Jelen visszajelzéseket tartalmazó nyilatkozat az EKB 2025. évi Éves jelentéséről szóló, 2026. február 10-i európai parlamenti állásfoglalásban felvetett kérdésekre és kérésekre ad választ.^[1] A nyilatkozat az EKB 2025. évi Éves jelentésének Európai Parlament elé terjesztése alkalmából jelenik meg. Témák köré csoportosítva ismertetjük az EKB-nak azokat az irányelveit, amelyek az állásfoglalásban a hozzá intézett felhívásokkal kapcsolatosak.^[2] Az EKB az Európai Parlament javaslata nyomán 2016 óta tesz közzé hasonló, visszajelzéseket tartalmazó nyilatkozatokat.

1 Monetáris politika

1.1 Monetáris politikai tájékoztatás

Az Európai Parlament állásfoglalásában felkéri az EKB-t, hogy tegyen erőfeszítéseket az átláthatóságot javító eszközök – például a referenciaértékek, a modellen alapuló feltételezésekbe való betekintés és a Kormányzótanács inflációs folyamatokra vonatkozó értékelései – javítására. [5. pont]

Az EKB folyamatosan erősíti a monetáris politikai döntéseivel kapcsolatos kommunikációt, hozzáigazítva azt a különböző közönségekhez és a változó kommunikációs környezethez. Az eredményes kommunikáció fontosságát a 2025. évi stratégiaértékelés is nyomatékosította. Az EKB szakpolitikai értékeléseinek és döntéseinek magyarázatára számos fontos eszköz létezik. Ezek közé tartozik a sajtóértekezlet, amelyen az elnök ismerteti a Kormányzótanács legutóbbi monetáris politikai döntéseit, a monetáris politikai közlemény, a Kormányzótanács üléseinek beszámolói, a szakértői prognózist bemutató cikkek, a Gazdasági jelentés és az EKB Éves jelentése. Ami a monetáris politikai döntések előkészítése során alkalmazott modelleket illeti, a szerkezetükre vonatkozó és hozzájuk adalékul szolgáló információk az EKB honlapján olvashatók.^[3] Ezenkívül a legújabb kommunikációs kezdeményezések közé tartozik az EKB blogja, az EKB podcastja és az Espresso Economics a YouTube-on, amelyek érthető példákkal és világos nyelvezettel kívánnak szélesebb közönséget elérni. Ezek a médiaorgánumok eltérő részletességgel nyújtanak tájékoztatást az EKB munkájáról különböző közönségek számára. A kiadványokat az EKB honlapján elérhetővé tett kiterjedt adatkészletek egészítik ki, például eszközvásárlásokra és eszközállományokra vonatkozó adatkészletek.

1.2 A magas infláció értékelése

Az Európai Parlament állásfoglalásában aggodalmát fejezi ki a Covid19-világjárványt követő években tapasztalt magas infláció miatt, amelyet az ellátási sokkok váltottak ki. Megjegyzi, hogy ebben az időszakban az árstabilitáshoz való időben történő visszatérést az EKB határozatai indokolhatták volna, és felkéri az EKB-t, hogy éves jelentésében alaposan értékelje e magas inflációs szintek okait, valamint a jövőbeli inflációs válság kezelésére irányuló szakpolitikai ajánlásokat. [9. pont]

A 2025-ös stratégiaértékelés részeként az EKB alaposan kielemezte a 2022–23-as magas inflációs epizód okait, és levonta annak szakpolitikai tanulságait. Az értékelés magában foglalta mind ennek az epizódnak a szakpolitikai implikációit, mind a cél alatti infláció jellemezte hosszú, azt megelőző időszak tanulságait, hogy adalékul szolgáljanak az EKB jövőbeli monetáris politikai stratégiájához. A magas inflációs epizód a pandémia által kiváltott ellátásilánc-zavarok, az Ukrajna elleni indokolatlan orosz invázió és az azt követő energiaválság, valamint a gazdaságnak a pandémia utáni újranyitása következtében előállt sokkhatásokat tükrözte. Válaszlépésként 2022 júliusától az EKB 450 bázisponttal emelte a kamatlábakat, miközben megszüntette a nettó eszközvásárlásokat, később pedig az eszközvásárlási program (APP) és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében lejáró értékpapírok újrabefektetését. A stratégiaértékelés releváns következtetései szerint ahhoz, hogy ne szabaduljanak el az inflációs várakozások, és ne állandósuljanak a céltól való inflációs eltérések, megfelelően erélyes vagy tartós monetáris politikai intézkedésekre van szükség válaszul az infláció célértéktől való jelentős, huzamos eltéréseire, beleértve mind a felfelé, mind a lefelé irányuló eltéréseket. Az értékelés emellett azt is megállapította, hogy a monetáris politikai eszközök kiválasztásának, kialakításának és alkalmazásának kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy agilis választ tudjon adni az inflációs környezet változásaira. Monetáris politikai döntései során ráadásul a Kormányzótanács nemcsak a legvalószínűbb inflációs és gazdasági pályát veszi figyelembe, hanem a környező kockázatokat és bizonytalanságot is, többek között forgatókönyvek és érzékenységi elemzések megfelelő alkalmazásával. Az EKB további anyagokat tett közzé, amelyekben a cél feletti infláció ezen időszakának okait, dinamikáját és hatásait elemzi.^[4] Egyéb eszközök mellett a kontrafaktuális elemzés kimutatta, hogy a gyorsabb és agresszívebb szigorítás csak korlátozottan érvényesült volna az inflációs mintán, jelentős terhet róva a konjunktúrára.^[5] Mivel az átfogó elemzések nyilvánosan hozzáférhetők, és mivel az EKB éves jelentésének célja, hogy beszámoljon az EKB adott évi tevékenységéről, az EKB 2025. évi Éves jelentése nem lett volna megfelelő eszköz ehhez az anyaghoz.

1.3 Az EKB inflációs célja és monetáris politikai stratégiája

Az Európai Parlament állásfoglalásában felkéri az EKB-t, hogy értékelje szimmetrikus célja megfelelőségét, minőségi tényezőket is figyelembe véve. Üdvözli a monetáris politikai stratégia 2025. évi értékelését, és ösztönzi az EKB-t, hogy rendszeresen végezzen ilyen értékeléseket. [13. pont]

Az EKB 2021-ben középtávra szimmetrikus, 2%-os inflációs célt fogadott el, amely az elmúlt években célravezetőnek bizonyult. A 2025. évi stratégiaértékelés megerősítette a szimmetrikus 2%-os inflációs cél melletti elkötelezettséget. A cél egyértelműsítése elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az inflációs várakozások ismét rögzüljenek, amíg kikerülünk az alacsony infláció jellemezte időszakból, és ahhoz is, hogy az inflációs várakozások ne mozduljanak el a cél környékéről az inflációs hullám idején. A világos számszerű célkitűzésnek számos előnye van. Az egyik az, hogy azok a fogyasztók és cégek, akik, illetve amelyek tisztában vannak a szimmetrikus 2%-os inflációs céllal, jobban elhiszik, hogy az EKB teljesíteni fogja árstabilitási célját, és inflációs várakozásaik jobban igazodnak az inflációs célhoz, amint arra például Ehrmann, Georgarakos és Kenny (2023) is rámutat.^[6] A céltól eltérő inflációra adott megfelelő monetáris politikai válaszlépés értékeléséhez a Kormányzótanács figyelembe veszi az eltérés okát, mértékét és tartósságát. Az EKB szándékában áll emellett időszakosan értékelni monetáris politikai stratégiájának helyességét; a következő ilyen értékelésre várhatóan 2030-ban kerül sor.

1.4 Az EKB mérlege és eszközvásárlásai

Az Európai Parlament állásfoglalásában hangsúlyozza, hogy az EKB eszközvásárlási programjai olyan nem szokványos monetáris politikai eszközök, amelyeknek mellékhatásai vannak. Megjegyzi különösen, hogy az eszközvásárlási programok torzíthatják az árjelzéseket, és hogy az EKB csak nagyon fokozatosan kezdte meg mérlegének zsugorítását. Támogatja az EKB-t az értékpapírok vásárlásában betöltött közvetlen szerepének további csökkentésében, és ösztönzi az EKB-t, hogy fokozatosan szüntesse meg államkötvény-vásárlási programjait. [14. pont]

Az eszközvásárlási programokat azért vezettük be, hogy az elhúzódó cél alatti infláció és az alsó korláthoz közelítő irányadó kamatlábak környezetében teljesüljön az EKB elsődleges, árstabilitási célja. E programokat az EKB nem szokványos eszköztárának részeként alkalmaztuk a monetáris politika transzmissziójának fenntartása és annak érdekében, hogy az inflációt visszatérítsük 2%-os célunkhoz, amikor a konvencionális irányadó kamatok megközelítették az effektív alsó korlátot. Az eszközvásárlás a pénzügyi piacok stresszidőszak alatti stabilizálásához is létfontosságú volt. Azzal, hogy megszűnik a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések újrabefektetése, fokozatosan és kiszámítható módon csökken az eszközvásárlási programok kötvényállománya, ami a piac gördülékeny működését hivatott fenntartani.^[7]

Az eurorendszer mérlege egyenletes, kiszámítható ütemben tovább csökken, ahogy az az 1. ábrán látható. Az APP keretében 2023. június végén, míg a PEPP keretében 2024 végén megszűntek az újrabefektetések. Ennek megfelelően a programok indulása óta először 2025-ben nem hajtott végre az eurorendszer monetáris politikához kötődő eszközvásárlásokat. Az APP- és a PEPP-portfóliók zsugorodását a piac zökkenőmentesen semlegesítette, ugyanis ahogy az eurorendszer fokozatosan csökkentette értékpapír-állományát, más befektetők, többek között a háztartások, bankok, nyugdíjalapok és biztosítótársaságok növelték állományaikat. A 2025. évi stratégiaelemzés megerősítette, hogy az EKB elsődleges monetáris politikai eszközét irányadó kamatlábai jelentik. Ugyanakkor azt is megerősítette, hogy a Kormányzótanács szükség szerint egyéb eszközöket is bevethet a monetáris politikai alapállás irányítására abban az esetben, ha az irányadó kamatlábak közel kerülnek az alsó korláthoz, vagy hogy fenntartsa a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának olajozott működését. Az EKB rendszeresen figyelemmel kíséri monetáris politikai eszközeinek mellékhatásait és a piac működését érintő következményeit, és a további monetáris politikai eszközök bevetésekor vagy kiigazításakor arányossági értékeléseket is végez.

1. ábra

Az eurorendszer monetáris politikai célú eszközeinek alakulása

(milliárd EUR)

1.5 A monetáris politika transzmissziója

Az Európai Parlament állásfoglalásában sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta az EKB rövid távú hitelezési rendszerei nagymértékben kiszorították a magán bankközi finanszírozási piacot. Felhívja az EKB-t, hogy kerülje el, hogy a bankok a piaci kamatlábakat meghaladó betéti kamatlábakat fizessenek, mivel ez ellentétes a szabad versennyel járó nyílt piacgazdaság elvével, továbbá számolja fel a rövid lejáratú fedezetlen bankközi piacok fellendülésének útjában álló akadályokat. [15. pont]

A likviditási többlet csökkenésével nő a pénzpiaci aktivitás, míg továbbra is kismértékű a központi banki hitelezés. A célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO-k) eurorendszer általi bevezetésekor az euroövezetet érő válságok nyomán tapasztalt növekedést követően az eurorendszer refinanszírozási műveletei mind volumen, mind lejárati idő tekintetében visszaestek 2022 és 2025 között. E műveletek kedvező feltételeket kínáltak a bankoknak, és ösztönzőleg hatottak a reálgazdaságnak nyújtott hitelekre, támogatva az alkalmazkodó monetáris politika transzmisszióját a válságok idején. Miután az APP- és PEPP-portfóliók fokozatos zsugorodása és a szokványos refinanszírozási műveletek korlátozott igénybevétele miatt csökkent a likviditástöbblet, ismét nőtt a pénzpiaci aktivitás.^[8]

A monetáris politika gördülékeny transzmissziója azon múlik, hogy az EKB eredményesen irányítja-e a rövid távú pénzpiaci kamatokat. A bankok eurorendszernél vezetett betéteinek kamatozása a rövid lejáratú pénzpiaci kamatlábak horgonyaként szolgál, lehetővé teszi a monetáris politikai alapállással összhangban álló irányításukat. Likviditástöbblet esetén a pénzpiaci kamatok az EKB betéti rendelkezésre állási kamatlába (DFR) közelében várhatók. A pénzpiacokat a monetáris politikától független strukturális tényezők is befolyásolják. A fedezetlen piacon előfordul, hogy a rövid távú kamatok a betéti rendelkezésre állás kamatlába alá esnek, mert a nem banki pénzintézetek és az euroövezeten kívüli bankok, amelyek igénybe vehetik az EKB betéti rendelkezésre állását, szintén aktív résztvevői a piacnak.^[9] A fedezetlen rövid lejáratú kamatok és a betéti rendelkezésre állás kamata közötti kamatfelár ugyanakkor lassú ütemben, de egyenletesen csökken, ahogy fogy a likviditástöbblet. A likviditástöbblet várhatóan még tovább csökken. Ami a fedezett rövid távú kamatok piacát illeti, jelenleg átlagosan a betéti rendelkezésre állás kamatlába szintjén mozognak.

1.6 Piacsemlegesség, a piac működése és hatékony forráselosztás

Az Európai Parlament állásfoglalásában megjegyzi, hogy a piacsemlegesség fogalma a „szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság” elvéhez kapcsolódik. Felkéri az EKB-t, annak függetlenségét tiszteletben tartva, hogy kezelje a piaci hiányosságokat, és biztosítsa a források hatékony elosztását hosszú távon, ügyelve arra, hogy politikailag a lehető legsemlegesebb maradjon, tiszteletben tartva a piacsemlegesség elvét; hangsúlyozza, hogy az ilyen döntések nem mehetnek az EKB megbízatásának a rovására. [23. pont]

Az EKB elkötelezett „a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság” elve mellett, „ezáltal elősegítve az erőforrások hatékony elosztását”, ahogy arról az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (1) bekezdése rendelkezik. A hatékony, jól működő pénzügyi piacok elengedhetetlenek a források optimális elosztásának biztosításához egy piacgazdaságban. A pénzügyi piacok – különösen a pénzpiacok és a kötvénypiacok – gördülékeny működése létfontosságú ahhoz, hogy a monetáris politikai intézkedések rendben átgyűrűzzenek a tágabb gazdaságba. A nyitott piacgazdaság elvének tiszteletben tartása nem jelenti azt, hogy tilos a piaci folyamatok befolyásolása, hanem megteremti a kereteit az EKB arányos és megbízatásával összhangban történő beavatkozásának.

A piacsemlegesség segít biztosítani, hogy az EKB intézkedései összhangban álljanak a nyitott piacgazdaság elvével. Az EKB elkötelezett a piac és a verseny indokolatlan zavarok nélküli működése mellett. A piacsemlegesség eddig is fontos szempontja volt az EKB eszközvásárlási programjainak. A piacsemlegesség konkrétan arra irányult, hogy a hozamgörbe mentén történő jelentős torzulások, valamint a piaci likviditásban, illetve a fedezetelérhetőségben az EKB vásárlásaiból eredő zavarok elkerülésével megőrizze az árfeltárási mechanizmusokat. Az EKB indokoltan akkor térhet el a piacsemlegességtől, ha céljai eléréséhez vagy a kockázatok kezeléséhez erre szükség van, feltéve, hogy ezek az intézkedések összhangban vannak a Szerződés egyéb elveivel és tiszteletben tartják az arányosság elvét. Az EKB kockázatkezelési kereteket működtet, hogy mérlegét megvédje azon pénzügyi kockázatokkal szemben, amelyek a monetáris politikai céljainak teljesítése érdekében végrehajtott közvetlen eszközvásárlásokból erednek. E keretek közé tartoznak a hitelminősítési és a kellő gondosságra vonatkozó eljárások, amelyek eredményeként – az arányosság elvének figyelembevétele mellett – adott esetben korlátozható vagy felfüggeszthető bizonyos értékpapírok vásárlása, így előfordulhat eltérés a piacsemlegesség elvétől. Ezek a keretek rámutatnak, hogy az EKB az árstabilitás monetáris politikai céljának eléréséhez prudenciális megközelítést alkalmaz, miközben csökkenti a kockázatokat és követi a Szerződésben foglalt elveket.

Az EKB 2021-es klímapolitikai ütemtervében a Kormányzótanács bejelentette azt a döntését, miszerint az újrabefektetésekkel az éghajlatváltozás terén jobban teljesítő kibocsátók felé fogja terelni a vállalati kötvényállományt. Ez a kiigazítás 2022. októbertől került bevezetésre. Célja az volt, hogy kezelje a portfólió szén-dioxid-kibocsátással szembeni torzulását, csökkentse az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokat az eurorendszer mérlegében, és érvényt szerezzen az EU általános gazdaságpolitikáinak – ebben az esetben a tágabb értelemben vett éghajlati célkitűzéseknek – támogatásaként meghatározott másodlagos célnak az EKB monetáris politikájában. Ezeknek az éghajlattal kapcsolatos intézkedéseknek köszönhetően jelentősen csökkent a vállalati kötvényvásárlások karbonintenzitása. Az eurorendszer 2023 júniusának végén és 2024 végén megszüntette a vállalati értékpapíroknak az eszközvásárlási program, illetve a PEPP keretében történő újrabefektetését.

2 Pénzügyi stabilitás és piaci infrastruktúra

2.1 Kriptoeszközök nyomon követése

Az Európai Parlament állásfoglalásában felhívja az EKB-t, hogy fokozza a kriptoeszközök, például a stabil kriptopénzek nyomon követését. [29. pont]

Az EKB szoros figyelemmel kíséri azokat a kockázatokat, amelyeket a kriptoeszközök, azon belül is a stabil kriptopénzek jelentenek a pénzügyi stabilitásra nézve, továbbá azt, hogy milyen hatást gyakorolnak a monetáris politikai transzmisszióra és a fizetésforgalmi rendszerek zökkenőmentes működésére. Ezen a területen a piaci fejlemények és a változó szabályozói környezet figyelembevétele érdekében folyamatosan bővül az elemzői és a felügyeleti feladatok köre. 2025 folyamán és 2026 elején például az EKB több cikket közzétett arról, hogy hogyan befolyásolhatják a kriptoeszközök és a stabil kriptopénzek a pénzügyi stabilitást vagy a monetáris politikát.^[10] Az EKB illetékes nemzeti hatóságokkal is együttműködött az elemzési és monitorozási képességek fejlesztése céljából, és hozzájárult az Európai Rendszerkockázati Testület ehhez kapcsolódó, a kriptoeszközök, többek között a stabil kriptopénzek terén végzett munkájához.^[11] Tekintettel a kriptoeszközök nemzetközi és határon átnyúló jellegére, az EKB a nemzetközi fórumokon továbbra is segíti a kriptoeszközökkel és a tokenizációval kapcsolatos munkát, például azzal, hogy részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságban, a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottságban, a Globális Pénzügyi Rendszer Bizottságban és a Piaci Bizottságban. E munka részét képezi az alábbiak nyomon követése és értékelése: a kriptoeszközök és szolgáltatóik kockázatai, ideértve a szolgáltatók pénzügyi szektorhoz fűződő kapcsolataiból eredő kockázatokat; a pénzügyi rendszert érintő általánosabb következmények; valamint az ezen kockázatok kezelésére irányuló nemzetközi standardok bevezetése és továbbfejlesztése. Az EKB a tokenizációs piac fejleményeinek nyomon követését a kriptoeszközökön és stabil kriptopénzeken túlra is kiterjesztette, így annak a tokenizált betétek, illetve tokenizált kötvények is tárgyát képezik.^[12] Erre főként az EKB Appia programjának keretében végzett munka részeként került sor, egy integrált, innovatív és versenyképes európai tokenizált pénzügyi rendszer közös, a köz- és a versenyszféra érdekelt feleinek bevonásával történő kialakítása érdekében.^[13] Az EKB készen áll arra, hogy adott esetben az elemzéséből és belső monitoringjából származó további meglátásokkal és szakpolitikai adatokkal segítse az Európai Bizottságot és a társjogalkotókat, ahogy azt 2025-ben tette.^[14]

2.2 Működési reziliencia és a TARGET^[15]-szolgáltatások felvigyázása

Az Európai Parlament állásfoglalásában aggodalmát fejezi ki az EKB T2 és T2S valós idejű bruttó elszámolási rendszerének 2025 februárjában bekövetkezett átmeneti leállása miatt, és felkéri az EKB-t, hogy szorosan kövesse nyomon és biztosítsa a kiegyenlítési rendszerek megfelelő működését. [32. pont]

Az eurorendszer három egymást kiegészítő megközelítést alkalmaz a pénzügyi piaci infrastruktúrák biztonságának és hatékonyságának előmozdítására. Ezek a következők: i. pénzügyi piaci infrastruktúrák tulajdonlása és működtetése („operatív funkció”); ii. felvigyázói tevékenységek folytatása („felvigyázói funkció”); valamint iii. katalizátori szerep („katalizátori funkció”). A TARGET-szolgáltatások az eurorendszer által kifejlesztett és üzemeltetett pénzügyi piaci infrastruktúra-szolgáltatások, amelyek garantálják a készpénz, az értékpapírok és a fedezet szabad áramlását egész Európában. Ennek kapcsán az eurorendszer felvigyázói funkciója – amely szervezetileg elkülönül az operatív funkciótól – rendszeres értékeléseket végez annak ellenőrzésére, hogy a TARGET-szolgáltatások megfelelnek-e az alkalmazandó felvigyázási elveknek és jogszabályi rendelkezéseknek. Meg nem felelés esetén a változás ösztönzése érdekében felvigyázói ajánlásokat ad ki. E szerepkörében a felvigyázói funkció rendszeres kapcsolatot tart az eurorendszer TARGET-szolgáltatásainak operatív funkciójával, hogy információkat kérjen, amelyek szükségesek a független álláspontjának kialakításához.

Az eurorendszer TARGET-szolgáltatásainak operatív funkciója a 2025. februári, a T2-t és a T2S-t érintő jelentős incidensre adott válaszlépésként átfogó esemény utáni felülvizsgálatot végzett a kiváltó okokra, a működésre gyakorolt hatásra és a helyreállítási intézkedésekre kiterjedően. A megállapításokat egy incidens utáni jelentésben foglalta össze, amelyet 2025 novemberében közzétett az EKB honlapján és megosztott az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságával. A felülvizsgálat megállapításainak végrehajtása jól halad: az idő szempontjából kritikus intézkedések már befejeződtek, míg a többi fennmaradó intézkedés az elfogadott cselekvési terv szerint halad a működési reziliencia és a válságkezelési eljárások további erősítése érdekében. Tágabb kitekintésben a TARGET-szolgáltatások egy szilárd alapokon nyugvó kockázatkezelési és kiberreziliencia-keretben működnek, amely kiterjed az üzletmenet folytonosságára, valamint a vészhelyzeti és válságkezelési eljárásokra a tartalékrendszerek, a folyamatos monitorozás és a rendszeres tesztelés mellett.

Az eurorendszer TARGET-szolgáltatásainak felvigyázói funkciója e jelentős incidens kapcsán részletes felvigyázói értékelést is végzett. Ajánlásokat adott ki a kiváltó okok azonosításáról, a helyreállítási eljárás hatékonyságáról, a tesztelési tevékenységekről és a vészhelyzeti megoldásokról. A TARGET-szolgáltatások operatív funkciója jelenleg kiemelten fontos kérdésként foglalkozik ezekkel az ajánlásokkal. Végül pedig a változó kiberfenyegetési környezetre reagálva az eurorendszer frissítette kiberreziliencia-stratégiáját, és a TIBER-EU keretrendszert^[16] összhangba hozta a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet (DORA)^[17] követelményeivel, így segítve a hatóságokat a fenyegetésvezérelt behatolási tesztelés bevezetésében és lebonyolításában, amelynek célja annak ellenőrzése, hogy hogyan védik az üzemeltetők rendszereiket a kibertámadásokkal szemben.

3 Az EKB irányítása és kommunikációja

3.1 Intézményi irányítás

Az Európai Parlament állásfoglalásában felhívja az EKB-t, hogy mozdítsa elő a nyílt és konstruktív belső párbeszédet. Felszólít továbbá a személyzeti képviseleti keretek és az EKB visszaélések bejelentésére vonatkozó belső keretének további javítására. [37. pont]

Az EKB átfogó munkavállalói képviseleti kerettel rendelkezik, amely támogatja az érdemi párbeszédet és kapcsolattartást a munkavállalók képviselőivel. Az EKB munkavállalói képviseleti kerete számos eszközt biztosít a munkavállalók képviselőinek a részvételre (pl. konzultációs folyamaton keresztül), az interakcióra és az együttműködésre (pl. rendszeres megbeszélések az EKB valamennyi személyzeti és vezetőségi szintjén), és a kommunikációra (pl. kezdeményezésről tájékoztató körlevelek, e-mailek és az EKB intranete), hogy hangot adhassanak véleményüknek és képviselhessék a munkavállalók álláspontját. Ezeket az álláspontokat az EKB döntéshozatali testületei figyelembe veszik, gondoskodva arról, hogy az EKB munkavállalói véleményezhessék a foglalkoztatással kapcsolatos szabályokról, eljárásokról és az őket érintő ügyekről hozott döntéseket.

Az Európai Parlament tavalyi állásfoglalására adott válaszában felvázolt tervnek megfelelően az EKB 2025-ben átfogó felülvizsgálatnak vetette alá bejelentési, vizsgálati és fegyelmi szabályait. A felülvizsgálat alapját a 2020 óta szerzett tapasztalatok adták, ekkor került ugyanis sor a keret jelentős átdolgozására. 2025 decemberében az EKB igazgatósága elfogadott egy korszerűsített keretet, amely több ponton is előrelépést jelent, többek között javult a visszaélések bejelentésének kerete. A felülvizsgált szabályok egyértelműsítik a bejelentés csatornáit, és jelentősen egyszerűsítik a kötelességszegési esetek kivizsgálását, amit immár egy külön egység támogat. Nagyobb hangsúlyt kap továbbá az ilyen eljárásokban érintett munkavállalók segítése, többek között tanácsadás révén, és az erősebb proaktív védelem abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy fennáll a veszélye a megtorlásnak. Bizonyos feltételek mellett a felülvizsgált keret erősebb biztosítékokat is nyújt azon munkavállalóknak, akik nyilvánosan tesznek bejelentést közérdeket érintő kötelességszegésről.

3.2 Kapcsolatok a nemzeti parlamentekkel

Az Európai Parlament állásfoglalásában kéri a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER), hogy folytassa és erősítse meg a nemzeti parlamentekkel folytatott párbeszédet, mivel véleménye szerint ez erősítené a KBER legitimitását és politikáit. [39. pont]

Noha a nemzeti parlamentek elsősorban az eurorendszerhez tartozó saját nemzeti központi bankjaikkal tartanak kapcsolatot, adott esetben, eseti alapon, az EKB is közvetlen kapcsolatba léphet velük. A nemzeti központi bankok és parlamentek közötti interakció terjedelme és módozatai tagállamonként eltérők. Az egyes tagállamok konkrét alkotmányos szabályai, törvényi rendelkezései és tágabb intézményrendszere befolyásolják azt, hogy hogyan, mikor és milyen formában tartanak kapcsolatot a nemzeti központi bankok a nemzeti parlamentekkel. Míg az EKB mindenekelőtt az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással, előfordul, hogy alkalomszerűen fogadja nemzeti parlamentek delegációit az euroövezetet érintő kérdések megvitatása céljából. Ezekre a megbeszélésekre a nemzeti parlamentek kérésére kerül sor azzal a céllal, hogy minden euroövezeti ország parlamentje számára biztosított legyen a kiegyenlített részvétel. Azok a tagállamok, amelyek nemzeti központi bankjai tagjai a KBER-nek, de nem tagjai az eurorendszernek, önálló monetáris politikát folytatnak, és az EKB jellemzően nem vitat meg ezen országok nemzeti parlamentjeivel monetáris politikai kérdéseket.