SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2026. március 19.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunkon stabilizálódjék. A Közel-Keleten folyó háború a kilátásokat jelentősen elbizonytalanította, az inflációban felfelé irányuló, a gazdasági növekedésben pedig lefelé irányuló kockázatokat kiváltva. A háborúnak a magasabb energiaárak közvetítésével lényeges kihatása lesz a közeljövőben tapasztalható inflációra. A középtávon várható következményei egyrészt a konfliktus intenzitásától és időtartamától függenek, másrészt attól, hogy az energiaárak hogyan érintik a fogyasztói árakat és a gazdaságot.

Jó pozícióban vagyunk ahhoz, hogy megtaláljuk az utat a bizonytalan környezetben. A legutóbbi negyedévek folyamán az infláció a 2%-os középtávú célunk körül tartózkodott, a hosszabb távú inflációs várakozások jól le voltak horgonyozva, a gazdaság pedig reziliensnek mutatkozott. Az elkövetkező időszakban beérkező információk segítenek majd megítélni, hogy a háború hogyan befolyásolja az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat. Szorosan nyomon követjük a helyzet alakulását, és az adatokon alapuló megközelítésünk segítségével helyesen meg tudjuk majd szabni a monetáris politikát.

Az EKB új szakértői prognózisába kivételesen egészen március 11-ig, azaz a szokásosnál későbbi zárónapig figyelembe vesszük a kapott információkat. Az alapprognózisban a teljes inflációt 2026-ban átlagosan 2,6%-ra, 2027-ben 2,0%-ra, 2028-ban pedig 2,1%-ra jósoljuk. Az inflációt a decemberi prognózishoz képest felfelé módosítottuk, különösen 2026 tekintetében. Ennek oka, hogy a Közel-Keleten folyó háború miatt magasabbak lesznek az energiaárak. Az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs rátánál a szakértők 2026-ban átlagosan 2,3%-ra, 2027-ben 2,2%-ra, 2028-ban pedig 2,1%-ra számítanak. Ez is meghaladja a decemberi prognózisban jelzett pályát elsősorban azért, mert a magasabb energiaárak átgyűrűznek az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációba. A szakértők 2026-ra 0,9%-os, 2027-re 1,3%-os, 2028-ra pedig 1,4%-os átlagos gazdasági növekedést prognosztizálnak. Ez különösen 2026 tekintetében lefelé való korrekciót mutat, ami annak a hatásnak tudható be, amelyet a háború az alapanyagárakra, a reáljövedelmekre és a bizalomra világszerte gyakorol. Ugyanakkor az alacsony munkanélküliség, a magánszektor szilárd mérlegei, valamint a védelmi és infrastrukturális állami kiadások várhatóan tovább támogatják a növekedést.

Összhangban azzal, hogy monetáris politikai stratégiánkkal vállaljuk a kockázatok és a bizonytalanság döntéshozatalba való beépítését, a szakértők azt is felmérték, hogy a közel-keleti háború hogyan befolyásolhatja a gazdasági növekedést és az inflációt alternatív, illusztratív forgatókönyvek mellett. Az alkalmazott forgatókönyveket a szakértői prognózisokkal együtt a honlapunkon fogjuk publikálni. A forgatókönyv-elemzésből kiderül, hogy az olaj- és gázellátás elhúzódó fennakadása következtében az infláció az alapprognózis fölött, a növekedés pedig az alatt lenne. A középtávú inflációt érintő következmények döntően az erősebb, elhúzódóbb energiasokk áttételes és másodkörös hatásainak nagyságrendjétől függenek.

A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásához adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést fogunk követni. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy miként értékeljük az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat, tekintettel a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségére. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon megjelent sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

A gazdaság 2025 utolsó negyedévében az Eurostat előzetes gyorsbecslése szerint 0,2%-kal bővült, amit az erősebb belső kereslet irányított. Ahogy bővültek a reáljövedelmek, és a munkanélküliség hosszú távú összehasonlításban rekordalacsony szint közelében maradt, a háztartások megnövelték a kiadásaikat. A lakásépítés és -felújítás fellendült, hasonlóképp a vállalati beruházásokhoz amelyek különösen olyan területeken élénkültek meg, mint a kutatás-fejlesztés, a szoftver és az adatbázisok. Az előző két negyedévvel ellentétben a növekedést már nem fékezte a nettó kivitel, és főként a szolgáltatásokra támaszkodott.

A szakértők továbbra is a magánfogyasztásban látják középtávon a növekedés fő motorját. Várhatóan a beruházások is tovább erősödnek, ahogy a kormányzatok többet költenek a védelemre és az infrastruktúrára, és a vállalatok növelik az új digitális technológiákba történő beruházásaikat. A külső környezet változatlanul nehézségekkel terhes, többek között a globális kereskedelmi szabályozások volatilitása miatt.

A Közel-Keleten zajló háború fennakadásokat okoz az alapanyagpiacokon, rontja a reáljövedelmeket és a bizalmat. Ennek nyomán a szakértői alapprognózisban lefelé korrigáltuk a fogyasztási és beruházási prognózisokat, különösen 2026 tekintetében. A hatás még markánsabb volna olyan alternatív forgatókönyvek mellett, ahol súlyosabb, elhúzódóbb energiasokkal számolunk.

A Kormányzótanács hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell erősíteni az euroövezet gazdaságát, miközben fenn kell tartani az államháztartási fegyelmet. Az energiaársokkra adott bármilyen fiskális válasznak átmenetinek, célzottnak és testre szabottnak kell lennie. A jelenlegi energiaválság is rámutat, hogy elengedhetetlen a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség további redukálása. A megtakarítási és befektetési unió tökéletesítése pedig létfontosságú az innováció finanszírozásához, valamint a „zöld” és digitális átállás támogatásához. A digitális euro és a tokenizált bankközi jegybankpénz javítani fogja Európa stratégiai autonómiáját, versenyképességét és pénzügyi integráltságát, valamint lendületet ad a fizetésforgalomban zajló innovációnak. Ezért lényeges a digitális euro létrehozásáról szóló rendelet gyors meghozatala. Ha egyszerűsítjük és összehangoljuk az EU egységes piacára vonatkozó szabályokat, akkor az európai vállalatok gyorsabban tudnak növekedni.

Az infláció

Az infláció februárban a januári 1,7%-ról 1,9%-ra emelkedett. Az energiaárak az egy évvel ezelőttinél 3,1%-kal voltak alacsonyabbak a januári 4,0%-kal alacsonyabb érték után. Az élelmiszerár-infláció 2,5%-ra, tehát kissé csökkent. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított infláció a januári 2,2%-ról februárban 2,4%-ra emelkedett. E mögött az iparcikkinfláció 0,4%-ról 0,7%-ra és a szolgáltatásinfláció 3,2%-ról 3,4%-ra való emelkedése állt.

Az inflációs alapfolyamat mutatói az elmúlt hónapokban keveset változtak, továbbra is összhangban vannak a 2%-os középtávú célunkkal. A vállalati nyereségek 2025 utolsó negyedévében tovább erősödtek, miközben a fajlagos munkaerőköltségek az előző negyedévihez hasonló ütemben emelkedtek. Az egy munkavállalóra jutó jövedelem növekedése a harmadik negyedévi 4,0%-ról 3,7%-ra lassult. A kialkudott bérek növekedése és az olyan előretekintő mutatók, mint az EKB bérkövetője és a bérvárakozásokat mutató felmérések 2026 folyamán a munkaerőköltségek további mérséklődésére utalnak, ami várhatóan támogatja az infláció célhoz való visszatérését.

A háború által okozott energiaár-emelkedés a közeljövőben 2% fölé tolja az inflációt. Ha a magasabb energiaárak tartósan megmaradnak, az infláció az áttételes és másodkörös hatásokon keresztül szélesebb körben is megemelkedhet, ezért ezt szorosan nyomon kell követnünk. A pénzügyi piacokon megfigyelhető inflációs várakozások a rövidebb időtávokon jelentősen fölfelé mozdultak el. A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója 2% körül tartózkodik, ami elősegíti, hogy az infláció a célunk körül stabilizálódjék.

A kockázatértékelés

A növekedési kitátásokat övező kockázatok lefelé billennek el, különösen a közeljövő tekintetében. A Közel-Keleten folyó háború lefelé mutató kockázatot jelent az euroövezet gazdasági növekedése szempontjából, amely hozzáadódik a globális gazdaságpolitikai környezet volatilitásához. Az elhúzódó háború tovább és a vártnál huzamosabban megemelheti az energiaárakat, és ronthatja a bizalmat. Ezek a tényezők erodálhatják a jövedelmeket, ronthatják a vállalatok és a háztartások beruházási és fogyasztási hajlandóságát. A globális pénzügyi piaci hangulat romlása is tovább fékezheti a keresletet. A nemzetközi kereskedelemben érzékelhető további súrlódások fennakadást okozhatnak az ellátási láncokban, csökkenthetik a kivitelt, valamint gyöngíthetik a fogyasztást és a beruházásokat. Az egyéb geopolitikai feszültségek, különösen Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja, továbbra is fokozott bizonytalanság forrása. Ugyanakkor a növekedés a jelzettnél kisebb is lehet, ha a közel-keleti háború negatív gazdasági kihatása rövidebb ideig tart. Továbbá a tervezett védelmi és infrastrukturális kiadások, a termelékenységfokozó reformok és az, hogy az euroövezeti cégek új technológiákat vezetnek be, a vártnál jobban erősítheti a növekedést. Az új kereskedelmi megállapodások és az egységes piac mélyebb integrálása szintén jobban élénkítheti a növekedést, mint ahogy jelenleg várjuk.

Az inflációs kilátásokat övező kockázatok felfelé billennek el, különösen a közeljövő tekintetében. A közel-keleti háború elhúzódása az energiaárak jelenleg vártnál nagyobb és tartósabb felfelé tolódásához vezethet, ami tovább emelheti az euroövezeti inflációt. Ezt pedig megerősítheti és tartósabbá teheti, ha az inflációs várakozások és a bérnövekedés válaszul megemelkedik, ha az energiaár-emelkedés az alapprognózisban feltettnél jobban átgyűrűzik az energiahordozók nélkül vett inflációba, vagy ha a háború szélesebb körben zavart okoz a globális ellátási láncokban. A folyamatosan érezhető feszültségek is súlyosbíthatják a globális ellátási láncok széttörezedettségét, ronthatják a kiemelten fontos nyersanyagok elérhetőségét, valamint erősíthetik az euroövezeti gazdaság kapacitáskorlátait. Ugyanakkor az infláció a jelzettnél alacsonyabb is lehet, ha a közel-keleti háború negatív gazdasági kihatásai rövidebb ideig tartanak, vagy ha az áttételes és másodkörös hatások a most vártnál kevésbé markánsan jelentkeznek. Akkor is alacsonyabb lehet, ha a vámok a vártnál jobban gyengítenék az euroövezeti kivitel iránti keresletet, és ha a kapacitásfelesleggel bíró országok fokoznák az euroövezetbe irányuló kivitelüket. A volatilisabb és kockázatkerülőbb pénzügyi piacok visszafoghatják a keresletet, és ezáltal mérsékelhetik az inflációt is.

A pénzügyi és monetáris helyzet

A közel-keleti háború erőteljesen kihatott a globális pénzügyi piacokra. A pénzügyi helyzet általánosan szigorodott az utolsó értekezletünk óta eltelt időben. Estek a tőzsdei árfolyamok, és az euroövezeti piaci kamatok, különösen a rövid lejáratokon, észrevehetően megemelkedtek.

Mind a vállalati bankhitelkamatok, mind a piaci alapú adósságkibocsátás költsége januárban 3,6%-on maradt, miközben az új jelzáloghitelek átlagos kamata kissé felment, 3,4%-ra. A bankok vállalati kihelyezései januárban éves szinten 2,8%-kal bővültek, a decemberi 3,0%-os ütem után. Azonban ezt ellensúlyozta az erősebb ütemű vállalati kötvénykibocsátás, amelynek éves növekedési üteme a decemberi 3,5%-ról 4,0%-ra emelkedett. A jelzáloghitelezés 3,0%-kal bővült, akárcsak decemberben.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Kamatdöntéseink alapját az inflációs kilátások és az őket övező kockázatok értékelése képezi, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, valamint az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Mindenesetre készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.