Előszó

2016 sok szempontból nehéz év volt, miközben az előrehaladás jelei is mutatkoztak. Jóllehet az év elejét gazdasági bizonytalanság övezte, az év végére a gazdaság alapja a válság óta a legszilárdabb lett.

Ugyanakkor, ahogy a gazdasági bizonytalanság csökkent, a politikai bizonytalanság növekedett. Szakmai irányvonalunk környezetét évekre meghatározó geopolitikai események sorozatával néztünk szembe. Az idei Éves jelentés leírja, hogy az EKB miként hajózott e viharos vizeken.

2016 a kiújuló globális lassulástól való félelmek közepette kezdődött, ami erős pénzügyi piaci volatilitásban tükröződött. Fennállt a veszélye, hogy tovább késik az infláció visszatérése a célunkhoz, és – a már eleve igen alacsony infláció mellett – jelentősek voltak a deflációs kockázatok. Csakúgy, mint 2015-ben, a Kormányzótanács a mandátumán belül határozottan felhasznált minden eszközt a célja elérése érdekében.

Így márciusban egy sor új intézkedést vezettünk be monetáris ösztönzésünk bővítése érdekében, ideértve irányadó kamatlábaink további csökkentését, az eszközvásárlási program növelését havi 60 milliárd EUR-ról 80 milliárd EUR-ra, vállalati kötvények első alkalommal történt vásárlását, valamint új célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek indítását.

Amint a jelentésben is leírjuk, ezek az intézkedések igen eredményesnek bizonyultak a finanszírozási feltételek könnyítésében, a fellendülés fenntartásában és – végső fokon – az inflációs rátáknak a célunkhoz közelebbi szintek irányába történő fokozatos kiigazításának támogatásában.

Tekintve, hogy az irányelvünk működött, decemberben kilenc hónappal meghosszabbítottuk az eszközvásárlási programot, hogy biztosítsuk a finanszírozási feltételek hosszabb távú támogatását és az infláció tartós visszatérését 2% közelébe, de az alá. Ugyanakkor a vásárlások volumenét visszaállítottuk az eredeti 60 milliárd EUR/hónap szintre. Ez az év korábbi részében végrehajtott intézkedéseink sikerét tükrözte: nőtt az euroövezet gazdaságába vetett bizalom, és eltűntek a deflációs kockázatok.

Mégis ezen előnyök mellett a monetáris politikának mindig vannak mellékhatásai. E mellékhatások 2016-ban gyakran kerültek reflektorfénybe. Az idei jelentésben foglalkozunk az intézkedéseink nem szándékolt következményeivel kapcsolatos néhány kérdéssel és aggodalommal.

Ezek egyike az elosztási hatásokhoz kötődik, különösen, ami az egyenlőtlenséget illeti. Rámutatunk, hogy középtávon a monetáris politikának pozitív elosztási hatásai vannak a munkanélküliség csökkentésével, ami leginkább a szegényebb háztartások számára kedvező. Végül is a munkahelyteremtés az egyenlőtlenség csökkentésének egyik legerősebb eszköze.

Egy másik gond a bankok, biztosítók és nyugdíjalapok jövedelmezősége. Megtárgyaljuk, hogy az alacsony kamatlábkörnyezet miként hatott a pénzügyi intézményekre, és azok hogyan reagáltak. Megmutatjuk, hogy a bankok alkalmazkodóképessége sajátos üzleti modelljeiktől függ.

A jelentés kiterjed a pénzügyi szektor egyéb 2016. évi kihívásaira is. Nevezetesen, vizsgáljuk a nem teljesítő hitelek problémáját, hogy mit szükséges tenni ennek leküzdésére, valamint a megmaradó akadályokat. Egy cikkünk a szektorbeli új technológiával és innovációval foglalkozik, hogy az miként hathat a szektor szerkezetére és működésére, és ez mit jelent a felvigyázók és szabályozók számára.

És a 2016-ra való visszapillantás nem lehetne teljes az év földindulásszerű politikai változásainak áttekintése nélkül, ideértve nem utolsósorban az Egyesült Királyság döntését, hogy kilép az Európai Unióból. Így tehát a jelentés értékeli a Brexitet az EKB szempontjából. Mindenek előtt hangsúlyozzuk az egységes piac integritása megőrzésének, szabályai homegenitásának és alkalmazásának fontosságát.

A politikai bizonytalanság valószínűleg 2017-ben is megmarad. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a monetáris politikánk által támogatott gazdasági fellendülés folytatódik. Az EKB egyértelmű felhatalmazással bír az intézkedéseihez: feladata az árstabilitás fenntartása. Ez vezérelt bennünket sikeresen 2016-ban, és ez így lesz az elkövetkező évben is.

Frankfurt am Main, 2017. április

Mario Draghi

elnök


Az euroövezet gazdasága, az EKB monetáris politikája és az európai pénzügyi szektor 2016-ban

Az euroövezet gazdasága

A nemzetközi makrogazdasági környezet

2016-ban az euroövezet gazdasága sokat követelő külső környezettel nézett szembe. Történelmi léptékkel mérve a növekedés mind a fejlett, mind a feltörekvő piacgazdaságokban mérsékelt volt, miközben időnként fokozott bizonytalanságot, valamint a pénzügyi piaci volatilitás rövid ideig tartó csúcsait lehetett megfigyelni, különösen az EU-tagságra vonatkozó júniusi egyesült királyságbeli népszavazást és az egyesült államokbeli novemberi elnökválasztást követően. A globális infláció a múltbeli olajárcsökkenések fokozatosan gyengülő hatása, valamint a világban még mindig bőségesen rendelkezésre álló tartalékkapacitások miatt mérsékelt volt.

A globális gazdasági növekedés mérsékelt maradt

2016-ban folytatódott a világgazdaság fokozatos talpra állása, bár ennek üteme a fejlett gazdaságokban megfigyelt lassulás eredményeként kissé elmaradt az előző évitől. A konjunktúra csak az év második felében vett lendületet, különösen a feltörekvő piacgazdaságokban. Mindent egybevetve a globális GDP-növekedés a válság előtti szintek alatt maradt (lásd az 1. ábrát).

2016-ot néhány olyan jelentős politikai esemény jellemezte, amelyek árnyat vetettek a globális gazdasági kilátásokra. 2016 júniusában az Egyesült Királyságban tartott népszavazás eredménye bizonytalanságot szült az Egyesült Királyság gazdasági kilátásait illetően, mégis a közvetlen pénzügyi és gazdasági hatás rövid életűnek és mérsékeltnek bizonyult. Később az év folyamán az egyesült államokbeli választás kimenetele elmozdulást hozott a hivatalba lépő amerikai kormányzat jövőbeli irányvonalaira vonatkozó várakozásokban, ami a megnövekedett bizonytalanság újabb időszakához vezetett a kormányzati irányelvvel kapcsolatban.

1. ábra:

Jelentősebb folyamatok néhány gazdaságban

(éves százalékos változások; negyedéves adatok; havi adatok)

-10% -5% 0% 5% 10% 15% 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Egyesült Államok Egyesült Királyság Kína Japán euroövezet a világ az euroövezet nélkül feltörekvő piacgazdaságok a) A kibocsátás növekedése -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 b) Inflációs ráták Egyesült Államok Egyesült Királyság Kína Japán euroövezet OECD

Források: Eurostat és nemzeti adatok.
Megjegyzések: A GDP-adatok szezonális kiigazítást tartalmaznak. HICP az euroövezet és az Egyesült Királyság esetében; CPI az Egyesült Államok, Kína és Japán esetében.

A fejlett gazdaságok tovább növekedtek, bár lassabban, mint az előző évben. A továbbra is alkalmazkodó finanszírozási feltételek és a javuló munkaerőpiacok támogatták a konjunktúrát. Az év egészét tekintve a növekedés a feltörekvő piacgazdaságokban is mérsékelt volt, de a kilátások jelentősen javultak az év második felében. Különösen két tényező befolyása érvényesült: a kínai gazdaság folytatódó fokozatos lassulása, valamint a fő nyersanyagexportőr gazdaságok mély recessziójának fokozatos enyhülése. Ugyanakkor geopolitikai feszültségek, túlzott tőkeáttétel, a tőkeáramlás irányváltása miatti sebezhetőség, valamint – a nyersanyagexportőrök esetében – az alacsonyabb bevételekhez való lassú alkalmazkodás következtében a növekedés visszafogott maradt.

A globális kereskedelem növekedése 2016-ban gyenge volt; a világ importjának volumene mindössze évi 1,7%-kal bővült, az előző évi 2,1%-os emelkedést követően. Bizonyított, hogy egyes strukturális folyamatok – úgymint a fuvarköltségek esése, a kereskedelem liberalizálása, a bővülő globális értékláncok és a pénzügyi közvetítés elmélyülése –, amelyek a múltban fellendítették, középtávon nem fogják ugyanolyan mértékben támogatni a kereskedelmet. Ennek megfelelően nem nagyon valószínű, hogy belátható időn belül a világkereskedelem gyorsabban nő majd, mint a globális konjunktúra.

A globális finanszírozási feltételek az év folyamán kedvezőek maradtak. A jelentősebb fejlett gazdaságok központi bankjai alkalmazkodó monetáris politikai irányultságot tartottak fenn, miközben a Bank of England, a Japán Nemzeti Bank és az EKB folytatta expanzív monetáris politikáját. Az Egyesült Államok Szövetségi Tartalékbankrendszere újrakezdte monetáris politikája normalizálását a szövetségi alapok kamatcélkitűzésének 25 bázispontos emelésével 2016 decemberében. A pénzügyi piacok általános rugalmasságot mutattak a megnövekedett bizonytalanság politikai események által kiváltott rövid időszakai ellenére. Az év vége felé az egyesült államokbeli hosszú lejáratú kötvények hozamai feltűnően emelkedtek. Továbbra sem világos, hogy ez az emelkedés nagyobb növekedést és inflációs várakozásokat vagy inkább az egyesült államokbeli hosszú lejáratú kötvények futamidős felárainak megugrását tükrözi-e. A legtöbb feltörekvő piac számára előnyös volt a külső finanszírozási feltételek javulása az egyesült államokbeli novemberi választásig. Azt követően viszont kezdett alábbhagyni a feltörekvő piacgazdaságok felé irányuló tőkeáramlások korábbi növekedése, miközben számos országban emelkedtek az államkötvényszpredek, és fokozódott a valutákra nehezedő nyomás.


A bőséges tartalékkapacitások nyomasztólag hatottak a globális inflációra

2016 folyamán a globális inflációt továbbra is az alacsony olajárak és a még mindig bőséges globális tartalékkapacitások befolyásolták (lásd a 2. ábrát). A fogyasztóiár-index alapján mért éves infláció az OECD területén fokozatosan nőtt az év vége felé, és az év egészét tekintve 1,1%-ot ért el, a 2015. évi 0,6%-hoz képest. Az (élelmiszert és energiát nem tartalmazó) éves maginfláció az OECD-ben enyhén, 1,8%-ra emelkedett (lásd az 1. ábrát).

2. ábra:

Nyersanyagárak

(napi adatok)