Az euroövezet gazdasága a kihívásokkal terhes globális környezet ellenére reziliensnek mutatkozik. A reál-GDP 2025 harmadik negyedévében 0,3%-kal nőtt, ami meghaladta a szeptemberi prognózist. Ez az első félév volatilis folyamatait követte, amelyek a magasabb amerikai kereskedelmi vámtarifákra és a kapcsolódó bizonytalanságra válaszreakcióként adott előszállítások és az írországi adatok nagymérvű ingadozásai hatásának tudható be. Az euroövezetben a növekedés fő hajtómotorja várhatóan továbbra is a belső kereslet lesz, amit támogat a reálbérek és a foglalkoztatás bővülése, a rekord alacsony munkanélküliségi rátával jellemezhető reziliens munkaerőpiacok környezetében. Várhatóan szintén támogatják a hazai gazdaságot az idén bejelentett további állami infrastrukturális és védelmi kiadások – különösen Németországban – valamint a 2024 júniusa óta végrehajtott monetáris politikai kamatcsökkentések nyomán javuló finanszírozási feltételek. A külgazdaságot illetően, miközben néhány – többek között strukturális természetű – versenyképességi probléma továbbra is érzékelhető, jövőre az export élénkülésére számítunk. A javulás annak tudható be, hogy a magasabb vámtarifák fokozatosan kibontakozó hatása ellenére enyhülő kereskedelempolitikai bizonytalanság környezetében élénkül a külső kereslet. A prognózis szerint a reál-GDP éves szinten 2025-ben átlagosan 1,4%-kal, 2026-ban 1,2%-kal, 2027-ben 1,4%-kal és 2028-ban szintén 1,4%-kal bővül. A 2025. szeptemberi prognózissal összevetve a teljes előrejelzési időszakban a GDP növekedését felfelé módosítottuk, ami betudható a vártnál jobb adatoknak, a kereskedelempolitikai bizonytalanság enyhülésének, az erősebb külső keresletnek és az alacsonyabb energiahordozó-áraknak.[1]
Az előrejelzések szerint az infláció a 2025-ös 2,1%-ról 2026-ban 1,9%-ra, 2027-ben pedig 1,8%-ra csökken, majd 2028-ban az EKB 2%-os középtávú céljához emelkedik. A harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mért teljes infláció 2026 elején várható csökkenése az energiaárakból eredő lefelé irányuló bázishatást tükrözi, míg a nem energiajellegű komponensek inflációja 2026 teljes egészében tovább csökken. Az energiainfláció 2027 végéig várhatóan mérsékelten járul hozzá a teljes inflációhoz, majd 2028-ban markánsan megemelkedik, ami a 2. uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) várható bevezetésének tudható be, amely 0,2 százalékpontos felfelé irányuló hatást gyakorol a teljes inflációra. Az energia nélkül számított HICP-infláció a 2025-ös 2,5%-ról 2026-ban várhatóan 2,2%-ra, 2027-ben és 2028-ban pedig 2,0%-ra csökken. Az élelmiszer-infláció várhatóan jelentősen visszaesik, ahogy a globális élelmiszer-nyersanyagok korábbi áremelkedéseinek és a kedvezőtlen nyári időjárási viszonyoknak a hatása lecseng, majd 2026 végétől várhatóan valamivel 2% feletti ütemben stabilizálódik. Az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó HICP-infláció (HICPX) az előrejelzések szerint a 2025-ös 2,4%-ról 2028-ban 2,0%-ra mérséklődik, mivel a szolgáltatások inflációja a munkaerőköltség-oldali nyomás enyhülés környezetében csökken, és az euro múltbeli felértékelődése begyűrűzik az árazási láncba, fékezve az iparcikk-inflációt. A bérnövekedés 2026 folyamán végig tovább mérséklődik, majd 3% körül stabilizálódik, amit a reziliens munkaerőpiac és a kevéssel 1% alatti termelékenységnövekedés támaszt alá. A fajlagos munkaerőköltség növekedése várhatóan mérséklődik, bár az inflációra gyakorolt hatást vélhetően részben ellensúlyozza, hogy a profitráták az előrejelzési időszakban fokozatosan erőre kapnak. A 2025. szeptemberi prognózissal összevetve a HlCP-inflációra vonatkozó kilátásokat 2026-ban 0,2 százalékponttal felfelé módosítottuk, tükrözve a HICP-inflációra és a bérnövekedésre vonatkozó meglepetésszerű friss adatokat. Utóbbi a bérkilátások markáns felfelé való korrekcióját eredményezte. A HICP-inflációra vonatkozó előrejelzést 2027 tekintetében némileg lefelé módosítottuk a kisebb energiainfláció-hozzájárulás feltevése miatt, mivel arra számítunk, hogy az ETS2 bevezetését 2027-ről 2028-ra halasztják. Ugyanakkor utóbbi hatást részben ellensúlyozza a szolgáltatások erőteljesebb inflációja.
1. táblázat
Az euroövezet növekedési és inflációs prognózisai
(éves százalékos változások, módosítások százalékpontban)
2025. december | Módosítások 2025. szeptemberhez képest | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2024 | 2025 | 2026 | 2027 | 2028 | 2025 | 2026 | 2027 | |
Reál-GDP | 0,9 | 1,4 | 1,2 | 1,4 | 1,4 | 0,2 | 0,2 | 0,1 |
HICP | 2,4 | 2,1 | 1,9 | 1,8 | 2,0 | 0,0 | 0,2 | -0,1 |
HICP energia és élelmiszer nélkül | 2,8 | 2,4 | 2,2 | 1,9 | 2,0 | 0,0 | 0,3 | 0,1 |
Megjegyzés: A reál-GDP-adatok a szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok éves átlagai. A múltbeli adatok a prognózis adatgyűjtési zárónapja után kapott adatok miatt eltérhetnek az Eurostat legutóbb publikált adataitól. A módosításokat kerekített adatokból számítjuk. Az adatok – negyedéves gyakorisággal is – letölthetők az EKB honlapján található makrogazdasági prognózisok adatbázisából.
© Európai Központi Bank, 2025
Postacím 60640 Frankfurt am Main, Németország
Telefonszám +49 69 1344 0
Honlap www.ecb.europa.eu
Minden jog fenntartva. A kiadvány kizárólag oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével sokszorosítható.
A konkrét szakkifejezések megtalálhatók az EKB fogalomtárában (csak angol nyelven).
HTML ISBN 978-92-899-7342-7, ISSN 2529-475X, doi:10.2866/8046879, QB-01-25-149-HU-Q
A technikai feltevések és a világgazdaságra vonatkozó prognózisok lezárásának időpontja 2025. november 26. Az euroövezetre vonatkozó makrogazdasági prognózisokat 2025. december 3-án véglegesítettük. Az eurorendszer szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2025. decemberi prognózisa Bulgáriára is kiterjed, tekintettel annak 2026. január 1-jei euroövezeti csatlakozására. Az euroövezetre vonatkozó múltbeli adatok a HICP kivételével minden változó esetében Bulgáriát is magukban foglalják.
-
18 December 2025