Menu

Nemzetközi tartalék, szavatoló tőke

A nemzetközi tartalék biztosítja, hogy igény esetén az EKB a devizaműveletekhez elegendő likvid forrással rendelkezzen. A nemzetközi tartalékot eredetileg úgy képezték, hogy amikor 1999. január 1-jén a gazdasági és monetáris unió a harmadik szakaszába lépett, az euroövezeti nemzeti központi bankok átadták nemzetközi tartalékuk egy részét az EKB-nak.

Az EKB tartalékgazdálkodása során fontossági sorrendben a következő célokat kívánja megvalósítani: a megfelelő likviditás, biztonság és hozam biztosítása.

Az EKB nemzetközi tartalékainak portfólióját az USA-dollárban, japán jenben és kínai renminbiben (CNY) denominált devizatartalék, az aranytartalék és a különleges lehívási jogok (SDR) alkotják. Az egyes tartalékeszközök aránya a befektetett eszközök piaci értékelésének, valamint az EKB deviza- és arany­műveletei eredményének megfelelően folyamatosan módosul.

Az amerikai dollárban, japán jenben és kínai renminbiben (CNY) denominált tartalékkal az EKB és a tevékenységben a megbízottjaként önkéntes alapon részt vevő egyes euroövezeti központi bankok aktívan gazdálkodnak. A központi bankok dönthetnek úgy, hogy az EKB nemzetközi tartalékainak operatív kezelése során tevékenységüket összevontan végzik. Minden egyes nemzeti központi bank vagy központi banki csoport az EKB megbízásából általában egy dollár- vagy jenalapú portfólióval gazdálkodik.

Az EKB által lebonyolított aranyügyletek teljes összhangban vannak az aranyra vonatkozó központi banki megállapodással és közös nyilatkozattal (lásd alább a vonatkozó sajtóközleményeket). Az említett megállapodásoknak az EKB is egyik aláírója.

A nemzetközi tartalékeszközökkel kapcsolatos legfrissebb adatok megtekintéséhez látogasson el a Template on international reserves and foreign currency liquidity (A nemzetközi tartalékokkal és a devizalikviditással kapcsolatos adatsablon) angol nyelvű hivatkozásra.

A nemzetközi tartalékokkal kapcsolatban további információkat a Statistics on international reserves (Nemzetközi tartalékokkal kapcsolatos statisztika) angol nyelvű hivatkozáson talál.

Vonatkozó jogszabályok

Az EKB devizatartalékra vonatkozó jogszabályainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent szövegei a bank honlapján a „Jogi keret” menüpont alatt tekinthetők meg.

Kapcsolódó sajtóközlemények

Az EKB aranyügyleteire vonatkozó sajtóközlemények és az aranyról szóló közös nyilatkozat a honlap „Media” menüpontja alatt olvashatók.

Külső hivatkozás:

IMF guidelines for foreign exchange reserve management (A Nemzetközi Valutaalap devizatartalék-gazdálkodásra vonatkozó iránymutatásai – 2001. szeptember 20.)

Az EKB működési költségeit a saját vagyonalapból származó jövedelemből biztosítják.

A portfóliót euroalapú eszközökbe fektetik hozammaximalizálási céllal, a kapcsolódó kockázat által megszabott keretek között.

Az EKB saját vagyonalapjának elemei:

  • az EKB befizetett tőkéjének megfelelő befektetés;
  • az általános tartalékalapba időszakosan átutalt források;
  • a devizaárfolyam-, kamatláb- és aranyárfolyam-kockázatra képzett céltartalék.
2018. végi adatok (milliárd €)
Az EKB saját vagyonalap-portfóliója (piaci érték) 20,5
További részletekért lásd az Éves beszámolót az EKB Éves jelentésében.

A nemzetközi tartalék hatékony elosztása és kezelése biztosítja azokat a likvid forrásokat, amelyekkel a monetáris politikai feladatok elláthatók, és ugyanakkor a lehető legkisebbre szoríthatók le a tartalékolási költségek. A kockázatkezelés során a pénzügyi kockázatnak való kitettség szabályozásával, ellenőrzésével járulnak hozzá a fenti célok eléréséhez.

Az EKB közvetlenül látja el mind a nemzetközi tartalék-, mind a saját vagyonalap-portfólióhoz kapcsolódó kockázatkezelési feladatot. Függetlenül attól, hogy közvetlenül vagy megbízott eurorendszertag nemzeti központi bankon keresztül viseli a kockázatot, az EKB pénzügyi kockázatkezelése és -ellenőrzése a piaci, a hitel- és a likviditási kockázatra irányul, és a következő négy feladatkört foglalja magában:

  • a hitel- és a piaci kockázati limit beállítása;
  • a szabályok betartása;
  • a kockázatvállalás és a teljesítmény mérése, a vonatkozó adatszolgáltatás;
  • stratégiai eszközelosztás.

A kockázatvállalással és a teljesítménnyel kapcsolatos független adatszolgáltatás az EKB befektetési rendszerének egyik fontos jellemzője. Az esetleges összeférhetetlenség kiküszöbölése végett a portfóliógazdálkodáshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokat a Kockázatkezelési Igazgatóság végzi, amely közvetlenül az Igazgatóságnak számol be.