Menu

A tavalyi év áttekintése

** Megjegyzés: az alábbi írás az EKB 2019. évi tevékenységéről szól, és a koronavírus (COVID-19) világjárvány kitörése előtt véglegesítettük. Azóta a gazdasági helyzet és az EKB monetáris politikai intézkedései jelentősen megváltoztak. A Bank a megbízatásának keretén belül minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy az euroövezetet átsegítse a válságon. **

2019-ben ünnepeltük az euro bevezetésének 20. évfordulóját. A novemberi Eurobarométer közvélemény-kutatás alapján az egységes pénznem az euroövezeti polgárok 76%-ának a támogatását élvezi, ami az eddig mért legnagyobb arány.

Az övezet gazdaságának növekedési üteme 2019-ben tovább mérséklődött, az előző évi 1,9%-ról 1,2%-ra. A bővülést a kedvező finanszírozási feltételek, a tovább javuló foglalkoztatás és az enyhén expanzív euroövezeti fiskális politika támogatta, ugyanakkor, különösen a feldolgozóiparban és a beruházások terén, a világkereskedelmi környezethez kapcsolódó bizonytalanság fékezte.

Folyamatosan javult 2019-ben az euroövezeti munkaerőpiac helyzete. A munkanélküliségi ráta tovább csökkent egészen 7,6%-ig, a bérek pedig a hosszú távú átlagos ütem körül továbbra is erőteljesen emelkedtek.

Az euroövezetben az infláció a 2018. évi 1,8%-ról átlagosan 1,2%-ra csökkent 2019-ben két volatilisebb komponens, az energia- és az élelmiszerárak kisebb hozzájárulásának az eredőjeként. Ha ezeket kivesszük a számításból, akkor az infláció 2019-ben az előző két évhez hasonlóan átlagosan 1,0%-kal nőtt.

A fentiek figyelembevételével az EKB Kormányzótanácsa az év során egymás után három alkalommal újra lazított a monetáris politikáján. A hozott intézkedések közé tartozik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek új sorozata, az előretekintő útmutatásunk meghosszabbítása, a betéti rendelkezésre állási kamatláb csökkentése és az eszközvásárlási programunk újraindítása. 2019 végére megjelentek a növekedési dinamika stabilizálódásának és a trendinfláció enyhe emelkedésének az első jelei.

A döntéshozatali folyamat részeként a Kormányzótanács figyelembe veszi a monetáris politika esetleges mellékhatásainak a következményeit. Ennek megfelelően a tartalékeszközök kamatozására kétszintű rendszert vezettünk be, amelynek értelmében a bankok fölös készpénztartalékainak egy bizonyos hányada mentesül a negatív előjelű betéti rendelkezésre állási kamat alól azért, hogy a monetáris politika banki alapú transzmisszióját támogassuk.

A strukturálisan kis jövedelmezőség továbbra is nagy kihívást jelent az euroövezeti bankok számára, noha az ágazat a 14,2%-os elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató alapján megfelelő tőkeszinttel rendelkezik. A 2019-re jellemző erőteljes pénzügyi és ingatlanpiaci kockázatvállalás nyomán az eszközárakban egyre nagyobb fokú sérülékenység figyelhető meg, miközben a bővülő nem banki pénzügyi szektorban is szaporodnak a kockázatok. Az euroövezeti országok az EKB-val egyeztetve több makroprudenciális intézkedést hoztak, hogy a rendszerszintű kockázatokat mérsékeljék, és az alkalmazkodóképességet javítsák.

Az eurorendszer tovább támogatta a fizetési rendszerek zavartalan működését. Előkészítette például a TARGET2-nek egy nagyon korszerű, valós idejű, új bruttó elszámolási rendszerrel való felváltását, és bevezetett a kis összegű fizetésforgalomra vonatkozó új stratégiát. Utóbbi egy olyan piacvezérelt, páneurópai POI-fizetési megoldás kidolgozását segíti elő, amely a sikeres egységes európai pénzforgalmi övezetet egészíti ki.

Az új egynapos referenciaráta, az €STR (rövid lejáratú eurokamatláb) közzététele október 2-án kezdődött meg azzal a céllal, hogy 2022. januárig felváltsa a jelenlegi EONIA referenciamutatót. Az €STR napi előállítása jól működik, a módszertan megbízhatónak bizonyult.

Az EKB nagy figyelemmel tanulmányozza továbbra is, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja az árstabilitási kilátásokat és a pénzügyi rendszert. A munka részeként vizsgáljuk a bankhitel- portfóliók karbonintenzitását, valamint az euroövezeti bankszektor számára kidolgozzuk egy klímakockázati kísérleti stressztesztelemzés analitikai keretét. Az EKB befektetési döntései és környezetvédelmi tevékenysége révén is részt vesz a klímaváltozás elleni küzdelemben. 2008 és 2018 között munkaállomásonként 74%-kal, illetve 54%-kal csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátást, illetve az energiafogyasztást.

2019-ben ismételten nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a pénzügyi piacoknál és szakértőknél tágabb közönséget szólítsunk meg, és hogy jobban odafigyeljünk az emberek problémáira. Kezdeményezéseink között volt a #EUROat20 vetélkedő, egy új ismeretterjesztő videosorozat és a havi podcast.

Frankfurt am Main, 2020. május

Christine Lagarde

elnök


Az esztendő számokban

  


1 Visszafogott inflációs nyomások közepette mérséklődött az euroövezeti gazdasági konjunktúra

A 2018. közepi csúcsot követően, a kereskedelemmel kapcsolatos bizonytalanság meredek növekedése közepette 2019-ben jelentősen lassult a világgazdaság. A kiterjedt lassulás egyidejűleg következett be az egyes országokban. Ezzel összefüggésben az euroövezet gazdasági növekedése az előző évi 1,9%-ról tovább mérséklődött, 1,2%-ra. A növekedés 2019-ben bekövetkezett mérséklődésének fő oka a gyengébb nemzetközi kereskedelem volt egy elhúzódó globális bizonytalansággal jellemzett környezetben. Ugyanakkor a lassulást enyhítették a kedvező finanszírozási feltételek, a foglalkoztatás további bővülése és az emelkedő bérek, az euroövezet enyhén expanzív fiskális politikai irányultsága, valamint a globális konjunktúra folyamatos – bár lassúbb – növekedése. További javulás következett be az euroövezeti munkaerőpiacokon, miközben lényegesen lassult a termelékenység növekedése. Az inflációs nyomások általában mérsékeltek maradtak. A fogyasztóiár-index alapján mért infláció az energia és az élelmiszerek alacsonyabb inflációja következtében 1,2%-ra csökkent, miközben az alapinfláció visszafogott maradt. A kedvező finanszírozási feltételek továbbra is támogatták a hitel- és a pénzállomány növekedését Az euroövezeti államkötvényhozamok jelentősen csökkentek, miközben az euroövezeti részvényárfolyamok – elsősorban az alacsonyabb diszkontráták következtében – emelkedtek. A háztartások vagyonához hozzájárult az ingatlan javak és a pénzeszközök értéknövekedése.


1.1 A világgazdaság jelentősen lelassult

2019-ben a világgazdaság jelentősen lelassult, és a kiterjedt lassulás egyidejűleg következett be az egyes országokban

2019 folyamán a globális gazdasági növekedés erősen visszaesett. A 2018. közepi csúcsot követően a világgazdaság jelentősen lelassult, így növekedési rátája jóval a historikus átlag alatt alakult, és a leggyengébb volt a globális pénzügyi válság óta (lásd az 1. ábrát). E globális lassulás széles körű volt, és egyidejűleg következett be az egyes országokban. Az olyan nagy, fejlett gazdaságokban, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Japán mindez az átlag feletti növekedési rátákról bekövetkezett csökkenést tükrözte. Kínában a növekedés 1990 óta a legalacsonyabb mértékűre esett vissza, és jelenleg becsült potenciális rátája körül alakult. A többi nagy feltörekvő piacgazdaságban a növekedés általában visszafogott volt, ami részben az utóbbi idők recesszióiból való lassú kilábalást tükrözte.

1. ábra:

Globális GDP-növekedés

(éves százalékos változások; negyedéves adatok)

Forrás: Haver Analytics, nemzeti források és az EKB számításai.
Megjegyzések: A regionális aggregátumok kiszámítása vásárlóerő-paritásos súlyokkal kiigazított GDP alkalmazásával történik. A folyamatos vonalak adatokat jelölnek, és 2019. negyedik negyedévéig terjednek. A szaggatott vonalak a hosszú távú átlagokat jelölik (1999 első negyedéve és 2019 negyedik negyedéve között). A legutolsó megfigyelések 2020. március 10-ére vonatkoznak.

A globális gazdasági lassulás a feldolgozóipari szektor kibocsátásának csökkenésére, valamint a kereskedelem és a beruházások lényegesen gyengébb növekedésére volt visszavezethető. Ezzel szemben a szolgáltatási szektor kibocsátásának növekedése kevésbé mérséklődött, amihez hozzájárult a viszonylag erőteljes fogyasztásnövekedés és a munkaerőpiacok további javulása.

A kereskedelemmel kapcsolatos bizonytalanság meredek növekedése következtében 2019-ben jelentősen gyengült a kereskedelem és a beruházások növekedése

Számottevően nőtt és magas szinten maradt a kereskedelemmel kapcsolatos bizonytalanság, ami gyengítette a világgazdaságot. Amint azt egy sor különféle mutató jelezte, fokozódtak az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek.[1] A kétoldalú kereskedelemben mindkét ország emelte a vámtarifákat. 2019 végére az Egyesült Államok és Kína közötti kétoldalú kereskedelem nagyobbik részére magasabb vámtarifákat alkalmaztak. Némileg enyhült a kereskedelmi bizonytalanság, amikor a két ország között október közepe óta tartó további tárgyalásokat követően decemberben bejelentették az „első részmegállapodást”. A megállapodást 2020. január 15-én írták alá. Fokozott kereskedelmi feszültségek közepette a vámok emelkedése a kereskedelem meredek visszaesését eredményezte, miközben a megnövekedett bizonytalanság és a romló gazdasági hangulat visszafogta a beruházások növekedését 2019-ben (lásd a 2. ábrát).

2. ábra:

A globális kereskedelem növekedése

(éves százalékos változások; negyedéves adatok)

Forrás: Haver Analytics, nemzeti források és az EKB számításai.
Megjegyzések: A globális kereskedelem növekedése mint a globális import növekedése, beleértve az euroövezetet. A folyamatos vonalak adatokat jelölnek, és 2019. negyedik negyedévéig terjednek. A szaggatott vonalak a hosszú távú átlagokat jelölik (1999 negyedik negyedéve és 2019 negyedik negyedéve között). A legutolsó megfigyelések 2020. március 10-ére vonatkoznak.

A fogyasztóiár-index alapján mért infláció esett, de a maginfláció lényegében stabil maradt

Gyenge globális növekedési lendületet tükrözve 2019-ben mérsékelt maradt a globális infláció (lásd a 3. ábrát). Az OECD területén a fogyasztói árakon számított éves infláció a zuhanó energiaárak és a lassuló élelmiszerár-infláció következtében a 2018. második félévi mintegy 3%-ról 2019 decemberében 2,1%-ra esett. Ugyanakkor az (energiát és élelmiszert nem tartalmazó) alapinfláció viszonylag stabilan 2% körül maradt az év folyamán.

3. ábra:

OECD inflációs ráták

(éves százalékos változások; havi adatok)

Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.
Megjegyzés: A legutolsó adatok 2019 decemberére vonatkoznak.

Az olajkínálat dinamikája és a globális keresletre vonatkozó várakozások következtében az olajárak ingadoztak

Az év folyamán az olajárak ingadoztak, tükrözve az olajkínálat első félévi dinamikáját és a globális keresletre vonatkozó második félévi várakozásokat. 2019-ben az olaj ára a hordónkénti 53 USD és 74 USD között alakult. Az év első felében az OPEC+ (a legfőbb olajtermelők csoportja) vártnál nagyobb termeléscsökkentései, valamint geopolitikai feszültségek támogatták az olajárak emelkedő trendjét. A második félévben a kereskedelmi feszültségekkel és a világgazdaságra gyakorolt lehetséges hatásukkal kapcsolatos aggodalmak közepette estek az olajárak. A szeptember 14-i dróntámadást követő Szaúd-arábiai kínálatcsökkenés hatásai rövid életűek voltak, mivel a hatalmas készletek és a termelőkapacitás gyors helyreállítása hozzájárultak a sokk mérsékléséhez.

Az euro leértékelődött az euroövezet kereskedelmi partnereinek valutáihoz képest

2019 folyamán az euro nomináleffektív árfolyama 1,6%-kal leértékelődött (lásd a 4. ábrát). Bilaterális alapon ez az eurónak az amerikai dollárral és a japán jennel szembeni leértékelődésére volt visszavezethető. Az euro–angol font árfolyam ugyancsak csökkent, de főként a brexittel kapcsolatos fejlemények következtében jelentős volatilitást mutatott 2019-ben.

4. ábra:

Az euro árfolyama

(napi adatok; 2015. január 1. = 100)

Forrás: Bloomberg, Hamburg Institute of International Economics (HWWI), EKB és az EKB számításai.
Megjegyzések: Nomináleffektív árfolyam 38 főbb kereskedelmi partnerrel szemben. A legutolsó megfigyelések 2019. december 31-ére vonatkoznak.

A globális növekedés kilátásainak kockázatai lefelé irányulóak voltak

2019 végén a globális növekedés kilátásai a növekedés mérséklődését jelezték a gazdasági ciklus érésével a fejlett gazdaságokban, és ahogy Kína fokozatosan egy alacsonyabb növekedési pályára tért, miközben a fellendülés a többi feltörekvő piacgazdaságban törékeny maradt. E kilátások bizonytalanok, és összességében a globális konjunktúra kockázatai lefelé irányulóak voltak.[2] Annak függvényében, hogy a feldolgozóipari szektor gyengesége mennyire terjedt át a szolgáltatási szektorra, a globális konjunktúra lassulása gyorsabb lehetett. Egy élesebb lassulás Kínában nagyobb hatással lehet a világgazdaságra, míg a kereskedelmi vita fokozódása súlyosbítaná a globális kereskedelmi forgalomra gyakorolt negatív hatást. Ami Európát illeti, fennállt a kockázata annak, hogy az Egyesült Államok vámokat vethet ki több ország bizonyos áruira. Általában a megnövekedett geopolitikai feszültségek káros hatással lehetnek a globális növekedésre és kereskedelemre. Ezenkívül az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való rendezett kilépése ellenére bizonytalanság övezte az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatait, és a tárgyalások kimenetele lefelé irányuló kockázat maradt. Ráadásul a globális pénzügyi piacok erős átárazódása globálisan negatív hatással lehet a kockázati étvágyra, és befolyásolhatja a reálgazdasági tevékenységet.


1.2 A munkaerőpiacok folytatódó javulása mellett mérséklődött az euroövezet gazdasági növekedése

2019-ben tovább mérséklődött az euroövezet éves reál-GDP-növekedése, és az előző év 1,9%-os növekedése után 1,2%-ot ért el (lásd az 5. ábrát). A 2018-ban bekövetkezett, a külső és a belső kereslet gyengébb növekedésének köszönhető lassúbbodásával ellentétben a növekedés 2019-es mérséklődése elsősorban a nemzetközi kereskedelem észrevehető gyengülésére volt visszavezethető egy elhúzódó globális bizonytalansággal jellemzett környezetben. Ugyanakkor az euroövezeti növekedést továbbra is támogatták a kedvező finanszírozási feltételek, a foglalkoztatás további bővülése és az emelkedő bérek, az euroövezet enyhén expanzív fiskális politikai irányultsága, valamint a globális konjunktúra folyamatos – bár lassúbb – növekedése.

5. ábra:

Az euroövezet reál-GDP-je

(éves százalékos változások; hozzájárulás százalékpontban)

Forrás: Eurostat és az EKB számításai.
Megjegyzés: A 2019. negyedik negyedévi éves GDP-növekedés az előzetes gyorsbecslésből származik, míg az összetevőkre vonatkozó legfrissebb adatok 2019 harmadik negyedévére vonatkoznak.

A belföldi orientációjú szektorok 2019-ben nagyobb ellenálló képességet mutattak

2019-ben a kibocsátás növekedésének mozgatórugói a szolgáltatási és az építőipari szektorok voltak, amelyek az euroövezeti erős belföldi kereslet következtében továbbra is ellenállóképesnek mutatkoztak. Az euroövezet ipari szektorában tovább gyengült a konjunktúra (lásd a 6. ábrát). Ez a külföldi kereslet gyengeségéből eredő negatív hatásokat tükrözött. Ezzel szemben csak korlátozott jelei voltak annak, hogy a gyengébb külső kereslet hatással volt a szolgáltatásokra 2019-ben.[3]

6. ábra:

Az euroövezet reál bruttó hozzáadott értéke gazdasági tevékenységenként

(index: 2010. I. n.év = 100)

Forrás: Eurostat és az EKB számításai.
Megjegyzés: A legutolsó megfigyelések 2019 harmadik negyedévére vonatkoznak.

Kedvező finanszírozási feltételek és javuló munkaerőpiacok közepette 2019-ben a belső kereslet továbbra is pozitívan járult hozzá az euroövezet növekedéséhez. A magánfogyasztás és a fogyasztói bizalom egyaránt rugalmasan ellenálló maradt 2019-ben (lásd az 1. keretes írást). A háztartások kiadásait támogatta a foglalkoztatás és a bérek növekedése, amely emelkedő aggregált munkajövedelmet eredményezett. A 2018-ban kezdődött fokozatos lassulást követően az üzleti beruházások 2019-ben mérsékeltek maradtak. A sokkal kevésbé dinamikus külső környezet és a megnövekedett globális bizonytalanság nyomasztólag hatott a cégek beruházási döntéseire. Ennek, valamint a vállalati jövedelmezőség szerény alakulása és a csökkenő kapacitáskihasználtság ellenére az üzleti beruházások továbbra is pozitívan járultak hozzá a gazdasági növekedéshez, amelyet támogattak a kedvező finanszírozási feltételek. A szellemi tulajdont megtestesítő termékekbe történő – volatilitásra hajlamos – befektetések növekedése különösen erőteljes volt.[4] Ugyanakkor az előző évek erős és hosszan tartó fellendülése után lassulás következett be a lakáscélú beruházások terén, az euroövezeti lakáspiacok lendületének mérséklődése mentén. E lassulás főként a lakáskínálat fokozódó korlátait jelezte – különösen a munkaerőhiány, a szabályozói szűk keresztmetszetek és az adósságcsökkentési folyamat tekintetében –, ami 2019 folyamán korlátozta az építőipari szektor növekedését.

1. keretes írás
A fogyasztás és a háztartások bizalma rugalmasan ellenálló maradt

Annak ellenére, hogy a szolgáltatási és kiskereskedelmi szektorok növekedése némileg mérséklődött, 2019-ben e szektorok összességében rugalmasan ellenállóak maradtak, miközben az euroövezet gazdasága lassult. A magánfogyasztás a kereslet fontos részét képezi a szolgáltatási és a kiskereskedelmi szektorokban. Ennek megfelelően e keretes írás közelebbről vizsgálja a fogyasztói bizalmat az euroövezetben, figyelembe véve a fogyasztói kiadások viszonylagos ellenálló képességének okait.

A bizalom a fogyasztók körében stabilizálódott és jobban fennmaradt, mint más szektorokban.

A 2019-ben bekövetkezett gazdasági lassulás túlnyomórészt gyengébb nemzetközi kereskedelmet, valamint megnövekedett mértékű globális bizonytalanságot tükrözött, ami többnyire nyomasztólag hatott az euroövezet ipari szektorára. Eközben – némi mérséklődés ellenére – a szolgáltatási és a kiskereskedelmi szektor rugalmasan ellenálló maradt. Ez látható az A) ábrán, amely a bizalmat mutatja az euroövezet gazdaságának különböző szektoraiban. Az Európai Bizottság gazdasági bizalmi mutatója (ESI) az építőipart nem tartalmazó ipar (40%-os súllyal), a szolgáltatások (30%), az építőipar (5%), a kiskereskedelmi szektor (5%) és a háztartások (20%) bizalmának súlyozott átlaga. Amint látható, az inkább belföldi irányultságú szektorok (vagyis az építőipar, a szolgáltatások, a kiskereskedelem és a háztartások) lassulása sokkal kevésbé markáns, mint az iparé.

A) ábra:

Euroövezeti bizalom – szektoronkénti bontás

(egységesített százalékos egyensúlyok)

Forrás: Európai Bizottság és az EKB számításai.

A magánfogyasztás összességében rugalmasan ellenálló maradt 2019-ben

2019-ben a magánfogyasztás növekedéséhez hozzájárult a rendelkezésre álló reáljövedelem folytatódó emelkedése, amelyet viszont a rugalmas munkaerőpiac támogatott. A munkajövedelemhez hozzájárult a bérek folytatódó emelkedése, valamint a foglalkoztatás további, bár lassuló bővülése. Ezenkívül a közvetett adók, társadalombiztosítási járulékok és társadalmi juttatások összességében valószínűleg kismértékű pozitív hatással voltak a jövedelem növekedésére, ellentétben a 2018-as évvel, amikor még mindig visszafogták a jövedelem növekedését (lásd a B) ábrát). Ugyanakkor az üzemi eredmény és a tulajdonból származó jövedelem, amelyek hajlamosak szorosan kötődni a gazdasági konjunktúrához, 2019-ben enyhén negatívvá váltak, miután 2015 óta pozitívak voltak.

B) ábra:

Reál magánfogyasztás és rendelkezésre álló jövedelem

(éves százalékos változások; hozzájárulás százalékpontban)

Forrás: Eurostat és az EKB számításai.

A fogyasztói bizalom mozgatórugói

A Bizottság fogyasztói bizalmi indexe négy olyan alindex átlagolásának eredménye, amelyek múltbeli pénzügyi és gazdasági folyamatok érzékeléseivel, valamint jövőbeli folyamatokra vonatkozó, 12 hónapra előre tekintő várakozásokkal kapcsolatosak (lásd a C) ábrát).[5] Miközben egy alindex az ország általános gazdasági helyzetének értékelésére vonatkozik, a többi a háztartás pénzügyi helyzetével foglalkozik. Ezen alindexek alakulását vizsgálva látható, hogy a háztartások viszonylag kedvezőbb képet alkottak személyes helyzetükről, ami főként a munkaerőpiac meglévő ellenálló képességét tükrözte, amely nagyban védte a háztartások jövedelmét a gazdasági lassulástól.

C) ábra:

Magánfogyasztás és fogyasztói bizalom

(éves százalékos változások; egységesített százalékos egyensúlyok)

Forrás: Eurostat, Európai Bizottság és az EKB számításai.
Megjegyzés: A felmérési adatokat egységesítették a magánfogyasztás 2010 óta bekövetkezett éves növekedésének átlagos és standard eltérésével.

Az emelkedő bérekkel kapcsolatos, kedvező finanszírozási feltételekkel és a háztartások javuló pénzügyi helyzetével kombinált erőteljes munkaerő-piaci folyamatok nagyban magyarázzák, hogy miért maradt magas szinten a magánfogyasztást támogató euroövezeti fogyasztói bizalom 2019-ben. A gyenge külföldi kereslet melletti rugalmas belföldi kereslettel összefüggésben az EKB továbbra is szoros figyelemmel követi a beérkező adatokat, hogy értékelje a külső szektorból érkező, a belföldi szektort érő negatív átgyűrűzések kockázatát.

2019-ben a külgazdasági szektor nettó alapon negatívan járult hozzá az euroövezet kibocsátásához. Az Egyesült Államokba irányuló export kivételével, amely lassúbb ütemben bővült, a csökkenés széles körű volt – elsősorban a beruházási javak és a személygépkocsik kivitelének gyenge teljesítménye következtében. Az euroövezeten belüli kereskedelem szintén csökkent; az esés a közbenső termékek kereskedelmére koncentrálódott, tükrözve az euroövezeti termelési láncok gyengülését.

További javulás következett be az euroövezeti munkaerőpiacokon, miközben lényegesen lassult a termelékenység növekedése

2019-ben folytatódott az euroövezeti munkaerőpiacok javulása

2019-ben folytatódott az euroövezeti munkaerőpiacok javulása (lásd a 7. ábrát). Ez a javulás a gazdasági konjunktúrát támogató kulcselem volt 2019-ben.

Egy szintetikus munkaerő-piaci mutatókon alapuló elemzés szerint a munkaerő-piaci aktivitás szintje 2019 második negyedévében közel volt a válság előtti csúcsához. Ezenkívül a munkaerő-piaci lendület a hosszú távú átlaga felett maradt, bár az utóbbi időben némileg mérséklődött.[6] A jó munkaerő-piaci teljesítmény a munkaerő-kínálat folytatódó növekedése mellett következett be, ami részben az idősebb dolgozók magasabb részvételét tükrözte, amely a törvényes nyugdíjkorhatárt megemelő korábbi reformok eredménye.[7]

7. ábra:

Munkaerő-piaci mutatók

(a munkaerő százaléka; növekedési ráta az előző negyedévhez képest; szezonálisan kiigazítva)

Forrás: Eurostat.
Megjegyzés: A legutolsó megfigyelések 2019 negyedik negyedévére vonatkoznak.

2019-ben a foglalkoztatás 1,2%-kal nőtt, amely erőteljes ütem a GDP-növekedés alakulásához viszonyítva. A 2018-as 0,4%-ot követően az egy foglalkoztatottra jutó munkatermelékenység-növekedés 2019-ben 0,0% volt.[8] A munkaerő-kínálat növekedése ellenére tovább csökkent a munkanélküliségi ráta, amely 7,6%-ot ért el 2019-ben, azaz közel volt a 2007-ben megfigyelt rátához. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráták euroövezeti országok közötti különbségei nagyok maradtak.

A digitális gazdaság megfigyelést igényel

A digitalizáció hatással van a monetáris politika szempontjából releváns változókra

A szakirodalom szerint a digitalizáció hatással van számos, a monetáris politika szempontjából releváns kulcsfontosságú gazdasági változóra. A digitalizáció hatásaira vonatkozó empirikus bizonyítékok arra utalnak, hogy e hatások felfelé lökhetik az aktivitást és a termelékenységet, miközben a digitalizáció inflációra gyakorolt általános hatása még nem egyértelmű.[9] 2019-ben az EU gazdaságai digitalizációjának mértéke a legkevésbé digitalizáltakra vonatkozó körülbelül 40-től a legdigitálisabb gazdaságokat jellemző mintegy 70-ig terjedt az Európai Bizottságnak a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (DESI) szerint (lásd a 8. ábrát). Miközben az EU gazdaságai a konnektivitást illetően nagyjából hasonlóan teljesítettek, kevesebb homogenitást mutattak a humán tőke, az internethasználat, a digitális technológia integrációja és a digitális közszolgáltatások tekintetében.

8. ábra:

Digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutató 2019

Forrás: Európai Bizottság.

A strukturális politikáknak hozzá kell járulniuk a legfőbb kihívások kezeléséhez

2019-ben visszafogott maradt a szakpolitikai ajánlások végrehajtása

Lényegesen fokozni kell a strukturális politikák végrehajtását az euroövezeti országokban, hogy erősítsék az euroövezet termelékenységét és növekedési potenciálját, csökkentsék a strukturális munkanélküliséget, valamint növeljék a gazdaság ellenálló képességét. Ebbe beletartoznak a munkaerőpiacok működésének javítását, a termék- és termelésitényező-piacokon a verseny fokozását, valamint az üzleti környezet javítását szolgáló strukturális politikák.[10] Továbbá strukturális politikákra van szükség az olyan jelenlegi és jövőbeli kihívások kezeléséhez való hozzájárulás érdekében, amelyeket például a lakosság elöregedése, a digitalizáció vagy a klímaváltozás jelentenek. Az országspecifikus ajánlások (CSR-ek) az egyes országokra szabott szakpolitikai ajánlásokkal szolgálnak arra vonatkozóan, miként fokozzák a gazdasági növekedést és az ellenálló képességet. Az országspecifikus ajánlásokat a tagállamok hagyják helyben az Európai Tanácsban. 2019 februárjában az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy a szakpolitikai ajánlások 95%-át vagy nem hajtották végre, vagy jó esetben „bizonyos” mértékig hajtották végre.[11]

Az enyhén expanzív fiskális beállítottság némileg támogatta a gazdasági tevékenységet

Az euroövezet államháztartási hiánya az enyhén expanzív fiskális beállítottság következtében kissé nőtt

Miután öt évig nagyjából semleges volt, az euroövezet fiskális irányultsága[12] 2019-ben enyhén ugyan, de expanzívvá vált (lásd a 9. ábrát). Az irányvonal lazítása támogatta a konjunktúrát az euroövezetben. Olyan expanzív politikai intézkedéseket tükrözött, amelyeket néhány nagy tagországban hajtottak végre: többnyire közvetlen adók csökkentését, valamint állami kiadások növelését. Az eurorendszer szakértőinek 2019. decemberi makrogazdasági előrejelzései alapján az euroövezet államháztartási hiánya 2019-ben kissé nőtt, a GDP 0,7%-ára. A költségvetési egyenleg csökkenése az expanzívabb fiskális politikai irányultságot tükrözte, amelyet részben ellensúlyoztak a kamatfizetések megtakarításai, miközben a ciklikus pozíció hozzájárulása lényegében változatlan maradt.

9. ábra:

Államháztartási egyenleg és fiskális politikai irányultság

(a GDP százalékában)

Forrás: Eurostat és az EKB számításai.

Az aggregált GDP-arányos államadósság az euroövezetben 2019-ben tovább csökkent, és az év végén a GDP 84,5%-át érte el. Ugyanakkor a GDP-arányos adósságráta számos országban magas maradt. Az aggregált adósságráta csökkentését támogatták a kedvező kamatláb–növekedés különbözetek, valamint a pozitív, de csökkenő elsődleges egyenlegek. Miközben 2019 végén egyetlen euroövezeti ország se tartozott a Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) korrekciós ága alá, az Európai Bizottság értékelése szerint nyolc euroövezeti ország – amelyek közül soknak az adósságrátája megközelítette vagy meghaladta a GDP 100%-át – 2020-as költségvetésiterv-javaslata esetén fennállt az SNP követelményeinek való meg nem felelés kockázata.[13]


1.3 Az inflációs nyomások mérsékeltek maradtak

2019-ben a fogyasztóiár-index alapján mért infláció az euroövezetben átlagosan 1,2%-ot tett ki, vagyis csökkent a 2018-as 1,8%-ról.[14] E csökkenés mindenekelőtt az infláció két volatilisebb összetevőjének, az energiának és az élelmiszereknek az alacsonyabb hozzájárulásait tükrözte. Az energiát és élelmiszereket nem tartalmazó HICP-infláció, amely az alapinfláció egyik mutatója, mérsékelt szinteken maradt, és – 2018-hoz és 2017-hez hasonlóan – 2019-ben átlagosan 1,0%-ot tett ki, az év vége felé bekövetkezett emelkedés ellenére (lásd a 10. ábrát).

10. ábra:

A HICP-infláció és összetevői

(éves százalékos változások; hozzájárulás százalékpontban)

Forrás: Eurostat és az EKB számításai.

A fogyasztóiár-index alapján mért infláció csökkenését az energia és az élelmiszerek alacsonyabb inflációja okozta, miközben az alapinfláció visszafogott maradt

Nagyobbrészt az energia inflációjának alakulása volt a felelős azért, hogy 2018-hoz képest az átlagos fogyasztóiár-index alapján mért infláció 2019-ben csökkent. A teljes élelmiszer-inflációnak a fogyasztóiár-index alapján mért HICP-inflációhoz való hozzájárulása a 2018-as 0,4 százalékpontról 2019-ben 0,3 százalékpontra csökkent. A teljes élelmiszer-infláció éven belüli alakulását nagyban meghatározta a volatilis feldolgozatlanélelmiszer-komponens alakulása. A feldolgozott élelmiszerek inflációja 2019-ben 1,9% körül ingadozott, amely kissé a 2018-as átlag alatt volt. A feldolgozottélelmiszer-árak két mozgatórugója, a fogyasztói élelmiszerek és az élelmiszer-nyersanyagok (európai uniós termelői árakon mért) termelői árainak növekedései arra utalnak, hogy e költségnövekedések az erős versennyel összefüggésben nem gyűrűztek be teljes mértékben a fogyasztói szintű élelmiszerárakba.

Az alapinfláció más mutatóihoz hasonlóan az energiát és élelmiszereket nem tartalmazó HICP-infláció az év nagy részében nagyjából oldalmozgásokat végzett, és historikus átlaga alatt maradt a 2019. végi enyhe emelkedés ellenére. Az alábbi 2. keretes írás az alapinfláció és a konjunktúra közötti kapcsolatot tárgyalja, valamint a globális pénzügyi válság óta lezajlott általánosabb gazdasági fejleményeket. Az energián kívüli ipari termékek és a szolgáltatások inflációjának gyenge alakulása hozzájárult az energiát és élelmiszert nem tartalmazó mérsékelt HICP-inflációhoz. 2019-ben az energiát nem tartalmazó ipari termékek inflációjának átlaga 0,3% volt, azaz nem változott 2018-hoz és a 2015 óta megfigyelt átlaghoz képest. Az árazási lánc különböző szakaszai árnyomásainak mutatói azt jelzik, hogy az élelmiszeren kívüli fogyasztási cikkek termelői árainak éves változási üteme lényegében stabil maradt az év folyamán, de lényegesen magasabb volt, mint a 2015 óta mért átlaga. Ez arra utal, hogy a költségnövekedések egy része felszívódott a kiskereskedelmi fázisban. Ezenkívül – 2018-as évvel ellentétben – az élelmiszeren kívüli fogyasztási cikkek importárainak átlagos éves változási üteme 2019-ben pozitív volt, ami – más tényezők mellett – az euro leértékelődését tükrözte. A szolgáltatások inflációja némi volatilitást mutatott, amely az utazással kapcsolatos szolgáltatásoknak egy statisztikai hatásból eredő áralakulásával volt összefüggésben.[15] E havi volatilitás alapos vizsgálata alapján a szolgáltatások inflációja oldalmozgást végzett, és 2019-ben átlagosan 1,5%-ot tett ki, vagyis nem változott 2018-hoz képest, és csak kissé haladta meg a 2015 óta számított átlagot. Mindent egybevetve, a szolgáltatások árainak emelkedései, amelyek többnyire nagy munkaerőköltség-tartalommal bírnak, továbbra is elmaradtak a bérnövekedéstől.

2. keretes írás
Az euroövezeti Phillips-görbe és a közelmúltbeli inflációs folyamatok értelmezése

2013 óta az energiát és élelmiszereket nem tartalmazó HICP-infláció következetesen a historikus átlaga alatt maradt. Míg ez kezdetben a jelentős mértékű gazdasági pangással és az inflációs nyomásokat enyhítő más tényezőkkel volt magyarázható, az utóbbi idők gyengeségét nehéz egy standard Phillips-görbe keretben megmagyarázni, amint az az infláció alakulása összetételének meg nem magyarázott összetevőjéből látható az A) ábrán. Mindez ezen alapvető gazdasági kapcsolat újbóli vizsgálatát ösztönözte.[16]

A) ábra:

Az alapinfláció Phillips-görbe alapú összetétele

(éves százalékos változások és hozzájárulás százalékpontban; minden érték az 1999 óta számított átlaguktól való eltérések szerint)

Forrás: az EKB számításai.
Megjegyzések: Az oszlopok átlagos hozzájárulásokat mutatnak nagyszámú modellspecifikáción (lásd: Bobeica, E. és Sokol, A., „Drivers of underlying inflation in the euro area over time: a Phillips curve perspective” (Az euroövezeti alapinfláció mozgatórugói az idők folyamán: Phillips-görbe perspektíva), Economic Bulletin, 4. sz., EKB, 2019. A hozzájárulások levezetése a következő szerint: Yellen, J. L., „Inflation Dynamics and Monetary Policy” (Inflációs dinamika és monetáris politika), beszéd, Philip Gamble Memorial Lecture, University of Massachusetts, Amherst, 2015. szeptember 24.

Az inflációt meghatározó tényezők a Phillips-görbe keretben

A Phillips-görbe lényegében azt a nézetet ragadja meg, hogy a gazdasági konjunktúrának, valamint az áru- és munkaerőpiacok feszessége azzal kapcsolatos mértékének befolyásolnia kell az inflációt. A jelentős mértékű gazdasági pangás visszafogta az inflációt a globális pénzügyi válságot követően. Az euroövezet egy második recessziót is tapasztalt 2011 és 2013 között, és az alapinfláció 2013 elején kezdődött gyengeségét e tényező jól magyarázza. Ugyanakkor még ha 2018-ra a gazdasági konjunktúra és pangás sok mutatója vissza is tért az átlagos szintekhez, és néhány mutató még a túlkereslet jeleit is kezdte mutatni, az alapinfláció az 1999 óta mért átlaga (1,3%) alatt maradt.

A konjunktúra mellett más tényezők (például az inflációs várakozások és a külső árak) is fontosak az inflációs folyamatok megértéséhez. Sok tényező befolyásolhatja a gazdasági szereplők inflációs várakozásait: az infláció közelmúltbeli alakulása (és különösen az energiaár-mozgások) jellemzően rövid távon befolyásolják a várakozásokat, míg egy központi bank inflációs céljának hitelességével és elérhetőségével kapcsolatos valódi aggodalmak negatív hatással lehetnek a hosszú távú várakozásokra, bár e tényezőket nehéz empirikusan kibogozni.[17] A 2014–2017 közötti időszakban az inflációs várakozásoknak mind a piaci, mind a felmérés alapú mutatói gyengültek, ami tükröződik az alapinflációhoz való negatív hozzájárulásaikban ugyanezen időszak folyamán.[18] A közelmúltban az euroövezetre vonatkozó hosszabb távú inflációs várakozások felmérési mutatói, nevezetesen az EKB hivatásos előrejelzői felméréséből származók, enyhülés jeleit mutatták. Ugyanakkor az e közelmúltbeli folyamatoknak tulajdonítható, inflációt fékező tényező kisebb.

Végül, a külső árak mutatói, például az olaj- és átfogóbb importárindexek, fontos tényezők lehetnek, amelyek megmagyarázzák a cégek árazási döntéseit és így az infláció alakulását azon túlmenően, amit esetleg már megragadtak a pangásra és az inflációra vonatkozó várakozások. Miközben a külső árak, és különösen az energiaárak jellemzően gyorsan tükröződnek a fogyasztóiár-index alapján mért inflációban, úgy tűnik, hogy az alapinflációra gyakorolt közvetett hatásaik az utóbbi években korlátozottak voltak.[19] Mindent egybevetve, az alapinfláció alakulását a jelek szerint 2017-ig meglehetősen jól magyarázzák standard tényezők, de a közelebbi múlt gyengeségét nehéz e keretrendszerben megmagyarázni.

Egy lehetséges magyarázat, hogy a gazdasági pangás standard mutatói nem ragadják meg a gazdasági tevékenységnek az infláció szempontjából releváns minden folyamatát. Ennek szellemében Jarociński és Lenza (2018)[20] a gazdasági pangásnak egy olyan mutatóját vezetik le, amelyet kifejezetten az infláció előrejelzésére terveztek. Egy ilyen mutató sokkal nagyobb mértékű gazdasági pangásra utalna, mint a kibocsátási rés egy alapvetőbb mutatója.

Összességében a Phillips-görbe az inflációs folyamatok értelmezésének és kommunikálásának központi eleme marad, de ki kell egészíteni más eszközökből és megközelítésekből származó információkkal, különösen az alapinfláció közelmúltbeli alakulásának fényében.

A GDP-deflátor növekedésével mért belföldi árnyomások 2019-ben átlagosan a 2018-as átlag szintjét és a 2015 óta számított átlagot meghaladóan nőttek (lásd a 11. ábrát). 2019-ben az egy alkalmazottra jutó javadalmazás éves növekedése megtartotta erőteljes ütemét, és átlagosan 2,0%-ot tett ki, kissé elmaradva a 2018-as átlagtól, de meghaladva a 2015 óta számított átlagát. Az egy alkalmazottra jutó javadalmazás növekedését mérsékelte a társadalombiztosítási járulékok alakulása,[21] miközben 2018-hoz képest 2019-ben fokozódott a bérek és fizetések emelkedése, összhangban a munkanélküliségi ráta további csökkenésével és az euroövezet gazdasági növekedésének mérséklődése ellenére (lásd a fenti 1.2 szakaszt). Az egy alkalmazottra jutó javadalmazás erős átlagos növekedése ugyanakkor maga után vonta a fajlagos munkaerőköltség növekedésének fokozódását, miközben a termelékenység stagnált 2019-ben. A fajlagos munkaerőköltség magasabb növekedése mellett a GDP-deflátor növekedésének fokozódása is a (bruttó üzemi nyereséggel mért) nyereség alakulásának fellendülését tükrözte, amely érzékelhetően gyengült 2018 folyamán. Tekintettel arra, hogy a termelékenység 2019-ben oldalmozgást végzett, a nyereség fellendülése 2019-ben nagy valószínűséggel a cserearányok javulását és azon gazdasági szektorok folyamatait tükrözte, amelyekre a globális konjunktúra és a kereskedelem lassulása kevésbé volt hatással.[22] Ilyen volt például az építőipari és az ingatlan szektor, amelyek szintén magas növekedési rátát mutattak hozzáadottérték-deflátoraikban, átlagosan 4,6%-ot érve el 2019-ben az építőipar esetén.

11. ábra:

A GDP-deflátor elemzése

(éves százalékos változások; hozzájárulás százalékpontban)

Forrás: Eurostat és az EKB számításai.

2019 folyamán csökkentek a hosszabb távú inflációs várakozások. Az EKB hivatásos előrejelzői felméréséből származó, öt év múlva várható inflációra vonatkozó várakozások 2019 negyedik negyedévében 1,7%-ra mérséklődtek a 2018. negyedik negyedévi 1,9%-ról. Ugyancsak csökkentek a hosszabb távú inflációs várakozások olyan piaci alapú mutatói, mint az öt évvel előre szóló ötéves, inflációhoz kötött swapkamatláb. Ugyanakkor ezek – bár még mindig alacsony szinteken – stabilizálódtak az év vége felé.


1.4 A kedvező finanszírozási feltételek továbbra is támogatták a hitel- és a pénzállomány növekedését

2019-ben az euroövezet pénzügyi piacait elsősorban a tartósan alacsony infláció közepette lassuló gazdasági konjunktúra, az év bizonyos időszakaiban kockázatkerülő hangulatot előidéző politikai tényezőkkel kapcsolatos bizonytalanság, valamint a további monetáris politikai lazítás hatásai alakították. Mind a pénzpiaci kamatlábak, mind a hosszabb lejáratú kötvényhozamok jelentősen csökkentek, miközben az alacsonyabb diszkontráták által támogatva összességében emelkedtek a részvényárfolyamok. 2019-ben a nem pénzügyi vállalatok (NPV-k) külső forrásbevonásai nagyjából stabilizálódtak egy olyan szinten, amely lényegesen a legutóbbi, 2017-ben megfigyelt csúcsuk alatt volt, de a bankoktól történő hitelfelvétel és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása a kedvező finanszírozási feltételek által támogatva erőteljes maradt, és a tőzsdén nem jegyzett részvények nettó kibocsátása számottevő volt, amit támogatott a fúziók és felvásárlások megnövekedett száma. A magánszektornak nyújtott bankhitelek folytatódó bővülése az M3 tartásának alacsony alternatívaköltségeivel párosulva segített a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedési ütemeinek fenntartásában. A kedvező finanszírozási feltételek az EKB alkalmazkodó monetáris politikai irányultságát tükrözték, valamint a bankrendszer képességét, hogy továbbítsa ezt az alkalmazkodást a kölcsönkamatlábakba, amelyekkel a cégek és háztartások szembesülnek. A pénzügyieszköz- és ingatlanállományok emelkedő értékmegállapításai hozzájárultak a háztartások vagyonához, ami viszont támogatta a magánfogyasztás növekedését.

2019-ben jelentősen csökkentek, bár szeptembertől kezdődően javultak az euroövezeti államkötvényhozamok

2019-ben jelentősen csökkentek az euroövezeti államkötvényhozamok, és a hosszú távú hozamok negatív szinteket értek el a nyár folyamán. E csökkenés az euroövezet gazdasági konjunktúrája lassulásának mértékével és időtartamával, valamint annak az infláció alakulására gyakorolt hatásával kapcsolatos növekvő aggodalmakat tükrözte. Az Egyesült Államokban megfigyelt monetáris politikai alkalmazkodás, az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségekkel és a brexittel kapcsolatos megnövekedett globális kockázatérzékelés, valamint a pénzügyi piacokon az EKB általi további monetáris politikai lazításra vonatkozó fokozódó várakozások is hozzájárultak az alacsonyabb kockázatmentes kamatlábakhoz az euroövezetben. Az EKB monetáris politikai lazító csomagjának szeptemberi közzétételét követően valamivel pozitívabb euroövezeti makrogazdasági adatközlések és a globális kockázatérzékelés némi stabilizálódása járultak hozzá az euroövezeti államkötvényhozamok fokozatos javulásához. Mindazonáltal a tízéves államkötvényhozamok euroövezeti GDP-vel súlyozott átlaga 2019. december 31-én 0,28%-ot tett ki, azaz 74 bázisponttal volt alacsonyabb 2019. január 1-jei szintjénél. Az euroövezeti országok tízéves államkötvényhozamainak különbözete a német tízéves Bund hozammal szemben – néhány ország esetén jelentősen – csökkent, az alacsonyabb fiskális politikai bizonytalanság miatt.

12. ábra:

Tízéves államkötvény-hozamok az euroövezetben, az Egyesült Államokban és Németországban

(százalék/év; napi adatok)

Forrás: Bloomberg, Thomson Reuters Datastream és az EKB számításai.
Megjegyzések: Az euroövezeti adatok az államkötvény-hozamok tízéves, GDP-vel súlyozott átlagára vonatkoznak. A legutolsó megfigyelések 2019. december 31-ére vonatkoznak.

Az euroövezeti részvényárfolyamok az alacsonyabb diszkontráták következtében emelkedtek

2019-ben az euroövezeti részvényárfolyamok jelentősen emelkedtek. 2019 folyamán az euroövezeti NPV részvényárfolyamok átfogó indexe 20,7%-kal nőtt, miközben az euroövezeti bankrészvényárfolyamok egy indexe 9,7%-kal emelkedett (lásd a 13. ábrát). A részvényárfolyamok alakulása mögött az alacsonyabb diszkontráták jelentették a fő támogató tényezőt, miközben a nyereségre vonatkozó várakozások gyengék maradtak, és a kockázati prémiumok mozgásai – amelyek elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi vita és a brexittárgyalások fejleményeihez kötődtek – negatív hatással voltak a részvényekre.

13. ábra:

Részvénypiaci indexek az euroövezetben és az Egyesült Államokban

(index: 2018. január 1. = 100)

Forrás: Thomson Reuters Datastream.
Megjegyzések: EURO STOXX bankindex és Datastream piaci index NPV-kre vonatkozóan az euroövezetben; S&P bankindex és Datastream piaci index egyesült államokbeli NPV-kre. A legutolsó megfigyelések 2019. december 31-ére vonatkoznak.

Az NPV-k bankhitelfelvétele és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátása erőteljes volt

2019-ben – jóval a legutóbbi, 2017-es csúcs alatt – nagyjából stabilizálódott az NPV‑k külső forrásbevonása (lásd a 14. ábrát). Mindazonáltal a bankoktól történő hitelfelvétel növekedése és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása a kedvező finanszírozási feltételek által támogatva erőteljes maradt, és a tőzsdén nem jegyzett részvények nettó kibocsátása jelentős volt, amit támogatott a fúziók és felvásárlások számának emelkedése. Ezzel szemben mérséklődés következett be az egyéb finanszírozási forrásokban (ideértve a tulajdonosi és a kereskedelmi hiteleket), továbbá csökkent a tőzsdén jegyzett részvények nettó kibocsátása (ami tükrözte a részvénytőke megemelkedett költségét a többi finanszírozási forráshoz képest). 2019 folyamán – a piaci kamatlábak alakulásával nagyjából összhangban – új historikus mélypontokat elérve tovább csökkentek a banki kölcsönkamatlábak.

Az EKB 2019 folyamán megvalósított további monetáris politikai lazítása közvetítődött a finanszírozási feltételekbe, amelyek kedvezőbbé váltak. Ez részben annak a ténynek volt köszönhető, hogy a 2019-ben bevezetett intézkedések némelyikének – úgymint a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatának (CHLRM-III) és a tartalékok kamatozására vonatkozó kétszintű rendszernek – a célja a banki közvetítő kapacitás támogatása volt (lásd a 2.1 szakaszt). Ugyanakkor a bankrendszer további előrelépést ért el a mérlegjavításban, ami a tőkehelyzetek erősítését és az eszközminőség javítását illeti.

14. ábra:

Nem pénzügyi vállalatok nettó külső forrásbevonása az euroövezetben

(éves állományváltozások; milliárd euro)

Forrás: Eurostat és EKB.
Megjegyzések: Az „egyéb hitelek” közé tartoznak a nem MPI-ktől (egyéb pénzügyi intézmények, biztosítótársaságok és nyugdíjalapok) és a külföldtől származó hitelek. Az MPI (monetáris pénzügyi intézmény)-hitelek és nem MPI-hitelek hitelértékesítésekkel és értékpapírosításokkal kiigazítva. Az „egyéb” az összes és az ábrán felsorolt eszközök különbsége. Ide tartoznak a tulajdonosi hitelek és a kereskedelmi hitelek. A legutolsó megfigyelések 2019 harmadik negyedévére vonatkoznak.

A háztartások vagyonához hozzájárult az ingatlan javak és a pénzeszközök értéknövekedése

A háztartások nettó vagyona 2019 első három negyedévében erőteljesen nőtt, ami támogatta a magánfogyasztást. A lakáspiacok mérséklődő lendülete ellenére a nettó vagyon számára előnyösek voltak a további lakásár-növekedések, amelyek jelentős értékelési nyereségeket eredményeztek a háztartások ingatlanállományain. Ezenkívül a háztartások figyelemre méltó értékelési nyereségeket regisztráltak pénzügyieszköz-állományaikon is. Továbbá az emelkedő lakásárak és a kedvező finanszírozási feltételek hozzájárultak a háztartásoknak lakáscélra nyújtott bankhitelek éves növekedési ütemének folytatódó fokozatosan emelkedő trendjéhez. A háztartások – névleges bruttó rendelkezésre álló jövedelmük százalékaként mért – bruttó eladósodottsága jóval a válság előtti átlaga felett maradt.

2019-ben helyreállt az M3 és a hitelállomány növekedése

Mindent egybevetve, a magánszektornak történő banki hitelezés erőteljes volt, és (hitelértékesítéssel, értékpapírosítással, valamint fiktív számla-összevezetéssel kiigazított) éves növekedési rátája a 2018. decemberi 3,4%-ról 2019 decemberében 3,7%-ra emelkedett. A hitelállomány növekedése maradt a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség-növekedés legfőbb mozgatórugója (lásd az oszlopok kék részeit a 16. ábrán). Ugyanakkor a külső pénzmozgások fokozódó mértékben járultak hozzá az M3 dinamikájához (lásd az oszlopok sárga részeit a 16. ábrán). Így az M3 éves növekedése 2019-ben helyreállt (lásd a 15. ábrát). Míg az eszközvásárlási program szerinti nettó eszközvásárlások 2018. végi megszüntetésének mérséklő hatása volt az M3 növekedésére (lásd az oszlopok piros részeit a 16. ábrán), 2019. novemberi újrakezdésüknek csak korlátozott befolyása volt a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség-növekedésre 2019-ben.

15. ábra:

Az M3 és a magánszektornak nyújtott hitelek

(éves százalékos változások)

Forrás: EKB.
Megjegyzések: Hitelek hitelértékesítéssel, értékpapírosítással és fiktív számla-összevezetéssel kiigazítva. A legutolsó adatok 2019 decemberére vonatkoznak.

  

16. ábra:

Az M3 és ellenpárjai

(éves százalékos változások; hozzájárulás százalékpontban; szezonális és naptári hatásokkal kiigazítva)

Forrás: EKB.
Megjegyzések: A magánszektornak nyújtott hitelek tartalmazzák a magánszektornak nyújtott MPI-hiteleket és az MPI-k euroövezeti nem MPI magánszektor által kibocsátott értékpapírjainak állományait. Ugyancsak ide tartoznak a nem MPI-k hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak az eurorendszer általi vásárlásai a vállalati szektort érintő vásárlási program keretében. A legutolsó adatok 2019 decemberére vonatkoznak.

Az M3 növekedése nagyrészt az egynapos betétek megnövekedett állományait tükrözte

Eszközszempontból az M3 növekedését továbbra is főként az egynapos betétek vezérelték, tekintettel a likvid betétek tartásának alacsony alternatívaköltségére egy igen alacsony kamatlábakkal és lapos hozamgörbével jellemzett környezetben. Az egynapos betétek növekedése egyaránt tükrözte a háztartások és az NPV-k által tartott egynapos betétek erőteljes bővülését. Ennek eredményeként a forgalomban levő készpénzt és az egynapos betéteket magában foglaló M1 szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum erőteljes ütemben tovább nőtt.


2 Monetáris politika: céltudatosság és helyes cselekvés

Az euroövezet gazdaságának gyengülése, tartósabb lefelé irányuló kockázatok és az EKB Kormányzótanácsa középtávú inflációs céljától továbbra is elmaradó inflációs kilátások mellett 2019 folyamán a Kormányzótanács a további monetáris alkalmazkodás három egymást követő fordulójáról intézkedett. Ezek az egymást követő beavatkozások aláhúzták a Kormányzótanács eltökéltségét, hogy megfelelő módon cselekedve támogassa az infláció visszatérését egy, a középtávú céljához vezető tartós konvergenciapályára. Tekintettel mindezen intézkedések időigényére, hogy teljes mértékben kifejthessék hatásukat az euroövezet gazdaságára, a Kormányzótanács továbbra is szoros figyelemmel követte az infláció alakulását és a kibontakozó monetáris politikai intézkedések érvényesülését, miközben továbbra is készen állt valamennyi eszköze szükség szerinti kiigazítására annak biztosítása érdekében, hogy az infláció fenntartható módon, a szimmetria iránti elkötelezettségének megfelelően mozduljon a célja felé. 2019 végén a monetáris politikával kapcsolatos eszközök az eurorendszer mérlegében szereplő összes eszköz 70%-át tették ki. 2019-ben a mérleg mérete 4,7 billió eurón stabilizálódott, összhangban az előző év végén elért szinttel. Az óriási mérleggel kapcsolatos kockázatokat továbbra is csökkentette az EKB kockázatkezelési keretrendszere.


2.1 A monetáris politikai intézkedések első fordulója a nagymértékű szakpolitikai alkalmazkodás fenntartása érdekében, fokozódó külső hátráltató tényezők közepette

A gazdasági kilátások 2018 végén bekövetkezett romlását követően a 2019 elején beérkezett adatok továbbra is a vártnál gyengébbek voltak a puhább külső kereslet, valamint néhány ország- és szektorspecifikus tényező miatt, ami a korábban előre látottnál kevésbé élénk rövid távú növekedési lendületet jelzett. Ugyanakkor jelentős volt a bizonytalanság, hogy az euroövezet növekedését lelassító tényezők átmenetiek vagy hosszabban tartóak-e, és így a lassúbb növekedés rövid távon milyen mértékben hat a középtávú növekedési kilátásokra. Ezzel összefüggésben a Kormányzótanács felismerte, hogy az euroövezet növekedési kilátásait övező kockázatok a geopolitikai tényezőkkel és a protekcionizmus veszélyével kapcsolatos bizonytalanságok tartóssága, a feltörekvő piacok sebezhetőségei és a pénzügyi piac volatilitása miatt lefelé mozdultak. A Kormányzótanács hangsúlyozta, hogy a monetáris politikának türelmesnek, prudensnek és kitartónak kell lennie. Miközben a támogató finanszírozási feltételek, a kedvező munkaerő-piaci dinamika és a fokozódó bérnövekedés továbbra is támogatná az euroövezet gazdasági bővülését és a fokozatosan emelkedő inflációs nyomásokat, a Kormányzótanács ismételten kifejezésre juttatta a jelentős monetáris politikai ösztönzés szükségességét, hogy középtávon biztosítsák az infláció folyamatos és tartós konvergenciáját a 2% alatti, de ahhoz közeli szintekhez.

A gyengébb gazdasági lendület lassította az infláció középtávú célhoz való igazodását, ösztönözve egy első szakpolitikai csomag bevezetését

A beérkező gazdasági adatok a tavasz folyamán továbbra is gyengék voltak, rámutatva a gazdasági bővülés ütemének jelentős mérséklődésére, amely kiterjedt 2019 későbbi időszakára. A konjunktúra különösen a feldolgozóiparban lassult markánsan, elsősorban külső hátráltató tényezők következtében, mivel a globális növekedés és a kereskedelem dinamikája gyenge maradt. A gyengébb gazdasági lendület lassította az inflációnak a Kormányzótanács középtávú céljához való igazodását.

Válaszul a növekedési és inflációs kilátások lényeges romlására, márciusi ülésén a Kormányzótanács egy intézkedéscsomagról döntött, hogy további monetáris alkalmazkodást biztosítson. Ez támogatná a belföldi árnyomások további erősödését és a fogyasztóiár-index alapján mért infláció alakulását középtávon, valamint növelné az euroövezet gazdaságának ellenálló képességét egy globális bizonytalanságokkal jellemzett környezetben. A Kormányzótanács különösen az alábbi intézkedésekről döntött. Először is úgy határozott, hogy kitolja az irányadó kamatlábakra vonatkozó előretekintő iránymutatásának naptári időszakát. Pontosabban, a Kormányzótanács valószínűnek tartotta az EKB irányadó kamatlábainak jelenlegi szintjeiken tartását legalább 2019 végéig, de mindenesetre ameddig szükséges, hogy az infláció továbbra is tartósan közelítsen a középtávú céljával összhangban levő szintekhez. Másodszor, ismételten kifejezte szándékát, hogy továbbra is maradéktalanul újra befekteti az eszközvásárlási program (EVP) keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket egy hosszabb időszakon keresztül azt követően, hogy elkezdte emelni az EKB irányadó kamatlábait, de mindenesetre ameddig szükséges annak érdekében, hogy megmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a nagymértékű monetáris alkalmazkodás. Tekintettel az irányadó kamatlábakra vonatkozó előretekintő iránymutatás és az újrabefektetések közötti kapcsolatra, a várható újrabefektetési időhorizont automatikusan kitolódott, megerősítve az irányadó kamatlábakra vonatkozó iránymutatást és egyben aláhúzva a Kormányzótanács eltökéltségét, hogy helyénvalóan cselekedjen. Harmadszor, az irányadó kamatlábakra vonatkozó iránymutatás változása mellett meghirdették a negyedéves célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek új sorozatát (CHLRM-III). E műveletek kezdési ideje 2019 szeptembere, befejezése 2021 márciusa, és az egyes műveletek lejárata két év. A CHLRM-ek új sorozatának célja a kedvező banki hitelnyújtási feltételek megőrzése volt, hogy a bankhitelek ügyfelekhez történő áramlása megfizethető maradjon. Másfelől a magánszektorba való egészséges hiteláramlás támogatta a háztartások és a vállalkozások fogyasztási és beruházási terveit, segítve a gazdaság növekedését, valamint hozzájárulva az inflációnak a Kormányzótanács középtávú céljához való igazodásához. Negyedszer, a Kormányzótanács úgy döntött, hogy rögzített kamatú, teljes allokáció melletti tendereljárás keretén belül a szükséges ideig, de legalább a 2021 márciusában kezdődő tartalékolási időszak végéig folytatja az eurorendszer hitelnyújtási műveleteit.

A CHLRM-ek új sorozatának meghirdetése után, következő monetáris politikai ülésén a Kormányzótanács azt közölte, hogy a CHLRM-III sorozat pontos feltételeit az elkövetkező ülések valamelyikén hozzák nyilvánosságra. Nevezetesen, a CHLRM-III műveletek árazása figyelembe veszi a monetáris politika banki alapú transzmissziós csatornájának alapos értékelését, valamint a gazdasági kilátások további alakulását. Ezenkívül a Kormányzótanács – figyelembe véve, hogy a negatív kamatlábkörnyezet a korábban előre látottnál tovább marad fenn – megjegyezte, hogy rendszeres értékelésével összefüggésben átgondolja, vajon a negatív kamatlábak gazdaságra nézve kedvező következményeinek megőrzése megköveteli-e azok banki közvetítésre gyakorolt esetleges mellékhatásainak mérséklését.

A további monetáris politikai alkalmazkodás második fordulója és az inflációs kilátásokba vetett bizalom romlása

Az év közepére a beérkező információk azt jelezték, hogy globális hátráltató tényezők továbbra is negatív hatással voltak az euroövezeti kilátásokra

Az év közepére a beérkező információk azt jelezték, hogy globális hátráltató tényezők – amelyek különösen a globális kereskedelem folytatódó gyengeségével, valamint a külső környezet elterjedtebb és tartósabb bizonytalanságaival voltak kapcsolatban – továbbra is nyomasztólag hatottak az euroövezeti kilátásokra. E tényezők különösen az euroövezet feldolgozóipari szektorára voltak negatív hatással. Ezenkívül főként átmeneti tényezők miatt tovább csökkent a HICP-infláció, és az alapinfláció mutatói folytatták oldalirányú mozgásukat.

A bizonytalanságok elhúzódása és az inflációs kilátásokra gyakorolt hatásaik fényében a Kormányzótanács felismerte annak szükségességét, hogy a monetáris politikai irányultságot másodszor is ki kell igazítani 2019-ben, és további monetáris alkalmazkodásról kell gondoskodni, hogy az infláció a középtávú céljához vezető tartós pályán maradjon. Ezért júniusi ülésén a Kormányzótanács úgy döntött, hogy az előretekintő iránymutatás naptár alapú elemét még inkább kitolva megerősíti az irányadó kamatlábakra vonatkozó előretekintő iránymutatását. Pontosabban, a Kormányzótanács kijelentette, hogy az EKB irányadó kamatlábainak jelenlegi szintjeiken maradását várja legalább 2020 első fele folyamán, de mindenesetre ameddig szükséges, hogy az infláció továbbra is tartósan közelítsen a középtávú céljához. Ezenkívül megismételte az újbóli befektetésekre vonatkozó előretekintő iránymutatását. Végül a Kormányzótanács döntött a CHLRM-III sorozat árazásáról is. Az egyes műveletekben a kamatlábat 10 bázisponttal az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteiben alkalmazott átlagos kamatláb felett állapítják meg. Az olyan bankok esetében, amelyeknek az elfogadható nettó hitelnyújtása meghaladott egy bizonyos viszonyítási értéket (benchmarkot), a CHLRM-III-ban alkalmazott kamatláb alacsonyabb lesz, és olyan alacsony lehet, mint a betéti rendelkezésre állás átlagos kamatlába plusz 10 bázispont. Megfigyelték, hogy ez az árazás ésszerű egyensúlyt ért el egyrészt a banki hitelezés egészséges alakulásának elismerése, másrészt az alkalmazkodó irányultság megőrzésének fontossága között.

A nyár folyamán a mérséklődő globális növekedési dinamika és a gyenge nemzetközi kereskedelem továbbra is negatív hatással volt az euroövezeti kilátásokra. Ezenkívül a bizonytalanságok tartós jelenléte tovább mérsékelte az üzleti bizalmat, különösen a feldolgozóiparban. Másfelől az árak alakulása mérsékelt maradt, miközben az alapinfláció mutatói folytatták oldalirányú mozgásukat. A hosszabb távú inflációs várakozások piaci alapú mutatói a júniusi ülés után elért historikus mélypontokon stagnáltak, miközben felmérések a hosszabb távú várakozások markáns esését jelezték.

A Kormányzótanács megállapította, hogy a megvalósult és az előre jelzett inflációs ráták tartósan a céljának megfelelő szintek alatt voltak

Ezzel összefüggésben júliusi ülésén a Kormányzótanács megjegyezte, hogy mind a megvalósult, mind az előre jelzett inflációs ráták tartósan a céljának megfelelő szintek alatt voltak. Továbbá a Kormányzótanács a középtávú inflációs célja szimmetriáját olyan fontos elemnek tekintette, amely támogatja az inflációnak a céljához való tartós igazítása megvalósítását. Így a Kormányzótanács fontosnak látta, hogy demonstrálja eltökéltségét és cselekvőképességét, valamint, hogy készen álljon a szakpolitikai irányultság további lazítására valamennyi eszközének az inflációs céljához való megfelelő hozzáigazításával. Ugyanakkor a Kormányzótanács közölte, hogy amennyiben a középtávú inflációs kilátások továbbra is elmaradnak a céljától, kész cselekedni az inflációs cél szimmetriája melletti elkötelezettségének megfelelően. Ezért ezzel összefüggésben a Kormányzótanács úgy határozott, hogy ismét bevezet egy úgynevezett lazító torzítást az irányadó kamatlábakra vonatkozó előretekintő iránymutatásában annak közlésével, hogy várhatóan a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken tartja az EKB irányadó kamatlábait. Ezenkívül megbízta az eurorendszer illetékes bizottságait, hogy vizsgáljanak meg különböző alternatívákat, ideértve az irányadó kamatlábakra vonatkozó előretekintő iránymutatás megerősítésének módjait, mérséklő intézkedéseket (pl. egy, a tartalékok kamatozására vonatkozó többszintű rendszer tervezését), továbbá esetleges új nettó eszközvásárlások mértékének és összetételének lehetőségeit. E bejelentések megnyitották az utat egy átfogó szakpolitikai csomag potenciális foganatosítása számára a Kormányzótanács következő monetáris politikai ülésén arra az esetre, ha az inflációs kilátások nem javulnak a céljával összhangban.

A szakpolitikai alkalmazkodás harmadik fordulója egy átfogó intézkedéscsomaggal, válaszul a tartósan alacsony inflációs rátákra

Az EKB szakértőinek 2019. szeptemberi makrogazdasági előrejelzései az inflációs kilátások további hanyatlását mutatták. Összességében a Kormányzótanács az euroövezet gazdaságának elhúzódó lassulásával, tartós lefelé irányuló kockázatokkal és a középtávú inflációs céljától továbbra is elmaradó inflációs kilátásokkal találta magát szemben. Nevezetesen, az inflációs kilátások egymást követő és jelentős lefelé módosításai a 2021-re prognosztizált inflációt a 2018. decemberi előrejelzésekben szereplő 1,8%-ról a 2019. szeptemberi előrejelzésekben közölt 1,5%-ra csökkentették. Az inflációs kilátások további csökkenése – azon tény ellenére, hogy a prognózisokba ágyazott pénzügyi feltételek már további szakpolitikai lazításra vonatkozó lényeges várakozásokat tükröztek – azt jelentette, hogy az előrejelzések szerint az infláció még inkább eltávolodik a Kormányzótanács által az inflációs céljával megegyezőnek tartott szintektől. Az alapinfláció mutatói mérsékeltek maradtak, és az inflációs várakozások mutatói továbbra is alacsony szinteken voltak. Ezzel összefüggésben a Kormányzótanács egyetértett a monetáris politikai irányultság lazítása harmadik fordulójának indokoltságában, hogy támogassák az infláció visszatérését egy tartós konvergenciapályára az inflációs cél irányába. Ezért a Kormányzótanács szeptemberben a következő döntéseket hozta:

Átfogó szakpolitikai választ tartottak szükségesnek, hogy támogassák az infláció visszatérését egy tartós konvergenciapályára a középtávú cél irányába

Először is úgy döntött, hogy 10 bázisponttal -0,50%-ra csökkenti a betéti rendelkezésre állás kamatlábát (lásd a 17. ábrát). A betéti rendelkezésre állás kamatlábának csökkentését kísérte a Kormányzótanács irányadó kamatlábak várható pályájára vonatkozó előretekintő iránymutatásának újrafogalmazása. Így most már azt valószínűsíti, hogy az EKB irányadó kamatlábai mostani szintjeiken vagy azok alatt maradnak, amíg az nem látható, hogy az inflációs kilátások erőteljesen közelítenek egy 2%-hoz eléggé közeli, de az alatti szinthez az előrejelzési időszakon belül, és ez a konvergencia következetesen tükröződik az alapinfláció dinamikájában.

17. ábra:

Az EKB irányadó kamatlábai

(százalék/év)

Forrás: EKB.
Megjegyzés: A legutolsó megfigyelések 2019. december 31-ére vonatkoznak.

Másodszor, úgy döntött, hogy november 1-jétől havi 20 milliárd eurós ütemben újraindítja a nettó kötvényvásárlásokat az EVP keretében (lásd a 18. ábrát), arra számítva, hogy a nettó vásárlásokat röviddel az előtt megszünteti, mielőtt a Kormányzótanács elkezdené emelni az EKB irányadó kamatlábait. A Kormányzótanács azt is megismételte, hogy továbbra is maradéktalanul újra befekteti az EVP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket egy hosszabb időszakon keresztül azt követően, hogy elkezdte emelni az EKB irányadó kamatlábait, de minden esetre ameddig szükséges annak érdekében, hogy megmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a nagymértékű monetáris alkalmazkodás.

18. ábra:

Havi nettó eszközvásárlások és beváltások összesen az EVP alapján 2019-ben

(milliárd euro)

Forrás: EKB.
Megjegyzések: Havi nettó vásárlások könyv szerinti értéken és havi beváltási összegek. Az újrabefektetési fázis folyamán, zökkenőmentes és rugalmas végrehajtás révén az eurorendszer tartja magát a piaci semlegesség elvéhez. Ennek érdekében a tőketörlesztések újbóli befektetéseit elosztják az év folyamán, hogy rendszeres és kiegyensúlyozott piaci jelenlétet tegyenek lehetővé. Ezenkívül további nettó eszközvásárlásokat lehet elosztani a szomszédos hónapokra, figyelembe véve bizonyos hónapok (pl. december) alacsonyabb piaci aktivitását. Következésképpen a havi nettó vásárlások nem pontosan egyeznek a havi nettó eszközvásárlási célokkal. A legutolsó megfigyelések 2019. december 31-ére vonatkoznak.

Harmadszor, úgy döntött, hogy újraszabályozza a CHLRM-ek harmadik sorozatát a részt vevő bankok számára vonzóbb kamatlábbal (így a bankok, amelyek túlteljesítettek egy minimális hitelnyújtási benchmarkot, olyan alacsony kamatláb mellett vehetnek fel hitelt, mint a betéti rendelkezési állás átlagos, a művelet időtartama alatt jellemző kamatlába), és hosszabb lejárattal (két év helyett három év). A kedvezőbb CHLRM- feltételek arra törekedtek, hogy megőrizzék a kedvező banki hitelezési feltételeket, biztosítsák a monetáris politika zökkenőmentes transzmisszióját, és tovább támogassák a monetáris politika alkalmazkodó irányultságát.

Végül, a monetáris politika bankalapú transzmissziójának biztosítása érdekében a tartalékok kamatozására vonatkozó kétszintű rendszert vezettek be, amely mentesíti a bankok fölös készpénztartalékainak egy töredékét a negatív betéti rendelkezésre állási kamatlábtól.

A Kormányzótanács szeptemberi monetáris politikai ülésén elhatározott intézkedéscsomag minden elemét úgy tervezték meg, hogy kiegészítsék egymást a monetáris ösztönzés biztosításában, és támogassák az infláció közeledését a Kormányzótanács céljához. A betéti rendelkezésre állás kamatlábának csökkentése és a megerősített állapotfüggő előretekintő iránymutatás azt a célt szolgálta, hogy lehorgonyozza a rövid és középtávú kamatlábakat, amelyek fontosak a cégeknek nyújtott hitelek árazásához az euroövezetben. A megújított nettó eszközvásárlások és a várható újrabefektetési horizont lehorgonyozta a közép- és hosszabb lejáratú kamatlábakat, amelyek a háztartásoknak nyújtott jelzáloghitelek árazásához fontosak. Megtörtént a CHLRM-III újraszabályozása, hogy megőrizzék a kedvező banki hitelnyújtási feltételeket, biztosítsák a monetáris politika zökkenőmentes transzmisszióját, valamint ösztönözzék a bankokat, hogy azok fenntartsák a hitelek áramoltatását az ügyfeleik részére. Végül, a tartalékok kamatozására vonatkozó kétszintű rendszert arra tervezték, hogy enyhítsék a bankok számára a negatív kamatlábak közvetlen költségét a monetáris politika bankalapú transzmissziójának támogatása érdekében. Következésképpen a lazább piaci finanszírozási feltételek továbbra is átgyűrűztek a hitelnyújtási feltételekbe, amelyekkel a cégek és a háztartások szembesültek.

Az infláció alakulásának figyelemmel követése a növekedési kilátások alakulóban levő stabilizálódása fényében, cselekvésre készen

Az év végére, a monetáris politikai lazítás 2019 folyamán megvalósított három fordulóját követően, az alapinfláció mutatói általában mérsékeltek maradtak, és az euroövezet növekedési dinamikája továbbra is gyenge volt, bár korábbi előrejelzésekkel összhangban mutatkozott a növekedés stabilizálódásának és az alapinfláció enyhe növekedésének néhány kezdeti jele. E fejlemények fényében, valamint tekintettel arra, hogy időbe telt, amíg minden intézkedés kifejthette teljes hatását, decemberi ülésén a Kormányzótanács közölte, hogy szoros figyelemmel követi az inflációs folyamatokat és a szeptemberben hozott, kibontakozóban levő monetáris politikai intézkedések gazdaságba történő átgyűrűzését. Mindenesetre hangsúlyozta, hogy továbbra is készen áll valamennyi eszközének szükség szerinti kiigazítására annak biztosítása érdekében, hogy az infláció fenntartható módon, a szimmetria iránti elkötelezettségének megfelelően mozduljon a célja felé.

A tartós bizonytalanságok és a lefelé irányuló kockázatok figyelembevételével 2019 folyamán lényeges további monetáris politikai alkalmazkodás valósult meg. Továbbra is együttműködött a meghozott intézkedések minden eleme, és hozzájárult a banki finanszírozási költségek további csökkenéséhez (lásd a 19. ábrát). A bankok nagyon kedvező finanszírozási feltételei átgyűrűztek a szélesebb értelemben vett gazdaságba, és a hitelfelvétel feltételei mind a vállalatok, mind a háztartások számára historikus mélypontjukon vagy annak közelében voltak (lásd a 20. ábrát). A 2019 folyamán hozott minden intézkedés hozzájárult a 2014 óta bevezetett monetáris politikai alkalmazkodás nagy mértékéhez, és továbbra is támogatta az euroövezet gazdasági teljesítményének javulását.

19. ábra:

A hitelből történő finanszírozás összetett költsége a bankok számára

(betét és fedezetlen piaci alapú hitelfinanszírozás összetett költsége; százalék/év)

Forrás: EKB, Markit iBoxx és EKB-számítások.
Megjegyzések: A betétek összetett költségének kiszámítása az egynapos betétek, a lekötött betétek és a felmondható betétek megfelelő állományaival súlyozott új üzleti kamatlábainak átlagaként történik. A legutolsó megfigyelések 2019. december 31-ére vonatkoznak.

  

20. ábra:

Összetett banki hitelkamatlábak nem pénzügyi vállalatok és háztartások számára

(százalék/év)

Forrás: EKB.
Megjegyzések: Az összetett banki hitelkamatlábak kiszámítása a rövid és hosszú távú kamatlábak aggregálásával, az új üzleti volumenek 24 havi mozgóátlagának felhasználásával történik. A legutolsó megfigyelések 2019. december 31-ére vonatkoznak.


2.2 Az eurorendszer mérlegdinamikája a nettó eszközvásárlások újraindítása közepette

2019-ben nem változott az eurorendszer mérlegének mérete

A globális pénzügyi válság 2007–2008-as kezdete óta az eurorendszer különféle hagyományos és nem hagyományos monetáris politikai intézkedéseket hozott, amelyeknek idővel közvetlen hatása volt az eurorendszer mérlegének méretére és összetételére. A nem hagyományos intézkedések közé tartoznak az üzleti partnereknek finanszírozást nyújtó, legfeljebb négy éves eredeti futamidejű refinanszírozási műveletek, valamint magán és állami gazdálkodó egységek által kibocsátott eszközök (EVP keretében történő) megvásárlásai. 2018 decemberében az eurorendszer befejezte az EVP szerinti nettó eszközvásárlásokat, és 2019-ben teljes mértékben újra befektette a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. 2019. november 1-jével az eurorendszer havi átlag 20 milliárd eurós ütemben újrakezdte a nettó eszközvásárlásokat. 2019 végén az eurorendszer mérlegének mérete 4,7 billió eurót tett ki, azaz nem változott a 2018. végi szinthez képest.

2019 végén a monetáris politikához kötődő eszközök 3,3 billió eurót tettek ki, vagyis az eurorendszer mérlegében szereplő összes eszköz 70%-át (csökkenve a 2018. végi 72%-ról). E monetáris politikához kötődő eszközök közé tartoznak az euroövezeti hitelintézeteknek nyújtott hitelek, amelyek az összes eszköz 13%-át tették ki (csökkenve a 2018. végi 16%-ról), valamint a monetáris politikai céllal vásárolt eszközök, amelyek az összes eszköznek mintegy 56%-át képviselték (azaz nem változtak 2018 végéhez képest) (lásd a 21. ábrát). A mérlegben szereplő egyéb pénzügyi eszközök főként az eurorendszer által tartott külföldi devizákból és aranyból, valamint euróban denominált nem monetáris politikai portfóliókból álltak.

A forrásoldalon a partnerek tartalékállományainak és a betéti rendelkezésre állás igénybevételének teljes összege lényegében változatlanul 2 billió euro maradt, és 2019 végén a forrásoldal 39%-át képviselte, azaz nem változott 2018 vége óta. A 2019. október 30-tól érvényben levő, a tartalékok kamatozására vonatkozó kétszintű rendszer meghirdetése után a partnerek eurorendszernél tartott készpénzállományai jelentősen a tartalékállományok felé mozdultak a betéti rendelkezésre állás igénybevételének rovására. 2019 végén az utóbbi a partnerek eurorendszernél tartott teljes készpénzállományának 15%-át képviselte, lecsökkenve a 2018. végi 34%-ról. A forgalomban levő bankjegyek a historikus növekedési trenddel összhangban nőttek, és 2019 végén a pénzbeli kötelezettségek 28%-át tették ki, szemben a 2018. végi 26%-kal. A tőke- és átértékelési számlákat is tartalmazó egyéb források 34%-ot tettek ki, vagyis nem változtak 2018 vége óta (lásd a 21. ábrát).

21. ábra:

Az eurorendszer konszolidált mérlegének alakulása

(milliárd euro)

Forrás: EKB.
Megjegyzések: A pozitív számok az eszközökre, a negatív számok a forrásokra vonatkoznak. A többletlikviditás vonala pozitív számként szerepel, bár a következő forrástételek összegére vonatkozik: folyószámla-állományok a tartalékolási kötelezettségen és a betéti rendelkezésre állás igénybevételén felül.

Átlagos EVP-portfóliólejárat, valamint megoszlás eszközök és joghatóságok között

Az EVP négy aktív eszközvásárlási programot foglal magában: a harmadik fedezettkötvény-vásárlási programot (CBPP3), az eszközalapú értékpapírok vásárlási programját (ABSPP), a közszektor eszközeinek megvásárlására vonatkozó programot (PSPP) és a vállalati szektort érintő vásárlási programot (CSPP). A Kormányzótanács döntéseit követően az EVP havi nettó vásárlási célkitűzései idővel változtak.

2019 végén az EVP-állományok 2,6 billió eurót tettek ki

2019 végén az EVP-állományok 2,6 billió eurót tettek ki (amortizált bekerülési értéken). Az év végén az ABSPP 1%-át (28 milliárd euro), a CBPP3 10%-át (264 milliárd euro), míg a CSPP 7%-át (185 milliárd euro) tette ki a teljes EVP-állománynak. A magánszektorbeli vásárlási programok közül 2019 utolsó két hónapjában a CSPP járult hozzá leginkább az EVP-állományok növekedéséhez, 7,7 milliárd euro nettó vásárlással. A CSPP-vásárlások egy referenciamutató alapján történnek, amely tükrözi minden elfogadható forgalomban levő kötvény piaci kapitalizációját.

A PSPP a teljes EVP-állomány 82%-át tette ki

Az EVP-állomány legnagyobb részét a PSPP tette ki 2,1 billió euróval, azaz a 2019. végi teljes EVP-állomány 82%-ával, és ez az arány megegyezett a 2018. végivel. A PSPP-ben a vásárlások joghatóságoknak történő elosztását az EKB tőkejegyzési kulcsa határozta meg állományi alapon. Az euroövezeti nemzeti központi bankokhoz (NKB-k) rendelt egyes vásárlási kereteken belül az NKB-k rugalmasan választhattak központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok, regionális kormányzatok értékpapírjai, valamint az adott joghatóságokban létrehozott ügynökségek által kibocsátott értékpapírok vásárlása között. Néhány NKB az EU nemzetek feletti intézményei által kibocsátott értékpapírokat is vásárolt. Az EKB nem vásárolt az EU nemzetek feletti intézményei által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat vagy regionális önkormányzati kötvényeket. 2019 végén – némi eltérésekkel az egyes joghatóságok között – a PSPP-állomány súlyozott átlagos lejárata 7,12 év volt, ami némileg alacsonyabb a 2018. végi 7,37 évnél.[23]

Az eurorendszer újra befektette az EVP-portfóliókban tartott lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A magánszektorbeli vásárlási programok szerinti beváltások 2019-ben 37,2 milliárd eurót tettek ki, míg a PSPP szerinti beváltások 167,3 milliárd euróra rúgtak.[24] A PSPP, a CSPP és a CBPP3 keretében vásárolt eszközöket továbbra is elérhetővé tették értékpapír-kölcsönzés céljára,[25] hogy támogassák a kötvény- és repopiaci likviditást.[26]

Az eurorendszer refinanszírozási műveleteinek alakulása

Az eurorendszer refinanszírozási műveleteinek állománya 2018 vége óta 109,3 milliárd euróval csökkent, és 2019 végén 624,1 milliárd eurót tett ki. Ez nagyban a CHLRM-II sorozat 208 milliárd eurós önkéntes visszafizetéseinek köszönhető. A CHLRM-III sorozat első két műveletében elosztott 101,1 milliárd euro összeg csak részben kompenzálta a CHLRM-II visszafizetései miatti folyamatban levő refinanszírozási műveletek csökkenését. Az eurorendszer folyamatban levő refinanszírozási műveleteinek súlyozott átlagos futamideje a 2018. végi mintegy 1,8 évről 2019 végére körülbelül 1,2 évre csökkent.


2.3 Az EVP-hez kötődő pénzügyi kockázatokat megfelelő keretrendszer mérsékli

A kockázathatékonyság az eurorendszer kockázatkezelési feladatkörének kulcsfontosságú elve

Az EVP szerinti megújult nettó eszközvásárlások fő célkitűzése, hogy támogassák az inflációnak a Kormányzótanács középtávú céljához történő erőteljes közeledését. Ugyanakkor az eszközvásárlásoknak szükségesnek és arányosnak is kell lenni az EKB megbízatásának teljesítése és árstabilitási céljának elérése érdekében. Amikor több lehetőség van a szakpolitikai célok teljesítésére, a kiválasztott alternatívának működési és kockázati szempontból egyaránt hatékonynak kell lennie. Ebben az összefüggésben az eurorendszer kockázatkezelési feladatköre kockázathatékonyság elérésére törekszik: a szakpolitikai célok elérése a legkevesebb kockázattal az eurorendszer számára.[27]

Minden monetáris politikai eszköz – ideértve a végleges eszközvásárlásokat – természeténél fogva pénzügyi kockázatokkal jár, amelyeket az eurorendszer kezel és ellenőriz. A végleges eszközvásárlások sajátos pénzügyikockázat-kezelési kereteket igényelnek, amelyek a meghatározott szakpolitikai céloktól, valamint a szóban forgó eszköztípusok jellemzőitől és kockázati profiljaitól függenek. E keretek mindegyike elfogadhatósági kritériumokból, hitelkockázat-értékelésekből és átvilágítási eljárásokból, árazási rendszerekből, referenciaértékekből és limitekből áll. Az EVP kockázatellenőrzési keretei vonatkoznak a további eszközök vásárlásaira, a lejáró EVP-állományokból származó tőketörlesztések újbóli befektetésére, továbbá az EVP-állományokra, amíg az eurorendszer mérlegében szerepelnek.

A végleges eszközvásárlások sajátos kockázatellenőrzési kereteket kívánnak

A kockázatellenőrzési rendszerek nemcsak a pénzügyi kockázatok mérséklésének célját szolgálják, hanem hozzájárulnak a szakpolitikai célkitűzések sikeres teljesítéséhez is azzal, hogy az eszközvásárlásokat egy diverzifikált, piacsemleges eszközallokáció irányába terelik. Ezenkívül a kockázatellenőrzési rendszerek kialakítása ugyancsak figyelembe vesz olyan nem pénzügyi kockázatokat, mint a jogi, működési és reputációs kockázatok.

Az alábbiakban ismertetjük az EVP végrehajtását szabályozó jelenlegi pénzügyikockázat-ellenőrzési keretrendszereket.[28] A vonatkozó keretek kulcselemeit az 1. táblázat fogalja össze.

1. táblázat:

Az EVP kockázatellenőrzési kereteinek kulcselemei

Forrás: EKB.
Megjegyzések: CQS: hitelminőségi besorolás az eurorendszer harmonizált minősítési skálája szerint (lásd: az eurorendszer hitelminősítő rendszere); CAC: kollektív cselekvési záradék.
1) A 2-es hitelminősítési besorolás alatti eszközalapú értékpapíroknak további követelményeket kell kielégíteniük, úgymint: (i) nemteljesítő hitelek nem szolgálhatnak az eszközalapú értékpapír fedezeteként kibocsátáskor vagy adhatók hozzá az eszközalapú értékpapír élettartama során; (ii) az eszközalapú értékpapírok fedezetéül szolgáló pénzforgalmat generáló eszközök nem lehetnek strukturáltak, szindikátusiak vagy tőkeáttételesek; és (iii) törlesztésfolytonossági rendelkezéseknek lenniük kell.
2) Lásd az „Implementation aspects of the public sector purchase programme (PSPP)” (A közszektor eszközeinek megvásárlására vonatkozó program végrehajtási szempontjai) oldalt az EKB honlapján.

Végleges eszközvásárlások elfogadhatósági követelményei

Az elfogadhatósági kritériumok minden eszközosztályra vonatkoznak

Csak az eurorendszer hitelműveleteihez fedezetként elfogadott piacképes eszközök fogadhatóak el potenciálisan a végleges eszközvásárlásokhoz. Az eurorendszer hitelműveleteinek fedezetelfogadhatósági kritériumait a monetáris politikai eszközökre vonatkozó általános keretrendszer tartalmazza. Egyebek mellett az elfogadható eszközöknek magas hitelminőségi kívánalmaknak kell megfelelniük, és legalább egy olyan hitelminősítéssel[29] kell bírniuk, amely az eurorendszer hitelminősítő rendszerén (ECAF) belül elfogadott külső hitelminősítő intézettől (KHMI) származik, az eurorendszer harmonizált minősítési skáláján 3-as (CQS 3) vagy annál magasabb (CQS 1 és CQS 2) hitelminősítési besorolással. Továbbá az eszközöknek euróban denomináltnak kell lenniük, és azokat az euroövezetben kell kibocsátani és elszámolni. Eszközalapú értékpapírok esetén a vonatkozó követelések mögötti adósok többségének euroövezetinek kell lenni.

A fenti elfogadhatósági követelményeken túl, specifikus elfogadhatósági kritériumok érvényesek a vásárlási programtól függően. A PSPP és a CSPP esetén például léteznek minimális és maximális lejárati korlátozások. A CSPP esetén a hitelintézetek vagy hitelintézet anyavállalattal rendelkező kibocsátók által kibocsátott eszközök nem elfogadhatóak vásárlás céljára. Ráadásul a CSPP és a CBPP3 esetén a felszámolás alatt levő gazdálkodó egységek és a vagyonkezelő szervezetek által kibocsátott eszközök a vásárlásokból ki vannak zárva. A CBPP3-ban az eszközöknek teljesíteniük kell az ahhoz szükséges feltételeket, hogy az eurorendszer hitelműveletei számára elfogadják őket saját felhasználású fedezetként, azaz fedezetként használhatja őket a kibocsátó hitelintézet.[30] Továbbá 2019. január 1-től a feltételes átfolyásos fedezett kötvények vásárlás céljára már nem elfogadhatóak. Ezenkívül az eszközvásárlások nem kerülhetik meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a közigazgatási szervek monetáris finanszírozására vonatkozó tilalmat.

Hitelkockázat-értékelések és átvilágítási eljárások

A hitelkockázat-értékelések és az átvilágítási eljárások folyamatosan zajlanak

A magánszektorbeli vásárlási programok esetében az eurorendszer folyamatosan megfelelő hitelkockázat-értékeléseket és átvilágítási eljárásokat folytat le a megvásárolható állományt illetően. Meghatározott kockázatmutatók alkalmazásával monitoringrendszereket tartanak fenn. Ezek az értékelések és eljárások az arányosság elvét követik, és így a kockázatosabb eszközök mélyebb elemzés tárgyát képezik. Indokolt esetben további kockázatkezelési intézkedések lehetnek érvényben, ugyancsak az arányosság elvének megfelelően. Ide tartoznak különösen a vásárlások korlátozásai vagy felfüggesztése, valamint – rendkívüli esetekben – akár eszközök eladása is, ami a Kormányzótanács általi esetenkénti értékelést kíván.

Árazási keretek

Az árazási keretek biztosítják, hogy a vásárlások piaci árakon történjenek

Az EVP árazási keretei biztosítják, hogy a vásárlások piaci árakon történjenek a piaci torzulások minimalizálása és a kockázathatékonyság elérésének elősegítése érdekében. E keretek figyelembe veszik a rendelkezésre álló piaci árakat, az ilyen árak minőségét és a méltányos piaci értékeket. Utólagos árellenőrzések elvégzésére is sor kerül annak megállapítása érdekében, hogy az ügyleti árak tükrözték-e a tranzakciók idején uralkodó piaci árakat.

Negatív esedékességkori hozammal bíró elfogadható adósságpapírok vásárlása minden eszközvásárlási programban megengedett, a szükséges mértékben ideértve a betéti rendelkezésre állás kamatlába alatti hozammal rendelkezőket is.[31]

Referenciamutatók

A referenciamutatók alkalmazása a diverzifikálást biztosítja

A referenciamutatók használata biztosítja egy diverzifikált portfólió felépítését és hozzájárul a kockázatok mérsékléséhez. A magánszektorbeli vásárlási programok referenciamutatóit a megvásárolható állományok, azaz a kockázati megfontolásokat kielégítő elfogadható eszközök névleges állománya piaci kapitalizációja határozza meg. A PSPP esetén az EKB tőkejegyzési kulcsa határozza meg a vásárlások országonkénti allokációját állományi alapon.

Limitek

A kibocsátási és kibocsátói limitek a kockázatkoncentráció korlátozásának hatékony eszközei

Az EVP-re limitrendszerek vonatkoznak. A kibocsátási és kibocsátói limitek[32] beállítása szakpolitikai, működési, jogi és kockázatkezelési szempontokat vesz figyelembe. A limitek eszközosztály szerint vannak finomhangolva, különbséget téve az állami szektor eszközei és a magánszektor eszközei között.

A PSPP kibocsátási és kibocsátói limitjeit azért alkalmazzák, hogy védjék a piac működését és az árkialakítást, korlátozzák a kockázatkoncentrációt, valamint biztosítsák, hogy az eurorendszer nem válik az euroövezeti kormányok domináns hitelezőjévé. A PSPP-ben elfogadható szupranacionális kötvények kibocsátási limitje a kibocsátott eszköz állományának 50%-a. Minden egyéb PSPP-ben elfogadható kötvény számára a meghatározott kibocsátási limit a kibocsátott állomány 33%-a, de esetenkénti ellenőrzés tárgyát képezi, hogy nem eredményezné-e az eurorendszer minősített többségét kollektív cselekvési záradékok céljára. Máskülönben a kibocsátási limit 25%. Szupranacionális kibocsátók esetén a kibocsátói limit az adott intézmény által kibocsátott elfogadható eszközök állományának 50%-a; más elfogadott kibocsátók esetén 33%.

A magánszektorbeli vásárlási programoknál a kibocsátási limit 70%. A CSPP-ben bizonyos esetekben alacsonyabb kibocsátási limitek érvényesek, például állami vállalatok által kibocsátott eszközökre, amelyekkel a PSPP szerinti kezelésnek megfelelően foglalkoznak. E kibocsátási limitek mellett kibocsátói limitek vonatkoznak a CBPP3-ra és a CSPP-re. A CSPP esetén a kibocsátói limitek meghatározása egy kibocsátó csoport piaci kapitalizációjával kapcsolatos benchmark allokáción alapul a vásárlások diverzifikált allokációjának biztosítása érdekében. Ezenkívül alacsonyabb limitek alkalmazhatók, ha a fent említett hitelkockázat-értékelési és átvilágítási eljárások eredménye alapján szükséges.


3 Euroövezeti pénzügyi szektor: kockázatok közepette növekvő banki ellenálló képesség

Az euroövezet pénzügyi szektorával szemben álló kockázati környezet 2019 folyamán is kihívást jelentett. Egyrészt több tényező támogatta a pénzügyi stabilitást, ideértve a gazdasági növekedést és az euroövezeti bankok szilárd kapitalizációját. Másrészt a jövőbeli növekedés fokozódó lefelé irányuló kockázatai nyomasztólag hatottak a pénzügyi stabilitási környezetre. Az erőteljes kockázatvállalás a pénzügyi és ingatlanpiacokon tovább táplálta az eszközár-sebezhetőségek felhalmozódását, miközben folytatódott a kockázatok erősödése a növekedésben levő nem banki pénzügyi szektorban. Ebben a környezetben az euroövezeti országok – az EKB-val egyetértésben – számos makroprudenciális intézkedést hajtottak végre a rendszerszintű kockázatok mérséklése és a velük szembeni ellenálló képesség fejlesztése érdekében. Ezenkívül az EKB bankfelügyelete mikroprudenciális intézkedéseket tett, és hozzájárult az európai bankszektor stabilitásához. Továbbá az EKB 2019-ben is hozzájárult a bankunió megvalósításáról és a tőkepiaci unió előmozdításáról szóló tárgyalásokhoz, valamint rámutatott a nem banki pénzügyi szektor kockázatainak mérséklését szolgáló eszközök fejlesztésének fontosságára.


3.1 A pénzügyi stabilitási környezet 2019-ben

A pénzügyi stabilitási környezet kihívásokkal teli maradt 2019-ben. Az év folyamán romlottak a globális gazdasági kilátások, és a fokozott politikai és szakpolitikai bizonytalanság jelentős lefelé irányuló kockázatokat jelentett. Ebben a helyzetben a piacokat növekvő mértékben befolyásolták a további monetáris politikai lazításra vonatkozó várakozások és a biztonságba menekülés. Ez lényegesen alacsonyabb hozamokat eredményezett a magasabb minősítésű állam- és vállalati kötvényeken. Az alacsony (vagy negatív) kamatlábakkal és a biztonságos eszközök alacsony hozamaival jellemzett környezet próbára tette a pénzügyi intézmények nyereségességét. Válaszul a befektetési alapok és a biztosítók nagyobb kockázatokat vállaltak. A romló növekedési kilátások és az ezzel kapcsolatban várt hosszabb ideig alacsonyabb kamatlábkörnyezet tovább gyengítette a bankok nyereségességi kilátásait. Ugyanakkor a bankokat támogatták a mérséklődő finanszírozási kihívások az alacsonyabb finanszírozási költségek, valamint a jobbá vált kötvénypiaci hozzáférés közepette, és 14,2%-os elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatójukkal (CET1) megfelelően tőkésítettek maradtak.

Négy fontos pénzügyi stabilitási sebezhetőséget azonosítottak

2019 folyamán az EKB négy fontos pénzügyi stabilitási sebezhetőséget azonosított az euroövezetre vonatkozóan egy kétéves horizonton; ezeket az EKB félévenkénti Pénzügyi stabilitási jelentése tárgyalta (lásd az 1. diagramot):

1. diagram:

A legfontosabb pénzügyi stabilitási sebezhetőségek az euroövezetben

Forrás: EKB.
Megjegyzés: Pénzügyi stabilitási értékelés 2019. november 20-i állapot szerint.

  • Az első, hogy 2019 folyamán szembetűnőek maradtak az eszközár-sebezhetőségek, miközben az EKB rámutatott egy bomlasztó átárazódás kockázatára a globális pénzügyi piacokon. 2019 folyamán fokozódott a hozamkeresés, miközben a részvényárfolyamok az euroövezetben mintegy 20%-kal emelkedtek az alacsonyabb vállalati nyereségek és a romló makrogazdasági környezet ellenére, és a globális kötvényállomány kevesebb, mint 10%-a kínált 3%-os vagy magasabb hozamokat. Ezért a részvénypiacok és az alacsonyabb minősítésű rögzített kamatozású piacok hirtelen korrekciói továbbra is kockázatot jelentettek, különösen a jelentős gazdasági és politikai bizonytalanság mellett. Az alacsony kamatlábkörnyezet támogatásával 2019-ben tovább emelkedtek az euroövezeti ingatlanárak. Az Európai Rendszerkockázati Testület által a lakóingatlanokkal kapcsolatos sérülékenységekre vonatkozóan kiadott figyelmeztetések és ajánlások valóban arra utaltak, hogy a jelzáloghitelezés viszonylag élénk növekedésével és a háztartások magas eladósodottságával párosuló továbbra is erős árdinamika számos országban fontos sebezhetőséget jelentett (lásd a 3.2 szakaszt).
  • A második, hogy az állam- és magánadósság fenntarthatóságára vonatkozó aggodalmak több országban is fennmaradtak, és az adósság az állami, illetve a nem pénzügyi magánszektorban gyakran historikus és nemzetközi mértékkel mérve is magas szinteken volt. Jóllehet az alacsony finanszírozási költségek enyhítették a rövid távú adósságfenntarthatósági nyomásokat, az állami és magán pénzügyek továbbra is ki voltak téve a piaci hangulat hirtelen változásának vagy a romló makrogazdasági feltételeknek. Egy hirtelen felfelé irányuló kamatláb-korrekció az igen alacsony szintekről különösen káros lehetne a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok számára az olyan országokban, ahol a változó kamatozású hitelek dominálnak.
  • A harmadik, hogy fokozódtak a sebezhetőségek az euroövezeti bankszektorban. 2019-ben az euroövezeti bankok nyereségessége alacsony maradt, és romló növekedési kilátások, valamint a tartósan alacsony kamatlábkörnyezet közepette gyengültek a nyereségességi kilátások. Jóllehet a nem teljesítő hitelek állománya mérsékelt ütemben tovább csökkent, a bankszektor egyes részeiben további javulásokra van szükség. A kapacitásfelesleg és a nem kielégítő költséghatékonyság sok esetben továbbra is negatív hatással volt a bankok hosszú távú nyereségességi kilátásaira.
  • A negyedik, hogy a fokozott kockázatvállalás eredményeként a sebezhetőségek tovább halmozódtak a nem banki pénzügyi szektorban. A magasabb minősítésű eszközök csökkenő hozamaira reagálva a befektetési alapok és a biztosítók folytatták a kockázatvállalást. Ugyanakkor az erősen likvid eszközök csökkenése és a magas tőkeáttétel esetei a befektetésialap-szektorban aggodalmat keltettek a hirtelen és jelentős visszaváltásokkal és az olyan befektetési magatartással kapcsolatban, amely felerősíthet valamilyen piaci volatilitást.

2019 folyamán az EKB a rövid és középtávú horizonton túli, a pénzügyi szektorra potenciálisan negatív hatással bíró egyéb sebezhetőségekre is rámutatott. Nevezetesen, növelték az éghajlatváltozás pénzügyi stabilitási vonzatainak felmérésére irányuló erőfeszítéseket, a témára vonatkozó fokozott kommunikációval. Az EKB célja, hogy – több kiemelt területre összpontosítva – felhatalmazásának határain belül hozzájáruljon az éghajlatváltozás lehetséges negatív hatásainak mérséklését szolgáló általános erőfeszítésekhez (lásd a 3. keretes írást). A saját házunk táján, ami az EKB saját környezeti hatásának mérséklésére tett erőfeszítéseit illeti, a munkahelyenkénti szén-dioxid-kibocsátás 2008 és 2018 között 74%-kal csökkent (lásd még a 3. keretes írást). Ezenkívül 2019 folyamán az EKB vizsgálta a pénzügyi technológiai folyamatok velejáróit mikro- és makroprudenciális szinten (lásd a 4. keretes írást).

3. keretes írás
Az EKB és az éghajlatváltozás

Az éghajlattal kapcsolatos kockázatok (amelyeket a globális felmelegedéssel kapcsolatos kockázatokként is ismerünk) két csatornán keresztül lettek egyre fontosabbak a pénzügyi rendszer és a gazdaság egésze számára: fizikai kockázatok és átmeneti kockázatok. A fizikai kockázatok – többek között – az ártalmas időjárási események megnövekedett súlyosságával és gyakoriságával kapcsolatosak. E kockázatok beteljesülésének káros hatásai vannak az eszközértékekre, továbbá az áruk és fedezetek árára az érintett területeken, így sok szereplőnek okoznak veszteségeket, ideértve a biztosítótársaságokat, valamint bankokat és más pénzügyi intézményeket. A fizikai kockázatok már beteljesedőben vannak, és világszerte növekednek.[33] Az átmeneti kockázatok az éghajlatváltozás okozta kockázatok mérséklését célzó politikák lehetséges mellékhatásaival és költségeivel vannak kapcsolatban. A fentiekből eredő, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába történő kiigazítás rendezett vagy rendezetlen módon is történhet. Például irányelvek hirtelen bevezetése vagy új technológiák hatása piaci kockázatokat idézhet elő a bankok és más befektetők részére a váratlan eszközárcsökkenések és a karbonintenzív eszközök esetleges kényszerkiárusítása következtében. Továbbá az átmenet vagy az ahhoz kötődő szakpolitikák csökkenthetik a karbonintenzív cégek nyereségességét, magasabb hitelkockázatokat eredményezve az ilyen szektoroknak kitett bankok számára. Mindez kibocsátási veszteségekhez és relatív árváltozásokhoz is vezethet.

A döntéshozóknak határozniuk kell, amikor az éghajlatváltozással való küzdelemről gondolkoznak: vagy most nekilátnak esetleg költséges klímakockázat-csökkentési politikáknak egy karbonszegény gazdaságra való kellő időben történő és rendezett áttérés biztosítása érdekében, vagy ehelyett nem cselekszenek, és azt kockáztatják, hogy egy „időtáv-tragédia” forgatókönyvvel szembesülnek, amelyben az éghajlattal kapcsolatos kockázatokkal túl későn foglalkoznak, és egyszerre érvényesülhetnek jelentős átmeneti és fizikai kockázatok.[34] Azt már felismerték, hogy miközben a környezeti externáliákat elsősorban optimális politikákkal, például adókkal lehet korrigálni, saját hatáskörében minden hatóságnak meg kell fontolnia az éghajlatváltozásra és az azzal kapcsolatos kockázatokra adandó megfelelő választ.[35] Monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatában az EKB fel fogja mérni az eurorendszer lehetséges részvételét az éghajlatváltozás kockázatai elleni küzdelemben, és megállapítja, hogy – felhatalmazásának határain belül – hozzá tud-e járulni ehhez, és ha igen, miként.

Mindezeket figyelembe véve az EKB felhatalmazásának határain belül hozzájárulhat az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérséklését célzó általános erőfeszítésekhez azokon a területeken, ahol a leghatékonyabb tud lenni, és ahol ez működésileg megvalósítható. Nevezetesen, az EKB erőfeszítései az alábbi kulcsfontosságú területekre összpontosulnak: (1) a közgazdasági elemzés, előrejelzési modellek és a kockázatértékelés fejlesztése; (2) a pénzügyi stabilitási kockázatok figyelemmel követésének és értékelésének fejlesztése, ideértve a klímakockázati stressztesztelést; (3) bankfelügyelet; (4) klímakockázati megfontolások integrálása saját befektetési és üzleti tevékenységeibe; (5) az éghajlatváltozás által az EKB monetáris politikai irányultságára gyakorolt hatás értékelése; (6) európai uniós és nemzetközi fórumok, jogalkotók és standardalkotók támogatása az éghajlatváltozás kockázataival foglalkozó munkájukban, továbbá fenntarthatósági megfontolások beépítése a pénzügyi döntéshozatalba; valamint (7) a környezet védelme a környezetközpontú irányítási rendszere révén.

1. Közgazdasági elemzés, előrejelzési modellek és kockázatértékelés

Fontos és egyre lényegesebb az EKB számára, hogy figyelembe vegye az éghajlatváltozás és az azzal kapcsolatos politikák hatásait, amikor az árstabilitás kilátásait értékeli a monetáris politika megvalósítása során. Ezzel összefüggésben az éghajlatváltozás a monetáris politikai stratégia elkövetkező felülvizsgálatának része lesz. Az EKB már figyelembe tudta venni az éghajlat-változási sokkok hatását és az ezzel kapcsolatos irányvonalakat az alapvető közgazdasági elemzésében. A technológiai politikák, valamint fiskális mérséklési és alkalmazkodási politikák, úgymint a szén-dioxid-kibocsátás adóztatása, jellemzően közvetlen hatással vannak az árakra. Az inflációra gyakorolt hatás közvetett is lehet a gazdaság kínálati és keresleti feltételei révén, ami viszont befolyásolja a beruházásokat és a termelékenység növekedését. Ezért a szükséges klímabarát politikáknak hatása van az országok fiskális egyensúlyára, valamint az érintett szektorok vállalatainak működési költségeire is, végső soron az ármegállapítást érintő következményekkel. Maga az éghajlatváltozás a háztartások viselkedésének és fogyasztási mintáinak fokozatos átalakulását is eredményezheti, ami kihat a növekedési dinamikára, a kibocsátásnövekedés középértékét és volatilitását illetően egyaránt. Az ilyen hatások végül a vagyonra és a potenciális kibocsátásra gyakorolt hatásokká alakulnak. Az EKB fokozódó mértékben elemzi az éghajlatváltozás és az azzal kapcsolatos állami politikák makrogazdasági vonzatait. E munka eredményeinek célja, hogy jobban számot adjanak az ilyen szempontokról az EKB rendszeres közgazdasági elemzésében, előrejelzési modelljeiben és kockázatértékelésében. Ugyancsak figyelembe veszik az éghajlatváltozásnak a monetáris politika transzmissziós csatornáira és a monetáris elemzésre, valamint különösen a hitelnyújtásra gyakorolt hatásait.

2. A pénzügyi stabilitási kockázatok figyelemmel kísérése és értékelése

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás részeként az EKB aktív figyelemmel követi a bankok, valamint a nem bank pénzügyi intézmények fizikai és átmeneti kockázatait. Ez megkövetelte a banki portfóliók karbonintenzitása kellően részletes megértésének és figyelemmel követésének fejlesztését a cégek szintjén, a nem pénzügyi vállalatoknak és a szén-dioxid-kibocsátásnak való kitettségek alapján.[36] Ezzel párhuzamosan ugyancsak hangsúlyt kap egy, az euroövezeti bankszektorra vonatkozó elemzési keret kidolgozása egy kísérleti klímakockázati stressztesztelemzés elvégzéséhez, amely jellegében makroprudenciális lesz.[37] Fontos, hogy e munka kiterjedt az Európai Gazdasági Térség minden országára egy klímakockázati monitoringgal foglalkozó közös projektcsapat védnöksége alatt. A csapatnak, amely az Európai Rendszerkockázati Testület szakmai tanácsadó bizottságának és a Központi Bankok Európai Rendszere pénzügyi stabilitási bizottságának számol be, két célja van: (i) az éghajlattal kapcsolatos rendszerszintű kockázatok figyelemmel követési keretének megvalósítása; és (ii) előre tekintő forgatókönyvek azonosítása a klímakockázatok és transzmissziós csatornák értékeléséhez egy stresszteszt gyakorlatban. Az éghajlati kihívás globális természetének fényében különösen fontos az éghajlatváltozás által képviselt pénzügyi kockázatok közös értelmezésének kidolgozása. Ezzel összefüggésben az EKB és az eurorendszer több nemzeti központi bankja tagja a Network for Greening the Financial System (NGFS) nevű, a pénzügyi rendszer zöldebbé tételére létrejött nemzetközi szervezetnek, és fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozásból adódó pénzügyi stabilitási kockázatok felmérésére irányuló kialakulóban levő munkában a Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsággal (BCBS) együtt.

3. Bankfelügyelet

Az éghajlattal kapcsolatos kockázatok jelentős kockázati tényező az euroövezet bankrendszere számára.[38] A bankok körében az EKB által 2019-ben lefolytatott (az összes euroövezeti banki eszköz mintegy 44%-át lefedő) felmérések megállapították, hogy az euroövezeti bankok növekvő mértékben vesznek részt közös ágazati kezdeményezésekben, hogy fejlesszék saját módszereiket az éghajlattal kapcsolatos kockázatok mérése céljából, valamint, hogy hozzájáruljanak átfogóbb és összehasonlíthatóbb adatközlésekhez. Az EKB azon a véleményen van, hogy a bankoknak megfelelően időzített és stratégiai hozzáállást kell e kockázatok figyelembe vétele érdekében alkalmazniuk, amely összhangban van az EBH 2019 decemberében kiadott, fenntartható finanszírozásra vonatkozó cselekvési tervében (EBA Action Plan on Sustainable Finance) szereplő szakpolitikai üzenetekkel és elvárásokkal. Az EKB aktívan együttműködik illetékes nemzeti hatóságokkal, pénzügyi szabályozó szervekkel (pl. az Európai Bankhatósággal és a BCBS-szel), valamint más központi bankokkal és felügyeletekkel (nevezetesen az NGFS révén), hogy továbbfejlessze felügyeleti szemléletmódját a klímával kapcsolatos kockázatokat illetően.[39]

4. Befektetési tevékenységek

Az EKB saját befektetési döntései révén járul hozzá a klímaváltozás elleni erőfeszítésekhez. Az EKB dolgozóinak nyugdíjalapja fenntartható befektetési politikát követ, amely az EKB szénlábnyomának csökkentésére törekszik. Az EKB-dolgozók nyugdíjalapjának portfóliója számára a széles befektetési univerzum és a hosszabb távú befektetési időhorizont társadalmilag felelős befektetési (SRI) politika követését tesz lehetővé, amely szelektív kizáráson és a meghatalmazás útján történő szavazás irányelvein alapul. Az EKB a részvénytulajdonra vonatkozó meghatalmazás útján történő szavazást külső befektetési menedzsereire ruházta, akik aláírták az Egyesült Nemzetek által támogatott Felelős befektetés elveit, amely megköveteli tőlük környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) standardok szavazási irányelveikbe való illesztését. Az EKB arról is döntött, hogy felváltja nyugdíjalapja részvényportfólióinak jelenlegi széles referenciamutatóit e mutatók karbonszegény változataival. Ezenkívül az EKB az NGFS-ben való részvétele részeként, valamint utóbbinak a központi banki portfóliókezelésre vonatkozó nemrégiben kiadott útmutatójával (SRI guide) összhangban dolgozik az SRI-elvek gyakorlati megvalósításán a szavatolótőke-portfóliójában, amely a befizetett alaptőkéjéből és általános tartalékalapjából áll.

5. Monetáris politikai műveletek

A piacsemlegesség elvét követve az eurorendszer zöldkötvényeket is vásárolt a négy eszközvásárlási programja (azaz az eszközalapú értékpapírok vásárlási programja, a vállalati szektort érintő vásárlási program, a közszektor eszközeinek megvásárlására vonatkozó program és a harmadik fedezettkötvény-vásárlási program) keretében, ezzel támogatva az éghajlatváltozással szembeni, folyamatban levő erőfeszítéseket. Az EKB támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyeknek célja a klímaváltozási kockázatok árazásának javítása, valamint a vonatkozó átmeneti kockázatok értékelése magánszereplők által. Ide tartozik ESG-kritériumoknak az eurorendszer hitelminősítő rendszere szerint elismert külső hitelminősítő intézetek minősítésébe történő integrálását szolgáló módszerek és standardok e hitelminősítők általi fejlesztése és javítása, vagy más specifikusabb ESG-vel kapcsolatos pontértékek kidolgozása.

Az EKB kritikusan figyeli az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok árazásának és így a hitelnyújtási feltételekbe integrálódásának mértékét, és megfontolja, szükség van-e további intézkedésekre annak érdekében, hogy tükrözzék az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat az eurorendszer hitelműveleteihez a piacképes eszközök kerete szerint elfogadható fedezetek körében. Általánosabban, az EKB monetáris politikai stratégiájának áttekintésében várhatóan figyelembe vételre kerülnek azok a módok, ahogy az éghajlatváltozás kihatással lehet az EKB monetáris politikai műveleteire.

6. A fenntartható finanszírozásra vonatkozó európai uniós és nemzetközi kezdeményezések

Az EKB hozzájárult különféle európai és nemzetközi kezdeményezésekhez, amelyeknek célja az éghajlatváltozásra adandó közös válasz javítása a fenntartható és zöld finanszírozás elősegítése révén. Az EU szintjén az EKB üdvözölte az Európai Bizottságnak a fenntartható fejlődés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervét, amely fontos lépés a fenntarthatóságnak a pénzügyi döntéshozatalba történő integrálása irányában, és aktívan támogatta a fenntartható eszközök közös európai uniós taxonómiájának javasolt fejlesztését mint kulcsfontosságú lépést a zöld finanszírozás növeléséhez. Az Európai Bizottságnak a cselekvési tervét utánkövető kezdeményezések segítése érdekében létrehozott fenntartható finanszírozási technikai szakértői csoport tagjaként az EKB hozzájárult egy 2019 júniusában kiadott technikai jelentés elkészítéséhez, méghozzá elemzési inputtal és technikai támogatással a taxonómia gazdasági hatásának felméréséhez. Az EKB általánosabb együttműködést folytatott központi bankok és pénzügyi szabályozó szervek szélesebb körével az egész világon a zöld finanszírozás általános érvényesítése érdekében, valamint, hogy növelje a pénzügyi szektornak a környezetbarát gazdaságra való áttérés finanszírozásához való hozzájárulását, nevezetesen az NGFS és olyan nemzetközi fórumok keretein belül, mint a G7.

7. Környezetbarát EKB

Ami az EKB-nak a környezeti hatása csökkentésére irányuló erőfeszítéseit illeti, 2019-ben az EKB ismét sikeres tanúsításon esett át az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszernek (EMAS) megfelelően, továbbá új környezetvédelmi célokat tűzött ki, és intézkedéseket hozott, hogy megerősítse a környezetvédelem és környezeti teljesítménye folyamatos javítása iránti elkötelezettségét. Az év során több új intézkedés végrehajtására került sor a napi működés környezeti hatásának mérséklése érdekében, pl. elektronikus iratbenyújtás közbeszerzési eljárásokban. Ezenkívül az EKB intézményközi együttműködésre lépett az Európai Parlamenttel, hogy közösen ellensúlyozzák a maradék szén-dioxid-kibocsátásokat, miközben a kibocsátás elkerülését és csökkentését megtartotta környezetközpontú irányítási rendszere stratégiai prioritásának. Az éghajlatváltozás jelentette súlyos kihívásokkal kapcsolatos ismeretterjesztés és az értelmes cselekvés szükségessége maradt az EKB környezetgazdálkodási erőfeszítéseinek központi pillére. Az EKB részt vett az EU Mobilitási Hetén és az EU Hulladékcsökkentési Hetén, továbbá az éghajlatváltozásról szóló tanfolyamokat kínált a dolgozóinak. 2008-hoz viszonyítva 2018-ban az EKB környezetvédelmi tevékenységei munkahelyenként a szén-dioxid-kibocsátás 74%-os és az energiafogyasztás 54%-os csökkentését eredményezték. Az EKB környezetvédelmi tevékenységéről további információ található a környezetvédelmi nyilatkozatában.


3.2 A teljes szektor ellenálló képességét építő makroprudenciális politika

A makroprudenciális politikák a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok kezelésének kulcsfontosságú eszközei

A rendszerszintű kockázatok pénzügyi rendszerbeli kialakulása makroprudenciális politikákkal kezelhető, és az SSM-rendelet fontos szerepet és meghatározott jogkört osztott az EKB-ra e területen. Nevezetesen, az EKB feladata, hogy értékelje az uniós jogszabályok által elrendelt és az egységes felügyeleti mechanizmusban (SSM) részt vevő országok nemzeti hatóságai által elfogadott, bankokra vonatkozó makroprudenciális intézkedéseket, és arra is lehetősége van, hogy kiegészítse az ilyen nemzeti intézkedéseket. A 2019-ben uralkodó fő kockázatokra reagálva az euroövezet nemzeti hatóságai – az EKB-val konzultálva – érzékelhetően több makroprudenciális intézkedést hajtottak végre, mint az előző évben, azzal a céllal, hogy mérsékeljék a rendszerszintű kockázatokat és erősítsék a velük szembeni ellenálló képességet.

Folytatódó makroprudenciális erőfeszítések a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében

Az EKB értékeli az euroövezeti országok makroprudenciális politikáit

Az EKB folytatta széles körű erőfeszítéseit a makroprudenciális politika területén, jelentősen hozzájárulva ezzel a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez. Amellett, hogy ezzel kapcsolatban jelentős mennyiségű elemzői munkát végzett, az EKB platformot biztosított az EKB és az euroövezeti nemzeti hatóságok közötti rendszeres közös kockázatértékelések és szakpolitikai koordináció számára. Ezenkívül az EKB és a nemzeti hatóságok folytatták a széles körű és nyílt megbeszéléseket a makroprudenciális eszközök alkalmazásáról, valamint az elemzési eszközkészlet fejlesztéséről a makroprudenciális politika területén. E törekvések tovább javították a rendszerszintű kockázatok értékelésének módszereit és eljárásait, valamint az euroövezeti makroprudenciális politikai intézkedések megfelelőségét.

A felszabadítható makroprudenciális pufferek fontos anticiklikus szerepet játszhatnak

2019-ben a makroprudenciális eszmecserék középpontjában a bankok stressztűrő képessége megmaradásának és a makropénzügyi környezetet érő káros sokkokkal szembeni ellenálló képességének fontossága állt. A makroprudenciális politika csak felszabadítható pufferek megléte esetén képes anticiklikus szerepet játszani. E tekintetben, az anticiklikus tőkepuffer (CCyB) az a kulcsfontosságú eszköz, amely felszabadítható, ha ciklikus kockázatok érvényesülnek. Így a felszabadítható pufferek CCyB formájában való nagyobb rendelkezésre állása segítene elkerülni az egyidejű tőkeáttétel-csökkentést a bankrendszerben, amely hitelszűkét eredményezhetne, és súlyosbíthatná a visszaesést. Ez nemcsak a tőkepufferek szintjének fontosságát hangsúlyozza, hanem azt a képességet is, hogy stressz idején felszabadíthatóak legyenek. Jelenleg az euroövezetben a feltöltött CCyB-k a kockázattal súlyozott eszközök 0,1%-át teszik ki, és általában továbbra is kicsik a többi pufferkövetelményhez képest (lásd a 22. ábrát).

22. ábra:

Banki tőkepufferek összetétele

(százalék)

Forrás: EKB.
Megjegyzések: A minimumkövetelmények közé tartozik az 1. pillér szerinti CET1, a 2. pillér szerinti követelmény és CET1 tőke a Tier 1 és Tier 2 hiányok pótlására. A strukturális pufferek körébe tartoznak a tőkefenntartási pufferek, a rendszerkockázati tőkepufferek, valamint a G-SII- és az O-SII-pufferek. A menedzsment pufferek azok a pufferek, amelyeket a bankok e szabályozói követelményeken túlmenően tartanak. A jobb oldali oszlop a meghirdetett CCyB-rátákat mutatja a 2020. márciusi állapot szerint.

Az EKB elvégezte az O-SII-pufferek rendszerének értékelését

2019-ben az EKB elvégezte az SSM-terület egyéb rendszerszinten jelentős intézményeire (O-SII-k) vonatkozó tőkepufferküszöb-rendszer első értékelését. Az O-SII-puffer célja azon negatív externáliák korlátozása, amelyekkel a rendszerszinten jelentős intézmények bukása járhat a belföldi pénzügyi rendszer és a szélesebb értelemben vett gazdaság számára. A felülvizsgált O-SII küszöbmódszer részletesebb, és növeli a minimális pufferrátákat a rendszerszinten legfontosabb bankok számára (további részletekért lásd a Macroprudential Bulletin 2020. márciusi számát). Az új rendszer segíteni fog abban, hogy a rendszerszinten fontosabb bankokra magasabb pufferkövetelmények vonatkozhassanak bizonyos jogrendszerekben, így csökkentve a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat. Bevezetésére 2022. január 1-jével kerül sor.

Továbbá az EKB folytatta a makroprudenciális politikával kapcsolatos ügyekre vonatkozó kommunikációjának fejlesztését, ismeretek terjesztésével és az EKB e területen folyó munkájának és gondolkodásának átláthatóbbá tételével. A 2019. novemberi Financial Stability Review (Pénzügyi stabilitási jelentés) tartalmazott egy arra vonatkozó szakaszt, miként tudják a makroprudenciális politikák kezelni a pénzügyi rendszer sebezhetőségeit. Beszédek, sajtóközlemények és más kiadványok (pl. műhelytanulmányok) mellett az EKB folytatta a félévenként megjelenő Macroprudential Bulletin kiadását (amely fontos kommunikációs eszköz az EKB makroprudenciális politikai kereteinek és döntéshozatali eljárásainak megmagyarázására), valamint elemzési fejlesztéseit és értékeléseit e területen. Ezenkívül az EKB továbbra is megjelentetett a honlapján egy áttekintést az EKB bankfelügyelete alá tartozó országokban aktuálisan érvényben levő makroprudenciális intézkedésekről.

Makroprudenciális politikai döntések 2019-ben

2019-ben az EKB 106 makroprudenciális politikai döntést értékelt

Törvényes felhatalmazásának megfelelően 2019-ben az EKB az euroövezeti nemzeti hatóságoktól kapott 106 makroprudenciális politikai döntésről szóló bejelentést értékelt, amelyek ciklikus és strukturális rendszerszintű kockázatokat célzó eszközökre vonatkoztak, valamint a tőkekövetelmény-rendelet (CRR) 458. cikke szerinti egyéb eszközökre. A legtöbb értesítés anticiklikus tőkepufferek megállapításával, vagy globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények (GSII-k és O-SII-k) azonosításával és a vonatkozó tőkepufferek kalibrálásával volt kapcsolatban. Az EKB Kormányzótanácsa a nemzeti hatóságok által bejelentett egyetlen egy makroprudenciális politikai döntést sem kifogásolt 2019-ben.

Az előző év négy országához képest 2019 végéig hét euroövezeti ország illetékes nemzeti hatósága jelentette be 0% feletti anticiklikus tőkepufferráta aktiválását. 12 országban nem aktiválták a puffert 2019 végéig. Az anticiklikus tőkepufferráták kalibrálása „irányított mérlegelésen” alapult, amely kulcsfontosságú kockázati mutatókból, valamint sajátos gazdasági és pénzügyi feltételeket tükröző diszkrecionálisabb elemekből származó útmutatást kombinál.

Azokat az országokat tekintve, amelyek 2019-ben CCyB-emeléseket hirdettek, a franciaországi Haut Conseil de Stabilité Financière 2019 márciusában úgy döntött, hogy megelőző intézkedésként a CCyB-rátát 0,25%-ról 0,5%-ra növeli, figyelembe véve a magánszektor eladósodottságának emelkedő trendjét Franciaországban. A Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique 2019 júniusában úgy döntött, hogy 0%-ról 0,5%-ra emeli a CCyB-rátát, azzal a fő céllal, hogy növelje a bankok ciklikus kockázatokkal szembeni ellenálló képességét. Bár a ciklikus rendszerszintű kockázatokat nem tekintették akutnak, körültekintőnek vélték egy megelőző intézkedés bevezetését, hogy biztosítsák a hitelnyújtás folytonosságát a ciklus során. Németországban a Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht 2019 júniusában úgy határozott, hogy 0,25%-os pozitív CCyB-rátát vezet be. Úgy értékelte, hogy a ciklikus rendszerszintű kockázatok felépülése (különösen a hitelkockázat alábecslésével, valamint a biztosítéki és kamatlábkockázatok túlértékelésével kapcsolatos sebezhetőségek) potenciális fenyegetést eredményeztek a pénzügyi stabilitásra nézve. 2019 júliusában a Národná banka Slovenska úgy döntött, hogy 1,5%-ról 2%-ra tovább növeli a CCyB-rátát Szlovákiában. Nőtt a bankszektor és nyereségessége ciklikus kockázatoknak való kitettsége, és a hatóság a túlzott lelkesedés jeleit látta a pénzügyi piacokon. Végül, Luxemburgban a Commission de Surveillance du Secteur Financier 2019 decemberérben úgy döntött, hogy a CCyB-rátát 0.25%-ról 0.5%-ra emeli, figyelembe véve a hitelezés és az ingatlanárak erőteljes növekedését.

A hitelfelvevőn alapuló intézkedések segíthetnek a szilárd hitelezési standardok fenntartásában

Az alacsony kamatlábkörnyezet magasabb kockázatvállalást és a hitelezési standardok lazulását indukálhatja, különösen, ha a banki nyereségesség nyomás alatt van. A jelzálog-hitelezés trendjeivel és a háztartási szektor törékenységeivel párosulva, a lakóingatlanárak további emelkedései 2019-ben számos euroövezeti országban az ingatlanokkal kapcsolatos sebezhetőségek fokozódásához vezettek. Egy ilyen helyzetben az egészséges hitelezési standardokra vonatkozó iránymutatás vagy – megfelelő kivételekkel – a hitelfelvevőn alapuló intézkedések megelőző jellegű szigorítása segíthet a kockázatok esetleges felhalmozódásának visszafogásában. 2019 végére az euroövezetben 13 ország vezetett be ilyen intézkedéseket, amelyek a nemzeti hatóságok kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Ami az egyéb kockázatokat célzó makroprudenciális eszközöket illeti, az EKB értékelte a nemzeti hatóságok O-SII-pufferekre, rendszerkockázati tőkepufferekre, valamint a CRR 458. cikke szerinti makroprudenciális intézkedésekre vonatkozó döntéseit. A 2019-ben ez utóbbi kategóriában elfogadott intézkedéseket illetően, az Eesti Pank új intézkedést vezetett be, hogy biztosítsa a bankok lakáshitelekkel kapcsolatos rendszerszintű kockázatokkal szembeni ellenálló képességét. A belső minősítés alapú (IRB) megközelítést alkalmazó hitelintézeteknek legalább 15%-os kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súlyt kell alkalmazniuk az észt lakosoknak nyújtott, ingatlantulajdonra vonatkozó jelzálogokkal biztosított lakossági kitettségekre. Az intézkedés 2019. szeptember 30-án lépett érvénybe. 2019 júniusában a finn pénzügyi felügyeleti hatóság is úgy döntött, hogy meghosszabbítja az alkalmazási időszakot a hitelintézet-specifikus minimum 15%-os szintet illetően a lakáshitelek átlagos kockázati súlyára az IRB-megközelítést alkalmazó hitelintézetekre vonatkozóan. A minimumszint meghosszabbítása 2020. január 1-jén lépett életbe, és egy évig lesz érvényes.

Együttműködés az Európai Rendszerkockázati Testülettel

Az EKB továbbra is szorosan együttműködött az ERKT-vel és támogatta azt

Az EKB továbbra is elemzési, statisztikai, logisztikai és adminisztratív támogatást nyújtott az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) titkárságának, amely az ERKT napi működéséért felel. Az ERKT felelős az EU pénzügyi rendszerének makroprudenciális felügyeletéért, valamint a rendszerszintű kockázat megelőzéséért és mérsékléséért.

Az EKB rendszeresen hozzájárult a potenciális rendszerszintű kockázatok ERKT általi folyamatban levő azonosításához és figyelemmel követéséhez, valamint általános támogatást nyújtott az ERKT által vállalt munkához. Például, az EKB részt vett az ingatlanadatrések zárására irányuló munkában, amely egy ERKT-ajánlás jóváhagyásához vezetett, valamint egy fontos harmadik országokra vonatkozó továbbfejlesztett monitoring keret kidolgozásában. Ezenkívül az EKB támogatta az ERKT-nek a lakóingatlan-szektor középtávú sebezhetőségeire vonatkozó elemzését, amely az ERKT által egyes európai uniós országok részére kiadott öt figyelmeztetést és hat ajánlást eredményezett.

Az EKB ugyancsak nagyban hozzájárult az ERKT kezdeti megbeszéléseihez egy közös keret kidolgozásáról a makroprudenciális irányultságra vonatkozóan. Egy ilyen közös kerethez vezető első lépésként 2019 áprilisában egy célorientált jelentés került kiadásra. Ez megalapozta a kapcsolatot a makroprudenciális politikák és a pénzügyi stabilitás célja között. Ezenkívül az EKB továbbra is hozzájárult e munka második fázisához azzal, hogy társelnöke volt az ERKT szakértői csoportjának, amely azt a megbízást kapta, hogy fejlesszen ki működési módszereket a makroprudenciális irányultság értékelésének, tárgyalásának és kommunikálásának elősegítése érdekében.

Továbbá az EKB társelnöke egy elemző szakértői csoportnak, amelynek feladata a makroprudenciális tőkepufferek, a minimum tőkeáttételi mutató, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény (MREL) közötti potenciális átfedés jelentőségének értékelése. A munka célja, hogy leírja a követelmények egymásra hatásának módját, továbbá a makroprudenciális pufferek hatékonyságára gyakorolt hatásokat.

Ezenkívül az év folyamán az EKB elnökölte azt a szerkesztő csapatot, amely az ERKT ajánlását készítette azon hitelintézetek fiókjaira vonatkozó információk makroprudenciális célú cseréjére és gyűjtésére vonatkozóan, amelyeknek központi irodája egy másik tagállamban vagy egy harmadik országban van.

Folytatódott a makroprudenciális eszközök banki működésen túli használatára vonatkozó munka

Az EKB folyamatosan támogatta az ERKT munkáját, amely bankszektoron túl alkalmazandó makroprudenciális eszközökre vonatkozott. Az EKB hozzájárult adatok és kockázatok, különösen biztosítók fedezet adási gyakorlatai következményeinek elemzéséhez, valamint új makroprudenciális eszközök tervezéséhez a biztosítási szektor számára, néhány olyan alternatívára összpontosítva, amely a biztosítást illető makroprudenciális rendelkezésekről, intézkedésekről és eszközökről szóló 2018-as jelentés listájában szerepelt. E munka eredményét közvetlenül figyelembe veszik a Szolvencia II felülvizsgálatáról szóló, folyamatban levő tárgyalásokon azzal a céllal, hogy makroprudenciális szempontból erősítsék a biztosítókra és viszontbiztosítókra vonatkozó keretszabályozást.

Az EKB ugyancsak hozzájárult banknak nem minősülő pénzintézetek kockázati mutatóinak továbbfejlesztéséhez, valamint az EU Non-bank Financial Intermediation Risk Monitor negyedik kiadásának megszerkesztéséhez, amely a szektor folyamatainak áttekintését adja, a pénzügyi stabilitást veszélyeztető lehetséges kockázatok értékelésére összpontosítva. Ezenkívül az EKB értékes hozzájárulásokat biztosított a fedezetek és értékpapír-értékelések származékok piacain és értékpapír-finanszírozási tranzakciókban való prociklikusságának mérsékléséről szóló időközi íráshoz, mind a szövegezést, mind az alapul szolgáló elemzői gondolkodást illetően.

Nagyobb hangsúlyt kapott az éghajlatváltozás pénzügyi szektort érintő következményeit elemző munka

Továbbá az EKB együtt dolgozott az ERKT-vel egy arról szóló hatástanulmány lefolytatását szolgáló módszerek kidolgozása és megvalósítása érdekében, hogy különböző éghajlat-változási forgatókönyvek milyen hatással lehetnének az EU pénzügyi szektorára. Különféle módszerek feltérképezésével is szolgált, valamint adatok rendelkezésre állásának értékelésével, továbbá pénzügyi intézmények kitettségei típusának áttekintésével, amely kitettségeket a klímával kapcsolatos kockázatok elemzésének lefolytatásakor kell elemezni.

Az EKB elnökölte az ERKT stressztesztelési munkacsoportját, amely elkészítette az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság nyugdíjalap-stressztesztjeinek kedvezőtlen forgatókönyveit, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság pénzpiacialap- és központiszerződőfél-stressztesztjeit. Ennek érdekében az EKB több főigazgatósága szolgált kritikus technikai és modellezési támogatással az ERKT munkacsoportja részére.

Végül, az EKB aktívan részt vett az ERKT Európai Rendszerszintű Kibercsoportjában, amely kidolgozott egy elemzési keretet a kiberkockázatok értékeléséhez.

Az ERKT-re vonatkozóan részletesebb információ található annak honlapján és éves jelentéseiben.


3.3 Mikroprudenciális tevékenységek biztosítják az egyes bankok pénzügyi helyzetének szilárdságát

2019-ben volt öt éve, hogy létrehozták az EKB bankfelügyeletét. Ezen évek során a mikroprudenciális tevékenységei hozzájárultak egy stabil európai bankszektor és az euroövezet minden bankja számára egyenlő versenyfeltételek támogatásához. A 2014 óta elért előrelépésnek köszönhetően az európai bankfelügyelet érett intézménnyé válása van folyamatban.

Az EKB felügyeleti prioritásainak folytonossága és alkalmazása

Az elért jelentős előrelépés ellenére a banki mérlegek válság utáni javítása 2019-ben is a felügyeleti prioritások élmezőnyében volt. A további prioritások középpontjában az európai bankok alacsony nyereségességének okai és irányítási kérdések álltak, ideértve a bankok hagyományos kockázatkezelési képességeit, valamint a kialakulóban levő kockázatok, különösen a pénzügyi szolgáltatások folyamatban levő digitalizációját és ezek IT- és kiberkockázatok általi sebezhetőségét illetően.

Tovább javultak a felügyeleti eszközök és módszerek

2019 folyamán az EKB bankfelügyelete folytatta eszközei és módszerei tökéletesítését. Korábbi kötelezettségének megfelelően 2019 augusztusában az EKB felülvizsgálta az új nemteljesítő kitettségek prudenciális tartalékképzésére vonatkozó felügyeleti elvárásokat, amelyek az EKB bankoknak szóló, nemteljesítő hitelekre vonatkozó iránymutatásánakkiegészítésében kerültek meghatározásra, az új 1. pilléres követelmények figyelembe vétele érdekében.[40] Nyilvános konzultációt és az általános témájú útmutató 2018. novemberi kiadását követően az EKB 2019 júliusában kiadta a belső modellekre vonatkozó EKB-útmutató végleges kockázattípus-specifikus fejezeteit, amelyek kiterjednek a hitelkockázatra, a piaci kockázatra és a partnerkockázatra. 2019 februárjában az egész EU-ra kiterjedő 2018-as stresszteszt kiegészítéseként az EKB ugyancsak kiadta a felügyelete alá tartozó minden résztvevő bank aggregált stresszteszt eredményeit. Ezenkívül 2019 októberében közzétette a likviditási kockázatok éves stressztesztként lefolytatott 2019-es érzékenységi elemzésének eredményeit. Mindkét gyakorlat eredményei figyelembe vételre kerülnek a (2019 áprilisában kiadott) 2018-as, illetve a 2019-es felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamatban.

Az előkészítő munkát az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése előtt elvégezték

Miközben az EKB által közvetlenül felügyelt bankok száma 2019-ben lényegében stabil maradt, számos bank csoportszerkezetében és tevékenységében jelentős változás következett be, ahogy bankcsoportok konszolidálják, vagy az Egyesült Királyságból az euroövezetbe helyezik át tevékenységeiket. Az ennek eredményeként jelentőssé vált bankok számára az EKB átvette a közvetlen felügyeletet, és néhányuk számára 2019 második felében megkezdődött a kötelező átfogó értékelés. Az Egyesült Királyság EU-ból történő kiválását megelőző bizonytalan időszakban az EKB bankfelügyelete annak a figyelemmel követésére összpontosított, hogy a bankok és felügyeleti szervek felkészültek-e minden eshetőségre, továbbá, hogy a bankok brexitterveiket a bankok és a felügyeleti szervek közötti megállapodás szerint hatják-e végre. Miközben 2019-ben a bankok némi előrelépést értek el a célul kitűzött működési modelljeik irányában, az EKB ismételten óva intett a további késedelmektől, és továbbra is kommunikálta felügyeleti elvárásait az EKB bankfelügyeleti honlapján található gyakran ismételt kérdések frissítése, a Supervision Newsletter (Felügyeleti hírlevél) több cikke, valamint a felügyelt gazdálkodó egységekkel folytatott kétoldalú megbeszélések révén.

Előrelépés történt a Bulgáriával és Horvátországgal való szoros együttműködés létesítése irányában

2019-ben előrelépés történt az SSM euroövezeten túli kiterjesztése irányában is, miután Bulgária és Horvátország kérte szoros együttműködés létesítését az EKB és illetékes nemzeti hatóságaik (INH-k) között. 2019 júliusában az EKB bankfelügyelete befejezte hat bolgár bank átfogó értékelését, és 2019 augusztusában beleegyezett öt horvát bank átfogó értékelésének lefolytatásába, ami az EU olyan tagállamaival való szoros együttműködés létesítési folyamatának szükséges része, amelyeknek nem az euro a pénzneme. Ezzel párhuzamosan az EKB szorosan együttműködött a Българска народна банка-val (Bolgár Nemzeti Bank) és a Hrvatska narodna banka-val, tekintettel lehetséges jövőbeli szerepükre mint INH-k az SSM-en belül.

Az EKB bankfelügyeletéről részletesebb információ található a honlapján és az EKB felügyeleti tevékenységekről szóló 2019. évi jelentésében.

4. keretes írás
Pénzügyi technológia

A pénzügyi technológia jelentős előnyöket nyújt a bankok, ügyfeleik, a pénzügyi rendszer és a szélesebb értelemben vett gazdaság számára, de kihívásokkal és kockázatokkal is jár. A pénzügyi intézmények felelős módon szabadon újíthatnak, de az ezzel kapcsolatos kockázatokat hatékony kockázatkezelési keretek és felvigyázás révén mérsékelni kell.

A pénzügyi technológia és a szakosodott fintech cégek felbukkanása változásokat eredményezett a meglévő banki üzleti modellekben. Az Európai Unióban a fintech cégek eddig főként bankokkal léptek partnerségre, lehetővé téve az utóbbiak számára, hogy javítsák az ügyféltapasztalatokat pénzügyi szolgáltatások és termékek széles körének megfizethetőbb és hatékonyabb módon történő nyújtásával. Ráadásul az adatok növekvő elérhetőségével és a mesterséges intelligencia alkalmazásával, valamint az adatok hasznosítását szolgáló fokozott számítási teljesítménnyel a bankok is növekvő mértékben alkalmaznak pénzügyi technológiát saját belső működésük fejlesztése érdekében.

Mindezek eredményeképpen a fintech cégek és a bankok közötti összekapcsolódások fokozódnak, leginkább a kiszervezési szolgáltatások nyújtásában, és a működési kockázatok mind intézményi, mind rendszerszinten megnőttek. Néhány fintech cég – különösen a pénzforgalom területén – új pénzügyi szolgáltatásokat is kínál, nyomást helyezve a bankokra. Fontos, hogy a „big tech” cégek a maguk hatalmas ügyfélbázisaival és megalapozott technológiai platformjaikkal fokozatosan beáramlanak a pénzügyi szolgáltatásokba, és már domináns szolgáltatókká váltak a felhőalapú számítástechnikában.

Az EKB több fronton reagált a pénzügyi innovációból fakadóan kialakuló kihívásokra és kockázatokra. Makroprudenciális szinten az EKB a pénzügyi technológia pénzügyi stabilitási vonzatait figyeli és értékeli. A fintech cégekkel való versenyből adódó nyereségességi nyomásokat felerősíti a bankok digitalizációba való beruházásának szükségessége, ami időt igényel, hogy nettó előnyökkel járjon. A fintech cégekkel való fokozódó összekapcsolódások azt jelenthetik, hogy az e cégeknél előforduló zavaroknak rendszerszintű következményei lehetnek a pénzügyi rendszerre nézve, hacsak megfelelő óvintézkedéseket nem alkalmaznak.

Az EKB különféle európai és nemzetközi fórumokon keresztül, ideértve az Európai Bankhatóságot, a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságot és a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottságot, hozzájárul a pénzügyi technológiával kapcsolatos szakpolitikai és pénzügyi stabilitási munkához is. Ezenkívül a változás mozgatórugójaként ténykedik, amint az látható a TARGET azonnali fizetéselszámolás elindításából, valamint az új technológiák piaci infrastruktúrákhoz való alkalmazásának folyamatban levő kutatásából.[41]

Mikroprudenciális szinten az EKB bankfelügyelete további munkát folytat a pénzügyi technológiával kapcsolatos kockázatok közös értelmezésének kidolgozása céljából, valamint, hogy e kockázatok következetes felügyeleti megközelítését biztosítsa az SSM egészében. Ebbe beletartozik a pénzügyi technológia bankok üzleti modelljeire gyakorolt hatásának és az ezzel kapcsolatos főbb kockázatoknak az értékelése. A pénzügyi technológiához való felügyeleti megközelítése fejlesztése érdekében az EKB bankfelügyelete kapcsolatba lép SSM-bankokkal, hogy megtudja, azok miként használják az innovatív technológiákat és megoldásokat, valamint melyek az üzleti modelljeikre ható következmények, és ami még fontosabb, hogyan lehetne a fő kockázatokat kockázatkezelési keretrendszerekkel kezelni.

Május 21–22-én sor került az első EKB fintech ágazati párbeszédre, amely összehozta az euroövezeti bankárokat és felügyelőket, harmadik országbeli felügyeleteket, valamint olyan szabályozó hatóságok képviselőit, mint az Európai Bizottság, az Európai Bankhatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság. A párbeszéd középpontjában az alábbiak álltak: (i) mesterséges intelligenciát és big data technológiát alkalmazó pontozásos hitelbírálat; (ii) automatizált online befektetési tanácsadás („robo-advice”); valamint (iii) felhőalapú számítástechnika. Az eseményt az elsőnek szánták több ilyen dialógus közül, ahol a bankoknak lehetőségük van elmondani nézeteiket a felügyeleteknek a felügyeleti fókusz ajánlott területeire vonatkozóan. E hozzájárulás elősegíti az innovatív technológiákat alkalmazó bankok felügyeletéhez való hozzáállás továbbfejlesztését.

Ezenkívül az EKB bankfelügyelete folytatta pénzügyi technológiával kapcsolatos ügyekben való nemzetközi együttműködésének fejlesztését az SSM-en belül és kívül egyaránt. Például tudásmegosztási kezdeményezésekre került sor, hogy elősegítsék a felügyelők gyors hozzáférését lényeges pénzügyi technológiai információkhoz az illetékes nemzeti hatóságoknál és az EKB-nál.


3.4 Az EKB hozzájárulása európai szakpolitikai kezdeményezésekhez

A globális pénzügyi válságot követően létrehozott keretrendszer még mindig fejleszthető

Öt évvel ezelőtt, a globális pénzügyi válság következményeként tett intézményi és szabályozói kezdeményezések ambiciózus sorozatát követően megkezdte működését a bankunió első pillére, az egységes felügyeleti mechanizmus. Ezzel a konkrét lépéssel az EU tagállamai és intézményei előmozdították a pénzügyi integrációt és stabilitást, továbbá erősítették a gazdasági ellenálló képességet.

Ugyanakkor még napjainkban is van tere az egységes bankpiac további integrálásának. Ez hozzájárulna a monetáris politika egységes transzmissziójához, és még inkább megszüntetné a bankok és az államok közötti destabilizáló kapcsolatot, amelynek központi szerepe volt az euroövezeti államadósság-válságban. Ugyancsak szükség van további előrelépésre a tőkepiacok fejlesztésében és integrálásában a pénzügyi rendszer azon képességének növelése érdekében, hogy diverzifikálja a kockázatokat és teljessé tegye a bankuniót. Ezenkívül megfelelő makroprudenciális eszközökkel mérsékelni kell a kockázatokat a nem banki pénzügyi szektorban.

A bankunió kiteljesítése

2019-ben mélyreható munka folyt a bankunió kiteljesítése érdekében

2019-ben az EKB teljes mértékben részt vett az EU fórumain a bankunió megerősítése érdekében végzett munkában. 2019 júniusában az euroövezeti csúcstalálkozó elismerte nyilatkozatában a gazdasági és monetáris unió elmélyítésében elért előrehaladást, és támogatta a bankunió erősítésére irányuló technikai munka folytatását. 2019 második felében az európai betétbiztosítási rendszerrel (EDIS) foglalkozó magas szintű munkacsoport folytatta egy EDIS létrehozásával kapcsolatos rövid és hosszú távú perspektívákra, a szuverén kitettségek szabályozói kezelésének alternatíváira és az arra vonatkozó munkát, hogyan erősítsék a pénzügyi stabilitást, fejlesszék a válságkezelést és segítsék elő az integrációt. Továbbá az eurocsoport úgy döntött, hogy folytatja erőfeszítéseit az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés felülvizsgálatára vonatkozó csomag véglegesítése érdekében, figyelembe véve egy közös védőháló biztosításának szükségességét is az Egységes Szanálási Alap számára.[42]

Az EKB messzemenően hozzájárult az EU fórumain zajló technikai megbeszélésekhez, inputokkal szolgálva a különböző munkafolyamatokhoz. A válságkezelési keretet illetően az EKB ragaszkodott a korai beavatkozási intézkedésekről szóló rendeletben meglévő átfedések tárgyalásához.[43] Az EKB ugyancsak támogatta a határokon átnyúló integráció akadályainak – nevezetesen a tőke és a likviditás bankunión belüli szabad áramlása korlátainak – további elemzését. Általánosabban, az EKB helyeselt egy kompromisszumcsomagot, amely az EDIS első szakaszát tartalmazná likviditási támogatás formájában, eközben az utolsó szakasz perspektíváját nyújtva teljes veszteségfedezés formájában. Egy ilyen kiterjedt megállapodás lehetővé tenné az európaiak számára, hogy részesüljenek a bankunió minden előnyéből, ideértve a piaci integrációt és a betétesek egyenlő védelmét. Az erőforrások európai szinten való összevonása a betétbiztosítás számára jobban megőrizné a betétesek bizalmát, mint a nemzeti rendszerek; az utóbbiaknak nagyobb lehet a kitettsége egy egyedi sokk esetén, ami gyengítheti hitelességüket és így a betétesek bizalmát.

Összhangban a koncepcióval, hogy a kockázatmegosztás és a kockázatcsökkentés két, egymást kölcsönösen erősítő folyamat, az EKB hozzájárult a kockázatok további csökkentéséhez a bankszektorban. Nevezetesen, az EKB bankfelügyelete folytatta a bankok mérlegjavítására irányuló munkáját a nemteljesítő hitelekre vonatkozó iránymutatása utánkövetésével, és értékelte a bankok kockázatvállalásának minőségét az új hitelezésre összpontosítva. Az EKB 2019-ben is hozzájárult a kockázatcsökkentésről szóló közös ellenőrzési jelentésekhez (lásd a májusi kiadást és a novemberi kiadást), amelyeket együtt készített az Európai Bizottsággal és az Egységes Szanálási Testülettel, és amelyek további előrehaladást mutattak a kockázatcsökkentésben.

A bankunió második pillére ugyancsak nagy figyelmet kapott az év folyamán. 2018 decemberében az a megállapodás született, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus szolgáltatja a közös védőhálót az Egységes Szanálási Alapnak. Ugyanakkor a szanálási keretrendszerben továbbra is van egy jelentős rés, mert még létre kell hozni egy euroövezeti keretrendszert a szanálásból kikerülő életképes bankok részére történő likviditásnyújtás érdekében. Miközben más fő jogrendszerekben létezik ilyen keretrendszer, amely nagyrészt a központi banknak mint likviditásnyújtónak adott kormánygaranciákon alapul, eddig még nem lehetett megállapodni ezzel egyenértékű megoldásról az euroövezetben.

A tőkepiaci unió előmozdítása

A CMU elősegítheti a monetáris politika transzmisszióját

Az EKB 2019-ben is támogatta a tőkepiaci unió (CMU) kiteljesítését. Egy eredményesen megvalósított, igazi tőkepiaci unió jelentősen mélyítené a pénzügyi integrációt, valamint erősítené a gazdasági és monetáris uniót, továbbá támogatná az euro nemzetközi szerepét. Ez hozzájárulna a monetáris politika zökkenőmentesebb és homogénebb transzmissziójához.

A mélyen integrálódott tőkepiacok tovább növelnék a pénzügyi rendszer ellenálló képességét azzal, hogy csökkentenék a bankokra való támaszkodást, és ösztönöznék a finanszírozás alternatív piaci alapú forrásait. Amint az EKB Pénzügyi stabilitási jelentése 2019-ben hangsúlyozta, a tőkepiaci unió kiteljesítése alapvető előfeltétele a kockázatmegosztás erősítésének és az euroövezet gazdasági sokkokkal szembeni ellenálló képessége javításának. Az olyan geopolitikai és gazdasági folyamatok, mint például a brexit, valamint a digitalizáció és az éghajlatváltozás, megerősítették az integrált európai tőkepiacok szükségességét.

Az Európai Bizottság 2015-ös CMU cselekvési tervének elkészültével a CMU-napirenden szereplő jogalkotási és nem jogalkotási javaslatok jelentős számát véglegesítette a Bizottság a 2014–2019-es jogalkotási ciklusban. Miközben sok mindent sikerült elérni a jogalkotás terén, néhány kulcsfontosságú prioritásra vonatkozóan elengedhetetlen a megújult ambíció e projekt előre vitele érdekében.

További harmonizációs törekvések szükségesek a CMU fejlesztéséhez

2019-ben az EU fórumain az EKB hangsúlyozta a tőkepiaci unió fejlesztésének kulcsfontosságú prioritásait. Ide tartozott a nemzeti adó- és fizetésképtelenségi rendszerek további harmonizálásának fontossága, amely elengedhetetlen a jól működő határokon átnyúló tőkepiaci tranzakciókhoz, valamint a további felügyeleti konvergencia egy egységes szabálykönyv irányában, különösen a banknak nem minősülő intézményekre vonatkozóan.[44] Hosszú távon az Európai Értékpapír-piaci Hatóság további felügyeleti jogkörrel való felruházása elősegítené a valódi tőkepiaci uniót az egységes szabálykönyv következetes végrehajtásával az egész Európai Unióban.

Makroprudenciális politika a nem banki pénzügyi szektor számára

A nem banki pénzügy szektor folyamatos növekedése pénzügyi stabilitási aggodalmakat kelthet

Miközben teljes mértékben támogatja az euroövezet gazdaságának fokozottabban piaci alapú finanszírozását, az EKB továbbra is aggódik a nem banki pénzügyi szektor gyors növekedése és annak a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatásai miatt. Miközben a nem banki pénzügyi közvetítésnek a gazdaság finanszírozásában játszott nagyobb szerepe része a CMU-napirendnek, továbbra is kiemelt fontosságú e szektor hatékony figyelemmel követése.

Tekintettel e folyamatokra, a banknak nem minősülő pénzintézetek szilárd prudenciális keretrendszerének biztosítására van szükség a rendszerszintű kockázatok megfelelő kezelésére, amelyek e szektorban kialakulhatnak. Így 2019-ben az EKB továbbra is támogatta a makroprudenciális keretrendszer bankrendszeren túli kiterjesztését, és messzemenően hozzájárult a vonatkozó technikai megbeszélésekhez európai uniós és nemzetközi fórumokon.


4 A piaci infrastruktúra és a fizetések zökkenőmentes működése

Az eurorendszer egyik alapvető feladata a fizetési rendszerek zökkenőmentes működésének biztosítása. E feladat szoros kölcsönös kapcsolatban van az eurorendszernek a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás területein meglévő kötelezettségeivel. Az eurorendszer központi szerepet játszik a fizetések, értékpapírok és biztosítékok eurorendszerbeli biztonságos és hatékony áramlását elősegítő piaci infrastruktúrák és megállapodások fejlesztésében, működtetésében és felvigyázásában.


4.1 TARGET szolgáltatások

Jelenleg az eurorendszer TARGET szolgáltatásainak három alkotóeleme van: a TARGET2, amely egy valós idejű bruttó elszámolási rendszer az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez kapcsolódó euróban bonyolított fizetési tranzakciók, valamint bankok közötti és kereskedelmi tranzakciók számára; a TARGET2-Securities (T2S), amely egy egységes platform az egész Európára kiterjedő értékpapír-elszámolás számára; valamint a TARGET azonnali fizetéselszámolás (TIPS), amely lehetővé teszi, hogy pénzforgalmi szolgáltatók pénzeszközök azonnali átutalását kínálják ügyfeleiknek napi huszonnégy órában, az év minden napján.

1 000-nél több bank használja a TARGET2-t eurotranzakciók kezdeményezésére saját maga részére vagy ügyfelei megbízásából. A fiókokat és leánybankokat figyelembe véve világszerte több mint 45 000 bank érhető el a TARGET2-n keresztül. 2019-ben a TARGET2 naponta átlagosan 344 120 fizetést dolgozott fel, miközben az átlagos napi érték 1,7 billió eurót tett ki.

Rendszerkockázati szempontból fontos fizetési rendszerként (SIPS) a TARGET2 nemcsak a pénzügyi szektor és az euroövezeti gazdaság stabilitása és hatékonysága számára kiemelt fontosságú, hanem az euroövezet egységes monetáris politikájának zökkenőmentes folytatásához és a közös valuta stabilitásához is. Más rendszerkockázati szempontból fontos fizetési rendszerekhez hasonlóan a TARGET2-t is folyamatosan felvigyázza az eurorendszer, amely kockázat alapú megközelítést alkalmaz, beleértve a végponti biztonság és a kiberreziliencia figyelemmel követését.

2019-ben az eurorendszer egy új TARGET2 vészhelyzeti eszközt vezetett be. Ez a TARGET2 leállása esetén (még akkor is, ha ez egy napnál tovább tart) lehetővé teszi, hogy az eurorendszer folytassa a „kritikusként” vagy „nagyon kritikusként” kategorizált tranzakciók feldolgozását. Az új vészhelyzeti eszköz az eurorendszer piaci infrastruktúrája működési és kiberrezilienciája megerősítésére vonatkozó bővebb stratégia része.

2021-ben a TARGET2-t egy új valós idejű bruttó elszámolási rendszer váltja fel

A TARGET2 több mint egy évtizede működik zökkenőmentesen. Ugyanakkor, mivel technológiai fejlesztések, új szabályozói követelmények és változó felhasználói igények miatt ezen idő alatt változott a pénzforgalmi ökoszisztéma, az eurorendszer a TARGET2 felváltását tervezi egy új valós idejű bruttó elszámolási rendszerrel (VIBER) 2021 novemberében, a likviditáskezelés egyidejű optimalizálásával együtt minden TARGET szolgáltatásra kiterjedően. Az új VIBER az ISO 20022 üzenetküldési szabványt fogja alkalmazni, és képes lesz a fizetéseket több pénznemben lehetővé tenni. 2019 végén – egy nyilvános konzultáció során kapott visszajelzések alapján – közzétették a jövőbeli VIBER szolgáltatás részletes felhasználói műszaki leírása továbbfejlesztett változatát. Továbbá két telekommunikációs szolgáltató szerződést írt alá az eurorendszerrel, hogy hálózatmentes csatlakoztatást kínáljon a felhasználóknak az eurorendszer minden piaciinfrastruktúra-szolgáltatásához az eurorendszer új egységes piaci infrastruktúra kapuján (ESMIG) keresztül.

Ami a T2S-t illeti, már több mint két éve, hogy befejeződtek a központi értéktárak (CSD-k) átállási hullámai a közös platformra. A T2S-t jelenleg 21 központi értéktár használja, és 20 piacot szolgál ki Európában. 2019-ben a T2S naponta átlagosan 606 938 tranzakciót dolgozott fel, miközben az átlagos napi érték 1106,13 milliárd eurót tett ki.

2019-ben először egy az EKB Kormányzótanácsa által kijelölt független külső vizsgáló végezte el a T2S szolgáltatások technikai és működési vizsgálatait. A vizsgáló észrevételeit megosztották az eurorendszerrel és a központi értéktárakkal, valamint a T2S-t használó euroövezeten kívüli központi bankokkal. E vizsgálatokra ezentúl minden évben sor kerül.

Továbbá egy 2015-ös előzetes értékelést követően a működésben levő T2S 2018-ban kezdett első átfogó felvigyázói értékelése 2019-ben fejeződött be. Ez azt állapította meg, hogy a T2S nagyrészt megfelel a CPMI-IOSCO pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveinek, és jelezte, hogy a T2S biztonságos és hatékony. Jóllehet az értékelés talált hiányosságokat bizonyos területeken, egyiket sem tartották olyannak, amely azonnali intézkedés nélkül súlyos kockázatot jelentene.

A TIPS 2018. novemberi indítását követően az első évében hét euroövezeti piac kapcsolódott a szolgáltatáshoz, ami azt jelenti, hogy most több mint 1000 pénzforgalmi szolgáltató érhető el a TIPS-en keresztül. Több euroövezeti piac készül arra, hogy 2020-ban csatlakozzon a TIPS-hez. Mivel a TIPS képes különféle valutákat támogatni, a Sveriges Riksbank kifejezte szándékát, hogy 2022-ben a svéd korona kerüljön be a TIPS-be.

Továbbá az eurorendszer jelenleg fejleszt egy új TARGET szolgáltatási komponenst, nevezetesen az eurorendszer fedezetkezelési rendszerét (ECMS). Ez az egy rendszer képes lesz kezelni az eurorendszer minden hitelműveletében fedezetként használt eszközöket. 2019-ben, a menetrendnek megfelelően, a projekt elérte specifikációs fázisa végét. Üzembe helyezésének tervezett ideje 2022 novembere.


4.2 Innováció és integráció a piaci infrastruktúrában és a pénzforgalomban

Az innováció és a digitalizáció hatására a pénzügyi ágazat jelentős átalakuláson megy át. A kis értékű fizetések piacán például a harmadik fél fizetési számlákhoz való hozzáférését lehetővé tevő új európai uniós jogszabály, az azonnali fizetések elindítása és a technikai innovációk általában új piaci szereplőknek, a pénzforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés új csatornáinak és a fizetések kezdeményezése új módjainak megjelenését eredményezték. (A kriptoeszközökkel, stabil kriptopénzekkel és jegybanki digitális valutával kapcsolatos információkért lásd az 5. keretes írást.) E folyamatokkal kapcsolatban az eurorendszer kettős kihívással áll szemben: katalizátor szerepében elő kell segítenie az integrációt és az innovációt, valamint felvigyázóként hozzá kell járulnia a piaci infrastruktúra és a pénzforgalom biztonságához és hatékonyságához.

5. keretes írás
Kriptoeszközök, stabil kriptopénzek és jegybanki digitális valuta

Az elmúlt néhány évben jelentős hírverés övezte a bitcoint és más kriptoeszközöket, valamint azok pénzhelyettesítő potenciálját. A kriptoeszközök lehetővé teszik egyének és vállalkozások számára, hogy közvetlenül folytassanak egymással tranzakciókat anélkül, hogy szükség lenne egy megbízható harmadik félre. Ugyanakkor az a tény, hogy ezeket az eszközöket „kriptovalutaként”, „digitális valutaként” és „virtuális fizetőeszközként” emlegetik, valamilyen téves elvárásokhoz vezethetett jellemzőiket és funkcióikat illetően. Tágabb értelemben a kriptoeszközök digitális formában nyilvántartott olyan eszközök, amelyeket használóik értékesnek tartanak befektetésként, illetve csereeszközként, de amelyek se nem pénzügyi követelések, se nem pénzügyi kötelezettségek valamely természetes vagy jogi személyre nézve.

A kriptoeszközök jelentős hátránya az árvolatilitásuk. Az utóbbi években a kriptoeszközök volatilitása nagyobb volt, mint például a különböző nyersanyagpiacokon megfigyelt volatilitás. Ez mutatja, hogy a kriptoeszközökbe fektetők mennyire vannak kitéve a piaci kockázatnak. Továbbá ez a magas volatilitás azt jelenti, hogy a kriptoeszközök nem képesek megfelelően betölteni a pénz három funkcióját: értékmegőrző, fizetési eszköz és elszámolási egység.

Az erős árvolatilitás problémájának megkerülésére irányuló kísérletként pénzügyi szolgáltatók és technológiai vállalatok a kriptoeszközök új osztályát indították útjára. Ezeket stabil kriptopénzekként ismerjük, amelyek stabilizációs mechanizmusokat alkalmaznak az áringadozások minimalizálására. Az alkalmazott stabilizációs mechanizmustól függően a stabil kriptopénz értékét támogathatják az alábbiak: (i) pénzállomány (egy valutában vagy különböző valuták által alkotott kosárban); (ii) értékpapírok és nyersanyagok, úgymint arany; (iii) kriptoeszközök; (iv) egy olyan mechanizmus, amely megkísérli a kereslet és a kínálat összeegyeztetését (vagyis algoritmikus stabil kriptopénzek). 2019-ben különös figyelmet fordítottak a stabil kriptopénzekre vonatkozó kezdeményezésekre, például a Librára, amelyek azt állítják, hogy gyorsabb tranzakciókat tesznek lehetővé potenciálisan alacsonyabb költségek mellett globális nagyságrendben egy új, külön fizetési megoldás biztosításával. Ugyanakkor a stabil kriptopénzeket nagy arányban még nem tesztelték, és számos jogi, szabályozói és felvigyázói kockázatot hordoznak. Mielőtt a stabil kriptopénzre vonatkozó kezdeményezések élesben működésbe lépnek, ezeket a kérdéseket megfelelő rendszertervezés és irányítás, továbbá kockázatarányos felvigyázási követelmények és szabályozás révén kezelni kell.

A kriptoeszközök és stabil kriptopénzek szélesebb körű vitát robbantottak ki a pénzforgalmi innovációra, valamint a magán- és az állami szektor új módszerek kigondolásában betöltött szerepére vonatkozóan, hogy a fizetések megfizethetőbbek, hatékonyabbak és befogadóbbak legyenek. Egy jegybanki digitális valuta (CBDC) kibocsátása potenciálisan kezelhetné a fizetések teljesítését szolgáló új, innovatív, hatékony és rugalmas eszközök iránti társadalmi igényt. Ugyanakkor a CBDC különféle tervezési jellemzőinek a pénzügyi rendszerre nézve kiterjedt következményei lehetnek, amelyeket gondosan értékelni kell. Ami a kis értékű fizetések ökoszisztémáját illeti, a CBDC tervezésének nem szabad kizárnia a magánszektorral való lehetséges együttműködést, és nem szabad kiszorítania a gyors és hatékony euroövezeti kis értékű fizetésekre vonatkozó, magánpiac által vezérelt megoldásokat.

2019-ben az EKB kiadott egy jelentést SEPA Migration Impact Assessment (SEPA átállási hatásvizsgálat) címmel, amely jelentés rámutatott, hogy az egységes eurofizetési térség (SEPA) fejlődése, valamint az átutalások és beszedések páneurópai fizetési rendszerekre való átállása jelentős előrelépést hozott egy biztonságos, hatékony és integrált európai pénzforgalmi piac irányában. Ugyanakkor a SEPA kártyás fizetés nem valósult meg. Ezenkívül a végfelhasználói megoldások a fizetések kezdeményezéséhez továbbra is sokfélék Európa-szerte. Hasonlóképpen, a fizetési ponton történő („point-of-interaction”) fizetések (vagyis az eladási helyeken („point-of-sale”) vagy elektronikus kereskedelemben történő fizetések) számára még nem alakult ki egy páneurópai megoldás, amely az európai felhasználók szükségleteit szolgálná.

Kis értékű fizetések új stratégiája, fizetési eszközök felvigyázói keretrendszere és fedezetkezelési standardok

E kérdés kezelése érdekében az eurorendszer 2019-ben új stratégiát fogadott el a kis értékű fizetésekre. A stratégia támogatja egy piacvezérelt páneurópai megoldás kidolgozását a fizetési ponton történő fizetések számára, és megállapítja az ilyen megoldás fő céljait.

A felvigyázás területén, és azon megközelítés alapján, hogy az azonos funkcióval bíró gazdálkodó egységeknek ugyanazon felvigyázói elvárásoknak kellene megfelelniük („azonos kockázat, azonos követelmények”), az eurorendszer lépéseket tett, hogy áttekintse felvigyázói politikáját és megkezdje egy új keretrendszer kidolgozását a fizetési eszközök, rendszerek és rendelkezések felvigyázására vonatkozóan (PISA felvigyázói keretrendszer). Ezt az új holisztikus, agilis és jövőorientált keretrendszert úgy alakították ki, hogy vonatkozzon mind a bevezetett, mind az új termékekre, szolgáltatókra és technológiákra, és hozzájáruljon a teljes fizetési rendszer biztonságához és hatékonyságához.

Az eurorendszer elősegíti az egész piacra kiterjedő harmonizációt a kereskedés utáni területen, hogy támogassa a pénzügyi piacok további integrációját Európában. A fedezetkezelés harmonizációjának területén a legfontosabb cél egy fedezetkezelési standardokból álló egységes európai fedezetkezelési szabálykönyv létrehozására irányuló munka. 2019-ben az EKB értékpapírokkal és fedezettel kapcsolatos piaci infrastruktúrák tanácsadó csoportja elfogadta az ilyen standardok első sorozatát, amely kiterjed a háromoldalú fedezetkezelésre, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra irányuló vállalati eseményekre és számlázási eljárásokra; ezeket 2022 novemberére kell bevezetni. A nemzeti érdekképviseleti csoportokat felkérték, hogy készítsék el saját adaptációs terveiket a standardoknak való megfelelés céljával.

Ezenkívül az eurorendszer továbbra is támogatta a kereskedés utáni harmonizációt az értékpapír-elszámolás területén, különösen azzal, hogy szoros figyelemmel kísérte a standardok bevezetésének előrehaladását, és utánkövetett bármilyen hiányosságot a folyamatban. 2019 végén a T2S-ben részt vevő piacok 90%-a felelt meg az alapvető harmonizációs standardoknak (szemben a 2018-as 85%-kal).

Az eurorendszer részt vesz minden euroövezeti CSD engedélyezésében

Az értékpapír-infrastruktúrák területén az eurót kibocsátó bankként az eurorendszer részt vesz a központi értéktárakról szóló rendelet hatálya alá tartozó központi értéktárak engedélyezésében, valamint rendszeres felülvizsgálatában és figyelemmel követésében. Valójában az eurorendszer az egyetlen hatóság, amely jelenleg részt vesz minden euroövezeti központi értéktár engedélyezésében és felülvizsgálatában, és mint ilyen segít, hogy előmozdítsa az e feladatokhoz való következetes hozzáállást, kulcsszerepet játszva így az értékpapír-elszámolás biztonságának és hatékonyságának megőrzésében.

Ami a központi szerződő feleket (KSZF-ek) illeti, az eurót kibocsátó bankként az eurorendszer továbbra is hozzájárult az európai piaciinfrastruktúra-rendelet (EMIR) szerint létrehozott felügyeleti kollégiumok tevékenységeihez, és így a KSZF-ek szolgáltatásaik kiterjesztésére vagy arra irányuló kéréseinek értékeléséhez, hogy változtatásokat vezessenek be kockázati modelljeikben. Továbbá az eurorendszer képviselteti magát az egynél több országban rendszerszinten fontos központi szerződő felekre vonatkozóan globálisan létrehozott vagy megalakítás alatt álló válságkezelési csoportokban.

2019-ben az eurorendszer részt vett az EMIR 2020. január 1-jén lépett életbe keretrendszerének felülvizsgálatával kapcsolatos tárgyalásokban, amelyek célja a KSZF-ek – különösen az EU-n kívüli KSZF-ek – keretszabályozásának fejlesztése. Ezenkívül az eurorendszer hozzájárult egy, a KSZF-ek helyreállításáról és szanálásáról szóló európai uniós rendelet előkészületeihez, és részt vett az egész EU-ra kiterjedő KSZF-stressztesztekben, különösen a likviditási kockázattal kapcsolatosakban.


5 A piac működését támogató erőfeszítések és az egyéb intézményeknek nyújtott pénzügyi szolgáltatások

2019 októberében az EKB megkezdte egy új, teljes mértékben pénzpiaci statisztikai jelentési adatokon alapuló referencia-kamatláb, a rövid lejáratú eurokamatláb (€STR) közzétételét. Az €STR fokozatosan felváltja az egynapos euro indexátlagot (EONIA), és várhatóan az egyik fő referencia-kamatlábbá válik az euroövezeti piacokon. Az új referencia-kamatláb indulását kellően előre látta a pénzügyi ágazat, és az nem eredményezett semmilyen súlyos fennakadást. Az €STR napi előállítása jól működik, és a módszer megbízhatónak bizonyult. Az EKB 2019-ben is felelt különböző pénzügyi műveletek adminisztrációjáért az EU nevében, és folytatta általános koordináló szerepét az eurorendszer tartalékkezelési szolgáltatásainak keretrendszerével kapcsolatban. Ezenkívül az EKB úgy döntött, hogy 2020 áprilisával megkezdi devizapiaci intervenciós műveletei további adatainak közlését azzal a céllal, hogy elősegítse a kommunikációt és az átláthatóságot e területen, összhangban elszámoltathatósági gyakorlatával más szakpolitikai területeken (lásd a 6. keretes írást).


5.1 Az €STR, az új egynapos referencia-kamatláb az euroövezeti pénzpiacok számára

2019. október 2-án az EKB megkezdte egy új egynapos referencia-kamatláb közlését az euroövezeti piacok számára. A rövid lejáratú eurokamatláb, azaz az €STR, az euroövezeti bankok bankközi fedezetlen euro hitelfelvételi költségeit tükrözi. Ennek az erős és megbízható kamatlábnak, amelyet naponta számítanak ki 50 különböző adatszolgáltató jelenleg több mint 30 milliárd euro értékű elfogadható tranzakciói alapján, fokozatosan fel kell váltania az EONIA-t.

Az €STR módszertanát úgy alkották meg, hogy átfogóan tükrözze az alapul szolgáló pénzpiaci dinamikát. A kamatlábhoz más bankokkal, valamint banknak nem minősülő pénzintézetekkel folytatott, bankok által jelentett elfogadható tranzakciók széles köre járul hozzá; ez teszi ellenállóvá a szerkezeti változásokkal szemben a fedezetlen piacon. 2019-ben az €STR kiszámításának alapjául szolgáló tranzakciók átlagos napi volumene 1,1 milliárd euro volt. Az €STR adatelégségre vonatkozó irányelve az alábbi követelményekkel biztosítja, hogy a kamatláb reprezentatív legyen: (a) a jelenleg a pénzpiaci statisztikai jelentésekről szóló (MMSR) rendelet szerint adatot szolgáltató intézmények közül legalább 20 nyújt be hozzájárulást; valamint (b) a volumen legnagyobb részét jelentő öt bank nem teszi ki az adott napi forgalom több mint 75%-át. Amennyiben e követelmények valamelyike nem teljesül, rövid távú szükséghelyzeti eljárásra kerül sor, így biztosítva a kamatláb rendelkezésre állását. Végül, a kamatláb kiszámítása volumennel súlyozott nyesett átlagként történik, ahol a volumen felső és alsó 25%-át, amely a legalacsonyabb és a legmagasabb kamatlábú tranzakcióknak felel meg, kiszűrik a kamatláb kiszámításához, ami segít a kiugró értékek hatásának csökkentésében (az €STR meghatározásának módjáról további részletek a 7. keretes írásban találhatóak, a 7. fejezetben).

Az EONIA-t fel fogja váltani az €STR, amely elfogadható tranzakciók széles körén alapuló erős és megbízható kamatláb

Az €STR fokozatosan váltja fel az EONIA-t, amely 2022. január 3-án megszűnik. A magánszektor kockázatmentes eurokamatokkal foglalkozó munkacsoportja ajánlásait és egy nyilvános konzultációt követően 2019. október 2-án az EONIA kezelője – az Európai Pénzpiacok Intézete – megváltoztatta az EONIA módszertanát, és így 2022. január 3-i megszűnéséig a kamatlábat úgy állapítják meg, hogy az €STR-hez hozzáadnak egy fix 8,5 bázispontos felárat. A kockázatmentes eurokamatokkal foglalkozó munkacsoport, amelyet 2017-ben hoztak létre, hogy azonosítson és ajánljon olyan kockázatmentes kamatlábakat, amelyek alapul szolgálhatnak meglévő referenciamutatók alternatívájához, iránymutatást dolgozott ki az EONIA-ról az €STR-re való átmenethez. Ide tartoznak olyan ajánlások, hogyan viszonyuljunk EONIA-hoz kötött szerződésekhez, valamint a változás termékekre, eljárásokra és modellekre, pénzügyi számvitelre és kockázatkezelésre gyakorolt hatásainak elemzései.

Az EKB törekvései, hogy kommunikáljon a referenciamutatók felhasználóival az €STR indítására való felkészülésben, valamint a kockázatmentes eurokamatokkal foglalkozó munkacsoport iránymutatása és ajánlásai hozzájárultak az €STR zökkenőmentes indulásához. Az új referencia-kamatláb indulását, valamint az EONIA módszertanának változását kellően előre látta a pénzügyi ágazat, és ezek nem eredményeztek semmilyen súlyos fennakadást. Például a belső rendszereket módosították, hogy figyelembe vegyék a referencia-kamatláb közlésének eltérő időzítését, amely az üzletkötés napját követő nap reggele. Ezenkívül az €STR-hez indexált első piaci tranzakciók – ideértve az első értékpapír-kibocsátásokat – sikeresen lezárultak. A származékos piacon elvégezték az első tőzsdén kívüli swapügyleteket a kamatláb indításával, miközben röviddel ez után, októberben és novemberben néhány központi szerződő fél elkezdte kínálni €STR-alapú termékek elszámolását.

Az €STR napi előállítása jól működik, és a módszer megbízhatónak bizonyult

Az €STR napi előállítása jól működik, és a módszer megbízhatónak bizonyult. A módszertan megbízhatósága két példával illusztrálható. Az első, hogy az EKB betéti rendelkezésre állási kamatlába 2019. szeptember 18-i csökkentése teljes mértékben és azonnal tükröződött az €STR előtti adatokban, és az €STR közlésének kezdete óta az alapul szolgáló tranzakciók kamatlába és megoszlása a középső tartományban meglehetősen stabil maradt. A második, hogy a 2019. október 3-i németországi bankszünetnek elhanyagolható hatása volt a kamatlábra és különféle mutatóira. Miközben a jelentett ügyletek értéke az előző naphoz képest azon a napon 4,3 milliárd euróval csökkent, a részt vevő bankok száma, valamint a volumenből legnagyobb mértékben részesülő öt bank által jelentett forgalom koncentrációja kényelmes távolságban maradt a fentebb ismertetett adatelégségre vonatkozó irányelvet meghatározó küszöböktől. Továbbá az €STR volatilitása visszafogott maradt, jellemezve a módszertan szilárdságát ilyen események mellett.

23. ábra:

Az €STR 2019. szeptember 9. óta

(bal skála: milliárd euro; jobb skála: bázispont)

Forrás: EKB.
Megjegyzés: Elő-€STR szeptember 30-ig, €STR október 1-től.

  

24. ábra:

€STR adatelégségi mutatók 2019. szeptember 9. óta

(bal skála: százalék; jobb skála: bankok száma)

Forrás: EKB.
Megjegyzés: Elő-€STR szeptember 30-ig, €STR október 1-től.

Kellően likvid €STR készpénz- és származékos piacok építéséhez több erőfeszítés szükséges a piaci szereplők részéről

Miközben az €STR használata lendületet vesz, kellően likvid €STR készpénz- és származékos piacok építéséhez több erőfeszítés szükséges a piaci szereplők részéről. Az €STR használatának széles körűnek kellene lennie az egyes piaci szegmensekben, vagyis nem pusztán az EONIA felváltásának kellene tekinteni a származékos piacokon, hanem olyan esetekben is használni kellene, amikor rendes körülmények között más referencia-kamatlábakat alkalmaznának. A kötvénykibocsátások és a hitelnyújtások például szolgálnak az ilyen használatra a mérleg mindkét oldalán.

Az €STR funkcionálhat tartalékként az EURIBOR-hoz kötött szerződésekben és az EURIBOR alternatíváját jelentő kamatlábként

Az €STR „bankközi kínálati kamatlábakkal”, azaz „IBOR”-okkal kapcsolatos kockázatok kezelésének egy módját is kínálja, ezen indexek globális reformjával összefüggésben. A Pénzügyi Stabilitási Tanács[45] ajánlása szerint ösztönözni kellene az egynapos közel kockázatmentes kamatlábak alkalmazását a globális kamatlábpiacokon, ahol az helyénvaló, és az IBOR-okra hivatkozó szerződéseknek erős tartalékra vonatkozó rendelkezésekkel kellene bírniuk. Az euroövezetben az EURIBOR kezelőjének 2019. július 3-i felhatalmazása lehetővé tette a referenciamutató további használatát; ezenkívül a LIBOR-ral ellentétben az EURIBOR megszüntetését nem tervezik. Mindazonáltal az EURIBOR hosszú távú fenntarthatósága nem vehető garantáltnak: egyrészt a hozzájáruló bankok paneljének stabilitásától függ, másrészt az EURIBOR által mérni szándékozott pénzpiaci tevékenység alakulásától. Miközben az illetékes hatóságok az EU referenciamutatókról szóló rendelete értelmében ideiglenes védőhálót biztosíthatnak a referenciamutatóhoz való kötelező hozzájárulások vagy a referenciamutató kötelező alkalmazása formájában, e védőháló természete és ideje korlátozott. Ezért az €STR – és az €STR-en alapuló lejárati struktúrák – tartalékként funkcionálhatnak EURIBOR-hoz kötött szerződésekben, továbbá az EURIBOR alternatíváját jelentő kamatlábként. Már vannak jó példák más országokban – úgymint az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Svájcban – arra, hogy az €STR-hez hasonló egynapos kamatlábak alkalmazása lendületet vesz, és azokat jól promótálják a LIBOR-ral kapcsolatos bizonytalanságok kezelésének módjaként.


5.2 Az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteinek kezelése

Az EKB felelős az EU-nak a középtávú pénzügyi támogatási (MTFA) mechanizmus[46] és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) szerinti hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteinek kezeléséért.[47] 2019-ben az EKB az MTFA alapján nyújtott hitelekkel kapcsolatos kamatfizetéseket dolgozott fel. 2019. december 31-én e mechanizmus teljes állománya 200 millió eurót tett ki. Ezenkívül 2019-ben az EKB feldolgozott az EFSM szerinti hitelekkel kapcsolatos különböző fizetéseket és kamatfizetéseket is. 2019. december 31-én e mechanizmus teljes állománya 46,8 milliárd eurót tett ki.

Az EKB különböző európai uniós hitelprogramok számára dolgoz fel fizetéseket

Hasonlóképpen, az EKB felelős az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF)[48] és az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM)[49] szerinti műveletekkel kapcsolatban felmerülő fizetések kezeléséért. 2019-ben az EKB az EFSF alapján nyújtott két hitellel kapcsolatos különféle kamat- és díjfizetéseket dolgozott fel. Az EKB feldolgozott ESM-tagoknak az ESM engedélyezett alaptőkéjében való jegyzéseivel kapcsolatos fizetéseket is.

Végül, az EKB felel a Görögországgal kötött hitelkeret-megállapodással kapcsolatos valamennyi fizetés feldolgozásáért.[50] 2018. december 31-én az e megállapodás szerinti teljes kinnlevő állomány 52,9 milliárd eurót tett ki.


5.3 Az eurorendszer tartalékkezelési szolgáltatásai

Az eurorendszer számos központi bankja nyújt szolgáltatásokat az ERMS keretein belül

2019-ben továbbra is a pénzügyi szolgáltatások átfogó körét kínálták az eurorendszer 2005-ben létrehozott tartalékkezelési szolgáltatásainak (ERMS) keretein belül az ügyfelek euróban denominált tartalékeszközeinek kezelésére. Az eurorendszer számos nemzeti központi bankja (az eurorendszer szolgáltatói) befektetési szolgáltatások teljes sorát kínálja euroövezeten kívüli központi bankoknak, monetáris hatóságoknak és állami szerveknek, valamint nemzetközi szervezeteknek harmonizált feltételek mellett, piaci normáknak megfelelően. Az EKB általános koordináló szerepet tölt be, figyelemmel követi a szolgáltatások zökkenőmentes működését, elősegíti a keretrendszer javítását szolgáló változásokat, és ezzel kapcsolatban beszámolókat készít az EKB Kormányzótanácsa számára.

2019-ben még egy központi bank kezdett ERMS-szolgáltatásokat kínálni, tízre növelve az eurorendszer szolgáltatóinak teljes számát. 2019 végén az ügyfélszámlák száma az ERMS-ben 273 volt, szemben a 2018. végi 277-tel. Az ERMS keretein belül kezelt teljes aggregált (készpénzvagyont és értékpapír-állományt tartalmazó) állomány 2018-hoz képest 2019-ben mintegy 7,5%-kal csökkent.

6. keretes írás
Az EKB fejleszti a devizapiaci intervenciós műveletekről szóló beszámolást

2019. szeptember 26-án az EKB Kormányzótanácsa úgy döntött, hogy 2020 áprilisától kezdődően további adatokat tesz közzé az EKB devizapiaci intervenciós műveleteiről (FXI-k). Ezen új kiadvány célja a kommunikáció és az átláthatóság javítása e téren, összhangban más szakpolitikai területek elszámoltathatósági gyakorlataival, egyidejűleg megőrizve az EKB képességét, hogy hatékonyan végezzen intervenciós műveleteket a devizapiacon. Példaként az elszámoltathatósági gyakorlatokra, az eszközvásárlási program esetén az eurorendszer rendszeres adatokat szolgáltat a vásárlások volumenéről, valamint programok és joghatóságok közötti megoszlásáról.

Az árfolyam az EKB-nak nem szakpolitikai célja. Az euro kezdete óta az EKB kétszer avatkozott be a devizapiacon: 2000-ben és 2011-ben (lásd az A) táblázatot). Az EKB először 2000-ben avatkozott be az euro árfolyamának globális és belföldi kellemetlen következményeivel kapcsolatos aggodalmak miatt, ideértve az árstabilitásra gyakorolt hatását. Előbb koordinált módon az EKB, valamint az amerikai és japán hatóságok avatkoztak be szeptember 22-én, majd az EKB egyoldalúan lépett közbe novemberben. Másodszor – a japán hatóságok kérésére – az EKB, valamint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada hatóságai 2011. március 18-án összehangoltan avatkoztak be, válaszul a jen árfolyamának a Japánban bekövetkezett tragikus eseményekkel kapcsolatos mozgásaira.

A) táblázat:

Az EKB devizapiaci intervenciós műveletei napjainkig

Forrás: EKB.

A publikációs politikában végrehajtott változtatással az EKB az FXI-kre vonatkozó adatokat a gyakoriság és az adatlefedés tekintetében egy strukturált és szisztematikus megközelítés alkalmazásával fogja szolgáltatni. Korábban az EKB több csatornát használt az FXI-információk közzétételére, ideértve heti pénzügyi kimutatásait, Éves beszámolóját és Éves jelentését. A jövőben az EKB egy táblázatban fogja közölni az FXI-adatokat a honlapján és az EKB Éves jelentésében. A honlapon a táblázat frissítése negyedévenként történik majd, egy negyedév késéssel. Az első kiadással a táblázat minden historikus FXI-adatot közölni fog 1999-től kezdődően. Mostantól kezdve az EKB Éves jelentése is további háttérinformációkkal fog szolgálni, és – szükség szerint – összefoglalja az FXI-kkel kapcsolatos valamennyi új fejleményt. Ezenkívül az EKB Éves beszámolója közölni fogja, hogy sor került-e bármilyen FXI-re a vizsgált évben. A heti pénzügyi kimutatás szövegmagyarázata szintén tartalmazni fog egy általános hivatkozást az előző héten történt bármely beavatkozásra, csakúgy mint a korábbi esetekben 2000-ben és 2011-ben.

Az új beszámolási keret ki fog terjedni az EKB által egyoldalúan és más hatóságokkal összehangoltan végzett FXI-kre, továbbá az árfolyam-mechanizmussal (ERM-II) kapcsolatos „sávszéli” beavatkozásokra.[51] Tartalmazza majd a teljes (nettó és bruttó) összeget, az irányt (eladás vagy vásárlás), a pénznemenkénti bontást és a beavatkozás dátumát (dátumait). A teljes átláthatóság érdekében bármilyen FXI-k hiányzása is kifejezetten feltüntetésre kerül a negyedéves táblázatban.

E lépés összhangba hozza az EKB FXI-kre vonatkozó kommunikációs politikáját azokkal az elszámoltathatósági gyakorlatokkal, amelyeket más területeken kifejlesztett az évek során. E gyakorlatok túlmennek azon, amit az Európai Unió működéséről szóló szerződés megkövetel. Ilyen módon az EKB lényeges információkat közöl stratégiájára, értékeléseire és szakpolitikai döntéseire vonatkozóan a szélesebb közönség és a pénzügyi piacok számára. Ez segíti az EKB-t a hitelesség előmozdításában azzal, hogy átlátható a feladatai végrehajtásának módját illetően. Továbbra is minden egyes ERM-II-tag központi bank felel az FXI-adatok közléséért saját gyakorlata szerint.


6 Több bankjegy, kevés hamisítás

Az EKB és az euroövezeti nemzeti központi bankok (NKB-k) felelősek az eurobankjegyek euroövezeten belüli kibocsátásáért, a készpénz rendelkezésre állásának garantálásáért és a fizetőeszközbe vetett bizalom fenntartásáért. A forgalomban levő eurobankjegyek száma és értéke 2002-es bevezetésük óta emelkedik – általában a gazdasági növekedésnél gyorsabb ütemben. 2019-ben a hamisítványok száma alacsony szinten maradt, olyan tényezők együttes hatása következtében, mint az új Európé-sorozat továbbfejlesztett biztonsági elemei, a bűnüldöző hatóságokkal való folyamatos együttműködés, a nagyközönséggel való rendszeres kommunikáció, valamint a hivatásos készpénzkezelőknek kínált képzés. 2019 májusában bevezetésre kerültek az új, innovatív biztonsági elemekkel bíró új 100 eurós és 200 eurós bankjegyek, teljessé téve az Európé bankjegysorozatot.


6.1 Tovább nőtt a bankjegyforgalom

2019-ben a forgalomban levő eurobankjegyek száma körülbelül 6,4%-kal, értéke pedig mintegy 5,0%-kal nőtt. Az év végén 24,1 milliárd eurobankjegy volt forgalomban, összesen 1293 milliárd euro értékben (lásd a 25. és 26. ábrát). Az 50 eurós bankjegy tette ki a forgalomban levő bankjegyek számának és értékének is csaknem a felét. A 200 eurós bankjegy éves növekedési üteme messze a legmagasabb volt, és 61,4%-ot ért el 2019-ben, mivel részben ez elégítette ki az 500 eurós bankjegy iránti keresletet, amelynek a kibocsátását leállították. 2019 végén a forgalomban levő 100 eurós bankjegyek összértéke 305 milliárd eurót tett ki, amely egyenlő a 2002 júliusában forgalomban lévő összes eurobankjegy-címlet összesített értékével. Magas maradt, és 8,8%-ot, illetve 7,4%-ot tett ki a 100 eurós és az 50 eurós bankjegyek növekedése.

25. ábra:

A forgalomban levő eurobankjegyek száma és értéke

(bal skála: milliárd euro; jobb skála: milliárd)

Forrás: EKB.

  

26. ábra:

A forgalomban levő eurobankjegyek értéke címletek szerinti bontásban

(milliárd euro)

Forrás: EKB.

Érték szerint az eurobankjegyek egyharmadát tartják az euroövezeten kívül

Becslések szerint értéküket tekintve a forgalomban lévő eurobankjegyek körülbelül egyharmadát az euroövezeten kívül tartják. E bankjegyeket túlnyomórészt a szomszédos országokban tartják, és főként a nagyobb címletekben. Értékmegőrzőként, valamint a nemzetközi piacokon tranzakciók elszámolására használják őket.

Az eurobankjegyek gyártása megoszlik az euroövezeti NKB-k között, amelyek 2019-ben mintegy 3,7 milliárd bankjegy gyártásán osztoztak.

2019-ben a forgalomban levő euroérmék darabszáma 3,3%-kal nőtt, és az év végén 135,1 milliárd volt. A forgalomban levő érmék értéke 30 milliárd euróra emelkedett, 3,4%-kal meghaladva a 2018. év végi értéket.

2019-ben az euroövezeti NKB-k mintegy 30 milliárd bankjegy valódiságát és állapotát ellenőrizték, és közülük körülbelül 5 milliárdot vontak ki a forgalomból, mert már nem voltak forgalomképesek. Ezenkívül az eurorendszer továbbra is törekedett arra, hogy segítse a bankjegyvizsgáló berendezések gyártóit annak biztosítása érdekében, hogy gépeik megfeleljenek az EKB eurobankjegyek valódiságának és állapotának visszaforgatás előtti ellenőrzésére vonatkozó szabványainak. 2019-ben a hitelintézetek és más hivatásos készpénzkezelők mintegy 38 milliárd eurobankjegy valódiságát és állapotát ellenőrizték.

Az új 100 eurós és 200 eurós bankjegyek bevezetése és az 500 eurós kibocsátásának leállítása

2019. május 28-án forgalomba kerültek az új 100 eurós és 200 eurós bankjegyek. Az új bankjegyek bevezetése teljessé tette az Európé-sorozatot, amely 2013-ban indult az 5 eurós bankjeggyel.

2019 januárja és áprilisa között minden euroövezeti NKB leállította az 500 eurós bankjegy kibocsátását. Ugyanúgy, mint az eurobankjegyek első sorozatának más címletei, az 500 eurós bankjegyek megmaradnak törvényes fizetőeszköznek, és így továbbra is használhatóak fizetőeszközként és értékmegőrzőként. Az első sorozat bankjegyei (beleértve az 500 euróst) mindig meg fogják tartani értéküket, mivel korlátlan ideig beválthatóak az euroövezeti NKB-knál.


6.2 Az eurobankjegyek hamisítása alacsony szinten maradt 2019-ben

2019-ben alacsony maradt a hamis eurobankjegyek száma, és így mintegy 559 000 hamisítványt vontak ki a forgalomból. Ez az alacsony szám több tényező együttes eredménye, ideértve az új Európé-sorozat továbbfejlesztett biztonsági elemeit, a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködést, valamint az európai és nemzeti szinten tett kommunikációs és képzési erőfeszítéseket. A forgalomban lévő valódi bankjegyek számához képest a hamisítványok aránya tovább csökkent és nagyon alacsony. A forgalomból kivont hamisítványok számának hosszú távú alakulását a 27. ábra mutatja.

27. ábra:

Egymillió forgalomban levő valódi eurobankjegyre jutó hamis bankjegyek száma

(db/millió)

Forrás: EKB.

A pénzhamisítók főként 20 eurós és 50 eurós hamis bankjegyeket készítenek, amelyek együttesen a 2019-ben forgalomból kivont hamis bankjegyek teljes számának több mint 70%-át tették ki. A hamis 50 eurós bankjegyek részaránya 2019-ben csökkent.

Az EKB azt tanácsolja a lakosságnak, hogy őrizze meg éberségét, amikor bankjegyeket kap, és ne feledje az „érezd–nézd–forgasd” tesztet

A forgalomból kivont hamisítványok félrevezető voltának csökkenése ellenére az EKB továbbra is azt tanácsolja a lakosságnak, hogy változatlanul legyen elővigyázatos, amikor bankjegyeket kap, végezze el az „érezd–nézd–forgasd” tesztet, és ne csak egy biztonsági elemet ellenőrizzen. További intézkedésként a hivatásos készpénzkezelők folyamatos képzési lehetőséget kapnak akár Európán belül, akár a kontinensen kívül, valamint naprakész tájékoztató anyag áll a nagyközönség rendelkezésére az eurorendszer pénzhamisítás elleni harcának támogatása érdekében. E cél követésében az EKB együttműködik az Europollal, az Interpollal és az Európai Bizottsággal is.


6.3 A zöldebb bankjegyekért

2004-ben az eurorendszer az ISO 14040 szabványsorozat alapján lefolytatta az eurobankjegyek életciklus-értékelését, úttörő munkát végezve a bankjegyek teljes életciklus alatt kifejtett környezeti hatásának felmérésében. Ez a komplex értékelés a fő információforrás az eurobankjegyek környezeti hatásának csökkentését célzó intézkedések végrehajtásához. Például az eurorendszer egy akkreditációs rendszert hozott létre az eurobankjegyeket és azok alkotóelemeit gyártók számára, amelybe beletartozik egy környezetgazdálkodási rendszer, és – egyebek mellett – arra összpontosít, hogy az eurobankjegyek papírjában fokozatosan haladjanak a fenntartható pamutszálak 100%-os használatának célja felé.

Ezenkívül az eurorendszer éves alapon figyelemmel követi minden akkreditált gyártó legfontosabb fogyasztási és kibocsátási adatait, törekedve a gyártási folyamat környezeti teljesítményének javítására.


7 Statisztika

A nemzeti központi bankok (NKB-k) segítségével az EKB olyan statisztikai adatok széles körét fejleszti, gyűjti, szerkeszti és terjeszti, amelyek szükségesek az euroövezet monetáris politikájának, a pénzügyi stabilitásnak, a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) különböző egyéb feladatainak, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) feladatainak támogatásához. Ezeket az adatokat felhasználják állami hatóságok, a pénzügyi piacok szereplői, a média és a nagyközönség is, hozzájárulva az EKB átláthatósági céljának teljesüléséhez.

E fejezet a bankok adatszolgáltatási terhe mérséklésének módjára, valamint a pénzügyi technológiával (ideértve a kriptoeszközöket) kapcsolatos statisztikára összpontosít. Két keretes írás foglalkozik a rövid lejáratú eurokamatláb (€STR) vonatkozó iránymutatás alapján történő független meghatározási eljárásával (7. keretes írás), illetve a pénzügyiszámla-statisztika középtávú stratégiájával, amely kijelöli az elkövetkező évek céljait (8. keretes írás).


7.1 Az adatszolgáltatási teher mérséklése

A pénzügyi válság súlyosabb adatszolgáltatási terhet eredményezett

A pénzügyi válság rámutatott az aggregált statisztikák korlátaira a döntéshozók kiszolgálásához szükséges információk szolgáltatásában az országokra, szektorokra és piacokra kiterjedően megnövekedett elaprózottság helyzetében. Az EKB e korlátokra új jogi aktusok kibocsátásával reagált, lehetővé téve további részletes adatok beszerzését, amelyek megfelelnek a monetáris politikai, mikroprudenciális és makroprudenciális adatigényeknek, például olyan statisztikai adatsorok mint az AnaCredit adatkészlet, értékpapírállomány-statisztikák és pénzpiaci statisztikák. Ez a bankok adatszolgáltatási terheinek növekedését eredményezte.

Egy másik probléma, amellyel a bankágazat szembesül, az országok közötti harmonizáció hiánya az adatszolgáltatási rendszerekben, amely a KBER hagyományos megközelítéséből ered, minélfogva az NKB-k nemzeti adatszolgáltatási kereteiken keresztül teljesíthetnek európai statisztikai követelményeket.

Miközben az euroövezetre kiterjedően a statisztikai adatszolgáltatásban magas fokú a fogalmi harmonizáció, a gyakorlatban nagyszámú külön statisztikai jelentést kell benyújtani az NKB-k részére különböző továbbítási gyakoriságokkal és időrendi áttekintésekkel, valamint különböző aggregálási szintekkel.

Ráadásul a statisztikai jelentések részben átfedésben vannak bankfelügyeletek által megkövetelt jelentések széles körével. Mindez feleslegekhez és átfedésekhez, valamint komplex adatszolgáltatási menetrendekhez és eljárásokhoz vezet.

Érthető módon a bankágazat felhívta a figyelmet erre a helyzetre, és igényelte az adatszolgáltatási követelmények sokkal költséghatékonyabb tervezését és teljesítését,[52] a szabályozás eredményességének fenntartása és ugyanakkor az adatminőség még további javítása mellett.

Az integrált adatszolgáltatási keretrendszer egyesíti a KBER bankokra vonatkozó meglévő statisztikai követelményeit

Mindezeket figyelembe véve 2016-ban a KBER elkezdett dolgozni a bankok számára meglévő statisztikai követelmények konszolidálásán egy integrált adatszolgáltatási keretrendszer (IReF) kidolgozásával, amelyet arra terveztek, hogy integrált megoldást hozzon létre a KBER statisztikai adatszolgáltatásához országokra és statisztikai tárgykörökre kiterjedően. A várhatóan 2024 és 2027 között megvalósuló új keretrendszer szerint a meglévő adatkészletekhez képest részletesebb adatokat fognak gyűjteni,[53] lehetővé téve a meglévő követelmények lefedését egy egyedülálló keretrendszerben, és – amikor csak lehet – elkerülve a követelmények duplikálását. Ez azt jelenti, hogy miközben az adatvolumen jelentősen nőni fog, a bankoknak kevesebb statisztikai osztályozást és aggregálást kell majd elvégezniük, amelyek gyakran erőforrás-intenzív tevékenységek; ehelyett az ilyen feladatokat a KBER fogja végrehajtani várhatóan az adatminőség általános javulása mellett. Az IReF egyedülálló adatmodellt és -szótárt fog használni, amelyek várhatóan maradéktalanul egységesítik a definíciókat és biztosítják a módszertani szilárdságot. Természetüknél fogva a részletes adatok rugalmasak abban az értelemben, hogy különböző módokon kombinálhatóak új termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében, és ez várhatóan lecsökkentheti a törvényes adatszolgáltatási keretrendszer változásainak gyakoriságát, ugyanakkor mérsékelheti a hatóságok általi eseti adatkérések szükségességét.

A bankok integrált adatközlési szótára kiegészíti az integrált adatszolgáltatási keretrendszert

Amint a 2. diagram mutatja, a KBER bankoktól történő adatgyűjtésre vonatkozó átfogó stratégiája rendelkezik az adatszolgáltatók támogatásáról a belső operációs rendszereikben (pl. könyvelés, kockázatkezelés, értékpapírok vagy betétek) tárolt információk szervezésének optimalizálásában egy „inputszinten”, amely aztán az alapot szolgáltathatja minden vonatkozó adatszolgáltatási követelmény teljesítéséhez egységesített transzformációs szabályok alapján. Ezzel a céllal az EKB, néhány európai NKB és a bankágazat képviselőiből álló csoport dolgozik a bankok integrált adatszolgáltatási szótárának (BIRD) kifejlesztésén. A BIRD terjedelme túlmegy a KBER statisztikai adatkészletein, hogy lefedje a felügyeleti és szanálási adatszolgáltatást.

2. diagram:

A KBER bankoktól történő adatgyűjtésének stratégiája

Megjegyzések: EBA: Európai Bankhatóság; SSM: egységes felügyeleti mechanizmus; SRM: egységes szanálási mechanizmus.

A KBER az integrált adatszolgáltatási keretrendszer költség–haszon elemzését végzi

2018-ban a KBER úgy döntött, hogy költség–haszon elemzést indít az IReF-ről, szoros együttműködésben a bankágazattal és más fontos érintettekkel, hogy felmérjék a kezdeményezés kínálati és keresleti oldalakra gyakorolt hatását. Az első lépés egy kvalitatív helyzetfelmérő kérdőívből állt a statisztikai adatszolgáltatás aktuális állásáról, tárgykörökre és országokra kiterjedően, hogy megállapítsák az IReF fő költségtényezőit és potenciális előnyeit. 2019-ben a KBER Statisztikai Bizottsága értékelte a kvalitatív helyzetfelmérő kérdőív eredményeit, és konkrét forgatókönyveket készített az IReF-re vonatkozóan, a különféle adatgyűjtési és statisztikai feldolgozási szempontokat illetően. A következő lépés 2020-ban az lesz, hogy egy kérdőív segítségével értékelik e forgatókönyvek költségeit és hasznait. A forgatókönyveket fókuszcsoportok dolgozták ki, amelyek szakértőket vontak be a KBER-től, és – egyes témákban – a bankágazat képviselőit. Az új kérdőív egy IReF adatszolgáltatásirendszer-tervezeten fog alapulni, amely lehetővé fogja tenni a válaszadók számára, hogy az adatszolgáltatási követelményekre vonatkozó konkrét javaslatok alapján minősítsék a forgatókönyveket. Ezt követően a KBER értékelni fogja az eredményeket, és amennyiben azok támogatják az IReF-et, meghatározza azokat az optimális jellemzőket, amelyek leginkább megfelelnének az ágazatnak, valamint a KBER-felhasználóknak és az adatgyűjtőknek.

Amennyiben az átfogó költség–haszon elemzés eredménye kielégítő, az EKB Kormányzótanácsa úgy dönthet, hogy tovább halad az IReF-fel. Egy EKB-rendelet tervezetet dolgoznának ki nyilvános konzultáció céljára az elfogadása és végrehajtása előtt. Az IReF követelmények minden euroövezeti bank számára kötelezőek lennének.


7.2 Új és továbbfejlesztett euroövezeti statisztikák

Pénzügyi technológia és kriptoeszközök

Az EKB figyelemmel követi a kriptoeszköz-jelenséget és a pénzügyi technológiát

A pénzügyi szolgáltatások támogatására vagy nyújtására használt technológiai innovációra (fintech) vonatkozó statisztikák kidolgozása és fejlesztése folyamatban van, hogy továbbra is kielégítsék a statisztikai felhasználók szükségleteit egy digitálisan átalakult világban. Nevezetesen, 2019 elején az EKB Statisztikai Főigazgatósága létrehozott egy belső kriptoeszköz-adatkészletet, és bevezetett egy sor mutatót, amelyek elsősorban nyilvánosan hozzáférhető aggregált adatokon alapulnak. Miután minőségi ellenőrzéseknek vetették alá és kereskedelmi forrásokból származó egyéb adatokkal egészítették ki, ez az adatkészlet és mutatósorozat[54] hozzájárult a kriptoeszköz-jelenség EKB általi megfigyeléséhez.[55] Big data technológiák alkalmazásával az EKB-nak lehetősége volt megalkotni egy automatizált eljárásrendet több kriptoeszközadat-gyűjtemény összegyűjtése, kezelése és integrálása érdekében. E munka egyik fontos összetevője a kriptoeszközök statisztikai osztályozásának vizsgálata. Ami a pénzügyi technológiát illeti, miközben a fintech statisztikai definíciókról, valamint a vonatkozó adatszükségletekről szóló egyeztetés nemzetközi fórumokon is zajlik,[56] az EKB egy kísérleti belső adatkészletet épít az euroövezeti fintech gazdálkodó egységekre vonatkozóan,[57] összhangban a néhány euroövezeti NKB-nál megvalósított hasonló kezdeményezésekkel. A cél, hogy betekintést nyerjenek a pénzügyi szektor és a fintech közötti kapcsolatokba, valamint az utóbbi által megnyitott lehetőségekbe és felvetett kockázatokba.

7. keretes írás
A rövid lejáratú eurokamatláb (€STR) független meghatározási eljárása

Az eurorendszer és az adatszolgáltató bankok általi intenzív előkészületek két évét követően az EKB először 2019. október 2-án tette közzé a rövid lejáratú eurokamatlábat (€STR) (lásd az 5.1 szakaszt). Az €STR-t, amely az euroövezeti bankok bankközi fedezetlen euro hitelfelvételi költségeit tükrözi, az EKB statisztikai funkciója számítja ki és teszi közzé, biztosítva, hogy a kamatláb meghatározása elkülönüljön az EKB szakpolitikai feladataitól. Az €STR iránymutatással összhangban egy ellenőrzési keretrendszert hoztak létre a meghatározási eljárás integritásának és függetlenségének védelmére, valamint bármilyen meglévő vagy potenciális összeférhetetlenség kezelésére.

Az €STR iránymutatás megállapítja az EKB-nak a kamatláb kezelésére vonatkozó felelősségét, valamint az EKB és az NKB-k feladatait és kötelezettségeit az €STR meghatározásának folyamatához és más üzleti eljárásokhoz való hozzájárulásukat illetően. Az €STR iránymutatás értelmében egy belső felvigyázó bizottság jött létre, hogy áttekintse és vitassa az €STR meghatározása folyamatának minden szempontját, továbbá beszámoljon azokról. Ezenkívül az €STR meghatározásának folyamatát rendszeres belső és külső ellenőrzéseknek vetik alá. Annak biztosítása érdekében, hogy az €STR-rel kapcsolatos eljárások összhangban legyenek a legjobb nemzetközi gyakorlattal, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) pénzügyi referenciamutatók elveit átültették az €STR iránymutatásba – ahol releváns és helyénvaló.

Az EKB először 2019. október 2-án tette közzé az €STR-t, amely a 2019. október 1-jei kereskedési tevékenységet tükrözte. Az €STR-t minden TARGET2 üzleti napon közép-európai idő szerint 08:00 órakor teszik közzé az EKB honlapján[58] az előző TARGET2 üzleti napon lefolytatott és elszámolt tranzakciók alapján. Amennyiben az €STR közzétételét követően olyan hibákra bukkannak, amelyek több mint 2 bázispontos hatással vannak rá, az €STR-t felülvizsgálják, és ugyanazon a napon közép-európai idő szerint 09:00 órakor ismét közzéteszik. Azután az €STR-t már nem vizsgálják felül. Azonnal az EKB általi közzétételt követően kereskedelmi adatszolgáltatók valós idejű piaci adatcsatornákon át elérhetővé teszik az €STR-t. A referenciamutató meghatározási eljárása átláthatóságának támogatása érdekében az EKB időszakonként összefoglaló tájékoztatást tesz közzé a 0,1 bázispontnál nagyobb hibákról, amelyeket a rendes közzététel után fedeznek fel, és amelyek nem teljesítik az újbóli közzététel kritériumait.

Az €STR teljes mértékben olyan tényleges euro tranzakciókon alapul, amelyeket a bankok a pénzpiacokra vonatkozó statisztikákról szóló rendelettel (MMSR) összhangban jelentettek, amelyet nemrégiben módosítottak, hogy elősegítsék az euro pénzpiacra vonatkozó magas minőségű statisztikák elérhetőségét.[59] Az MMSR adatszolgáltatók – amelyek száma az e jelentésben szereplő adatok lezárásának napján 50 volt – vagy közvetve nyújtanak be adatokat a megfelelő NKB-n (Deutsche Bundesbank, Banco de España, Banque de France vagy Banca d’Italia) keresztül, vagy közvetlenül az EKB-nak közép-európai idő szerint 07:00 óra előtt (lásd az A) diagramot). Ezt követően az adatok egy minőségbiztosítási eljáráson esnek át, amelybe beletartozik egy sor technikai ellenőrzés, nagyszámú következetességi ellenőrzés, valamint egy sor célzott adatminőség-ellenőrzés annak azonosítása érdekében, hogy adott esetben mely tranzakciókat kell kizárni az €STR számításából. A tranzakciók megerősítésének folyamata közép-európai idő szerint 07:15 és 07:45 között zajlik. Ezen eljárás során az EKB – az NKB-kkal együttműködve – arra kéri az adatszolgáltató intézményeket, hogy igazolják az azonosított ügyletek helyességét.

A) diagram:

€STR üzleti folyamat

Forrás: EKB.

  

8. keretes írás
A pénzügyiszámla-statisztika középtávú stratégiája

2019-ben a KBER Statisztikai Bizottsága befejezte a negyedéves pénzügyiszámla-statisztika új középtávú stratégiájának kidolgozását. E kezdeményezés célja annak megtervezése volt, hogyan fejlesszék tovább a pénzügyiszámla-statisztikát új analitikai igényeket és a statisztikai kapacitás folyamatban levő javításait (pl. az adatok megnövekedett részletességét) figyelembe véve, és miként feleljenek meg a globalizáció és a fokozott kölcsönös nemzetközi egymásrautaltság támasztotta kihívásoknak. A középtávú stratégia megtervezésébe beletartozott az analitikai igények, az adatforrások és az összeállítási alternatívák alapos vizsgálata, szorosan együttműködve adatfelhasználókkal és különböző statisztikai tárgykörök szakértőivel, pl. fizetésimérleg-statisztikák vagy MPI-mérlegadatok szerkesztőivel.

A stratégia az elkövetkező években elvégzendő öt feladatot határoz meg. Először, a pénzügyiszámla-statisztika számára a globalizáció által támasztott, a kölcsönös nemzetközi egymásrautaltsággal és a gazdasági integrációval összefüggő kihívásokat fogják kezelni e statisztikának a fizetési mérlegre és a nemzetközi befektetési pozícióra vonatkozó statisztikákhoz való fokozott igazodásával, a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó adatok részletességének növelésével, valamint a multinacionális vállalatokra irányuló specifikus összpontosítással. Másodszor, a nem banki pénzügyi közvetítés további vizsgálatának szükségletét részletesebb szektorok szerinti bontással és a pénzügyi eszközökre vonatkozó adatok fokozott részletességével fogják kielégíteni. Harmadszor, a befektetési és finanszírozási egymásrautaltságra összpontosítva a makroszintű összekapcsoltság, a szakpolitika átgyűrűzési csatornái és a fertőzési láncok megértésével kapcsolatos növekvő analitikai igények kiszolgálása a „kitől kinek” keretrendszer fejlesztésével fog történni, amely megmutatja a hitelező–adós kapcsolatokat egy részletesebb szektorális, illetve földrajzi bontás révén. Negyedszer, megerősítésre kerül a háztartási szektor statisztikai elemzése azzal, hogy eloszlási mutatókat vezetnek be a háztartások vagyonára és eladósodottságára vonatkozóan, valamint kidolgoznak egy elemzést, hogy megállapítsák a háztartások közvetett kitettségét az alapul szolgáló, értékpapírokba, részvényekbe és más eszközökbe történő pénzeszköz-befektetéseknek (amit befektetési alapok „áttekintéseként” ismerünk. Ötödször, a stratégia célja a pénzügyiszámla-adatok használhatóságának növelése, például az időszerűség és a visszamenőleges adatok elérhetősége szempontjából.

Az e célok megvalósítását szolgáló munkafolyamatok figyelembe veszik a G20 adathiány-kezelési kezdeményezés[60] második fázisával összefüggő követelményeket, és hasznosítani fogják a folyamatban levő kezdeményezéseket statisztikai területek támogatásában. A 2019-ben kezdődött fejlesztési szakaszt általában az elkövetkező három–öt évre ütemezik, és tartalmazni fogja az EKB meglévő statisztikai rendeleteinek és iránymutatásainak áttekintését, ahol az helyénvaló, az új pénzügyiszámla-statisztikai eredmények megvalósításához. Egy gyorsan változó környezetben a stratégiát a kezdetektől fogva dinamikusnak és kiigazíthatónak kell tekinteni.

A pénzügyiszámla-statisztika középtávú stratégiájának végrehajtása közös erőfeszítés lesz a különféle kihívásokkal való összehangolt módon és egyértelmű célok birtokában történő szembenézés érdekében, kihasználva az adatok rendelkezésre állásának és a statisztikai kapacitásnak a változásaiból eredő lehetőségeket, továbbá törekedve a pénzügyiszámla-statisztikák helytállóságának és célnak való megfelelésének megőrzésére.


8 Kutatói munka az EKB-nál

A közgazdasági kutatás fontos hozzájárulást jelent a gazdasági folyamatok és a szakpolitikai beavatkozások transzmissziójának elemzéséhez, és ezzel támogatja a szakpolitikai célok elérését. A 2019-es környezet figyelembevételével az infláció dinamikája, a háztartások pénzügyei, valamint a monetáris politika, a pénzügyi stabilitás és a gazdaság reálszektorai közötti kölcsönhatás maradt a 2019-es kutatási prioritások lényege.


8.1 Kutatási hálózatok

Három kutatási klaszter és különböző kutatási hálózatok fontos szerepet játszanak a Központi Bankok Európai Rendszerében (KBER) zajló kutatási törekvések koordinálásában és a tudományos kutatókkal való kapcsolatok fenntartásában. A KBER három, monetáris politikával, pénzügyi stabilitással és az euroövezeti gazdaságok versenyképességével foglalkozó klasztere 2019-ben is szervezett műhelytalálkozókat e témákban. Ezenkívül az EKB társvezetésével a Gazdaságpolitikai Kutatóközpont (Centre for Economic Policy Research) keretein belül megalakult egy jegybanki kommunikációval foglalkozó kutatási és szakpolitikai hálózat: Research and Policy Network on Central Bank Communication (lásd még a 11.2 szakaszt).

Milyen kölcsönhatás van a monetáris és a makroprudenciális politikák között?

Az EKB-nál folyó kutatásban külön figyelmet szentelnek a makroprudenciális politikáknak és azok monetáris politikákkal való kölcsönhatásának. 2019-ben egy munkacsoport tanulmányozta a két politika közötti különféle átgyűrűzéseket, ideértve a monetáris politika pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásait, valamint a makroprudenciális politikának a reálgazdaságra gyakorolt hatását. 2020-ban a figyelem a kétféle politika közötti optimális koordinációra fog összpontosulni.[61]

Mit mondhatnak az árazási mikroadatok az infláció dinamikájáról?

Mikro áradatkészletek felhasználásával a PRISMA (price-setting micro data analysis – árazási mikroadat-elemzés) kutatási hálózat tanulmányozza az egyes cégek, valamint a kiskereskedelmi szektor ármegállapító magatartását. A kutatás foglalkozik az egyes cégek ármegállapítása és az aggregált inflációs dinamika közötti kapcsolattal, és különösen azzal, hogy az ármegállapító magatartást befolyásolja-e az alacsony infláció, a monetáris politika irányultsága és a konjunktúraciklus helyzete.

Mit jelent a háztartások heterogenitása a monetáris politikai transzmisszió számára?

A Háztartási pénzügyi és fogyasztási hálózat (HFCN) befejezte a háztartások pénzügyi és fogyasztási helyzetéről szóló felmérés (HFCS) harmadik hullámára irányuló munkáját, amelynek eredményeit 2020-ban teszik közzé. A kutatás – többek között – tanulmányozta a háztartások heterogenitásának a monetáris politika transzmissziójára gyakorolt hatásait, például azt a szerepét, amelyet a politikának a jövedelemeloszlásban való transzmissziójában tölt be. Ezenkívül a HFCS-t használták olyan mikroszimulációs modellek nélkülözhetetlen inputjaként, amelyek számszerűsítik a stressztesztelési forgatókönyvek háztartásokra gyakorolt hatásait.

A Versenyképességi Kutatási Hálózat (CompNet), amely egy kutatási fórum az uniós országok termelékenységének és versenyképességének tanulmányozására, befejezett egy új adatgyűjtési hullámot, hogy javítsa versenyképességi mutatók cégszintű adatkészletének lefedettségét és országok közötti összehasonlíthatóságát. 2019-ben a CompNet adatkészletet felhasználták például kereskedelmi, költségvetési és munkaerő-piaci politikáknak a tőke és a munkaerő újraelosztásában betöltött szerepének a tanulmányozásában.

2019-ben egy rendszeres online felméréssel az EKB elindított egy projektet, hogy adatokat gyűjtsön az euroövezeti fogyasztói várakozásokról. A felmérést nemzeti központi bankokkal együttműködve fogják lefolytatni, és kiterjed az inflációra, a munkaerőpiacra, a fogyasztási és megtakarítási magatartásra és a fogyasztói pénzügyekre vonatkozó várakozásokra. Lehetővé fogja tenni az EKB számára, hogy tanulmányozza a fogyasztók várakozásainak a gazdasági és pénzügyi döntéseikben betöltött szerepét.


8.2 Konferenciák és kiadványok

Az EKB ismét számos konferenciát szervezett, köztük a GMU 20 évéről szóló sintrai fórumot

Az EKB 2019-ben is több magas szintű kutatási eseményt szervezett. Az EKB Sintrában tartott 2019. évi központi banki fóruma megtárgyalta a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) 20 évének tanulságait a gazdasági konvergencia különböző mértékű előrehaladására, valamint a fiskális és monetáris politikák makrogazdasági stabilizációban játszott szerepére fókuszálva (lásd még a 12. keretes írást a 12. fejezetben). Az EKB negyedik éves kutatási konferenciájának kiemelt témája az időszakonként ismétlődő stagnálással, a pénzügyi piaci struktúrákkal és a big data közgazdaságtanban betöltött szerepével kapcsolatos innovatív kutatás volt. Más fontos konferenciák euroövezeti szerkezeti reformokkal, az infláció alakulásával, a globális kereskedelemmel, munkaerőpiacokkal, fiskális politikával és a GMU irányításával, fogyasztói várakozási felmérésekkel, nemek szerinti és szakmai előmenetellel, valamint monetáris és makroprudenciális politikákkal foglalkoztak.

Az EKB különböző kiadványsorozatokban tette közzé kutatásait

2019-ben az EKB munkatársainak 129 írása jelent meg az EKB Working Paper Series (Füzetek) sorozatában. Ezenkívül számos inkább szakpolitikai irányultságú vagy módszertani tanulmány került kiadásra az EKB Occasional Paper Series (Műhelytanulmányok), Statistics Paper Series (Statisztikai tanulmányok) és Discussion Paper Series (Vitairatok) elnevezésű sorozataiban. Az EKB sok kutatási tevékenysége eredményezte írások megjelenését tudományos folyóiratokban is. Továbbá kutatási eredményekről számoltak be a szélesebb közönség részére például 12 cikkben, amelyeket az EKB Research Bulletin (Kutatási közlöny) című kiadványában tettek közzé. A 8. és 9. keretes írás 2019-es kutatási eredmények két sorozatát foglalja össze.

9. keretes írás
Piaci koncentráció, piaci erő és foglalkoztatási dinamizmus az euroövezetben

Széles körű nyilvános vita folyik arról, hogy a cégek piaci ereje túlzottá vált-e az utóbbi évtizedekben. Az Egyesült Államokra vonatkozóan tanulmányok dokumentálták, hogy a cégkoncentrációs arányok nőttek, és néhány cég nagyobb piaci részesedéssel bír. Ezzel összefüggésben csökkent a verseny szintje, lehetővé téve a cégek számára, hogy a növeljék a határköltségeik feletti haszonkulcsot, miközben gyengült a foglalkoztatási dinamizmus.

Egy újabb keletű EKB-tanulmány[62] megvizsgálta az ehhez kapcsolódó folyamatokat a négy legnagyobb euroövezeti gazdaságban (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország). Nem talált bizonyítékot arra, hogy az 1990-es évek óta nőtt volna a cégek piaci ereje ezekben az országokban. Valójában miközben a költségek feletti árrés az 1990-es évek óta közel 15%-ról 20% feletti szintre nőtt az Egyesült Államokban, az euroövezetben kis mértékben mérséklődött (lásd az A) ábrát). Ez nagyrészt a feldolgozóiparban megfigyelt folyamatok eredménye, és lehet, hogy az euroövezet mélyebb kereskedelmi és monetáris integrációjára vezethető vissza. Ráadásul, az egyesült államokbeli fejleményekkel nyilvánvaló ellentétben, a koncentrációs arányok az utóbbi években nagyjából stabilak maradtak az euroövezetben, mind aggregált, mind nemzeti szinten.

A) ábra:

Árrések alakulása az euroövezetben és az Egyesült Államokban

(árak haszonkulcsai a gyártási költségek felett)

Forrás: Cavalleri et al. (2019).
Megjegyzés: Egy 15%-os árrés az ábrán látható 1,15-ös bruttó haszonkulcsértéknek felel meg.

Miközben a piaci erőt általában jólétcsökkentőnek tartják (mivel azt eredményezi, hogy a cégek árakat emelnek, és kevesebbet termelnek), előnyös hatásai is lehetnek az innovatív szektorokban, hiszen a piaci erő élvezetének kilátása jelentős ösztönző a cégek számára, hogy újítsanak. Valóban, a tanulmány azt találta, hogy a csúcstechnológiát képviselő iparágakban a magas koncentráció a teljes tényezőtermelékenység magasabb növekedési rátáival társul.

Végül, az álláshelyek teremtésének és megszüntetésének rátáival mért álláspiaci dinamizmus lényegesen gyengült az elmúlt két évtizedben az Egyesült Államokban, de stabil maradt az euroövezetben. Mindazonáltal a munkaerőpiac az Egyesült Államokban lényegesen dinamikusabb marad, mint az euroövezetben. Összességében nincs jele nagyfokú elmozdulásoknak a piaci erőben és a foglalkoztatás dinamizmusában a nagy euroövezeti gazdaságokban.

  

10. keretes írás
A nemek egyensúlya a szakmai előmenetelben az EKB-nál

A nemek közötti különbség a munkaerőpiacokon fokozódó figyelmet keltett az utóbbi években. Egy újabb keletű EKB-füzet[63] ezt a különbséget kutatja a központi banki munka esetén, amely a sztereotípia szerint egy férfiak által dominált foglalkozás. Az írás a hivatásos munkatársak 2003 és 2017 közötti bizalmas, anonimizált adatait felhasználva elemzi a férfiak és nők szakmai előmenetelét az EKB-nál. Az elemzés négy különböző fizetési sávban levő szakértői állományra összpontosít a közgazdasági elemzéssel kapcsolatos összehasonlítható üzleti területeken, megvalósítva ezzel a munkatársak homogén körét a humán tőke és a tapasztalatok tekintetében.[64]

A tanulmány megállapítja, hogy 2011 előtt a nők magasabb fizetési sávba történő előrelépése kevésbé volt valószínű, mint a férfiaké. A különbség nagyrészt eltűnt 2011 után, amikor az EKB több intézkedést is hozott a nemek egyensúlyának támogatása érdekében, és kiadott egy nyilvános közleményt, amely a sokféleséget támogatta. Az A) ábra a nemek közötti különbség alakulását mutatja egy magasabb fizetési sávba való előléptetés valószínűségét illetően az F/G fizetési sávba (belépési szintű fizetési sáv szakértők részére az EKB-nál) lépést követő tíz évben. A különbség tíz évvel a belépés után 36%-ot tett ki 2011 előtt, de aztán 8%-ra csökkent.

A) ábra:

Nemek közötti előléptetési különbség 2011 előtt és után

(százalék; évek száma a belépés után)

Forrás: Hospido, Laeven és Lamo (2019).
Megjegyzések: Az ábra a nemek közötti különbség alakulását mutatja az átlagos éves előrelépési valószínűségben az F/G fizetési sávból a belépést követő tíz évben 2011 előtt és után. A nemek közötti előléptetési különbség a férfiak és nők átlagos éves előléptetési arányai közötti különbséget jelenti a férfiak előléptetési valószínűségéhez viszonyítva.

A 2011 utáni adatok az előléptetési eljárás részletesebb vizsgálatát teszik lehetővé. Ebből kiderül, hogy miután előléptetésért pályáztak, a nők esélyei jobbak az előléptetésre, mint a férfiaké. Ugyancsak jobban teljesítenek a későbbi fizetésemelkedést illetően, ami arra utal, hogy az előléptetés nagyobb valószínűsége érdemen alapult, nem pedig pozitív diszkrimináción.

Ugyanakkor a nők kezdetben kisebb valószínűséggel pályáztak előléptetésre. Néhány bizonyíték azt jelzi, hogy az ilyen nemek közötti különbség a pályázatoknál a nők jelentkezéstől való vonakodását tükrözi, amikor arra számítanak, hogy a verseny szintje magas lesz. Például kisebb volt a valószínűsége, hogy nők pályáznak a külső jelöltek számára is nyílt kampányban vagy amikor nagyszámú közvetlen kollégával kellett versenyezni, akik viszonylag magas fizetési szinteken voltak. Összességében ezek az eredmények arra utalnak, hogy a nemek egyensúlyát elősegítő intézményi erőfeszítéseknek olyan intézkedéseket kellhet tartalmazniuk, amelyek célja az előléptetési lehetőségeket kereső és azokra pályázó nők előtti akadályok mérséklése. (A nemi sokszínűség támogatására az EKB által 2019-ben tett erőfeszítésekről a 12.1 szakasz ad tájékoztatást.)


9 Jogi tevékenységek és feladatok

Ez a fejezet foglalkozik az Európai Unió Bíróságának az EKB-ra vonatkozó illetékességével, beszámol az EKB véleményeiről és az azon kötelezettségnek való meg nem felelés eseteiről, hogy ki kell kérni az EKB véleményét a hatáskörébe tartozó jogszabálytervezetekről, továbbá beszámol a monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalmának való megfelelés EKB általi figyelemmel követéséről.


9.1 Az Európai Unió Bíróságának az EKB-ra vonatkozó illetékessége

A Bíróság semmisnek nyilvánította a Lett Korrupcióellenes Hivatal egy határozatát, amennyiben az megtiltotta Ilmārs Rimšēvičs úrnak, hogy ellássa feladatait a Latvijas Banka elnökeként

2019. február 26-án az Európai Unió Bírósága (EUB) semmisnek nyilvánította a Korupcijas novēršanas un apkarošanas birojs (Lett Korrupcióellenes Hivatal) 2018. február 19-i határozatát, amennyiben az eltiltotta Ilmārs Rimšēvičs urat attól, hogy a Latvijas Banka elnökeként ellássa feladatait. A Rimšēvičs úr (C-202/18.) és az EKB (C-238/18.) által a határozat ellen indított külön keresetek voltak az első ügyek, amelyeket az EUB azon illetékesség alapján hallgatott meg, amelyet a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 14.2 cikkének második albekezdése ruházott rá. Először, az EUB úgy találta, hogy egy nemzeti központi bank elnökének eltiltása feladatai ellátásától, még ha a tiltás ideiglenes is, mint ebben az esetben, a hivatalából való felmentését jelenti, és ezért az EUB-nak kell felülvizsgálnia e tilalom törvényességét. Másodszor, az EUB úgy vélte, hogy a KBER alapokmánya 14.2 cikkének második albekezdésében hivatkozott cselekmény célja egy nemzeti jogi aktus hatálytalanítása volt a „különleges intézményi környezet” miatt, amelyben a KBER működik. Harmadszor, az EUB megállapítása szerint Lettország nem igazolta, hogy Rimšēvičs úr hivatalából való felmentése elegendő arra való utalás meglétén alapult, hogy ő súlyos kötelezettségszegést követett el a KBER alapokmánya 14.2 cikkének második albekezdése szerint.

A Törvényszék elutasított egy EKB elleni kártérítési keresetet, amely egy, a 2012-es görög adósságátalakítással összefüggésben kiadott EKB-véleménnyel volt kapcsolatban

2019. május 23-án a Törvényszék elutasított egy EKB elleni kártérítési keresetet, amelyet több kötvénytulajdonos indított (T-107/17. sz. ügy). Az igényelt kártérítés a görög államadósság 2012-es részleges átütemezésével összefüggő, bizonyos görög államkötvényekre kiható értékcsökkentéssel volt kapcsolatban. A kérelmezők azzal érveltek, hogy 2012. február 17-i véleményében (CON/2012/12) az EKB nem mutatott rá a Görög Köztársaság által szándékozott adósságátalakítás törvénytelenségére. Az EKB véleménye arra a görög törvénytervezetre vonatkozott, amely utólagos módosítással kollektív cselekvési záradékkal látta el a görög jog által szabályozott államkötvényeket. A Törvényszék úgy találta, hogy a szerkezetátalakítás nem sértette a kérelmezők tulajdonhoz való alapvető jogát, amelyet az Alapjogi Charta 17. cikke véd. Ezenkívül elutasította a kérelmezők minden más törvénytelenségre vonatkozó követelését. Ennek megfelelően a Törvényszék megállapította, hogy az EKB nem volt felelős az okozott kárért, mert a véleményében nem mutatott rá a görög jogszabály állítólagos törvénytelenségére. Az ítéletet megfellebbezték a Bíróságnál.

A Törvényszék döntése értelmében az EKB arra vonatkozó értékelése, hogy egy hitelintézet csődhelyzetben van vagy valószínűleg csődbe jut, egy előkészítő aktusnak minősül, amelyet nem lehet megtámadni az EU bíróságainál

2019. május 6-án a Törvényszék két különböző esetben (T-283/18. Bernis és társai kontra EKB, valamint T-281/18. ABLV Bank kontra EKB) úgy döntött, hogy egy „csődhelyzetben levő vagy valószínűleg csődbe jutó” minősítés, amelyet egy hitelintézet szanálásával összefüggésben fogadtak el, olyan előkészítő intézkedés, amely nem képezi független bírósági felülvizsgálat tárgyát. Ezekben az esetekben egy hitelintézet, valamint annak közvetlen és közvetett részvényesei indítottak keresetet az EKB egy arra vonatkozó értékelése ellen, hogy az ABLV Luxembourg csődhelyzetben volt-e vagy valószínű volt-e a csődbe jutása az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 15-i, a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról szóló 806/2014/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében. A Törvényszék támogatta az EKB álláspontját, hogy az ilyen értékelést pusztán tényállásszerű értékelésnek kell tekinteni, amelynek önmagában nincs jogi hatása, és ezért nem támadható az EU bíróságainál.

A Bíróság megerősítette az EKB kizárólagos hatáskörét minden hitelintézet felügyeletét illetően az SSM-en belül

2019. május 8-án az EUB a C-450/17. P. sz. (Landeskreditbank Baden-Württemberg kontra EKB) ügyben helybenhagyta a Törvényszék ítéletét, amellyel a Törvényszék elutasított egy keresetet, amelyben az EKB egy határozatának az érvénytelenítését kérték. Abban a határozatban az EKB tájékoztatta a Landeskreditbankot, hogy mérete miatt kizárólag az EKB felügyelete alá tartozik, nem pedig az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) szerinti megosztott felügyelet alá, a Tanácsnak az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló 1024/2013/EU rendelete ( 2013. október 15. ) 6. cikkének (4) bekezdése értelmében. E határozat Landeskreditbank általi megtámadását a Törvényszék elutasította. Az EUB megerősítette, hogy az EKB kizárólagos hatáskörébe tartozik minden hitelintézet felügyelete az 1024/2013 rendelet 4. cikke alapján. Az illetékes nemzeti hatóságok segítik az EKB-t az 1024/2013 rendelet által ráruházott feladatok elvégzésében e feladatok némelyikének decentralizált végrehajtása révén a kevésbé jelentős hitelintézetekkel kapcsolatban, az említett rendelet 6. cikkének (4) bekezdése értelmében.

A Bíróság részben megváltoztatta a Törvényszék döntését, ami által egy hitelintézet részvényesei kereshetőségi jogot kaptak, hogy megtámadják az EKB egy határozatát, amely az adott hitelintézet banki működési engedélyének visszavonásáról szólt

2019. november 5-én az EUB részben megváltoztatta a Törvényszék döntését, ami által egy hitelintézet részvényesei az EU bíróságai elé állhattak, hogy megtámadják az EKB egy határozatát, amely az adott hitelintézet banki működési engedélyének visszavonásáról szólt (C-663/17. P., C-665/17. P. és C-669/17. P. egyesített ügyek, Trasta Komercbanka és társai kontra EKB). Az EKB fellebbezését követően az EUB-nak először egy olyan megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságáról kellett döntenie, amelyet egy hitelintézet részvényesei nyújtottak be az EKB felügyeleti döntése ellen, amely annak a hitelintézetnek szólt, amelyben részvényeik vannak. Az EUB úgy döntött, hogy a határozat nem vonatkozott közvetlenül a részvényesekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke negyedik bekezdésének alkalmazásában, következésképpen a nevükben benyújtott keresetet elfogadhatatlannak nyilvánították. Az EUB másik döntése, hogy a Trasta Komercbanka nevében a korábbi menedzsment jogi képviselője által indított keresetet elfogadhatónak kell tekinteni, hogy megfeleljen a hatékony jogvédelem jogának az Alapjogi Charta 47. cikkének rendelkezései szerint.


9.2 EKB-vélemények és a meg nem felelés esetei

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (4) és 282. cikke (5) bekezdése előírja az EKB-val történő konzultációt az EKB hatáskörébe tartozó bármely európai uniós vagy nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban. Az EKB minden véleményét közzéteszik az EKB honlapján. Az EKB európai uniós jogszabálytervezetekre vonatkozó véleményeit az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelentetik.

2019-ben az EKB hat véleményt fogadott el a hatáskörébe tartozó javasolt uniós jogi aktusokról és 40 véleményt nemzeti jogszabálytervezetek kapcsán.

Az egyeztetés elmulasztásának egyértelmű és fontos esetei

A nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozóan az EKB-tól való véleménykérés kötelezettsége be nem tartásának nyolc esetét regisztrálták, amelyek közül hét egyértelműnek és fontosnak minősült.[65] Az EKB véleményét nem kérték ki: (i) a bolgár hatóságok egy, a hitelintézetekről szóló törvényt módosító törvényről a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) felügyeleti jogkörével és közigazgatási bírság kiszabására jogosító hatáskörével kapcsolatban; (ii) az olasz hatóságok egy sürgős adóügyekre és más sürgős szükségletekre vonatkozó törvényerejű rendeletről; (iii) a litván hatóságok egy, a pénzügyi piaci szereplők vállalati jövedelemadójára vonatkozó jogszabályról; (iv) a portugál hatóságok a banktitokszabályokat módosító törvényről parlamenti vizsgálóbizottságokkal és állami pénzeszközök hitelintézetekben való felhasználásával járó műveletek közzétételének meghatározásával kapcsolatban, valamint egy törvényről, amely megreformálja és kiterjeszti az állam szervezési és tájékoztatási rendszerét (SOIS); (v) a román hatóságok egy törvényről, amely módosítja a Banca Naţională a României alapokmányát a Banca Naţională a României által kezelt aranytartalékok tartására vonatkozóan; valamint (vi) a svéd hatóságok egy jogszabályról, amely egyes hitelintézetek és fiókok készpénzszolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettségeiről szól. Javasolt uniós jogi aktusokra vonatkozóan nem állapították meg a véleménykérés kötelezettsége be nem tartásának egyetlen esetét sem.

Az EKB uniós és nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozó véleményeket fogadott el

Az EKB véleményeket fogadott el európai uniós javaslatokról az alábbiakra vonatkozóan: egy irányítási keretrendszer a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközhöz az euroövezet számára, az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépéséről szóló megállapodás megkötése, valamint az EKB új elnökének és az EKB új igazgatósági tagjainak kinevezése.

Az EKB véleményeket fogadott el nemzeti központi bankokra (NKB-k) vonatkozó nemzeti jogszabálytervezetekről, ideértve a következőket: a Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique, a Ciprusi Központi Bank, a Banca d’Italia, a Latvijas Banka és a Banco de Portugal irányítási struktúráinak reformjai; a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) részvétele az egységes szanálási mechanizmusban; a Ciprusi Központi Bank pénzügyi függetlensége; a Česká národní bankára vonatkozó lobbizási követelmények; Olaszország aranytartalékainak tulajdonjoga; a Banque centrale du Luxembourg szerepe az euro hamisítás elleni védelmében és az euroérmék hitelesítésében; pénzforgalmi szolgáltatások Central Bank of Malta általi felügyelete; az információszabadság követelményei a De Nederlandsche Bankra vonatkozóan; a Narodowy Bank Polski igazgatóinak és felső vezetésének javadalmazása; a Banco de Portugalra vonatkozó ellenőrzési követelmények; a Banka Slovenije felelőssége a banki leírásokat illető rendkívüli intézkedésekért; valamint új feladatok NKB-kra ruházása mikrohiteleket nyújtók felügyeletét (Görög Nemzeti Bank), hitelinformációs irodákat (Central Bank of Malta) és hitelintézetek svájci frankban denominált hitelek szerkezetátalakítására vonatkozó követelményeknek való megfelelését (Banka Slovenije) illetően.

Az EKB véleményeket fogadott el prudenciális és pénzügyi felügyeleti ügyekre vonatkozó nemzeti jogszabálytervezetekről, ideértve az alábbiakat: szoros együttműködésről szóló rendelkezések bevezetése az EKB és a Hrvatska narodna banka között az egységes felügyeleti mechanizmus keretein belül; a bank- és pénzügyi felügyelet intézményi kereteinek reformjai Ausztriában, Lettországban és Portugáliában; a makroprudenciális felügyelet intézményi kereteinek reformjai Portugáliában és Spanyolországban; hiteleszközöket (ideértve a nemteljesítő hiteleket) vásárló és eladó gazdálkodó egységek felügyeletének reformjai Cipruson, görög mikrohiteleket nyújtók és máltai hitelinformációs irodák felügyeletének reformjai; továbbá információcsere az EKB és a dán hatóságok között a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatban.

Az EKB véleményeket fogadott el fizetési eszközökre vonatkozó nemzeti jogszabálytervezetekről, ideértve készpénzkorlátozásokat Görögországban, Spanyolországban és Hollandiában, az 500 eurós bankjegy betiltását Dániában, valamint a kibővített készpénzszolgáltatás-nyújtást Svédországban.

Az EKB véleményeket fogadott el banki és pénzügyi szabályozást érintő nemzeti jogszabálytervezetekről, ideértve a következőket: fedezett kötvények jogi kerete Észtországban; garanciarendszer hitelintézetek által nyújtott nemteljesítő hitelek értékpapírosításához Görögországban; az elsődleges lakóhely védelme Görögországban és Írországban; lakóingatlanra bejegyzett jelzáloghitelek átruházására vonatkozó korlátozások Írországban és Lengyelországban; bankokat, illetve pénzügyi intézményeket érintő különleges adók vagy illetékek Litvániában, Romániában és Szlovákiában; lakóingatlanra bejegyzett jelzálogra vonatkozó makroprudenciális eszközök Luxemburgban; pénzügyi vállalkozások javadalmazási politikáira vonatkozó követelmények Hollandiában; a kamatláb-referenciamutató fogyasztásihitel-megállapodásokhoz Romániában, valamint a svájci frank fogyasztási hitelek szerkezetátalakítása Szlovéniában. Ezenkívül az EKB kiadott még véleményeket a kiberbiztonság területét érintő nemzeti jogszabálytervezetek piaci infrastruktúrákra és hitelintézetekre Cipruson és Spanyolországban gyakorolt hatásáról.


9.3 A monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalma

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 271. cikke (d) pontja értelmében az EKB feladata annak figyelemmel kísérése, hogy az EU nemzeti központi bankjai (NKB-i) megfelelnek-e a Szerződés 123. és 124. cikkében, valamint a 3603/93/EK és a 3604/93/EK tanácsi rendeletekben foglalt tiltásoknak. A 123. cikk megtiltja az EKB-nak és az NKB-knak, hogy folyószámlahiteleket vagy bármilyen más hitelt nyújtsanak kormányoknak és az EU intézményeinek vagy testületeinek, valamint, hogy az elsődleges piacon ezen intézmények által kibocsátott adósságinstrumentumokat vásároljanak. A 124. cikk megtilt minden olyan, nem prudenciális megfontoláson alapuló intézkedést, amely kormányok, valamint az EU intézményeinek és testületeinek pénzintézetekhez való kiváltságos hozzáférését biztosítja. Az EKB Kormányzótanácsával párhuzamosan az Európai Bizottság is figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok betartják-e a fenti rendelkezéseket.

Az EKB ugyancsak figyelemmel kíséri az EU központi bankjainak olyan másodlagos piacon történő adósságinstrumentum-vásárlásait, amely instrumentumokat a belföldi állami szektor, más tagállamok állami szektora, valamint az EU intézményei és testületei bocsátottak ki. A 3603/93/EK tanácsi rendelet vonatkozó részei szerint az állami szektor adósságinstrumentumainak másodlagos piacon történő megvásárlását tilos a Szerződés 123. cikke céljának kijátszására használni. Az ilyen vásárlások nem válhatnak az állami szektor közvetett monetáris finanszírozásának formájává.

Általában betartották a Szerződés 123. és 124. cikkébe foglalt rendelkezéseket

A 2019-re vonatkozóan az EKB által lefolytatott ellenőrzés igazolta, hogy a Szerződés 123. és 124. cikkét általában tiszteletben tartották.

Az ellenőrzés feltárta, hogy 2019-ben az EU legtöbb NKB-ja rendelkezett az állami szektor betéteire vonatkozó olyan kamatpolitikával, amely teljes mértékben megfelelt a kamatplafonoknak. Ugyanakkor néhány NKB-nak biztosítania kell, hogy az állami szektor betéteinek kamatlába ne haladja meg a plafont.

Az EKB Éves jelentéseiben 2014-től kezdődően felvetett aggodalmakat nyomon követve az EKB továbbra is figyelemmel kísért a Magyar Nemzeti Bank által 2014-ben és 2015-ben indított több programot. 2019-ben a Magyar Nemzeti Bank további intézkedéseket hozott, hogy enyhítse az EKB aggodalmait az MNB-nek a Pallas Athéné Közgondolkodási Programban való szerepvállalása terjedelmét illetően. Ugyanakkor ez az eset nem szolgálhat precedensként. Az EKB továbbra is figyelemmel fogja követni a Magyar Nemzeti Bank részvételét a Budapesti Értéktőzsdében, mivel a Budapesti Értéktőzsde többségi tulajdonának Magyar Nemzeti Bank általi 2015. novemberi megvásárlása még mindig úgy tekinthető, hogy monetáris finanszírozási aggodalmakra ad alkalmat.

Az Irish Bank Resolution Corporationnel kapcsolatos eszközök Central Bank of Ireland általi 2019-es csökkentése – hosszú lejáratú változó kamatozású kötvények értékesítése révén – jelentős lépés ezen eszközök szükséges teljes értékesítésének irányában. Az eladások megfelelő ütemű folytatása tovább mérsékelné a tartós és súlyos monetáris finanszírozási aggodalmakat.


10 Az EKB európai uniós és nemzetközi környezetben

2019-ben az EKB fenntartotta a szoros párbeszédet különféle európai intézményekkel, ideértve az Európai Parlamentet, amely kulcsszerepet játszik az EKB döntéseiért való felelősségre vonhatóságában. Ami a nemzetközi fórumokat illeti, az EKB konstruktív módon kapcsolódott be a G20 világgazdasági kilátásokról szóló eszmecseréibe, továbbá a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) az EKB aktívan hozzájárult egy európai perspektívához a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszerrel kapcsolatos témákra, valamint az IMF felügyeleti és hitelezési keretrendszere szerinti irányelveinek felülvizsgálataira vonatkozóan. Az EKB továbbra is együttműködik EU-n kívüli központi bankokkal és segíti azokat szerte a világon.


10.1 Az EKB nyilvánossággal szembeni elszámoltathatósága

Az elszámoltathatóság a függetlenség szükséges velejárója

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egyértelműen az euroövezet árstabilitásának fenntartásával bízza meg az EKB-t, továbbá kimondja, hogy az EKB független a vonatkozó eszközök e célra történő alkalmazásában. Az EKB megbízatása és függetlensége egy demokratikus eljárás eredményeként van a Szerződésbe foglalva. Független mivoltával az EKB képes olyan politikai nyomásoktól és rövid távú megfontolásoktól mentesen végezni feladatait, amelyek eltéríthetnék megbízatása teljesítésétől. Ugyanakkor az elszámoltathatóság a függetlenség szükséges velejárója: döntései legitimitásának biztosítása érdekében az EKB köteles azokat elmagyarázni a nagyközönségnek és választott képviselőinek. Ezt egészíti ki az EKB döntéseinek az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálata. Más szóval, a függetlenség, illetve az elszámoltathatóság biztosítja, hogy az EKB a megbízatásával összhangban tudjon cselekedni és cselekedjen is. Egy olyan környezetben, ahol a központi banki függetlenség megújult figyelmet kapott, 2019-ben az EKB Igazgatóságának tagjai több beszédet is tartottak a függetlenség és az elszámoltathatóság közötti kapcsolatról.[66]

Az EKB több csatornán keresztül az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel

Az Európai Parlament központi szerepet játszik az EKB elszámoltathatóságában. 2019-ben az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON) rendszeres meghallgatásai közül hármat tartott az EKB elnökével, köztük az elsőt Christine Lagarde-dal (lásd az alábbi 3. diagramot).[67] 2019 januárjában Mario Draghi elnök is jelen volt a Parlamentnek az EKB 2017-es Éves jelentéséről szóló plenáris vitáján, amelyet követően az Európai Parlament kiadott egy állásfoglalást. Az EKB visszajelzéssel élt az állásfoglalással kapcsolatban. 2019-ben európai parlamenti képviselők írásbeli kérdéseket tartalmazó 28 levelet küldtek az EKB-nak, amelyekre a válaszok az EKB honlapján jelentek meg, lehetőséget adva az EKB álláspontjának tisztázására ügyek széles körére vonatkozóan. Az EKB bankfelügyeleti tevékenységeiért felelősséggel tartozik mind az Európai Parlamentnek, mind az EU Tanácsának.[68] Továbbá az Európai Számvevőszék és az EKB megegyeztek egy egyetértési megállapodásról, amely gyakorlati információmegosztási rendet hoz létre a két intézmény között az EKB felügyeleti feladatainak ellenőrzéseivel kapcsolatban.

3. diagram:

Az ECON rendszeres meghallgatásain az EKB elnökének 2019-ben feltett kérdések száma témánként

Forrás: az EKB szakértőinek számításai.

2019-ben az euro támogatottsága rekordot ért el

2019-ben, az euro 20. évfordulójának évében, az Eurobarométer felmérések arról számoltak be, hogy az euro euroövezeti polgárok általi támogatottsága új rekordot ért el, hiszen a válaszadók több mint 75%-a támogatta a közös valutát. E trend ösztönző az EKB számára, amely tovább fogja erősíteni a párbeszédet a polgárokkal és azok képviselőivel.


10.2 Nemzetközi kapcsolatok

G20

2019-ben a G20 tárgyalásai a japán elnökség idején a világgazdasági kilátásokra, valamint azokra a szakpolitikai intézkedésekre összpontosítottak, amelyeket egy egyidejű lassulás kezelésére lehet használni geopolitikai bizonytalanságok, kereskedelmi konfliktusok és a makrogazdasági politikák csökkenő mozgástere közepette. A G20 minden egyes tanácskozásán tárgyaltak a kereskedelmi feszültségekről, ámbár az előrehaladás korlátozott volt. Miközben a vezetők osztoztak az aggodalmakban a világgazdaságot fenyegető kockázatokat illetően, számos témában megosztottak voltak, ideértve az éghajlatváltozással kapcsolatos további intézkedés szükségességét. A G20 folytatta az erőteljes, fenntartható, inkluzív és kiegyensúlyozott növekedés elősegítését célzó erőfeszítéseit a középtávú gazdasági kilátások javítása érdekében. A csoport méltányolta a pénzügyi szabályozói reformprogram előrehaladását, ugyanakkor azonosított még kezelendő kihívásokat is, ideértve a növekvő nem banki pénzügyi közvetítésből eredő kockázatokat. A G20 jelentős előrehaladáshoz járult hozzá a nemzetközi adóügyi együttműködésben azzal a céllal, hogy 2020 végére véglegesítsenek egy megállapodást.

Ezenkívül a G20 áttekintette a G20 globális pénzügyi irányítással foglalkozó kimagasló személyek csoportja (Eminent Persons Group on Global Financial Governance – EPG) „Making the Global Financial System Work for All” (A globális pénzügyi rendszer működtetése mindenkiért) című jelentését, 2019-ben a fejlesztési témákra összpontosítva. A munka folytatódik a G20 jelenlegi elnöksége alatt. Az EPG javaslatai közül a globális pénzügyi ellenálló képességre vonatkozóak különösen érdekesek az EKB számára.

Az IMF-fel és a nemzetközi pénzügyi struktúrával kapcsolatos irányelvi kérdések

Az EKB továbbra is aktív szerepet játszott a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszerről az IMF-nél és más fórumokon zajló tanácskozásokban, a központi banki perspektívát támogatva közös európai álláspontokban. 2019-ben kulcsfontosságú vitatémát jelentettek az Alap erőforrásai. Az EKB támogat egy erőforrásokkal kellően ellátott IMF-et a globális pénzügyi védőháló leglényegesebb alkotóelemeként. 2019 októberében az IMF tagsága helybenhagyott egy intézkedéscsomagot az IMF erőforrásaira és irányítási reformjára vonatkozóan, aminek részeként a tagság kifejezte támogatását a források jelenlegi szintjének fenntartása iránt az IMF új hitelegyezményének megduplázása, valamint a kétoldalú hitelfelvétel 2020-on túli további átmeneti fordulója révén. Az intézkedéscsomagot 2020 folyamán szükséges végrehajtani az IMF forrásai csökkenésének elkerülése érdekében. Az IMF ügyvezető igazgatósága a Kormányzótanácsának egy olyan határozatot javasolt, amely a 15. általános kvóta-felülvizsgálatot kvótaemelés nélkül zárja le. Ennek elfogadására 2020 februárjában került sor. A 2023 decemberének közepén befejeződő 16. általános kvóta-felülvizsgálat ismét foglalkozik majd a kvóták megfelelőségével, és folytatja az IMF irányítási reformjának folyamatát.

Az IMF folytatta felügyeleti és hitelezési keretrendszeréhez tartozó irányelvei számos fontos felülvizsgálatát. Először, befejezte a feltételekhez kötöttség legutóbbi felülvizsgálatát, valamint az Alap által támogatott programok tervezését, amihez a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának egy jelentése segítette az európai álláspont kialakítását. E felülvizsgálat azt ajánlotta, hogy a programok feltételekhez kötöttsége legyen reálisabb, fokozatosabb és takarékosabb, határozottabb adósságfenntarthatósági elemzéssel, egyidejűleg biztosítva az erős nemzeti tulajdont és elismerve az országspecifikus körülményeket. Másodszor, előrelépés történt a nemzetközi tőkepiacokhoz jelentős hozzáféréssel bíró országok adósság-fenntarthatósági keretrendszerének felülvizsgálatában. Harmadszor, az IMF megkezdte az ötévenkénti átfogó felügyeleti felülvizsgálatot és a pénzügyiszektor-értékelési program áttekintését.

Nemzetközi központi banki együttműködés

Az EKB továbbra is együttműködött EU-n kívüli központi bankokkal szerte a világon. Ez tükrözi a globális érdeket az EKB nézeteiben, elemzési kereteiben és munkafolyamataiban. A döntéshozókat is bevonó munkatársi szintű eszmecserék kiterjedtek az EKB alapvető feladataira, valamint technikai és irányítási kérdésekre. Továbbfejlesztették a kapcsolatokat kulcsfontosságú afrikai, ázsiai és latin-amerikai központi bankokkal meglévő kétoldalú egyetértési megállapodások alapján, miközben a regionális szervezetekkel és az IMF-fel való együttműködés a meglévő megállapodások szerint folytatódott. Ezenkívül az eurorendszer latin-amerikai központi bankokkal folytatott magas szintű szakpolitikai párbeszédére novemberben került sor Kolumbiában.

Európai uniós intézményként az EKB továbbra is hozzájárult az EU bővítési folyamatához a nyugat-balkáni régió azon országai központi bankjaival folytatott célzott tárgyalások révén, amelyek azon dolgoznak, hogy csatlakozzanak az EU-hoz. Ehhez egy regionális műhelytalálkozó-sorozat szolgál fő platformként, ahol a megbeszéléseket az EU nemzeti központi bankjaival (NKB-k) szoros együttműködésben szervezik, ahol lehetséges. Ezenkívül egy EU által finanszírozott programot indítottak 2019 márciusában e központi bankok javára. Ennek célja a központi banki kapacitások erősítése a Nyugat-Balkánon e központi bankoknak a KBER-be történő integrálása szándékával.

11. keretes írás
A brexit következményei

Miközben nem tárgyaló fél, az EKB szoros figyelemmel követte a brexit alakulását, és értékelte az euroövezet gazdaságát és pénzügyi rendszerét fenyegető kockázatokat minden lehetséges forgatókönyv esetén. Az EKB úgy intézkedett, hogy biztosítsa működési felkészültségét az 50. cikk szerinti folyamat kezdetben tervezett befejezési dátuma, azaz 2019. március 29. előtt, valamint az 50. cikk szerinti folyamat többszöri meghosszabbításainak befejezési időpontjait megelőzően (2019. április 12., 2019. október 31. és 2019. január 31.). Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történt 2020. január 31-i rendezett kilépését követően az EKB az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatára vonatkozó tárgyalások figyelemmel követésére összpontosít, valamint a brexitnek az EU pénzügyi szektorára ható következményei értékelésére, különösen ami a tőkepiaci unió kiteljesítésének szükségességét illeti.

Az EKB Pénzügyi stabilitási jelentésének 2019. májusi és novemberi számaiban található elemzés tárgyalta az esetleges megállapodás nélküli brexit-forgatókönyvből eredő kockázatokat, továbbá a magánszektor ilyen eseményre való felkészültségének mértékét.

A bankfelügyelet terén az EKB és nemzeti felügyeletek továbbra is kommunikálták a brexittel kapcsolatos ügyekhez kötődő felügyeleti elvárásokat, értékelték a bankok működési felkészültségét egy megállapodás nélküli forgatókönyv esetére, befejezték a legtöbb brexittel kapcsolatos engedélyezési eljárást, valamint figyelemmel követték a bankok brexit-terveinek végrehajtását (lásd az EKB felügyeleti tevékenységekről szóló 2019. évi jelentését).

2019 márciusában a Bank of England úgy döntött, hogy felkínálja euro hitelezését egyesült királysági bankoknak heti műveletekben az EKB-val meglévő határozatlan idejű swapkeret alapján. Egy ezzel kapcsolatos sajtóközleményben az eurorendszer kinyilvánította, hogy szükség esetén kész angol fontot kölcsönözni euroövezeti bankoknak. Eddig az EKB nem aktiválta e fonthitelezési műveleteket. 2019. szeptemberi európai parlamenti meghallgatásán az EKB elnöke, Mario Draghi hangsúlyozta az EKB és a Bank of England folyamatos együttműködését minden előre nem látott esemény kezelésében, ideértve a megállapodás nélküli brexitet.

Az e jelentésben szereplő adatok zárónapján az volt a helyzet, hogy mindkét fél ratifikált egy kilépési megállapodást, amely egy átmeneti időszak megkezdéséhez vezet.


11 A kommunikáció erősítése

„Az EKB-nak figyelnie kell az emberekre, és meg kell értenie őket, mert egy fizetőeszköz végtére is közjószág, amely az embereké.” – Christine Lagarde, elnök

A kommunikáció az EKB szakpolitikai eszközkészletének központi eleme. A pénzügyi piaci szakértők tájékoztatása az EKB mindenkori szakpolitikai irányultságáról és a jövőbeli döntések várható pályájáról hozzájárult az EKB szakpolitikájának eredményességéhez. Egyértelmű bizonyítéka van annak, hogy az EKB pénzügyi piacokkal és szakértőkkel való kommunikációja sikeres. A központi banki kommunikáció új területe a nagyközönséggel való kapcsolat. A központi bankokat, ideértve az EKB-t is, jobban meg kell értenie azoknak az embereknek, akiket végül is szolgálnak. Ez az emberek EKB-ba vetett bizalma újjáépítésének kulcsa, különösen a nyilvánosság általi fokozott ellenőrzés és az EKB szakpolitikai döntéseiről szóló viták közepette.

Az EKB vezetésében 2019 folyamán végbement változással a banknak a hagyományos szakértői csoportokon és pénzügyi piaci szakértőkön kívüli közönséghez szóló kommunikációja új lendületet kapott. Az EKB befektetett kommunikációja erősítésébe, hogy jobban megértsék, és elmagyarázza, intézkedései miért fontosak az emberek és az ő életük számára. Tovább épített azon erőfeszítéseire is, hogy a társadalom olyan csoportjait érje el, amelyek hagyományosan nem voltak az EKB kommunikációjának középpontjában (például a fiatalok vagy civil társadalmi szervezetek), és elkezdte figyelmesebben meghallgatni az emberek aggodalmait. Előre tekintve, nagy lehetőség rejlik az EKB-nak olyan témákhoz kötésében, amelyek különösen érintik az embereket, úgymint az egyenlőtlenség, a digitális valuták vagy az éghajlatváltozás, valamint egyértelműbb válaszok adásában arra, hogy megbízatása határain belül az EKB miként tud hozzájárulni e területekhez. A kommunikáció az EKB monetáris politikai stratégiája felülvizsgálatának is kulcseleme lesz.


11.1 Innováció az EKB kommunikációjában

Szélesebb és fiatalabb közönségek elérése érdekében az EKB innovatív kommunikációs formákat alkalmaz.

2019-ben például, az euro 20. évfordulójához kapcsolódó kezdeményezések részeként az EKB elindított egy kampányt a népszerű QuizClash applikációval együttműködve. Az #EUROat20 verseny célja, hogy megismertessék és megértessék az EKB küldetését, különösen a fiatalok körében. Az Európai Unióban több mint 1,6 millió ember vett részt a vetélkedésben, játékos interakcióval kapcsolódva az euróhoz és az EKB-hoz kötődő témákhoz, tanulva azokról.

Az #EUROat20 verseny a QuizClash applikáción

Egyszerű és érthető üzenetekkel az EKB fontossá tétele a szélesebb közönség számára, munkájának az embereket érdeklő témákhoz kötésével

Miközben a kampány óriási siker volt az elérés tekintetében, feltárt bizonyos tévképzeteket és tudáshiányokat az EKB intézményi felépítésével és küldetésével kapcsolatban. Mindez megmutatta, hogy az EKB-nak egyszerű és érthető üzenetekkel kell e hiányosságokat megszüntetnie munkája olyan témákhoz kötésével, amelyek érdeklik az embereket. 2019 szeptemberében egy új, egyperces „Az EKB elmagyarázza” című videosorozat indult, amelyben az EKB munkatársai egyszerű és érthető nyelven magyaráznak bizonyos témákat, például a kriptoeszközöket vagy az elszámoltathatóságot, és ismertetik, hogy munkájuk miért lényeges az emberek számára. A sorozat az EKB Instagram fiókján fut, ami már önmagában egy újítás, amelynek célja az EKB megértésének növelése a szélesebb közönség körében, és amely 2019-ben lett egy éves.

2019 szeptemberében az EKB elindította a havi EKB Podcastot is. Tekintettel a podcastok gyorsan növekvő népszerűségére, ez lehetőséget kínál az EKB számára, hogy új közönségekkel lépjen kapcsolatba, mélyreható beszélgetésekbe elegyedjen az EKB-hoz kötődő kulcsfontosságú témákban, egyúttal közvetlenebb hangnemet megengedve.

2019 folyamán az EKB kommunikációja arra törekedett, hogy az alapvető monetáris politikán túl olyan témákkal és trendekkel foglalkozzon, amelyek fontosak az EKB és lényegesek az euroövezeti emberek számára. Májusban például az EKB kiadott egy weblapot az éghajlatváltozásról. A weblap tájékoztat az EKB éghajlatváltozást mérséklő intézkedéseiről, felsorolva belső kezdeményezéseket, valamint a tárgyhoz tartozó kiadványokat (lásd még a 3. keretes írást).

Az EKB azon célja, hogy nem szakértő közönségekkel kommunikáljon, a nemzeti nyelvek használatának növekedését is előrevetíti annak érdekében, hogy elősegítse az euroövezeti polgárokkal való szorosabb kapcsolatot. Ennek költséghatékony megvalósítása érdekében az EKB gépi tanulási technológiát alkalmazott, hogy támogassa a belső fordítási folyamatokat.

A Twitteren és a LinkedInen Christine Lagarde felhasználói fiókjai több mint megkétszerezték az EKB által elértek számát, 2,5 milliónál több követőre

Christine Lagarde EKB-elnökként való 2019. novemberi érkezésével markánsan megnőtt a bank digitális lábnyoma és az általa elértek száma. Például a Twitteren és a LinkedInen, ahol intézményként az EKB már jelen volt, Christine Lagarde felhasználói fiókjai több mint megkétszerezték az EKB által elértek számát, 2,5 milliónál több követőre. Továbbá Lagarde asszony jelenléte a Weibo nevű kínai platformon még 5,8 millió követőt hozott. E felhasználói fiókok hatékony erősítői az EKB törekvéseinek, hogy megértesse magát.


11.2 Az EKB kommunikációjának hatását erősítő analitika

Adatok és analitika az EKB kommunikációs tevékenységei bizonyítékon alapuló tervezésének középpontjában

Ahhoz, hogy az EKB kommunikációja eredményes legyen, és elérje a kívánt hatást, elengedhetetlen annak a jobb megértése, hogy kik alkotják a célközönségeket, mi vonzó a számukra, és melyek a leghasznosabb csatornák az elérésük érdekében. Ezenkívül szükség van a teljes kommunikációs folyamat mélyebb elemzésére, vagyis annak elemzésére, mi történik a központi banki kommunikáció küldése és fogadása között, továbbá a vonatkozó dinamika és visszajelzési mechanizmusok, valamint az olyan közvetítők szerepének elemzésére, mint a média vagy a pénzügyi piacok. Végül, a fejlett analitika révén az EKB erős betekintést nyerhet saját kommunikációs erőfeszítései teljesítményébe, megállapítva, hogy üzenetei tényleg „átmennek-e”, és viselkedési módok megváltozását, valamint nagyobb bizalmat eredményeznek-e.

2019-ben az EKB fokozta belső kutatási és elemzési tevékenységeit, továbbá bővítette külső kutatási együttműködését.

Egy EKB-tanulmány szerint a fiatalok felszínesen értik az EKB-t, továbbá kevéssé érdeklődnek gazdasági és pénzügyi dolgok iránt

Annak érdekében, hogy bepillantást nyerjen abba, mi kelti fel a nagyközönség, és különösen a fiatalabbak érdeklődését, az EKB hat euroövezeti ország 18 és 35 év közötti résztvevőinek bevonásával elindított egy fókuszcsoport-vizsgálatot. Azon kívül, hogy értékelte a fiatalok EKB-ra vonatkozó tudomását, tudását és felfogását, a kutatás célja volt az is, hogy érdeklődésre számot tartó témákat azonosítson gazdasági, pénzügyi és társadalmi kérdésekkel, továbbá a szerepvállalás előnyben részesített módjaival kapcsolatban. Az eredmények arra utalnak, hogy a fiatalok nemcsak nagyon felszínesen értik az EKB-t, hanem a gazdaság és a pénzügyek iránti érdeklődésük is korlátozott. Lényegesebbnek találják az olyan kérdéseket, mint az éghajlatváltozás és a társadalmi felelősségvállalás. A kutatás azt is jelezte, hogy a fiatalok többsége jobban szeret az EKB-val a közösségi médián keresztül kapcsolatba lépni, amely – saját kapcsolati hálójukkal (élőszóval történő kapcsolattartás) együtt – a legfőbb információforrásuk.

Az EKB-kiadványok lényeges üzeneteinek sikeres „rétegzett” bemutatása szélesebb érdeklődés felkeltése érdekében

Saját kommunikációs erőfeszítéseinek értékelésekor az EKB azt is tesztelte és elemezte, hogyan lehet legjobban közölni az információt digitális platformokon. Például „többrétegű” megközelítést alkalmazott a kiadványainál, ahol az EKB legfontosabb jelentéseinek közzétételét landoló oldalak egészítik ki az EKB honlapján és közösségimédia-kampányaiban, hozzáférhetővé, vizuálisabbá és könnyen emészthetővé téve a megállapításokat. Az eredmények empirikus bizonyítékkal szolgálnak, hogy ez a megközelítés sikeres, mivel több embert késztet a tényleges kiadvány elérésére, és amikor hozzáférnek, 50%-kal több időt töltenek az olvasásával. Az ilyen bepillantások képezik a jövőbeli, átdolgozott kommunikáció alapját.

Új landoló oldal az EKB Pénzügyi stabilitási jelentéséhez

Gyümölcsöző együttműködés egyetemi körökkel a központi banki kommunikációra vonatkozó interdiszciplináris kutatás előmozdítása érdekében

A központi banki kommunikációval kapcsolatos kutatási törekvései kiterjesztése és elmélyítése jegyében az EKB kezdeményezett egy központi banki kommunikációval foglalkozó kutatási és szakpolitikai hálózatot, amelynek társelnöke is, és amelyet a Gazdaságpolitikai Kutatóközpont keretein belül hoztak létre (lásd még a 8.1 szakaszt). 2019 októberében az EKB volt a házigazdája a hálózat kétnapos műhelytalálkozójának, ahol az EKB és más központi bankok gyakorló kommunikációs szakemberei, pénzügyi piaci elemzők, újságírók és egyetemi oktatók gyűltek egybe különböző szakterületekről, úgymint közgazdaságtan, pszichológia és szociológia. A megbeszélések középpontjában a szélesebb közönséggel való kommunikációval járó kockázatok és lehetőségek, a központi banki átláthatóság határai, valamint a központi banki kommunikáció közvetítőjeként működő média változó szerepe voltak. Ezzel összefüggésben 2019 októberében az EKB volt az első – és eddig az egyetlen – központi bank, amely elérhetővé tett egy előre összeállított, könnyen használható és rendszeresen frissített adatkészletet, amely magában foglalja döntéshozói összes beszédét. Ezen adatkészlet szolgáltatásával az EKB szándéka, hogy ösztönözze és elősegítse kommunikációja eredeti kutatását, például szövegelemzés révén.


12 Szervezet és jó szervezetirányítás

Az EKB egy európai uniós intézmény az eurorendszer és az egységes felügyeleti mechanizmus középpontjában. Európa minden részéből több mint 3500-an dolgoznak az EKB-nál. Az EKB elkötelezett a dolgozói ösztönzése és megnyerése, valamint fejlődésük iránt, és 2019-ben folytatta a jobb szervezeti teljesítmény kulcsfontosságú mozgatórugóit jelentő sokféleség és befogadás előmozdítására irányuló erőfeszítéseit. Ezenkívül az EKB tovább erősítette a feddhetetlenség és az irányítási standardok legmagasabb szintje iránti elkötelezettségét. Ebből a szempontból mérföldkő volt az EKB magas beosztású tisztségviselőire vonatkozó egységes magatartási kódex 2019. január 1-jei érvénybe lépése. Végül, de nem utolsó sorban, 2019-ben az EKB büszkén ünnepelte 340 millió európai ember pénzének, az eurónak a 20. évfordulóját (lásd a 12. keretes írást).


12.1 A kiválóság kibontakoztatása vezetés, befogadás és az emberek fejlesztése révén

A sokszínű csapatok és a befogadó magatartás támogatása létfontosságú ahhoz, hogy az EKB a lehető legjobb eredményekkel szolgáljon munkatársai és az EU számára. Ezért van az, hogy a sokféleség, a tisztelet, az etikus kultúra és munkatársainak jóléte az EKB stratégiai céljai.

A sokféleség és a befogadás a jobb szervezeti teljesítmény kulcsfontosságú mozgatórugói

2019-ben az EKB folytatta a sokféleség és a befogadás mint a jobb szervezeti teljesítmény kulcsfontosságú mozgatórugói támogatására irányuló erőfeszítéseit. Az EKB-nak számos régóta fennálló sokféleségi hálózata van, amelyek gyakran lépnek kapcsolatba az Emberi erőforrásokkal, és céljuk a sokféleség minden szempontja igényeinek kiszolgálása. 2019-ben egy új, DiversAbility elnevezésű hálózat megalapítására került sor, amely az EKB professzionális hálózata hosszan tartó egészségkárosodással élők és az őket támogatók részére.

A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) szintjén az EKB folytatja a tapasztalatcserét nemzeti központi bankokkal és nemzeti felügyeleti hatóságokkal a sokféleség és a befogadás legjobb gyakorlatait illetően, aminek egyik példája a KBER/SSM sokféleségi hálózat 2019 szeptemberében Eltville am Rheinben tartott negyedik éves ülése, amelynek házigazdája a Bundesbank volt. 2019 májusában az EKB részt vett egy nemi sokszínűséggel foglalkozó csúcstalálkozón, csatlakozva a G7 központi bankjainak emberierőforrás-vezetőihez, a KBER/SSM-től és a Nemzetközi Valutaalaptól érkezett kollégákkal együtt.

2019-ben az EKB befogadási tevékenységekre vonatkozó átfogó programja először foglalta magában a frankfurti Christopher Street Day (Pride) felvonuláson való részvételt, valamint a fogyatékos emberek világnapjához, az előbújás napjához és a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjához kötődő események megtartását. Az EKB naptárjában szokásosan kiemelkedő események voltak a nemzetközi nőnaphoz és a nemzetközi homofóbia, bifóbia, interfóbia és transzfóbia ellenes naphoz (IDAHOBIT) kötődően tartott események.

Az EKB folytatja a munkát a nemek egyensúlyát jobban figyelembe vevő munkakörnyezet megvalósítása érdekében, és 2019-ben független értékelésen esett át e területen, továbbá februárban „ASSESS level (level 1) Economic Dividends for Gender Equality (EDGE) Certification” bizonyítványt kapott, amely elismeri az EKB elkötelezettségét a nemek közötti egyensúly előmozdítása iránt a munkahelyen.

A nemek egyensúlyának javítása érdekében az EKB Igazgatóságának kitűzött céljai voltak 2019 végére. Az év végén a vezetői beosztások 30,3%-át töltötték be nők, szemben a 35%-os célkitűzéssel. A felsővezetői szerepkörökben az arány 30,8% volt, szemben a 28%-os céllal (lásd a 2. táblázatot). Minden szintet figyelembe véve az EKB-nál dolgozók 45,3%-a volt nő. „A nemek egyensúlya a szakmai előmenetelben az EKB-nál” témakörben a 8. fejezetben található 10. keretes írás ad tájékoztatást.

2. táblázat:

Nemek szerinti megoszlásra vonatkozó célok és a női munkaerő részaránya az EKB-nál

Forrás: EKB.
Megjegyzések: A női munkaerő részarányának mérése az állandó és határozott idejű munkakörökben foglalkoztatottak alapján történik. 2020. január 1-jei adatok.

Különféle tehetségek vonzása érdekében 2019-ben az EKB újratervezte álláshirdetéseit, hogy azok befogadóbbak legyenek, kifejezetten ösztönözve a jelölteket az életkortól, egészségkárosodástól, nemzetiségi hovatartozástól, nemtől, nemi identitástól, vallástól, szexuális beállítottságtól vagy más jellemzőktől független jelentkezésre. Az EKB ugyancsak folytatta jelöltek elérését befogadó toborzási platformokon keresztül, ideértve a részvételt Európa legnagyobb LMBT+ állásbörzéjén, a Sticks & Stones-on, valamint a European Women in Tech (Európai nők a technológiában) konferencián.

Az EKB elkötelezett a munkatársai növekedése és fejlődése mellett, és következetesen kínálja tanulási és fejlődési lehetőségek széles skáláját, hogy támogassa őket egy állandóan változó világ kihívásaival való szembenézésben. Az elmúlt év során az EKB a KBER/SSM szintjén egy kohéziós, egész rendszerre kiterjedő tanulási és fejlesztési stratégia kialakításán dolgozott, hogy az egész rendszerben támogassa a tehetségeit az Európát szolgáló teljesítésben. Ez meglévő helyi tanulási kezdeményezésekre épít, amelyek nyitottak a kollégák számára a KBER-ben és az SSM-ben, és célja, hogy elősegítse a tanulási kultúrát, amely összeköti a tanulást és a fejlődést a termelékenységgel, a képességgel és a hatékonysággal.

A vezetők központi szerepet töltenek be az egyének és a csapatok teljesítményének javításában a szervezet hasznára. Ezt tekintetbe véve az utóbbi néhány évben az EKB sikeresen működtetett egy moduláris vezetésfejlesztési programot, amely 2019 novemberében fejeződött be. A program 600 vezetőt vont be minden szinten, ideértve nem menedzsment szintű csapatvezetőket, a vezetői viselkedésmódok erősítésének céljával, ezáltal javítva a szervezeti teljesítményt és erős csapatokat építve egy közös vízió, cél és igény köré, hogy erősebb EKB-t hozzanak létre.

2019-ben az EKB elvégezte annak alapvető felülvizsgálatát, hogy miként támogatja dolgozói szakmai fejlődését, aminek eredménye egy új, átfogó szakmai előmeneteli keretrendszer megvalósítása volt. A keretrendszer az alkalmazottak előléptetésének új módszereit tartalmazza, valamint azon folyamatok és irányelvek változtatásait, amelyek elősegítik és ösztönzik a mobilitást (azaz a bankon belüli szerepváltoztatást vagy a bankon kívüli tapasztalatszerzést) mint a növekedés lehetőségét. E változások vonzó munkaadóvá teszik az EKB-t, miközben fenntartják a személyzet elkötelezettségét, és támogatják az EKB-t alkotó egyének fejlődését.


12.2 A feddhetetlenségi és irányítási standardok további erősítése

Minden magas beosztású tisztségviselő havi naptára és érdekeltségi nyilatkozata megtalálható az EKB honlapján

Az EKB magas beosztású tisztségviselőire vonatkozó egységes magatartási kódex („egységes kódex”) 2019. január 1-jei érvénybe lépésével az EKB ismételten megerősítette a feddhetetlenség és az irányítási standardok legmagasabb szintje iránti elkötelezettségét. Azzal, hogy különleges szabályokat vezet be a munkaviszony megszűnése utáni tevékenységekre, a magán pénzügyi tranzakciókra és érdekcsoportokkal való kapcsolatokra, az egységes kódex arra is kötelezi az EKB magas szintű testületeinek minden tagját, hogy tegyék közzé havi naptárjukat (2019 januárjától), és évente nyújtsák be aláírt érdekeltségi nyilatkozatukat az Etikai Bizottságnak értékelés és azt követően az EKB honlapján történő nyilvánosságra hozatal céljából.

Ezenkívül az Etikai Bizottság[69] tanácsokat ad az EKB magas szintű testületei tagjainak bármely más szakmai etikai kérdésben, különös tekintettel a munkaviszony megszűnése utáni tevékenységekre, valamint a családtagok jövedelmező foglalkozással összefüggő tevékenységeire.[70] A helyes magatartással és jó szervezetirányítással kapcsolatos ügyek fokozódó jelentőségével arányosan az EKB a magas szintű EKB-testületek minden új és távozó tagja számára célorientált belépéskori és szolgálati idő végi, az EKB jogkövetési és szervezetirányítási főtisztviselőjével folytatott találkozókat vezetett be az egységes kódexből eredő kötelezettségek kezelésére.

Az euroövezeti központi bankok és a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti együttműködés az etikai és megfelelési vezetők munkacsoportja (ECTF) révén további lendületet vett 2019-ben. Az ECTF az információcsere központjává és az egységes kódexnek az eurorendszerre és az európai bankfelügyeletre kiterjedő koherens végrehajtását támogató fórummá vált. További kölcsönös tanulási lehetőségek megteremtésének céljával az ECTF tematikus üléseket szervezett külső partnerekkel, köztük az ENSZ Etikai Hivatalával, az Európai Ombudsman Hivatalával és az Európai Számvevőszékkel, amely utóbbi bemutatta egyes ellenőrzött európai uniós intézmények etikai keretrendszereiről szóló jelentését.

Ami a munkatársakat illeti, 2019-ben a magán pénzügyi tranzakcióik éves szabályszerűségi ellenőrzése egy olyan véletlenszerű mintára terjedt ki, amely a teljes létszám – beleértve az EKB magas szintű testületeinek tagjait – 10%-ából állt. Ezenkívül az EKB követte külső szolgáltatója tanácsát, és 2019-ben lefolytatott egy eseti szabályszerűségi ellenőrzést, amely a munkatársak meghatározott csoportjára koncentrált.

Megbízatásával összhangban az EKB Számvizsgáló Bizottsága továbbra is segítette a Kormányzótanácsot a pénzügyi információk megbízhatóságával, a belső ellenőrzések felügyeletével, a vonatkozó törvények, rendeletek és magatartási kódexek betartásával, valamint az ellenőrzési funkciók teljesítésével kapcsolatos feladataiban és kötelezettségeiben. 2019-ben a Számvizsgáló Bizottság különösen a kiberkockázatokra, az eurorendszer pénzügyi kockázatkezelési keretrendszerének megfelelőségére, valamint egy proaktív megközelítés ösztönzésére összpontosított az ellenőrzési ajánlások végrehajtásának figyelemmel követésekor.

Az átláthatóság és elszámoltathatóság elveitől vezérelve az EKB magas szintű testületei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn és kölcsönhatásban vannak a nyilvánossággal, valamint szakosodott közönségekkel az állami és a magánszektorból, egyetemi körökkel, érdekcsoportokkal és képviseleti szövetségekkel. E párbeszédek és viták egy jól megalapozott és nyilvános keretben zajlanak, amely garantálja az átláthatóság és a jó szervezetirányítás egészséges szintjét.

2019-ben az EKB uniós polgárok 113 nyilvános hozzáférésre vonatkozó kérésére válaszolt, és több mint 200 dokumentumhoz biztosított hozzáférést (amelyek közül néhányat részben közreadtak).

Továbbá a jó szervezetirányítás és az átláthatóság iránti folyamatos elkötelezettsége részeként 2019-ben az EKB úgy döntött, hogy új irányelvet vezet be, amelynek értelmében az Elnökök Bizottságától és – az EKB 1998. júniusi megalapítását időben megelőző – Európai Monetáris Intézettől származó dokumentumokat történeti leírásoknak nyilvánítja, megkönnyítve így a nagyközönség számára a hozzáférést ezen iratokhoz.

12. keretes írás
20 éves az euro

Közös valutánk, az euro 2019. január 1-jén ünnepelte 20. évfordulóját. Húsz évvel korábban, 1999. január 1-jén az Európai Unió (EU) 11 országa rögzítette árfolyamát, és elfogadott egy közös monetáris politikát, amelynek vitelével az EKB-t bízták meg. Az euro elektronikus valutaként indult, amelyet készpénz nélküli fizetésekre és a pénzügyi piacok használtak. Az eurobankjegyek és ‑érmék három évvel később, 2002. január 1-jén kerültek forgalomba. Napjainkban az euro 19 uniós ország és több mint 340 millió európai pénze. A világ második legfontosabb valutájaként (első az amerikai dollár) mindennapi életünk része, és az európai projekt legkézzelfoghatóbb szimbóluma. Az euro támogatottsága az euroövezeti polgárok között az eddigi legmagasabb; az Eurobarométer felmérés válaszadóinak 76%-a gondolja, hogy a közös valuta jó az EU számára (Eurobarométer felmérés, 2019. november).

A közös valuta 20 éve

Azok az uniós országok, amelyek 1999. január 1-jén bevezették az eurót, és azok, amelyek később csatlakoztak, nagy utat tettek meg együtt. Az utóbbi 20 év kivételes volt az euroövezet számára. Az első évtized tekinthető a globális pénzügyi ciklus 30 éves fellendülése betetőzésének. Ezzel szemben a második évtizedben az 1930-as évek óta legrosszabb gazdasági és pénzügyi válság – előbb egy globális pénzügyi válság, majd egy államadósság-válság – tanúi lehettünk.

Az európai projekt, ideértve a gazdasági és monetáris uniót (GMU), olyan folyamat, amely az idő haladtával fokozatosan bontakozik ki. Jobban szemügyre véve a gazdasági struktúrákat az euro 20 éve alatt bizonyítható, hogy a globális pénzügyi és államadósság-válság rámutatott az euroövezet gazdasági struktúráinak ellenálló képességére. Az euroövezeti országok jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy reagáljanak a válságra, és megerősítsék az övezet ellenálló képességét. A válság adta lendületet is felhasználták a GMU megerősítésére. Az európai bankfelügyelet létrehozása különösen jelentős vívmány volt. Ugyanakkor a GMU még mindig nem teljes. További előrehaladás szükséges a közös valuta előnyeinek optimalizálásához minden európai javára.

Az EKB megünnepelte az euro 20 évét

Az euro 20. évfordulója fontos mérföldkő volt az EKB számára, amely több alkalommal is ünnepelt. A (2019-ben Európa közös kultúrájának és identitásának szentelt „Az EKB európai kulturális napjai” részeként) művészeti és zenei elődadásokat is felölelő eseményekkel, közösségimédia-kampányokkal – lásd: EKB QuizClash verseny – és magas szintű bankkonferenciákkal, különös tekintettel az EKB központi banki fórumára, amelyet 2019. június 17–19-én tartottak Sintrában, az euro 20. születésnapja jó lehetőséget biztosított az európai polgárokkal való kapcsolatba lépésre.

Nevezetesen, az EKB fent említett sintrai fórumának „az európai gazdasági és monetáris unió 20 éve” volt a témája. Kiterjedt a GMU-val kapcsolatos eddigi tapasztalatokra, valamint sikeres előrelépésének kritikus tényezőire. A résztvevők eszmét cseréltek a gazdasági konvergencia különböző mértékű előrehaladásáról, a fiskális politikák szerepéről a monetáris politikához viszonyítva a makrogazdasági stabilizációban a nem teljes monetáris unióban, továbbá az euroövezet jövőbeli növekedésének egyes kulcsfontosságú meghatározó tényezőiről (pl. demográfiai erők). A fő témákat az alábbi illusztráció mutatja be.

A gazdasági és monetáris unió 20 éve – grafikai illusztráció az EKB Sintrában tartott központi banki fórumáról

Forrás: EKB.


Az Európai Központi Bank éves beszámolója

https://www.ecb.europa.eu/pub/annual/annual-accounts/html/ecb.annualaccounts2019~9eecd4e8df.hu.html


Az eurorendszer összevont mérlege, 2019. december 31.

https://www.ecb.europa.eu/pub/annual/balance/html/ecb.eurosystembalancesheet2019~fed8c5244a.hu.html


Statisztikai rész (csak angolul)

https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/annrep/ecb.ar_annex2019_statistical_section~bf923b8ecc.en.pdf

© Európai Központi Bank, 2020

Postacím 60640 Frankfurt am Main, Németország

Telefon +49 69 1344 0

Weboldal www.ecb.europa.eu

Minden jog fenntartva. A kiadvány kizárólag oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével sokszorosítható.

A jelentésben szereplő adatgyűjtés lezárásának időpontja: 2020. március 10.

Szakkifejezéseket és rövidítéseket lásd az EKB fogalomtárában (csak angolul áll rendelkezésre).

HTML ISBN 978-92-899-4107-5, ISSN 2443-485X, doi:10.2866/21044, QB-BS-20-001-HU-Q


[1]A kereskedelemmel kapcsolatos bizonytalanságról további információkért lásd: „Tracking global economic uncertainty: implications for global investment and trade” (A globális gazdasági bizonytalanság nyomában: a beruházásokra és a kereskedelemre ható következmények), Economic Bulletin, 1. sz., EKB, 2020.
[2]2019 végén a kilátások nem számoltak a koronavírus kitörésének hatásával vagy abból eredő lefelé irányuló kockázattal, mivel ilyen információ akkor még nem állt rendelkezésre.
[3]A feldolgozóipari és a szolgáltatási szektorok közötti kölcsönhatás áttekintését lásd a „Developments in the services sector and its relationship with manufacturing” (A szolgáltatási szektor alakulása és kapcsolata a feldolgozóiparral) című keretes írásban, Economic Bulletin, 7. sz., EKB, 2019.
[4]Írországban például a szellemi tulajdont megtestesítő termékekbe történő befektetések torzították az euroövezeti beruházások 2019. második és harmadik negyedévi növekedését.
[5]Lásd: „A revised consumer confidence indicator” (Felülvizsgált fogyasztói bizalmi mutató), Európai Bizottság, 2018. december 21.
[6]E mutatók összeállítási módjának részleteit lásd: „Indicators of labour market conditions in the euro area” (Munkaerő-piaci feltételek mutatói az euroövezetben), Economic Bulletin, 8. sz., EKB, 2019.
[7]Az euroövezeti munkaerő-kínálat alakulásának további részleteiről lásd a „Labour supply and employment growth” (Munkaerő-kínálat és foglalkoztatásnövekedés) című cikket, Economic Bulletin, 1. sz., EKB, 2018.
[8]A jelenlegi foglalkoztatásbővülés idején a foglalkoztatás és a termelékenység közötti kapcsolatról további részletekért lásd az „Employment growth and GDP in the euro area” (Foglalkoztatásnövekedés és GDP az euroövezetben) című keretes írást, Economic Bulletin, 2. sz., EKB, 2019, valamint a „How does the current employment expansion in the euro area compare with historical patterns?” (Mennyiben hasonlít a jelenlegi euroövezeti foglalkoztatásnövekedés a historikus mintákhoz?) című keretes írást, Economic Bulletin, 6. sz., EB, 2019.
[9]Lásd például: Charbonneau, K., Evans, A., Sarker, S. és Suchanek, L., „Digitalization and Inflation: A Review of the Literature” (Digitalizáció és infláció: a szakirodalom áttekintése), Staff Analytical Note 2017-20, Kanadai Nemzeti Bank, 2017. november.
[10]Lásd például: Masuch, K., Anderton, R., Setzer, R. és Benalal, N. (szerkesztők), „Structural policies in the euro area” (Strukturális politikák az euroövezetben), Occasional Paper Series(Műhelytanulmányok), 210. sz., EKB, 2018. június.
[11]A CSR-ek végrehajtására vonatkozóan további részletekért lásd a „Country-specific recommendations for fiscal policies under the 2019 European Semester” (Országspecifikus fiskális politikai ajánlások a 2019-os európai szemeszter alapján) című keretes írást, Economic Bulletin, 5. sz., EKB, 2016.
[12]A fiskális politikai irányultság a fiskális politika gazdaságösztönzésének irányát és méretét tükrözi, az államháztartás konjunktúraciklusra való automatikus reakcióján túl. A pénzügyi szektornak nyújtott állami támogatást nem tartalmazó ciklikusan kiigazított elsődleges egyenleg arány változásával mérjük. Az euroövezet fiskális politikai irányultsága koncepciójára vonatkozó további információkért lásd a „The euro area fiscal stance” (Az euroövezet fiskális politikai irányultsága) című cikket, Economic Bulletin, 4. sz., EKB, 2016.
[13]The review of draft budgetary plans for 2020 – some implications for a reform of fiscal governance” (2020-ra vonatkozó költségvetésiterv-javaslatok áttekintése – a költségvetési irányítás reformjára gyakorolt néhány hatás), Economic Bulletin, 8. sz., EKB, 2019.
[14]A 2018-as Éves jelentésben szereplő adatok zárónapja után az Eurostat a 2018. évi átlagos fogyasztóiár-index alapján mért inflációt 1,7%-ról 1,8%-ra felfelé módosította. A felülvizsgálatra azt követően került sor, hogy az Eurostat módszertani változtatásokat hajtott végre a harmonizált fogyasztóiár-indexben (HICP). E változtatások következménye volt a 2018-as átlagos szolgáltatási inflációs ráta 1,3%-ról 1,5%-ra történő felfelé módosítása is, valamint az energián kívüli ipari termékek 2018-as átlagos inflációs rátájának 0,4%-ról 0,3%-ra való lefelé módosítása. Ugyanakkor e változásoknak csak enyhe hatása volt az energiát és élelmiszereket nem tartalmazó 2018-as átlagos HICP-inflációra, amely változatlanul 1,0% maradt. E meglehetősen mérsékelt hatásokkal ellentétben a 2015. év havi és éves inflációs rátáira gyakorolt hatás különösen erős volt. A 2015-re vonatkozó átlagos fogyasztóiár-index alapján mért inflációt 0,2 százalékponttal, míg az energiát és élelmiszereket nem tartalmazó HICP-inflációt 0,3 százalékponttal felfelé módosították. Lásd: „A new method for the package holiday price index in Germany and its impact on HICP inflation rates” (A szervezett társasutazások árindexének új módszere Németországban és hatása a HICP-inflációs rátákra), Economic Bulletin, 2. sz., EKB, 2019, valamint Monthly Report (Havi jelentés), Deutsche Bundesbank, 2019. március, 8–9. o.
[15]A szervezett társasutazások árai mérésének statisztikai változásai Németországban átmeneti csökkentő hatással voltak az euroövezeti szolgáltatásinflációra; lásd: Monthly Report, Deutsche Bundesbank, 2019. augusztus, 57–59. o.
[16]Lásd: Bobeica, E. és Sokol, A., „Drivers of underlying inflation in the euro area over time: a Phillips curve perspective” (Az euroövezeti alapinfláció mozgatórugói az idők folyamán: Phillips-görbe perspektíva), Economic Bulletin, 4. sz., EKB, 2019. Ez az elemzés az inflációnak egy mintabeli bontására összpontosít. Az ilyen típusú modell előrejelzési teljesítményének, valamint az infláció különböző típusú változói előrejelző erejének legfrissebb elemzéséért lásd: Moretti, L., Onorante, L. és Zakipour Saber, S., „Phillips curves in the euro area” (Phillips-görbék az euroövezetben), Working Paper Series, 2295. sz., EKB, 2019. július.
[17]Lásd: Ciccarelli, M. és Osbat, C. (szerkesztők), „Low inflation in the euro area: Causes and consequences” (Alacsony infláció az euroövezetben: okok és következmények), Occasional Paper Series, 181. sz., EKB, 2017. január.
[18]Az A) ábra alapjául szolgáló várakozási mutatók mind rövid, mind hosszú távú, felmérésen alapuló inflációs várakozások az EKB hivatásos előrejelzői felméréséből és a Consensus Economics-tól.
[19]Természetesen lehet, hogy a külső befolyások nem korlátozódnak arra, amit az import- és energiaárak megragadnak. További mechanizmusok tárgyalását lásd: Lane, P., „Globalisation and monetary policy” (Globalizáció és monetáris politika), beszéd a Kaliforniai Egyetemen, 2019. szeptember 30.
[20]Jarociński, M. és Lenza, M., „An Inflation-Predicting Measure of the Output Gap in the Euro Area” (A kibocsátási rés infláció-előrejelző mutatója az euroövezetben), Journal of Money, Credit and Banking, 50(6) évf., 2018, 1189–1224. o.
[21]Az egy alkalmazottra jutó javadalmazás növekedését visszafogta a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulásainak jogszabályváltozás miatti franciaországi csökkenése (a CICE adóengedmény felváltása a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulásainak állandó csökkentésével).
[22]Lásd a „How do profits shape domestic price pressures in the euro area?” (Hogyan alakítják a nyereségek a belföldi árnyomásokat az euroövezetben?), Economic Bulletin, 6. sz., EKB, 2019.
[23]Az eurorendszer célja a piacsemleges eszközallokáció, értékpapírokat vásárolva minden elfogadható lejáratra kiterjedően minden joghatóságban úgy, hogy az tükrözze az euroövezeti államkötvénypiac összetételét.
[24]Az EKB egy gördülő 12 hónapos horizonton teszi közzé az EVP-re vonatkozó várható havi beváltási összegeket.
[25]A CBPP3 és az ABSPP szerinti értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó tájékoztatásért az EKB honlapján lásd: „General APP securities lending framework” (Az EVP szerinti általános értékpapír-kölcsönzési keretrendszer). Megjegyzendő, hogy az értékpapír-piaci program, a CBPP és a CBPP2 szerint vásárolt értékpapírokat kölcsönzés céljára ugyancsak elérhetővé teszi az eurorendszer.
[26]Az EKB havonta közli az eurorendszerre vonatkozó PSPP szerinti aggregált havi átlagos kölcsönmérleget és a kapott készpénzfedezet aggregált havi átlagos összegét.
[27]Lásd: „The financial risk management of the Eurosystem’s monetary policy operations” (Az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek pénzügyikockázat-kezelése), EKB, 2015. július.
[28]Lásd még az „Asset purchase programmes” (Eszközvásárlási programok) oldalt az EKB honlapján.
[29]Az eszközalapú értékpapíroknak legalább két hitelminősítéssel kell bírniuk valamilyen KHMI-től.
[30]Lásd: Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról, 138. cikk, 3(b) bekezdés (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).
[31]2019. szeptember 12-én a Kormányzótanács úgy döntött, hogy az EVP minden részére vonatkozóan – a szükséges mértékig – kiterjeszti olyan eszközök vásárlásának a lehetőségét, amelyeknek hozama a betéti rendelkezésre állás kamatlába alatt van. További részletekért lásd: „ECB provides additional details on purchases of assets with yields below the deposit facility rate” (Az EKB további részleteket közöl a betéti rendelkezésre állás kamatlába alatti hozammal bíró eszközök vásárlásáról), sajtóközlemény, EKB, 2019. szeptember 12.
[32]A kibocsátói limit egy kibocsátó kibocsátott értékpapírjainak maximális részarányát jelenti, amelyet az eurorendszer tarthatna.
[33]Lásd a „Climate change and financial stability” (Éghajlatváltozás és pénzügyi stabilitás) című cikket, Financial Stability Review (Pénzügyi stabilitási jelentés), EKB, 2019. május.
[34]Lásd: Carney, M., „Breaking the Tragedy of the Horizon – climate change and financial stability” (Az időtáv-tragédia megtörése – éghajlatváltozás és pénzügyi stabilitás), a Lloyd’s of Londonnál tartott beszéd, 2015. szeptember 29.
[35]Lásd: Cœuré, B., „Monetary policy and climate change” (Monetáris politika és éghajlatváltozás), a „Scaling up Green Finance: The Role of Central Banks” (A zöld finanszírozás növelése: a központi bankok szerepe) elnevezésű, a Network for Greening the Financial System, a Deutsche Bundesbank és a Council on Economic Policies által szervezett konferencián tartott beszéd, Berlin, 2018. november 8.
[36]Lásd az EKB Pénzügyi stabilitási jelentése 2019. májusi és 2019. novemberi számait.
[37]Lásd: de Guindos, L., „Implications of the transition to a low-carbon economy for the euro area financial system” (A karbonszegény gazdaságra való áttérés következményei az euroövezeti pénzügyi rendszer számára), beszéd a European Savings and Retail Banking Group „Creating sustainable financial structures by putting citizens first” című konferenciáján, Brüsszel, 2019. november 21.
[39]Az EKB-nak az éghajlatváltozással kapcsolatos felügyeleti tevékenységeiről további információkért lásd a „Green finance” (Zöld pénzügyek) című keretes írást az EKB felügyeleti tevékenységekről szóló 2019. évi jelentésében.
[40]Az új európai uniós rendelet, amely felvázolja a nemteljesítő kitettségek 1. pillér szerinti kezelését: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/630 rendelete (2019. április 17.) az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról (HL L 111., 2019.4.25., 4. o.). 2019. április 26-án lépett hatályba.
[41]További részleteket a 4. fejezet tartalmaz.
[42]Az Egységes Szanálási Alap közös védőhálója, amelyet az Európai Stabilitási Mechanizmus fog nyújtani, egy olyan védőháló, amelynek célja annak biztosítása, hogy az Egységes Szanálási Alapnak legyenek plusz erőforrásai bármilyen szükséges szanálási intézkedések támogatásához.
[43]Lásd még:Az Európai Központi Bank véleménye (2017. november 8.) az uniós válságkezelési keret felülvizsgálatáról (CON/2017/47).
[44]Az egységes szabálykönyvre mint harmonizált keretszabályozásra épülő további harmonizáció és szabványosítás jelenti egy valódi tőkepiaci unió megvalósításának kulcsát.
[45]Lásd: „Reforming major interest rate benchmarks – Progress report” (Fő kamatláb-referenciamutatók reformja – eredményjelentés), Pénzügyi Stabilitási Tanács, 2019. december 18.
[46]Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 141. cikke (2) bekezdésével, a KBER alapokmányának 17., 21.2., 43.1. és 46.1. cikkével, valamint a Tanács 2002. február 18-i 332/2002/EK rendelete 9. cikkével összhangban.
[47]Összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikke (2) bekezdésével és 132. cikke (1) bekezdésével, valamint a KBER alapokmányának 17. és 21. cikkével, továbbá a 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelet 8. cikkével.
[48]A KBER alapokmányának 17. és 21. cikkével összhangban (az EFSF-keretmegállapodás 3. cikkének (5) bekezdésével egyetértésben).
[49]A KBER alapokmányának 17. és 21. cikkével összhangban (az ESM pénzügyi támogatási mechanizmus szerinti megállapodások általános feltételei 5.12.1 cikkével egyetértésben).
[50]A Görögország és Németország kivételével azon tagállamok, amelyek fizetőeszköze az euro, továbbá a (közérdekből, a Németországi Szövetségi Köztársaság utasításai alapján és annak garanciája mellett eljáró) Kreditanstalt für Wiederaufbau mint kölcsönt nyújtók, valamint a Görög Köztársaság, mint kölcsönvevő és a Görög Nemzeti Bank, mint a kölcsönvevő ügynöke között kötött kölcsönprogram-megállapodással összefüggésben, továbbá a KBER alapokmányának 17. és 21.2. cikke, valamint a 2010. május 10-ei EKB/2010/4 határozat 2. cikke értelmében.
[51]Az árfolyam-mechanizmussal (ERM-II) kapcsolatos sávszéli beavatkozások olyan beavatkozások, amelyekre akkor kerül sor, amikor egy valuta euróval szembeni árfolyama eléri az előzetesen megállapított ingadozási sáv (azaz a sáv, amelyen belül az ERM-II-ben részt vevő valuták ingadozhatnak az euróval szemben) széleit. E beavatkozások – elvileg – automatikusak és korlátlanok.
[52]Lásd például: „Boosting Europe” (Európa fellendítése), Európai Bankszövetség, 2019.
[53]Itt elsősorban a betétgyűjtéssel foglalkozó vállalatok adatszolgáltatási kötelezettségeivel kapcsolatos adatkészletekre utalunk, amelyek a következőkben vannak meghatározva: az EKB monetáris pénzügyi intézmények mérlegtételeire és kamatlábaira vonatkozó statisztikai rendeletei; az értékpapír-állományok statisztikáira vonatkozó rendelet szektorális modulja; valamint a részletes hitel- és hitelkockázati adatokról szóló AnaCredit rendelet.
[54]Lásd: „Dataset and indicators to monitor the crypto-assets phenomenon” (Adatkészletek és mutatók a kriptoeszköz-jelenség megfigyelésére), az EKB munkatársainak prezentációja; az EKB munkatársainak e tárgyról szóló cikke az Irving Fisher Committee on Central Bank Statistics (jegybanki statisztikákkal foglalkozó Irving Fisher Bizottság – IFC) Fintech adatszolgáltatási munkacsoportjában (Working Group on Fintech data report) is kiemelt téma lesz (2020. I. félév).
[55]Lásd: EKB kriptoeszköz-munkacsoport, „Crypto-Assets: Implications for financial stability, monetary policy, and payments and market infrastructures” (Kriptoeszközök: a pénzügyi stabilitásra, monetáris politikára, valamint a pénzforgalomra és a piaci infrastruktúrákra gyakorolt hatások), Occasional Paper Series (Műhelytanulmányok), 223. sz., EKB, 2019. május, valamint az „Understanding the crypto-asset phenomenon, its risks and measurement issues” (A kriptoeszköz-jelenség megértése, kockázatai és mérési kérdések) című cikk, Economic Bulletin, 5. sz., EKB, 2019.
[56]Lásd: „2018 IFC Annual Report” (IFC Éves jelentés 2018), Irving Fisher Committee on Central Bank Statistics, Nemzetközi Fizetések Bankja, 2019. március.
[57]Lásd: „Characterisation of the euro area fintech scene” (Az euroövezeti fintech környezet jellemzése), Financial Integration and Structure in the Euro Area (Pénzügyi integráció és struktúra az euroövezetben), EKB, 2020. március
[58]Az €STR-t az EKB honlapján teszik közzé, az EKB piaciinformáció-terjesztési (MID) platformján keresztül, valamint az EKB Statisztikaiadat-tárházában (SDW), miközben a MID platform a fő közzétételi csatorna.
[59]Az MMSR adatszolgáltatási követelményei, valamint a jelenlegi adatszolgáltatók listája megtalálható az EKB honlapján. A rendszeres MMSR-adatgyűjtés 2016. július 1-jén kezdődött.
[60]További részletekért lásd: „G20 Data Gaps Initiative (DGI-2): The Fourth Progress Report – Countdown to 2021” (G20 adathiány-kezelési kezdeményezés (DGI-2): a negyedik eredményjelentés – visszaszámolás 2021-re), Pénzügyi Stabilitási Tanács és Nemzetközi Valutaalap, 2019.
[61]Lásd: Cozzi, G. et al., „Macroprudential policy measures: macroeconomic impact and interaction with monetary policy” (Makroprudenciális politikai intézkedések: makrogazdasági hatás és kölcsönhatás a monetáris politikával), Working Paper Series, 2376. sz., EKB, 2020. február, valamint Albertazzi, U. et al., „Monetary policy and bank stability: the analytical toolbox reviewed” (Monetáris politika és bankstabilitás: az elemzési eszközkészlet felülvizsgálata), Working Paper Series, 2377. sz., EKB, 2020. február.
[62]Cavalleri, M. C., Eliet, A., McAdam, P., Petroulakis, F., Soares, A. és Vansteenkiste, I., „Concentration, market power and dynamism in the euro area” (Koncentráció, piaci erő és dinamizmus az euroövezetben), Working Paper Series, 2253. sz., EKB, 2019. március.
[63]Hospido, L., Laeven, L. és Lamo, A., „The gender promotion gap: evidence from central banking” (A nemek közötti előléptetési különbség: központi banki bizonyítékok), Working Paper Series, 2265. sz., EKB, 2019. április.
[64]Pontosabban, az elemzés kiterjed a Közgazdasági, Makroprudenciális Politika és Pénzügyi Stabilitás, Nemzetközi és Európai Kapcsolatok, Piaci Infrastruktúra és Pénzforgalom, Piaci Műveletek, Monetáris Politika, Kutatási, valamint Statisztikai Főigazgatóságokra és a Kockázatkezelési Igazgatóságra.
[65]A meg nem felelés esetei: (i) azok az esetek, amikor egy nemzeti hatóság nem nyújtotta be az EKB-nak konzultációra az EKB feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések tervezetét; valamint (ii) azok az esetek, amikor egy nemzeti hatóság formálisan konzultált az EKB-val, de nem hagyott elegendő időt neki, hogy megvizsgálja a jogszabályi rendelkezések tervezetét és véleményt alkosson e rendelkezések elfogadását megelőzően.
[66]Nevezetesen, Yves Mersch beszélt a szükségesség, arányosság és feddhetetlenség elveiről a központi banki függetlenséggel kapcsolatban az EKB-nál és annak márciusi Watchers XX konferenciáján Frankfurtban. Ezenkívül tájékoztatást adott az EKB perspektívájáról a központi banki függetlenség nemzetközi trendjeire vonatkozóan egy Frankfurtban tartott kerekasztal megbeszélésen novemberben.
[67]A meghallgatásokon megtárgyalt egyik téma, a brexit következményeire vonatkozó információk az alábbi 11. keretes írásban találhatók.
[68]Részletesebb információval az EKB felügyeleti tevékenységről szóló 2019. évi jelentése szolgál.
[69]2019 nyarán Patrick Honohan úr követte Jean-Claude Trichet urat az Etikai Bizottság elnöki posztján.
[70]Lásd: Az Európai Központi Bank (EU) 2015/433 határozata (2014. december 17.) az Etikai Bizottság és eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/59).