Köszöntő az új 50 eurós bankjegy kibocsátása alkalmából

Mario Draghinak, az EKB elnökének üdvözlőbeszéde az új 50 eurós bankjegy kibocsátásának alkalmából, Frankfurt am Main, 2017. április 4.

Örömmel vagyok jelen ma délután, amikor útjára bocsátjuk az új 50 eurós bankjegyet. A mai nap az EKB- és eurorendszerbeli munkatársaim tetemes kutatómunkájának, elhivatottságának a betetőzése. Szívből gratulálok nekik az első osztályú termékhez. Noha a bankjegyek nincsenek annyira a reflektorfényben, mint a monetáris politikánk egyéb aspektusai, mégis tevékenységünk alapelemei. Szerepük az euroövezetben bizonyos szempontból még fontosabb is, mint a világ egyéb pontjain.

Annak ellenére, hogy az elektronikus fizetés egyre népszerűbb, a készpénz változatlanul a legfontosabb fizetési mód. A készpénzhasználatról az EKB megbízásából készített, hamarosan megjelenő felmérés szerint az euroövezeti kiskereskedelmi elfogadóhelyeken a fizetésforgalom több mint háromnegyede készpénzes, ami a tranzakciós értéket tekintve valamivel több mint a forgalom felének felel meg. Tehát a mai digitális korban is a készpénz nélkülözhetetlen a gazdaságban.

Különösen igaz ez az 50 eurósra, amely a legfontosabb címletünk. Kilenc milliárd darabot meghaladó forgalmával a teljes eurobankjegy-állomány 46%-át teszi ki, ami több, mint a 2002. évi készpénzcsere idején kibocsátott bankjegyek teljes darabszáma.

Egyértelmű tehát, hogy a gazdaság működőképességének biztosításához elengedhetetlen a lakosság készpénzbe vetett bizalma, amely úgy biztosítható, ha a bankjegyek garantáltan teherbíróak, könnyen ellenőrizhetőek és könnyen beszerezhetőek. De a legfontosabb elvárás valószínűleg a biztonság: állandóan a hamisítók előtt kell járnunk, hogy ne áshassák alá a lakosságnak a pénzbe vetett bizalmát. Éppen ezért az innovációt mindig a bankjegyfejlesztés középpontjába helyeztük, igyekezve a legújabb, leghatékonyabb bankjegy-technológiát alkalmazni.

Az új 50 euróson például megtalálható az új 20 eurós bankjegy minden továbbfejlesztett biztonsági eleme, aminek köszönhetően még ellenállóbb a hamisítással szemben, mint az első sorozat. Ezenkívül az előoldalon elhelyezett vastagabb, nagyméretű betűk és számok, valamint a szegélyeken tapintható elemek révén a látássérültek számára is felhasználóbarátabb.

Az eurorendszer abból a célból, hogy az új bankjegyet bemutassa a lakosságnak, nagyszabású tájékoztatási kampányt folytatott, amelyben többféle csatornán tájékoztatta a naqyközönséget. Ezzel értük el, hogy az érdekeltek a bankjegyről és annak biztonsági elemeiről minden szükséges tájékoztatást megkapjanak.

De van még egy oka annak, hogy a bankjegyek miért szerves részei életünknek – ez pedig az euroövezet esetében még fontosabb, mint másutt. Az ilyen sok országból álló övezetben óhatatlanul nehezebb a közös identitás megteremtése, mint egy egységes nemzetállamban, ahol közös a kultúra, a történelem. Az eurót azonban mindannyian magunkénak tekintjük – ez az európai egység egyik kézzelfogható szimbóluma.

Amikor kezünkben tartunk egy eurobankjegyet, és arra gondolunk, hogy 19 országban fizethetünk vele, akkor tudatosul bennünk igazán, milyen szoros az Európában megvalósított integráció. Az euroövezeti polgárok, amikor az európai identitás legfontosabb elemeiről kérdezik őket, a demokrácia és a szabadság után leggyakrabban az egységes pénznemet említik. Igaz, hogy az utóbbi években nehézségekkel küzdöttünk, mégis jelenleg a lakosság 70%-a támogatja a közös pénzt, ami megegyezik a válság előtti magas aránnyal.

A nemzeti központi bankok, hitelintézetek és bankjegykezelőgép-gyártók együttműködésével az elmúlt kilenc hónap folyamán több százezer gépet és eszközt átállítottunk, és ennek eredményeképpen mától forgalomba kerül az új 50 eurós bankjegy.

Speaking engagements

Médiakapcsolatok