Az elmúlt év áttekintése

 Az euroövezeti gazdasági fellendülés 2017-ben szilárd, széles alapokon nyugvó expanzióvá teljesedett ki. A gazdasági növekedés 2,5%-os volt, és az év végén 18 olyan negyedév állt mögöttünk, amelyben nőtt a gazdaság. Az elmúlt évtizedben ez volt a legexpanzívabb növekedés, két évtizedet tekintve pedig a legszélesebb kört érintő. A növekedési ütemek euroövezeti országok közötti szórása a gazdasági és monetáris unió kezdete óta mért legalacsonyabb szintre esett.

Az erőteljes növekedésnek köszönhetően a munkaerőpiac is ütemesen élénkült. A foglalkoztatottság 1,6%-kal bővülve rekord magasra emelkedett, amiben a nők és az idősek kiugró aktivitási rátája játszott fontos szerepet. A munkanélküliség 2009 januárja óta a legalacsonyabb volt. 2013 közepe óta összesen 7,5 millió új állás keletkezett, ami ellensúlyozta a válság alatt elvesztett összes munkahelyet.

Az EKB monetáris politikája az előző évekhez hasonlóan központi szerepet játszott a fellendülésben és a konvergenciában. 2017-ben javarészt eltűntek a múltban tapasztalt pénzpolitikai transzmissziós aszimmetriák, a finanszírozási feltételek pedig az egész euroövezetben páratlanul alacsony szinten állandósultak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a lakossági szektornak nyújtott hitelek a 2008-ban kirobbant válság óta nem tapasztalt ütemben növekedtek.

Az erős reálgazdasági teljesítménnyel ellentétben az infláció alakulása nem mutatott hasonló tendenciát. Miközben a teljes infláció magához tért a múltbeli alacsony szinthez képest az év folyamán elért átlagosan 1,5%-kal, a belföldi ároldali nyomás visszafogott maradt, a trendinfláció pedig nem állt tartósan felfelé irányuló pályára.

Az EKB monetáris politikai döntéseit az év során az eltérő növekedési és inflációs várakozások alakították, ami ahhoz vezetett, hogy újrakalibráltuk az eszközvásárlási programunkat.

A Kormányzótanács októberben úgy döntött, hogy az eszközvásárlás ütemét leviszi a havi 60 milliárd euróról 30 milliárd euróra, ugyanakkor a programot legalább kilenc hónappal, 2018. szeptemberig meghosszabbítja. Emellett 2018 márciusában a Kormányzótanács hivatalos kommunikációjából kivettük az arra való kifejezett hivatkozást, hogy kedvezőtlenebbé váló kilátások esetén készen állunk az eszközvásárlási programot kiterjeszteni.

A Kormányzótanács döntései a gazdasággal kapcsolatos bizakodóbb várakozásait tükrözik, és ebben a kontextusban a monetáris politikai irány változatlanul hagyása egyre erősebb expanziót eredményezett volna. A tanács elismerte ugyanakkor, hogy türelmesen ki kell várni, hogy felerősödjön az inflációs nyomás, és a monetáris politikában kitartásra van ahhoz szükség, hogy az inflációs dinamika időtállóan, önfenntartóan alakuljon.

Ugyan a monetáris politika kívánt hatásai megvalósulni látszanak, mellékhatások is előfordulhatnak. Az EKB ezért 2017-ben is szorosan nyomon követte a pénzügyi stabilitási kockázatokat, amelyeket sikerült korlátok között tartani.

Az erősebb nominálnövekedés segítségével csökkentek a kockázatok, ahogy javult a cégek és a háztartások adósságának a fenntarthatósága. Az adósságmutatók mindkét szektorban a 2008. eleji szintjükre estek, ami jelzi, hogy a fellendülésért nem kellett a lakossági szektor ismételt eladósodásával fizetni. Mi több, a monetáris unió kezdete óta gyakorlatilag először a lakossági szektor kiadásai úgy emelkedtek, hogy közben csökkent az eladósodottsága.

A javuló gazdaság a bankoknak is lehetőséget nyújtott mérlegeik további erősítésére. Az erősebb gazdaság segítségével megszilárdult a jövedelmezőség, ahogy megemelkedtek az üzleti volumenek és csökkentek az értékvesztés miatti költségek. Tovább bővült a bankok sokksemlegesítő kapacitása, ahogy az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató 2017 harmadik negyedévében elérte a 14,5%-ot, az eszközminőség pedig javult.

Az euroövezeti bankok felgyorsították nemteljesítő hitelállományuk (NPL) redukálásának ütemét, amely a teljes hitelállomány 2014-ben mért 8%-áról 2017 harmadik negyedében 5,2%-ra csökkent. Csak 2017 első három negyedében az NPL-állomány 119 milliárd euróval esett, ahogy a másodlagos piaci hitelértékesítés a leépítés egyre nagyobb részét tette ki. Ebben segítettek az NPL-piacok transzparenciáját javító EKB-kezdeményezések is. A magas NPL-állományok lefaragása terén azonban további erőfeszítésekre van szükség.

Ezenkívül az EKB a pénzügyi piaci helyzetet is folyamatosan nyomon követte. A piacok 2017-ben viszonylag nyugodtak voltak, ugyanakkor megmaradt a hirtelen kockázati átárazással és a pénzügyi piaci volatilitással szembeni sérülékenységük. Ezek a kockázatok 2018 elején materializálódtak a globális részvénypiacokon, bár az euroövezeti hitelpiacokba és onnan a tágabb pénzügyi kondíciókba máig nem gyűrűztek be jelentős mértékben.

2017-ben emellett az euroövezet fizetésforgalmi felépítésében is fontos eredmények születtek. Lezárult a TARGET2-Securities rendszerbe való migráció utolsó hulláma, és ez után átlagosan napi 556 684 ügyletet dolgoztak fel ezen a platformon. Bevezettük az új 50 €-s bankjegyet, ami javítja az euroövezeti polgárok fizetési biztonságát, akik az elárusító helyeken továbbra is elsősorban készpénzzel fizetnek.

Végezetül, az EKB több lépést tett, hogy tevékenységét az EU-s polgárok előtt átláthatóbbá, számonkérhetőbbé tegye. 2017-ben az európai parlamenti képviselők 138 kérdését válaszoltuk meg. Megnyitottuk új látogatóközpontunkat, amely várhatóan évente 40 000 látogatót fogad. Honlapunkra a világ minden tájáról több mint 17 millióan látogattak el.

Előretekintve arra számítunk, hogy a gazdaság 2018-ban is erőteljesen bővül. Ugyanakkor, bár továbbra is bízunk benne, hogy az infláció középtávon a célunk felé fog tartani, még mindig vannak a kibocsátási rés nagyságával kapcsolatos bizonytalanságok.

Ezért továbbra is türelmes, kitartó és prudens monetáris politikára van szükségünk ahhoz, hogy az infláció visszatérjen az általunk kitűzött célhoz.

Frankfurt am Main, 2018. április

Mario Draghi

elnök


Az esztendő számokban

 

Szilárd, széles alapokon nyugvó gazdasági növekedés 2,5% Az euroövezeti bruttó hazai terméknek az előző év hasonló időszakához viszonyított növekedésére jótékonyan hatott az erőteljesebb nettó kivitel, valamint az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások emelkedése. Az infláció élénkülő pályán 1,5% Emelkedett az euroövezet átlagos teljes inflációja, ami főként az energia és kisebb részt az élelmiszerek drágulásának tudható be. A foglalkoztatás meghaladta a válság előtti szintet 1,6% A munkaerőpiac folyamatosan élénkült, párhuzamosan az erőteljes foglalkoztatásnövekedéssel, ami betudható mind a pozitív gazdasági klímának, mind a gazdaságpolitikai intézkedések sikerének. 1998: 1,47σ 2017: 0,75σ Az euroövezetben mért gazdasági növekedési ütemeknek a bruttó hozzáadott érték szórásával mért eltérése 2017-ben olyan csekély volt, mint amilyet a monetáris unió történetében eddig még nem tapasztaltunk. A növekedési ütemek szórása hosszú időszakot tekintve alacsony

  

 

Jobb banki fizetőképesség 14,5% Tovább javult az euroövezeti bankok fizetőképességi helyzete, ahogy az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatók 2017 harmadik negyedében elérték a 14,5%-ot. A nemteljesítő hitelállomány felgyorsult csökkenése –119 milliárd € Az első három negyedévben az euroövezeti bankok teljes nemteljesítő hitelállománya észrevehetően csökkent. Emelkedett a T2S-ügyletek száma Napi 556 684 A TARGET2-Securities rendszerbe való migráció véghezvitele jelentős lépés az európai értékpapír- elszámolási infrastruktúra integrációja felé, ahogy az utolsó migrációs hullám utáni átlagos napi ügyletszám is jelzi. 138 Mario Draghi, az EKB elnöke az Európai Parlament képviselőinek több mint 130 kérdésére válaszolt, ami kifejezi az EKB kiemelkedő színvonalú elszámoltathatóságát, transzparenciáját. Az Európai Parlament számos kérdését megválaszoltuk


Az EKB politikái és tevékenységei a 2017-es gazdasági és pénzügyi környezetben

Kedvező fejlemények és a monetáris politika támogatták az euroövezet gazdasági fellendülését

A bizonytalanságok ellenére rugalmasságot mutatva 2017-ben folytatódott az euroövezet 2013-ban kezdődött gazdasági bővülése. A kibocsátás növekedése biztosabbá és szélesebb alapúvá vált, miközben a növekedési ráták szórása két évtizede a legalacsonyabb volt mind az országok, mind a szektorok között. Az euroövezeti munkaerőpiacok számára továbbra is kedvező volt a folyamatban levő fellendülés. A foglalkoztatás az euroövezet megalakulása óta a legmagasabbra nőtt, míg a munkanélküliségi ráta a legutóbb 2009 első negyedévében megfigyelt szintre csökkent.

Az euroövezet fellendülését számos kedvező ciklikus és strukturális tényező támogatta. A globális kibocsátásnövekedés felgyorsult, és segítette az exportkeresletet, miközben a mérlegjavítás, az intézményi fejlesztés és a szerkezeti reformok évei szintén meghozták gyümölcsüket az euroövezetben. Azonkívül az aggregált fiskális politikai irányultság lényegében semleges volt. Az EKB monetáris politikai intézkedései továbbra is hozzájárultak a pénz- és hiteldinamikához, valamint alacsony kamatlábak biztosításával és a kedvező finanszírozási feltételek fenntartásával kulcsszerepet játszottak mind a háztartások fogyasztása, mind a vállalati beruházások élénkülésének támogatásában.

Az erőteljes gazdasági fellendülés ellenére az infláció dinamikájának még az EKB árstabilitási definíciójának megfelelő, középtávon 2% alatti, de ahhoz közeli szinthez történő felfelé igazodás meggyőző jeleit kellett mutatnia. A mögöttes inflációs nyomások még mindig visszafogottak voltak, miközben a munkaerő-piaci pangás jelentős maradt. A megfigyelt munkaerő-piaci javulásoknak még mindig időre volt szüksége, hogy dinamikusabb bérnövekedésben is megmutatkozzanak. Ezenkívül fontos volt megvizsgálni a rövid távú inflációs adatok volatilitását, amelyek korlátozott hatással bírtak (ha egyáltalán volt hatásuk) az árstabilitás középtávú kilátásaira.

A szilárd és széles alapokon nyugvó növekedési teljesítmény bizakodásra adott okot, hogy az infláció dinamikája idővel erősödni fog. Az EKB Kormányzótanácsa ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy türelemre, kitartásra és körültekintésre van szükség, mert ez a folyamat várhatóan időbe telik, és továbbra is a monetáris politikai alkalmazkodás igen jelentős mértékétől függ.

A globális gazdasági növekedés lendületet vett

2017-ben folytatódott a világgazdaság ciklikus fellendülése (lásd az 1. ábrát). A fellendülés még több országra és tényezőre terjedt ki. Miközben továbbra is a fogyasztás volt a globális növekedés fő mozgatórugója, élénkült a beruházási kereslet, különösen a fejlett gazdaságokban. A világkereskedelem fellendülése egybeesett az üzleti hangulat javulásával, valamint a kereslet importintenzívebb régiók – különösen Európa – irányába fordulásával.

 

1. ábra:

Globális reál-GDP

(éves százalékos változások; negyedéves adatok)

-2 0 2 4 6 8 10 12 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 fejlett gazdaságok az euróövezet nélkül feltörekvő piaci áruexportőrök feltörekvő piaci áruimportőrök

Források: Haver Analytics, nemzeti források és az EKB számításai.
Megjegyzések: GDP-vel kiigazítva, vásárlóerő-paritásos (PPP) súlyok alkalmazásával. Fejlett gazdaságok: Ausztrália, Kanada, Japán, Új-Zéland, Norvégia, Svédország, Svájc, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Nyersanyagexportőrök: Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Indonézia, Malajzia, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika és Venezuela. Nyersanyagimportőrök: Hongkong, India, Korea, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld és Törökország.

A globális gazdasági fellendülés jelentős hátszelet kapott a fejlett gazdaságokban, miközben a feltörekvő piacgazdaságokban enyhült a szembeszél. A fejlett gazdaságokban tovább mérséklődött a pangás mind a termelő kapacitás, mind a munkaerőpiacok területén, amint a növekedés forrásai fokozatosan endogénné váltak. Az alkalmazkodó politikák, továbbá a növekvő bizalom mind a vállalati, mint a háztartási szektorban támogatták a gazdasági konjunktúrát a fejlett gazdaságokban. A feltörekvő piacokon az alkalmazkodó politikák továbbra is hozzájárultak az erőteljes növekedéshez a nyersanyagimportőr országokban, miközben a magasabb nyersanyagáraknak és a tőkebeáramlások újbóli beindulásának köszönhetően élénkült a növekedés a nyersanyagexportőr országokban.

 

2. ábra:

A munkaerőpiac alakulása az OECD-ben

(negyedéves adatok)

5,0 5,5 6,0 6,5 7,0 7,5 8,0 8,5 9,0 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 munkanélküliségi ráta (%, inverz jobb skála) egy munkavállalóra jutó javadalmazás

Források: Haver Analytics, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az EKB számításai.
Megjegyzés: Az egy alkalmazottra jutó javadalmazás a fajlagos munkaerőköltség (szezonálisan kiigazított) éves változásai és a munkatermelékenység összegeként kerül kiszámításra.

A nemzeti kereslet élénkülése és a munkanélküliségben megfigyelt csökkenések még nem jelentek meg magasabb bérekben (lásd a 2. ábrát) és erősebb maginflációban a fejlett gazdaságok többségében. Az előző évvel összehasonlítva az élelmiszert és energiát nem tartalmazó globális infláció lényegében stabil maradt. Mindazonáltal a globális fogyasztóiár-index alapján mért infláció az emelkedő nyersanyagárak következtében nőtt (lásd a 3. ábrát).

 

3. ábra:

Inflációs ráták az OECD-ben

(éves százalékos változások; havi adatok)

0 1 2 3 4 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 minden tétel az energia és az élelmiszerek nélkül

Források: Haver Analytics, OECD és az EKB számításai.

A magasabb nyersanyagárak megnövelték a globális inflációt

A Brent nyersolaj ára 2017 második felében ismét emelkedett, miután az év első felében a januári hordónkénti 56 USD árról júniusra hordónként 44 USD felé tartott, ami elsősorban a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a jelentősebb nem OPEC-tag országok közötti 2016. évi termeléscsökkentési megállapodás hatékonyságával kapcsolatos kétségeket tükrözte az Egyesült Államokból érkező erős kínálat közepette (lásd a 4. ábrát). A globális inflációs folyamatokat támogatva december végén az olajárak hordónként 67 USD-ra emelkedtek, utalva a piac újraegyensúlyozására a vártnál erősebb 2017. évi kereslet, az OPEC/nem OPEC termelés-visszafogások 2017. májusi meghosszabbítása és néhány termelő ország leállása következtében, ami az olajkészletek csökkenéséhez vezetett. Az év végén geopolitikai feszültségek, az OPEC/nem OPEC kínálatcsökkentési megállapodás további meghosszabbítására vonatkozó várakozások (amelyeket igazolt a 2017. november 30-i, 2018 végéig tartó tényleges meghosszabbítás), valamint az olaj iránti erős globális kereslet is tovább támogatták az árakat.

 

4. ábra:

A nyersanyagárak alakulása

(napi adatok)