Forgalomban lévő eurobankjegyek

Címletek

A tárcánkban levő bankjegyek

A hét eurobankjegy-címlet közül a rendszerint pénzautomatából felvett kis és közepes címleteket elsősorban a mindennapi fizetésre használjuk. A nagy címletek (a 200€ és az 500€) lehetővé teszik nagyobb készpénzmennyiség magunknál tartását. Ilyenkor elsősorban a pénz felhalmozási eszköz funkciója van előtérben, de a nagyobb címleteket drága árucikkek vásárlására is használjuk.

2013 végén körülbelül 7 milliárd darab 50 eurós volt forgalomban, ami a teljes forgalomban lévő állomány 42%-ának és a teljes forgalmi érték több mint egyharmadának felel meg. A 290 milliárd euro összértékű 500 eurós bankjegy a forgalomban lévő összállomány értékének 30%-át tette ki.

A hét bankjegycímlet forgalmi adataival kapcsolatos tájékoztatás a statisztika menüpont alatt található.

Az euroövezeten kívül

Vándorló eurobankjegyek

Eurobankjeggyel nem csak az euroövezeti lakosok fizetnek. Az euro nemzetközi fizetőeszköz, így néha kikerül az övezetből, és kinn is marad.

Becslés szerint a forgalomban lévő bankjegyállomány értékét tekintve 20-25%-a az euroövezeten kívüli, elsősorban szomszédos országokban élő lakosok tulajdonában van. A 2008. októberi zavaros pénzügyi helyzetben az eurobankjegyek iránti külső kereslet erősen megugrott, például olyan kelet-európai országokban, amelyek nem tagjai az EU-nak, és ahol a nemzeti fizetőeszköz leértékelődött az euróhoz képest. Ezek az eurobankjegyek még mindig forgalomban vannak, és valószínűsíthető, hogy euroövezeten kívüli lakosok tulajdonába kerültek.

Pénzkörforgás

Pénzmozgás

A bankjegyek meghatározott útvonalon mozognak a gazdaságban. A kereskedelmi bankok a jegybanktól rendelik meg, majd pénzautomatákon keresztül hozzák forgalomba őket. Ezután a boltban, a piacon és másutt fizetünk velük, a kiskereskedők vagy mások pedig beteszik őket a bankjukba. A bank azután visszaküldi őket a jegybankba, amely ellenőrzi valódiságukat és forgalomképességüket.

A készpénzellátó láncot minden országban másként szervezik meg. A lánc működése függ

  • a helyi jegybank és fiókhálózata szerkezetétől,
  • a bankoktól és fiókhálózatuktól,
  • a jogrendszertől,
  • a lakosság fizetési szokásaitól,
  • a piacon működő pénzszállító vállalatok infrastruktúrájától,
  • valamint az egyes országok elhelyezkedésétől, történelmétől és hagyományaitól.

Mindezek miatt az euroövezetben nem szabhatók egy kaptafára az országos rendszerek.

Az eltérések ellenére az eurorendszer továbbra is célul tűzi ki az euroövezeti központi bankok készpénzszolgáltatásainak harmonizálását. Kapcsolatba lép mind az országos, mind az európai szintű érintettekkel, hiszen a nagyobb harmonizációból és integrációból mindenkinek előnye származik.

Osztályozás, megsemmisítés

Jó, nem jó?

A bankjegyeknek valódiaknak és jó minőségűeknek kell lenniük, hogy bízzanak bennük az emberek. Ezért az euroövezet nemzeti központi bankjai a kibocsátás előtt ellenőrzik, hogy nem hamisítványok-e, nem sérültek vagy nem szennyezettek-e.

Az átvett bankjegyeket teljesen automatizált bankjegy-feldolgozó berendezések ellenőrzik. A nemzeti központi bankok 2013-ban 6 milliárd bankjegyet nyilvánítottak forgalomképtelennek, vontak ki a forgalomból, illetve cseréltek be. A szennyezett és sérült bankjegyeket megsemmisítik.