SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az EKB 2017. évi pénzügyi kimutatásai

2018. február 22.
  • Az EKB nyeresége 2017-ben 0,1 milliárd euróval 1,3 milliárd euróra emelkedett (2016: 1,2 milliárd €), és teljes egészében felosztjuk a nemzeti központi bankok között.
  • A monetáris politikai célú értékpapír-állományból származó nettó kamatbevétel: 1,1 milliárd € (2016: 1,0 milliárd €).
  • Az EKB mérlegfőösszege 414 milliárd euróra emelkedett (2016: 349 milliárd €).

Az Európai Központi Bank (EKB) könyvvizsgáló által ellenőrzött 2017. évi pénzügyi kimutatásai szerint a nettó nyereség 82 millió euróval 1275 millió euróra nőtt, ami mögött elsősorban az USA-dollár portfólión elért magasabb nettó kamatbevétel és az eszközvásárlási program (APP) portfóliója áll.

2017-ben a teljes nettó kamatbevétel 1812 millió eurót tett ki (2016: 1648 millió €). A nemzetközi tartalékeszközökön elért nettó kamatbevétel 534 millió euróra nőtt (2016: 370 millió €), ami mögött az USA-dollár portfólión elért magasabb kamatbevétel áll. Az APP-ből származó nettó kamatbevétel 140 millió euróval 575 millió euróra emelkedett, ahogy folytatódott a program keretében az értékpapír-vásárlás. Ezzel szemben a visszaváltások miatt az értékpapírpiaci program (SMP) alatt szerzett nettó kamatbevétel 447 millió euróra esett vissza (2016: 520 millió €). Az EKB görög államkötvényekből képzett, az SMP alatt vásárolt állományából származó kamatbevétele 154 millió eurót tett ki (2016: 185 millió €).

A pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség 161 millió euróra csökkent (2016: 225 millió €). A nettó realizált nyereség elsősorban azért csökkent, mert az USA-dollár értékpapír-állományokon kisebb árfolyamnyereség keletkezett.

Az értékvesztési leírás 105 millió € volt (2016: 148 millió €), amit elsősorban az okozott, hogy az USA-dollár portfólióban tartott több értékpapír piaci értéke is esett párhuzamosan a releváns hozamok emelkedésével.

Az EKB az amortizált bekerülési értéken kimutatott, (értékvesztéssel módosított) monetáris politikai portfólióiban tartott értékpapírokon értékvesztési vizsgálatokat végez. Ezek eredményei alapján a szóban forgó portfóliók esetében nem került értékvesztés kimutatásra.

A felügyelt szervezetekre kiszabott díjak 437 millió eurót tettek ki (2016: 382 millió €). A díjakat azért vetjük ki, hogy belőlük fedezzük az EKB bankfelügyeleti feladatainak ellátása során felmerülő kiadásokat. A 2017. évi emelkedés túlnyomórészt a belső modellek célzott felülvizsgálatához (TRIM) kapcsolódó munkával és a bankfelügyeletben foglalkoztatott EKB-munkavállalók létszámának az emelkedésével függ össze.

A személyi jellegű összköltségek és az egyéb igazgatási jellegű kiadások 535 millió euróra (2016: 467 millió €), illetve 539 millió euróra (2016: 487 millió €) emelkedtek, elsősorban az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolódó nagyobb ráfordítások következtében.

Az EKB nettó nyereségét felosztja az euroövezeti nemzeti központi bankok (NKB-k) között. A Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2018. január 31-én 988 millió € év közbeni nyereségrészesedést fizet az euroövezetbeli NKB-knak. Tegnapi ülésén pedig úgy határozott, hogy 2018. február 23-án felosztja a fennmaradó 287 millió € nyereséget.

Az EKB mérlegfőösszege 19%-kal 414 milliárd euróra bővült (2016: 349 milliárd €). A növekedés szinte kizárólag az APP keretében vásárolt értékpapír-állományoknak tudható be.

Az APP alatti folyamatos értékpapír-vásárlás eredményeképpen az eurorendszer összevont mérlege 22%-kal 4472 milliárd euróra emelkedett (2016: 3661 milliárd €). Az eurorendszer monetáris politikai célú értékpapír-állománya 732 milliárd euróval 2386 milliárd euróra nőtt (2016: 1654 milliárd €). Az APP-állományok 754 milliárd euróval 2286 milliárd euróra emelkedtek, miközben az első két fedezett kötvényvásárlási program és az SMP alatt szerzett értékpapír-állományok a visszaváltások miatt 9 milliárd euróval, illetve 13 milliárd euróval csökkentek.

A média képviselői kérdéseikkel szíveskedjenek Stefan Ruhkampot keresni a +49 69 1344 5057-es telefonszámon.

Megjegyzések:

  1. Az Európai Központi Bank és az eurorendszer számviteli irányelvei: A Kormányzótanács – a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 26. cikk (4) bekezdésével összhangban – egységes számviteli irányelveket dolgozott ki az eurorendszer és benne az EKB számára, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában tett közzé. Noha ezek az irányelvek általánosságban a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlaton alapulnak, kidolgozásuk során kitüntetett figyelmet kapnak az eurorendszer központi bankjainak egyedi körülményei. Különös hangsúlyt kap a körültekintés (prudencia) elve, hiszen az eurorendszer központi bankjainak többsége nagyfokú devizakockázatnak van kitéve. A körültekintő megközelítés fokozottan érvényes a nem realizált nyereségnek és a nem realizált veszteségnek a bevételelszámolásban való eltérő kezelésére, valamint arra a tilalomra, hogy a valamely eszközön keletkezett nem realizált veszteséget nem lehet nettósítani egy másik eszközön keletkezett nem realizált nyereséggel szemben. A nem realizált nyereséget átértékelési számlára kell átvezetni, míg a kapcsolódó átértékelési számla egyenlegét meghaladó nem realizált veszteséget az év végén ráfordításként kell kezelni. Az értékvesztésből eredő veszteségeket teljes egészében az eredménykimutatásban kell feltüntetni. Az euroövezet NKB-i ezeket az irányelveket kötelesek követni, amikor az eurorendszer heti összevont pénzügyi kimutatásában és az összevont éves mérlegben beszámolnak eurorendszertag minőségükben végzett műveleteikről. Ezenfelül saját éves pénzügyi kimutatásaik elkészítése során is általánosságban az EKB számviteli irányelveit alkalmazzák.
  2. Az aktuális monetáris politikai célú értékpapír-állomány kimutatása (értékvesztéssel módosított) amortizált bekerülési értéken történik.
  3. A nem monetáris politikai célú, forgalomképes értékpapírokat piaci árfolyamon kell átértékelni.
  4. Az aranyat és az összes egyéb, mérlegben szereplő és mérleg alatti devizaeszközt és -forrást az év végén érvényes árfolyamon kell euróra váltani.
  5. Az EKB nyereségének felosztása, illetve veszteségeinek fedezése: A KBER alapokmányának 33. cikke értelmében az adott évi nettó nyereség legfeljebb 20%-a átutalható az általános tartalékalapba az EKB saját tőkéje 100%-ának megfelelő összeghatárig. A fennmaradó nettó nyereséget az euroövezeti NKB-k között, befizetett részesedéseik arányában kell felosztani.
  6. Amennyiben az EKB veszteséget könyvel el, a hiány a Kormányzótanács döntése után jóváírható (a) az EKB általános kockázati céltartaléka és az általános tartalékalap, valamint (b) az adott pénzügyi év monetáris jövedelme terhére. Végül a fennmaradó nettó veszteséget átvezetett veszteségként lehet kimutatni a mérlegben, és az elkövetkező év(ek) nettó jövedelme terhére jóvá lehet írni.
  7. Az eurorendszer SMP-állományai: Az alábbi táblázat kibocsátó szerinti bontásban mutatja az eurorendszer 2017. december 31-én érvényes SMP-állományait.

Az eurorendszer teljes SMP-állománya kibocsátó ország szerinti bontásban 2017. december 31-én

Kibocsátó ország

Névérték

(milliárd EUR)

Könyv szerinti érték[1]

(milliárd EUR)

Fennmaradó átlagos futamidő

(év)

Írország

7,3

7,2

2,3

Görögország

9,5

8,9

2,8

Spanyolország

17,3

17,3

2,3

Olaszország

49,5

48,7

2,2

Portugália

7,3

7,1

2,0

Összesen[2]

91,0

89,1

2,3

[1] Az SMP-állományokat amortizált bekerülési értéken kell kimutatni.

[2] A kerekítés miatt a tételek összege nem feltétlenül egyezik meg a végösszeggel.

Médiakapcsolatok