SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Boris Vujčić, az EKB alelnöke

Berlin, 2026. szeptember 10.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön. Szeretném megköszönni Nagel elnök úrnak a szívélyes vendéglátást, és kifejezni külön hálánkat munkatársainak a Kormányzótanács mai értekezletének kitűnő megszervezéséért.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal megemeli. A közel-keleti konfliktus továbbra is inflációs nyomásokat gerjeszt, az infláció pedig előreláthatólag huzamos ideig jóval a célérték felett marad. A mai határozat nyomatékosítja azon elkötelezettségünket, hogy a monetáris politika alakítása során a két százalékos cél körül stabilizáljuk középtávon az inflációt.

Az EKB szakértőinek új makrogazdasági alapprognózisa 2026-ban átlagosan 3,0%-os, 2027-ben 2,5%-os, 2028-ban pedig 2,1%-os teljes inflációt vetít előre. Az energia- és élelmiszerárak nélkül vett inflációra vonatkozóan az alapprognózis 2026-ra 2,5%-ot, 2027-re 2,6%-ot 2028-ra pedig 2,3%-ot jelez. A 2026. évi inflációs alapprognózis júniushoz viszonyítva változatlan maradt, 2027-re és 2028-ra vonatkozóan viszont felfelé módosult. A alapprognózis szerint 2026-ban 0,9%-os, 2027-ben 1,4%-os, 2028-ban pedig 1,5%-os gazdasági növekedés várható. Ez a 2026-ot és 2027-et egyaránt érintő felfelé módosítás főként az euroövezeti gazdaság vártnál nagyobb mértékű rezilienciáját tükrözi.

A kilátások továbbra is rendkívül bizonytalanok: a kockázatok az inflációra nézve felfelé, a gazdasági növekedésre nézve lefelé mutatnak. Ami az energiasokkot illeti, a szakértők által összeállított naprakész forgatókönyvek a növekedés és az infláció alakulása tekintetében sokféle kimenetelt mutatnak a sokkhatás intenzitásától és időtartamától, valamint közvetett és közvetlen másodkörös hatásaitól függően.

A mai határozat azt mutatja, hogy továbbra is megfelelő pozícióban vagyunk ahhoz, hogy eligazodjunk a konfliktus okozta bizonytalan helyzetben. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést fogunk követni. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy miként értékeljük az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat, tekintettel a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségére. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

A gazdaság az energiasokk miatti hátráltató tényezők ellenére reziliensnek bizonyult a második negyedévben. A növekedés országok és szektorok széles körére terjedt ki. Ez a tendencia valószínűleg a harmadik negyedévben is folytatódik. A feldolgozóipar továbbra is megbízható teljesítményt nyújt, mivel a kormányok növelik a védelmi és infrastrukturális kiadásokat. A korábban megrendült fogyasztói bizalom újra megerősödött, elősegítve a szolgáltatóipar talpra állását a kezdeti energiasokk után. Az MI-vel kapcsolatos konjunktúra növekedése a digitális szolgáltatások a vállalati beruházások és a kivitel terén is látható.

A munkaerőpiac stabil maradt: a munkanélküliségi ráta júliusban változatlanul 6,4% volt. A foglalkoztatás és a munkaerő bővülése továbbra is lassú, a termelékenység viszont fokozatosan élénkül.

Ami a jövőt illeti, a rövid távú növekedési kilátások a legutóbbi szakértői prognózishoz képest javultak, ami különösen a magánfogyasztás és a közkiadások rezilienciáját tükrözi. Középtávon a fogyasztást támogathatja az energiaárak fokozatos csökkenése és az erőteljes munkaerőpiac. A növekedést egyre inkább a vállalati és lakáscélú beruházás fogja erősíteni. A kivitel bővülését kedvezően befolyásolhatja a külső kereslet fokozódása, ugyanakkor visszafogják a versenyképesség terén mutatkozó kihívások és a világkereskedelmi szabályozásokkal kapcsolatos bizonytalanság.

A nagyobb potenciális növekedés strukturális reformot igényel, és államháztartási fegyelmet követel. Ennek kulcsfontosságú alapeleme a szabályok egyszerűsítése és harmonizációja az EU egységes piacán, az energetikai átállás felgyorsítása, valamint a megtakarítási és befektetési unió kiteljesítése. Ahogy a digitális euróra vonatkozó jogi keret elfogadásának folyamata a végső szakaszba lép, ismételten kiemeljük annak fontosságát, hogy mielőbb megállapodás szülessen a közös valutáról szóló csomagról. Az energiasokkra átmeneti, célzott és egyedi költségvetési válaszintézkedésekkel kell reagálni.

Infláció

Az infláció a júliusi 2,9%-ról 3,3%-ra nőtt augusztusban. Az energiaár-infláció a júliusi 10,3% után 14,3%-ra emelkedett. Valószínűsíthető, hogy ehhez a növekedéshez különösen a folyékony üzemanyagokat terhelő finomítói haszonkulcsok és a magasabb energiahordozó-árak járultak hozzá jelentős mértékben. Az élelmiszerár-infláció változatlanul 1,2%-on maradt. Az energia- és élelmiszerárak nélküli infláció kismértékben mérséklődött a júliusi 2,5%-ról 2,4%-ra, míg az áruk inflációja 0,9%-ról 1,2%-ra nőtt, a szolgáltatások inflációja pedig 3,3%-ról 3,0%-ra csökkent.

Az alapinflációra vonatkozó mérőszámok júliusban többnyire stabilak maradtak. A bérek jelen állás szerint nem reagáltak érdemben az energiasokkra. Az egy munkavállalóra jutó jövedelem éves szinten 3,3%-kal nőtt a második negyedévben, tehát az első negyedévi 3,5%-hoz képest kisebb mértékben. A javuló munkatermelékenység szintén segített fékezni a fajlagos munkaerőköltségek növekedését, amely az előző negyedévi 3,5%-ról 2,6%-ra mérséklődött. Ugyanakkor a fajlagos nyereség 0,3%-ról 2,2%-ra nőtt. A jövőt illetően az EKB bérkövetője azt jelzi, hogy a bértárgyalásokon kialkudott bérek növekedési üteme 2027 első felében csekély emelkedést követően eléri majd a 2,7%-ot. A rövidebb távú inflációs várakozások továbbra is emelkedett szintet mutatnak, a hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója viszont változatlanul 2% körül tartózkodik, ami elősegíti, hogy az infláció középtávon a cél körül stabilizálódjon.

A közel-keleti konfliktus és Oroszország Ukrajna ellen folytatott indokolatlan háborújának közelmúltbeli fejleményei még magasabbra tolták az energiaárak pályáját. Ennek következtében a teljes infláció valószínűleg 2027 első felében is jóval a cél felett marad. Ezt követően az energiaár-infláció várhatóan mérséklődik és 2028 közepéig negatívba fordul, ezzel csökkentve a teljes inflációt. A magasabb energiaárak előreláthatólag fokozatosan átgyűrűznek a mag- és az élelmiszerár-inflációba. A gazdasági kilátások javulása a némileg magasabb maginflációhoz is hozzájárulhatnak, amely várhatóan 2027 elejéig tovább emelkedik, az év hátralévő részében pedig magas szinten marad, majd 2028-ban mérséklődik. Általánosságban véve a teljes infláció 2027 végén előreláthatólag visszatér a cél közelébe, amit a magasabb kamatlábak hatása is támogat. Továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük az energiaár-emelkedés mértékét és tartósságát, valamint azt, miként gyűrűzik át az árképzésbe, a bérezésbe, az inflációs várakozásokba és az általános gazdasági folyamatokba.

Kockázatértékelés

A növekedési kilátásokat övező kockázatok a lassulás felé mutatnak. Ez különösen a közel-keleti konfliktusra és Oroszország Ukrajna ellen folytatott indokolatlan háborújának fejleményeire vezethető vissza. Az energiaellátás újbóli zavara miatt a jelenleg vártnál nagyobb mértékben és hosszabb ideig emelkedhetnek az energiaárak. Ez rányomja a bélyegét a reáljövedelmekre, a kiadásokra és a beruházásokra. A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat romlása vagy a nemzetközi kötvénypiacokra átgyűrűző hatások miatt szigorodhatnak a hitelfeltételek, ennek következtében pedig alábbhagyhat a kereslet. a meghatározó gazdaságok közötti kereskedelmi feszültségek kiújulása is még nagyobb zavart okozhat az ellátási láncokban, csökkentheti a kivitelt, valamint meggyengítheti a fogyasztást és a beruházásokat. Ezzel szemben a növekedés a vártnál erősebb lehet, ha a gazdaság és az energiapiacok a vártnál gyorsabban alkalmazkodnának a folyamatban lévő konfliktusok okozta zavarokhoz, vagy ha e konfliktusok haladéktalanul és tartósan rendeződnének. Ezenkívül az új technológiák euroövezeti vállalatok általi bevezetése, a védelmi és infrastrukturális kiadások, valamint a termelékenység növelésére és az EU egységes piacának kiteljesítésére irányuló reformok a vártnál nagyobb mértékben élénkíthetik a növekedést.

Az inflációs kilátásokat övező kockázatok felfelé irányulnak. Ez különösen a közel-keleti konfliktusra és Oroszország Ukrajna ellen folytatott indokolatlan háborújának fejleményeire vezethető vissza. Az energiasokk tovább erősödhet, és markánsabb hatással lehet más árakra és a bérekre, mint az jelenleg várható. Különösen a gázárak emelkedhetnek abban az esetben, ha újabb ellátási zavarok lépnének fel, vagy szokatlanul hideg lenne a tél, miközben a gáztárolók töltöttségi szintje alacsony. Minél hosszabb ideig maradnak a magas energiaárak, annál nagyobb valószínűséggel hajtják fel a tágabb inflációt közvetett és másodkörös hatások révén. A kiújult kereskedelmi feszültségek a globális ellátási láncok további széttagolódásához vezethetnek, korlátozhatják a kritikus nyersanyagok kínálatát, és súlyosbíthatják az euroövezeti gazdaság kapacitáskorlátait. A szélsőséges időjárási események – amelyeket az „El Niño” miatt kialakuló időjárási viszonyok fokozódása felerősíthet – és általában a kibontakozó klíma- és természeti válságok nyomán a vártnál jobban felmehetnek az élelmiszerárak. Ezzel szemben az infláció alacsonyabb lehet, ha a folyamatban lévő geopolitikai konfliktusok tartósan rendeződnének, vagy a közelmúltbeli energiaársokk közvetett és másodkörös hatásai az előrevetítettnél kevésbé erőteljesek lennének. A volatilisabb és kockázatkerülőbb pénzügyi piacok visszafoghatják a keresletet, ezáltal az inflációt is csökkenthetik.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A piaci kamatlábak az előző ülésünk óta nőttek, ami a nemzetközi piacokon megfigyelhető hasonló mozgásokat tükrözi. A júniusi kamatemelést követően a vállalatoknak nyújtott bankhitelek kamatai a májusi 3,6%-hoz képest emelkedtek, így 3,8%-on álltak júniusban és júliusban. A piaci alapú vállalati adósság júliusban 4,0%-on állt, tehát hasonló volt az előző hónapokhoz, és jóval meghaladta a közel-keleti konfliktus előtti szintet. A vállalatoknak nyújtott bankhitelek éves növekedési üteme, amely jellemzően nagyobb késéssel igazodik a monetáris politikai változásokhoz, júliusban tovább nőtt a májusi és júniusi 4,0%-ról 4,4%-ra. A vállalatikötvény-kibocsátás éves növekedési üteme a májusi 3,3% és a júniusi 3,6% után 3,4% volt. A jelzálogkamatok júniusban és júliusban sem változtak, 3,5%-on álltak, míg a jelzáloghitelezés bővülése a májusi és júniusi 3,1% után 3,0%-ra mérséklődött júliusban

Következtetés

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal megemeli. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a monetáris politikát úgy alakítsuk, hogy az infláció középtávon a kétszázalékos célunk körül stabilizálódjon. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Kamatdöntéseink alapját az inflációs kilátások és az őket övező kockázatok értékelése képezi, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, valamint az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Mindenesetre készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.