SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2026. április 30.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Bár a beérkező információk nagyrészt összhangban vannak a Kormányzótanács inflációs kilátásokra vonatkozó korábbi értékelésével, az inflációt érintő felfelé mutató kockázatok és a növekedést érintő lefelé mutató kockázatok felerősödtek. Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy a monetáris politikát úgy alakítsuk, hogy az infláció középtávon a 2 százalékos célunk körül stabilizálódjon.

A közel-keleti háború következtében az energiaárak meredeken emelkedtek, emiatt pedig növekszik az infláció, és romlik a gazdasági hangulat. A háború középtávú inflációt és gazdasági aktivitást érintő következményei az energiaársokk intenzitásától és időtartamától, valamint közvetett és másodkörös hatásaik mértékétől függ. Minél inkább elhúzódik a háború, és minél tovább maradnak magasak az energiaárak, annál erősebb lehet a tágabb inflációra és a gazdaságra gyakorolt hatás.

Továbbra is megfelelő helyzetben vagyunk ahhoz, hogy eligazodjunk a jelenlegi bizonytalan helyzetben. Az euroövezeti infláció a rohamosan növekvő energiaárak jellemezte időszak kezdetén a kétszázalékos célunk körül alakult, a gazdaság pedig reziliensnek bizonyult az elmúlt negyedévekben. A hosszabb távú inflációs várakozások továbbra is szilárdan rögzítettek, a rövidebb távú inflációs várakozások viszont jelentős emelkedést mutatnak.

Szorosan figyelemmel kísérjük majd a helyzet alakulását, és ülésenként, az adatok függvényében határozzuk meg a megfelelő monetáris politikai irányvonalat. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy miként értékeljük az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat, tekintettel a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségére. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon közölt sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezet gazdasága némi lendületet mutatott a jelenlegi zavarok kezdetén. A reál-GDP 2026 első negyedévében 0,1%-kal bővült az Eurostat előzetes gyorsbecslése szerint. A belső kereslet továbbra is a növekedés fő hajtóereje, amit a reziliens munkaerőpiac támogat. A gazdasági kilátások azonban rendkívül bizonytalanok, és attól függően alakulnak, meddig tart a közel-keleti háború, és milyen erősen érinti az energia- és egyéb nyersanyagpiacokat, valamint a globális ellátási láncokat.

A beérkező információk arra utalnak, hogy a konfliktus fékezi a gazdasági aktivitást. A felmérések a növekedés lassulására utalnak, a fogyasztók és a vállalkozások pedig a háború kezdete óta kevésbé bizakodók a jövőt illetően. A hosszabb szállítási idők és az emelkedő bekerülési árak arra utalnak, hogy az ellátási láncokra nyomás nehezedik.

Előretekintve, a magas energiaköltségek várhatóan továbbra is leszorítják a reáljövedelmeket, ami óvatosabbá teszi a háztartásokat és a vállalatokat a fogyasztás és a beruházás terén. Bár a munkanélküliség márciusban továbbra is történelmi mélypontja közelében, 6,2 százalékon maradt, a munkaerő-kereslet tovább apadt. Ugyanakkor a háztartások még mindig kedvező pénzügyi helyzetben vannak, a beruházásokat pedig várhatóan továbbra is támogatja a kormányok védelmi és infrastrukturális kiadásainak növekedése, valamint a vállalatok új digitális technológiákba való beruházásának élénkülése. Ez a kedvező kiindulópont némileg enyhíti a háború következményeit.

A Kormányzótanács kiemeli, hogy sürgősen meg kell erősíteni az euroövezet gazdaságát, egyúttal fenn kell tartani az államháztartási fegyelmet. Az energiaársokkra átmeneti, célzott és egyedi költségvetési válaszintézkedésekkel kell reagálni. Még sosem voltak ennyire fontosak az euroövezet növekedési potenciáljának erősítését és az energetikai átállás felgyorsítását célzó reformok, amelyek csökkentik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. A megtakarítási és befektetési unió kiteljesítése kulcsfontosságú az innováció finanszírozásához, a zöld és digitális átállás támogatásához, valamint a termelékenység javításához. A digitális euro és a tokenizált nagykereskedelmi jegybankpénz erősíteni fogja Európa stratégiai autonómiáját, versenyképességét és pénzügyi integrációját, valamint ösztönözni fogja az innovációt a fizetések terén. Ezért elengedhetetlen a digitális euró létrehozásáról szóló rendelet mielőbbi elfogadása. Az uniós egységes piacon belüli szabályok egyszerűsítése és harmonizálása elősegíti, hogy az európai vállalatok gyorsabban növekedjenek.

Infláció

Az infláció a februári 1,9%-ról és a márciusi 2,6%-ról 3,0%-ra emelkedett áprilisban. Az emelkedést a közel-keleti háború okozta megugró energiaárak idézték elő. Az energiaár-infláció a márciusi 5,1%-ról 10,9%-ra ugrott áprilisban. Az élelmiszerár-infláció kissé emelkedett, áprilisban 2,5% volt. Az energia- és élelmiszerárak nélküli infláció a márciusi 2,3%-ról 2,2%-ra csökkent, ami annak tudható be, hogy a szolgáltatások inflációja a márciusi 3,2%-ról 3,0%-ra mérséklődött. Az áruk inflációja a márciusi 0,5%-ról 0,8%-ra emelkedett.

Az inflációs alapfolyamat mutatói csekély mértékben változtak az elmúlt hónapokban. Az EKB bérkövetője és a bérvárakozásokra vonatkozó felmérések egyelőre továbbra is azt jelzik, hogy 2026 folyamán mérséklődnek a munkaerőköltségek. Ugyanakkor a felmérések az egyéb költségelemek, valamint az értékesítési árakra vonatkozó várakozások emelkedését jelzik. Az inflációs várakozások rövidebb időtávokon felfelé mozdultak el. A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója továbbra is 2% körül tartózkodik, ami elősegíti, hogy az infláció középtávon a cél körül stabilizálódjék.

Az energiaárak emelkedése a közeljövőben jóval 2% felett tartja az inflációt. Mivel a magas energiaárakkal jellemzett időszak elhúzódik, felerősödik a közvetett és másodkörös hatásokon keresztül a szélesebb körű inflációra gyakorolt várható hatás. Ezért szorosan figyelemmel fogjuk kísérni az energiaár-emelkedés mértékét és tartósságát, valamint azt, miként gyűrűzik át az árképzésbe, a bérezésbe, az inflációs várakozásokba és az általános gazdasági folyamatokba.

Kockázatértékelés

A növekedési kilátásokat övező kockázatok a lassulás felé mutatnak. A közel-keleti háború továbbra is lefelé irányuló kockázatot jelent az euroövezeti gazdaság számára, tovább fokozva a globális gazdaságpolitikai környezet volatilitását. Az energiaellátás tartós zavara miatt a jelenleg vártnál nagyobb mértékben és hosszabb ideig emelkedhetnek az energiaárak. Ezek a tényezők csökkentenék a jövedelmeket, és visszafognák a vállalatok és a háztartások beruházási és költési hajlandóságát. A növekedést fékező hatás erősödne, ha a főbb tengeri szállítási útvonalak lezárása a kulcsfontosságú termelési tényezők súlyos hiányához vezetne, ami az euroövezeti vállalatokat a termelés visszafogására kényszerítené. A globális pénzügyi piaci hangulat romlása tovább mérsékelheti a keresletet. A nemzetközi kereskedelemben érzékelhető további súrlódások felerősíthetik az ellátási láncok zavarait, csökkenthetik a kivitelt, valamint meggyengíthetik a fogyasztást és a beruházásokat. Egyéb geopolitikai feszültségek, különösen Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja, továbbra is fokozott bizonytalanság forrásai. Ezzel szemben a növekedés a vártnál erősebb lehet, ha a gazdaság képes lenne jobban alkalmazkodni a közel-keleti háború okozta zavarokhoz, vagy ha a konfliktus a jelenleg vártnál gyorsabban rendeződne. Emellett a tervezett védelmi és infrastrukturális kiadások, a termelékenység növelését célzó reformok, valamint az új technológiákat bevezető euroövezeti vállalatok a vártnál nagyobb mértékben élénkíthetik a növekedést. Az új kereskedelmi megállapodások és az egységes piac mélyebb integrálása szintén a jelenleg vártnál jobban ösztönözheti a növekedést.

Az inflációs kilátásokat övező kockázatok felfelé irányulnak. Ha az energiaárak a jelenleg vártnál nagyobb mértékben és hosszabb ideig emelkednének, az euroövezeti infláció tovább nőne. Ez a növekedés felerősödhet és tartósabbá válhat, ha a magasabb energiaárak a vártnál nagyobb mértékben gyűrűznének át más árakba és a bérekbe, ha ennek hatására emelkedést mutatnának a hosszabb távú inflációs várakozások, vagy ha a globális ellátási láncokban kiterjedtebb zavar keletkezne. A fennálló kereskedelmi feszültségek a globális ellátási láncok további széttagolódásához is vezethetnek, korlátozhatják a kritikus nyersanyagok kínálatát, és súlyosbíthatják az euroövezeti gazdaság kapacitáskorlátait. Ezzel szemben az infláció a vártnál alacsonyabb lehet, ha a közel-keleti háború gazdasági hatásai a jelenleg vártnál rövidebb ideig tartanának, vagy ha a közvetett és másodkörös hatások kevésbé erőteljesnek bizonyulnának. A volatilisabb és kockázatkerülőbb pénzügyi piacok visszafoghatják a keresletet, ezáltal az inflációt is csökkenthetik.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A közel-keleti háború jelentős volatilitást idézett elő a globális pénzügyi piacokon. A pénzügyi feltételek összességében továbbra is szigorúbbak, mint a háború előtt.

A piaci alapú adósságkibocsátás költsége a februári 3,5%-ról 3,9%-ra emelkedett márciusban. A vállalatoknak nyújtott bankhitelek kamatai – a háború előtt rögzített adatok alapján – februárban kis mértékben, 3,5%-ra csökkentek, míg a jelzáloghitelek kamatai 3,4%-on maradtak.

A vállalatoknak nyújtott bankhitelek éves növekedési üteme a februári 3,0%-ról 3,2%-ra emelkedett márciusban, míg a vállalati kötvénykibocsátás növekedési üteme a februári 4,5%-ról 3,9%-ra csökkent. A vállalatoknak nyújtott kölcsönökre vonatkozó hitelfeltételek az első negyedévében szigorodtak, amint az euroövezetről szóló legfrissebb bankhitelfelmérésünkből kiderül. Ennek a szigorításnak az oka abban keresendő, hogy a bankok egyre jobban aggódnak azok miatt a gazdasági kockázatok miatt, amelyekkel ügyfeleik szembesülnek. A vállalati hitelkereslet az első negyedévben kissé visszaesett, különösen az állóeszköz-beruházások esetében.

A jelzáloghitelezés márciusban 3,0%-kal nőtt a februári 3,1% után, a hitelfeltételek kismértékű szigorodása és a változatlan kereslet mellett.

Következtetés

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy a monetáris politikát úgy alakítsuk, hogy az infláció középtávon a 2 százalékos célunk körül stabilizálódjon. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést fogunk követni. Kamatdöntéseink alapját az inflációs kilátások és az őket övező kockázatok értékelése képezi, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, valamint az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Mindenesetre készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.