Nemzetközi tartalék, szavatoló tőke
A nemzetközi tartalék biztosítja, hogy igény esetén az EKB a devizaműveletekhez elegendő likvid forrással rendelkezzen. A nemzetközi tartalékot eredetileg úgy képezték, hogy amikor 1999. január 1-jén a gazdasági és monetáris unió a harmadik szakaszába lépett, az euroövezeti nemzeti központi bankok átadták nemzetközi tartalékuk egy részét az EKB-nak.
Az EKB tartalékgazdálkodása során fontossági sorrendben a következő célokat kívánja megvalósítani: a megfelelő likviditás, biztonság és hozam biztosítása.
Az EKB nemzetközi tartalékainak portfólióját az USA-dollárban, japán jenben és kínai renminbiben (CNY) denominált devizatartalék, az aranytartalék és a különleges lehívási jogok (SDR) alkotják. Az egyes tartalékeszközök aránya a befektetett eszközök piaci értékelésének, valamint az EKB deviza- és aranyműveletei eredményének megfelelően folyamatosan módosul.
Az amerikai dollárban, japán jenben és kínai renminbiben (CNY) denominált tartalékkal az EKB és a tevékenységben a megbízottjaként önkéntes alapon részt vevő egyes euroövezeti központi bankok aktívan gazdálkodnak. A központi bankok dönthetnek úgy, hogy az EKB nemzetközi tartalékainak operatív kezelése során tevékenységüket összevontan végzik. Minden egyes nemzeti központi bank vagy központi banki csoport az EKB megbízásából általában egy dollár- vagy jenalapú portfólióval gazdálkodik.
Az EKB által lebonyolított aranyügyletek teljes összhangban vannak az aranyra vonatkozó központi banki megállapodással és közös nyilatkozattal (lásd alább a vonatkozó sajtóközleményeket). Az említett megállapodásoknak az EKB is egyik aláírója.
A nemzetközi tartalékeszközökkel kapcsolatos legfrissebb adatok megtekintéséhez látogasson el a Template on international reserves and foreign currency liquidity (A nemzetközi tartalékokkal és a devizalikviditással kapcsolatos adatsablon) angol nyelvű hivatkozásra.
A nemzetközi tartalékokkal kapcsolatban további információkat a Statistics on international reserves (Nemzetközi tartalékokkal kapcsolatos statisztika) angol nyelvű hivatkozáson talál.
- Trends in central banks’ foreign currency reserves and the case of the ECB (Központi banki devizatartalék-trendek és az EKB-féle megközelítés). Gazdasági jelentés, 7. szám, EKB, 2019. november [csak angol nyelven]
- Portfolio management at the ECB (Portfóliógazdálkodás az EKB-ban). Havi jelentés, 2006. április
- Foreign exchange reserves and operations of the Eurosystem (Az eurorendszer devizatartaléka és devizaműveletei). Havi jelentés, 2000. január
Vonatkozó jogszabályok
Az EKB devizatartalékra vonatkozó jogszabályainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent szövegei a bank honlapján a „Jogi keret” menüpont alatt tekinthetők meg.
Kapcsolódó sajtóközlemények
Az EKB aranyügyleteire vonatkozó sajtóközlemények és az aranyról szóló közös nyilatkozat a honlap „Media” menüpontja alatt olvashatók.
Külső hivatkozás:
Az EKB működési költségeit a saját vagyonalapból származó jövedelemből biztosítják.
A portfóliót euroalapú eszközökbe fektetik hozammaximalizálási céllal, a kapcsolódó kockázat által megszabott keretek között.
Az EKB saját vagyonalapjának elemei:
- az EKB befizetett tőkéjének megfelelő befektetés;
- az általános tartalékalapba időszakosan átutalt források;
- a devizaárfolyam-, kamatláb- és aranyárfolyam-kockázatra képzett céltartalék.
| 2018. végi adatok (milliárd €) | |
|---|---|
| Az EKB saját vagyonalap-portfóliója (piaci érték) | 20,5 |
A nemzetközi tartalék hatékony elosztása és kezelése biztosítja azokat a likvid forrásokat, amelyekkel a monetáris politikai feladatok elláthatók, és ugyanakkor a lehető legkisebbre szoríthatók le a tartalékolási költségek. A kockázatkezelés során a pénzügyi kockázatnak való kitettség szabályozásával, ellenőrzésével járulnak hozzá a fenti célok eléréséhez.
Az EKB közvetlenül látja el mind a nemzetközi tartalék-, mind a saját vagyonalap-portfólióhoz kapcsolódó kockázatkezelési feladatot. Függetlenül attól, hogy közvetlenül vagy megbízott eurorendszertag nemzeti központi bankon keresztül viseli a kockázatot, az EKB pénzügyi kockázatkezelése és -ellenőrzése a piaci, a hitel- és a likviditási kockázatra irányul, és a következő négy feladatkört foglalja magában:
- a hitel- és a piaci kockázati limit beállítása;
- a szabályok betartása;
- a kockázatvállalás és a teljesítmény mérése, a vonatkozó adatszolgáltatás;
- stratégiai eszközelosztás.
A kockázatvállalással és a teljesítménnyel kapcsolatos független adatszolgáltatás az EKB befektetési rendszerének egyik fontos jellemzője. Az esetleges összeférhetetlenség kiküszöbölése végett a portfóliógazdálkodáshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokat a Kockázatkezelési Igazgatóság végzi, amely közvetlenül az Igazgatóságnak számol be.