SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az EKB 2015-ös Éves beszámolója

2016. február 18.

EMBARGO

Nem továbbítható 2016. február 18., csütörtök, közép-európai idő szerint 15.00 óráig
  • Az EKB 2015. évi nettó nyeresége: 1082 millió euro (2014: 989 millió €)
  • Az értékpapír-piaci programból származó nettó kamatbevétel: 609 millió euro (2014: 728 millió €)
  • A kiterjesztett eszközvásárlási programból származó nettó kamatbevétel: 161 millió euro (2014: 2 millió €)
  • Díjbevételből visszatérített, felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos kiadások: 277 millió euro (2014: 30 millió €)
  • Bankjegyeken keletkezett kamatbevétel: 42 millió euro (2014: 126 millió €)
  • Az EKB mérlegének nagysága: 257 milliárd euro (2014: 185 milliárd €).

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa elfogadta az EKB 2015. december 31-ével záruló évről szóló auditált éves beszámolóját.

Az EKB 2015. évi nettó nyeresége 1082 millió euro volt (2014-ben 989 millió €). Az emelkedésben szerepet játszott az értékpapírok eladásán 2015-ben realizált nagyobb nyereség, valamint az a tény, hogy míg 2014-ben az EKB csak novemberben és decemberben fedezte díjbevételből a felügyeleti feladatok ellátásával összefüggésben felmerült kiadásait, 2015-ben már az egész évi költségeit megtérítették.

A Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2016. január 29-i hatállyal 812 millió euro értékben előzetes nyereségfelosztást végez az euroövezeti nemzeti központi bankok (NKB) körében. Tegnapi ülésén pedig a testület úgy határozott, hogy 2016. február 19-én a fennmaradó 270 millió eurós nyereséget is felosztja az euroövezeti NKB-k között.

Az EKB jövedelme nagyrészt a nemzetközitartalék-portfólióján és saját vagyonalap-portfólióján realizált hozamból, a forgalomban lévő teljes eurobankjegy-állományban való 8%-os részesedése utáni kamatbevételből, valamint az utóbbi években a monetáris politikai célból vásárolt értékpapírokon keletkezett nettó kamatbevételből származik.

2015-ben a teljes nettó kamatbevétel 1475 millió eurót (2014: 1536 millió €) tett ki. Ez az összeg az EKB-nak a forgalomban lévő eurobankjegyekből rá eső részesedésén keletkezett 42 millió eurós kamatbevételt (2014: 126 millió €), valamint az értékpapír-piaci program (SMP) keretében vásárolt értékpapírokon realizált 609 millió eurós nettó kamatbevételt (2014: 728 millió €) foglalja magában. Utóbbiból 224 millió euro (2014: 298 millió €) az SMP keretében vásárolt görög államkötvény-állományból származott. Itt szerepel továbbá az első kettő fedezett kötvényvásárlási program értékpapírjain keletkezett 120 millió eurós (2014: 173 millió €), valamint a kiterjesztett eszközvásárlási program (APP) értékpapírjain elért 161 millió eurós (2014: 2 millió €) nettó kamatbevétel. Az EKB az NKB-któl átvett nemzetközi tartalékeszközökből származó követeléseik után 18 millió euro (2014: 57 millió €) kamatot fizetett, míg a nemzetközi tartalékeszközökön keletkezett kamatbevétel 283 millió eurót (2014: 217 millió €) tett ki.

A pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség 214 millió euro (2014: 57 millió €) volt.

Az értékvesztési leírás 2015-ben 64 millió eurót tett ki (2014: 8 millió €). A 2015. évi magasabb leírás elsősorban az USA-dollárban tartott értékpapír-portfólió piaci értékének általános csökkenése miatt következett be.

Az EKB igazgatási költségei a személyi jellegű költségekből és az összes többi igazgatási költségtételből tevődnek össze. Az EKB felügyeleti feladatkörének átvétele a foglalkoztatotti létszám fokozatos emelkedéséhez vezetett, amelynek következtében a személyi jellegű költségek 2015-ben 441 millió euróra nőttek (2014: 301 millió €).

Az egyéb igazgatási ráfordítások (értékcsökkenés, irodaházak bérleti díja, szakértői honoráriumok, egyéb áruk és szolgáltatások) 2015-ben 423 millió eurót tettek ki (2014: 376 millió €). A ráfordításnövekedés főként annak tudható be, hogy megkezdődött az új székház értékcsökkenési leírása.

Az EKB bankfelügyeleti tevékenységével kapcsolatban felmerült kiadások a teljes 2015. évben visszatérítésre kerültek a felügyelt szervezetekre kivetett díjból, míg 2014-ben ez csak az év utolsó két hónapjában felmerült költségek esetében történt meg. Ennek eredményeként nőtt a díjakból és jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás értéke. Az SSM-hez kapcsolódó díjak 2015-ben 277 millió eurót tettek ki (2014. november-december: 30 millió €).

Az EKB 2015. évi mérlegének teljes összege 72 milliárd euróval 257 milliárd euróra emelkedett (2014: 185 milliárd €). Az emelkedés elsősorban az APP keretében vásárolt értékpapíroknak, az EKB nemzetközi tartalékeszközei felértékelődésének és a forgalomban lévő bankjegyállomány bővülésének eredménye.

Az eurorendszer összevont mérlege [1] 2015 végén 2781 milliárd € volt, szemben a 2014. év végi 2208 milliárd euróval. A növekedés főként az APP keretében folytatott értékpapír-vásárlásoknak tudható be.

Az eurorendszer monetáris politikai célú értékpapír-állománya 586 milliárd euróval 803 milliárd euróra nőtt (2014: 217 milliárd €). Az SMP keretében tartott állomány a visszaváltások miatt 21 milliárd euróval csökkent. Ezt bőven ellensúlyozta az APP keretében végrehajtott értékpapír-vásárlás, amely 2015. december 31-én 650 milliárd euro értékű állomány létrejöttéhez vezetett (2014: 31 milliárd €).

A média képviselői kérdéseikkel szíveskedjenek Stefan Ruhkamphoz fordulni a +49 69 1344 5057-es telefonszámon.

Megjegyzések

  1. Az Európai Központi Bank és az eurorendszer számviteli alapelvei A Kormányzótanács – a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 26.4 cikkével összhangban – egységes számviteli alapelveket dolgozott ki az eurorendszer és benne az EKB számára, amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelentek. [2] Noha ezek az alapelvek általánosságban a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlaton alapulnak, megfogalmazásuk során messzemenően figyelembe veszik az eurorendszer központi bankjainak sajátosságait. Különös hangsúlyt fektetnek tehát a körültekintés (prudencia) elvére, hiszen az eurorendszer központi bankjainak többsége nagyfokú devizakockázatnak van kitéve. A körültekintő megközelítés fokozottan érvényes a nem realizált nyereség és a nem realizált veszteség eltérő elszámolására az eredménykimutatásban, valamint az egyik eszközön keletkezett nem realizált veszteségnek egy másik eszközön keletkezett nem realizált nyereséggel szembeni nettósításának tilalmára. A nem realizált nyereséget közvetlenül átértékelési számlára kell átvezetni, míg a kapcsolódó átértékelési számla egyenlegét meghaladó nem realizált veszteséget az év végén ráfordításként kell kezelni. Az értékvesztést teljes egészében az eredménykimutatásban kell feltüntetni. Az euroövezet nemzeti központi bankjai kötelesek ezeket az alapelveket követni, amikor eurorendszertagként végzett műveleteikről beszámolnak az eurorendszer heti összevont pénzügyi kimutatásában és az összevont éves mérlegben. Ezenfelül saját éves pénzügyi beszámolójuk elkészítése során is önkéntes alapon lényegében az EKB számviteli alapelveit alkalmazzák.
  2. A monetáris politikai célú aktuális értékpapír-állomány kimutatása (értékvesztéssel módosított) amortizált bekerülési értéken történik. 2015-ben a harmadik kötvényvásárlási és az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási programokat kiegészítették az állami szektor eszközeit célzó vásárlási programmal. A három említett program együttesen alkotja a kiterjesztett eszközvásárlási programot (APP). Az NKB-k és az EKB összesített APP vételi tranzakcióinak értéke átlagosan havi 60 milliárd euróban van megállapítva, és a tervek szerint 2017. március végéig folytatják őket, de legalább addig, amíg a Kormányzótanács az inflációs pálya olyan tartós korrekcióját nem érzékeli, amely összhangban van a 2% alatti, de ahhoz közeli középtávú inflációs céljának elérésével.
  3. A forgalomképes értékpapírokat a nem monetáris célú állomány kivételével piaci árfolyamon kell átértékelni.
  4. Az aranykészleteket és egyéb, mérlegben és mérlegen kívül nyilvántartott devizaeszközöket, illetve -forrásokat a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon kell euróra váltani.
  5. Az EKB-nak átadott nemzetközi tartalékra fizetett kamat: Minden nemzeti központi bank, amely az eurorendszerhez való csatlakozásával párhuzamosan nemzetközi tartalékot ad át az EKB-nak, az átutalt összeggel megegyező kamatozó követelésre tesz szert az EKB-val szemben. A Kormányzótanács döntése értelmében a követelést euróban denominálják, és napi kamatot fizetnek utána, amelynek meghatározásához az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleti tenderének az aranykomponens nulla hozamának figyelembevételével kiigazított, legutóbbi kamatfolyosó-széli kamatlábát (marginal interest rate) veszik alapul.
  6. Az EKB nyereségének felosztása, illetve veszteségének fedezése: A KBER alapokmányának 33. cikke értelmében az adott év nettó nyereségének 20%-áig terjedő összeg – legfeljebb az EKB saját tőkéjének 100%-a erejéig – átutalható az általános tartalékalapba. A fennmaradó nettó nyereséget az euroövezeti nemzeti központi bankok között, befizetett részesedésük arányában fel kell osztani.
  7. Amennyiben az EKB veszteséget könyvel el, a hiány jóváírható (a) az EKB általános kockázati céltartaléka és az általános tartalékalap, továbbá (b) kormányzótanácsi döntés után az adott pénzügyi év monetáris jövedelme terhére. Végül a fennmaradó nettó veszteséget átvitt veszteségként lehet kimutatni a mérlegben, és az elkövetkező év(ek) nettó jövedelme terhére jóvá lehet írni.
  8. Az eurorendszer SMP-állományai: Az alábbi táblázat kibocsátó szerinti bontásban mutatja az eurorendszer 2015. december 31-én érvényes SMP-állományait.

Az eurorendszer SMP-állományai 2015. december 31-én

Kibocsátó ország

Névérték

(milliárd EUR)

Könyv szerinti érték*

(milliárd EUR)

Fennmaradó átlagos

futamidő

(év)

Írország

9,7 9,4 3,3

Görögország

14,6 13,4 3,5

Spanyolország

26,4 26,2 3,1

Olaszország

63,5 61,8 3,4

Portugália

12,4 12,1 2,8

Összesen**

126,7 123,0 3,3

*Az SMP-állományokat amortizált bekerülési értéken kell kimutatni.

**A kerekítés miatt a tételek összege nem feltétlenül egyezik meg a végösszeggel.



[1]Az eurorendszer összevont mérlege ideiglenes, nem auditált adatok alapján készül. Az NKB-k éves beszámolóit 2016. május végéig véglegesítik, így az eurorendszer összevont mérlegének végleges változatát csak ezt követően publikálják.

[2]Az EKB számviteli alapelveinek részletes bemutatása az EKB/2010/21 (2010. november 11.) módosított határozatban található (HL L 35., 2011.2.9., 1. o.).

Médiakapcsolatok