SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az EKB közzéteszi 2018. évi Konvergenciajelentését

2018. május 23.

  • Mind a hét vizsgált EU-tagállam előrelépést tett a konvergenciakritériumok teljesítése terén
  • Egyetlen ország sem felel meg a Szerződésben lefektetett összes kötelezettségnek, így a jogi konvergenciakritériumoknak sem
  • Az euro sikeres átvétele fenntartható konvergenciát kíván meg

Az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseinek megfelelően a mai napon közzéteszi 2018. évi Konvergenciajelentését. A jelentésben Bulgáriával, a Cseh Köztársasággal, Horvátországgal, Magyarországgal, Lengyelországgal, Romániával és Svédországgal foglalkozik. Megállapítja, hogy bár a hét EU-tagállam előrelépést tett az euro átvételéhez szükséges kritériumok teljesítésében, egyikük sem felel meg az összes kötelezettségnek. A jelentés megvizsgálja, hogy ezekben az országokban milyen fokon sikerült megvalósítani a fenntartható gazdasági konvergenciát, továbbá hogy nemzeti központi bankjaik milyen szinten teljesítik a jogszabályi követelményeket, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az eurorendszer szerves részeivé váljanak. A konvergencia fenntarthatóságának vizsgálata során a dokumentum az olyan releváns tényezők mellett mint az intézményi környezet fejlettsége az EU megerősített gazdaságirányítási keretét (pl. Stabilitási és Növekedési Paktum, makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás) is figyelembe veszi.

Gazdasági konvergencia: A nominális konvergenciakritériumok teljesítése tekintetében előrelépés történt az EKB 2016. évi Konvergenciajelentésének közzététele óta.

Az országok közötti inflációs különbségek tovább csökkentek, ami előrehaladás a magas fokú árstabilitás elérésének irányába. A 2017. április és 2018. március közötti 12-hónapos referencia-időszakban az infláció erősödött az Európai Unióban, ami főként az erőteljes gazdasági növekedésnek, valamint az energia és nyersanyagárak emelkedésének a következménye. Ez a tendencia az árstabilitási kritériumra vonatkozó referenciaértékben is tükröződött, amelynek a jelentésben vizsgált hét ország közül ötben megfeleltek. A Cseh Köztársaság és Magyarország inflációs rátái haladták meg a referenciaértéket, Romániában és Svédországban az infláció a referenciaértéken tartózkodott, Bulgáriában és Lengyelországban alatta, Horvátországban pedig jóval alatta volt. Előre tekintve az infláció az elkövetkező években a vizsgált országokban várhatóan tovább nő. Hosszabb távon aggodalomra ad okot a vizsgált országok többségében az inflációs konvergencia fenntarthatósága.

A jelentés észrevehető javulást mutat a fiskális kritériumok terén, ahogy a legtöbb vizsgált országban lefaragtak a fiskális egyensúlyi problémákból. 2017-ben minden vizsgált ország GDP-arányos államháztartási hiánya a 3%-os referenciaérték alatt volt, és jelenleg egyetlen ország esetében sem folyik túlzott hiány esetén indított eljárás. 2016-ban Horvátország esett az eljárás hatálya alá. Megállapítható tehát, hogy a vizsgált országok mindegyike teljesíti a deficitre vonatkozó kritériumot. Ami az államadósságot illeti, csak Horvátország és Magyarország GDP-arányos államadóssága lépi túl a 60%-os küszöbértéket, ugyanakkor mindkét országban megfelelően csökkenő pályán van, kielégítő ütemben közelítve a GDP 60%-ában megadott értékhez, ezért megállapítható, hogy tiszteletben tartják a Stabilitási és Növekedési Paktumot.

A vizsgált országok egyike sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban (ERM–II). A legtöbb országban a kétéves referencia-időszak alatt viszonylag nagyfokú árfolyam-ingadozást regisztráltak. A kivétel Bulgária (ahol az euróval szembeni valutatanácsi rendszer működik), továbbá Horvátország (ahol szigorúan irányított, ún. lebegő árfolyamrendszert alkalmaznak).

Ami a hosszú lejáratú kamatlábak konvergenciáját illeti, a hét közül öt vizsgált országban a mutató a 3,2%-os referenciaérték alatt volt. A hosszú lejáratú kamatok Lengyelországban és Romániában haladták meg a referenciaértéket, a legalacsonyabb értékeket pedig a Cseh Köztársaságban és Svédországban mérték.

A fenntartható konvergencia elengedhetetlen: Az eurót átvevő országoknak képeseknek kell lenniük demonstrálni, hogy a konvergenciafolyamatuk fenntartható. Ennek előfeltétele a makrogazdasági stabilitás, különösen a fegyelmezett fiskális politika. A legtöbb vizsgált országban előrelépést tettek a gazdaságok makrogazdasági egyensúlyi problémáinak kezelésében. A fenntartható konvergencia emellett helyesen működő intézményeket kíván meg. Az egyes országoknak jól működő termék- és munkaerőpiacokkal kell rendelkezniük, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni a makrogazdasági sokkokkal. További követelmény a megfelelő makroprudenciális politikák megléte, hogy meg tudják akadályozni az olyan makrogazdasági egyensúlyi problémák felhalmozódását, mint például a túlzott eszközár-emelkedés és a hitelezési konjunktúra–dekonjunktúra ciklusok kialakulása. Végül meg kell teremteni a megfelelő rendszereket a pénzügyi intézmények felügyelete és szanálása számára, különös tekintettel a bankunió létrehozása és az egységes felügyeleti mechanizmus tekintetében.

Jogi konvergencia: A hét vizsgált országból egyben sem egyeztethető össze a jogrendszer maradéktalanul az euro átvételéhez előírt összes követelménnyel. A központi banki függetlenség, ezen belül is a központi bank intézményi és pénzügyi függetlensége, valamint a személyi függetlenség tekintetében továbbra is vannak összeférhetetlenségek. Emellett Horvátország kivételével minden vizsgált országban megállapítható összeegyeztethetetlenség a monetáris finanszírozás tilalma és az egyes jegybankok eurorendszerbe való jogi integrálása tekintetében.

A média képviselői kérdéseikkel szíveskedjenek Stefan Ruhkampot keresni a +49 69 1344 5057-as telefonszámon.

Megjegyzés:

  • Konvergenciajelentést legalább kétévente, illetve az euroövezethez csatlakozni szándékozó EU-tagállam kérésére tesszük közzé.
  • A jelentéseket mind az EKB, mind az Európai Bizottság bocsátja ki annak a bemutatására, hogy mennyit haladtak az euroövezeten kívüli tagállamok azoknak a kritériumoknak a teljesítése felé, amelyeket egy adott országnak az euro átvételéhez teljesítenie kell.

Research & Publications

European Commission

Médiakapcsolatok