Keresési lehetőségek
Home Média Kisokos Kutatás, publikációk Statisztika Monetáris politika Az euro Fizetésforgalom, piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
  • BEVEZETŐ NYILATKOZAT

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2021. március 11.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük önöket a sajtótájékoztatónkon. Most beszámolunk róla, hogy milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács ülése, amelyen az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Míg arra számítunk, hogy az általános gazdasági helyzet 2021 folyamán javul, a rövid távú gazdasági kilátásokat változatlanul bizonytalanság övezi, amely különösen a világjárvány dinamikájához és az oltási programok sebességéhez kapcsolódik. A világgazdasági kereslet javulása és az újabb fiskális intézkedések támogatják az euroövezeti és a világgazdaságot. Azonban a kitartóan magas koronavírus (Covid19)-fertőzési arány, a vírusmutációk terjedése és a korlátozások előbbiek miatti kiterjesztése és szigorítása rövid távon nyomást gyakorol az euroövezet gazdasági teljesítményre. Előretekintve, a jelenleg zajló tömeges oltások a korlátozások tervezett fokozatos lazításával együtt alátámasztják azt a várakozást, hogy 2021 folyamán a gazdaság határozott ütemben regenerálódni fog. Az elmúlt hónapok során erősödött az infláció, aminek a hátterében főként átmeneti tényezők és az emelkedő energiaár-infláció áll. A trendinflációs ároldali nyomás ugyanakkor – a gyenge kereslettel, valamint a munkaerő- és termékpiaci jelentős kihasználatlan kapacitásokkal összefüggésben – továbbra is visszafogott. Miközben a szakértőinak a legutóbbi prognózisukban a trendinflációs nyomás fokozatos emelkedésére számítanak, megerősítik, hogy az inflációs várakozások középtávon összességükben nem változnak a 2020. decemberi szakértői prognózishoz képest, és az inflációs célunk alatt maradnak.

A fenti helyzetet figyelembe véve elengedhetetlen, hogy a járvány lefolyása alatt fennmaradjanak a kedvező finanszírozási feltételek. Utóbbiakat holisztikus, többelemű mutatócsoport határozza meg, amely a monetáris politika transzmissziós láncolatának teljes egészét átfogja, kezdve a kockázatmentes kamatlábaktól és állampapírhozamoktól a vállalati kötvényhozamokon át a banki hitelkondíciókig. A piaci kamatok az év eleje óta emelkednek, ami kockázatot jelent az általánosabb finanszírozási feltételeket tekintve. A bankok a hitelfeltételek meghatározásához legfontosabb referenciaként a kockázatmentes kamatlábakra és államkötvényhozamokra támaszkodnak. Ezeknek a piaci hozamoknak a jelentős és tartós növekedése ellenőrzés hiányában azt a veszélyt hordozza, hogy a gazdaság összes szektorában túl korán szigorítják a finanszírozási feltételeket. Ez nem kívánatos olyankor, amikor továbbra is szükség van a kedvező finanszírozási feltételek fennmaradására ahhoz, hogy enyhüljön a bizonytalanság, és erősödjön a bizalom, ami megszilárdítja a gazdasági teljesítményt, és garantálja a középtávú árstabilitást.

Ebben a környezetben a Kormányzótanács a következő döntéseket hozta:

Először is, legalább 2022 márciusának végéig folytatjuk a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti nettó eszközvásárlást 1850 milliárd eurós teljes keretösszeg erejéig, de addig mindenképp, amíg a Kormányzótanács úgy nem ítéli, hogy a koronavírus válságszakasza véget ért. A testület a finanszírozási feltételek és az inflációs kilátások együttes értékelése alapján arra számít, hogy a PEPP alatti vásárlásokat a következő negyedévben jelentősen nagyobb ütemben bonyolítják le, mint az idei év első hónapjaiban.

Rugalmasan vásárolunk a piaci feltételeknek megfelelően azzal a szándékkal, hogy megakadályozzuk a pénzügyi feltételek olyan szigorodását, amely nem konzisztens a világjárvány által a prognosztizált inflációs pályára gyakorolt lefelé irányuló hatásnak az ellensúlyozásával. Az időben, eszközosztály tekintetében és a joghatóságok között folytatott vásárlások rugalmassága továbbra is támogatja a zökkenőmentes monetáris politikai transzmissziót. Ha sikerül fenntartani a kedvező finanszírozási feltételeket olyan eszközvásárlási tranzakciókkal, amelyek a PEPP nettó vásárlási időhorizontja alatt nem merítik ki a keretet, akkor nem kell a keretösszeget teljes mértékben felhasználni. Ugyanígy, a keretösszeg szükség esetén újrakalibrálható, hogy megmaradjanak a kedvező finanszírozási feltételek, amelyekkel könnyebben lehet a negatív pandémiás sokknak az inflációs pályát érő hatását ellensúlyozni.

A PEPP keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket legalább 2023 végéig továbbra is újra befektetjük. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeljük, hogy elkerüljük a megfelelő monetáris politikai iránnyal való interferenciát.

Másodszor, tovább folytatjuk az eszközvásárlási program (APP) keretében végzett nettó vásárlásokat havi 20 milliárd eurós ütemben. Továbbra is arra számítunk, hogy az APP alatt zajló havi nettó eszközvásárlások addig lesznek folyamatban, amíg szükség van rájuk az irányadó kamatok alkalmazkodó hatásának a megerősítéséhez, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy ismét emelni kezdjük az EKB irányadó kamatait.

Emellett az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az irányadó kamatok emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Harmadszor, a Kormányzótanács az EKB irányadó kamatlábainak változatlanul hagyása mellett döntött. Számításunk szerint ezek a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztaljuk, hogy az inflációs kilátások az előrejelzési időszakunkban határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet, és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

Végül továbbra is bőséges likviditást biztosítunk a refinanszírozási műveleteinken keresztül. Konkrétan a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteink harmadik sorozata (TLTRO–III) továbbra is vonzó finanszírozási forrás a bankok számára, mivel támogatja a vállalatokhoz és a háztartásokhoz irányuló banki hitelnyújtást.

Továbbra is nélkülözhetetlen támaszt jelent a gazdaságnak és a középtávú árstabilitás garantálásának, hogy a pandémia időszakában az összes gazdasági szektorban megőrizzük a kedvező finanszírozási feltételeket. Továbbra is nyomon követjük az árfolyam alakulását is, tekintettel azokra a lehetséges vonatkozásaira, amelyek a középtávú inflációs kilátásokat érintik. Készen állunk valamennyi eszközünk szükség szerinti kiigazítására is annak érdekében, hogy az infláció fenntartható módon, a szimmetria iránti elkötelezettségünknek megfelelően haladjon a célunk felé.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. A növekedés 2020 harmadik negyedévi erőteljes élénkülése után az utolsó negyedévben 0,7%-kal csökkent az euroövezeti reál-GDP. A teljes évet tekintve a reál-GDP a becslések szerint 6,6%-kal zsugorodott 2020-ban, és a negyedik negyedévi gazdasági teljesítmény 4,9%-kal maradt el a világjárvány előtti, 2019. végi szintjétől.

A beérkező gazdasági adatok, felmérések és nagy gyakoriságú mutatók arra utalnak, hogy 2021 első negyedévében a gazdaság folyamatosan gyengélkedni fog, aminek a hátterében az elhúzódó világjárvány és a megfékezésére irányuló intézkedések állnak. Ennek eredményeként a reál-GDP az év első negyedévében valószínűleg újra zsugorodni fog.

A gazdasági folyamatok továbbra is egyenetlenül alakulnak az egyes országok és ágazatok viszonylatában: a szolgáltatási ágazatot a gyorsabban magára találó iparnál hátrányosabban érintik a társasági érintkezésre és mobilitásra vonatkozó korlátozások. Annak ellenére, hogy a fiskális politikai intézkedések támogatják a háztartásokat és a cégeket, a fogyasztók változatlanul óvatosak, tekintettel a világjárványra és annak foglalkoztatási, jövedelmi hatásaira. Emellett a gyengébb vállalati mérlegek és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos fokozott bizonytalanság továbbra is visszaszorítja a vállalati beruházásokat.

Ami a jövőt illeti, a folyamatban lévő oltási kampány a járvány visszaszorítását szolgáló intézkedések lazításával együtt – hacsak nem jelentkeznek a pandémiával kapcsolatos újabb kedvezőtlen fejlemények – alátámasztja azt a várakozást, hogy 2021 folyamán határozottan fellendül a gazdasági teljesítmény. Középtávon várhatóan támogatják az euroövezet gazdaságának a fellendülését a kedvező finanszírozási feltételek, az expanzív fiskális politika és a keresletélénkülés, ahogy fokozatosan feloldják a pandémia megfékezését célzó, szigorú intézkedéseket.

A fenti értékelést nagy vonalakban tükrözi az EKB szakértőinek az euroövezetről szóló, 2021. márciusi makrogazdasági prognózisában felvázolt alapforgatókönyv is. A prognózis 2021-ben 4,0%-os, 2022-ben 4,1%-os, 2023-ban pedig 2,1%-os éves reál-GDP-növekedéssel számol. Az eurorendszer szakértőinek 2020. decemberi makrogazdasági prognózisához viszonyítva a gazdasági kilátások lényegében nem változtak.

Az euroövezeti gazdaság középtávú növekedési kilátásait övező kockázatok összességükben kiegyensúlyozottabbak lettek, jóllehet rövid távon maradtak lefelé irányuló kockázatok. Egyfelől biztatóak a globális kereslet javuló kilátásai, amelyeket erősít a jelentős fiskális élénkítés és a tömeges védőoltások terén elért előrelépés. Másfelől a még mindig tartó járvány – a vírus mutációinak terjedésével és a pandémia gazdasági és pénzügyi vonatkozásaival – továbbra is lefelé mutató kockázatok forrása.

Az euroövezet éves inflációja a decemberi −0,3%-ról meredeken emelkedett, 2021. januárban és februárban 0,9%-ra. A teljes HICP-infláció növekedésének hátterében több olyan egyedi tényező áll, mint a németországi ideiglenes héacsökkentés vége, az értékesítési időszakok csúszása néhány euroövezeti országban, a 2021-re alkalmazott HICP-súlyok szokásosnál erőteljesebb változásának hatása és a magasabb energiaár-infláció. Az aktuális határidős (futures) olajárfolyamok alapján a teljes infláció valószínűleg emelkedni fog a következő hónapokban, ám az év folyamán némi volatilitásra számítunk, amelynek a hátterében az inflációt jelenleg gerjesztő tényezők változó dinamikája áll. Utóbbiak a jövő év elején várhatóan eltűnhetnek az éves inflációs rátákból. Ebben az évben a jelenlegi kínálati korlátok és a belső kereslet fellendülése miatt várhatóan valamelyest nőni fog a mögöttes ároldali nyomás, jóllehet összességében visszafogott marad, ami az enyhe béroldali nyomásnak és az euroárfolyam felértékelődésének is betudható. Amint a világjárvány hatása lecseng, az infláció középtávon fokozatos emelkedéséhez hozzájárul majd a jelentős kihasználatlan kapacitások megszűnése, amit a laza fiskális és monetáris politika támogat. A felmérésalapú mutatók és a hosszabb távú inflációs várakozások piaci alapú mutatói változatlanul visszafogott szinten vannak, bár a piaci mutatók továbbra is fokozatosan emelkedtek.

Összességében ez a helyzetértékelés tükröződik az EKB 2021. márciusi makrogazdasági szakértői prognózisának alapforgatókönyvében, amely 2021-re 1,5%-os, 2022-re 1,2%-os, 2023-ra pedig 1,4%-os éves inflációt vetít előre. Az eurorendszer szakértőinek 2020. decemberi makrogazdasági prognózisához viszonyítva 2021-re és 2022-re felfelé módosították az inflációs várakozásokat, ami elsősorban átmeneti tényezőknek és a magasabb energiaár-inflációnak tudható be, 2023-ra viszont változatlanul hagyták őket.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) éves növekedési üteme a 2020. novemberi 11,0% és decemberi 12,4% után 2021 januárjában 12,5% volt. Az erőteljes növekedést továbbra is az eurorendszer folyamatos eszközvásárlása támogatja, amely még mindig a pénzteremtés legjelentősebb forrása. A szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) maradt a széles értelemben vett pénz növekedésének a hajtómotorja, ami a pénztulajdonosi szektor még mindig nagyobb likviditás iránti preferenciájával és a leglikvidebb pénzformák alacsony alternatívaköltségével magyarázható.

A magánszektornak nyújtott hitelek alakulását a nem pénzügyi vállalatoknak adott valamivel gyengébb kihelyezések és reziliens háztartási hiteldinamika jellemezte. A nem pénzügyi vállalatok havi hiteltranzakciós adatait illetően tovább tartott a nyár vége óta megfigyelhető mérséklődés. Az éves növekedési ütem ugyanakkor nagyjából változatlanul 7,0%-on volt a decemberi 7,1% után, ami még mindig az első félévben tapasztalt, igen erőteljesen bővülő hitelnyújtást tükrözi. A háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme a decemberi 3,1% után lényegében stabil maradt januárban 3,0%-kal, erőteljes havi állományváltozás mellett.

Mindent egybevéve, a monetáris politikai intézkedéseink – a nemzeti kormányzatok és más európai intézmények által hozott intézkedésekkel együtt – változatlanul elengedhetetlenek a banki hitelnyújtás feltételeinek a támogatásához, különösen azok számára, akiket a leginkább sújt a világjárvány.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy támogassuk a gazdaságot, és hogy az infláció középtávon határozottan közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

A fiskális politikát illetően változatlanul elengedhetetlen az ambiciózus és összehangolt fiskális alapállás, tekintettel az euroövezeti gazdaság erőteljes zsugorodására. Ennek érdekében a nemzeti fiskális politikának folyamatosan támogatónak kell lennie, mivel a jelenlegi járványhelyzet és a megfékezésére irányuló intézkedések miatt gyenge a vállalati és a háztartási szektorok kereslete. Ugyanakkor fontos, hogy a pandémiás veszélyhelyzetre tett fiskális válaszlépések – amelyek célja a sérülékeny pontok eredményes kezelése és a gyors fellendülés támogatása – lehetőség szerint továbbra is ideiglenesek és célzottak legyenek. Az Európai Tanács által jóváhagyott három védőháló, amely a dolgozókat, a vállalkozásokat és az államháztartásokat célozza meg, lényeges finanszírozási támogatást nyújt.

A Kormányzótanács elismeri a „Next Generation EU” (az EU következő nemzedéke) csomag kiemelt szerepét, és hangsúlyozza azonnali működésbe állításának fontosságát. Felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a saját forrásokról szóló határozat időszerű ratifikációját, haladéktalanul öntsék végleges formába a helyreállítási és rezilienciaterveket, továbbá a forrásokat olyan produktív közkiadásokra fordítsák, amelyek termelékenységjavító szerkezeti intézkedésekkel párosulnak. Ez lehetővé tenné, hogy a „Next Generation EU” program hozzájáruljon a gyorsabb, erősebb és egységesebb élénküléshez, valamint erősítené a tagállamok gazdasági alkalmazkodóképességét és növekedési potenciálját, támogatva az euroövezet monetáris politikájának sikerét. Az említett szerkezeti intézkedések különösen fontosak a régóta fennálló szerkezeti és intézményi gyengeségek kezeléséhez, valamint a zöld és digitális átmenet felgyorsításához.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok