GYIK az eurobankjegyek újratervezéséről
Utolsó frissítés: 2026. szeptember 22.
1. Miért van szükségünk új bankjegyekre?
Minden központi bank rendszeresen korszerűsíti a bankjegyeit, vagy újakat készít, hogy megnehezítse a pénzhamisítást. Az első eurobankjegy-sorozatot több mint 20 évvel ezelőtt vezettük be, a második sorozat pedig 2013-tól van forgalomban. Jelenleg az eurobankjegyek következő generációjának kialakításán dolgozunk, ami lehetőséget nyújt arra, hogy minden európai embernek, köztük a látássérülteknek is olyan bankjegyek álljanak a rendelkezésükre, amelyek könnyen használhatók, vonzó megjelenésűek, és amelyeket mindenki magáénak érez.
Törekszünk a fenntartható és környezetbarát bankjegyek kialakítására, ezért igyekszünk a környezeti hatásukat mérsékelni.
2. Miért van szükség a bankjegyek újratervezésére?
Az eurobankjegyek az európai integráció látható és kézzelfogható jelképei, feladatunk korszerűségük megőrzése. Több mint húsz évvel az első eurobankjegyek bevezetése után a rendszeres fejlesztés részeként felülvizsgáljuk őket formatervezési szempontból. Az eurorendszer készpénzstratégiájával összhangban olyan vonzó eurobankjegyek kialakítására törekszünk, amelyekkel az európaiak azonosulni tudnak.
3. Miért most? Most van itt az ideje új bankjegysorozat készítésének?
Az új bankjegyek fejlesztése, előállítása és az egész euroövezetben való forgalomba hozatala több évig eltart. Általában tíz–tizenöt évente új, még biztonságosabb és ellenállóbb bankjegyek kerülnek forgalomba, amelyekkel kivédhető a pénzhamisítás. Fontos idejekorán elkezdenünk a folyamatot, hogy felkészülten várjuk az új sorozat bevezetéséről szóló döntést.
4. Hogyan zajlik a bankjegyek újratervezése?
Az eurobankjegyek újratervezése két egymást követő szakaszból áll:
- A jövőbeni eurobankjegyek témáinak és motívumainak kiválasztása
- Tanulmány keretében kértük európai fókuszcsoportok véleményét a lehetséges jövőbeni témákról. A következő lépések ezekre az eredményekre épülnek.
- Az EKB Kormányzótanácsa hét témára szűkítette le a lehetőségek körét, közülük hatot (az euroövezeti nemzeti központi bankok által kijelölt, az EKB által kinevezett szakértőkből álló) témafelelős tanácsadó csoport javasolt.
- Az európaiak véleményezhették az előválogatott hét témát, egyrészt egy külső kutatócég által az összes euroövezeti ország bevonásával végzett felmérésen, másrészt az EKB saját online felmérésén.
- A Kormányzótanács az előválogatott témalistáról a felmérések eredményeinek figyelembevételével kiválasztott kettőt.
- A Kormányzótanács ezt követően a motívumokért felelős, (az EKB által felállított szakértői) tanácsadó csoport által kidolgozott javaslatokból kiválasztotta a lehetséges témákat szemléltető motívumokat.
- Az eurobankjegyek új dizájnterveinek kidolgozása
- Tervpályázat indult, amely az Európai Unióban lakhellyel rendelkező valamennyi grafikai tervező előtt nyitva áll. 25 tervező kapott felkérést, hogy nyújtsa be tervjavaslatait az egyik vagy mindkét témára, és független bírálóbizottság választotta ki a legjobb tervjavaslatot mindegyik témában.
Az európaiak 2026. július 23. és szeptember 21. között nyilvános online felmérés keretében fejthették ki véleményüket a tervjavaslatokról. Emellett független kutatócég is végzett külön felmérést ugyanezekkel a kérdésekkel, euroövezeti polgárok reprezentatív mintáján.
- A Kormányzótanács várhatóan 2026 végén dönt az új grafikai tervekről, figyelembe véve a közvélemény preferenciáit.
További információkért tekintse meg a jövőbeli bankjegyek weboldalát.
5. Miért választották az „európai kultúra”, valamint a „folyók és madarak” tárgykörét a jövőbeni bankjegyek lehetséges témáiként?
Az újratervezés során végig meghallgatjuk az európaiak véleményét, ezért a témákat nyilvános felmérések eredményei alapján és egy független tanácsadó csoport segítségével választottuk ki.
Felméréseink eredményei arra utalnak, hogy sokan támogatják az „európai kultúra”, a „folyók: Európa életadó vizei”, valamint a „madarak: szabad, reziliens, inspiráló” című témákat. Azért, hogy a lehető legszélesebb közvélemény igényeit tükrözze, a Kormányzótanács úgy határozott, hogy a természettel és környezettel kapcsolatos témákat egyetlen témában ötvözi, „folyók és madarak” név alatt. Végül tehát két témakörrel haladunk tovább: „európai kultúra”, „folyók és madarak”.
6. Hogyan választották ki a jövőbeni bankjegyeken szereplő motívumokat?
Az EKB 2024-ben megbízott egy független szakértői csoportot, a motívumfelelős tanácsadó csoportot, hogy tegyen javaslatot a korábban kiválasztott témákat legjobban illusztráló motívumokra. A csoporttagok a két témához kapcsolódó kérdéskörök szakértői. A Kormányzótanács a csoport tanácsai és saját tanácskozásai alapján 2025 elején úgy határozott, hogy a hozzájuk tartozó motívumokkal együtt mind a két kiválasztott témát felveszi a tervpályázatba.
7. Mi a nyilvánosság szerepe az újratervezés során?
Az EKB számára nagyon fontos, hogy a folyamat során hozott döntésekhez kikérjük az európaiak véleményét.
A folyamat elején kvalitatív felmérést végeztünk, hogy megismerjük az emberek véleményét a jövőbeli eurobankjegyek lehetséges témáiról. Ezt követően 2023 nyarán a nyilvánosság az előválogatott témákra összpontosító online felmérésben vett részt. Ezzel párhuzamosan külső kutatócég végzett hasonló felmérést, amelynek célja az euroövezet lakosságának lehető legjobb reprezentálása volt.
A motívumok kiválasztása és a tervpályázat lezárása után arra voltunk kíváncsiak, hogy a nyilvánosság mely tervjavaslatokat részesíti előnyben a tíz előválogatott javaslat közül.
8. Mikor teszik közzé a tervpályázatokkal kapcsolatos felmérések eredményeit?
A nyilvános felmérések eredményeit összefoglaló jelentést – benne az egyes grafikai tervekkel kapcsolatos visszajelzéseket – a Kormányzótanács végső döntése után tesszük közzé, amely 2026 végén várható.
9. Hogyan választották ki a különböző szakértői csoportok tagjait?
Három független szakértői csoportot hoztunk létre az újratervezés különböző szakaszainak megsegítésére: a témafelelős és a motívumfelelős tanácsadó csoportokat, valamint a tervpályázat bírálóbizottságát. A csoportok európai szakértőkből állnak, akik különféle szakterületeket képviselnek – úgymint formatervezés, történelem, irodalom, tudomány, művészetek és a tudományos élet. Ennek köszönhetően sokféle nézőpont képviselve van. A szakértőket az euroövezet nemzeti központi bankjai jelölték ki, és az EKB nevezte ki őket.
10. Mikor kerülnek az új megjelenésű bankjegyek a pénztárcánkba?
A jövőbeni eurobankjegyek grafikai terveinek kiválasztása után az EKB Kormányzótanácsa dönt az új bankjegyek előállításának és kibocsátásának időpontjáról. Ezután még több évig is eltarthat, amíg az első új bankjegyek a forgalomba, majd a pénztárcánkba kerülnek.
A jelenlegi eurobankjegy-sorozat különböző címleteit több év alatt, fokozatosan vezettük be. Még nem született döntés arról, hogy mikor és hogyan bocsátjuk majd forgalomba az újabb eurobankjegyeket.
11. Változik-e a jövőbeni bankjegyek anyaga vagy mérete az újratervezéskor, és lesznek-e új címletek?
A jelenlegi eurobankjegyeket gyapotrostokból álló papírra nyomtatják, ezért különlegesen ropogósak és kopásállók. Folyamatosan törekszünk élettartamuk növelésére és környezeti lábnyomuk csökkentésére.
Szándékunk szerint megmaradnak a jelenlegi sorozat címletei (5 €, 10 €, 20 €, 50 €, 100 € és 200 €). Az átállás megkönnyítése érdekében, és hogy a bankjegyvizsgáló gépek átalakítása ne járjon túl nagy költséggel, a méret és az uralkodó színek valószínűleg nem változnak.
12. Ki dönt a végleges grafikai tervről?
A végső döntést a Kormányzótanács hozza meg az európai közvélemény és a szakértői csoportok észrevételeinek figyelembevételével. A Kormányzótanács döntéseit bejelentjük az EKB honlapján.
13. Konzultálnak-e a hátrányos helyzetű csoportokkal (pl. látássérültekkel) az újratervezés során?
Az EKB és az euroövezeti nemzeti központi bankok rendszeresen kapcsolatban állnak a különféle érdekcsoportokkal. A jelenlegi eurobankjegy-sorozat fejlesztése során például rendszeresen konzultáltunk az Európai Vakok Szövetségével. Ezek a konzultációk azóta is folynak, és a teljes újratervezési folyamatot végigkísérik.