SAJTÓÉRTEKEZLET

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2018. szeptember 13.

BEVEZETŐ NYILATKOZAT

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. A Kormányzótanács továbbra is arra számít, hogy a kamatok legalább 2019 nyaráig jelenlegi szintjükön maradnak, mindenesetre addig, ameddig szükséges annak a biztosításához, hogy az infláció középtávon továbbra is tartósan a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé tartson.

A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően a Kormányzótanács a hónap végéig a jelenlegi 30 milliárd eurós havi ütemben folytatja a nettó eszközvásárlást az eszközvásárlási program (APP) keretében. 2018 szeptembere után a nettó eszközvásárlás havi ütemét 2018. december végéig 15 milliárd euróra csökkentjük, majd arra számítunk, hogy – annak függvényében, hogy a beérkező adatok megerősítik-e a középtávú inflációs várakozásunkat – beszüntetjük a nettó vásárlást. Az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést a nettó eszközvásárlás befejezése után hosszabb időszakon keresztül, illetve ameddig szükséges, újra befektetjük annak érdekében, hogy megmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

A kapott információk az új, 2018. szeptemberi szakértői prognózisunkkal együtt összességében alátámasztják az euroövezeti gazdaság széles alapokon nyugvó expanziójára és a fokozatosan emelkedő inflációra vonatkozó korábbi helyzetértékelésünket. A gazdaság alapvetően jó állapota továbbra is támogatja az abba vetett bizalmunkat, hogy az inflációnak a célunk irányába való tartós konvergenciája folytatódni fog, sőt azután is fennmarad, hogy a nettó eszközvásárlási programunk fokozatosan megszűnik. Újabban ugyanakkor jobban előtérbe kerültek az erősödő protekcionizmussal kapcsolatos bizonytalanságok, a feltörekvő piaci sérülékeny pontok és a pénzügyi piaci volatilitás. Ahhoz, hogy a belföldi ároldali nyomás és az általános inflációs folyamatok középtávon tovább erősödjenek, még mindig jelentős monetáris politikai ösztönzésre van szükség. Ezt a támogatást folyamatosan megadják az év végéig tartó nettó eszközvásárlások, a megvásárolt jelentős nagyságú eszközállományok és a hozzájuk kapcsolódó újrabefektetések, valamint az EKB irányadó kamataira vonatkozó továbbfejlesztett előretekintő iránymutatás. A Kormányzótanács mindenesetre készen áll rá, hogy teljes eszköztárát kiigazítsa a kellő mértékben azt biztosítandó, hogy az infláció továbbra is tartósan az inflációs célunk felé tartson.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezeti reál-GDP 0,4%-kal növekedett az előző negyedévhez képest 2018 második negyedévében, ami megegyezik az első negyedévben mért adattal. A 2017-es erőteljes növekedési teljesítményt követő némi mérséklődés ellenére a legfrissebb gazdasági mutatók és felmérési eredmények összességében megerősítik, hogy az euroövezet gazdaságának széles alapokon nyugvó növekedése folytatódni fog. Monetáris politikai intézkedéseink folyamatosan alátámasztják a belső keresletet. A lakossági fogyasztást részben a munkaerőpiacon végbemenő reformoknak is köszönhető folyamatos foglalkoztatásbővülés és a béremelkedés támogatja. A vállalati beruházásokat a kedvező finanszírozási feltételek, az emelkedő vállalati jövedelmezőség és az élénk kereslet segíti. A lakáscélú beruházás változatlanul erőteljes. Ezenkívül a világgazdasági expanzió folytatódására számítunk, ami támogatja az euroövezeti kivitelt.

A fenti értékelést tükrözi nagy vonalakban az EKB szakértőinek az euroövezetről szóló 2018. szeptemberi makrogazdasági prognózisa. Eszerint a reál-GDP 2018-ban 2,0%-kal, 2019-ben 1,8%-kal, 2020-ban pedig 1,7%-kal nő éves szinten. Az eurorendszer elemzőinek 2018. júniusi makrogazdasági előrejelzéséhez képest a reál-GDP növekedési kilátásait 2018-ra és 2019-re kissé lefelé korrigáltuk, ami főképp a külső kereslet valamivel gyengébb szerepével magyarázható.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok jelenleg is nagyjából egyensúlyban levőnek értékelhetők. Ugyanakkor az erősödő protekcionizmushoz, a feltörekvő gazdaságok gyenge pontjaihoz és a pénzügyi piaci volatilitáshoz kapcsolódó kockázatok az utóbbi időben jobban előtérbe kerültek.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja 2018 augusztusában a júliusi 2,1%-ról 2,0%-ra csökkent. A tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből arra következtethetünk, hogy az év hátralevő részében a teljes infláció éves szinten valószínűleg az aktuális szint közelében fog ingadozni. Miközben a trendinflációs mérőszámok általánosságban változatlanul visszafogottan alakultak, a korábbi alacsony értékekhez képest emelkedtek. Erősödik és szélesedik a belföldi költségoldali nyomás a magas szintű kapacitáskihasználtság és a szűkülő munkaerőpiac mellett, amely feltornázza a bérnövekedést. Csökkenőben van az inflációs kilátások körüli bizonytalanság. Előretekintve a trendinfláció az év vége felé várhatóan emelkedni kezd, majd középtávon fokozatosan tovább nő, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió és a gyorsuló bérnövekedés támogat.

Összességében ez a helyzetértékelés körvonalazódik az EKB 2018. szeptemberi szakértői makrogazdasági prognózisában is, amely 2018-ra, 2019-re és 2020-ra 1,7%-os HICP-inflációt vetít előre. Ez megegyezik az eurorendszer szakértőinek 2018. júniusi makrogazdasági prognózisával.

A monetáris elemzésre áttérve: a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme a 2018. júniusi 4,5%-ról júliusban visszaesett 4,0%-ra. Az M3 növekedéséhez – a havi adatokban található némi volatilitástól eltekintve – egyre jobban hozzájárul a banki hitelezés erősödése. Az M1, szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum, maradt a széles értelemben vett pénzmennyiség növekedésének hajtóereje.

Továbbra is tart a lakossági szektornak nyújtott hitelek 2014 eleje óta megfigyelhető élénkülése. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves szinten 4,1%-kal bővültek 2018 júliusában, miközben a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme 3,0% volt; mindkét érték megegyezik a júniusival.

A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedéseink átgyűrűző hatása továbbra is jelentős mértékben támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, a források elérhetőségét – különösen a kis- és középvállalkozások számára –, valamint az övezetbeli hiteláramlásokat.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy ahhoz, hogy az infláció középtávon tartósan a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé tartson, továbbra is meglehetősen laza monetáris politikát kell folytatnunk.

Monetáris politikai intézkedéseink minden előnyét csak úgy élvezhetjük, ha a gazdaságpolitika egyéb területei a mostaninál határozottabban járulnak hozzá a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez és a sérülékenység enyhítéséhez. A szerkezeti reformok euroövezeti országokban történő megvalósítását jelentősen fel kell gyorsítani ahhoz, hogy erősödjön az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint javuljon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja. Ami a fiskális politikát illeti, a széles alapú expanzió a fiskális tartalékok újrateremtését kívánja meg. Ez különösen olyan országokban fontos, amelyekben az államadósság magas, és ahol a Stabilitási és Növekedési Paktum teljes körű betartása döntő szerepet játszik a fiskális fegyelem megőrzésében. Ugyanígy az EU fiskális és gazdasági irányítási rendszerének az egyes országok között és időben is következetes és átlátható alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősödjön az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió (GMU) működésének javítása változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítése érdekében konkrét, határozott lépések megtételére szólít fel.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok