Devizaműveletek
A devizaműveletekről általánosságban
Összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. és 219. cikkével, az eurorendszernek devizaműveleteket kell végrehajtania. Devizaműveletnek minősül:
- a devizapiaci intervenció;
- a devizatartalékokon keletkezett kamatjövedelem eladása, valamint minden „kereskedelmi tranzakció”.
Devizapiaci intervenció
Egyoldalú vagy összehangolt
Hivatalos megállapodás, illetve általános iránymutatás hiányában az eurorendszer szükség esetén beavatkozhat a devizapiacokon. Az intervencióra saját kezdeményezésre vagy összehangolt intézkedéssorozat részeként, más központi bankokkal karöltve kerülhet sor.
Centralizált vagy decentralizált
A beavatkozást közvetlenül az EKB, illetve a képviseletében nyilvános megbízottként eljáró nemzeti központi bank hajthatja végre. Előbbi esetben centralizált, utóbbiban decentralizált intervencióról beszélünk. A művelet végső célja szempontjából lényegtelen, hogy centralizált vagy decentralizált módon végzik-e.
Az eurorendszer a más EU-deviza viszonylatában az EKB elsődleges céljának, az árstabilitás fenntartásának sérelme nélkül avatkozik be, szorosan együttműködve az euroövezeten kívüli érintett központi bankkal, különösen az intervenció finanszírozásának tekintetében.
II. árfolyam-mechanizmus (ERM–II)
Előzmények
Devizapiaci intervencióra a gazdasági és monetáris unió (GMU) harmadik szakaszának elején hatályba lépett árfolyam-mechanizmus (ERM–II) keretében is sor kerülhet. Az árfolyam-mechanizmus jórészt két jogi dokumentumon alapszik: az Európai Tanács 1997. június 16-án kelt állásfoglalásán, valamint az EKB és az euroövezeten kívüli országok nemzeti bankjai között 1998. szeptember 1-jén létrejött, módosított megállapodáson.
Sajtóközlemények
Az ERM–II-höz kapcsolódó konvenciók és eljárások
Tagok
Dánia 1999. január 4. óta vesz részt az ERM–II-ben, miután már az eredeti ERM-ben is tag volt. Bulgária és Horvátország 2020. július 13-án lépett be az árfolyam-mechanizmusba.
Az ERM–II-tagvaluták euróval szembeni középárfolyamai és az intervenciós kötelezettségre vonatkozó árfolyamai
| Pénznem | 1 EUR = | |
|---|---|---|
Dán korona (DKK)  |
Gyenge sávszél | 7,62824 |
| Középárfolyam | 7,46038 | |
| Erős sávszél | 7,29252 | |
| Bolgár leva (BGN) |
Gyenge sávszél | 2,24920 |
| Középárfolyam | 1,95583 | |
| Erős sávszél | 1,66246 | |
| Horvát kuna (HRK) |
Gyenge sávszél | 8,66468 |
| Középárfolyam | 7,53450 | |
| Erős sávszél | 6,40433 | |
Az ECOFIN Tanács szerepe
Devizapiaci intervenciókat az euro és az Európai Unión kívüli országok devizái (pl. USA-dollár, japán jen) közötti intézményes árfolyamkapcsolatok keretében is végre lehet hajtani. E devizákra vonatkozóan a Szerződés 219. cikke két lehetséges intézményes megoldást nevesít:
- az ECOFIN Tanács hivatalos megállapodást köthet az euro árfolyamrendszeréről;
- az ECOFIN Tanács általános iránymutatást dolgozhat ki az eurorendszer árfolyam-politikájáról.
Egyelőre egyik eljárást sem aktiválták. Az EKB mindkét esetben bekapcsolódna a folyamatokba akár ajánlások megfogalmazásával az ECOFIN felé, akár tanácsadói minőségben. Egyik eljárás sem sértheti azonban az intézmény elsődleges célját, vagyis az árstabilitás fenntartását. Az EKB-t devizapiaci intervencióinak végrehajtásában nem korlátozza devizatartalék-állományának nagysága, hiszen beavatkozásait egyéb módon, például devizaswapügylettel is finanszírozhatja.