Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Az EKB Kormányzótanácsának döntései (a kamatdöntés mellett)

2020. december

2020. december 11.

Monetáris politika

A monetáris politikai eszköztár újrakalibrálása

A Kormányzótanács 2020. december 10-én úgy döntött, hogy újrakalibrálja az EKB monetáris politikai eszközeit, hogy ezzel hozzájáruljon a kedvező finanszírozási feltételek megőrzéséhez a világjárvány időtartama alatt. Ezzel elősegíti, hogy fennmaradjanak a kedvező finanszírozási feltételek, amivel támogatja a gazdaság összes szektorának folyamatos hitelellátását, megerősíti a gazdaságot, és garantálja a középtávú árstabilitást. Részletesebb információkat a döntésekről az EKB honlapján a témáról szóló sajtóközleményekben találunk.

Piaci műveletek

Az euroalapú likviditási keretek tájékoztatási rendszerének javítása

A Kormányzótanács 2020. december 3-án javított tájékoztatási rendszert fogadott el az eurorendszer biztosította euroalapú likviditási keretekhez. A keretekről szóló meglevő általános információkat egységes szerkezetbe foglalják, és az EKB honlapjának külön részében teszik közzé a nagyobb átláthatóság, összhang és a releváns információkhoz való könnyebb hozzáférés érdekében. Az új szekció rövid bevezetőt tartalmaz majd azokról a megfontolásokról, amelyek megalapozzák az euroalapú likviditási kereteket és a biztosításukat meghatározó rendszert. Továbbá megtekinthetők lesznek rajta a keretek működésének a nyilvánosság számára már elérhető különféle elemei is az egyes keretekből már lehívott összegek mellett, amelyeket heti rendszerességgel teszünk közzé.

A további hitelkövetelések keretrendszereinek további kiterjesztése, válaszul a koronavírus- (Covid19-) világjárványra

A Kormányzótanács 2020. november 27-én jóváhagyta két nemzeti központi bank további hitelkövetelésre (ACC) vonatkozó új, ideiglenes keretrendszer létrehozása iránti kérelmét, valamint jóváhagyta hat másik nemzeti központi bank (NKB) meglévő ACC-keretrendszerének módosításait. Az ACC-keretrendszereket 2011-ben azzal a szándékkal vezettük be, hogy az eurorendszer NKB-inak lehetővé tegyük olyan hitelkövetelések fedezetként való átmeneti elfogadását, amelyek nem felelnek meg a monetáris politika jelenlegi végrehajtási rendszerében előírt jegybankképességi szabályoknak, illetve hitelminőségi standardoknak. A Kormányzótanács által 2020. április 7-én jóváhagyott fedezetkövetelmény-lazító intézkedéscsomag értelmében lehetővé vált a szóban forgó keretrendszerek további kiterjesztése. Az új vagy kibővített ACC-keretrendszerek elfogadásához előzetes kormányzótanácsi jóváhagyásra van szükség. A témáról bővebb információk az EKB honlapján találhatók.

Piaci infrastruktúra és fizetésforgalom

Nyilvános konzultáció az EKB rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek felvigyázási követelményeiről szóló jogi aktusainak felülvizsgálatáról

A Kormányzótanács 2020. november 26-án jóváhagyta, hogy egyhónapos nyilvános konzultáció induljon az EKB olyan jogi aktusainak felülvizsgálatáról, amelyek a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek (SIPS) felvigyázásához kapcsolódnak. A javasolt módosítások céljai a következők: pontosítani a belföldi (azaz nem páneurópai) és páneurópai SIPS rendszerek illetékes hatóságainak meghatározására szolgáló feltételeket; fokozatos kivezetési időszak meghatározása, mielőtt egy SIPS rendszert rendszerszempontból nem jelentősnek minősítenek; valamint a rendszerszintű jelentőség meghatározási feltételeinek kibővítése a gyorsan módosuló technológiai trendek és a változó fogyasztói igények fényében. A nyilvános konzultációhoz 2021. január 8-ig lehet hozzászólni az EKB honlapján.

Az eurorendszer kis összegű fizetésforgalmi stratégiájának fejleményei

A Kormányzótanács nemrég jóváhagyta az eurorendszer kis összegű fizetésforgalmi stratégiájának aktualizálását. Ennek célja annak biztosítása, hogy a korszerű fizetési szolgáltatások az európai érdekelt felek igényei szerint legyenek kialakítva, és hogy az európai kis összegű fizetési megoldások biztonságosak és hatékonyak legyenek a társadalom egésze számára.

A stratégia fő célja a páneurópai POI-fizetési megoldások fejlődésének támogatása, de célul tűzi ki az azonnali fizetés teljes körű bevezetését is valamennyi európai polgár és vállalkozás számára, vonzó feltételekkel. Ezen túlmenően, az eurorendszer folytatja az euroövezet és az EU országhatárain átnyúló fizetések fejlesztésére irányuló munkáját, ezzel segíti az európai vállalkozásokat és lakosságot, hogy külföldön is lebonyolíthassák fizetési tranzakcióikat. Végezetül pedig az eurorendszer kibővíti aktív támogatását az innováció, a digitális átalakulás, valamint az innovatív európai fizetési ökoszisztéma létrehozása terén, beleértve az európai fintech cégek támogatását.

Ezzel párhuzamosan az eurorendszer intenzívebb munkát végez a digitális euro lehetséges kibocsátásával kapcsolatban, ami azonban nem utal olyan szándékra, hogy visszaszorítaná a magánszektor szerepét a fizetési szolgáltatások nyújtásában. Sőt, a magánszektor felügyelt közvetítői lennének a legalkalmasabbak arra, hogy front-end megoldásokat és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtsanak, és digitális eurón alapuló új üzleti modelleket alakítsanak ki, amennyiben ilyen konstrukció bevezetésre kerül.

Jogalkotással kapcsolatos tanácsadás

EKB vélemény a parlamentről szóló törvény módosításairól Svédországban

A Kormányzótanács 2020. november 30-án elfogadta a CON/2020/30 véleményt, amelyet a svéd parlament felkérésére bocsátott ki.

EKB vélemény a CFA-frankhoz és a comore-i frankhoz kapcsolódó átváltási kérdésekről

A Kormányzótanács 2020. december 1-jén elfogadta a CON/2020/31 véleményt, amelyet az Európai Unió Tanácsának a felkérésére adott ki.

Statisztika

Jelentés a Központi Bankok Európai Rendszere által gyűjtött egyes statisztikai adatok bizalmas jellegéről

A Kormányzótanács 2020. november 20-án foglalkozott a 2018 júliusától 2019 decemberéig tartó időszakra vonatkozó, az EKB által a nemzeti központi bankok (NKB-k) közreműködésével gyűjtött egyes statisztikai információk bizalmas jellegéről szóló jelentéssel. A dokumentum következtetése szerint a vizsgált időszakban két eset igényelt további vizsgálatot. Ugyan egyik esetnek sem volt következménye, a vizsgálat nyomon követéseként az eljárások további fejlesztésen estek át. Az összefoglaló jelentés megtekinthető az EKB webhelyén, illetve azoknak a nemzeti központi bankoknak a honlapjain, amelyek szintén a közzététel mellett döntöttek.

A pénzpiacokra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatásról szóló rendelet módosítása

A Kormányzótanács 2020. november 26-án elfogadta az EKB/2020/58 rendeletet a pénzpiacokra vonatkozó statisztikákról szóló 1333/2014/EU rendelet (EKB/2014/48) módosításáról (MMSR-rendelet). A jogszabály-módosítás célja biztosítani a pénzpiaci eszközökkel kapcsolatos napi statisztikai információk folyamatos megosztását az adatszolgáltatók egyesült királysági fióktelepeit illetően, miután az átmeneti időszak 2020. december 31-én véget ér, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás rendelkezései szerint. A módosított rendelet megtekinthető az EUR-Lex portálon.

A fizetésforgalmi statisztikákról szóló rendelet módosítása

A Kormányzótanács 2020. december 1-jén elfogadta az EKB/2020/59 rendeletet a pénzforgalmi statisztikákról szóló 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) módosításáról, valamint engedélyezte a kapcsolódó értékelő nyilatkozat publikálását, amely a rendeletmódosításról tartott nyilvános konzultáció eredményeit összegzi. A módosító jogi aktus új statisztikai adatszolgáltatási követelményeket vezet be a fizetésforgalom terén 2013 óta bekövetkezett fejlemények tükrében, ugyanakkor kielégíti a további pénzforgalmi statisztikák iránti igényt, hogy az EKB hatékonyan láthassa el felvigyázási feladatait. Mindkét dokumentum hamarosan megtekinthető az EKB honlapján.

Bankjegyek

Tanulmány az euroövezeti fogyasztók fizetési magatartásáról

A Kormányzótanács 2020. november 27-én tudomásul vette az euroövezeti fogyasztók fizetési magatartásáról szóló tanulmányról (SPACE) készült jelentést, amelyet az eurorendszer/KBER Bankjegy Bizottsága (BANCO) és Piaci Infrastruktúra és Pénzforgalom Bizottsága (MIPC) készített. A 2019-ben készült tanulmány felméri a készpénzes és készpénz nélküli fizetési eszközöknek a fogyasztók általi használatát valamennyi euroövezeti ország szintjén, illetve az euroövezet egészében, és – amennyire lehetséges – összehasonlítja őket egy korábbi, 2016-os EKB-tanulmánnyal, amely az euroövezeti háztartások készpénzhasználatáról szól. A SPACE tanulmány a fizetési tranzakciók helyén (POS) lebonyolított egyéni vásárlásokra és a magánszemélyek közötti (P2P) fizetési tranzakciókra terjed ki, valamint a távolból lebonyolított fizetési tranzakciókra (többek között online vásárlás, telefonos és levélben történő rendelés, számlakifizetés és ismétlődő fizetés esetében). Emellett kitér az egyéni fizetési attitűdöket és magatartást befolyásoló tényezőkre is. A Kormányzótanács a pénzforgalmi ágazat folyamatban lévő változásaira tekintettel, valamint az euroövezeti fizetési szokások alakulásának folyamatos nyomon követése érdekében úgy határozott, hogy kétévente tanulmányt készít a fizetési szokásokról. A következő jelentést 2022 végéig tervezi közzétenni. A SPACE tanulmány az EKB honlapján olvasható.

Bankfelügyelet

Útmutató az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatról és jelentés az intézmények éghajlati és környezeti kockázattal kapcsolatos adatközléséről

A Kormányzótanács 2020. november 26-án nem emelt kifogást a Felügyeleti Testület azon javaslata ellen, hogy nyilvános konzultáció után közzétegye az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatról szóló EKB-útmutatót, valamint a hitelintézetek éghajlati és környezeti kockázattal kapcsolatos adatközléséről szóló EKB-jelentést. Az útmutató az EKB elképzeléseit mutatja be arról, hogyan kell a bankoknak elővigyázatosan kezelniük és átláthatóan nyilvánosságra hozniuk az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatokat az aktuális prudenciális szabályok alapján. A jelentés pedig rámutat arra, hogy a bankok le vannak maradva, és jelentős erőfeszítéseket kell tenniük, hogy releváns mennyiségi és minőségi információkkal támasszák alá az adatközlési nyilatkozataikat. Mindkét dokumentum megtekinthető az EKB bankfelügyeleti honlapján.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok