köztársaság által kibocsájtott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felmentést kapnak az elfogadhatósági követelmények alól. Ezenkívül a Kormányzótanács úgy döntött, hogy az állami szektor egy évnél rövidebb, de legalább 70 nap hátralévő futamidejű értékpapírjai – annak átmeneti jellege miatt – elfogadhatóak a PEPP szerinti vásárlásokhoz.

A PEPP-et kettős szerep betöltésére szánták. Az első, hogy – a monetáris politika kereteinek más alkotórészeivel együtt – a PEPP célja a gazdaságnak a pandémiás válságból való kilábalását támogatva gondoskodni a monetáris alkalmazkodásról, amelyre a középtávú árstabilitás védelmének biztosítása érdekében van szükség. A második, hogy a PEPP szerinti vásárlások rugalmas módon zajlanak, ingadozásokat lehetővé téve a vásárlások alakulásában időben, eszközosztályok és joghatóságok között. A program kialakításába ágyazott rugalmasság biztosította, hogy a PEPP hatékonyan betölthesse piacstabilizáló szerepét, különös tekintettel a pandémiának a különböző eszközpiacokra és euroövezeti országokra gyakorolt hatásaival kapcsolatos jelentős bizonytalanságra.

Ezenkívül a Kormányzótanács ugyanezen ülésén közölte, hogy átmenetileg könnyíti a fedezeti standardokat a hitelbiztosítéki keretrendszer fő kockázati paramétereinek kiigazításával, biztosítva, hogy a szerződő felek továbbra is maradéktalanul kihasználhassák az eurorendszer hitelműveleteit. Nevezetesen, a Kormányzótanács később átmeneti fedezetkönnyítő intézkedések két csomagját fogadta el. Az első, 2020. április 7-én meghirdetett intézkedéssorozat célja az volt, hogy elősegítse elfogadható fedezeteknek az eurorendszer szerződő partnerei számára való elérhetőségét, hogy teljes mértékben ki tudják használni az olyan likviditásnyújtó műveleteket, mint a CHLRM-III műveletek. 2020. április 22-én a Kormányzótanács úgy határozott, hogy azok a piacképes eszközök és kibocsátóik, amelyek 2020. április 7-én teljesítették a minimális hitelminőségi követelményeket, továbbra is elfogadhatóak lesznek leminősítések esetén, amennyiben a minősítések egy bizonyos hitelminőségi szint felett maradnak, és minden egyéb elfogadhatósági követelmény még mindig teljesül. Ezen intézkedés célja az volt, hogy mérsékeljék az esetleges leminősítéseknek a fedezetek rendelkezésre állására gyakorolt hatását, és elkerüljék a lehetséges prociklikus dinamikát.

A Kormányzótanács 2020. áprilisi monetáris politikai ülésének idején a gazdasági helyzet még mindig gyorsan romlott, mivel a gazdasági konjunktúra visszaesőben volt, és a munkaerő-piaci feltételek láthatóan rosszabbodtak. A vírus terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedések jórészt leállították a gazdasági tevékenységet az euroövezetben és világszerte. Miközben még mindig nehéz volt megjósolni a pandémia gazdaságot érintő következményeinek teljes terjedelmét és időtartamát, az világos volt, hogy az euroövezet a gazdasági tevékenységnek a közelmúlt történelmében példátlan mértékű és sebességű visszaesése felé halad.

A rosszabbodó gazdasági kilátások, együtt az olajárak meredek esésével és a csökkenő inflációs várakozásokkal, jelentős lefelé irányuló kockázatokkal jártak az euroövezeti inflációs kilátásokat illetően. Ezért a Kormányzótanács 2020 áprilisában úgy döntött, hogy fokozza a háztartásoknak és a cégeknek szánt szakpolitikai támogatását. Nevezetesen, a Kormányzótanács tovább enyhítette a CHLRM-III műveletek feltételeit azzal, hogy a 2020 júniusa és 2021 júniusa közötti időszakra vonatkozóan az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletei ugyanezen időszakban érvényes átlagos kamatlábánál 50 bázisponttal kevesebbre csökkentette a műveletek kamatlábát. Ráadásul, azon szerződő partnerekre vonatkozóan, amelyek elfogadható nettó hitelnyújtása elérte a hitelezésiteljesítmény-küszöböt, 2020 júniusa és 2021 júniusa között a kamatláb 50 bázisponttal az ugyanezen időszakban érvényes átlagos betéti rendelkezési állási kamatláb alatt van. Ezenkívül a Kormányzótanács nem célzott pandémiás vészhelyzeti hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (PELTRO-k) új sorozatáról is döntött, hogy támogassa a likviditási feltételeket az euroövezet pénzügyi rendszerében és hozzájáruljon a pénzpiacok zavartalan működésének fenntartásához egy hatékony likviditási védőháló biztosításával. Végül, 2020 márciusa és áprilisa folyamán az EKB ideiglenes swap- és repókereteket is létrehozott euroövezeten kívüli központi bankokkal, és 2020 júniusában bevezetett egy átmeneti, központi bankok rendelkezésére álló repókonstrukciót (EUREP), hogy elősegítse eurolikviditás nyújtását az euroövezeten kívül, és meggátolja az euroövezeti pénzügyi piacokat érő visszacsordulási hatásokat.

A monetáris politikai irányvonal júniusi újraszabályozása

A beérkező információk megerősítették, hogy az euroövezet gazdaságában példátlan recesszió volt tapasztalható

Júniusban a beérkező információk megerősítették, hogy a pandémia és a megfékezése érdekében hozott intézkedések következtében az euroövezet gazdaságában példátlan recesszió volt tapasztalható. A megszűnt munkahelyek nagy száma és a súlyos jövedelemvesztések, valamint a gazdasági kilátások megnövekedett bizonytalansága a fogyasztói kiadások és a beruházások jelentős csökkenéséhez vezettek. Miközben felmérési adatok és valós idejű konjunktúramutatók a mélypont elérésének bizonyos jeleit mutatták a járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos könnyítése mellett, a javulás addig lagymatag volt a mutatók előző két havi zuhanásának sebességéhez képest. Az eurorendszer szakértőinek – rendkívüli mértékű bizonytalanság által övezett – 2020. júniusi makrogazdasági előrejelzései a konjunktúra második negyedévi rekord sebességű visszaesését vetítették előre. A várakozások mérsékelten maradó árnyomásokról szóltak a reál-GDP meredek csökkenése és a gazdasági pangás ezzel kapcsolatos jelentős fokozódása miatt. A 2020. júniusi prognózisok mind a gazdasági tevékenység szintjének, mind az inflációs kilátásoknak a lényeges lefelé történő módosítását vonták maguk után a teljes előrejelzési horizonton. Nevezetesen, az eurorendszer szakértőinek 2019. decemberi makrogazdasági előrejelzéseiben szereplő előrejelzési horizont végére jelzett 1,6%-ról az inflációt 1,3%-ra lefelé módosították a 2020. júniusi prognózisban.

A Kormányzótanács úgy döntött, hogy 600 milliárd euróval, összesen 1350 milliárd euróra növeli a PEPP keretösszegét

Mindeközben a Kormányzótanács egy sor további monetáris politikai intézkedésről döntött, hogy támogassa a gazdaságot annak fokozatos újranyitása során, és megőrizze a középtávú árstabilitást. Nevezetesen, úgy határozott, hogy 600 milliárd euróval összesen 1350 milliárd euróra növeli a PEPP keretösszegét, legalább 2021 júniusának végéig meghosszabbítja a PEPP szerinti nettó vásárlások időszakát, valamint legalább 2022 végéig kiterjeszti a PEPP alapján vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések újbóli befektetéseit.[15] A PEPP újraszabályozásának azt volt a célja, hogy tovább lazítsák a monetáris politikai irányultságot, támogatva ezzel a kedvező finanszírozási feltételeket minden szektor és joghatóság számára, és végül is biztosítsák az infláció fenntartható módon történő mozgását a Kormányzótanács céljának irányába.

A nyár folyamán beérkező információk a gazdasági tevékenység erős fellendülését jelezték, ami főként a járvány megfékezésére irányuló intézkedések lazítására volt visszavezethető. Ugyanakkor a kilábalás aszimmetrikus volt, és a feldolgozóipari szektorban előrébb tartott, mint a szolgáltató szektorban, miközben a konjunktúra jóval elmaradt a járvány előtti szintektől. A fogyasztóiár-index alapján mért inflációt továbbra is mérsékelték az alacsony energiaárak és a gyenge árnyomások – összefüggésben a visszafogott kereslettel és a munkaerőpiac pangásával.

A monetáris politikai irányvonal decemberi újraszabályozása

A konjunktúra erőteljes – bár részleges és egyenetlen – nyári fellendülését követően az euroövezet gazdasági helyreállása lendületet vesztett

Az ősz folyamán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a konjunktúra nyári hónapokban bekövetkezett erőteljes – bár részleges és egyenetlen – fellendülése után az euroövezet gazdasági helyreállása a korábban vártnál gyorsabban veszített lendületéből. A COVID-19 fertőzések feltámadása és a megfékezésükre irányuló intézkedések ismételt kihívásokat jelentettek az egészségügy, valamint az euroövezet és a világ gazdaságainak növekedési kilátásai számára. A gyenge kereslettel, valamint a munkaerő- és termékpiacok jelentős pangásával összefüggésben az infláció igen alacsony maradt. Összességében a korábban előre látotthoz képest a beérkező adatok a járványnak a gazdaságra gyakorolt markánsabb rövid távú hatására és az infláció elhúzódóbb gyengeségére utaltak. Ezért a Kormányzótanács 2020 októberében jelezte, hogy következő, 2020. decemberi ülésén a kialakuló helyzetre reagálva szükség szerint újraszabályozza eszközeit, biztosítva, hogy a finanszírozási feltételek kedvezőek maradjanak a gazdasági fellendülés támogatásához és a pandémia előrejelzett inflációs pályára gyakorolt negatív hatásának semlegesítéséhez.

A Kormányzótanács 2020. decemberi ülésének idején a korábban előre látottakhoz képest a beérkező adatok és az eurorendszer szakértőinek makrogazdasági előrejelzései a járványnak a gazdaságra gyakorolt markánsabb rövid távú hatására és az infláció elhúzódóbb gyengeségére utaltak. A járvány újbóli élénkülése jelentősen korlátozta a globális és az euroövezeti konjunktúrát, amelynek visszaesése volt várható 2020 negyedik negyedévében. A várakozások arról szóltak, hogy a fogyasztóiár-index alapján mért infláció a korábban vártnál tovább marad negatív, az alapinfláció mutatói csökkenőben voltak, továbbá a várakozások arra utaltak, hogy az inflációs nyomások 2020 tavaszán és nyarán a gyenge kereslet, az alacsonyabb bérnyomások és az euro felértékelődése következtében mérsékeltek maradnak.

Tekintettel a járvány feltámadásából fakadó gazdasági következményekre, a Kormányzótanács újraszabályozta monetáris politikai eszközeit.

A Kormányzótanács úgy döntött, hogy 500 milliárd euróval, összesen 1850 milliárd euróra növeli a PEPP keretösszegét

A Kormányzótanács úgy határozott, hogy 500 milliárd euróval összesen 1850 milliárd euróra növeli a PEPP keretösszegét, legalább 2022 márciusáig meghosszabbítja a PEPP szerinti nettó vásárlások időszakát, valamint legalább 2023 végéig kiterjeszti a PEPP alapján vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések újbóli befektetéseit. A vásárlások a piaci feltételek szerint és időben rugalmasan folytatódnak eszközosztályokra és joghatóságokra kiterjedően, a finanszírozási feltételek olyan szigorításának megelőzése érdekében, amely összeegyeztethetetlen lenne a pandémiának az előrejelzett inflációs pályára gyakorolt lefelé irányuló hatása kivédésével, továbbá a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójának támogatása érdekében. A Kormányzótanács azt is bejelentette, hogy amennyiben a kedvező finanszírozási feltételeket olyan eszközvásárlási folyamatokkal lehet fenntartani, amelyek nem merítik ki a keretet a PEPP nettó vásárlási horizontján, a keretösszeg teljes mértékű felhasználása nem szükséges. Hasonlóképpen, a keretösszeg szükség esetén növelhető is a kedvező finanszírozási feltételek fenntartása érdekében, hogy segítse elhárítani a járvány által az inflációs pályára gyakorolt sokkot.

Ezenkívül a Kormányzótanács a CHLRM-III műveletek feltételeinek további újraszabályozásáról döntött. Nevezetesen, a Kormányzótanács bejelentette, hogy tizenkét hónappal, 2022 júniusáig meghosszabbítja azt az időszakot, amelynek során lényegesen kedvezőbb feltételek érvényesek, három további műveletet hajt végre 2021 folyamán, és elfogadható hiteleik állományának 50%-áról 55%-ra emeli azt az összeget, amelyet a szerződő partnerek jogosultak kölcsönvenni.

Végül, a Kormányzótanács úgy döntött, hogy 2022 júniusáig meghosszabbítja a 2020 áprilisában elfogadott fedezetkönnyítő intézkedések időtartamát, négy további PELTRO-t kínál 2021-ben, 2022 márciusáig meghosszabbít minden euroövezeten kívüli központi bankkal meglévő ideiglenes swap- és repókeretet, valamint a központi bankok rendelkezésére álló EUREP repókonstrukciót, továbbá a meglévő feltételekkel – amíg szükséges – teljes allokációjú rögzített kamatú tendereljárásként folytatja az összes rendes hitelezési műveletet.

A meghozott monetáris politikai intézkedések célja az volt, hogy hozzájáruljanak a kedvező finanszírozási feltételek megőrzéséhez a járvány idején

A meghozott monetáris politikai intézkedések együttes célja az volt, hogy további hozzájárulást nyújtsanak a kedvező finanszírozási feltételek megőrzéséhez a járványidőszakban, ezzel támogatva a hiteláramlást a gazdaság minden szektorába, erősítve a konjunktúrát és biztosítva a középtávú árstabilitást. Ugyanakkor erős maradt a bizonytalanság a járvány dinamikáját és a vakcina forgalomba kerülésének időzítését, valamint az euro árfolyamának alakulását illetően is. Ennélfogva a Kormányzótanács jelezte, hogy készen áll valamennyi eszközének szükség szerinti kiigazítására annak biztosítása érdekében, hogy az infláció fenntartható módon, a szimmetria iránti elkötelezettségének megfelelően mozduljon a célja felé.

Összegezve, a pandémia negatív hatásának elhárítása érdekében 2020 folyamán jelentős monetáris politikai alkalmazkodás valósult meg. Az átfogó intézkedéssorozat és későbbi újraszabályozása döntő fontosságú stabilizáló erőt jelentett a piacok számára, és segített visszafordítani a pénzügyi feltételeknek az év korábbi részében megfigyelt szigorítását. Az intézkedések hatásosan fékezték az államkötvényhozamokat (lásd a 15. ábrát), amelyek a finanszírozási költségek alapját jelentik a háztartások, cégek és bankok számára. Ezenkívül a banki finanszírozási költségeket is igen kedvezően tartották a járvány idején (lásd a 16. ábrát). Továbbá azt is biztosították, hogy a háztartások és a cégek számára előnyösek legyenek e támogató finanszírozási feltételek, miközben a hitelkamatok 1,32%-os, illetve 1,46%-os történelmi mélypontot értek el (lásd a 17. ábrát). Így 2020-ban a monetáris politikai válasz kedvező finanszírozási feltételeket biztosított a gazdaság fellendülésének támogatásához és a pandémia előrejelzett inflációs pályára gyakorolt negatív hatásának semlegesítéséhez, elősegítve ezzel az infláció fenntartható módon való közeledését a Kormányzótanács céljához.

15. ábra:

Euroövezeti GDP-vel súlyozott tízéves államkötvény hozam változásai

(százalékpont)

Forrás: az EKB számításai.
Megjegyzések: A legutolsó megfigyelések 2020. december 31-ére vonatkoznak. OIS: overnight index swap (egynapos kamatra vonatkozó kamatcsere).

16. ábra:

A hitelből történő finanszírozás összetett költsége a bankok számára

(betét és fedezetlen piaci alapú hitelfinanszírozás összetett költsége; százalék/év)

Forrás: EKB, Markit iBoxx és EKB-számítások.
Megjegyzések: A betétek összetett költségének kiszámítása az egynapos betétek, a lekötött betétek és a felmondható betétek megfelelő állományaival súlyozott új üzleti kamatlábainak átlagaként történik. A legutolsó adatok 2020 decemberére vonatkoznak.

17. ábra:

Összetett banki hitelkamatlábak nem pénzügyi vállalatok és háztartások számára

(százalék/év)

Forrás: EKB.
Megjegyzések: Az összetett banki hitelkamatlábak kiszámítása a rövid és hosszú távú kamatlábak aggregálásával, az új üzleti volumenek 24 havi mozgóátlagának felhasználásával történik. A legutolsó adatok 2020 decemberére vonatkoznak.

2.2 Az eurorendszer mérlegdinamikája kihívást jelentő időkben

A globális pénzügyi válság 2007–2008-as kezdete óta az eurorendszer különféle hagyományos és nem hagyományos monetáris politikai intézkedéseket hozott, amelyeknek idővel közvetlen hatása volt az eurorendszer mérlegének méretére és összetételére. A nem hagyományos intézkedések közé tartoznak az üzleti partnereknek finanszírozást nyújtó, legfeljebb négy éves eredeti futamidejű refinanszírozási műveletek, valamint magán és állami gazdálkodó egységek által kibocsátott eszközök (EVP keretében történő) megvásárlásai. Válaszul a COVID-19 kitörésére, és a már meglévő nem hagyományos intézkedések mellett, 2020-ban az EKB kiegészítő monetáris politikai intézkedések átfogó csomagját fogadta el, amelynek jelentős hatása volt az eurorendszer mérlegére. 2020 márciusában az EKB 2020-ra vonatkozóan egy átmeneti plusz keretet adott az EVP-hez, valamint elindította a PEPP-et, és ezek együttes eredményeként nőtt a véglegesen megvásárolt eszközök állománya. Ezenkívül 2020 márciusában és áprilisában az EKB (kétszer) lazított a CHLRM-III feltételein, továbbá módosította a fedezeti és kockázatellenőrzési kereteket. E kiegészítő intézkedések együttesen az eurorendszerbeli közvetítés jókora növekedését eredményezték.[16] Összességében, 2020 folyamán az eurorendszer mérlege tovább nőtt ezen nem hagyományos szakpolitikai intézkedések következtében, amellyel 2,2 billió euró további likviditást juttatott a bankrendszerbe, és 2020 végére a mérete elérte a 7 billió eurós történelmi csúcsot, ami 49%-os (2,3 billió euro) növekedést jelent 2019 végéhez képest.

2020 végén a monetáris politikához kötődő eszközök 5,5 billió eurót tettek ki, vagyis az eurorendszer mérlegében szereplő összes eszköz 79%-át (szemben a 2019. végi 70%-kal). E monetáris politikához kötődő eszközök közé tartoznak az euroövezeti hitelintézeteknek nyújtott hitelek, amelyek az összes eszköz 26%-át tették ki (szemben a 2019. végi 13%-kal), valamint a monetáris politikai céllal vásárolt eszközök, amelyek az összes eszköznek mintegy 53%-át képviselték (szemben a 2019 végi 56%-kal) (lásd a 18. ábrát). A mérlegben szereplő egyéb pénzügyi eszközök főként az eurorendszer által tartott külföldi devizákból és aranyból, valamint euróban denominált nem monetáris politikai portfóliókból álltak.

A forrásoldalon a partnerek tartalékállományainak és a betéti rendelkezésre állás igénybevételének teljes összege (a 2019. végi 2 billió euróról) 3,5 billió euróra nőtt, és 2020 végén a forrásoldal 50%-át képviselte (azaz emelkedett a 2019. végi 39%-ról). A forgalomban levő bankjegyek a 2020 márciusi jelentős emelkedés miatt a historikus növekedési trendet meghaladó ütemben nőttek, és 2020 végén a pénzbeli kötelezettségek 21%-át tették ki (szemben a 2019. végi 28%-kal). A tőke- és átértékelési számlákat is tartalmazó egyéb források (a 2019. végi 1,6 billió euróról) 2,1 billió euróra emelkedtek, és (a 2019. végi 34%-ról csökkenve) 30%-ot tettek ki (lásd a 18. ábrát). Az egyéb források növekedése főként a kormányzati betétek 0,2 billió euróról 0,5 billió euróra emelkedéséből származott, amely utóbbi az egyéb források 25%-ának felelt meg (emelkedve a 2019. végi 11%-ról).

18. ábra:

Az eurorendszer konszolidált mérlegének alakulása

(milliárd euro)

Forrás: EKB.
Megjegyzések: A pozitív számok az eszközökre, a negatív számok a forrásokra vonatkoznak. A többletlikviditás vonala pozitív számként szerepel, bár a következő forrástételek összegére vonatkozik: folyószámla-állományok a tartalékolási kötelezettségen és a betéti rendelkezésre állás igénybevételén felül.

EVP és pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) portfóliólejárat, valamint megoszlás eszközosztályok és joghatóságok között

Az EVP négy aktív eszközvásárlási programot foglal magában: a harmadik fedezettkötvény-vásárlási programot (CBPP3), az eszközalapú értékpapírok vásárlási programját (ABSPP), a közszektor eszközeinek megvásárlására vonatkozó programot (PSPP) és a vállalati szektort érintő vásárlási programot (CSPP). A PEPP bevezetése 2020-ban történt, és az EVP szerint elfogadható minden eszközkategória elfogadható a PEPP szerint is. A PEPP szerinti vásárlások elfogadhatósági követelményei alól felmentést kaptak a Görög Köztársaság által kibocsájtott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Ezenkívül 2020 márciusában a nem kereskedelmi papírok CSPP szerinti elfogadhatóságát kiterjesztették a legalább 28 nap hátralevő futamidejű értékpapírokra.

2020 végén az EVP-állományok 2,9 billió eurót tettek ki

2020 végén az EVP-állományok 2,9 billió eurót tettek ki (amortizált bekerülési értéken). Az év végén az ABSPP 1%-át (29 milliárd euro), a CBPP3 10%-át (288 milliárd euró), míg a CSPP 9%-át (250 milliárd euro) tette ki a teljes EVP-állománynak. A magánszektorbeli vásárlási programok közül 2020-ban a CSPP járult hozzá leginkább az EVP-állományok növekedéséhez, 66 milliárd euro nettó vásárlással. A CSPP-vásárlások egy referenciamutató alapján történnek, amely tükrözi minden elfogadható forgalomban levő vállalati kötvény piaci kapitalizációját.

A PSPP a teljes EVP-állomány 80%-át tette ki

Az EVP-állományok legnagyobb részét a PSPP tette ki 2,3 billió euróval, azaz a 2020. végi teljes EVP-állomány 80%-ával, szemben a 2019. végi 82%-kal. A PSPP-ben a vásárlások joghatóságoknak történő elosztását az EKB tőkejegyzési kulcsa határozta meg állományi alapon. Ezenkívül néhány nemzeti központi bank (NKB) az EU nemzetek feletti intézményei által kibocsátott értékpapírokat is vásárolt. 2020 végén – némi eltérésekkel az egyes joghatóságok között – a PSPP-állomány súlyozott átlagos lejárata 7,3 év volt, ami némileg magasabb a 2019. végi 7,12 évnél.[17]

2020 végén az PEPP-állományok 753,7 milliárd eurót tettek ki

2020 végén az PEPP-állományok 753,7 milliárd eurót tettek ki (amortizált bekerülési értéken). Az év végén a teljes PEPP-állomány kevesebb, mint 1%-át (3,1 milliárd €) tette ki a fedezett kötvények állománya, 6%-át (43,2 milliárd €) a vállalati szektor állománya és 94%-át (707,4 milliárd €) az állami szektor állománya.

Az állami szektor értékpapírjainak PEPP szerinti vásárlásaira vonatkozóan a referenciamutató – állományi alapon – a vásárlások országonkénti allokációjához az NKB-knak az EKB tőkéjéhez való hozzájárulása. Ugyanakkor a vásárlások rugalmas módon zajlottak, ami ingadozásokhoz vezetett a vásárlások időbeli, valamint eszközosztályok és joghatóságok közötti megoszlásában. 2020 végén a PEPP-ben az állami szektor értékpapír-állományának súlyozott átlagos lejárata 7,0 év volt, némi eltérésekkel az egyes joghatóságok között.

Az eurorendszer újra befektette az EVP- és PEPP-portfóliókban tartott lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A magánszektorbeli vásárlási programok szerinti beváltások 2020-ban 80,2 milliárd eurót tettek ki, míg a közszektor eszközeinek megvásárlására vonatkozó program (PSPP) szerinti beváltások 229,4 milliárd euróra rúgtak. A PSPP, a CSPP és a CBPP3 keretében vásárolt eszközöket továbbra is elérhetővé tették értékpapír-kölcsönzés céljára,[18] hogy támogassák a kötvény- és repopiaci likviditást.[19] A PEPP-állományok értékpapír-kölcsönzés céljára is rendelkezésre állnak az EVP szerintivel azonos feltételek mellett. 2020 novemberében az eurorendszer kiigazította értékpapír-kölcsönzési eszköze árazási feltételeit, kedvezőbbé téve azokat a szerződő partnerek számára, és biztosítva, hogy továbbra is hatékony védőhálót jelentsenek.

Az eurorendszer refinanszírozási műveleteinek alakulása

Az eurorendszer refinanszírozási műveleteinek állománya 2019 vége óta 1,2 billió euróval nőtt, és 2020 végén 1,8 billió eurót tett ki. Ez nagyban visszavezethető a PELTRO-kban juttatott 26,6 milliárd euro mellett a CHLRM-III sorozatban elosztott 1,75 billió eurónak. A 192 milliárd eurót kitevő önkéntes visszafizetések és 303 milliárd euro lejárata a CHLRM-II sorozatból csak kis mértékben ellensúlyozták a folyamatban levő műveletek növekedését. A bankok lehetőséget kaptak arra, hogy a 2020. júniusi, szeptemberi és decemberi CHLRM-III műveletekben refinanszírozzanak korábbi CHLRM állományokat. Az eurórendszer folyamatban levő refinanszírozási műveleteinek súlyozott átlagos futamideje a 2019 végi mintegy 1,2 évről 2020 végére körülbelül 2,4 évre nőtt.

Az EKB fedezetkönnyítő intézkedései

Az EKB 2020 áprilisában kihirdetett és 2020 decemberében meghosszabbított átmeneti fedezetkönnyítő intézkedései az EKB pandémiára adott monetáris politikai válaszának lényegi elemét képezték. Ezen intézkedések központi eleme volt, hogy ideiglenesen kiterjesztették a hitelkövetelések fedezetként történő elfogadását, különösen a további hitelkövetelések (ACC) kereteinek lehetséges bővítésével. A felülvizsgált átmeneti keretrendszer szerint az NKB-k fedezetként elfogadhatnak – többek között – olyan kis- és középvállalkozásoknak vagy önfoglalkoztató egyéneknek nyújtott hiteleket, amelyek/akik a COVID-19-cel kapcsolatos állami garanciarendszerek kedvezményezettjei.

Ezenkívül a leminősítések esetleges prociklikus dinamikájának elkerülése érdekében a Kormányzótanács úgy döntött, hogy átmenetileg fenntartja azon piacképes eszközök és kibocsátóik elfogadhatóságát, amelyek 2020. április 7-én teljesítették a minimális hitelminőségi követelményeket. Nevezetesen, az eurorendszer továbbra is elfogadja fedezetként azokat a piacképes eszközöket, amelyek a tárgynapon elfogadhatóak voltak likviditási műveletekhez, feltéve, hogy a minősítés egy bizonyos hitelminőségi szint felett marad, és minden egyéb elfogadhatósági követelmény még mindig teljesül.

Továbbá az EKB a fedezetértékelési „haircut”-ok 20%-os rögzített arányú ideiglenes általános csökkentéséről döntött minden elfogadható fedezetieszköz-kategóriára vonatkozóan, ezzel átmenetileg több kockázatot tolerálva az eurorendszer mérlegében. Ezenkívül a Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2,5%-ról 10%-ra növeli a biztosíték nélküli bankkötvények koncentrációs limitjét, és 25.000 euróról 0 euróra csökkentette a belföldi hitelkövetelések nem egységes minimális küszöbértékét, hogy elősegítse a hitelek fedezeteként való mobilizációját a kis gazdasági társaságoknak. A járványból eredő gazdasági sokkra adott szakpolitikai válasza részeként a Kormányzótanács arról is határozott, hogy átmenetileg felmentést ad a minimális minősítési követelmény alól a Görög Köztársaság által kibocsájtott piacképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan.

A piacképes elfogadható eszközök összege 1493 milliárd euróval nőtt, 15 657 milliárd eurós szintet érve el 2020 végén (lásd a 19. ábrát). Továbbra is a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok jelentették a legnagyobb eszközosztályt (8385 milliárd €). Az egyéb eszközosztályok közé tartoznak a biztosíték nélküli bankkötvények (1667 milliárd €), a fedezett kötvények (1640 milliárd €) és a vállalati kötvények (1872 milliárd €). A regionális kormányzatok kötvényei (552 milliárd €), az eszközalapú értékpapírok (584 milliárd €) és más piacképes eszközök (958 milliárd €) egyenként az elfogadható eszközök körének viszonylag kis hányadát tették ki.

19. ábra:

Az elfogadható fedezetek alakulása

(milliárd euro)

Forrás: EKB.
Megjegyzések: A fedezetértékek névleges összegek. Hóvégi adatok átlagai minden egyes időszak esetén.

A mobilizált fedezetek összege jelentősen, 1543 milliárd euróról 2595 milliárd euróra nőtt (lásd a 20. ábrát). A növekedés nagyban visszavezethető a hitelkövetelésekre (ideértve a további hitelköveteléseket), amelyek esetén a mobilizált összegek több mint megkétszereződtek, 378 milliárd euróról 825 milliárd euróra. Fedezetként való használatukat illetően a fedezett bankkötvények alkották a második legfontosabb eszközosztályt (629 milliárd €). A központi kormányzat által kibocsátott kötvények (383 milliárd €) és az eszközalapú értékpapírok (387 milliárd €) ugyancsak a mobilizált fedezetek fontos forrásait képviselték. A biztosíték nélküli bankkötvényeket, a regionális kormányzatok kötvényeit és a vállalati kötvényeket kisebb mértékben, 145 milliárd €, 90 milliárd €, illetve 78 milliárd € összegben használták.

20. ábra:

A mobilizált fedezetek alakulása

(milliárd euro)

Forrás: EKB.
Megjegyzések: 2013 első negyedéve óta a „nem forgalomképes eszközök” „hitelkövetelésekre”, valamint „lekötött és készpénzbetétekre” vannak osztva. A fedezetekre vonatkozóan hóvégi adatok átlagai minden egyes időszak esetén, valamint értékek értékelés és „haircut”-ok után. A hitelekre vonatkozóan napi adatok kerültek felhasználásra.

2.3 A PEPP-hez és az EVP-hez kötődő pénzügyi kockázatokat megfelelő keretrendszer mérsékli

Az EVP és a PEPP eltérő szakpolitikai célokkal bíró kiegészítő eszközök

Az EVP szerinti nettó eszközvásárlások fő célkitűzése, hogy támogassák az inflációnak a Kormányzótanács középtávú céljához történő erőteljes közeledését. Az EVP-t kiegészítette a PEPP, amelynek célja, hogy a COVID-19 járvány által jelentett, a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát és az euroövezet gazdaságának kilátásait fenyegető súlyos kockázatokat elhárítsa.

A kockázathatékonyság az eurorendszer kockázatkezelési feladatkörének kulcsfontosságú elve

Minden monetáris politikai eszköz – ideértve a végleges eszközvásárlásokat – természeténél fogva pénzügyi kockázatokkal jár, amelyeket az eurorendszer kezel és ellenőriz. Amikor több megvalósítási lehetőség van a szakpolitikai célok teljesítésére, a kiválasztott alternatívának működési és kockázati szempontból egyaránt hatékonynak kell lennie. Ebben az összefüggésben az eurorendszer kockázatkezelési feladatköre kockázathatékonyság elérésére törekszik: a szakpolitikai célok elérése a legkevesebb kockázattal az eurorendszer számára.[20]

A végleges eszközvásárlások sajátos kockázatellenőrzési kereteket kívánnak

A végleges eszközvásárlások sajátos pénzügyikockázat-kezelési kereteket igényelnek, amelyek a szakpolitikai céloktól, valamint a szóban forgó eszköztípusok jellemzőitől és kockázati profiljaitól függenek. E keretek mindegyike elfogadhatósági kritériumokból, hitelkockázat-értékelésekből és átvilágítási eljárásokból, árazási rendszerekből, referenciaértékekből és limitekből áll. Az EVP és PEPP kockázatellenőrzési keretei vonatkoznak a további eszközök vásárlásaira, a lejáró állományokból származó tőketörlesztések újbóli befektetésére, továbbá az állományokra, amíg az eurorendszer mérlegében szerepelnek.

A kockázatellenőrzési rendszerek nemcsak a pénzügyi kockázatok mérséklésének célját szolgálják, hanem hozzájárulnak a szakpolitikai célkitűzések sikeres teljesítéséhez is azzal, hogy – amennyire az adott célon belül lehetséges – az eszközvásárlásokat egy diverzifikált, piacsemleges eszközallokáció irányába terelik. Ezenkívül a kockázatellenőrzési rendszerek kialakítása ugyancsak figyelembe vesz olyan nem pénzügyi kockázatokat, mint a jogi, működési és reputációs kockázatok.

Az alábbiakban ismertetjük az EVP és PEPP végrehajtását szabályozó jelenlegi pénzügyikockázat-ellenőrzési keretrendszereket.[21] A vonatkozó keretek kulcselemeit az 1. táblázat fogalja össze.

1. táblázat:

Az EVP és a PEPP kockázatellenőrzési kereteinek kulcselemei

Forrás: EKB.
Megjegyzések: ABS: eszközalapú értékpapír; CAC: kollektív cselekvési záradék; CQS: hitelminőségi besorolás az eurorendszer harmonizált minősítési skálája szerint (lásd: az eurorendszer hitelminősítő rendszere).
1) A 2-es hitelminősítési besorolás alatti eszközalapú értékpapíroknak további követelményeket kell kielégíteniük, úgymint: (i) nemteljesítő hitelek nem szolgálhatnak az eszközalapú értékpapír fedezeteként kibocsátáskor vagy adhatók hozzá az eszközalapú értékpapír élettartama során; (ii) az eszközalapú értékpapírok fedezetéül szolgáló pénzforgalmat generáló eszközök nem lehetnek strukturáltak, szindikátusiak vagy tőkeáttételesek; és (iii) törlesztésfolytonossági rendelkezéseknek lenniük kell.

2) Lásd az „Implementation aspects of the public sector purchase programme (PSPP)” (A közszektor eszközeinek megvásárlására vonatkozó program végrehajtási szempontjai) oldalt az EKB honlapján.

Végleges eszközvásárlások elfogadhatósági követelményei

Az elfogadhatósági kritériumok minden eszközosztályra vonatkoznak

Alapvetően csak az eurorendszer hitelműveleteihez fedezetként elfogadott piacképes eszközök fogadhatóak el potenciálisan a végleges eszközvásárlásokhoz. Az eurorendszer hitelműveleteinek fedezetelfogadhatósági kritériumait a monetáris politikai eszközökre vonatkozó általános keretrendszer tartalmazza. Egyebek mellett az elfogadható eszközöknek magas hitelminőségi kívánalmaknak kell megfelelniük, és legalább egy olyan hitelminősítéssel[22] kell bírniuk, amely az eurorendszer hitelminősítő rendszerén (ECAF) belül elfogadott külső hitelminősítő intézettől (KHMI) származik, az eurorendszer harmonizált minősítési skáláján 3-as (CQS 3) vagy annál magasabb (CQS 1 és CQS 2) hitelminősítési besorolással. A Görög Köztársaság által kibocsájtott piacképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok átmenetileg mentesülnek e követelmény alól a PEPP szerinti vásárlások és a COVID-19 pandémiára válaszul hozott veszélyhelyzeti fedezetkönnyítő intézkedések esetén. Továbbá az eszközöknek euróban denomináltnak kell lenniük, és azokat az euroövezetben kell kibocsátani és elszámolni.

A fenti elfogadhatósági követelményeken túl, specifikus elfogadhatósági kritériumok érvényesek a vásárlási programtól függően. A PSPP, a CSPP és a PEPP esetén például léteznek minimális és maximális lejárati korlátozások. A CSPP esetén a hitelintézetek vagy hitelintézet anyavállalattal rendelkező kibocsátók által kibocsátott eszközök nem elfogadhatóak vásárlás céljára. Ráadásul a CSPP, a CBPP3 éa az ABSPP esetén a felszámolás alatt levő gazdálkodó egységek és a vagyonkezelő szervezetek által kibocsátott vagy azoktól származó eszközök a vásárlásokból ki vannak zárva. A CBPP3-ban az eszközöknek teljesíteniük kell az ahhoz szükséges feltételeket, hogy az eurorendszer hitelműveletei számára elfogadják őket saját felhasználású fedezetként, azaz fedezetként használhatja őket a kibocsátó hitelintézet.[23] Eszközalapú értékpapírok esetén a vonatkozó követelések mögötti adósok többségének euroövezetinek kell lenni.

Hitelkockázat-értékelések és átvilágítási eljárások

A hitelkockázat-értékelések és az átvilágítási eljárások folyamatosan zajlanak

A magánszektorbeli vásárlási programok esetében az eurorendszer folyamatosan megfelelő hitelkockázat-értékeléseket és átvilágítási eljárásokat folytat le a megvásárolható állományt illetően. Meghatározott kockázatmutatók alkalmazásával monitoringrendszereket tartanak fenn. Ezek az értékelések és eljárások az arányosság elvét követik, és így a kockázatosabb eszközök mélyebb elemzés tárgyát képezik. Indokolt esetben további kockázatkezelési intézkedések lehetnek érvényben, ugyancsak az arányosság elvének megfelelően. Ide tartoznak különösen a vásárlások korlátozásai vagy felfüggesztése, valamint – rendkívüli esetekben – akár eszközök eladása is, ami a Kormányzótanács általi esetenkénti értékelést kíván.

Árazási keretek

Az árazási keretek biztosítják, hogy a vásárlások piaci árakon történjenek

Az EVP és a PEPP árazási keretei biztosítják, hogy a vásárlások piaci árakon történjenek a piaci torzulások minimalizálása és a kockázathatékonyság elérésének elősegítése érdekében. E keretek figyelembe veszik a rendelkezésre álló piaci árakat, az ilyen árak minőségét és a méltányos piaci értékeket. Utólagos árellenőrzések elvégzésére is sor kerül annak megállapítása érdekében, hogy az ügyleti árak tükrözték-e a tranzakciók idején uralkodó piaci árakat.

Negatív esedékességkori hozammal bíró elfogadható adósságpapírok vásárlása minden eszközvásárlási programban megengedett, a szükséges mértékben ideértve a betéti rendelkezésre állás kamatlába alatti hozammal rendelkezőket is.

Referenciamutatók

A referenciamutatók alkalmazása a diverzifikálást biztosítja

A referenciamutatók használata biztosítja egy diverzifikált portfólió felépítését, és hozzájárul a kockázatok mérsékléséhez. A magánszektorbeli vásárlási programok referenciamutatóit a megvásárolható állományok, azaz a kockázati megfontolásokat kielégítő elfogadható eszközök névleges állománya piaci kapitalizációja határozza meg. Az állami szektor értékpapírjainak a PSPP és a PEPP szerinti vásárlásai esetén az EKB tőkejegyzési kulcsa határozza meg a vásárlások országonkénti allokációját állományi alapon. Így a PEPP szerinti vásárlások rugalmas módon zajlanak, ingadozásokat lehetővé téve a vásárlások időbeli, valamint eszközosztályok és joghatóságok közötti megoszlásában.

Limitek

A kibocsátási és kibocsátói limitek a kockázatkoncentráció korlátozásának hatékony eszközei

Az EVP-re limitrendszerek vonatkoznak. A kibocsátási részesedési és kibocsátói limitek[24] beállítása szakpolitikai, működési, jogi és kockázatkezelési szempontokat vesz figyelembe. A limitek eszközosztály szerint vannak finomhangolva, különbséget téve az állami szektor eszközei és a magánszektor eszközei között. A PEPP meghirdetésekor a Kormányzótanács világossá tette, hogy amennyiben valamilyen saját maga által kijelölt limit gátolna olyan intézkedést, amelyet az eurorendszernek meg kell tennie megbízatása teljesítése érdekében, a Kormányzótanács megfontolja e limitek szükséges mértékű felülvizsgálatát, hogy intézkedése arányos legyen a fennálló kockázatokkal.

A PSPP kibocsátási részesedési és kibocsátói limitjeit azért alkalmazzák, hogy védjék a piac működését és az árkialakítást, biztosítsák az arányosságot, korlátozzák a kockázatkoncentrációt, valamint biztosítsák, hogy az eurorendszer nem válik az euroövezeti kormányok domináns hitelezőjévé. A PSPP-ben elfogadható szupranacionális kötvények kibocsátási részesedési limitje a kibocsátott eszköz állományának 50%-a. Minden egyéb PSPP-ben elfogadható kötvény számára a meghatározott kibocsátási részesedési limit a kibocsátott állomány 33%-a, de esetenkénti ellenőrzés tárgyát képezi, hogy nem eredményezné-e az eurorendszer minősített többségét kollektív cselekvési záradékok céljára. Máskülönben a kibocsátási részesedési limit 25%. Szupranacionális kibocsátók esetén a kibocsátói limit az adott intézmény által kibocsátott elfogadható eszközök állományának 50%-a; más elfogadott kibocsátók esetén 33%.

Az ABSPP, CBPP3 és a CSPP esetén az eurorendszer kibocsátásonkénti állománya nem haladhatja meg a 70%-ot. A CSPP-ben bizonyos esetekben alacsonyabb kibocsátási részesedési limitek érvényesek, például állami vállalatok által kibocsátott eszközökre, amelyekkel a PSPP szerinti kezelésnek megfelelően foglalkoznak. E kibocsátási részesedési limitek mellett kibocsátói limitek vonatkoznak a CBPP3-ra és a CSPP-re. A CSPP esetén a kibocsátói limitek meghatározása egy kibocsátó csoport piaci kapitalizációjával kapcsolatos benchmark allokáción alapul a vásárlások diverzifikált allokációjának biztosítása érdekében. Ezenkívül alacsonyabb limitek alkalmazhatók, ha a fent említett hitelkockázat-értékelési és átvilágítási eljárások eredménye alapján szükséges.

2. keretes írás
Az EKB monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálata

Egy monetáris politikai stratégia a monetáris hatóságok által elfogadott, illetve a számukra kijelölt szakpolitikai célokból indul ki, meghatározza, hogyan kell e célokat elérni, továbbá egy sor megfelelő monetáris politikai eszközre, mutatóra és közbenső célra hivatkozik. Egy monetáris politikai stratégia két alapvető célt szolgál: az első, hogy a döntéshozók számára olyan koherens elemzési keretet biztosít, amely beépíti a tényleges vagy várható gazdasági folyamatokat a szakpolitikai döntésekbe; a másik, hogy a nagyközönséggel való kommunikáció eszközeként is szolgál. Hosszabb időtávon szemlélve a monetáris politikai stratégiák mindig fokozatosan alakultak ki, az elméleti és empirikus fejlődéssel és tapasztalatokkal összhangban, de tükrözve a korszak uralkodó szakpolitikai kihívásait is.

Az EKB jelenlegi monetáris politikai stratégiájának fő irányjelzői az EKB 1998-ban meghirdetett és a legutóbbi, 2003-as stratégia-felülvizsgálatban finomított kezdeti árstabilitás-orientált stratégiájára épülnek.[25] E stratégiát az euroövezeti árstabilitás fenntartása érdekében alkották meg, ezáltal teljesítve az Európai Közösséget létrehozó szerződés által a Központi Bankok Európai Rendszerének adott megbízatást. Az árstabilitás elsődleges céljának egy független központi bankra ruházása azon meggyőződésben gyökerezik, hogy egy árstabilitást hiteles és tartós módon fenntartó monetáris politika járul általában legjobban hozzá a gazdasági kilátások javításához és az életszínvonal emeléséhez.

2003 óta, amikor az EKB legutóbb stratégia-felülvizsgálatot tartott, az euroövezet és a világ gazdasága mélyreható változásokon ment át. Az elmúlt évtizedet az infláció folytonos csökkenése és egyensúlyi kamatlábak jellemezték, tükrözve a globalizáció, a digitalizáció és a népesség elöregedése tartós és még mindig folyamatban levő hatásait, amelyeket megerősített a pénzügyi válság öröksége. A szélsőségesen alacsony kamatlábak megléte nehezebbé teszi a központi bankok számára a monetáris politika könnyítését, amikor az infláció a cél alatt van, és a gazdasági növekedés gyenge. A negatív irányadó kamatlábak megvalósulása közelebb hozta az EKB-t és más központi bankokat e kamatlábak effektív alsó korlátjához, amely határon túl a további kamatvágások várhatóan elveszítik azt a képességüket, hogy további gazdasági ösztönzést biztosítsanak. Ezzel összefüggésben – az EKB-hoz hasonlóan – sok központi bank bővítette eszköztárát, például eszközvásárlási programok alkalmazásával és a hosszú távú finanszírozás új formáinak biztosításával a bankszektor részére. Végül, de nem utolsó sorban az éghajlatváltozás az utóbbi időben a világ jövőbeli gazdasági és társadalmi jóléte számára vészjósló és mindent átható fenyegetésként jelent meg, és a monetáris politikára ható valószínű következményeit még ki kell számítani.

Mindezeket tekintetbe véve a Kormányzótanács 2020 januárjában stratégia-felülvizsgálatot indított. A felülvizsgálat célja azon erők alapos elemzése, amelyek mindezen strukturális folyamatokat működtetik, valamint annak átgondolása, hogy az EKB-nak válaszképpen ki kell-e igazítania monetáris politikai stratégiáját, és ha igen, miként, annak biztosítása érdekében, hogy a célnak megfelelő maradjon. A felülvizsgálat adottnak veszi a Szerződés által kijelölt megbízatást. A pandémia miatt a felülvizsgálat némileg késik, és várhatóan 2021 második felében fejeződik be.

A felülvizsgálat terjedelme és folyamata

Elvileg a stratégia-felülvizsgálat kiterjed az EKB monetáris politikájának minden lényeges szempontjára a felhatalmazásának határain belül. A témák az EKB elsődleges célja és más releváns megfontolások szerint csoportosíthatók. Az elsődleges céllal kapcsolatban a tanulmányozandó és tárgyalandó elemek az alábbiak: Hogyan lehet a legjobban mérni az inflációt? Mi irányítja az infláció alakulását? Mennyire eredményesek és hatékonyak az EKB monetáris politikai eszközei – egyenként és együttesen – az infláció vezérlésében? Hogyan számszerűsítsük az árstabilitási célt? Miként lehet a legjobban kommunikálni a monetáris politikáról? Ami az egyéb lényeges megfontolásokat illeti, a fő kérdés, hogy a monetáris politika milyen mértékben és milyen feltételek mellett képes figyelembe venni a reálgazdaság alakulását (azaz a konjunktúraciklust és a foglalkoztatási feltételeket), a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat és a környezet fenntarthatóságával kapcsolatos megfontolásokat (éghajlatváltozás) is, amikor árstabilitás-orientált politikát folytat. Ezzel összefüggésben a felülvizsgálat ugyancsak kiterjed a monetáris politikának a fiskális és makroprudenciális politikákkal való kölcsönhatásaira. Mindezen kulcsfontosságú kérdések megértésének elmélyítése érdekében az EKB 13 munkafolyamatot hozott létre (lásd az A) diagramot). E munkafolyamatokban az eurorendszernek az EKB-tól és nemzeti központi bankoktól (NKB-k) delegált munkatársai szorosan együttműködnek abból a célból, hogy közösen elkészítsék a Kormányzótanácson belüli vitákat támogató elemzést.

A. ábra

Az EKB stratégiája felülvizsgálatának folyamata

Forrás: EKB.

Odafigyelés, mint a felülvizsgálati folyamat kulcseleme

Monetáris politikai stratégiája széles körű megértésének és támogatásának biztosítása érdekében az EKB az érintettek átfogó körét kérte fel, hogy járuljon hozzá a stratégia-felülvizsgálati folyamathoz. E célból az EKB számos eszmecserét és meghallgatási tevékenységet szervezett. A stratégia-felülvizsgálat európai parlamenti képviselőkkel folytatott rendszeres és eseti eszmecserék fő témája volt. Ezenkívül sor került célorientált ülésekre tudományos körökkel, és a stratégia-felülvizsgálat az egyetemi világgal, piaci szereplőkkel, a központi banki közösséggel, valamint a médiával tartott számos konferencia és szeminárium – ideértve elsősorban az EKB központi banki fórumát – kulcstémája lett.

A polgárok lehetőséget kaptak, hogy közöljék véleményüket „Az EKB meghallgatja Önöket” portálon keresztül. Egy nyolc hónapig tartó időszak folyamán mintegy 4000 polgár nyújtotta be véleményét, amelyeket egy jelentésben gyűjtöttek össze és továbbítottak a Kormányzótanácsnak megfontolás céljára. A polgárok által említett témák közé tartozott az árstabilitás és annak jelentése a mindennapi életben, (köz)gazdasági kérdések széles köre az egyenlőtlenségtől, megtakarításoktól és nyugdíjaktól, valamint a munkanélküliségtől és a munkahely bizonytalanságától a gazdasági kilátásokig és az éghajlatváltozásig.

A stratégia-felülvizsgálat indítékként is szolgált az EKB nem kormányzati szervekkel való kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez. Ennek megfelelően az első „az EKB meghallgatja” esemény házigazdái az EKB elnöke, Christine Lagarde és igazgatóságának tagja, Philip R. Lane voltak 2020. október 21-én. E virtuális esemény kilenc különböző szektorban aktív 18 civil társadalmi szervezet 22 képviselőjét hozta össze. Több szervezet jelezte, hogy a jelenlegi válság lehetőséget kínál az EKB monetáris politikai stratégiájának alapos átvizsgálására, figyelembe véve a nagyközönség és a civil társadalom aggodalmait. A civil társadalmi szervezetek hozzájárulásának összefoglalója elérhető az EKB honlapján. A kapott információkat az egyéb meghallgatási tevékenységekből származó hozzájárulásokkal együtt a Kormányzótanács folyamatosan figyelembe veszi.

Az EKB és az NKB-k folytatni fogják a meghallgatási tevékenységek szervezését a stratégia-felülvizsgálati eljárás során, sőt azon túl is, azzal a céllal, hogy kapcsolatba lépjenek minden érintettel az így kibontakozó új monetáris politikai stratégia széles körben való megértésének biztosítása érdekében.

3 Európai pénzügyi szektor: megnövekedett kockázatok a pandémia miatt

2020-ban a pénzügyi stabilitási környezetre jelentős hatással volt a COVID-19 járvány terjedése. A pandémia nemcsak közegészségügyi válságot jelentett, hanem a pénzügyi stabilitási sebezhetőségek meredek növekedését is okozta az egyes piacokra és szektorokra kiterjedően. Központi bankok, kormányok és más hatóságok átfogó szakpolitikai támogató intézkedéseket foganatosítottak, amelyek segítettek az azonnali pénzügyi stabilitási kockázatok leküzdésében. Mindazonáltal a középtávú sebezhetőségek jelentősek maradtak, és a fő gondokat az eszközár-korrekciók miatti növekvő sebezhetőség, a cégek, háztartások és államok számára fokozódó adósságszolgálati kihívások, a bankok nyereségességének további gyengülése, valamint a banknak nem minősülő intézményeket fenyegető hitel- és likviditási kockázatok jelentették. Ebben a környezetben az EKB a pandémiából eredő pénzügyi sokkokat mérséklő intézkedéseket hozott. Nevezetesen, a makroprudenciális politikai intézkedések a gazdaságba történő hiteláramlás fenntartására összpontosítottak, miközben az EKB bankfelügyeletének mikroprudenciális intézkedései a válság hatásának mérséklésére és az európai bankszektor ellenálló képességének fejlesztésére fókuszáltak. Az EKB 2020-ban is hozzájárult strukturális ügyekhez, ideértve a tőkepiaci unió kiteljesítését és az éghajlatváltozás miatt az euroövezeti pénzügyi rendszert fenyegető kockázat által jelentett fokozódó kihívások kezelését.

3.1 A pénzügyi stabilitási környezet 2020-ban

Kihívásokkal járó pénzügyi stabilitási környezet a bankok és a banknak nem minősülő pénzügyi intézmények számára

A koronavírus-járvány felerősítette a meglévő, az EKB által a korábbi években azonosított pénzügyi stabilitási sebezhetőségeket. A pandémia, annak jövőbeli alakulását, valamint annak az államok, vállalatok és háztartások gazdasági kilátásaira és eladósodottságára gyakorolt hatását övező bizonytalanság voltak a pénzügyi stabilitási kockázatokat befolyásoló kulcstényezők 2020-ban. A válságnak az euroövezeti országokra gyakorolt gazdasági hatása igen jelentős, miközben a hozzáadott érték növekedését érő hatások eltérőek az egyes országokban és szektorokban, és markánsan nő a vállalati és az állami eladósodottság, különösen azon országokban, ahol az adósságszintek korábban is magasak voltak. A szektorok és országok egyenetlen fellendülése növelte az elaprózódás kockázatát. A bankok is magasabb kockázatokkal szembesültek, amelyek az eszközminőség romlásának lehetőségét tükrözték a konjunktúra esésével összefüggésben. A bankszektoron kívül, a befektetési alapok – ideértve a pénzpiaci alapokat – márciusban a globális pénzügyi válság óta nem látott mértékű kiáramlásokat tapasztaltak, ami felerősítette a piaci nyugtalanságot. Az alapok a nagymértékű kiáramlások miatt egyre sebezhetőbbé váltak, ahogy az utóbbi években az alacsony hozamkörnyezet által ösztönözve a kockázatosabb és illikvidebb eszközök felé fordultak. A biztosítók is nyereségük fokozására törekedtek egy igencsak kihívást jelentő, alacsony kamatlábak és a járványból eredően növekvő követelések által jellemzett környezetben.

Négy fontos pénzügyi stabilitási sebezhetőséget azonosítottak

Rövid távon a pandémiából eredő pénzügyi stabilitási kockázatokat masszív és megfelelően időzített szakpolitikai támogatás tartotta féken. A szakpolitikai intézkedéseknek a járvány gazdasági és pénzügyi stabilitási hatásának leküzdésében való fontossága ugyanilyen fontossá teszi az e támogatásból való kilépés intézését. 2020 folyamán az EKB négy fontos pénzügyi stabilitási sebezhetőséget azonosított az euroövezetre vonatkozóan egy kétéves horizonton; ezeket az EKB félévenkénti Pénzügyi stabilitási jelentése tárgyalta (lásd az 1. ábrát):

1. ábra:

A legfontosabb pénzügyi stabilitási sebezhetőségek az euroövezetben

Forrás: EKB.
Megjegyzések: Pénzügyi stabilitási értékelések a 2020. november 25-i állapot szerint. ROE: tőkearányos jövedelmezőség.

  • Először: az eszközárak ereje és a megújult kockázatvállalás néhány piacot fokozottan hajlamossá tett a korrekciókra. A márciusi zavart követően a nyár folyamán a pénzügyi piacok figyelemre méltó, de egyenetlen fellendülése ellentétben állt a gyenge gazdasági fundamentumokkal, és a befektetők az év előrehaladtával potenciálisan nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a visszafogottabb lefelé irányuló gazdasági kockázatoknak és gazdaságpolitikai támogató intézkedések alkalmazásának. Nevezetesen, néhány részvénypiac élénksége némi aggodalmat keltett a gazdasági fundamentumoktól való elszakadást illetően. A hitelkockázati felárak a járvány előtti szintekre estek vissza a minősítési spektrumon, és feszesnek tűntek a gazdasági kilátások következtében, különösen a vállalatikötvény-piac magas hozamú szegmense számára.
  • Másodszor: a sebezhetőségek növekedtek a nem pénzügyi magán- és állami szektorokban. Válaszul a pandémiára az euroövezeti kormányok fiskális támogató intézkedések széles körét alkalmazták, ami jókora költségvetési hiányokkal járt 2020-ban. Ugyanakkor a cégek hitelkereteket használtak fel, és nagy összegekben bocsájtottak ki kötvényeket, hogy fedezzék a likviditási igényeket. Ezért a magasabb állam- és vállalatiadósság-szintek újabb adósságfenntarthatósági aggodalmakhoz vezethetnek a jövőben. Az állami jövedelemtámogatási programoknak köszönhetően a háztartások mérlegeit a járvány mérsékelten befolyásolta. Ugyanakkor az intézkedések hirtelen vége a háztartások csökkentett adósságszolgálati képességét, valamint a már egyébként is törékeny vállalati fundamentumok további gyengülését eredményezhetné. 2020 folyamán a lakó- és kereskedelmiingatlan-piacok korrekciójának kockázata is felmerült, miközben az euroövezet egészére vonatkozóan a túlértékeltség egyre láthatóbb jelei mutatkoztak, és a konjunktúra a kereskedelmi célú ingatlanok piacán hirtelen és tartósan esett.
  • Harmadszor: az euroövezeti bankok az eszközminőségre vonatkozóan fokozódó aggodalmak, állandó strukturális problémák és a jövedelmezőségre nehezedő folyamatos nyomások kombinációjával szembesültek. Azt várták, hogy a banki nyereségesség gyenge marad, és csak nagyon fokozatosan tér vissza a járvány kitörése előtti szintekre. Továbbá az eszközminőség romlásának kezdeti jelei voltak megfigyelhetőek 2020 folyamán, ami végső fokon hitelezési veszteségekhez és nemteljesítő hitelekhez vezet.
  • Negyedszer: a megújult kockázatvállalás eredményeként a sebezhetőségek tovább halmozódtak a nem banki pénzügyi szektorban. Az euroövezeti befektetési alapokba történő beáramlások visszatértét követően az alapok csökkentették a likvideszköz-állományok részarányát, és növelték a hosszabb lejáratú és alacsonyabb minősítésű nem pénzügyi vállalati adóssági kitettségeket. Így a befektetési alapok sebezhetőek maradtak a nagy kiáramlásokkal szemben egy lehetséges jövőbeli zavar esetén. Ugyanakkor a biztosítók alacsonyabb szerződési volumenekből és magasabb kártartalékokból eredő nyereségességi kihívásokkal néztek szembe a pandémiából és a 2020-ban bekövetkezett természeti katasztrófák viszonylag nagy számából következően.

Tovább növeli a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat annak a lehetősége, hogy e sebezhetőségek egyidejűleg valósulnak meg és erősíthetik egymást.

Nem szabad megfeledkezni a hosszabb távú kockázatokról

2020 folyamán az EKB a rövid és középtávú horizonton túli, a pénzügyi szektorra potenciálisan negatív hatással bíró egyéb sebezhetőségekre is rámutatott, nevezetesen az éghajlatváltozás okozta pénzügyi stabilitási kockázatok (lásd: 3. keretes írás) és a számítógépes sebezhetőségből eredő működési kockázatok.

3. keretes írás
Az EKB és az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás hatásával járó kihívások kezelése az egész világon központi prioritássá vált a döntéshozók számára, ideértve a központi bankokat is. Az éghajlatváltozásból eredő fizikai és átmeneti kockázatok potenciális következményei átfogóak, és így munkaterületek széles körét érintik az EKB-n és az EKB bankfelügyeletén belül is. Az EKB feltárja minden lehetséges módját annak, hogy miként tudna felhatalmazásának határain belül hozzájárulni az éghajlatváltozásból eredő kockázatok korlátozásához. Ezzel összefüggésben az EKB a közelmúltban létrehozott egy éghajlatváltozási központot az EKB éghajlattal kapcsolatos menetrendjének kialakítására és irányítására, figyelembe véve a központi banki tevékenység számára releváns minden szempontot.

Az EKB hozzájárulása az éghajlatváltozásról szóló szakpolitikai vitákhoz

Az éghajlatváltozás hatását az EKB munkatársai több megközelítésből is szoros figyelemmel követik. Megkezdődött a klímakockázatoknak az EKB modelljeibe és előrejelzési módszereibe való integrálására és az arra irányuló munka, hogy felmérjék azoknak a monetáris politika vitelére, a pénzügyi stabilitásra, valamint az EKB saját befektetési portfólióira ható következményeit. Fontossá váltak a zöldkötvények az EKB eszközvásárlási programjaiban, és szoros figyelem kíséri az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi eszközök új típusait. A felügyeletek is aktív kapcsolatban vannak a bankokkal, hogy tudatosítsák az éghajlatváltozásból eredő kockázatokat e kockázatoknak a bankok stratégiájában történő gondos figyelembe vételének és kezelésének biztosítása érdekében. Mindezeket tekintetbe véve e keretes írás áttekintést nyújt az EKB-nál e több területet átfogó témára irányuló munka fő területeiről, amelyek a következők: a pénzügyi stabilitás és prudenciális politika alapvető szakterületei, makrogazdasági elemzés és monetáris politika, pénzügyi piaci műveletek és kockázatkezelés, pénzügyi piaci infrastruktúrák és fizetések, kutatás és statisztika, valamint uniós szakpolitika és pénzügyi szabályozás. Ismerteti az eurorendszeren belül és nemzetközi fórumokon folyamatban levő fő tevékenységeket, hangsúlyozva a még hátralevő munkát, valamint azokat a fő kihívásokat is, amelyekre az EKB munkatársai az elkövetkező években összpontosítani fognak.

A pénzügyi stabilitást illetően az EKB együtt dolgozik a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Pénzügyi Stabilitási Bizottságával, szorosan együttműködve az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) a legkorszerűbb klímakockázati monitoring és értékelés tárgyában. E munka a kezdeti, első év munkáján alapul, amelynek eredményeit egy ERKT-jelentésben tették közzé 2020 júniusában. Fennállásának második évében a projektcsapat célja egy kockázatfigyelő jelzőrendszer kifejlesztése a pénzügyi közvetítők számára, továbbá új modellezési megközelítések feltárása a klímakockázatok hosszú távú átváltásainak megragadása érdekében. Folytatódott a pénzügyi közvetítők éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak való kitettségeinek elemzése az EKB Pénzügyi stabilitási jelentésének (Financial Stability Review) erre vonatkozó keretes írásaiban. Ezenkívül az EKB dolgozik egy felülről induló, az egész gazdaságra kiterjedő klímastresszteszten, amely a cégek klímakockázatokkal szembeni sebezhetőségéről és a bankok kitettségeiről szóló rendkívül részletes információkon alapul. E gyakorlat előre tekintő forgatókönyvek alapján tájékoztatással fog szolgálni az átmeneti és fizikai kockázatok jelentőségéről szóló nyilvános vitához egy 30 éves időhorizontra vonatkozóan, továbbá lefekteti lehetséges makroprudenciális politikai intézkedések alapjait e területen.

Az EKB bankfelügyelete 2020 novemberében kiadta az EKB éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatokra vonatkozó útmutatóját, meghatározva felügyeleti elvárásait a jelenlegi prudenciális keretek szerint. Ez leírja az EKB elvárásait, hogy az intézmények miként vegyék figyelembe az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatokat üzleti stratégiai és irányítási, valamint kockázatkezelési kereteik kialakításakor és végrehajtásakor. Ezenkívül elmagyarázza az EKB elvárását, hogy az intézmények hogyan váljanak átláthatóbbá éghajlattal kapcsolatos és környezetre vonatkozó adatközléseik fejlesztésével. Ráadásul az EKB értékelte a közvetlen felügyelete alá tartozó minden intézmény éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatra vonatkozó közléseit. Jóllehet volt némi javulás az előző év óta, a jelentés úgy találja, hogy a közzétételi nyilatkozatok csak ritkán tartalmaznak releváns mennyiségi és minőségi információt, és a legtöbb intézmény még nem közli átfogóan a kockázati profilját.

Ezenkívül az EKB dolgozik a klímakockázatok makrogazdasági hatásán. Nevezetesen, folyamatban van a közvetlenül az éghajlatváltozásból, valamint a klímakockázat csökkentését és a klímakockázathoz való alkalmazkodást célzó politikákból származó makrogazdasági kockázatok vizsgálatára irányuló munka. Továbbá az EKB munkatársai értékelik a makrogazdasági modellek alkalmazásának szükségességét, valamint a monetáris politikai döntéseket támogató makrogazdasági előrejelzéseket. Az EKB elemezte és elemzi az éghajlatváltozás makrogazdasági vonzatait a monetáris politika irányítását illetően. A középpontban az éghajlatváltozás következményei és az azzal kapcsolatos, alábbiakra vonatkozó átmeneti politikák álltak: (i) a monetáris politika transzmissziója és hitelnyújtás; (ii) a természetes kamatláb és a monetáris politikai tér; valamint (iii) a monetáris politika irányítása a makrogazdasági sokkok megnövekedett intenzitásával és volatilitásával összefüggésben. A monetáris politikai stratégia felülvizsgálatával összefüggésben annak is figyelmet szenteltek, hogy az éghajlatváltozás miként hathat a monetáris politika vitelére, figyelembe véve az árstabilitás fenntartásának és az Unió általános gazdaságpolitikáinak támogatásának feladatát, az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében szereplő céljai eléréséhez való hozzájárulása végett. Ezenkívül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke előírja, hogy a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába.

Az EKB ahhoz is észrevételeket fűz, miként kell kezelni az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokat az eurorendszer monetáris politikai és kockázatkezelési keretein belül. Ez az elemzés függ a gazdasági szereplők éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatoknak és lehetőségeknek való kitettségére vonatkozóan rendelkezésre álló információk javításától. Ugyanakkor a jelenleg elérhető adatok következetlenek, nagyobbrészt összehasonlíthatatlanok és időnként megbízhatatlanok. Ezért az EKB az éghajlattal kapcsolatos információk egységesítettebb és szélesebb körű közléseit igényli. Ebben az összefüggésben az EKB – hitelminősítések felhasználójaként – annak megértésében is érdekelt, hogy az éghajlatváltozási kockázatokat miként veszik figyelembe a vonatkozó minősítési eljárásokban. Elismerve, hogy a hitelminősítő intézetek tettek bizonyos lépéseket a környezeti kockázatok hitelminősítésekbe való beépítésére, bőven van még javítási lehetőség, különösen az éghajlatváltozási kockázatok hitelminősítésekbeli relevanciájának és jelentőségének közlésével kapcsolatban.

Dolgozóinak nyugdíjalapjában, amelyet passzívan kezel két külső eszközkezelő, az EKB környezetvédelmi, szociális és irányítási normákat magában foglaló, szelektív kizáráson és a meghatalmazás útján történő szavazás irányelvein alapuló széles körű társadalmilag felelős befektetési (SRI) politikát folytat. 2020-ban minden, a dolgozói nyugdíjalap által követett hagyományos részvény-referenciaindexet karbonszegény megfelelőjével váltották fel, jelentősen csökkentve a részvényportfóliók szénlábnyomát. Az EKB jövőbeli célja, hogy feltárja a karbonszegénységi indexek kiterjesztésének lehetőségét a fix kamatozású eszközosztályokra. Szavatolótőke-portfóliójában az EKB egy tematikus SRI-stratégiát alkalmaz, amelynek célja a zöld értékpapírok részarányának növelése. E stratégia megvalósítása fokozatosan történik zöldkötvények másodlagos piacokon történő közvetlen vásárlásai révén, amit kiegészítenek más befektetési eszközök útján szerzett kitettségek.

Az éghajlattal kapcsolatos magas minőségű statisztikák és adatok jelentik a szükséges előfeltételt, amely lehetővé teszi az éghajlatváltozási témák és a központi banki célok szempontjából fontos vonatkozó kockázatok tájékozottságon alapuló elemzését. E szükségletek kezelése érdekében a KBER Statisztikai Bizottsága szisztematikus áttekintést készített a meglévő adatforrásokról, felhasználói igényekről, módszertani kihívásokról, valamint a betöltendő adatrésekről. Egy olyan környezetben, ahol a felhasználói igények alakulóban vannak, a statisztikai munka – kezdetben kísérleti alapon – először egy sor mutató kifejlesztésére fog összpontosítani, lefedve a zöld pénzügyi eszközök mennyiségét, a pénzügyi intézmények szénlábnyomát, valamint az éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatoknak való kitettségeiket.

Az EKB munkatársai egyre inkább foglalkoznak kutatási projektekkel az éghajlatváltozás területén. Már számos kutatási tanulmány jelent meg az EKB-füzetek sorozatban (ECB Working Paper Series), ideértve egy tanulmányt a természeti csapások inflációra gyakorolt hatásáról,[26] egy elemzést a pénzügyi piacoknak a zöld átállásban játszott szerepéről,[27] egy tanulmányt a szén-dioxid-adók optimális tervezéséről,[28] valamint egy elemzést a COVID-19 fertőzések és a helyi környezeti jellemzők közötti kapcsolatról.[29] A folyamatban levő kutatómunkák közé tartozik – többek között – a nagy bankok kockázati kitettségeinek, a bankok éghajlatváltozás gerjesztésében játszott szerepének, a zöldkötvények árazásának, az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének a cégek szennyezésére gyakorolt hatásának, az éghajlatváltozási biztosítási résnek, az éghajlatváltozás részvényárazásra gyakorolt hatásának, valamint a szén-dioxid-adók dekarbonizációra gyakorolt hatásának az elemzése.

A pénzügyi piaci infrastruktúrákkal (FMI-k) és a pénzforgalommal kapcsolatban az EKB – más euroövezeti nemzeti központi bankokkal (NKB-k) együttműködve – két munkafolyamatot indított: az első célja annak megértése, miként lehet a nem készpénzes fizetések környezeti lábnyomát a legjobban tanulmányozni, míg a másik célja a klímakockázatok FMI-kre gyakorolt potenciális hatásának megértése, kezdetben a központi szerződő felekre fókuszálva. A bankjegyek területén az EKB az eurorendszer NKB-ival és az akkreditált gyártókkal együtt folytatta erőfeszítéseit az eurobankjegyek zöldebbé tétele érdekében. A megállapodás szerinti következő célok közé tartozik a környezetbarátabb nyersanyagok irányába történő elmozdulás, továbbá célorientált projektek lefolytatása, hogy csökkentsék a bankjegyek környezeti hatását gyártásuk és használatuk során, valamint élettartamuk végén.

Az EKB továbbra is hozzájárult a szabályozási keret fejlesztéséhez az EU-ban és nemzetközi fórumokon. Lendületet adott az EU szakpolitikai menetrendjének azzal, hogy közzétette az eurorendszer átfogó válaszát az Európai Bizottságnak a fenntartható finanszírozásra vonatkozó megújított stratégiáról és a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló nyilvános konzultációira. A fenntartható finanszírozási technikai szakértői csoport és utódja – a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform – tagjaként az EKB támogatta az EU-nak a taxonómiai keretrendszerrel és annak a bankszektor számára történő felhasználhatósága javításával kapcsolatos szakpolitikai kezdeményezéseit. A közelmúltban az EKB hozzájárult lehetséges uniós nem pénzügyi beszámolási standardokra vonatkozó előkészítő munkához. Ezenkívül az EKB nemzetközi fórumokon (úgymint G7, G20 és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS)) hangsúlyozta nemzetközileg következetes szabályozási keretek kidolgozásának és az egységes szabályozás hiánya megakadályozásának fontosságát.

A pénzügyi rendszer zöldebbé tételére létrejött nemzetközi szervezet, a Network for Greening the Financial System (NGFS) tagjaként az EKB aktívan részt vesz a karbonszegény gazdaságba történő zökkenőmentes átmenet segítésében, fontos hozzájárulásokat biztosítva mind az öt célorientált munkafolyamathoz, amelybe a hálózat a munkáját szervezte (mikroprudenciális és felügyeleti; makropénzügyi; zöld finanszírozás növelése; adatrések áthidalása; valamint kutatás). Aktív szerepe és hozzájárulása elismeréseként az EKB 2020-ban csatlakozott a hálózat végrehajtó szervéhez, az irányítóbizottsághoz. Az EKB ugyancsak közreműködik a BCBS éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokkal foglalkozó magas szintű munkacsoportjában (TFCR), amely két elemző jelentésen dolgozik. Az egyik klímakockázatok transzmissziós csatornáiról, a másik pedig mérési módszerekről szól.

Az EKB fenntarthatósági és környezeti teljesítménye

2020-ban az EKB az EU környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerével (EMAS) és az ISO 14001-gyel összhangban működő tanúsított környezetközpontú irányítási rendszere 10. évfordulóját ünnepelte. Az elmúlt évtized során az EKB környezeti teljesítményének javítását célzó erőfeszítések látható eredményeket hoztak. 2008 és 2019 között az EKB szénlábnyoma 38%-kal csökkent a jelentések terjedelmének és a munkahelyek számának jelentős növekedése ellenére. Ugyanezen időszakban 75%-kal csökkent a munkahelyenkénti kibocsátás, ami főként az energiafogyasztás mérséklődésére, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia vásárlására, valamint a munkába ingázó munkatársakkal kapcsolatos kibocsátások javulására volt visszavezethető (a távmunkakörnyezetre való 2020-as átállást megelőzően). Az EKB környezeti teljesítményéről további részletek az EKB környezetvédelmi nyilatkozatának 2020. évi aktualizált változatában találhatók.

2020-ban a COVID-19 járvány miatti kihívások ellenére az EKB számos tevékenységet végzett, hogy javítsa a napi műveletek környezeti teljesítményét. Kaptárakat, rovarhoteleket, valamint madár- és denevérházakat szereltek fel az EKB épülete biodiverzitásának további elősegítésére, és az öntözési módokat úgy igazították, hogy tovább csökkentsék az EKB vízfogyasztását. Jóllehet az egészségügyi követelmények érintették az EKB hulladékgazdálkodási rendszerét, folytatódnak a visszamaradó hulladék csökkentésére irányuló törekvések, lehetőség szerint az újrahasznosítási megoldások irányába történő elmozdulással és a hulladékhoz kapcsolódó infrastruktúra javításaival az irodaszinteken. A figyelemfelkeltő és a személyzet elkötelezettségével kapcsolatos tevékenységek 2020-ban kizárólag online formában zajlottak, az otthonról dolgozás környezeti hatásának csökkentéséről szóló előadásokkal és műhelytalálkozókkal. E tevékenységek közé tartozott a WWF Föld Órájában, a Túlfogyasztás Világnapján, az Európai Mobilitási Héten és az Európai Hulladékcsökkentési Héten való részvétel.

Mivel a pandémia kevesebb üzleti utat és több online találkozót eredményezett, zajlanak a megbeszélések az üzleti utak csökkenésének hosszú távú fenntartásáról, valamint a fenntartható fizikai és online találkozók és események szisztematikus megközelítésének kifejlesztéséről.

Előre tekintve, az EKB még nagyratörőbb környezetvédelmi célokat fog kijelölni az éghajlatváltozás elleni küzdelem vezető nemzetközi törekvéseivel összhangban, miközben folytatja módszerei finomítását a szén-dioxid-kibocsátással való elszámolás érdekében, valamint maradék szén-dioxid-kibocsátása kompenzációját növekvő számú európai intézménnyel közösen. Végül, az EKB azt tervezi, hogy 2022-től kezdődően holisztikus módon számol be általános fenntarthatóságáról, túllépve így környezeti teljesítményén.

3.2 Makroprudenciális politika a bankszektor prociklikusságának mérséklésére és a gazdasági fellendülés támogatására

A makroprudenciális politikák kulcsfontosságú eszközök a pénzügyi stabilitás sérülékenységeinek kezelésében

A pénzügyi rendszer sebezhetőségeit, amelyekben megvan a lehetőség, hogy rendszerszintű kockázatokat okozzanak, makroprudenciális politikákkal lehet kezelni. Az SSM-rendelet fontos szerepet és meghatározott jogkört osztott az EKB-ra ezen a területen. Az EKB feladata, hogy értékelje az uniós jogszabályok által elrendelt és az egységes felügyeleti mechanizmusban (SSM) részt vevő országok nemzeti hatóságai által elfogadott, bankokra vonatkozóan kilátásba helyezett makroprudenciális intézkedéseket, és módja van a nemzetileg elfogadottaknál szigorúbb intézkedéseket alkalmazni. 2020-ban, válaszul a koronavírus kitörésére, az EKB-val egyetértésben az euroövezeti nemzeti hatóságok fontos makroprudenciális politikai intézkedéseket hoztak, hogy biztosítsák a pénzügyi stabilitást és mérsékeljék a pandémiás sokk gazdasági hatását.

Proaktív makroprudenciális politika a gazdaság támogatása és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében

Az EKB proaktív módon támogatta az euroövezeti makroprudenciális hatóságok szakpolitikai intézkedéseit

Az EKB proaktív megközelítést alkalmazott, és gyorsan cselekedett a makroprudenciális politika területén, jelentősen hozzájárulva ezzel a reálgazdaság támogatásához, miközben biztosította a pénzügyi stabilitást. Ösztönözte és támogatta az SSM-ben részt vevő országok makroprudenciális hatóságainak szakpolitikai intézkedéseit, elérhetővé téve bankok tőkéjét veszteségek elnyelésére, valamint a háztartásoknak és vállalkozásoknak történő hitelnyújtás támogatására. E nemzeti hatóságok több mint 20 milliárd eurónyi tőkepuffer-követelményt[30] szabadítottak fel, többnyire anticiklikus tőkepufferek (CCyB-k) teljes vagy részleges felszabadítása révén.

A tőkepufferek felhasználhatóságának biztosítása döntő fontosságú a makroprudenciális politika eredményességéhez. Ennek érdekében az EKB ösztönözte a bankokat, hogy használják tőke- és likviditási puffereiket hitelezési célokra és veszteségviselésre, így segítve a reálgazdaság stabilizálását. A pufferek felhasználhatóságát ugyancsak támogatta az a döntés, amely megengedte a bankoknak, hogy legalább 2022 végéig a kombinált pufferkövetelmény alatt működjenek felügyeleti intézkedések automatikus megindítása nélkül. Ezenkívül az EKB hangsúlyozta, hogy nem követeli meg a bankoktól tőkepuffereik feltöltésének megkezdését a tőkekimerülés csúcsának elérését megelőzően, és semmi esetre sem 2022 vége előtt.

Kívánatos a makroprudenciális politikai mozgástér létrehozása több felszabadítható puffer révén

A jövőt illetően, egyre inkább tudatosul, hogy makroprudenciális politikai mozgástér létrehozása érdekében középtávon kívánatosnak tűnik a strukturális és ciklikus tőkekövetelmények újraegyensúlyozása. A 2020. évi folyamatok bebizonyították, hogy a banktőke általános szintjén túl a jó időkben felhalmozott felszabadítható pufferek fontosak egy visszaesés idején a veszteségviselés és a hitelezés támogatásában. A járvány kezdetén a makroprudenciális politikai tér korlátozott volt, és a CCyB (amely teljes mértékben felszabadítható) a banktőkének csak egy kis töredékét tette ki az euroövezetben (0,11%, szemben a 14,9%-os elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatóval).[31] Ez főként a pénzügyi ciklus lassú kilábalását tükrözte a pénzügyi és államadósság-válságokat követően. Előre tekintve, a viszonyok normalizálódásával indokolt lehet a pufferrendszer felülvizsgálata annak felmérése érdekében, hogy a strukturális és ciklikus pufferek közötti újraegyensúlyozás hozzá tud-e járulni annak biztosításához, hogy felszabadítható pufferek formájában kellő rugalmasság álljon rendelkezésre a gazdasági visszaesésekre való válaszadáshoz.

Végül, de nem utolsósorban, az EKB folytatta a makroprudenciális politikával kapcsolatos ügyekre vonatkozó kommunikációjának fejlesztését, ismeretek terjesztésével és az EKB e területen folyó munkájának és gondolkodásának átláthatóbbá tételével.[32] A 2020. novemberi Pénzügyi stabilitási jelentés tartalmazott egy szakaszt, amely előre gondolkodó makroprudenciális perspektívát nyújtott a tőkepufferek feltöltésére vonatkozóan. Beszédek, sajtóközlemények és más kiadványok (például műhelytanulmányok) mellett az EKB folytatta a félévenként megjelenő Macroprudential Bulletin kiadását, amely elemzési fejlesztéseket és időszerű makroprudenciális kérdések értékeléseit mutatja be. A válságban szerzett tapasztalatra építve a 2020. évi utolsó számot a makroprudenciális tőkepuffereknek szentelték, betekintést kínálva a hitelezési hatásba, a pufferfelhasználhatóság lehetséges akadályaiba, valamint a makroprudenciális tér fontosságába. Ezenkívül az EKB továbbra is megjelentetett a honlapján egy áttekintést az EKB bankfelügyelete alá tartozó országokban aktuálisan érvényben levő makroprudenciális intézkedésekről.

Makroprudenciális politikai döntések 2020-ban

Törvényes felhatalmazásának megfelelően 2020-ban az EKB az euroövezeti nemzeti hatóságoktól kapott 116 makroprudenciális politikai döntésről szóló bejelentést értékelt, amelyek ciklikus és strukturális rendszerszintű kockázatokat célzó eszközökre, valamint a tőkekövetelmény-rendelet (CRR) 458. cikke szerinti egyéb intézkedésekre vonatkoztak. Ezek közé tartoztak a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) és a Hrvatska narodna banka bejelentései az utolsó negyedév folyamán, a szoros együttműködés 2020. október 1-jével történt létrehozását követően. A legtöbb értesítés anticiklikus tőkepufferek megállapításával, vagy globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények (GSII-k és O-SII-k) azonosításával és a vonatkozó tőkepufferek kalibrálásával volt kapcsolatban. Az EKB Kormányzótanácsa a nemzeti hatóságok által bejelentett egyetlen egy makroprudenciális politikai döntést sem kifogásolt 2020-ban.

A koronavírus kitörését követően az EKB-nak bejelentett intézkedések közül soknak az volt a célja, hogy mérsékelje a pandémiás sokknak a pénzügyi rendszer stabilitására és a reálgazdaságra gyakorolt hatását. Így több nemzeti hatóság döntött a korábbi években felhalmozott tőkepufferek egy részének felszabadításáról.

A hét euroövezeti ország közül, amely aktiválta a CCyB-t, hat úgy döntött, hogy teljes egészében vagy részben felszabadítja a CCyB-t, és visszavonja a puffer korábban bejelentett növeléseit. A cél az volt, hogy a bankok a felszabadított tőke felhasználásával továbbra is támogatni tudják a reálgazdaságot a háztartásoknak és cégeknek történő hitelnyújtás révén, és elnyeljék az esetleges hitelveszteségeket. E jelentés írásakor Luxemburg és Szlovákia voltak a pozitív CCyB-t továbbra is fenntartó euroövezeti országok.

Ami az egyéb kockázatokat célzó makroprudenciális eszközöket illeti, az EKB értékelte a nemzeti hatóságok O-SII-pufferekre, rendszerkockázati tőkepufferekre, valamint a CRR 458. cikke szerinti makroprudenciális intézkedésekre vonatkozó döntéseit. Válaszul a koronavírus-járvány által okozott sokkra, néhány ország úgy döntött, hogy teljesen vagy részlegesen felszabadítja a rendszerkockázati tőkepuffereket, és kiigazítja az O-SII-puffereket azon bankok számára, amelyekre egyébként korlátozás vonatkozna a rendszerkockázati tőkepuffer lehívását illetően, tekintettel a tőkekövetelmény-irányelv 131. cikkében meghatározott két követelmény közötti kölcsönhatásokra.

Végül, néhány ország úgy határozott, hogy elhalasztja bejelentett intézkedések bevezetését, például az O-SII-pufferekét vagy egy, a CRR 458. cikke szerinti meghirdetett intézkedés bevezetését.

Együttműködés az Európai Rendszerkockázati Testülettel

Az EKB továbbra is elemzési, statisztikai, logisztikai és adminisztratív támogatást nyújtott az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) titkárságának, amely az ERKT napi működéséért felel. Az ERKT felelős az EU pénzügyi rendszerének makroprudenciális felügyeletéért, valamint a rendszerszintű kockázat megelőzéséért és mérsékléséért.

Az évre rányomta bélyegét a COVID-19 járvány. A kockázatok változásának módjára reagálva 2020 áprilisában és májusában az ERKT krízismódba kapcsolt, és fokozta szakpolitikai ülései gyakoriságát. Az EKB aktívan részt vett és hozzájárult az ERKT járvánnyal kapcsolatos reakcióihoz, valamint a potenciális rendszerszintű kockázatok folyamatban levő azonosításához és figyelemmel követéséhez, és általános támogatást nyújtott az ERKT által vállalt munkához. Például aktívan részt vett az ERKT munkájában, amely számos intézkedést eredményezett az alábbiakkal kapcsolatban: (i) a hitelgarancia-rendszerek és a reálgazdaság védelmét szolgáló más fiskális intézkedések következményei a pénzügyi rendszerre nézve; (ii) piaci likviditás és következményei az eszközkezelők és biztosítók számára; (iii) a prociklikus kötvényleminősítések hatása a piacokra és gazdálkodó egységekre a pénzügyi rendszerben; (iv) osztalékfizetések, részvény-visszavásárlások és más kifizetések egész rendszerre kiterjedő korlátozásai; valamint (v) pótfedezeti felhívásokból eredő likviditási kockázatok. Ezenkívül a KBER hozzászólt az ERKT-n belül az EU bankszektorával kapcsolatos hosszabb távú szakpolitikai kérdésekről szóló vitához a COVID-19 járvány fényében. E munka célja az volt, hogy áttekintést nyújtson a különféle kihívásokról, amelyekkel a döntéshozók a jövőben szembesülhetnek.

A rendes szakpolitikai ciklushoz való fokozatos nyári visszatérést követően az EKB folytatta az együttműködést az ERKT titkárságával abban a munkában, amely a reálgazdaság védelmét a COVID-19 pandémiával összefüggésben célzó fiskális intézkedések pénzügyi stabilitási következményeinek figyelemmel követéséhez kötődött. 2020 júniusában egy szakértői csoportot hoztak létre az ERKT Igazgatótanácsának védnöksége alatt. Feladata, hogy rendszeresen, az egész EU-ra kiterjedően, a határokon és szektorokon átnyúló következményekre fókuszálva kísérje figyelemmel azon átmeneti intézkedések pénzügyi stabilitási következményeit, amelyeket a kormányok a COVID-19 járványra reagálva hoztak.

Ezenkívül az EKB hozzájárult a banknak nem minősülő pénzintézetek kockázati mutatóinak továbbfejlesztéséhez. Ez magában foglalta az EU Non-bank Financial Intermediation Risk Monitor ötödik kiadását, amely áttekintést nyújt a nem banki pénzügyi szektor folyamatairól, a pénzügyi stabilitást veszélyeztető lehetséges kockázatok értékelésére összpontosítva.

Továbbá az EKB együtt dolgozott az ERKT-vel egy arról szóló hatástanulmány lefolytatását szolgáló módszerek kidolgozása és megvalósítása érdekében, hogy különböző éghajlat-változási forgatókönyvek milyen hatással lehetnének az EU pénzügyi szektorára. 2020 júniusában az ERKT közzétett egy jelentést, amely különféle módszerek feltérképezését, az adatok rendelkezésre állásának értékelését, továbbá a pénzügyi intézmények kitettségei típusainak áttekintését tartalmazta, amely kitettségeket a klímával kapcsolatos kockázatok elemzésének lefolytatásakor kell elemezni.

Ezen túlmenően, az EKB aktívan részt vett az Európai Rendszerszintű Kibercsoportban (European Systemic Cyber Group), amely egy elemzési keretet dolgoz ki a kiberkockázatok értékeléséhez.

Ezenkívül az EKB elnökölt egy munkacsoportot, amelynek megbízatása, hogy készítsen egy ERKT-ajánlást a jogalany-azonosító (LEI) EU-beli alkalmazásának további előmozdítása érdekében. A munka 2020 szeptemberében sikeresen befejeződött az ERKT jogalany-azonosításra vonatkozó ajánlásának elfogadásával.

Végül, az EKB elnökölte az ERKT stressztesztelési munkacsoportját, amely az Európai Bankhatóság és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2021-es stressztesztjeinek kedvezőtlen forgatókönyveit készítette. Ennek érdekében az EKB több főigazgatósága szolgált kritikus technikai és modellezési támogatással az ERKT munkacsoportja részére.

Az ERKT-re vonatkozóan részletesebb információ található annak honlapján és éves jelentéseiben.

3.3 Mikroprudenciális tevékenységek biztosítják az egyes bankok pénzügyi helyzetének szilárdságát

Bulgária és Horvátország az első euroövezeten kívüli tagállamok, amelyek csatlakoztak az európai bankfelügyelethez

2020-ban az egységes felügyeleti mechanizmus két új tagot üdvözölt. Bulgária és Horvátország lettek az első euroövezeten kívüli országok, amelyek csatlakoztak az európai bankfelügyelethez az SSM-rendeletben az euroövezeten kívüli tagállamok részére tervezett szoros együttműködési kerettel összhangban. A Kormányzótanács döntései alapján, hogy létesítsenek szoros együttműködést[33] a Bolgár Nemzeti Bankkal[34] és a Hrvatska narodna bankával[35], öt bulgáriai és nyolc horvátországi bank 2020. októberi hozzáadásával megnőtt az EKB által közvetlenül felügyelt jelentős intézmények száma.[36] Az EKB a kevésbé jelentős intézmények felvigyázásáért, valamint a két ország felügyelt intézményeire vonatkozó egységes eljárásokért is felel. A Bolgár Nemzeti Banknak és a Hrvatska narodna bankának egy-egy képviselője van az EKB Felügyeleti Testületében, és ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel bírnak, mint az összes többi tag, ideértve a szavazati jogokat is.

Az EKB bankfelügyelete hatékonyabb szervezeti felépítést és fokozott átláthatóságot valósított meg

Az EKB bankfelügyeletén belül az elmúlt évben egy érettebb és átláthatóbb szervezetté történt átalakulás volt megfigyelhető. A bankspecifikus felügyeletet a bankok üzleti modelljei szerint átszervezték, és azt kockázati és szakterületi szakértői csoportok támogatták. Stratégiai tervezés végzésére bevezették a második védelmi vonalat (a felügyeleti kockázati funkciót), miközben a helyszíni felügyeleti funkció strukturálisan önállóvá vált. Az új szervezeti felállás a kockázatközpontúbb felügyelet irányába mozdult el, miközben biztosítja a felügyeleti eredmények következetességét. Az átszervezés megerősítette az EKB prudens, hatékony és átlátható felügyeletként betöltött szerepét, valamint az illetékes nemzeti hatóságokkal való együttműködést az SSM-en belül.

Az átláthatóság javítását célzó erőfeszítésként az EKB először adott közre aggregált adatokat üzleti modellenként és bankonkénti adatokat a 2. pilléres követelményekről (P2R), azaz egy évvel korábban, mint ahogy azt a felülvizsgált tőkekövetelmény-rendelet előírja. Az egyedi P2R közzétételének célja az volt, hogy rávilágítson az európai bankok állapotára, miközben segíti a bankokat saját helyzetüknek a többi bankéval való összehasonlításában, és nagyobb átláthatóságot biztosít a befektetők számára.

Ezenkívül az EKB nyilvános konzultációt indított a bankszektor konszolidációja felügyeleti megközelítése útmutatójának tervezetéről. Az útmutatónak javítania kell a felügyeleti intézkedések átláthatóságát és kiszámíthatóságát, valamint segítenie kell a hitelintézeteket prudenciálisan fenntartható projektek tervezésében.

Az európai bankfelügyelet egy felügyeleti mentőintézkedés-csomaggal gyorsan reagált a COVID-19 válság kitörésére

A koronavírus globális szinten példátlan sokknak bizonyult, de köszönhetően az SSM utóbbi évekbeli aktív szerepének, az európai bankokat sokkal erősebb tőke- és likviditási helyzetben érte a válság, és eszközminőségük is sokkal jobb volt. Az EKB gyorsan reagálva több felügyeleti mentőintézkedést hozott, hogy képessé tegye a bankokat a veszteségviselésre és a reálgazdaságnak való hitelezés folytatására. Például az EKB ösztönözte a felügyelt intézményeket, hogy maradéktalanul használják a tőke- és likviditási puffereket, ideértve a 2. pilléres iránymutatást, miközben jelezte a piacoknak, hogy nem kellene büntetniük a bankokat a lehetővé tett rugalmasság kihasználásáért.[37] A nemteljesítő hitelek kezelését illetően felügyeleti rugalmasságot vezettek be, különösen, hogy lehetővé tegyék a bankok számára az állami hatóságok által bevezetett garanciák és moratóriumok teljes kihasználását.[38] Az EKB egy pragmatikus (azaz egyszerűsített) megközelítést alkalmazott a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) 2020-as ciklusát illetően.[39] Az új megközelítés csökkentette a felügyelt bankokra nehezedő terhet, miközben egyértelmű és pontos képet tartott fenn helyzetük szilárdságáról. Továbbá ebben a helyzetben a bankokat ösztönözték, hogy simítsák az IFRS 9 szerinti, hitelveszteségek fedezetére történő céltartalékképzési modelljeikbe ágyazott prociklikusságot, és – ha eddig még nem tették – kezdjék el alkalmazni a tőkekövetelmény-rendelet szerint rendelkezésre álló IFRS 9 átmeneti naptárat.[40] Ezenkívül az EKB meghosszabbította bizonyos nem kritikus felügyeleti intézkedések és adatkérések, valamint helyszíni ellenőrzésekből és belső modellvizsgálatokból eredő javító intézkedések végrehajtásának határidőit.

Az európai bankoknak a COVID-19 válság első hetei alatti sebezhetősége elemzését követően az EKB felülvizsgálta néhány döntését. Például a bankoknak szóló, osztalékfizetésre és részvényvisszavásárlásra vonatkozó kezdeti ajánlását 2021. január 1-ig meghosszabbította. Később az EKB felszólította a bankokat, hogy 2021. szeptember 30-ig tartózkodjanak az osztalékfizetéstől vagy korlátozzák azt. Továbbá a monetáris politika végrehajtásának megkönnyítése érdekében az EKB megengedte a bankoknak, hogy bizonyos központi banki kitettségeket kizárjanak a tőkeáttételi mutatóból.[41]

A bankok és a nagyközönség különböző csatornákon keresztül – ideértve leveleket, a közös felügyeleti csoportokkal folytatott felügyeleti párbeszédet, gyakran ismételt kérdéseket, sajtóközleményeket, blogbejegyzéseket és beszédeket – hatékony és átlátható módon kaptak tájékoztatást minden felügyeleti mentőintézkedésről.

A COVID-19 válság kezdetén az EKB bizonyos működési rugalmasságot biztosított a brexitre készülő intézményeknek, de később a felügyeleti párbeszéd újraindult és intenzívebbé vált. Sok bank vagy jelentős előrelépést tett, vagy jó úton járt a brexit utánra megcélzott működési modellje eléréséhez, ami lehetővé teszi számára a kockázatokkal való kereskedelmet, azok könyvelését és kezelését az EU-ban olyan módon, amely biztosítja a prudens kockázatkezelést és a hatékony felügyeletet. Az EKB folyamatosan jelezte, hogy az átmeneti időszak végén a bankoknak minden eshetőségre felkészültnek kell lenniük. Ugyancsak jelentős felügyeleti figyelmet szenteltek annak biztosítása érdekében, hogy a felügyelt bankok elérjék célul kitűzött működési modelljeiket a korábbi megállapodások szerinti határidőkön belül. Ez biztosítaná bármely fennálló középtávú brexitkockázat következetes és eredményes kezelését.

Az európai bankfelügyelet folytatta eszközei fejlesztését

Végül, nyilvános konzultációt követően az EKB véglegesítette az útmutatót, amely ismerteti, hogy az EKB miként értékeli a bankok partner-hitelkockázati modelljei szabályozói követelményeknek való megfelelését. Ez fontos azon bankok számára, amelyek kiterjesztik vagy megváltoztatják belső modelljeiket, valamint az ilyen modellek folyamatban levő EKB általi figyelemmel követése vagy belső modellvizsgálatai számára. Ezenkívül az EKB elfogadta és közzétette a lejárt hitelkötelezettségek lényegességi küszöbére vonatkozó iránymutatást a kevésbé jelentős intézmények számára, amely biztosítja a jelentős intézményekre vonatkozó szabályokkal való konzisztenciát.[42]

Az EKB bankfelügyeletéről részletesebb információ található a honlapján és az EKB felügyeleti tevékenységekről szóló 2020. évi jelentésében.

3.4 Az EKB hozzájárulása európai szakpolitikai kezdeményezésekhez

A globális pénzügyi válság utáni szabályozói reformok rugalmasabb pénzügyi szektort építettek

Tíz év jelentős szabályozói reformjai a globális pénzügyi válságot követően hozzájárultak annak biztosításához, hogy a pénzügyi rendszer jól felkészült volt a COVID-19 járvány által okozott sokkoknak való ellenállásra. A jelentős előrelépés ellenére még mindig vannak fontos jogi és intézményi kihívások, amelyeket le kell küzdeni, mielőtt az európai bankok valóban integrált keretek között tudnak működni – a pénzügyi szolgáltatások használóinak javára is. További erőfeszítések szükségesek a tőkepiacok fejlesztése érdekében is, a nem banki pénzügyi szektor szabályozói és felügyeleti kereteinek erősítésével egy időben. 2020 az Európai Unió példátlan intézkedésének éve is volt a gazdaságpolitika területén. 2020 júliusában az EU vezetői megállapodtak, hogy történelme során először az Unió közös adósságot bocsájt ki, válaszul a közös gazdasági sokkra. A 4. keretes írás áttekintést nyújt az EU szélesebb körű válságelhárításáról és annak a reálgazdaságot és a pénzügyi szektort érintő következményeiről.

A bankunió kiteljesítése

Az EKB hozzászólt a bankunió kiteljesítéséről szóló vitához

Az EKB az európai betétbiztosítási rendszerrel (EDIS) foglalkozó magas szintű munkacsoport elnökének az eurocsoport elnökéhez intézett 2019. decemberi levelét követően is hozzászólt a bankunió kiteljesítéséről európai fórumokon folyó vitához.

2020. november végi ülésén az eurocsoport az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló felülvizsgált szerződésre és az Egységes Szanálási Alap közös védőhálója korai bevezetésére vonatkozó, mérföldkövet jelentő megállapodásra jutott.

Ebben az összefüggésben az EKB is hozzájárult a kockázatcsökkentésről szóló közös ellenőrzési jelentésekhez (lásd a júniusi kiadást és a novemberi kiadást), amelyeket együtt készített az Európai Bizottsággal és az Egységes Szanálási Testülettel. A 2020. novemberi jelentés további elemzéssel is szolgált a nemteljesítő hitelekről, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény-pozíciókról (MREL). A 2020. novemberi jelentés alapján és a kockázatcsökkentésre vonatkozó pozitív értékelést követően az eurocsoport megállapodott a közös védőháló korai bevezetéséről.

Ezenkívül az EKB támogatta a bankcsoportok határokon átnyúló integrációjáról szóló vitát. Ezzel kapcsolatban az EKB két tisztviselője egy közös blogbejegyzésében konkrét javaslatokat tett a likviditási erőforrások bankcsoportokon belüli hatékony allokációjának elősegítésére, egyidejűleg biztosítékokat nyújtva a fogadó hatóságoknak.[43]

A válságkezelési keret felülvizsgálatát illetően az EKB támogatta az annak biztosítását szolgáló erőfeszítéseket, hogy a keret gondoskodjon a legjobb gyakorlatot képviselő eszközökről a kisebb, betétgyűjtő bankokkal való foglalkozás érdekében. Az EKB a korai beavatkozási intézkedések keretének javítása mellett érvelt annak gyakorlati megvalósítása megkönnyítése érdekében.[44] Ezenkívül az EKB rámutatott annak fontosságára, hogy biztosítani kell a csődhelyzetben levőnek vagy valószínűleg csődbe jutónak deklarált bankok ésszerű időn belüli kilépési lehetőségét a bankpiacról. A válságkezelési politikára irányuló munka folytatódni fog. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az Európai Bizottság kezdeményezte a bankválság-kezelési és betétbiztosítási keretek felülvizsgálatát.

A tőkepiaci unió előmozdítása

Az EKB újult erőfeszítéseket kért a tőkepiaci unió előmozdítása érdekében

Tekintettel a sok kihívásra, amellyel az EU szembesül, 2020-ban az EKB újult erőfeszítéseket kért a tőkepiaci unió (CMU) előmozdítása érdekében.[45] Ezek közé tartozik a COVID-19 utáni fellendülés finanszírozása, a karbonszegény gazdaságba való átmenet biztosítása, az euro nemzetközi szerepének növelése, valamint a brexit pénzügyi szolgáltatásokat érintő következményeinek kezelése az EKB 2020. novemberi Pénzügyi stabilitási jelentésében hangsúlyozottak szerint.

Az EKB üdvözölte az Európai Bizottság 2020-ban kiadott új CMU cselekvési tervét, és hangsúlyozta, hogy a jelentős előrelépés eléréséhez konkrét tettekre, továbbá valós politikai akaratra és ambícióra van szükség. Az EKB a tőkepiacok élénkítését szolgáló számos szakpolitikai prioritást kiemelt, ideértve a sajáttőke-bevonás növelését célzóakat a növekedés és az innováció támogatása érdekében.[46] A prioritások a vállalati fizetésképtelenségi szabályok, valamint a forrásadó és a vállalati események feldolgozása célzott területein való harmonizációval kapcsolatosak a kereskedés utáni tárgykörben. Az egységes szabálykönyv európai unióbeli következetes alkalmazásának biztosításához elengedhetetlen lesz a felügyeleti konvergencia irányába történő előrelépés, ideértve intézkedési javaslatokat az erősebb felügyeleti koordinációra vagy az európai felügyeleti hatóságok általi közvetlen felügyeletre vonatkozóan. Ezenkívül a pénzügyi oktatásról vagy nyugdíjmegtakarítási lehetőségekről szóló kezdeményezések segítenék a polgárokat, hogy részesüljenek a CMU előnyeiből.

Az EKB továbbra is jelentősen hozzájárult a CMU-hoz a páneurópai pénzügyi piaci infrastruktúrák fejlesztésének és integrációjának támogatásával (lásd a 4.3 szakaszt).

Bankok és banknak nem minősülő pénzintézetek prudenciális kereteinek felülvizsgálata

Szilárd prudenciális keretekre van szükség a banknak nem minősülő pénzintézetek számára

A nem banki pénzügyi szektor egyes részei – ideértve pénzpiaci alapokat és néhány befektetési alapot – jelentős stresszt éltek át a márciusi piaci zavar idején. Miközben a nem banki pénzügyi közvetítésnek a gazdaság finanszírozásában játszott nagyobb szerepe a CMU egyik célkitűzése, továbbra is kiemelt fontosságú e szektor hatékony figyelemmel követése.

A nem banki pénzügyi szektor ellenálló képességének makroprudenciális perspektívákat tükröző módon történő fejlesztése elengedhetetlen azon rendszerszintű kockázatok megfelelő kezeléséhez, amelyek e szektorban bekövetkezhetnek. Így 2020-ban az EKB továbbra is helyeselte a makroprudenciális szabályozói reformokat a nem banki pénzügy szektor részére, és messzemenően hozzájárult a vonatkozó technikai megbeszélésekhez európai uniós és nemzetközi fórumokon.

Az EKB támogatta a bankok ellenálló képességének biztosítását szolgáló kezdeményezéseket

A bankszektor prudenciális kereteit illetően az EKB támogatta az Európai Bizottság javaslatát, amely a CRR célzott módosításaira vonatkozott, válaszul a COVID-19 járványra. Az EKB úgy találta, hogy ez kiegészíti az enyhítő felügyeleti intézkedéseit, és kifejtette nézeteit a jogi véleményében. Nevezetesen, az EKB helyeselte az IFRS 9 rendelkezéseinek a szavatolótőkére gyakorolt hatása mérséklésére vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel, a nemzeti kormányok vagy más közigazgatási intézmények által garantált nemteljesítő hitelek preferenciális kezelése ideiglenes meghosszabbításával, valamint a rendszempontból jelentős bankok tőkeáttételi mutató puffere alkalmazásának elhalasztásával kapcsolatos változásokat.

Ezenkívül az EKB kiigazításokat javasolt a mechanizmusban központi bankoknak való bizonyos kitettségeknek a tőkeáttételi mutató számításából való átmeneti kizárására vonatkozóan, azzal a céllal, hogy növeljék a COVID-19 pandémia gazdasági hatásának mérséklése, valamint a háztartásoknak és vállalkozásoknak történő banki hitelezés támogatása érdekében alkalmazott monetáris politikai intézkedések eredményességét. Továbbá – összhangban a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság standardjával – az EKB rámutatott, hogy az illetékes hatóságoknak több rugalmasságra van szüksége a piaci kockázati belső modellek értékelésekor, hogy fenntartsák a hitelintézetek képességét piaci likviditás nyújtására és az árjegyzés folytatására, így támogatva a reálgazdaságot.

4. keretes írás
Az EU fiskális válasza a válságra, valamint a bankszektorra és az európai integrációra gyakorolt hatásra

Válsághatás és az európai reakció szükségessége

2020 folyamán a koronavírus-járvány példátlan kihívások elé állította az európai gazdaságokat. A gazdasági megrázkódtatás mértéke és közös jellege erős érv volt egy közös válasz mellett: miközben a koronavírus-járvány minden EU-tagállamra hatással volt, a válság azzal fenyegetett, hogy hosszabb távon széttagoltságot és potenciálisan költséges eltéréseket idéz elő az országok között, ami aláásná az egységes piacot, és negatív kihatásai lennének minden tagállamra.

Ezért 2020 áprilisában az eurocsoport megállapodott egy első intézkedéscsomagról (az úgynevezett három biztonsági hálóról), hogy segítsék a tagállamokat a járvány megfékezésére irányuló szükséges intézkedések gazdaságaikra gyakorolt azonnali hatásainak kezelésében. A pandémiás válsághelyzet kezelését célzó, az Európai Stabilitási Mechanizmustól származó támogatás, az EBB Csoport Páneurópai Garanciaalapja és a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) együttesen 540 milliárd eurót tesz ki hitelek és garanciák formájában, amelyek rendelkezésre állnak európai államok, cégek és dolgozók támogatása céljából.

A válság kibontakozásával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a sokk mérete és időtartama tartós és kivételes támogatást tesz szükségessé. 2020 júliusának végén az EU állam-, illetve kormányfői – az EU költségvetésével együtt – megállapodtak az egyszeri, 750 milliárd eurós „Next Generation EU” (NGEU) helyreállítási alapról, amelyet közös, uniós hitelfelvétellel finanszíroznak. Az EKB már korán helyeselt egy közös európai gazdasági választ a válságra, és – összhangban a Szerződés által ráruházott hatáskörökkel – az európai gazdasági kilátásokra és a várható pénzügyi szükségletekre vonatkozó aktuális információk nyújtásával hozzájárult az uniós fórumokon zajló eszmecserékhez.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz legfontosabb jellemzői

Az NGEU helyreállítási eszközt arra tervezték, hogy elsősorban a válság által leginkább sújtott országokat célozza. Az NGEU-hoz tartozó legnagyobb program, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) legfeljebb 312,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást és legfeljebb 360 milliárd eurónyi hitelt nyújt az EU tagállamainak előzetes megállapodás szerinti beruházások és reformok finanszírozására. A folyósításokra előzetes megállapodás szerinti közbenső célok és célértékek sikeres elérésekor kerül majd sor, és a beruházásokat és reformokat legkésőbb 2026 végéig meg kell valósítani. Az így finanszírozott beruházásoknak és reformoknak a gazdaságok ellenálló képessége, növekedése és foglalkoztatási potenciálja fokozását kell célozniuk az európai szemeszter által minden évben meghatározott országspecifikus ajánlások figyelembe vételével. A beruházásoknak és reformoknak ugyancsak hozzá kell járulniuk a zöld és digitális átállás felgyorsításához a teljes RRF finanszírozás legalább 37%-ának az éghajlattal kapcsolatos kiadásokra, 20%-ának pedig digitalizációs projektekre való elkülönítésével.

A reálgazdaság fellendülésének támogatása és államadóssági következmények

A fiskális támogatás nemzeti és uniós szinten egyaránt elengedhetetlen a pandémia gazdaságra gyakorolt hatásának mérsékléséhez. Miközben az átmeneti mély gazdasági visszaesés elkerülhetetlen volt a lezárások miatt, a gyártókapacitások és a munkahelyek megvédésével fontos volt minimalizálni a gazdaságnak okozott minden maradandó kárt. Az európai fiskális válasz egyenlő feltételeket biztosít a vállalkozásoknak és háztartásoknak nyújtott támogatás terén azzal, hogy támogatja a válság által különösen sújtott tagállamokat, amelyeknek már eleve magas volt az adósságszintje. Teljes felhasználása esetén a Next Generation EU jelentős, az euroövezet GDP-jének csaknem 5%-át kitevő támogatást tud biztosítani. Az NGEU alapján euroövezeti országoknak juttatott támogatások mintegy kétharmada várhatóan hat olyan országba irányul, ahol a GDP-arányos adósság meghaladja a 100%-ot.

Az európai fiskális intézkedések a válság által a nemzeti államháztartásokra rótt jelentős terhet is enyhítik. Az automatikus fiskális stabilizátorok, fiskális ösztönzők és likviditástámogató intézkedések mind hozzájárulnak az államadósság és a finanszírozási igények meredek emelkedéséhez. Az európai biztonsági hálók és különösen a nagyratörő európai helyreállítási terv a támogató monetáris politikai intézkedésekkel együtt – az államadósság megugrása ellenére – segítettek megnyugtatni a pénzügyi piacokat és fenntartani az igen kedvező hitelfelvételi feltételeket az államok számára. Az EU által rendelkezésre bocsájtott fiskális erőforrások az államok válságból fakadó finanszírozási szükségleteinek körülbelül egyharmadát fedezhetik a magas adóssággal bíró euroövezeti országokban, és 2026-ra átlagosan a GDP mintegy 6%-ával csökkenthetik bejelentett adósságukat.

A bankszektor megfertőzésének elkerülése

Miközben a COVID-19 járvány bankszektort érintő végleges következményei továbbra is bizonytalanok, az euroövezeti bankok nagyon más helyzetben voltak a COVID-19 kitörésekor a 2008-as pénzügyi válság kezdetéhez képest. A bankunióban levő bankok saját tőkéje és likviditási rátája lényegesen megnőtt, ellenállóbbá téve a szektort. Ezenkívül a bankunió szakpolitikai eszköztára és irányítási rendszere lehetővé tette az EKB bankfelügyelete számára, hogy gyorsan hozzon meg kulcsfontosságú szakpolitikai döntéseket, amelyeknek jelentős hatása volt a bankok lehetséges veszteségekkel szembeni ellenálló képességére, miközben továbbra is szolgálták a reálgazdaságot. Ezen intézkedések közé tartoztak az osztalékfizetésre vonatkozó korlátozások, valamint a tőke- és likviditási pufferek felhasználásának lehetősége.

2020 folyamán a reálgazdaságnak nyújtott fiskális támogatás nagyban védte a bankokat attól, hogy veszteségeket kelljen realizálniuk. E támogatás folyamatos hathatósságának biztosítása döntő fontosságú lesz, mivel a COVID-19 válságra reagálva meghozott intézkedések nem rendelkeznek pénzügyi szektornak nyújtandó támogatásról. AZ EKB COVID-19 sebezhetőségi elemzése szerint általában véve a bankszektornak kellően tőkésítettnek kell lennie, hogy ellenálljon a pandémia által előidézett stressznek. Ugyanakkor a hatóságoknak készen kell állniuk további intézkedések végrehajtására, ha nagyon zord forgatókönyv valósulna meg.

Fontosság az európai integráció számára

Miközben a Next Generation EU-t átmeneti eszköznek szánják, az ilyen eszközök jövőbeli válságok esetén történő aktiválásának lehetősége már jelentős változás az EU szakpolitikai eszköztárában. Ez az első eset, amikor nemzeti szintű fiskális politikák kiegészítésére Európa ideiglenesen olyan pénzellátást biztosít, amelyet közös hitelfelvétellel finanszíroznak. Ez megnyithatja hasonló intézkedések jövőbeli igénybe vételének lehetőségét hasonlóan szélsőséges körülmények kialakulása esetén.

Az NGEU szerinti átmeneti közös adósságkibocsátás – együtt a SURE-ral összefüggésben már vállalt közös adósságkibocsátással – ugyancsak további lépést jelent egy európai biztonságos eszköz létrehozásának irányában: kulcsfontosságú lépést az euro globális pénzügyi piacokon betöltött szerepének megerősítése felé, amely elősegíti a tőkepiaci unió irányába történő haladást. Ezenkívül a Next Generation EU sikeres megvalósítása jelentőségteljes módon ösztönözné a növekedést és a konvergenciát, elősegítve a további fiskális integrációt a jövőben.

4 A piaci infrastruktúra és a fizetések zökkenőmentes működése

Az eurorendszer egyik alapvető feladata a fizetési rendszerek zökkenőmentes működésének biztosítása. E feladat szoros kölcsönös kapcsolatban van az eurorendszernek a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás területein meglévő kötelezettségeivel. Az eurorendszer központi szerepet játszik a fizetések, értékpapírok és biztosítékok eurorendszerbeli biztonságos és hatékony áramlását elősegítő piaci infrastruktúrák és megállapodások fejlesztésében, működtetésében és felvigyázásában. Ezenkívül az integráció és innováció katalizátoraként működik a pénzforgalmi és értékpapírpiacon.

4.1 TARGET szolgáltatások

Az eurorendszer TARGET szolgáltatásainak három elszámolási szolgáltatása van: a TARGET2, amely egy valós idejű bruttó elszámolási rendszer (VIBER) az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez kapcsolódó euróban bonyolított fizetési tranzakciók, a bankok közötti tranzakciók és a kereskedelmi tranzakciók számára; a TARGET2-Securities (T2S), amely egy egységes platform az egész Európára kiterjedő értékpapír-elszámolás számára; valamint a TARGET azonnali fizetéselszámolás (TIPS), amely lehetővé teszi, hogy pénzforgalmi szolgáltatók pénzeszközök azonnali átutalását kínálják ügyfeleiknek napi huszonnégy órában, az év minden napján.

Több mint 1000 bank használja a TARGET2-t eurótranzakciók kezdeményezésére saját maga részére vagy ügyfelei megbízásából. A fiókokat és leánybankokat figyelembe véve világszerte több mint 44 000 bank érhető el a TARGET2-n keresztül. 2020-ban a TARGET2 naponta átlagosan 345 006 fizetést dolgozott fel, miközben az átlagos napi érték 1,8 billió eurót tett ki.

A TARGET2-t 2022-ben felváltja a T2

Mivel technológiai fejlesztések, új szabályozói követelmények és változó felhasználói igények miatt a pénzforgalmi ökoszisztéma az utóbbi évtizedben jelentősen megváltozott, az eurorendszer azt tervezi, hogy a TARGET2-t felváltja a T2, amely egy új VIBER komponensből és a központi likviditáskezelő komponensből áll, optimalizálva a likviditáskezelést minden TARGET szolgáltatásra kiterjedően. A T2 az ISO 20022 üzenetküldési szabványt fogja alkalmazni, és képes lesz a fizetéseket több pénznemben lehetővé tenni.

A COVID-19 járvány miatti kihívások és a SWIFT határokon átnyúló fizetéseinek az ISO 20022-re való globális átállása átütemezésének fényében, Európa pénzügyi közösségével való egyeztetést követően az eurorendszer projektjének határidejét 2021-ről 2022-re halasztották. 2020-ban a projekt az „eurorendszer felhasználói átvételi teszteléseként” ismert belső szoftvertesztelési fázisba jutott. 2020 végén kiadásra került a valós idejű bruttó elszámolási kézikönyv.

A T2S az erősen szétaprózott európai értékpapír-elszámolási környezetet kezelni szándékozó kezdeményezés eredménye. Véget vetett a komplex határokon átnyúló elszámolási eljárásoknak és az országok között az elszámolási gyakorlatokban meglévő különbségek által okozott nehézségeknek.

Ma a T2S platform 20 európai piac 21 központi értéktárát (CSD) köti össze, lehetővé téve értékpapírok elszámolását euróban és dán koronában. 2020-ban naponta átlagosan 687 476 tranzakciót dolgozott fel, miközben az átlagos napi érték 672,53 milliárd eurót tett ki.[47] Március elejétől április közepéig a COVID-19 pandémia által okozott piaci bizonytalanság a feldolgozott volumenek rendkívüli növekedését eredményezte, és a március 16-án elszámolt 1 088 815 tranzakció jelentette a csúcsot.

2020 novemberében egy büntetőmechanizmus funkciót vezettek be a T2S-en belül, hogy támogassák a központi értéktárakat a CSD-rendelet szerinti kiegyenlítési fegyelmi rendszerből fakadó kötelezettségeiknek való megfelelésben. Ezen új, komplex funkció tesztelése 2021-ben is folytatódik, felkészülve a rendelet vonatkozó rendelkezéseinek 2022. februári életbe lépésére.

A 2018 novemberében indított TIPS-hez 2020 végéig kilenc euroövezeti piac kapcsolódott, és több mint 3800 pénzforgalmi szolgáltató érhető el. 2020 júliusában az EKB jelentős lépéseket hirdetett meg, hogy biztosítsa az azonnali fizetések páneurópai elérhetőségét a TIPS-en keresztül 2021 végére. Ezenkívül a TIPS többdevizás képességét felhasználva a Sveriges Riksbank és az eurorendszer aláírt egy szerződést, lehetővé téve a svéd központi bank számára, hogy 2022 májusától svédországi felhasználóknak egy új azonnali fizetési szolgáltatást kínáljon svéd koronában (RIX-INST), a TIPS platformra alapozva. 2020-ban a Danmarks Nationalbank kérte felvételét a T2-be, és kifejezte érdeklődését a TIPS-hez való csatlakozás iránt, legkésőbb 2025-re.

2020-ban jóváhagyták a T2 jövőbeli árazási politikáját, és felülvizsgálták a TIPS árazási politikáját.

Ami az eurorendszer piaci infrastruktúráinak a COVID-19 válság alatti teljesítményét illeti, a helyzettel kapcsolatban semmilyen jelentős működési zavar nem következett be. Ugyanakkor az év folyamán más okból előfordultak működési zavarok, amelyek az újbóli bekövetkezés elkerülése érdekében utánkövető intézkedéseket tettek szükségessé. A TARGET2-ben történt 2020. október 23-i eseményt követően az EKB egy független felülvizsgálatot hirdetett, amely figyelembe fog venni a TARGET szolgáltatásokat 2020-ban befolyásoló más zavarokat is. A felülvizsgálat fő megállapításait meg fogják osztani a piaci szereplőkkel, és 2021 második negyedévének végére nyilvánosságra fogják hozni.

A három elszámolási szolgáltatás mellett az eurorendszer jelenleg egy új TARGET szolgáltatási komponenst fejleszt, nevezetesen az eurorendszer fedezetkezelési rendszerét (ECMS). A cél egy egységes fedezetkezelési rendszer biztosítása közös funkcióval, amely képes kezelni az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként használt eszközöket minden euroövezeti joghatóságra vonatkozóan. 2020-ban befejeződött a projekt specifikációs fázisa. Üzembe helyezésének dátumát 2023 novemberére ütemezték át a T2 projekt határidejének egy évvel történő elhalasztására vonatkozó döntést követően, figyelembe véve a piaci szereplők aggodalmát, hogy a jelenlegi kedvezőtlen környezet hátráltatná az előkészületeiket.

4.2 Felvigyázás és a kibocsátó központi bank szerepe

A pénzügyi piaci infrastruktúra és a pénzforgalom biztonságának és hatékonyságának biztosítása érdekében az eurorendszer specifikus felügyeleti rendeletekben, szabványokban, iránymutatásokban és ajánlásokban rögzíti a célkitűzéseket, valamint információk gyűjtésével, az információknak a felügyeleti célokkal való összevetésével és az esetleg szükséges változtatások előmozdításával végzi felügyeleti feladatait.

2020-ban az eurorendszer folytatta a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek (SIPS-ek) felvigyázását a rendszerek folyamatos teljesítményének és a bevezetés alatt álló változtatásoknak, valamint kiberrezilienciájuk szintjének az értékelésével. A TARGET2, EURO1, STEP2-T és CORE(FR) mellett a Mastercard Clearing Management Systemet azonosították SIPS-ként. Nyilvános konzultációval kezdődött a SIPS-rendelet felülvizsgálata az arra vonatkozó kritériumok egyértelmű megállapítása érdekében, hogy az eurorendszer mely központi bankjait jelöljék ki illetékes hatóságnak SIPS-ek felvigyázásának elvégzésére.

Az elektronikus fizetési eszközök, rendszerek és rendelkezések (PISA) új felügyeleti keretrendszere

Ezenkívül az eurorendszer továbbra is végezte a rendszerszempontból nem jelentős fizetési rendszerek – ideértve az azonnali fizetési rendszereket és fizetési rendszereket – felvigyázását. Az elektronikus fizetési eszközök, rendszerek és megoldások ésszerűbb, időtállóbb és harmonizáltabb felvigyázói elveinek kijelölése céljából az EKB nyilvános konzultáció céljára közreadta az eurorendszer elektronikus fizetési eszközök, rendszerek és megoldások felvigyázására vonatkozó új keretrendszeréről (PISA) szóló javaslatot.

A kártyacsalások folyamatos figyelemmel követése alapján az eurorendszer közzétette a kártyacsalásokról szóló hatodik felügyeleti jelentését. A jelentés rámutatott, hogy a kártyacsalások esetén a 2014 és 2018 közötti időszakban is a távoli műveletek, azaz az online csalás, valamint a levél és telefon útján elkövetett csalások domináltak.

Az eurorendszer folytatta a pénzügyi piaci infrastruktúrák kiberfenyegetésekkel szembeni rezilienciájának fejlesztését, támogatva a Cyber Information and Intelligence Sharing Initiative (CIISI-EU) létrehozását, valamint a TIBER-EU keretrendszer folyamatban levő elfogadását és megvalósítását.

Az értékpapír-elszámolást illetően, a működő T2S platform első átfogó felvigyázói értékelését a néhány területen azonosított hiányosságok rendszerüzemeltető általi kezelése terén elért fejlődés értékelése követte. Továbbá a T2S-hez tartozó központi értéktárakat támogató büntetőmechanizmus funkció megvalósítását összevetették a CSD-rendelet elszámolási fegyelmet szabályozó rendszerével (lásd még a 4.1 szakaszt).

Ami a működési teljesítményt illeti, az eurorendszer felvigyázása különösen a TARGET szolgáltatásokban 2020 folyamán előfordult zavarokra fókuszált, aktív kapcsolatot tartva a rendszerüzemeltetővel a zavarok és azok újbóli előfordulásának elkerülése céljából hozott intézkedések átfogó értékelése érdekében. A működési teljesítményre való összpontosítás az eurorendszer felvigyázásának prioritása marad a jövő évben is.

A COVID-19 válság alatti teljesítményt illetően, a pénzügyi piaci infrastruktúrák a járványhelyzettel kapcsolatban semmilyen lényeges működési zavart nem regisztráltak. Ugyanakkor 2020 első felében néha észleltek erősen sújtott területeken található harmadik felekkel kapcsolatos ellátásilánc-problémákat, valamint kisebb késéseket a szolgáltatásnyújtásban és mérsékeltebb elszámolási hatékonyságot a járvány csúcsán a szokásosnál nagyobb feldolgozási volumenek következtében.

A járványnak és a vele kapcsolatos piaci volatilitásnak hatása volt a fizetési és elszámolási mintákra is. A központi szerződő felek (KSZF) pótfedezeti felhívásainak mértéke erősen megnőtt. Ezért időnként likviditási feszültségeket szenvedtek el azok a piaci szereplők, amelyek likviditáskezelés szempontjából kevésbé voltak felkészülve a stresszes feltételekre.

Az eurorendszer mint az euro kibocsátó bankja, a központi értéktárakról szóló rendelet alapján hozzájárul a központi értéktárak engedélyezéséhez, rendszeres felülvizsgálatához és értékeléséhez. 2020-ban az eurorendszer hat engedélyezésben, valamint 12 felülvizsgálati és értékelési folyamatban működött közre. Ez az egyetlen hatóság, amely részt vesz minden euroövezeti központi értéktár engedélyezésében és felülvizsgálatában, és mint ilyen segíti az e feladatokhoz való következetes hozzáállás előmozdítását, kulcsszerepet játszva így az értékpapír-elszámolás biztonságának és hatékonyságának megőrzésében.

Ami a KSZF-eket illeti, az eurót kibocsájtó központi banki szerepében az eurorendszer részt vett felügyeleti kollégiumokban és válságkezelő csoportokban. Az EKB csatlakozott az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által felállított KSZF Felügyelő Bizottsághoz és KSZF-politikai Bizottsághoz, valamint hozzájárult a felülvizsgált európai piaciinfrastruktúra-rendelet (EMIR 2) szerinti új KSZF felügyeleti keretrendszer fejlesztéséhez, különösen a brexittel összefüggésben. Ezenkívül a folyamatban levő szakpolitikai eszmecserék információval való ellátása érdekében az EKB elemezte a piaci volatilitás KSZF-ekre és résztvevőikre gyakorolt prociklikus hatását. Tekintettel a KSZF-ek helyreállítására és szanálására vonatkozó uniós szabályozói keretrendszer elfogadására, az eurorendszer kibocsátó központi bankként megkezdte a felkészülési munkát a szanálási kollégiumokban betöltött szerepére. Az eurorendszer témakezelését az EKB fogja koordinálni, mivel az egyes KSZF-ekre vonatkozó bármely helyreállítási és szanálási tervezés a rendszerszintű kockázatok összehangolt értékelését igényli.

4.3 Innováció és integráció a piaci infrastruktúrában és a pénzforgalomban

Az innováció és a digitalizáció hatására a pénzügyi ágazat jelentős átalakuláson megy át. A kis értékű fizetések piacán új piaci szereplők, a pénzforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés új csatornái és a fizetések kezdeményezésének új módjai jelentek meg. A pénzügyi szektoron, illetve Európán kívülről érkező új belépők kihívást jelentenek a meglévő piaci szereplők számára. Miközben a globális versenyre való nyitottság döntő az innováció előmozdítása érdekében, a külföldi fizetési megoldásoktól és technológiáktól való túlzott függés azzal a kockázattal jár, hogy az európai pénzforgalmi piac fogékonyabbá válik az olyan külső zavarokra, mint a kiberveszélyek, és kevésbé lesz képes támogatni az egységes piacot és a közös valutát. Továbbá nem biztos, hogy a globális piaci erővel bíró pénzforgalmi szolgáltatók feltétlenül az európai érintettek legjobb érdekében járnak el.

Az eurorendszer kis értékű fizetésekre vonatkozó stratégiája azonnali fizetéseket, egy páneurópai fizetési megoldást és egy lehetséges digitális eurót foglal magában

A kis értékű fizetésekre vonatkozóan az eurorendszer átfogó stratégiát dolgozott ki a digitalizáció innovatív potenciáljának kibontakoztatása és a pénzforgalmi piacon az európai szuverenitással szemben fokozódó kihívások fogadása érdekében. Fő elemei: az azonnali fizetések bevezetése, egy páneurópai fizetési megoldás kifejlesztése és egy digitális euro lehetőségének megvizsgálása (lásd az 5. keretes írást).

Ahhoz, hogy az azonnali fizetések minden polgár és vállalkozás részére elérhetőek legyenek nemcsak nemzeti szinten, hanem Európára kiterjedően is, több pénzforgalmi szolgáltatónak szükséges tartania magát a SEPA azonnali jóváírás-átutalási rendszeréhez, és garantálni kell a maradéktalan páneurópai elérhetőséget (az eurorendszernek az azonnali fizetések páneurópai elérhetősége biztosítását célzó intézkedéseiről lásd a 4.1 szakasz).

Az eurorendszer támogatja a megbízásos online átutalások és fizetési ponton történő fizetések (azaz eladási helyeken való fizetések és e-kereskedelemhez kötődő fizetések) végfelhasználói megoldásai elaprózódásának leküzdésére irányuló intézkedéseket is. Nevezetesen, azokat a fizetési megoldásokat támogatja, amelyek megfelelnek öt, 2019-ben megfogalmazott fő célnak: páneurópai elérhetőség és zökkenőmentes ügyféltapasztalatok, kényelem és alacsony költség, biztonság és védelem, európai márka és irányítás, valamint globális elfogadás, a határokon – és különösen az EU határain – átnyúló fizetések tökéletesítésére összpontosítva.

2020-ban az EKB folytatta a kriptoeszközök elemzését is, a magánszektor által kibocsájtott stabil kriptopénzek monetáris politikát, pénzügyi stabilitást, piaci infrastruktúrát és pénzforgalmat, valamint bankfelügyeletet érintő következményeire fókuszálva. Ezen elemzés figyelembevételével az EKB célja egy átfogó szakpolitikai válasz kidolgozása és végrehajtása a stabil kriptopénzeknek az EU pénzforgalmi és pénzügyi környezetére gyakorolt lehetséges káros hatása mérséklése érdekében, közben lehetővé téve, hogy helyes kezdeményezések az európai fogyasztók és vállalkozások javát szolgálják. Az EKB támogatja a nemzetközi közösség munkáját, nevezetesen a Pénzügyi Stabilitási Tanács által kiadott G20 ütemtervet gyorsabb, olcsóbb, átláthatóbb és befogadóbb határokon átnyúló fizetések megvalósítása érdekében, amelyeket gyakran befolyásol a nem kielégítő hatékonyság és az átlátszatlanság.

A pénzügyi piacok további európai integrációjának támogatása céljából az eurorendszer 2020-ban folytatta az egész piacra kiterjedő harmonizáció elősegítését a kereskedés utáni területen. Ami a fedezetkezelés harmonizációját illeti, az év közepére az egységes európai fedezetkezelési szabálykönyv (SCoRE) standardjai által lefedett minden európai piactól kapott adaptációs terveket. Az eurorendszer megkezdte a SCoRE standardoknak való megfelelés terén megvalósult előrelépés figyelemmel követését és értékelését is. Az ECMS projekt átütemezésével összhangban (lásd a 4.1 szakaszt) a SCoRE végrehajtási határideje 2022 novemberéről 2023 novemberére változott.

Az EKB értékpapírokkal és fedezettel kapcsolatos piaci infrastruktúrák tanácsadó csoportja 2020-ban is támogatta egy tőkepiaci unió létrehozását. Nevezetesen, konkrét javaslatokkal szolgált a tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum számára a forrásadóra és vállalati eseményekre vonatkozó eljárásokkal kapcsolatban.

5. keretes írás
Digitális euro

A pénzügyi ágazat digitalizáció útján való átalakulása (lásd a 4.3 szakaszt) szintén befolyásolja a fizetési eszközöket. A digitalizáció fejlődésével számos forgatókönyv van, amely szerint központi bankok úgy dönthetnek, hogy azok pénzforgalma számára minden polgár és vállalkozás részére elérhető digitális fizetőeszközt bocsájtanak ki.

Az EKB és az euroövezet központi bankjai gondosan tanulmányozzák egy digitális euro kibocsátásának gazdasági, stratégiai, technológiai és társadalmi vonzatait. A nagyközönség számára elérhető digitális euro támogathatná az európai pénzügyi piacok és az EU gazdasága egészének digitalizációját, és erősíthetné stratégiai függetlenségüket. Kiegészíthetné a készpénzt mint fizetési eszközt, különösen, ha a készpénzhasználat tovább csökken. Ezenkívül válaszolhatna azokra a kihívásokra, amelyek magánszektori pénzformák kibocsátásából, illetve más központi bankok által kibocsátott digitális fizetőeszközökből eredhetnek.

Az eurorendszer vizsgálja egy lehetséges digitális euro esélyeit, kihívásait és tervezési jellemzőit, de még nem kötelezte el magát és nem döntött annak kibocsátását illetően. A digitális euro kiegészítené, de nem váltaná fel a készpénzt. A készpénz mindenki számára elérhető marad, aki használni akarja. A digitális euro hozzáférést biztosítana a polgárok számára egy egyszerű, kockázatmentes és megbízható digitális fizetőeszközhöz, amelynek ingyenes lenne a fizetők általi alapvető használata, és amely az egész euroövezetben használható lenne.

Egy lehetséges digitális euro tervezési jellemzőinek megállapítása folyamatban van. Bármilyen terv számos elvnek és követelménynek – úgymint hozzáférhetőség, robusztusság, biztonság, hatékonyság és adatvédelem – kell, hogy eleget tegyen, miközben megfelel a vonatkozó szabályozási keretnek. A digitális eurót úgy kell megtervezni, hogy elkerüljék a kibocsátása esetleges nemkívánatos következményeit. Lehetővé kell tennie, hogy az euroövezet hasznát lássa a hatékonysági előnyöknek, miközben minimalizálja a monetáris politikára és a pénzügyi stabilitásra vagy a bankszektor általi szolgáltatásnyújtásra gyakorolt káros hatásokat. A lehetséges kockázatokat olyan eszközökkel lehetne mérsékelni, mint például egy többszintű kamatozási rendszer vagy a digitális euro állományára vonatkozó limitek, de mindezt még tovább kell vizsgálni.

2020 októberében nyilvános konzultáció kezdődött a digitális euróról a nagyközönség és szakemberek véleményeinek összegyűjtése és annak biztosítása érdekében, hogy a pénz és a fizetések bármely új formája, amelyet az eurorendszer nyújthat, a szilárd közbizalomban gyökerezzen. Ezzel párhuzamosan az eurorendszer folytatja feltáró munkáját, ideértve a műszaki megoldásokkal való kísérletezést. 2021-ben eldönti, hogy indítson-e digitális euro projektet.

5 A piac működését támogató erőfeszítések és egyéb intézményeknek nyújtott pénzügyi szolgáltatások

Válaszul a COVID-19 pandémia miatti vészhelyzetre, 2020 márciusában és áprilisában az EKB több swapkeretet hozott létre más központi bankokkal, hogy likviditást nyújtsanak a fő nemzetközi valutákban, majd a nyár folyamán további swap- és repókereteket vezettek be eurolikviditás biztosításának elősegítésére. A devizapiacokon nem avatkozott be, amint az a 2020 májusa óta az EKB devizaintervencióiról kiadott negyedéves adatokból is kiderül.

2020 októberével sikeresen lezajlott a rövid lejáratú eurokamatláb (€STR) közlésének első éve, amely hozzájárulás az EKB referenciakamatláb-reformjához. Az €STR fokozatosan felváltja az egynapos euro indexátlagot (EONIA). Piaci kapcsolattartó csoportjai révén az EKB 2020-ban folytatta az értékes párbeszédet a pénzügyi piaci szereplőkkel, és az így nyert piaci betekintések segítették az EKB monetáris politikája végrehajtásának hatékonyabbá és eredményesebbé tételét célzó erőfeszítéseket.

Az EKB 2020-ban is felelt különböző pénzügyi műveletek adminisztrációjáért az EU nevében, és folytatta általános koordináló szerepét az eurórendszer tartalékkezelési szolgáltatásainak keretrendszerével kapcsolatban.

5.1 Piaci műveletek alakulása

Euro- és devizalikviditási keretek

A likviditási keretek segítik az EKB árstabilitási céljának teljesítését, meggátolják az eurolikviditás-hiányokat és támogatják az euro globális tranzakciókban való használatát

Eurofinanszírozás elérhetőségének biztosításával euroövezeten kívüli partnerek részére az eurorendszer swap- és repómegállapodásai[48] segítik az EKB árstabilitási céljának teljesítését, meggátolják, hogy az euroövezeten kívüli eurolikviditás-hiányok pénzügyi stabilitási kockázatokká váljanak, valamint támogatják az euro globális pénzügyi és kereskedelmi tranzakciókban történő használatát.[49] Hozzájárulnak a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójához az euroövezetben azzal, hogy megelőzik a hitelnyújtás pénzügyi nyugtalanság miatti lehetséges szigorítását az euroövezet egészében vagy egy részében, ami az európai gazdaság és minden európai polgár javát szolgálja. Az euroövezeti szerződéses partnereknek való devizaszolgáltatás csökkenti a nyomást a globális finanszírozási piacokon, ezzel segítve az ilyen feszültségeknek a háztartások és vállalkozások hitellel való ellátására gyakorolt hatásai mérséklését, mind az euroövezetben, mind külföldön.

Fontos felismerni, hogy a swap- és repókeretek olyan védőhálóként szolgálnak, amelyek nem versenyezhetnek magán finanszírozási piacokkal, vagy nem válthatják fel azokat az euroövezeten kívüli rezidenseknek történő eurolikviditás-nyújtás terén. Ugyanakkor az elővigyázatossági likviditási megoldások puszta léte nyugtatólag hathat a piacokra, és segíthet a rendes piaci viszonyok fenntartásában.

2. ábra:

Az EKB likviditási kereteinek áttekintése

Forrás: EKB.

A jelentősebb központi bankok közötti swapkeret-megállapodások kölcsönös hozzáférést biztosítanak minden egyes központi bank valutájához, bár a gyakorlatban e megállapodások többségét jelenleg nem alkalmazzák vagy csak egy irányban használják. Az EKB és euroövezeten kívüli központi bankok közötti kétoldalú swapkeretek lehetővé teszik az utóbbiak számára, hogy eurót biztosítsanak hazai szerződő partnereik részére. A szóban forgó összegek jellemzően korlátozottak, és a swapkeretek kockázatai a kapott fizetések által valamennyire mérsékeltnek tekinthetők. 2020. március 15-én az EKB más jelentősebb központi bankokkal (Kanadai Nemzeti Bank, Bank of England, Japán Nemzeti Bank, Szövetségi Tartalékbankrendszer és a Svájci Nemzeti Bank) koordinált intézkedés keretében közölte, hogy heti likviditásnyújtó műveleteket fog kínálni amerikai dollárban 84 napos lejárattal (az egyhetes műveletek mellett), és csökkenti minden amerikai dollárban végzett művelet árazását. E bejelentést követően az EKB hét és 84 napos lejáratokkal kínált műveleteket, amelyek gyakoriságát (napi, heti vagy havi) a pénzügyi piaci környezettől függően alakította.

2020. március 20-án a EKB bejelentette, hogy reaktiválja a Danmarks Nationalbankkal meglévő kétoldalú swapkeretet, és annak összegét 24 milliárd euróra növeli. Áprilisban új kétoldalú swapkeretekről is megállapodott a Hrvatska narodna bankával és a Bolgár Nemzeti Bankkal, lehetővé téve, hogy mindkét központi bank eurót biztosítson belföldi partnereinek legfeljebb 2 milliárd euróig minden egyes esetben.

2020 folyamán az EKB kétoldalú repókereteket hozott létre több euroövezeten kívüli központi bankkal (lásd a 2. táblázatot), és június 25-én bevezette az eurorendszer repókonstrukcióját (EUREP), amely általános, euroövezeten kívüli központi bankok széles köre számára elérhető keretet teremt. E konstrukcióban a központi bankok eurolikviditást vehetnek kölcsön megfelelő fedezet ellenében, amely euroövezeti kormányok és nemzetek feletti intézmények által kibocsátott, euróban denominált piacképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból áll.

2. táblázat:

A 2020-ban létrehozott kétoldalú repókeretek áttekintése

Forrás: EKB.

Az EKB hozzájárulása a referenciakamatláb-reformhoz

Az EKB két fő módon játszott továbbra is fontos szerepet az euroövezeti referencia-kamatlábak reformjában: egyrészt egy robusztus és megbízható referenciamutató, a rövid lejáratú eurokamatláb (€STR) biztosításával, másrészt pedig piaci kezdeményezés katalizálásával egy magánszektorbeli, kockázatmentes eurokamatlábakkal foglalkozó munkacsoport titkárságának biztosításával.

Az €STR 2019. október 2-án indult. A kamatláb euroövezeti bankok bankközi fedezetlen egynapos euro hitelfelvételi költségeit méri, és kizárólag a pénzpiacokra vonatkozó statisztikákról szóló rendelettel összhangban gyűjtött, pénzpiaci tranzakciókkal kapcsolatos napi bizalmas statisztikai információkon alapul.

Miután a kamatlábat már egy évig közölték, az EKB elvégezte a számítási módszere felülvizsgálatát az €STR iránymutatás 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban, amely megköveteli a legalább évenkénti felülvizsgálatát annak, hogy az alapul szolgáló piaci változások miatt változtatni kell-e a kamatlábon és annak módszertanán. A felülvizsgálat mérlegelte, hogy a kamatláb helyesen tükrözi-e az alapul szolgáló piaci dinamikát, elegendő adatmennyiségen alapul-e és nem torzított-e. Arra a következtetésre jutott, hogy a módszer képes volt helyesen mérni a meghatározott alapul szolgáló kamatot, és a fedezetlen piaci egynapos hitelfelvételi költségek mérésének alapja alkalmas maradt.

Az €STR robusztusságára és reprezentatív jellegére tekintettel a piaci szereplők ösztönözve vannak a kamatláb használatára mind a készpénzes, mind a derivatív termékek esetén, mivel az EONIA 2022. január 3-ával megszűnik. Az €STR szélesebb körű használatának ösztönzése és támogatása érdekében, ideértve az európai bankközi kamatlábon (EURIBOR) alapuló szerződésekben szereplő pótrendelkezéseket, az EKB úgy döntött, hogy közzéteszi az összetett €STR átlagos kamatlábakat és egy összetett indexet.[50]

Időközben a kockázatmentes eurokamatlábakkal foglalkozó munkacsoport – amelynek feladata (i) útmutatás a piaci szereplők számára a széles körben használt EONIA-ról az €STR-re való átállásukban és (ii) megfelelő alternatív kamatlábak („fallback rates”) ajánlása az EURIBOR helyett – lényegesen hozzájárult egy olyan forgatókönyv vészhelyzeti tervezéséhez, amelyben az EURIBOR véglegesen megszűnhet. Az EURIBOR alternatíváját jelentő kamatlábakról és az EURIBOR alternatíváját szükségessé tevő eseményekről szóló két nyilvános konzultációt követően a munkacsoport várhatóan 2021 második negyedévében adja közre az EURIBOR helyett legalkalmasabb alternatív kamatlábakról szóló ajánlásait minden egyes eszközosztályra, valamint egy sor, általánosan érvényes kiváltó eseményre vonatkozóan. A piaci szereplők számára javasolt az ajánlások figyelembe vétele és azok megfontolása alternatíva tervezésekor.

Piaci kapcsolattartó csoportok

A 2020-as év különleges kihívásokkal és előre nem látott fejleményekkel járt a pénzügyi piacokon. E fokozott bizonytalansággal teli időkben az EKB nagyra értékelte a pénzügyi piaci szereplőkkel való strukturált interakciókat, amelyek piaci kapcsolattartó csoportjain keresztül zajlottak. Számos alkalommal a kötvénypiaci kapcsolattartó csoportot, a deviza kapcsolattartó csoportot, a pénzpiaci kapcsolattartó csoportot és az EKB működési igazgatói csoportját eseti találkozókra kérték, hogy eszmét cseréljenek az aktuális pénzügyi piaci folyamatokról és a piac működéséről. A piaci szereplőket ösztönözték nézeteik nyílt kifejtésére a megbeszélésekhez, és ők gyakran fogalmazták meg aggodalmaikat, ami segített az EKB-nak a pénzügyi rendszer potenciális nyomáspontjainak azonosításában és ellenálló képességének értékelésében, különösen a koronavírus európai kitörése idején 2020 tavaszán. Az így nyert ismeretek segítették az EKB monetáris politikája végrehajtása hatékonyságának és eredményességének növelését szolgáló erőfeszítéseket.

A devizapiaci intervenciós műveletekről szóló beszámolás

2019 szeptemberében az EKB Kormányzótanácsa úgy döntött, hogy további adatokat tesz közzé az EKB devizapiaci intervenciós műveleteiről. 2020 májusa óta ezeket az adatokat közzéteszik egy táblázatban az EKB honlapján és a statisztikaiadat-tárházban. Az adatok negyedévente frissülnek, egy negyedév késéssel. A negyedéves táblázatokban közzétett információkat évente az EKB Éves jelentése is összegzi (lásd a 3. táblázatot). Ahol a vonatkozó negyedévben nem volt devizaintervenció, azt kifejezetten közlik.

Az EKB 2020-ban nem avatkozott be a devizapiacon. Az euro bevezetése óta az EKB kétszer avatkozott be a devizapiacon: 2000-ben és 2011-ben.

3. táblázat:

Az EKB devizapiaci intervenciós műveletei

Forrás: EKB.

A beszámolási keret kiterjed az EKB által egyoldalúan és más hatóságokkal összehangoltan végzett devizapiaci intervenciós műveletekre, továbbá az árfolyam-mechanizmussal (ERM-II) kapcsolatos „sávszéli” intervenciókra.

5.2 Az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteinek kezelése

Az EKB különböző európai uniós hitelprogramok számára dolgoz fel fizetéseket

Az EKB felelős az EU-nak a középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus (MTFA)[51], az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)[52] és a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE)[53] szerinti hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteinek kezeléséért.

2020-ban az EKB az MTFA alapján nyújtott hitelekkel kapcsolatos kamatfizetéseket dolgozott fel. 2020. december 31-én e mechanizmus teljes állománya 200 millió eurót tett ki. Ezenkívül 2020-ban az EKB feldolgozott az EFSM szerinti hitelekkel kapcsolatos különböző fizetéseket és kamatfizetéseket is. 2020. december 31-én e mechanizmus teljes állománya 46,8 milliárd eurót tett ki. Az EKB ugyancsak feldolgozta a tagállamoknak 2020-ban nyújtott SURE hitelek folyósításait. 2020. december 31-én e mechanizmus teljes állománya 39,5 milliárd eurót tett ki.

Hasonlóképpen, az EKB felelős az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF)[54] és az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) szerinti műveletekkel kapcsolatban felmerülő fizetések kezeléséért.[55] 2020-ban az EKB az EFSF alapján nyújtott két hitellel kapcsolatos különféle kamat- és díjfizetéseket dolgozott fel.

Végül, az EKB felel a Görögországgal kötött hitelkeret-megállapodással kapcsolatos valamennyi fizetés feldolgozásáért.[56] 2020. december 31-én az e megállapodás szerinti teljes kinnlevő állomány 52 193,75 millió eurót tett ki.

5.3 Az eurorendszer tartalékkezelési szolgáltatásai

Az eurorendszer számos központi bankja nyújt szolgáltatásokat az ERMS keretein belül

2020-ban továbbra is a pénzügyi szolgáltatások átfogó körét kínálták az eurorendszer 2005-ben létrehozott tartalékkezelési szolgáltatásainak (ERMS) keretein belül az ügyfelek euróban denominált tartalékeszközeinek kezelésére. Az eurorendszer nemzeti központi bankjainak egy része e kereten belül, harmonizált feltételek mellett és a piaci normáknak megfelelően, pénzügyi szolgáltatásokat nyújt az euroövezeten kívüli központi bankoknak, monetáris hatóságoknak és állami szerveknek, valamint nemzetközi szervezeteknek. Az EKB általános koordináló szerepet tölt be, figyelemmel követi a szolgáltatások zökkenőmentes működését, elősegíti a keretrendszer javítását szolgáló változásokat, és ezzel kapcsolatban beszámolókat készít az EKB Kormányzótanácsa számára.

2020 végén az ügyfélszámlák száma az ERMS-ben 260 volt, szemben a 2019. végi 273-tel. Az ERMS keretein belül kezelt teljes aggregált (készpénzvagyont és értékpapír-állományt tartalmazó) állomány 2019-hez képest 2020-ban mintegy 1,7%-kal nőtt.

2020-ban megtörtént az ERMS jogi keretének aktualizálása, hogy erősítsék a beszámolások átláthatóságának, valamint az eurorendszeren belüli információmegosztásnak az ösztönzőit az ERMS szolgáltatások nyújtásával összefüggésben.

6 Több bankjegy és a történelmileg alacsony szintű hamisítás

Az EKB és az euroövezeti nemzeti központi bankok (NKB-k) felelősek az euróbankjegyek euroövezeten belüli kibocsátásáért, a készpénz rendelkezésre állásának garantálásáért és a fizetőeszközbe vetett bizalom fenntartásáért. A pandémiának a fogyasztási és fizetési viselkedésre gyakorolt hatása ellenére lassan tovább nőtt a forgalomban lévő eurobankjegyek száma, miközben a forgalomból kivont hamis bankjegyek száma historikusan alacsony szintre esett.

6.1 Továbbra is nagy az eurobankjegyek iránti kereslet

A forgalomban levő euróbankjegyek száma és értéke 2002 óta emelkedik, általában a gazdasági növekedésnél gyorsabb ütemben.

2020-ban a forgalomban levő eurobankjegyek száma és értéke mintegy 10%-kal nőtt. Az év végén 26,5 milliárd eurobankjegy volt forgalomban, összesen 1435 milliárd euro értékben (lásd a 21. és 22. ábrát). Az 50 eurós bankjegy tette ki a forgalomban levő bankjegyek számának és értékének is csaknem a felét. 2020 márciusának közepén, miután a COVID-19-et világjárványnak nyilvánították, néhány hétig a készpénz iránti kereslet igen erős növekedése volt megfigyelhető, különösen ami a 200 eurós és 100 eurós címleteket illeti, mivel emelkedett az elővigyázatossági készpénzállomány iránti igény. A korlátozó intézkedések és a fizetési mintákban bekövetkezett változások eredményeként a rákövetkező hónapokban ezt követte a hitelintézetek rendszeres készpénzfelvételeinek és készpénzelhelyezéseinek csökkenése az NKB-knál, így 2019-hez képest 2020 folyamán a készpénzciklus volumene legfeljebb 20%-kal csökkent. Mindazonáltal 2020-ban – főként a nagyobb bizonytalanság és az általános indíttatás miatt, hogy válsághelyzetben bankjegyeket halmozzanak fel – folytatódott a forgalomban lévő bankjegyek növekedése.

21. ábra:

A forgalomban levő eurobankjegyek száma és értéke

(bal skála: milliárd EUR; jobb skála: milliárd)

Forrás: EKB.

22. ábra:

A forgalomban levő eurobankjegyek értéke címletek szerinti bontásban

(milliárd euro)

Forrás: EKB.

Érték szerint az eurobankjegyek jelentős részét tartják az euroövezeten kívül

Egy közelmúltbeli tanulmány arra utalt, hogy az euroövezeten kívül forgalomban lévő eurobankjegyek részesedése a forgalomban lévő eurobankjegyek összértékének 30–50%-a. A tanulmány bizonyítékkal szolgál arra, hogy ezeket a bankjegyeket értékmegőrzési és tranzakciós célokra egyaránt használják.

Az eurobankjegyek gyártása megoszlik az euroövezeti NKB-k között, amelyek között 2020-ban mintegy 5,7 milliárd bankjegy gyártását osztották szét.

2020-ban a forgalomban levő euroérmék darabszáma 2%-kal nőtt, és az év végén 138 milliárd volt. A forgalomban levő érmék értéke 30 milliárd euróra emelkedett, 1,4%-kal meghaladva a 2019. év végi értéket.

Hitelintézetek 2020-ban 25,0 milliárd bankjegyet helyeztek el euroövezeti NKB-knál összesen mintegy 800 milliárd euro értékben. E bankjegyek 12,0%-át (vagyis 3,0 milliárd darabot) cseréltek ki új bankjegyekre, hogy fenntartsák a forgalomban levő bankjegyek magas minőségét.

6.2 Lakossági készpénzhasználat

Tanulmány az euroövezeti készpénzhasználatról

2019-ben az EKB elindította az euroövezeti fogyasztók fizetési viselkedésére vonatkozó második kutatását (SPACE), hogy felmérje a készpénzes és nem készpénzes fizetési eszközök használatát. A tanulmány kimutatta, hogy a fogyasztók által eladási helyeken történt fizetések és a beszámolóban szereplő személyek közötti tranzakciók 73%-át készpénzben rendezték. Az értéket tekintve a tranzakciók összértékének 48%-át képviselték a készpénzfizetések. Ezeket követték a kártyás fizetések, amelyek 41%-ot tettek ki.

A készpénz a jövőben is fontos marad

A tanulmány azt is megállapította, hogy a válaszadók 55%-a szerint fontos vagy nagyon fontos a készpénzes fizetés jövőbeli meglétének lehetősége. Az eredményekből az is kiderült, hogy a válaszadók 34%-a tart készpénztartalékokat tranzakciós céllal vagy megtakarításként.

2020 júliusában egy egész euroövezetre kiterjedő tanulmány úgy találta, a COVID-19 pandémiának erős hatása volt a fogyasztók fizetési viselkedésére, mivel a válaszadók 40%-a nyilatkozta, hogy kevesebbet fizetett készpénzzel. A készpénzmentes fizetési eszközök kényelmének növelését célzó intézkedéseket jelölték meg a fizetési viselkedésben a járvány által előidézett váltás fő okaként.

Az eurokészpénz rendelkezésre állásának és elfogadásának fenntartása

Az eurorendszer Készpénz 2030 stratégiájának célja, hogy biztosítsa a jó hozzáférést a készpénzhez és annak fizetési eszközként való elfogadását

Az eurobankjegyekbe és -érmékbe vetett bizalom, valamint a fogyasztók választási szabadságának biztosítása érdekében, hogy miként fizessenek, az EKB Kormányzótanácsa 2020-ban egy új készpénzstratégiát fogadott el. Az eurorendszer 2020 decemberében közzétett Készpénz 2030 stratégiája meghatározza a következő években követendő prioritásokat és stratégiai feladatokat, és célja annak biztosítása, hogy minden euroövezeti polgár és cég továbbra is jól férhessen hozzá a készpénzszolgáltatásokhoz, és a készpénz általánosan elfogadott fizetési eszköz maradjon. Az eurobankjegyek ökológiai lábnyomának csökkentése, valamint az innovatív és biztonságos bankjegyek folytatódó fejlesztése szintén fontos elemek, amelyekkel a jövőben foglalkozni kell.

E célok elérése érdekében az eurorendszer megkezdte a hitelintézetek készpénz-szolgáltatási pontjai földrajzi lefedettségének, valamint a hitelintézetek által az ügyfeleiknek bankjegyek és érmék elhelyezéséért és kivételéért felszámított standard díjai alakulásának elemzését. Továbbá az EKB és az NKB-k szoros párbeszédet kezdtek a bankközösséggel és a készpénzciklus más érintettjeivel a megfelelő készpénzszolgáltatásokról, mivel továbbra is a hitelintézetek lesznek a kulcszereplők a lakossági készpénz-forgalmazási rendszerben, valamint a forgalomban lévő bankjegyek valódiságának és minőségének ellenőrzésében. A járvány kitörését követően az EKB és az NKB-k minden készpénzügyben érintettel szorosan együttműködve különös erőfeszítéseket tettek a lezárások miatti kihívások leküzdésére és a nemzeti készpénzciklusokra gyakorolt zavaró hatás mérséklésére.

Bankjegyekkel a koronavírus gyengén terjed

A COVID-19-cel készpénzes fizetés útján való megfertőződés kockázata jelentéktelen

A COVID-19 megjelenése óta az EKB szorosan együttműködött több laboratóriummal, hogy meghatározzák, a készpénzhasználat miként járulhat hozzá a vírus terjedéséhez. Két, egymással összefüggésben levő, de különböző szempontot értékeltek: egyrészt, hogy a vírus mennyi ideig képes életben maradni a bankjegyek és érmék felületén (túlélési képesség); másrészt a készpénzről az emberek kezére átvihető vírus mennyiségét (átadhatóság). E vizsgálatok eredményei alátámasztják sok kiváló szervezet korábban kifejtett véleményét, hogy a készpénzhasználattal való átvitel kockázata alacsony. A tesztek azt mutatták, hogy a készpénz fizetésre való használatával potenciálisan átvitt vírusmennyiség olyan alacsony, hogy a fertőzés kockázata jelentéktelen.

6.3 Historikusan alacsony szinten az eurobankjegyek hamisítása

2020-ban a hamis eurobankjegyek száma 2003 óta legalacsonyabb szintjére csökkent. A forgalomból mintegy 460 000 hamisítványt vontak ki. A forgalomban lévő valódi eurobankjegyekhez képest a hamisítványok aránya historikus mélypontot, 17 milliomod részt ért el (lásd a 23. ábrát).

23. ábra:

Egymillió forgalomban levő valódi eurobankjegyre jutó hamis bankjegyek száma

(db/millió)

Forrás: EKB.

A pénzhamisítók főként 20 eurós és 50 eurós hamis bankjegyeket készítenek, amelyek együttesen a 2020-ban forgalomból kivont hamis bankjegyek teljes számának több mint kétharmadát tették ki. Az 50 eurós bankjegy helyett a 20 eurós lett a leginkább hamisított címlet. Emellett nőtt a gyenge minőségű hamisítványok aránya. Ezeket könnyű leleplezni, mivel a bankjegyek biztonsági elemeit nem vagy csak igen gyengén utánozzák.

Az EKB azt tanácsolja a lakosságnak, hogy őrizze meg éberségét, amikor bankjegyeket kap, és ne feledje az „érezd–nézd–forgasd” tesztet

A hamisítványok minőségromlása ellenére az EKB továbbra is azt tanácsolja a lakosságnak, hogy változatlanul legyen elővigyázatos, amikor bankjegyeket kap, végezze el az „érezd–nézd–forgasd” tesztet, és ne csak egy biztonsági elemet ellenőrizzen. További intézkedésként a hivatásos készpénzkezelők folyamatos képzési lehetőséget kapnak akár Európán belül, akár a kontinensen kívül, valamint naprakész tájékoztató anyag áll a nagyközönség rendelkezésére az eurorendszer pénzhamisítás elleni harcának támogatása érdekében. E cél követésében az EKB együttműködik az Europollal, az Interpollal és az Európai Bizottsággal is.

7 Statisztika

A nemzeti központi bankok (NKB-k) segítségével az EKB olyan statisztikai adatok széles körét fejleszti, gyűjti, szerkeszti és terjeszti, amelyek szükségesek az EKB monetáris politikájának támogatásához, csakúgy mint a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER), illetve az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) pénzügyi stabilitással kapcsolatos és különböző egyéb feladatainak támogatásához. Ezeket az adatokat felhasználják állami hatóságok, nemzetközi szervezetek, a pénzügyi piacok szereplői, a média és a nagyközönség is, és segítik az EKB-t munkája átláthatóságának növelésében.

E fejezet arra összpontosít, hogy a COVID-19 pandémia idején miként lehet mérsékelni a bankok adatszolgáltatási terhét a statisztikák minőségének megtartása mellett, továbbá az új euroövezeti statisztikákra, valamint az adatok és statisztikák szolgáltatására fókuszál. Két keretes írás a rövid lejáratú eurokamatlábnak (€STR) az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által kidolgozott elveknek való megfelelésére, valamint a központi banki politikákra és funkciókra ható jelentős következmények alakulására vonatkozó nemzetközi statisztikai standardok áttekintésére koncentrál.

7.1 Adatközlési stratégia – költségcsökkentés és minőségjavítás

A KBER az adatszolgáltatási terhek csökkentését és az adatminőség javítását célzó, valamint az IReF-ről szóló munkával való összehangolásra vonatkozó javaslatokat tett

Az Európai Bankhatóság (EBH) bankok integrált adatszolgáltatási rendszeréről szóló, megjelenés előtt álló megvalósíthatósági jelentéséhez való hozzájárulásában a KBER kifejtette a bankoktól történő adatgyűjtésének stratégiáját (lásd a 3. diagramot), és javaslatokat tett a bankok adatszolgáltatási terheinek csökkentésére a statisztikai, szanálási és prudenciális jelentések területén azon információtartalom elvesztése nélkül, amely nélkülözhetetlen a monetáris politikai, szanálási és felügyeleti feladatokhoz.[57]

Mindez az alábbiak révén valósítható meg:

  • közös standard adatszótár és közös adatmodell statisztikai, szanálási és prudenciális tájékoztatási követelményekre;
  • eljárások javítása, például a duplikált adatkérések megszüntetése és jobb adatmegosztás a hatóságok között;
  • európai hatóságok, valamint hatóságok és a bankágazat közötti fokozott együttműködés egy közös adatmodell és okosabb eljárások elérése érdekében.

Ezenkívül a KBER javaslatot tett a KBER integrált adatszolgáltatási keretrendszerére (IReF) irányuló munkával való összehangolásra is.

3. diagram:

A KBER bankoktól történő adatgyűjtésének stratégiája

Forrás: EKB.
Megjegyzés: BIRD: A bankok integrált adatközlési szótára; SSM: egységes felügyeleti mechanizmus; SRM: egységes szanálási mechanizmus.

7.2 Új és továbbfejlesztett euroövezeti statisztikák

A COVID-19 pandémia ellenére az EKB végrehajtotta új statisztikák szolgáltatására vonatkozó terveit

2020. április 7-én az EKB először közölt konzisztens euroövezeti fizetésimérleg-statisztikákat és euroövezeti szektorszámlákat, elősegítve ezzel e két adatkészlet kombinált használatát elemzési célokra.

Az effektív euroárfolyamot és a harmonizált versenyképességi mutatókat, valamint az alapul szolgáló kereskedelmi súlyokat 2020. július 1-jén frissítették.

2020-ban az EKB új kommunikációs eszközöket fejlesztett ki, hogy megkönnyítse az adataihoz és statisztikai termékeihez való hozzáférést a nagyközönség számára. Közzétette az EKB első interaktív digitális kiadványát „Bepillantás a statisztikákba: pénz, hitel és központi banki kamatlábak” címmel. Ez vizuális megjelenítés, szövegek és interaktív grafikus ábrázolások kombinációja közérthetően fogalmazva az EU 23 nyelvén. A kiadványban található euroövezeti és nemzeti statisztikák minden egyes új adatközléssel valós időben frissülnek. Isabel Schnabel EKB igazgatósági tag statisztikai világnapon megjelent blogbejegyzése magyarázattal szolgál a magas minőségű adatok és statisztikák stratégiai értékéről az EKB szakpolitikájának alakítása számára.

7.3 Adatszolgáltatás és statisztika a pandémia idején

Az EKB-nak alkalmazkodnia kellett a COVID-19 válsággal való szembenézéshez szükséges statisztikák szolgáltatásához

A COVID-19 járvány példátlan kihívásokat hozott a döntéshozók számára, megkövetelve a gazdasági tevékenységre vonatkozó nagyfrekvenciás közelítő változók, valamint standard statisztikai mutatók figyelemmel követését az EKB monetáris politikai válasza valós időben történő kalibrálása érdekében nagyfokú bizonytalanság idején. A pandémia jelentős és eltérő kihívások elé állította mind az adatszolgáltatókat, mind a statisztikák összeállítóit.

Az EKB és az Eurostat közös erőfeszítéssel azonosította a legfőbb problémákat a fizetésimérleg-statisztikák elkészítése számára, ideértve a határon történő felmérések felfüggesztését, alacsonyabb válaszadási rátákat és késéseket a közvetlen adatszolgáltatók – különösen a nem pénzügyi vállalatok – részéről, továbbá adminisztratív adatok (pl. HÉA-bevallások) és éves pénzügyi kimutatások gyengébb minőségét és az azokhoz való hozzáférésszerzés késedelmeit. Megtárgyalták a hiányosságok mérséklésére használható alternatív források listáját, valamint a szerkesztők közötti fokozottabb együttműködés és társulás érdekében létrehozott alapot.

Ebben az összefüggésben elengedhetetlen volt az üzletmenet-folytonosság fenntartása a KBER és az európai statisztikai rendszer (ESR) statisztikáiban és felügyeleti adataiban.

Kulcsfontosságúnak bizonyult az adatszolgáltatókkal, az NKB-kkal, az ESR-rel és az Eurostattal való együttműködés

Áprilisban az EKB kiigazított néhány adatszolgáltatási követelményt, és kérte az NKB-kat és az adatszolgáltatókat, hogy találjanak pragmatikus megoldásokat a meglévő jogi kereteken belül az adatszolgáltatás adatszolgáltatók számára kezelhető keretek között tartása érdekében, miközben fenntartják a statisztikai információk célnak megfelelő minőségi szintjét.[58] Ezenkívül az EKB szorosan együttműködött az NKB-kkal, az Eurostattal és nemzeti statisztikai hivatalokkal is, hogy közös mérséklő megközelítéseket dolgozzanak ki az adatforrásokat és becslési módszereket illetően, a minőségvesztés, valamint a potenciális ország- és regionális összehasonlíthatósági problémák minimalizálása érdekében.

Az EKB által gyűjtött aprólékos adatok részletes és jól időzített elemzést tettek lehetővé

Az EKB és NKB-k által gyűjtött aprólékos adatok révén biztosított rugalmasság az EKB Kormányzótanácsa által a pandémia hatásainak való ellenállás érdekében elfogadott számos szakpolitikai intézkedés kidolgozása szempontjából is hasznos volt. Az EKB az adatszolgáltatását is átdolgozta, hogy képes legyen helyesen kalibrálni a szakpolitikai reakcióját, ideértve például:

  • a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekben részt vevő bankoktól gyűjtött hitelezési adatok feldolgozását;
  • euroövezeti országok államkötvényei bruttó kibocsátásaira, beváltásaira és állományaira vonatkozó napi adatok generálását az EKB eszközvásárlási programjainak kalibrálásához.

6. keretes írás
Az €STR megfelelése az IOSCO elveinek

Az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által kidolgozott elveknek való megfelelés biztosítja, hogy a rövid lejáratú eurokamatláb (€STR) ellenőrzési keretrendszere a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követi.

2020. szeptember 30-án az EKB kiadta megfelelőségi nyilatkozatát arról, hogy az €STR összhangban van az IOSCO elvekkel. A nyilatkozat a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló társaság általi külső audit részeként független igazolást nyert.

Az EKB €STR-re vonatkozó irányítási, minőségügyi és elszámoltathatósági eljárásai – ahol releváns és helyénvaló – az IOSCO elveit alkalmazzák annak biztosítása érdekében, hogy a nemzetközi legjobb gyakorlattal összhangban egy eredményes és átlátható ellenőrzési keretrendszer valósuljon meg az €STR meghatározására alkalmazott eljárás integritásának és függetlenségének védelmére. A nyilatkozat áttekintést ad arról, hogy az EKB miként kezeli az €STR-t, önértékeléssel szolgál az egyes IOSCO elveknek való megfeleléséről, továbbá leírja a vonatkozó kereteket és eljárásokat.

7. keretes írás
Nemzetközi statisztikai standardok felülvizsgálata

Az EKB és NKB-k munkatársai közreműködnek nemzeti számlák és fizetésimérleg-statisztikák módszertani kereteiről szóló két, központi banki politikák és funkciók szempontjából fontos nemzetközi kézikönyv aktualizálásának folyamatában.

A nemzetközi statisztikai standardok fogalmak, meghatározások, osztályozások, számviteli szabályok és más olyan vonatkozó iránymutatások harmonizált egységét jelentik, amelyek áthatják a hivatalos gazdasági statisztikák összeállítását, hogy alkalmassá tegyék azokat döntéshozatali, elemzési és kutatási célokra. Meghatározzák, hogy mely gazdasági folyamatokat és pozíciókat ragadják meg az olyan makrogazdasági mutatók, mint a GDP, az adósság vagy a folyó fizetési mérleg, és miként történik ezek rögzítése.

Mivel a gazdasági statisztikák minden területét felölelik, és a világon minden adat-összeállító számára elérhetőek, a standardok elősegítik az összehasonlíthatóságot statisztikai tárgykörökre, valamint nemzeti és nemzetközi gazdasági területekre kiterjedően. Az EKB által használt minden gazdasági adat és statisztika a standardokon alapul.

2020 márciusában az illetékes nemzetközi szervek – az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsága és az IMF Fizetésimérleg-statisztikai Bizottsága – úgy döntött, hogy elindítja a standardok rendszere két kézikönyvének, a Nemzeti számlák rendszerének, valamint a Fizetési mérleg és nemzetközi befektetési pozíció kézikönyvének a felülvizsgálatát. A felülvizsgálat olyan jelenségekkel fog foglalkozni, mint a globalizáció, a digitalizáció, a pénzügyi közvetítés új formái és az éghajlatváltozás, és ezek lefedésére megfelelő statisztikai kezeléseket fog létrehozni. E folyamatok jelentős következményekkel járnak a központi banki politikákra és funkciókra nézve, és hatásaikat figyelembe veszik például az EKB monetáris politikai stratégiájának folyamatban levő felülvizsgálatával összefüggésben.

Tekintettel a standardok fontosságára a KBER számára, az EKB és NKB-k munkatársai – nemzetközi szervezetek, statisztikai hivatalok és más nemzeti hatóságok szakértőivel együtt – közreműködnek az aktualizálási folyamatban. A tervek szerint az új standardok 2025-re készülnek el, majd ezt követően beépülnek az európai statisztikai jogszabályokba, ideértve az EKB jogszabályait.

8 Az EKB kutatási prioritásai

A COVID-19 pandémia 2020 folyamán a kutatási tevékenységekre is kihatással volt, ösztönözve a gazdasági feltételek valós idejű értékelését és a szakpolitikai alternatívák értékelését szolgáló eszközök finomításának szentelt kutatást. Ugyanakkor a rendes kutatási hálózatok és munkacsoportok folytatták munkájukat. A tudományos világgal való együttműködést eleinte korlátozta a járvány, de az év második felében a tevékenységek folytatódtak.

8.1 A COVID-19-cel kapcsolatos tevékenységek

Erőfeszítések a gazdasági és pénzügyi feltételek valós idejű értékelését szolgáló eszközök finomítására

A COVID-19 járvány fokozta a gazdasági és pénzügyi feltételeknek a gyorsan változó körülmények jobb, valós idejű megragadása érdekében történő figyelemmel követését szolgáló eszközök finomítását célzó erőfeszítéseket.

Erre példa a havi és heti konjunktúramutatók fejlesztése. Miközben az utóbbi évtizedben a havi mutatók standard eszközzé váltak a gazdasági előrejelzés terén, az elemzést most heti gyakoriságúvá fokozták részben webalapú forrásokból származó többféle új adat felhasználása révén (lásd a 8. keretes írást).

Hasonlóképpen, a pénzügyi stressz mutatóit is finomították, hogy hetente felmérjék az euroövezeti pénzügyi fragmentáció kockázatait. E mutatók arra utalnak, hogy a COVID-19 pandémia kezdetben erős fragmentációt okozott, amely közel volt a 2008-as globális pénzügyi válság és a 2012-es euroövezeti államadósság-válság idején látott szintekhez.[59] Ugyanakkor a gyors gazdaságpolitikai válaszoknak, valamint a pénzügyi védőhálók és az elmúlt tíz évben végrehajtott reformok által teremtett ellenálló képességnek köszönhetően az euroövezeti pénzügyi fragmentáció 2020 szeptemberének közepére nagyjából visszatért a válság előtti szintekre.

A fogyasztói várakozások új online felmérése tájékoztatással szolgált a háztartások hangulatáról és a munkaerő-piaci feltételekről

Egy másik fontos információforrás volt az EKB fogyasztói várakozási felmérése (CES), amely egy új, 2020 elején indított és még mindig kísérleti szakaszban levő online felmérés. A felmérés rendszeres tájékoztatást ad a háztartások hangulatáról és várakozásairól, fogyasztási és megtakarítási terveiről, valamint a munkaerő-piaci feltételekről. Jellemzője a magas fokú időszerűség, továbbá az euroövezeti országokra, különösen a négy legnagyobb országra kiterjedő harmonizáció.[60]

A felmérés országonkénti eltéréseket talált a háztartások pénzügyi aggodalmai terén

Az új felmérés nagyon értékesnek bizonyult a háztartási szektor figyelemmel követésében a COVID-19 kitörése folyamán. Megkérdezték például a háztartásokat a pandémiából eredő pénzügyi következmények súlyosságáról. A válaszok országonkénti eltérésekről tanúskodnak a háztartások pénzügyi aggodalmai terén (lásd a 24. ábrát). Például a spanyol és – kisebb mértékben – az olasz háztartások súlyosabb pénzügyi következményekről számoltak be, mint a német vagy holland háztartások.

24. ábra:

Háztartások aggodalmai a COVID-19 pénzügyi következményeivel kapcsolatban

(átlagos pontszámok)

Forrás: EKB.
Megjegyzések: Az ábra a háztartások alábbi kérdésre adott válaszainak átlagos pontszámát mutatja: „Mennyire aggódik Ön a koronavírus (COVID-19) hatása miatt az Ön háztartásának pénzügyi helyzetét illetően?”, és a válaszok 11 fokozatú, 0-tól („Egyáltalán nem aggódik”) 10-ig („Módfelett aggódik”) terjedő skáláján alapul. Az ábrán a 2020. áprilisi, júliusi és októberi eredmények láthatók.

... valamint a háztartások demográfiai és gazdasági jellemzőitől való függőséget

Ezenkívül a felmérés arra utal, hogy sebezhetőbbek a COVID-19 okozta sokkal szemben azok a háztartások, amelyek tagjai fiatalok, alacsony a jövedelmük, ideiglenes munkájuk van vagy korlátozott a hitelhez való hozzáférésük. A pénzügyek miatt jobban aggódó háztartások hajlamosak arányosan jobban csökkenteni a kiadásaikat. Ugyancsak jellemző, hogy kevesebbet fogyasztanának a jövőbeli transzferekből, amelyeket állami támogatási programok részeként kaphatnak. Ezek a megállapítások a makrogazdasági feltételek pandémia idején történő stabilizálása érdekében hozott nagyon célzott és specifikus fiskális politikai intézkedések fontos szerepére utalhatnak.

8.2 Kutatási hálózatok

A kutatási klaszterek folytatták rendes tevékenységüket

A rendes kutatási hálózatok folytatták a kutatási törekvések összehangolását a Központi Bankok Európai Rendszerén (KBER) belül, és fenntartották a kapcsolatokat tudományos kutatókkal. Nevezetesen, a KBER három, monetáris politikával, pénzügyi stabilitással és az euroövezeti gazdaságok strukturális problémáival foglalkozó kutatási klasztere műhelytalálkozókat szervezett e területek legsürgetőbb ügyeiről. A jövőt illetően a klaszterek az alacsony növekedéssel, alacsony inflációval, éghajlatváltozással és pénzügyi technológiai innovációval jellemzett környezetből eredő kihívások kezelésére vonatkozó kutatások előnyben részesítését tervezik.

A monetáris politikai, makroprudenciális szabályozási és pénzügyi stabilitási kutatási munkacsoport előrehaladást ért el

2020-ban a monetáris politikai, makroprudenciális szabályozási és pénzügyi stabilitási munkacsoport számos, a makroprudenciális politikák hatásait vizsgáló projektet valósított meg. A hitelfelvevőn alapuló makroprudenciális intézkedések egyenlőtlenségre gyakorolt hatása volt az egyik kutatási irányvonal.[61] Miközben az ilyen intézkedések potenciálisan növelhetik az egyenlőtlenséget azzal, hogy nehezebbé teszik a hitelfelvételt az alacsonyabb jövedelműek számára, válságok idején csökkenthetik is azt, a válság sebezhető csoportokra gyakorolt hatásának mérséklésével. Projektek másik csoportja azt tanulmányozta, hogy – a pénzügyi stabilitásra és az egyensúlyi kamatlábra gyakorolt hatásukkal – a makroprudenciális politikák miként befolyásolják a monetáris politika transzmisszióját, valamint, hogy – a pénzügyi közvetítők kockázatvállalására gyakorolt hatása révén – a monetáris politika hogyan befolyásolja a makroprudenciális politikák szükségességét. Egy harmadik kutatási irányvonal a monetáris és makroprudenciális politikák összehangolásának előnyeire fókuszált.

A PRISMA kutatási hálózat az egyes árváltozások gyakoriságát és a fogyasztói árak mérésével kapcsolatos kérdéseket vizsgálta

Az árazási mikroadat-elemzési hálózat (PRISMA) az egyes cégek és kiskereskedők ármegállapító magatartását tanulmányozza mikro áradatkészletek felhasználásával. 2020-ban a csoport az egyes árváltozások gyakoriságát elemezte az inflációs folyamat jobb megértése érdekében, frissítve az infláció ragadósságát vizsgáló hálózat (Inflation Persistence Network – IPN) által a 2000-es évek elején szolgáltatott bizonyítékokat. Ugyancsak vizsgálta a hivatalos fogyasztóiár-indexek számításának alapjául szolgáló adatokat.

A Háztartási pénzügyi és fogyasztási hálózat bemutatta 2017-re vonatkozó felmérését

A Háztartási pénzügyi és fogyasztási hálózat 2020 márciusában közzétette a háztartások pénzügyi és fogyasztási helyzetéről szóló felmérés (HFCS) harmadik hullámának (2017) eredményeit. Miközben az euroövezeti háztartások medián nettó vagyona 2014 és 2017 között nagyjából stabil maradt, a háztartások széles alapokon nyugvó jövedelemnövekedést értek el, a mediánjövedelmek 4,1%-os emelkedésével. Emellett a nettó vagyon koncentrációja a leggazdagabb euroövezeti háztartások között változatlan maradt ebben az időszakban, miközben a leginkább eladósodott euroövezeti háztartások a finanszírozási nyomások enyhülését tapasztalhatták. Az adatok hozzá fognak járulni a monetáris politikai transzmisszióban és a háztartásokra nehezedő pénzügyi nyomásokban meglevő heterogenitások megértéséhez.

A CompNet azt tanulmányozta, miként versenyeznek az európai vállalatok a COVID-19 miatti kihívásokkal tele globális környezetben

A KBER olyan független kutatási hálózatokkal is kapcsolatokat ápol, mint a Versenyképességi Kutatási Hálózat (CompNet), amely a versenyképességre és termelékenységre vonatkozó kutatás és szakpolitikai elemzés központja. 2020-ban a CompNet két virtuális konferenciát szervezett, a Národná banka Slovenskával, illetve az EKB-val. Az első konferencia a fenntartható fejlődést, a cégek teljesítményét és a versenyképességi politikákat vizsgálta a kicsi, nyitott gazdaságokban. A második a COVID-19 pandémia nemzetközi kereskedelemre és tőkeáramlásokra gyakorolt hatásait, valamint e folyamatok európai cégeket érintő következményeit tárgyalta. Ezenkívül a CompNet új kutatást is publikált termelékenységgel kapcsolatos ügyekben a 2020-as Cégtermelékenységi jelentésben (Firm Productivity Report).

8.3 Konferenciák és kiadványok

A konferenciatevékenység 2020 első felében leállt, de aztán új formában folytatódott

Az év első felében a tudományos világgal való együttműködést korlátozta a járvány, és sok rendszeres konferenciát töröltek vagy halasztottak el, ideértve az EKB központi banki fórumát, amelyre június/júliusban került volna sor Sintrában, de ehelyett online eseményként tartották meg novemberben. A konferenciatevékenység az év második felében virtuális eseményekkel indult újra, nevezetesen az EKB éves kutatási konferenciájával és a monetáris politikai konferenciával. Mindkét konferencián a COVID-19-re adható szakpolitikai válasz alternatíváit tárgyalták, de a monetáris politikai transzmisszióval és a pénzügyi piaci struktúrákkal kapcsolatos innovatív kutatás is téma volt.

A kutatói tanulmányok kiadását nem befolyásolta a COVID-19

2020-ban az EKB munkatársainak 161 írása jelent meg az EKB Working Paper Series (EKB-Füzetek) sorozatában. Ezenkívül számos inkább szakpolitikai irányultságú vagy módszertani tanulmány került kiadásra az EKB Occasional Paper Series (Műhelytanulmányok), Statistics Paper Series (Statisztikai tanulmányok) és Discussion Paper Series (Vitairatok) elnevezésű sorozataiban. Az EKB számos kutatási tevékenysége eredményeként tanulmányok is megjelenésre kerültek tudományos folyóiratokban, miközben néhány anyag – ideértve az EKB kutatási közlönyében (Research Bulletin) megjelent 13 cikket – általánosabb közönséget célzott meg.

8. keretes írás
A gazdaság megfigyelése valós időben

A gazdaság „szinkronidejű becslése” a közgazdasági elemzés régi keletű feladata. Az euroövezetben a negyedéves GDP első hivatalos közlése általában a negyedév vége után mintegy négy héttel történik. Eközben a közgazdászoknak a gazdasági tevékenységet különféle havi mutatókat – úgymint ipari termelés vagy üzleti és fogyasztói felmérések – használva kell értékelniük. Az információk e mutatókba sűrítését szolgáló statisztikai módszerek alkalmazása fontos szerepet játszik ebben az értékelésben.

A COVID-19 járvány növelte a gazdasági tevékenység valós idejű értékelésének szükségességét. Az EKB és nemzeti központi bankok kutatói fokozták a nagy gyakoriságú adatok kiaknázására irányuló erőfeszítéseiket, hogy aktuálisabb becsléseket készítsenek a gazdasági tevékenységre vonatkozóan. Miközben a hagyományos mutatók havi gyakorisággal állnak rendelkezésre, a big data forradalom most gazdasági tevékenységre vonatkozó olyan heti vagy akár napi gyakorisággal elérhető mutatókat kínál, mint az online fizetési adatok, közlekedési adatok (teherautó-útdíjak), elektromosáram-fogyasztás, légszennyezés, Google keresési adatok és sok más.[62]

Ezek az adatok igen értékesnek bizonyultak a gazdaság mérésében a járvány idején. Az A) ábrán látható index például – a negyedéves GDP szintjeivel együtt – az euroövezeti gazdasági tevékenység heti valós idejű értékelését mutatja, egy sor heti adatot kombinálva a hagyományos havi mutatókkal. Az index 2019 decemberében 100-nak megfelelő szintre van normálva. A heti index azt mutatja, hogy az euroövezet gazdasága meredek recesszióba süllyedt 2020 márciusának első hetében, amikor korlátozó intézkedéseket vezettek be, és április utolsó hetében ért el egy mélypontot, mielőtt fokozatos fellendült, amikor az intézkedéseket megszüntették. Ezt követően a konjunktúra stabil maradt az év folyamán.

A. ábra:

Heti euroövezeti aktivitásiszint-követő és negyedéves GDP

(index: 2019. december = 100)

Forrás: EKB, Google, Eurostat, Markit és a nemzeti statisztikai hivatalok.
Megjegyzések: A kék vonal a követő szintjét jelenti heti gyakoriság mellett. A piros vonal a negyedéves GDP szintjét mutatja. Az aktivitáskövető 2019. december = 100-ra normálva, míg a GDP 2019 negyedik negyedéve = 100-ra normálva.

9 Jogi tevékenységek és feladatok

Ez a fejezet foglalkozik az Európai Unió Bíróságának (EUB) az EKB-ra vonatkozó illetékességével, tájékoztat az EKB véleményeiről és az azon kötelezettségnek való meg nem felelés eseteiről, hogy ki kell kérni az EKB véleményét a hatáskörébe tartozó jogszabálytervezetekről, továbbá beszámol a monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalmának való megfelelés EKB általi figyelemmel követéséről.

9.1 Az Európai Unió Bíróságának az EKB-ra vonatkozó illetékessége

Az EUB egyetértett az EKB-val, hogy a Kormányzótanács nagyfokú döntési szabadságot élvez tanácskozásai eredményének bizalmas kezelését illetően

2019. december 19-én és 2020. október 21-én a Bíróság másodfokon két ítéletet hirdetett a Kormányzótanács tanácskozásai eredményének titkosságával kapcsolatban (C-442/18. P., illetve C-396/19. P. sz. ügyek). Az ügyek két, a Kormányzótanács arról szóló döntéséhez való nyilvános hozzáférésre vonatkozó kérésből erednek, amely döntéssel az felfüggesztette egy hitelintézet (a Banco Espírito Santo) monetáris politikai hiteleszközökhöz való hozzáférését. Többek között a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank alapokmánya 10.4. cikke, valamint az EKB/2004/3 határozat 4. cikk (1) bekezdés a) pontja első franciabekezdése alapján az EKB megtagadta a Kormányzótanács jegyzőkönyve azon részéhez való hozzáférést, amely rögzíti a Banco Espírito Santo részére monetáris politikai műveletek útján nyújtott hitel összegét. Másodfokon a bíróság elfogadta az EKB érveit, és hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéleteinek megtámadott részét. A két ítélet fontos precedenst teremt a Kormányzótanács tanácskozásainak eredményéhez való nyilvános hozzáférést illetően. A Bíróság szerint a tanácskozások kimenetele – mint maguk a tanácskozások – titkos, és titkos is marad, hacsak a Kormányzótanács úgy nem dönt, hogy az eredményt teljes egészében vagy részben nyilvánossá teszi. Tanácskozásai eredményének nyilvánosságra hozatala „a Kormányzótanácsra ruházott kizárólagos hatáskör”. Az eljárás eredményét rögzítő dokumentumok közzétételének megtagadásakor az EKB indokolása – felidézve a tényt, hogy a kért dokumentum a jegyzőkönyv része – megfelelő. A tanácskozások eredménye hozzáférhetővé tételének megtagadására nem vonatkozik az a további feltétel, hogy az EKB bizonyítsa, a hozzáférhetővé tétel miként „sértené a közérdek védelmét.”

Az SSM-keretrendelet – főszabály szerint – a szankciót kiszabó határozatoknak a bírságolt megnevezésével való közzétételét írja elő

2020. július 8-án a Törvényszék kihirdette első négy ítéletét az EKB szankciót kiszabó határozataira vonatkozóan. A T-203/18. sz. ügyben (VQ kontra EKB) a Törvényszék elutasította a felperes által benyújtott valamennyi jogalapot. Nevezetesen, úgy döntött, hogy az EKB nem mulasztott el az arányosság elvének megfelelni a szankció kiszabásakor és a bírság közzétételekor. A Törvényszék azt is tisztázta, hogy a jogi keret előírja a szankciót kiszabó határozatoknak a bírságolt megnevezésével való közzététele elvét a megsemmisítés iránti kereset előterjesztésére rendelkezésre álló időszak lejárta előttre is. Három másik ügyben (T-576/18., T-577/18. és T-578/18.) a Törvényszék részben hatályon kívül helyezte az EKB szankciót kiszabó három határozatát a Crédit Agricole S.A.-ra és két leányvállalatára vonatkozóan. A Törvényszék úgy találta, hogy a felperesek megsértették az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (3) bekezdését, amelyet úgy kell értelmezni, hogy a hitelintézetnek meg kell szereznie az illetékes hatóságok engedélyét, mielőtt tőkeinstrumentumait elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősíti. Mindazonáltal semmissé nyilvánította a szankciókat azon az alapon, hogy a megtámadott határozatok nem közöltek elegendő részletet az EKB által a kirótt bírság összegének meghatározásakor alkalmazott módszerről. A felperesek fellebbeztek e bírói döntések ellen az EUB-nál (C-456/20. P., C-457/20. P. és C-458/20. P. sz. ügyek).

Az EUB megerősítette az EKB nyilvános hozzáférési rendje „mérlegelési térre” vonatkozó kivételének széles terjedelmét

2020. december 17-én az EUB teljes egészében elutasította Fabio De Masinak és Yanis Varoufakisnek a Törvényszék ítélete elleni fellebbezését (C-342/19. P.). Az utóbbi, 2019. március 12-i ítélet megerősítette, hogy az EKB-nak jogában állt egy 2015-ben beszerzett külső jogi véleményhez való nyilvános hozzáférés meg nem adására vonatkozó döntését az EKB/2004/3 (2004/258/EK) határozat 4. cikke (3) bekezdése első albekezdése szerinti „mérlegelési térre” vonatkozó kivételre alapozni. Az EUB úgy döntött, hogy a „mérlegelési térre” vonatkozó kivétel nem korlátozódik egy adott döntéshozatalieljáráshoz kapcsolódó dokumentumokra, hanem az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkében meghatározott központi banki függetlenség elvéhez kötötte azt. A Bíróság emlékeztetett arra, hogy az EKB-nak képesnek kell lennie feladatai céljainak eredményes követésére a Szerződés és a KBER alapokmánya által ezen okból ráruházott specifikus hatáskör független gyakorlása révén. Ezenkívül megerősítette, hogy egy dokumentumra kiterjedhet az EKB/2004/3 határozatban megállapított több kivétel is, és az EKB/2004/3 határozat 4. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdése szerinti jogi tanácsadási kivétel nem lex specialis a viszonylag széles „mérlegelési térre” vonatkozó kivételt illetően. Végül, az EUB tisztázta, hogy a „mérlegelési térre” vonatkozó kivétel nem követeli meg az EKB-tól annak megállapítását, hogy a szóban forgó dokumentum nyilvánosságra hozatala súlyosan sértené döntéshozatalieljárását.

Az EUB deklarálta, hogy Szlovénia megszegte az EKB irattárainak sérthetetlenségét dokumentumoknak a Banka Slovenije helyiségeiben való lefoglalásával

2020. december 17-én a Bíróság – nagytanácsban eljárva – az Európai Bizottság által Szlovénia ellen indított kötelezettségszegési eljárásban (C-316/19.) deklarálta, hogy a KBER és az eurorendszer feladatainak ellátásához kapcsolódó dokumentumok 2016. júliusi, a Banka Slovenije helyiségeiben történt egyoldalú lefoglalásával Szlovénia nem teljesítette az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 2. és 22. cikkéből eredő, az Európai Unió irattárai sérthetetlensége tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségét. Tekintettel az erősen integrálódott rendszerre, amelyben az EKB működik, a Bíróság úgy értelmezte az Európai Unió irattárainak terjedelmét, hogy azokba beletartozik minden dokumentum, amelyet az EKB vagy a nemzeti központi bankok (NKB-k) készítettek, feldolgoztak vagy továbbítottak a KBER és az eurorendszer feladatainak ellátásával kapcsolatban, függetlenül attól, hogy a dokumentumok az EKB-nál vagy az NKB-knál vannak. Ennélfogva az EKB-val való előzetes koordináció nélkül a nemzeti hatóságok nem foglalhatnak le dokumentumokat az NKB-knál. Ezenkívül a Bíróság deklarálta: azzal, hogy elmulasztott megfelelően együttműködni az EKB-val az említett jogsértés jogellenes következményeinek megszüntetése érdekében, Szlovénia nem teljesítette a lojális együttműködésre vonatkozó kötelezettségét sem.

9.2 EKB-vélemények és a meg nem felelés esetei

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikk (4) bekezdése és 282. cikk (5) bekezdése előírja az EKB-val történő konzultációt az EKB hatáskörébe tartozó bármely európai uniós vagy nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban. Az EKB minden véleményét közzéteszik az EUR-Lex honlapján. Az EKB európai uniós jogszabálytervezetekre vonatkozó véleményeit az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelentetik. 2020-ban az EKB hat véleményt fogadott el a hatáskörébe tartozó javasolt Európai Uniós jogi aktusokról és 31 véleményt nemzeti jogszabálytervezetek kapcsán.

Az egyeztetés elmulasztásának egyértelmű és fontos esetei

[Jogszabálytervezetekre vonatkozóan az EKB-tól való véleménykérés kötelezettsége be nem tartásának öt esetét regisztrálták,[63] ebből négy volt nemzeti jogszabállyal, egy pedig uniós jogszabállyal kapcsolatos. Négy eset egyértelműnek és fontosnak minősült. Két eset halasztott hiteltörlesztésre vonatkozó szlovén jogszabállyal és a COVID-19 miatt a szlovén gazdaságot érintően hozott likviditási intézkedésekkel kapcsolatos. Ezek az esetek egyértelműnek és fontosnak minősültek a nemzeti központi bankra, a szlovén hitelintézetek tőke- és likviditási helyzetére, az eurorendszer monetáris politikai műveleteire, valamint a monetáris finanszírozás Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikkében rögzített tilalmának való megfelelésre gyakorolt potenciális hatásuk miatt. Egy másik eset egy elektronikus fizetési eszközökkel történt vásárlások visszatérítési mechanizmusára vonatkozó olasz jogszabálytervezettel volt kapcsolatos, és a fizetési eszközökre – különösen a készpénzre – gyakorolt hatása miatt minősült egyértelműnek és fontosnak. Az uniós jogi eset a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról szóló rendelettel volt kapcsolatos, és egyértelműnek, valamint fontosnak minősült az EKB-ra és az NKB-kra a SURE hitelek lebonyolításával kapcsolatban gyakorolt lehetséges hatása miatt. Az EKB maradéktalanul méltányolja, hogy tekintettel a pandémiából eredő szükséghelyzetre égetően sürgős volt lezárni a jogalkotási folyamatot a két szlovén ügyben és az EU SURE ügyben, a SURE esetében ideértve a SURE-nak az eurocsoport által magállapodott három rövid távú biztonsági háló részeként való gyors működésbe hozatala szükségességét.

Az EKB uniós jogszabálytervezetekre vonatkozó véleményeket fogadott el

Az EKB véleményeket fogadott el európai uniós javaslatokról a prudenciális és értékpapírosítási keretek COVID-19 pandémiára reagáló módosításaira, valamint egy saját kezdeményezésű véleményt a SURE szerinti hitelek EKB és NKB-k általi bonyolítására vonatkozóan. Az EKB elfogadott egy véleményt egy uniós javaslatról, amely bizonyos harmadik országbeli deviza referenciamutatók kivételére, valamint bizonyos megszűnő referenciamutatókat felváltó referenciamutatók meghatározására vonatkozott. Továbbá véleményeket fogadott el egy uniós javaslatról a CFA frankkal és a Comore-szigeteki frankkal kapcsolatos árfolyamügyeket illetően, valamint egy új EKB igazgatósági tag kinevezéséről.

Az EKB véleményeket fogadott el a nemzeti jogszabálytervezetekről

Az EKB véleményeket fogadott el nemzeti központi bankokra vonatkozó nemzeti jogszabálytervezetekről a következő témákban: a Sveriges Riksbank javasolt átfogó reformja; a Hrvatska narodna banka intézményi és pénzügyi függetlensége; a Banco de Portugal elnöke és igazgatótanácsi tagjai kinevezési kritériumainak és a De Nederlandsche Bank döntéshozó testületi tagjai kinevezési eljárásának változásai; az Eesti Pank felügyeleti testületének és a Sveriges Riksbank általános tanácsának reformja; az EKB és a Hrvatska narodna banka, illetve a Bolgár Nemzeti Bank közötti szoros együttműködés az egységes felügyeleti mechanizmuson belül; az Eesti Pank szerepe védelmi helyzetekben és a Latvijas Banka tanácsa tagjainak felmentése a kötelező katonai szolgálat alól; a Hrvatska narodna banka szerepe a horvát bankszektor finanszírozása átlagos költsége nemzeti referencia-kamatlábának számításában; a Central Bank of Ireland szerepe részvénykönyvvezetőként egyes pénzügyi szervezetek tényleges tulajdonosi nyilvántartása számára; a Banco de España szerepe a virtuálisfizetőeszköz-szolgáltatók pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni regisztrációs követelményeknek való megfelelésének felügyeletében; a Görög Nemzeti Bank szerepe az egységes eurofizetési térségből (SEPA) adódó bizonyos követelményeknek való megfelelés biztosításában; a De Nederlandsche Bank szerepe Hollandia Pénzügyi Stabilitási Bizottságában; sürgősségi likviditási támogatás nyújtása banknak nem minősülő gazdálkodó egységek számára a Lietuvos bankas által; rövid távú likviditás biztosítása a Banca Naţională a României által a Bankbetétgarancia-alapnak; adatgyűjtés és -megosztás a Danmarks Nationalbank által; hitelintézetek felszámolóinak joga, hogy számlákon pénzeket tartsanak a Latvijas Bankánál; valamint a vonatkozó tagállamok Nemzetközi Valutaalappal szembeni kötelezettségeinek finanszírozása a Görög Nemzeti Bank, a Banca d’Italia, a Central Bank of Malta és az Oesterreichische Nationalbank által.

Az EKB véleményeket fogadott el hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó nemzeti jogszabálytervezetekről, ideértve egy véleményt az EKB és a Hrvatska narodna banka közötti szoros együttműködésről az egységes felügyeleti mechanizmuson belül; két véleményt a Bolgár Nemzeti Bankkal való szoros együttműködésről; valamint egy véleményt egy luxemburgi hitelintézet által kibocsátott nyereségrészesedési jegyek tőkekövetelményéről.

Az EKB véleményeket fogadott el fizetési eszközökre vonatkozó nemzeti jogszabálytervezetekről, így postai fizetésekre vonatkozó belgiumi készpénzkorlátozásokról; készpénzszolgáltatások minimális szintjének biztosításáról Magyarországon és Svédországban; továbbá szakembereknek történő készpénzfizetések korlátozásairól Dániában.

Az EKB véleményeket fogadott el banki és pénzügyi szabályozásra, valamint a pénzügyi stabilitásra vonatkozó nemzeti jogszabálytervezetekről, ideértve a következőket: állami támogatás a betétgarancia rendszer részére Luxemburgban; egyes pénzügyi intézményekre kirótt különleges adó eltörlése Szlovákiában; megtakarítási számlákon elhelyezett összegek allokációjának pénzügyi intézmények általi azonosítása és jelentése Belgiumban; továbbá lakáshitelek makroprudenciális kockázatait korlátozó rendelkezések Németországban.

Az EKB véleményt fogadott el a bolgár leva hivatalos árfolyamára vonatkozó bolgár jogszabálytervezetről az árfolyam-mechanizmuson (ERM II) belül.

Az EKB véleményt fogadott el a fizetési mérleg statisztikai adatszolgáltatásáról szóló osztrák jogszabálytervezetről.

9.3 A monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalma

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 271. cikke (d) pontja értelmében az EKB feladata annak figyelemmel kísérése, hogy az EU nemzeti központi bankjai (NKB-i) megfelelnek-e a Szerződés 123. és 124. cikkében, valamint a 3603/93/EK és a 3604/93/EK tanácsi rendeletekben foglalt tiltásoknak. A 123. cikk megtiltja az EKB-nak és az NKB-knak, hogy folyószámlahiteleket vagy bármilyen más hitelt nyújtsanak kormányoknak és az EU intézményeinek vagy testületeinek, valamint, hogy az elsődleges piacon ezen intézmények által kibocsátott adósságinstrumentumokat vásároljanak. A 124. cikk megtilt minden olyan, nem prudenciális megfontoláson alapuló intézkedést, amely kormányok, valamint az EU intézményeinek és testületeinek pénzintézetekhez való kiváltságos hozzáférését biztosítja. Az EKB Kormányzótanácsával párhuzamosan az Európai Bizottság is figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok betartják-e a fenti rendelkezéseket.

Az EKB ugyancsak figyelemmel kíséri az EU központi bankjainak olyan másodlagos piacon történő adósságinstrumentum-vásárlásait, amely instrumentumokat a belföldi állami szektor, más tagállamok állami szektora, valamint az EU intézményei és testületei bocsátottak ki. A 3603/93/EK tanácsi rendelet vonatkozó részei szerint az állami szektor adósságinstrumentumainak másodlagos piacon történő megvásárlását tilos a Szerződés 123. cikke céljának kijátszására használni. Az ilyen vásárlások nem válhatnak az állami szektor közvetett monetáris finanszírozásának formájává.

Általában betartották a Szerződés 123. és 124. cikkében meghatározott tilalmakat

A 2020-ra vonatkozóan az EKB által lefolytatott ellenőrzés igazolta, hogy a Szerződés 123. és 124. cikkében foglaltakat általában tiszteletben tartották.

Az ellenőrzés feltárta, hogy 2020-ban a legtöbb NKB rendelkezett az állami szektor betéteire vonatkozó olyan kamatpolitikával, amely teljes mértékben megfelelt a kamatplafonoknak. Ugyanakkor néhány NKB-nak biztosítania kell, hogy az állami szektor betéteinek kamatlába ne haladja meg a plafont.

Az EKB továbbra is figyelemmel követi a Magyar Nemzeti Bank részvételét a Budapesti Értéktőzsdében, mivel a Budapesti Értéktőzsde többségi tulajdonának Magyar Nemzeti Bank általi 2015. novemberi megvásárlása még mindig úgy tekinthető, hogy monetáris finanszírozási aggodalmakra ad alkalmat.

Az Irish Bank Resolution Corporation-nel kapcsolatos eszközök Central Bank of Ireland általi csökkentése hosszú lejáratú változó kamatozású kötvények értékesítése révén 2020-ban egy lépés ezen eszközök szükséges teljes értékesítésének irányában. Az eladások megfelelő ütemben történő folytatása tovább mérsékelné a tartós és súlyos monetáris finanszírozási aggodalmakat.

10 Az EKB európai uniós és nemzetközi környezetben

2020-ban az EKB fenntartotta a szoros párbeszédet európai és nemzetközi partnereivel. Nagy hangsúlyt fektetett a kommunikációra az Európai Parlamenttel szembeni elszámoltathatóságával összefüggésben, hogy magyarázattal szolgáljon a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban meghozott példátlan intézkedésekre vonatkozóan. Az EKB konstruktív módon vett részt a G20 párbeszédeiben, és aktívan hozzájárult a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) zajló megbeszélésekhez, különösen a járvány hatásának témájában. Továbbra is együttműködött feltörekvő piacgazdaságok központi bankjaival.

10.1 Az EKB elszámoltathatósága

A függetlenség és az elszámoltathatóság ugyanannak az éremnek a két oldala

Részben azon képességének köszönhetően, hogy teljesen függetlenül cselekedhet, az EKB erős szakpolitikai válasszal tudott szolgálni a COVID-19 járvány idején. Mindezt egy demokratikus eljárás biztosította az EKB számára, lehetővé téve, hogy rövid távú politikai nyomásoktól mentesen teljesítse feladatait.[64] Ugyanakkor a függetlenség hatékony elszámoltathatósági mechanizmusokon alapul, biztosítva, hogy az EKB teljesítse mandátumát. Az EKB folytonosan törekszik az eredményes elszámoltathatósági gyakorlatok biztosítására, valamint arra, hogy magyarázattal szolgáljon tevékenységéről az európai emberek és azok európai parlamenti képviselői számára. Így ezek a gyakorlatok meghaladják az Európai Unió működéséről szóló szerződés 284. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeket. Ezeket kiegészítik az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálatok.

Amikor az EKB példátlan lépést tett a járvány kitörésekor, az EKB elnöke alkalmi eszmecserét tartott az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságának (ECON) képviselőivel. Erre a 2020-ban ugyanezen bizottság előtt tartott négy rendes meghallgatás mellett került sor, amelyek során az elnök kifejezetten tárgyalta a hatékony elszámoltathatósági gyakorlatok biztosításának legfőbb kritériumait is. Az EKB és az Európai Parlament megállapodott, hogy szorosabban együttműködnek az EKB stratégia-felülvizsgálatával összefüggésben.

Ezenkívül az EKB elnöke 2020 februárjában részt vett az EKB 2018-as Éves jelentéséről szóló plenáris vitában, és az alelnök 2020 májusában bemutatta az EKB 2019-es Éves jelentését az ECON-nak. Ezzel az eseménnyel kapcsolatban az EKB kiadta visszajelzését az Európai Parlament által a 2018-as Éves jelentésről szóló állásfoglalásának részeként szolgáltatott inputról. A rendszeres meghallgatásokon túl Fabio Panetta, az EKB Igazgatóságának tagja 2020 februárjában részt vett az Európai Parlamenti Héten, amely a gazdasági és monetáris unió elmélyítését és kiszélesítését tárgyalta, továbbá 2020 júliusában az euro nemzetközi szerepéről és 2020 októberében a digitális euróról az ECON-nal folytatott eszmecserékben. Ezenkívül az EKB válaszolt európai parlamenti képviselők 48 írásbeli kérdésére 2020-ban, ami jelentős növekedés az előző évhez képest.

A legfrissebb Eurobarometer felmérések azt jelzik, hogy az euroövezeti válaszadók 75%-a támogatja az eurót, és 40%-uk hajlamos bízni az EKB-ban.[65] Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az EKB-ba vetett bizalom még mindig sebezhető a gazdasági következményekkel szemben (potenciálisan beleértve a rajta kívülállóakat is), valamint, hogy az EKB-nak további konstruktív párbeszédet kell folytatnia az Európai Parlamenttel és a polgárokkal, hogy magyarázatot adjon döntéseire és meghallgassa aggodalmaikat.

10.2 Nemzetközi kapcsolatok

G20

Az EKB konstruktívan állt hozzá a G20-nak a COVID-19 válságra adandó megfelelő válaszra összpontosító kezdeményezéseihez

A COVID-19 járvány megjelenésével a G20 jóváhagyott egy átfogó cselekvési tervet, amely a válság gazdasági következményeinek tompítását, a globális pénzügyi rendszer védelmét és a szegény gazdaságok támogatását szolgáló vészhelyzeti politikákra összpontosított. A Párizsi Klubbal együtt megállapodott egy átmeneti adósságszolgálat-felfüggesztési kezdeményezésről (DSSI) a legszegényebb országok számára, valamint támogatta az adósságkezelésnek az adósságszolgálat-felfüggesztési kezdeményezésen (DSSI) túlmutató közös keretét. A válsággal járó új kihívások következtében ugyancsak fokozott munka folyt az infrastruktúra, valamint a pénzügyi kirekesztés felszámolása terén. A pénzügyi szektor problémáit illetően, és együttműködve a Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal, a G20 elkészített egy jelentést a hitelminősítő intézetek prociklikussága pénzügyi stabilitási következményeiről, valamint egy ütemtervet a globális határon átnyúló fizetési megállapodások elősegítésére. Ezenkívül a G20 megbeszéléseket tartott a globális stabil kriptopénzekről, amelyekkel kapcsolatban 2021-ben további munka várható. A digitális adózásról szóló párbeszédek 2021-re is áthúzódnak.

Az IMF-fel és a nemzetközi pénzügyi struktúrával kapcsolatos irányelvi kérdések

Elemzése és sürgősségi hitele révén az IMF haladéktalanul reagált a válságra.

Az EKB továbbra is aktív szerepet játszott a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszerről az IMF-nél és más fórumokon zajló tanácskozásokban, hozzájárulva perspektívájával az Európai Unió és az euroövezeti országok által felvett közös álláspontokhoz. E megbeszélések középpontjában elsősorban a COVID-19 járvány hatása állt.

Az IMF központi szerepet játszott a nemzetközi közösség válságra adott válaszában, különösen a gazdasági és pénzügyi helyzet elemzését illetően. Ezenkívül haladéktalanul számos intézkedést alkalmazott, ideértve vészhelyzeti finanszírozás nyújtását annyi országnak, mint korábban még soha, új rugalmas hitelkeretek biztosítását, adósságkönnyítést a legszegényebb tagjai számára, valamint egy új hitelezési eszköz, a rövid lejáratú likviditási keret bevezetését. A válsághelyzeti hitelezés az IMF meglévő 1 billió dolláros hitelezési kapacitásán belül folytatódott. E hitelezési kapacitást az IMF 2021. január 1-jén életbe lépett új hitelegyezménye megduplázásának és egy sor új kétoldalú hitelfelvételi megállapodásnak köszönhetően tartották fenn a következő évekre. Ugyanakkor az IMF forrásai iránti keresletet szoros felülvizsgálat alatt szükséges tartani. Az EKB támogat egy erőforrásokkal kellően ellátott IMF-et a globális pénzügyi védőháló középpontjában.

Tekintettel a járvány sok ország adóssághelyzetére gyakorolt hatására, az IMF fokozta adóssággal kapcsolatos munkaprogramja intenzitását. Megbeszélést kezdeményezett a nemzetközi struktúra javításáról az adósságválságok megoldása érdekében, és az államadóssággal kapcsolatos saját politikái további felülvizsgálatát célzó terveket tett közzé. Ezenkívül az IMF folytatta ötévenkénti átfogó felügyeleti felülvizsgálatát (ez egy olyan eljárás, amely meghatározza a felügyeleti prioritásokat 2020–2025-re), valamint a pénzügyiszektor-értékelési program (FSAP) áttekintését. Az utóbbit illetően a Központi Bankok Európai Rendszere Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának egy jelentése hozzájárult a nemzetközi vitához, és ajánlásokkal szolgált az FSAP-gyakorlatok húzóerejének növelése érdekében.

Nemzetközi központi banki együttműködés a feltörekvő piacgazdaságokkal

Az EKB továbbra is együttműködött a feltörekvő piacgazdaságok központi bankjaival.

A példátlan helyzet ellenére az EKB folytatta az együttműködést EU-n kívüli központi bankokkal, különösen a vezető afrikai, ázsiai és latin-amerikai központi bankokkal meglévő kétoldalú egyetértési megállapodások, valamint regionális központi banki szervezetekkel és az IMF-fel meglévő strukturált együttműködése révén. Ez az együttműködés tükrözi a globális érdeket az EKB elveiben, nézeteiben, elemzési kereteiben és munkafolyamataiban. A munkatársi és döntéshozói szinteken lefolytatott tanácskozások kiterjedtek az EKB irányelveire és alapvető feladataira, valamint technikai és irányítási kérdésekre. Ezen belül központi banki szempontból különös figyelmet kaptak a COVID-19-cel, az éghajlatváltozással és a digitalizációval kapcsolatos témák. Ezenkívül európai uniós intézményként az EKB továbbra is hozzájárult az EU bővítési folyamatához a Nyugat-Balkán azon országai központi bankjaival folytatott célzott tárgyalások révén, amelyeknél kilátásban van az EU-hoz való csatlakozás.

9. keretes írás
Az ERM-II-vel kapcsolatos fejlemények

2020. július 10-ln az akkori árfolyamán a bolgár leva és a horvát kuna az árfolyam-mechanizmus (ERM-II) tagja lett. E valuták felvétele az Európai Tanács 1997. június 16-i határozatában ismertetett eljárást követte, figyelembe véve olyan alapvető tényezőket is, mint a bankunió létrehozása. Az ERM-II-ben való részvétel kérvényezését megelőzően a bolgár és a horvát hatóságok számos előzetes szakpolitikai kötelezettségnek tettek eleget. Saját hatáskörében mind az EKB (bankfelügyelet és makroprudenciális politika), mind az Európai Bizottság (strukturális politikák) figyelemmel követte és értékelte e kötelezettségek teljesülését. A korábbi gyakorlattal összhangban Bulgária és Horvátország további szakpolitikai kötelezettségeket vállalt az ERM-II-be való belépéskor az euroövezethez való konvergencia fenntartható pályájának biztosítása céljából.[66] Az ERM-II-höz való csatlakozással párhuzamosan a két központi bank szoros felügyeleti együttműködésre lépett az EKB-val.[67] Az ERM-II-höz való csatlakozás az egyik előfeltétele annak, hogy egy ország bevezesse az eurót. Az adott valutának komoly feszültségektől mentesen kell részt vennie az ERM-II-ben, különös tekintettel arra, hogy legalább két évig nem értékelhető le az euróval szemben. Az összes konvergenciakritérium teljesítésének értékelését követően az euroövezetbe történő belépést az Európai Unió Tanácsának határozatával kell megerősíteni, a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.[68]

11 A kommunikáció és az elérés erősítése

„A jó kommunikáció az EKB hitelességének alapja, amely megerősíti legitimitásunkat azok szemében, akiket szolgálunk.”
Christine Lagarde, az EKB elnöke

A koronavírus-járvány számos hatása közül a legáthatóbbak egyike a példátlan mértékű bizonytalanság nemcsak a gazdaság és a társadalom egésze, hanem külön minden egyén számára is, ami szorongást és zavart okoz. Ilyen körülmények között a létfontosságú tájékoztatás és a bizalom megteremtése érdekében az állami hatóságok részéről elengedhetetlen a megbízható, tényeken alapuló, megfelelően időzített és egyértelmű kommunikáció. Ennek megfelelően az EKB 2020-ban kiigazította és fokozta kommunikációját, valamint bővítette az elértek körét. Jól időzített és könnyen hozzáférhető tájékoztatást nyújtott a piacok és a nagyközönség számára arról, hogy miként értékeli a gazdasági kilátásokat, valamint a jóváhagyott szakpolitikai intézkedésekről. A legfontosabb, hogy az EKB befektetett az intézkedései mögötti érvek, az intézkedések szándékolt hatása és az euroövezeti embereket, vállalkozásokat, bankokat és kormányokat szolgáló konkrét előnyök magyarázatába.

11.1 Kommunikáció a járvány idején

Az EKB a járvány korlátaihoz igazította kommunikációs stratégiáját, és a kommunikáció nagyobbik részét online csatornákra helyezte át

A pandémia arra késztette az EKB-t, hogy a különféle közönségek elérésének új módszereihez alkalmazkodjon. Innovatív kommunikációs formák révén továbbra is erőteljesen összpontosított a kommunikációra, és fenntartotta közönségei kellő tájékozottságát. Az EKB gondoskodott arról, hogy intézkedései technikai részleteit jól értsék a pénzügyi piacok és a szakértők, továbbá gyors válaszokat adott minden érdeklődésre. Az EKB ténykedésére vonatkozó, könnyen elérhető információkat tettek közzé az e célra rendelt koronaközpont honlapon.

Az új kommunikációs megközelítés egyik fő része a személyes összejövetelekről az online eseményekre, szemináriumokra és megbeszélésekre való átállás volt. Miközben az igazgatósági tagok a járvány kezdetén kevesebb beszédet mondtak és kevesebb interjút adtak, az EKB kibővítette kommunikációs eszközkészletét az EKB blog bevezetésével. A blog betekintést nyújt a legutóbbi szakpolitikai döntésekbe és trendekbe az euroövezeti gazdasággal kapcsolatban és azon túlmenően. Minden cikket az EKB szakpolitikai döntéshozói írnak. 2020-ban 19 blogbejegyzést tettek közzé, amelyek közül sok az EKB-nak a válságra adott válaszával foglalkozott. A 2019-ben bevezetett EKB podcast a szélesebb közönség elérésére használt másik fontos csatorna. 2020-ban kilenc epizódot kínált, amelyek témái a járványnak az EKB-ra, eljárásaira és működésére gyakorolt hatásaitól a központi bankoknak az éghajlatváltozással való küzdelemben betöltött szerepéig és egy digitális euro lehetőségéig terjedtek.

2020-ban az EKB központi banki fóruma, amelynek tárgya a központi bankok változó világban betöltött szerepe volt, szintén online csatornára költözött. Az új, stúdióelrendezést, interaktív elemeket és élő közvetítést hozó forma több nézőt vonzott, valamint megnövekedett számú csatlakozáshoz vezetett a közösségimédia-csatornákon, és az elnök beszédét a pandémiás vészhelyzetben folytatott monetáris politikáról különös figyelem kísérte. A korábbi évekhez hasonlóan a fiatal közgazdászok versenye bővítette a hozzáférést a fórumhoz, és érdeklődést keltett a fiatalabb közönség körében.

Az EKB látogatóközpontja – amelyet máskor gyakran keresnek fel iskolások és egyetemi hallgatók, hogy többet tudjanak meg az EKB-ról és filozófiájáról – kénytelen volt felfüggeszteni a személyes látogatásokat. Időközben az EKB virtuális túrát kínálva biztosította a látogatóközpont online elérhetőségét. A túrát virtuális valóságot szolgáltató készülékkel végigjárók még különlegesebb és lebilincselőbb élményben részesülnek.

A digitális csatornák központi szerepet töltenek be a kommunikációban a járvány idején. Az EKB online kínálatának fejlesztése, valamint a jelentősen megélénkült tevékenységei az EKB közösségimédia-csatornáin, ideértve az elnökét és más igazgatósági tagokét, segítettek az EKB által elért emberek számának növelésében és az EKB követői számára a fokozottabb online kapcsolódás fenntartását, 2,8 millió interakcióval a közösségi médiában. A célorientált online formátumok, mint az Európai ifjúsági rendezvény különösen a fiatalabb közönség számára bizonyultak vonzónak. Ezen a 2020 májusában tartott, az Európai Parlamenttel közösen szervezett rendezvényen Christine Lagarde elnök európai fiataloknak a pályafutásukkal kapcsolatos aggodalmaikra, Európa jövőjére, a digitalizációra és az éghajlatváltozásra vonatkozó kérdéseire válaszolt. Hasonlóképpen, az EKB erőfeszítései, hogy olyan tapasztalt kapcsolatépítő szervezetekkel vagy véleményvezérekkel létesítsen partnerséget, mint a Finanzfluss, amely egy pénzügyi műveltségi YouTube csatorna, segítettek az EKB-nak a fiatalabb közönséggel való kapcsolatok fejlesztésében és a fiatalok gondjainak kezelésében.

11.2 A kommunikáció mint kétirányú folyamat: az EKB meghallgatja Önöket

Az EKB odafigyel, és ezáltal biztosítja, hogy amit teszünk, megfeleljen az európai polgárok felfogásának és elvárásainak

Stratégia-felülvizsgálatának részeként az EKB kommunikációs gyakorlatait is értékeli. Az EKB céljait, stratégiáját és szakpolitikai döntéseit az érintettek széles körének szükséges értenie és támogatnia. Ezért az EKB úgy döntött, hogy nemcsak a technikai szakértőket és elemzőket kívánja elérni, hanem a szélesebb közönséget is. Elkötelezte magát, és odafigyel az európai polgárok elvárásaira, hogy jobban megértse gazdasági gondjaikat és kényszereiket, valamint azt, hogy az EKB miként tud cselekedni ezekkel kapcsolatban.

A legelső „az EKB meghallgatja Önöket rendezvény” házigazdája Christine Lagarde elnök és Philip R. Lane vezető közgazdász volt 2020 októberében. E virtuális esemény kilenc különböző szektorban (ideértve környezetvédelmi ügyeket, fenntarthatóságot, társadalmi jólétet, üzleti életet, vallást, kultúrát és átláthatóságot) 18 civil társadalmi szervezet 22 képviselőjét hozta össze.

A résztvevők hét különböző ország helyszíneiről távolról csatlakoztak a beszélgetéshez. A rendezvényt két ülés köré szervezték: az egyik az EKB monetáris politikájának és kommunikációjának hatásáról szólt, a másik a jövőbeli globális kihívásokról. A beszélgetések nyíltak és őszinték voltak.

Euroövezeti országokban nemzeti központi bankok által szervezett hasonló rendezvények további betekintést nyújtottak az euroövezet minden szegletében élő emberek aggodalmaiba és várakozásaiba.

Az érdekelt felek széles körének gondolatai és véleményei iránti tudakozódás érdekében az EKB egy online „Az EKB meghallgatja Önöket” portált is nyitott, hogy jobban megértse az embereknek az euroövezeti gazdasággal kapcsolatos perspektíváit és az EKB-val szembeni elvárásait. 2020-ban csaknem 4000, az EKB monetáris politikai stratégiájára vonatkozó észrevételt nyújtottak be a portálon keresztül.

„Az EKB meghallgatja Önöket” portál, „az EKB meghallgatja Önöket rendezvény” és a nemzeti központi bankok által szervezett események révén gyűjtött észrevételeket és inputot figyelembe veszik a stratégia-felülvizsgálat tanácskozásaiban 2021-ben.

Ezenkívül az EKB elindított egy webkonferencia-sorozatot civil társadalmi szervezetekkel. Az elsőre konferenciára 2020 szeptemberében került sor, témája a COVID-19 euroövezeti gazdaságra gyakorolt hatása és az EKB szakpolitikai válasza volt.

12 Szervezeti reziliencia és irányítás

Az EKB elkötelezett dolgozóinak ösztönzése, fejlődése és szerepvállalása iránt. A COVID-19 pandémia miatt megszaporodott kihívások ellenére az EKB 2020-ban is vonzott magához és tartott meg tehetséges embereket, támogatta folyamatos fejlődésüket, valamint további előrelépést ért el munkájában dolgozóival kapcsolatos számos kezdeményezésre és folyamatra vonatkozóan. Az EKB munkatársai az „Ismerd meg az embereinket” című részben osztják meg tapasztalataikat a különleges körülményekkel és kihívásokkal kapcsolatban, amelyekkel 2020-ban találkoztak.

Az EKB maradéktalanul elkötelezett az integritás és az irányítási standardok legmagasabb szintje iránt. Egy 2020-ban létrehozott, fejlett közérdekű bejelentési rendszer megerősíti az EKB közös értékek iránti elkötelezettségét, és ösztönzi a dolgozókat, hogy fenntartások nélkül felemeljék hangjukat.

12.1 Az emberi kiválóság felszabadítása rendkívüli körülmények között

Az emberek az EKB működésének középpontjában

A COVID-19 pandémia új kihívásokat hozott az EKB számára. 2020-ban a legfőbb prioritása a dolgozók egészségének és biztonságának biztosítása volt úgy, hogy közben támogatja őket a szakmai és személyes kötelezettségeik közötti egyensúly fenntartásában, és lehetővé teszi számukra, hogy munkájukban a lehető legjobban teljesítsenek.

Az EKB számos biztonsági intézkedést hozott, hogy megvédje alkalmazottait, és gondoskodjon mandátuma teljesítéséről. A járvány kezdetén az EKB – az EKB épületeiben kritikus feladatok elvégzéséhez szükséges személyzet kivételével – arra kérte munkatársait, hogy dolgozzanak távmunkában. Ezenkívül a dolgozók egy részét áttelepítette további támogatást igénylő kritikus funkciójú területekre.

Az EKB folyamatosan úgy igazította munkakörnyezetét, szabályait és irányelveit, hogy elősegítse munkatársai jóllétét, előmozdítsa szakmai fejlődésüket, és támogassa a befogadó környezetet, különösen az olyan kivételes körülmények között, mint a COVID-19 válság. Erre példa a szervezeten belüli rendszeres kommunikáció és tudatosságnövelés, fokozott érzelmi támogatás nyújtása orvosi és pszichológiai tanácsadás révén, valamint a rugalmas munkaidő és a gyermekgondozási támogatás. Ezenkívül az EKB meghosszabbított bizonyos szerződéseket, amelyek elérték lejárati idejüket. Az EKB-hoz csatlakozó új alkalmazottak felvétele többnyire személyes találkozás nélkül, távolról történt.

Az EKB 2020-ban is folytatta a szakmai előmenetel támogatására irányuló erőfeszítéseit. 2020 januárjában egy új szakmai előmeneteli rendszer került bevezetésre, amely megkönnyíti a munkatársak számára a szervezeten belüli szerepcserét horizontálisan vagy magasabb szintekre történő előléptetés révén. Az EKB távoli hozzáférésű szakmai fejlődési lehetőségeket is biztosított a munkatársak részére, például videókapcsolaton keresztül tartott képzések és tanfolyamok formájában. Ezért a vezetői képességek fejlesztése érdekében, ami a munkatársmenedzsmentben kulcsszereppel bír az EKB-nál, az EKB arra vonatkozó távoli coachingot és tanácsadást biztosított menedzserek és csapatkoordinátorok számára, hogy miként birkózzanak meg a COVID-19 válsággal és vezessenek virtuális vagy hibrid (virtuális és helyszíni) csapatokat. Más szervezetektől származó tippeket és legjobb gyakorlatokat ugyancsak megosztottak a munkatársakkal, továbbá egy e célra fenntartott, az EKB belső platformjain létrehozott teret, ahol a dolgozók és a vezetők eszmét cserélhetnek és kérdéseket tehetnek fel.

Az EKB elkötelezett egy olyan munkahely mellett, amely elősegíti a nyíltságot, a tiszteletet, a sokszínűséget és a befogadást, és 2020-ban tovább dolgozott e területeken. Támogatta a munkatársak közötti befogadó magatartást, ami kulcsfontosságú volt egy olyan munkakörnyezetben, amely túlnyomórészt virtuálissá vált. Ami a nemek egyensúlyát illeti, 2020-ban az EKB új stratégiát fogadott el, amely a nemek szerinti megoszlásra vonatkozó új célokból és egy sor, a nemi sokszínűséget támogató kísérő intézkedésből áll. Most először e célok egyaránt kiterjednek a felvételi és előléptetési döntésekre, valamint a női dolgozók teljes részarányára az EKB-nál.

4. ábra:

A női alkalmazottak felvételére, előléptetésére és teljes részarányára vonatkozó célok az EKB-ban

Forrás: EKB.
Megjegyzés: A női alkalmazottak részarányának mérése az állandó és határozott idejű munkakörökben foglalkoztatottak száma alapján történik.

A COVID-19 járvány ellenére az EKB folytatta a sokszínűségre és befogadásra vonatkozó tájékoztató tevékenységeit. Munkavállalói hálózatai segítségével ezen a téren több olyan fontos eseményhez kötődött, mint a nemzetközi holokauszt emléknap, a nemzetközi nőnap, a homofóbia, bifóbia, interszexfóbia és transzfóbia elleni világnap (IDAHOBIT), a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja, valamint a fogyatékos emberek világnapja. Ezenkívül 2020-ban az EKB örömmel fogadott egy új alkalmazotti hálózatot, melynek neve szülői hálózat. Küldetése a fokozott szervezeti tudatosság biztosítása a szülőkkel kapcsolatos témákban, valamint olyan szervezeti kultúra, irányelvek és szolgáltatások ösztönzése, amelyek a legjobban szolgálják a szülők és leendő szülők érdekeit és szükségleteit.

A jelenlegi rendkívüli környezetben a munkatársak jóllétének figyelemmel követése, valamint igényeik és aggodalmaik megértése érdekében az EKB úgy döntött, hogy rendszeres szervezeti pulzusvizsgálatokat tart. E pulzusvizsgálatok a COVID-19 pandémia idején folytatódnak, és lehetővé fogják tenni az EKB számára, hogy megfelelő intézkedéseket hozzon dolgozóinak támogatása, jóllétük és kötődésük fenntartása, valamint egy befogadó munkakultúra fejlesztése érdekében.

12.2 Ismerd meg az embereinket

Massimo Antolini, tanácsadó, Informatikai Rendszerek Főigazgatósága

A végfelhasználói szolgáltatások osztályán dolgozom, ahol laptopokról és telefonokról gondoskodunk, valamint üzenetküldő és csoportmunkaeszközöket, továbbá videokonferencia-szolgáltatásokat nyújtunk az egész EKB számára, biztosítva, hogy a kollégák tudjanak dolgozni és kapcsolatban maradni, függetlenül attól, hogy fizikailag hol tartózkodnak. Ezenkívül segítünk az igazgatósági tagoknak és irodáiknak bármilyen informatikával kapcsolatos dologban.

Az infrastruktúra és működési szolgáltatások főosztály más csapataival együtt távoli hozzáférést biztosítunk az EKB minden IT szolgáltatásához. A távoli hozzáférés lehetővé tette az EKB munkatársai számára, hogy alkalmazkodjanak az otthonról dolgozáshoz a COVID-19 járvány kezdete óta, csökkentve ezzel a fertőzés kockázatát a helyiségeinkben. Jóllehet a technológia nem képes teljes mértékben pótolni a fizikai jelenlét és a személyes kapcsolatok előnyeit, segített az üzletmenet-folytonosság biztosításában és a szervezeti reziliencia fenntartásában a koronavírussal kapcsolatos korlátozások kezdete óta.

Azon kollégák számára, akik továbbra is a helyszínen dolgoztak, több tárgyalót is felszereltünk fejlett videokonferencia-berendezéssel, és mindig ott voltunk, hogy felhasználóinknak folyamatos támogatást nyújtsunk. Ezek az erőfeszítések már meghozták az eredményeiket: mind a munkatársak, mind az igazgatósági tagok új készségekre tettek szert, és most már magabiztosan használják e modern infrastruktúrát virtuális találkozókhoz, valamint különféle sajtó- és intézményközi videoeseményhez. A kevesebb utazás még több rendezvény számára szabadított fel időpontokat, és valószínűleg az EKB még soha nem volt ennyire hozzáférhető és a nagyközönség rendelkezésére álló, mint ebben az időszakban.

Shani Kopolo, gyakornok, Emberi Erőforrások Főigazgatósága

Nemrégiben végeztem a mesterképzést; az Edingburgh-i Egyetemen tanultam emberierőforrás-gazdálkodást. Finnországból és Zambiából származom, Bécsben nőttem fel, ahol nemzetközi iskolába jártam. Miután annyi különféle kultúrával találkoztam, nagyon izgatottan csatlakoztam az EKB-hoz. A Tehetségkezelő Főosztály munkakultúra csapatának gyakornokaként – többek között – a sokszínűséggel és a befogadással kapcsolatos projekteken dolgozom. Kezdeményezéseink célja annak biztosítása, hogy az EKB olyan munkahely legyen, ahol minden kolléga értékesnek, megbecsültnek, befogadottnak és felhatalmazottnak érzi magát, hogy maradéktalanul részt vegyen a munkában. Ez mindig fontos feltétel, de a COVID-19 járvány ezt még inkább előtérbe helyezte, amit személyesen is tapasztaltam. Az EKB-hoz a járvány közepén történő csatlakozás bizonyos kihívásokkal járt ami a csapatomba való integrálódást, tanácsok kérését és a dolgok működésének megtanulását illeti, mivel a személyes kapcsolatok hagyományos formái egyszerűen nem voltak lehetségesek. Ugyanakkor az a lehetőség, hogy emaiküldés helyett videohívásokon beszéljek a kollégáimmal, nagyban segítette a beilleszkedést. A csapatom is mindent megtett, hogy bevonjon, ami megmutatta nekem, hogy a távoli elérési feltételek mellett az inkluzivitással kapcsolatos munkánk létfontosságú az alkalmazotti jólléthez az olyan kivételes időkben, mint a COVID-19 járvány.

Julia Körding, vezető pénzügyikockázat-elemző, Kockázatkezelési Igazgatóság

2006-ban csatlakoztam az EKB-hoz elméleti matematikai PhD-fokozattal és doktorátus utáni gyakorlattal, mert a valóságos világgal akartam kapcsolatba kerülni, és javítani akartam az emberek életét. Mindennapi motivációm az EKB-nak abból a céljából fakad, hogy minden európai ember javára dolgozzon. 2020 elején a főigazgatósági titkárságon dolgoztam, ahol a Kormányzótanács üléseit és az EKB 2019-es Éves jelentésének előkészítését koordináltam. Amikor erőforrásokra volt szükség az EKB-nak a COVID-19 pandémiára való reagálása támogatásához, 2020 áprilisában pillanatokon belül a Kockázatkezelési Igazgatósághoz kerültem. Matematikai hátteremmel segítettem a csapatnak új hitelminősítési források értékelésében és megfelelő kockázatmérséklő intézkedések kigondolásában. Ennek célja, hogy a bankok több hitelt nyújthassanak be fedezetként monetáris politikai műveletekhez, ezzel védve a reálgazdaság finanszírozását. Hónapokig csak virtuálisan találkoztam az új kollégáimmal. Összetett technikai kérdések tárgyalása otthonról, laptopon keresztül nem volt mindig könnyű, de nagyon hasznos tapasztalattá tette az, hogy nagyszerű csapattal voltam körülvéve. Büszke vagyok arra, hogy volt egy kis részem a járvány euroövezeti emberek életére gyakorolt hatásának mérséklésében.

Belén Pérez Esteve, rangidős közvélemény-tájékoztatási szakember, Kommunikációs Főigazgatóság

Árstabilitási mandátumának teljesítése érdekében az EKB-t meg kell értenie a piaci szereplőknek és az európai polgároknak is. Különösen igaz ez olyan szélsőséges körülmények között, mint a koronavírus-járvány időszaka. A külső kapcsolati csapat tagjaként európai fiataloknak szánt kezdeményezések szervezésével járulok hozzá az EKB ténykedése szélesebb közönség részére történő indoklásához. Mivel a fiatalok a pandémia által leginkább sújtottak között voltak, 2020-ban keményen dolgoztunk, hogy a tervezett fizikai események helyett hatásos alternatívákat, valamint az e közönséghez illő innovatív formátumokat kínáljunk. Az egyik ilyen esemény, amely a járvány miatt végül virtuálisan került megrendezésre, egy Christine Lagarde elnökkel az Európai ifjúsági rendezvény keretében folytatott online párbeszéd volt, ahol a résztvevők közvetlenül nyújthattak be kérdéseket az elnökasszonynak. Csapatunk több interjút is szervezett a Finanzflussal, amely egy pénzügyi műveltségi YouTube csatorna, valamint egy közösségimédia-kampányt az Európai Ifjúsági Fórummal, hogy a fiatal európaiak hangja érvényesüljön az EKB stratégia-felülvizsgálatában. A kommunikációs trendekkel és a közönség preferenciáival lépést tartani a digitális korban és egy járvány közepette kihívást jelent, de különös jutalom is, amikor elérjük célunkat, hogy többet tudjanak arról, mit csinálunk, és új közönségeket érjünk el.

Olivier Strube, vezető bankjegykibocsátási szekértő, Bankjegy Igazgatóság

Legelsősorban az eurobankjegyek leszállításáért felelek, hogy a kilenc nyomdából, ahol készülnek, eljussanak a 19 nemzeti központi bankhoz (NKB-k), amelyek elérhetővé teszik a bankjegyeket a polgárok számára. Az adott évre vonatkozóan minden NKB számára általában több hónapra előre elkészítem a havi szállítási ütemtervet az előrejelzett készpénzigény alapján, egy optimalizáló szoftver segítségével, amely hatékonyan egyezteti a kínálatot és a keresletet. 2020 márciusában, a járvány miatti első lezárást megelőzően példátlanul nagy keresletet tapasztaltunk a bankjegyek iránt, majd pedig nyomdák és az újbóli forgalomba helyezésre alkalmas bankjegyek válogatásáért felelős készpénzközpontok részleges, illetve teljes bezárását, ami a bankjegyellátás váratlan visszaesését eredményezte. A keresleti és kínálati sokk e ritka kombinációja miatt teljesen újra kellett terveznem a szállítási menetrendet, és stratégiai bankjegytartalékainkból több mint 20 eseti bankjegyszállítást kellett kezdeményeznem európai rendeltetési helyekre. Szoros figyelemmel kellett követnem a bankjegykészleteket és -kínálatot, és kapcsolatot kellett tartanom az NKB-kkal, nehogy bankjegyhiány alakuljon ki valamelyik euroövezeti országban. Egy házon belül kifejlesztett alkalmazás is segített bennünket a kihívással való szembenézésben azzal, hogy lehetővé tette különböző kínálati/keresleti forgatókönyvek prognosztizálását. Igazi európai szellemet tapasztaltam, mivel mind a 19 NKB pragmatikusan segítette egymást ebben a nehéz időszakban, hogy biztosítsa minden polgár készpénzhez jutását amikor és ahol szükséges.

Anne van der Graaf, pályakezdő diplomások programjának résztvevője, Piaci Műveletek Főigazgatóság

A pályakezdő diplomások programjának résztvevőjeként a második évemben az euroövezeti kötvénypiacok osztályához csatlakoztam, és legfőbb feladatom az NKB-k segítése a vállalati szektort érintő vásárlási program végrehajtásában az eszközvásárlási program (EVP) és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) részeként. Közvetlenül hozzájárulok annak biztosításához, hogy a vállalatok a koronavírus-járvány által teremtett szélsőséges feltételek ellenére is kedvező finanszírozási feltételeket találhassanak. Szerencsés vagyok, hogy személyes tapasztalatokat szerezhettem az EKB kereskedési szobájában. Ahogy szigorodtak a korlátozások, hogy hány ember tartózkodhat az irodában, a koronavírus-járvány jelentősen átalakította a munkanapomat, és otthonról kellett figyelnem az euroövezeti kötvénypiacokat. Lakásom egyébként kellemes vendégszobája lett az irodám, ahol a lakótársam íróasztalom melletti dobjai alkotják a pihentető „irodabútorzatot”.

Stefan Wredenborg, rangidős csapatvezető és a Pénzügyi Stabilitási Bizottság titkára, Makroprudenciális Politika és Pénzügyi Stabilitás Főigazgatóság

Az EKB és nemzeti központi bankok, valamint felügyeleti hatóságok közötti együttműködés fontos formáját jelentik a bizottságok. Ezek egyike a Pénzügyi Stabilitási Bizottság, amelyik a járvány miatt 2020-ban intenzívebben működött. Gyakoribbak voltak a virtuális találkozók, ahol a pénzügyi stabilitási folyamatokról és makroprudenciális politikai döntésekről volt szó. 2020-ban vettem át a bizottság titkári pozícióját, és „rögtön a mélyvízbe kerültem” az új szerepemben; az elődöm és a titkársági csapat kiváló kollégái által megszervezett zökkenőmentes átadás és a bizottság elnökének útmutatása mindezt lehetővé tette.

Kihívásokkal járó év volt a tagok számára is, mivel mindannyiunknak hozzá kellett szoknunk az együttdolgozás új módjaihoz, miközben megnövekedett munkaterhet kellett elviselnünk. Úgy hiszem, mindez sikerült, köszönhetően az igen együttműködő hangulatnak, a nemzeti hatóságok és az EKB szakértői által készített kiváló elemzéseknek és az informatikai szolgáltatóktól kapott támogatásnak, amelyek segítettek, hogy képesek legyünk megbirkózni az új virtuális valósággal. Némileg paradox módon úgy érzem, hogy bizottságként közelebb kerültünk egymáshoz ebben az évben, annak ellenére, hogy fizikailag nem találkoztunk. Látva a videokonferenciákon az uniós országokat képviselő tagokat, akik otthon voltak, nem pedig egy nagy asztal körül, azt az érzést keltette, hogy valóban együtt vagyunk ebben a nehéz időszakban. Mindazonáltal mindannyiunknak hiányzott, hogy időnként személyesen találkozzunk, és a tárgyalások szüneteiben lehetőségünk legyen informálisan is megbeszélni a legújabb híreket.

12.3 A feddhetetlenségi és irányítási standardok további erősítése

Az EKB feddhetetlenségét egy hatékony közérdekű bejelentési rendszer és politika védi, amely hozzájárul a jó szervezetirányításhoz, és lehetővé teszi a munkatársak számára, hogy bizalommal felemeljék hangjukat

Az EKB feddhetetlenségének védelme és a jó szervezetirányítás elősegítése érdekében 2020-ban egy továbbfejlesztett belső közérdekű bejelentési rendszer és politika került bevezetésre. Az új rendszer magában foglal egy belső eszközt a szakmai kötelességek esetleges megszegése, helytelen viselkedés vagy más rendellenesség egyszerű és biztonságos névtelen bejelentéséhez, valamint a bejelentők és tanúk számára annak a lehetőségét, hogy védelmet kérjenek a retorzióval szemben, a legkorszerűbb standardokkal összhangban. Ráadásul e politikát kiterjesztették minden magas beosztású EKB-tisztségviselőre. A bejelentési rendszer kiegészíti az EKB meglévő szabályszegés-bejelentési mechanizmusát, amelyet elsősorban külső jelentéstételre használnak a bankfelügyeleti területhez tartozó ügyekben.

Az EKB-n belül új kezdeményezéseket és kommunikációs kampányokat dolgoztak ki, hogy folyamatosan tájékoztassák a munkatársakat az etikai szabályokról és rendelkezésekről, és minden újonnan felvett dolgozó elvégez egy kötelező etikai távoktatási programot. 2020-ban a Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda témák széles körében több mint 1900 megkeresésre válaszolt, és a megkeresések egyenlő arányban oszlottak meg a központi banki és a bankfelügyeleti dolgozók között. A megkeresések csaknem 60%-a a munkatársak magán pénzügyi tranzakcióira vonatkozott, ezeket követték a külső tevékenységekre és összeférhetetlenségre vonatkozó megkeresések (lásd a 25. ábrát). A jogkövetési ellenőrzések – amelyek egy külső szolgáltató támogatásával zajlottak – igazolták, hogy az EKB munkatársai és a magas szintű testületek EKB által delegált tagjai teljes mértékben betartották a magán pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályokat.

25. ábra:

Az EKB munkatársaitól 2020-ban érkezett megkeresések áttekintése

(megkeresések száma)

Forrás: EKB.

Az eurorendszer és az egységes felügyeleti mechanizmus szintjén a nemzeti központi bankokkal és az illetékes nemzeti hatóságokkal való együttműködés az etikai és megfelelési vezetők munkacsoportja (ECTF) révén folytatódott, és a különböző intézményeknél érvényben levő etikai iránymutatások összehangolására és következetességére összpontosított.

Nemzetközi szinten az EKB-t felvették a Multilaterális Szervezetek Etikai Hálózatába (ENMO). Ez egy olyan fórum, amelyet azért hoztak létre, hogy információkat és tapasztalatokat cseréljenek, elősegítsék a közös érdeklődésre számot tartó feddhetetlenségi kérdésekben való együttműködést és fejlesszék a gyakorlati standardokat. Az ENMO-ban való tagság demonstrálja az EKB elkötelezettségét az etika és a jó irányítás ügyei mellett.

Az Európai Központi Bank vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódexszel összhangban az EKB Etikai Bizottsága értékelte az Igazgatóság, a Kormányzótanács és a Felügyeleti Testület tagjai által az EKB honlapjain való közzétételre benyújtott érdekeltségi nyilatkozatokat. 2020 folyamán az Etikai Bizottság megnövekedett számú véleményt adott ki, amelyek többsége személyes minőségben vállalt tevékenységekre és munkaviszony megszűnése utáni tevékenységekre vonatkozott.

Az átláthatóság további fokozása érdekében a Kormányzótanács úgy döntött, hogy az EKB honlapján közzéteszi az Etikai Bizottság által kiadott és az EKB Igazgatósága, Kormányzótanácsa és Felügyeleti Testülete jelenlegi és jövőbeli tagjainak címzett véleményeket az összeférhetetlenség és a munkaviszony megszűnése utáni keresőtevékenység eseteire vonatkozóan.

Az EKB 2020-ban az európai uniós polgárok által az EKB dokumentumaihoz való hozzáférés iránti 67 kérelemre válaszolt, és több mint 190 dokumentumot adott ki (amelyek egy részét részben nyilvánosságra hozták).

Az EKB Számvizsgáló Bizottsága[69] lefolytatta mandátuma háromévenkénti felülvizsgálatát, és további rendelkezéseket vezetett be, hogy kezelje az Európai Parlamenttől és nem kormányzati szervezetektől azért érkező felhívásokat, hogy tovább erősítse és védje tagjai függetlenségét. A Számvizsgáló Bizottság tanácsokkal látja el a Kormányzótanácsot az eurorendszer és az EKB szervezetirányításának legfontosabb szempontjait illetően, egyaránt lefedve a központi banki és a bankfelügyeleti ágakat. Rendszeresen tájékoztatást kapott az EKB által annak érdekében tett intézkedésekről és kezdeményezésekről, hogy kezeljék a COVID-19 járvány miatt keletkezett pénzügyi és működési kockázatokat, valamint továbbra is ösztönözte a nyílt ellenőrzési ajánlások kellő időben történő végrehajtását.

Az Európai Központi Bank éves beszámolója

https://www.ecb.europa.eu/pub/annual/annual-accounts/html/ecb.annualaccounts2020~0508aea2f9.hu.html

Az eurorendszer összevont mérlege, 2020. december 31.

https://www.ecb.europa.eu/pub/annual/balance/html/ecb.eurosystembalancesheet2020~0da47a656b.hu.html

Statisztikai rész

https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/annrep/ecb.ar_annex2020_statistical_section~ae79ac8ab8.en.pdf

© Európai Központi Bank, 2021

Postacím: 60640 Frankfurt am Main, Németország
Telefon: +49 69 1344 0

Weboldal: www.ecb.europa.eu/

Minden jog fenntartva. A kiadvány kizárólag oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével sokszorosítható.

A Jelentésben szereplő adatgyűjtés lezárásának időpontja: 2021. február 25. (a kivételek jelzése jól látható).

Szakkifejezéseket lásd az EKB fogalomtárában (csak angolul áll rendelkezésre).

HTML ISBN 978-92-899-4637-7, ISSN 1830-2963, doi:10.2866/901830, QB-AA-21-001-HU-Q

  1. A 2020. végi kilátások a pandémia orvosi megoldását, valamint a vakcinák 2021 közepén kezdődő széles körű beadását jelezték előre.
  2. Az 1.2 szakasz az Eurostat 2021. március 9-én közzétett második becslésének adatait tükrözi.
  3. Lásd a „The long-term effects of the pandemic: insights from a survey of leading companies” (A pandémia hosszú távú hatásai: bepillantás vezető vállalatok felmérésébe) című keretes írást, Economic Bulletin, 8. sz., EKB, 2020.
  4. Lásd az „A preliminary assessment of the impact of the COVID-19 pandemic on the euro area labour market” (A COVID-19 pandémia euroövezeti munkaerőpiacra gyakorolt hatásának előzetes értékelése) című keretes írást, Economic Bulletin, 5. sz., EKB, 2020.
  5. Lásd a „The impact of COVID-19 on potential output in the euro area” (A COVID-19 hatása a potenciális kibocsátásra az euroövezetben) című cikk 2. keretes írását, Economic Bulletin, 7. sz., EKB, 2020.
  6. A fiskális politikai irányultság a fiskális politikák gazdaságösztönzésének irányát és méretét tükrözi, az államháztartás konjunktúraciklusra való automatikus reakcióján túl. Itt a pénzügyi szektornak nyújtott állami támogatást nem tartalmazó ciklikusan kiigazított elsődleges egyenleg arány változásával mérjük. Az euroövezet fiskális politikai irányultsága koncepciójára vonatkozó további részletekért lásd a „The euro area fiscal stance” (Az euróövezet fiskális politikai irányultsága) című cikket, Economic Bulletin, 4. sz., EKB, 2016.
  7. Lásd: Európai Bizottság - Autumn 2020 Economic Forecast (2020 őszi gazdasági előrejelzés).
  8. További részletekért lásd a “The initial fiscal policy responses of euro area countries to the COVID-19 crisis” (Az euroövezet országainak kezdeti fiskális politikai válaszai a COVID-19 válságra) című cikket, Economic Bulletin, 1. sz., EKB, 2021.
  9. Lásd: Európai Bizottság - Autumn 2020 Economic Forecast (2020 őszi gazdasági előrejelzés).
  10. Az 1.4 szakasz az Eurostat 2021. március 9-én közzétett második becslésének adatait tükrözi.
  11. Az élelmiszerárak ezen ideiglenes csúcsa mögötti tényezőket részletesen tárgyalja a „Recent developments in euro area food prices” (Az euroövezeti élelmiszerárak közelmúltbeli alakulása) című keretes írás, Economic Bulletin, 5. sz., EKB, 2020.
  12. A fogyasztói árak pandémia idején történő mérésének nehézségeit a „Consumption patterns and inflation measurement issues during the COVID-19 pandemic” (Fogyasztási minták és inflációmérési problémák a COVID-19 járvány idején) című keretes írás tárgyalja, Economic Bulletin, 7. sz., EKB, 2020.
  13. További részletekért lásd a „Short-time work schemes and their effects on wages and disposable income” (Rövidített munkaidős rendszerek és a bérekre, valamint a rendelkezésre álló jövedelemre gyakorolt hatásaik) című keretes írást, Economic Bulletin, 4. sz., EKB, 2020, valamint az „Assessing wage dynamics during the COVID-19 pandemic: can data on negotiated wages help?” (Bérdinamika értékelése a COVID-19 járvány idején: segíthetnek a kialkudott bérekre vonatkozó adatok?) című keretes írást, Economic Bulletin, 8. sz., EKB, 2020.
  14. A bankoknak történő tőke- és működésitámogatás-nyújtás érdekében hozott felügyeleti intézkedések részletei az EKB felügyeleti tevékenységekről szóló 2020. évi jelentésének 3.3 szakaszában találhatóak.
  15. A Kormányzótanács azt is bejelentette, hogy a PEPP-portfólió jövőbeli alakulását mindenképpen úgy fogják irányítani, hogy elkerüljék a helyes monetáris politikai irányultsággal való összeütközést. A PEPP-re vonatkozó ezen újrabefektetési stratégia mérsékli a pénzügyi feltételek indokolatlan szigorításának kockázatát.
  16. Az eurorendszer védőhálóként szolgáló likviditást is biztosított, először márciusban, további HLRM-ek révén, majd áprilisban, egy sorozat indításával, amely hét pandémiás vészhelyzeti hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletből (PELTRO) állt.
  17. Az eurorendszer célja a piacsemleges eszközallokáció, értékpapírokat vásárolva minden elfogadható lejáratra kiterjedően minden joghatóságban úgy, hogy az tükrözze az euroövezeti államkötvénypiac összetételét.
  18. A különböző eszközvásárlási programok szerinti értékpapír-kölcsönzésről további tájékoztatásért lásd az EKB honlapját: „Securities lending of holdings under the asset purchase programme (APP) and the pandemic emergency purchase programme (PEPP)” (Az eszközvásárlási program (EVP) és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) állományainak értékpapír-kölcsönzése).
  19. Az EKB havonta közli az eurorendszerre vonatkozó PSPP szerinti aggregált havi átlagos kölcsönmérleget és a kapott készpénzfedezet aggregált havi átlagos összegét.
  20. Lásd: „The financial risk management of the Eurosystem’s monetary policy operations” (Az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek pénzügyikockázat-kezelése), EKB, 2015. július.
  21. Lásd az „Asset purchase programmes” (Eszközvásárlási programok) oldalt az EKB honlapján.
  22. Az eszközalapú értékpapíroknak legalább két hitelminősítéssel kell bírniuk valamilyen KHMI-től.
  23. Lásd: Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról, 138. cikk, 3(b) bekezdés (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.04.02., 3. o.).
  24. A kibocsátói limit egy kibocsátó kibocsátott értékpapírjainak maximális részarányát jelenti, amelyet az eurorendszer tarthatna.
  25. Lásd a „The stability-oriented monetary policy strategy of the Eurosystem” (Az eurorendszer stabilitásorientált monetáris politikai stratégiája) című cikket, Monthly Bulletin, EKB, 1999. január, valamint a „The outcome of the ECB’s evaluation of its monetary policy strategy” (Az EKB monetáris politikai stratégiája értékelésének eredménye) című cikket, Monthly Bulletin, EKB, 2003. június.
  26. Lásd: Parker, M., „The impact of disasters on inflation” (A katasztrófák hatása az inflációra), Working Paper Series, 1982. szám, EKB, 2016. november.
  27. Lásd: De Haas, R. and Popov, A., „Finance and carbon emissions” (Pénzügy és szén-dioxid-kibocsátás), Working Paper Series, 2318. szám, EKB, 2019. szeptember.
  28. Lásd: Benmir, G., Jaccard, I., és Vermandel, G.: „Green asset pricing” (Zöld eszközárazás), Working Paper Series, 2477. szám, EKB, 2020. október.
  29. Lásd: Agnoletti, M., Manganelli, S. és Piras, F.: „Covid-19 and rural landscape: the case of Italy” (A Covid-19 járvány és a vidéki táj: Olaszország esete), Working Paper Series, 2478. szám, EKB, 2020. október.
  30. Lásd: „Financial Stability Review” (Pénzügyi stabilitási jelentés), EKB, 2020. november.
  31. Lásd: „Financial Stability Review” (Pénzügyi stabilitási jelentés), EKB, 2020. november.
  32. Lásd például: „COVID-19 Vulnerability Analysis” (COVID-19 Sebezhetőségi elemzés), EKB Bankfelügyelet, 2020. július 28. és Budnik, K. et al., „Banking euro area stress test model” (Euroövezeti banki stresszteszt modell), Working Paper Series, No 2469. szám, EKB, 2020. szeptember.
  33. Az EKB-val való szoros együttműködésre vonatkozó kéréseket követően a bolgár bankok átfogó értékelését 2019-ben folytatták le, míg a horvát bankok átfogó értékelését 2020-ban végezték el.
  34. Lásd: „ECB establishes close cooperation with Bulgaria’s central bank” (Az EKB szoros együttműködésre lép a bolgár jegybankkal), sajtóközlemény, EKB Bankfelügyelet, 2020. július 10.
  35. Lásd: „ECB establishes close cooperation with Croatia’s central bank”, (Az EKB szoros együttműködésre lép a horvát jegybankkal), sajtóközlemény, EKB Bankfelügyelet, 2020. július 10.
  36. Lásd: „ECB lists Bulgarian and Croatian banks it will directly supervise as of October 2020” (Az EKB megnevezi azokat a bolgár és horvát bankokat, amelyek 2020 októberétől a közvetlen felügyelete alá kerülnek), sajtóközlemény, EKB Bankfelügyelet, 2020. szeptember 11.
  37. Lásd: „ECB Banking Supervision provides temporary capital and operational relief in reaction to coronavirus” (Az EKB bankfelügyelete a koronavírusra válaszul ideiglenes tőke- és operatív könnyítéseket foganatosított), sajtóközlemény, EKB Bankfelügyelet, 2020. március 12.
  38. Lásd: „ECB Banking Supervision provides further flexibility to banks in reaction to coronavirus” (EKB bankfelügyelete a koronavírusra válaszul további rugalmasságot biztosít), sajtóközlemény, EKB Bankfelügyelet, 2020. március 20.
  39. Lásd: McCaul, E., “A pragmatic SREP delivers appropriate supervision for the crisis” (A pragmatikus SREP megfelelő felügyeletet biztosít a válság kezelésére), The Supervision Blog, EKB Bankfelügyelet, 2020. május 12.
  40. Lásd: „ECB Banking Supervision provides further flexibility to banks in reaction to coronavirus” (EKB bankfelügyelete a koronavírusra válaszul további rugalmasságot biztosít), sajtóközlemény, EKB Bankfelügyelet, 2020. március 20.
  41. Lásd: „ECB allows temporary relief in banks’ leverage ratio after declaring exceptional circumstances due to pandemic” (Az EKB átmenetileg enyhíti a bankok tőkeáttételi mutatóját a világjárvány miatt kialakult helyzet rendkívüli körülménnyé nyilvánításával), sajtóközlemény, EKB Bankfelügyelet, 2020. szeptemberi 17. A CRR „gyorsintézkedéssel” módosított tőkekövetelmény-rendelet lehetővé teszi a bankfelügyeleteknek, hogy – az illetékes központi bankkal való konzultációt követően – megengedjék a bankoknak a központi banki kitettségek kihagyását a tőkeáttételi mutatójukból.
  42. Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.06.27., 1. o.) és különösen annak 178. cikk (2) bekezdése.
  43. Lásd: Enria, A. and Fernandez-Bollo, E., „Fostering the cross-border integration of banking groups in the banking union” (A bankcsoportok határokon átnyúló integrációjának elősegítése a bankunióban), The Supervision Blog, EKB Bankfelügyelet, 2020. október 9.
  44. Lásd: Az Európai Központi Bank véleménye (2017. november 8.) az uniós válságkezelési keret felülvizsgálatáról (CON/2017/47) (HL C 34, 2018.01.31., 17. o.).
  45. Lásd például: de Guindos, L., Panetta, F. and Schnabel, I., „Europe needs a fully fledged capital markets union – now more than ever” (Európának - most minden eddiginél jobban- teljes értékű tőkepiaci unióra van szüksége), The ECB Blog, EKB, 2020. szeptember 2.
  46. Lásd: „Financial Integration and Structure in the Euro Area” (Pénzügyi integráció és struktúrák az euroövezetben), EKB, 2020. március.
  47. Az új T2S statisztikai keretrendszert 2020 januárjától alkalmazták. A fő változások és a T2S mutatókra gyakorolt hatás áttekintését lásd a 2019. évi T2S éves jelentés „Changes in the T2S statistical framework” (Változások a T2S statisztikai keretrendszerében) című keretes írásában.
  48. A repómegállapodások olyan megoldások, amelyekben a hitelező központi bank a valutájában hozzáférést biztosít pénzekhez egy másik központi bank számára, ugyanazon pénznemben denominált eszközöket elfogadva fedezetként, hogy biztosítsa a pénzeknek a hitelfelvevő központi bank általi visszafizetését.
  49. Lásd még: Panetta, F. and Schnabel, I., „The provision of euro liquidity through the ECB’s swap and repo operations” (Az euro-likviditás biztosítása az EKB swap- és repo-műveletein keresztül), The ECB Blog, EKB, 2020. augusztus 19.
  50. Lásd “Az EKB 2021. április 15-én megkezdi az összetett rövid lejáratú euró kamatlábak (€STR) átlagos kamatainak közzétételét”, sajtóközlemény, EKB, 2021. március 18.
  51. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 141. cikk (2) bekezdésével, a KBER alapokmányának 17., 21.2., 43. és 46.1. cikkével, valamint a Tanács 2002. február 18-i 332/2002/EK rendelete 9. cikkével összhangban.
  52. Összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikk (2) bekezdésével és 132. cikk (1) bekezdésével, valamint a KBER alapokmányának 17. és 21. cikkével, továbbá a 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelet 8. cikkével.
  53. Összhangban a KBER alapokmányának 17. és 21. cikkével (a Tanácsnak a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról szóló 2020. május 19-i (EU) 2020/672 rendelete 10. cikkével egyetértésben).
  54. A KBER alapokmányának 17. és 21. cikkével összhangban (az EFSF-keretmegállapodás 3. cikk (5) bekezdésével egyetértésben).
  55. A KBER alapokmányának 17. és 21. cikkével összhangban (az ESM pénzügyi támogatási mechanizmus szerinti megállapodások általános feltételei 5.12.1 cikkével egyetértésben).
  56. Azon tagállamok, amelyek hivatalos fizetőeszköze az euró (kivéve Görögország és Németország) és a (köz érdekében, a Németországi Szövetségi Köztársaság utasításai szerint és garanciájának előnyével eljáró) Kreditanstalt für Wiederaufbau mint hitelezők, valamint a Görög Köztársaság mint hitelfelvevő és a Görög Nemzeti Bank mint a hitelfelvevő megbízottja közötti hitelnyújtási megállapodással összefüggésben, továbbá a KBER alapokmányának 17. és 21.2. cikke, valamint a 2010. május 10-ei EKB/2010/4 határozat 2. cikke értelmében.
  57. A tőkekövetelmény-rendelet 430c cikke szerint az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megbízta az EBH-t, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt, és kérte a KBER hozzájárulásának figyelembe vételét.
  58. Lásd: „ECB communication to reporting agents on the collection of statistical information in the context of COVID-19” (Az EKB közleménye az adatszolgáltatóknak a koronavírus-világjárvánnyal (COVID-19) kapcsolatos statisztikai adatgyűjtésről), EKB, 2020. április 15. és „ECB communication to reporting agents on the extension of deadlines for the reporting of statistical information in the context of COVID-19” (Az EKB közleménye az adatszolgáltatóknak a koronavírus-világjárvánnyal (COVID-19) kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó határidők meghosszabbításáról), EKB, 2020. április 29.
  59. Lásd a „European financial integration during the COVID-19 crisis” (Európai pénzügyi integráció a koronavírus-világjárvány (COVID-19) során) című cikket, Economic Bulletin, 7. sz., EKB, 2020.
  60. A felmérésre havonta kerül sor, jelenleg kiterjed a hat legnagyobb euroövezeti országra. A minta mérete körülbelül 2000 válaszadó Németországban, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban, valamint 1000 válaszadó Belgiumban és Hollandiában.
  61. A hitelfelvevőn alapuló intézkedések közé tartoznak például a hitelfedezeti és a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatók limitjei.
  62. Lásd például az EKB online műhelyét „Tracking the economy with high frequency data” (A gazdaság nyomon követése nagyfrekvenciás adatokkal), 2020. október 16.; Eraslan, S. és Götz, T.: „An unconventional weekly economic activity index for Germany” (Egy nem szokványos heti gazdasági aktivitási index Németország számára), Technical Paper Series, 2.szám, Deutsche Bundesbank, 2020; valamint Delle Monache, D., Emiliozzi, S. és Nobili, A.: „Tracking economic growth during the Covid-19: a weekly indicator for Italy” (A gazdasági növekedés nyomon követése a koronavírus-világjárvány (Covid-19) alatt: heti mutató Olaszország számára), Note Covid-19, Banca d’Italia, 2021. január 27.
  63. A meg nem felelés esetei: (i) azok az esetek, amikor egy nemzeti hatóság nem nyújtotta be az EKB-nak konzultációra az EKB feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések tervezetét; valamint (ii) azok az esetek, amikor egy nemzeti hatóság formálisan konzultált az EKB-val, de nem hagyott elegendő időt neki, hogy megvizsgálja a jogszabályi rendelkezések tervezetét és véleményt alkosson e rendelkezések elfogadását megelőzően.
  64. Lásd: Dall’Orto Mas, R., Vonessen, B., Fehlker, C. és Arnold, K., „The case for central bank independence: a review of key issues in the international debate” (Központi banki függetlenség: a nemzetközi vita legfontosabb kérdéseinek áttekintése), Occasional Paper Series (Műhelytanulmányok), 248. sz., 2020. október.
  65. A polgárok EKB-ba vetett bizalma és euro iránti támogatása állapotának, alakulásának és társadalmi-demográfiai megoszlásának tárgyalását lásd: „Citizen’s attitudes towards the ECB, the euro, and Economic and Monetary Union” (A polgárok hozzáállása az EKB-hoz, az euróhoz, valamint a gazdasági és monetáris unióhoz), Economic Bulletin, 4. sz., EKB, 2020.
  66. Az ERM-II-re vonatkozó közlemények (Bulgária és Horvátország), valamint az országok kérelmeit tartalmazó levelek a belépés előtti és utáni kötelezettségek listáival (Bulgária és Horvátország) megtalálhatóak az EKB honlapján.
  67. További információ az EKB felügyeleti tevékenységről szóló 2020. évi jelentésének 4.1 szakaszában található.
  68. További tájékoztatásért lásd: „The European exchange rate mechanism (ERM II) as a preparatory phase on the path towards euro adoption – the cases of Bulgaria and Croatia” (Az európai árfolyam-mechanizmus (ERM-II) mint előkészítő fázis az euro bevezetése felé vezető úton – Bulgária és Horvátország esete), Economic Bulletin, 8. sz., EKB, 2020.
  69. 2020 februárjában Yannis Stournaras vette át a Számvizsgáló Bizottság elnöki feladatait.