Az EKB beszámol az euro átvétele felé tett előrelépésről

2026. június 24.

• Kétévente megjelenő jelentésben értékeljük az euro bevezetése terén Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Svédországban elért eredményeket
• A vizsgált országok a külső sokkhatásokkal szemben gazdasági ellenálló képességről tesznek tanúbizonyságot, ám még mindig akadályokkal szembesülnek az euro bevezetése felé vezető úton
• Az inflációs folyamatok vegyes képet mutatnak, a legtöbb országban pedig romlott a fiskális helyzet
• Az öt ország jogszabályai nem egyeztethetők össze teljesen az euro bevezetésére vonatkozó jogi követelményekkel

Az Európai Központi Bank (EKB) 2026. évi Konvergenciajelentése – melyet a mai napon tettünk közzé – szerint az Európai Unió (EU) euroövezeten kívüli tagállamai 2024 óta mérsékelt előrelépést tettek az euroövezethez való közeledés terén. A gazdasági konvergenciát fékező egyik kulcsfontosságú tényező a külső sokkok – többek között Oroszország Ukrajna elleni háborúja, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek és a közel-keleti háború kitörése – gazdasági hatása.

E külső kihívások ellenére a vizsgált országok konjunktúrája reziliensnek bizonyult, a növekedés üteme azonban országonként eltérő volt. Ami a jövőt illeti, a gazdasági kilátásokat beárnyékolják a felfokozott geopolitikai feszültségek. A közel-keleti háború a nemzetközi energiapiacokon nagyobb volatilitást eredményezett és emelte az energiaköltségeket, erősítve a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot. Ezek a folyamatok az inflációra és a gazdasági hangulatra már érzékelhető hatást gyakoroltak, és a jövőben visszafoghatják a kibocsátás növekedését. Bár idővel csökkent e gazdaságok energiasokkokkal szembeni érzékenységének és közvetlen kitettségének a mértéke, és jelenleg alacsonyabb, mint 2022-ben, a középtávú gazdasági utóhatások a jelenlegi energiasokk intenzitásától és időtartamától, valamint közvetett és másodkörös hatásainak a nagyságrendjétől függenek majd.

Ami az árstabilitási kritériumot illeti, az öt vizsgált ország közül három esetében a 12 havi átlagos inflációs ráta meghaladta a 2,7%-os referenciaértéket. Az infláció Romániában jelentősen a referenciaérték felett alakult, és Magyarországon és Lengyelországban is – bár kisebb mértékben – magasabb volt. Csehországban és Svédországban az infláció a referenciaérték alatt mozgott (1. ábra). A referenciaérték az elmúlt 12 hónap alatt legjobban teljesítő három tagállam számain alapul: Ciprus (0,9%), Franciaország (1,2%) és Dánia (1,6%), és megegyezik az előző 12 havi inflációs rátáik átlagának 1½ százalékponttal megnövelt értékével. A referenciaérték kiszámításakor egyik tagállam esetében sem állapítottunk meg kiugró értéket.

1. ábra

HICP-infláció

(átlagos éves változás, százalék)

2. ábra

Államháztartási többlet (+), ill. hiány (−)

(a GDP százalékában)

A 2024. évi Konvergenciajelentés óta a legtöbb országban romlott a költségvetési hiány, egyes esetekben a GDP-arányos államadósság jelentősen nőtt. 2025-ben Magyarország, Lengyelország és Románia túllépte a hiányra vonatkozó, a GDP 3%-ában megadott referenciaértéket (2. ábra). A GDP-arányos államadósság 2025-ben Magyarország kivételével minden vizsgált országban a 60%-os referenciaérték alatt volt vagy jóval elmaradt attól. Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzései azonban azt mutatják, hogy 2026-ban az adósságráta mind Lengyelországban, mind Romániában a referenciaérték fölé emelkedik.

A 2024. évi Konvergenciajelentés óta háromra nőtt a túlzotthiány-eljárás alatt álló országok száma, ugyanis Magyarország és Lengyelország is csatlakozott Romániához, és az Európai Bizottság előrejelzései szerint ezen országok egyikében sem csökken 2027 vége előtt a hiány a GDP 3%-ának megfelelő referenciaérték alá. Romániával szemben továbbra is folyik a 2020-ban indított túlzotthiány-eljárás, melyben a túlzott hiány megszüntetésének határidejét 2030-ig meghosszabbították. 2024 júliusában Magyarországgal és Lengyelországgal szemben is túlzotthiány-eljárás indult a GDP 3%-ának megfelelő referenciaérték feletti 2023. évi – 4,7%-os, illetve 7,3%-os – hiány miatt, 2026-ra, illetve 2028-ra megállapított korrekciós határidőkkel.

Ami az árfolyam-kritériumot illeti, egyik vizsgált ország valutája sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban (ERM-II), néhány valuta pedig jelentős ingadozást mutatott az euróval szemben az utóbbi néhány évben (3. ábra).

A hosszú lejáratú kamatlábak tekintetében az öt vizsgált ország közül háromban a 12 havi átlagos hosszú távú kamatláb meghaladta az 5,1%-os referenciaértéket (4. ábra). Ezek az országok a következők: Lengyelország (5,4%), Magyarország (6,7%) és Románia (6,7%), melyek hosszú lejáratú kamatlábai a 2024. évi Konvergenciajelentésben is a referenciaérték felett alakultak. A referenciaérték a legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező három tagállam, azaz Dánia (2,6%), Ciprus (3,1%) és Franciaország (3,5%) hosszú távú kamatlábainak 12 havi átlagán alapul. Így az átlagos kamatláb 3,1%, amelyhez 2 százalékpontot hozzáadva 5,1%-os referenciaértéket kapunk.

3. ábra

Bilaterális árfolyamok az euróval szemben

(index: 2024. júniusi átlag = 100; napi adatok; 2024. június 1. – 2026. június 17.)

4. ábra

A hosszú lejáratú kamatlábak alakulása

(százalékos adatok, éves átlagok)

A konvergencia fenntarthatósága szempontjából fontos az intézmények minősége. Az erősebb intézmények és kormányzás jelentős gazdasági előnyökkel járna, különösen Magyarországon és Romániában. Svédország kivételével a nemzetközi szervezetek által publikált mutatók arra utalnak, hogy a vizsgált országoknak még van hová fejlődniük intézményeik és kormányzásuk minősége tekintetében.

A nemzeti jogszabályoknak a Szerződésekkel és a KBER és az EKB alapokmányával való összeegyeztethetőségét illetően az öt vizsgált ország egyike sem felelt meg teljesen az euro bevezetéséhez szükséges követelményeknek.

A média képviselői kérdéseikkel szíveskedjenek Benoit Deeghez fordulni a következő telefonszámon: +49 172 1683704.

Megjegyzés

• Az Európai Bizottság konvergenciajelentése
• Az EKB Konvergenciajelentése az euroövezeten kívüli, eltéréssel rendelkező EU-tagállamok gazdasági és jogi konvergenciáját tekinti át kétévente vagy valamely ország külön kérésére. Megvizsgálja, hogy milyen mértékben sikerült megvalósítaniuk az euroövezettel való fenntartható gazdasági konvergenciát, hogy a nemzeti jogszabályok összeegyeztethetők-e az EU jogi keretével, és hogy a szóban forgó nemzeti központi bankok tekintetében teljesülnek-e a jogszabályi követelmények. A „kívülmaradási záradék” értelmében Dánia csak akkor kerül bele az értékelésbe, ha ezt külön kéri.
• A Konvergenciajelentésben foglalt statisztikai adatgyűjtés zárónapja 2026. június 17. Az árstabilitásra és a hosszú lejáratú kamatokra vonatkozó kritériumok referencia-időszaka egyaránt 2025 júniusától 2026 májusáig terjed. Az árfolyamok tekintetében a referencia-időszak 2024. június 18-tól 2026. június 17-ig terjed. A fiskális helyzetre vonatkozó múltbeli adatok a 2025-ig terjedő időszakot fedik le. Az előrejelzések alapja az Európai Bizottság 2026. tavaszi gazdasági előrejelzése, az érintett országok legfrissebb konvergenciaprogramjai, valamint a konvergencia fenntarthatóságának előretekintő vizsgálatához releváns egyéb információk.