Európai kapcsolatok

Bevezetés

Ez a rész az EKB többi európai uniós intézményhez és szervhez fűződő viszonyáról tartalmaz információkat, valamint a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) szerkezetét és működését mutatja be.

Az EKB felügyeleti feladat- és hatásköreivel összefüggő egyéb elszámoltathatósági követelményekről a bankfelügyelet weboldala ad bővebb tájékoztatást.

  • Az EKB megbízatását és feladatait függetlenül látja el. Ebből eredően szigorú tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az európai lakosság és a választott képviselőiket tömörítő intézmény, az Európai Parlament (EP) felé.
  • A gyakorlatban az EKB rendszeres párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel, főként az EKB elnökének az EP Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (ECON) előtti negyedéves meghallgatása keretében. A párbeszéd részeként az EKB elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén bemutatja az EKB Éves jelentését. Az Igazgatóság más tagjai is megjelennek az ECON bizottság előtt.
  • Ezenfelül az EKB a parlamenti képviselők írott kérdéseire is válaszol, amelyeket a válaszokkal együtt az EU Hivatalos Lapjában és a weboldal Publications (Kiadványok) című aloldalán is közzétesznek.

Bővebben

  • A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) létrehozása és az euro bevezetése az európai integráció egyik legnagyobb vívmánya. Az integrációs folyamat az 1950-es évek elején, a „Schuman-tervvel” és az Európai Szén-és Acélközösség ezt követő, hat ország részvételével történő létrehozásával kezdődött (lásd: Az európai integráció mérföldkövei).
  • Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződések 1957-es aláírását követően az integrációs folyamat kibővült (azaz további országok csatlakoztak hozzá), ugyanakkor mélyült is (vagyis még több gazdaságpolitikai területre terjedt ki). A tagállamok 1992-ben aláírták a Maastrichti Szerződést, amely megalapozta a GMU három szakaszban való létrehozását (Gazdasági és Monetáris Unió). A monetáris politika és az árfolyam-politika a Gazdasági és Monetáris Unión belül euroövezeti szinten zajlik, míg a gazdaságpolitikák egy európai keretrendszerben javarészt a tagállamok hatáskörében maradtak (lásd: A GMU szakpolitikai keretrendszere).
  • Az 1998. június 1-jén létrehozott Európai Központi Bank 1999. január 1-jén vette át az egységes monetáris politika irányítását. Noha az EKB az EU intézményi keretrendszerének szerves részét képezi, a Szerződés speciális státussal ruházza fel: megbízatását és feladatait teljesen függetlenül látja el (lásd: függetlenség).
  • A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépésével a bank uniós intézményi státust kapott. Az Európai Unió intézményi keretrendszerének átláthatóságát javítani hivatott intézkedés nincs jelentős hatással sem az EKB, sem a KBER/eurorendszer működésére.
  • Az EKB számos gazdasági, működési és jogi okból együttműködik a többi európai uniós intézménnyel és szervvel. Kapcsolatokat ápol az Európai Tanáccsal, az EU Tanácsával (ECOFIN) és az eurocsoporttal; ezek különféle előkészítő bizottságaival (pl. Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, Gazdaságpolitikai Bizottság); az Európai Parlamenttel, a Bizottsággal, a Számvevőszékkel és az Európai Unió Bíróságával (lásd: Európai együttműködés).