Menu

BEVEZETŐ NYILATKOZAT

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2020. június 4.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük önöket a sajtótájékoztatónkon. Szeretnénk beszámolni róla, hogy milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

A beérkező információk megerősítik, hogy az euroövezeti gazdaságban példa nélkül álló zsugorodás tapasztalható. A gazdasági teljesítményben hirtelen romlás állt be a koronavírus- (Covid19-) világjárvány és a megfékezésére hozott intézkedések nyomán. A munkahelyeket és jövedelmeket érő súlyos veszteségek és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos, rendkívüli mértékben megnövekedett bizonytalanság miatt jelentősen visszaestek a fogyasztói kiadások és a beruházások. Míg a felmérési adatok és a gazdasági teljesítményre utaló valós idejű mutatók szerint a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítésével párhuzamosan vannak jelei, hogy a visszaesés elérte a mélypontját, a javulás egyelőre lanyha ahhoz képest, amilyen gyorsan a mutatók a megelőző két hónapban estek. Az eurorendszer júniusi makrogazdasági szakértői prognózisának előrejelzése szerint az idei második negyedévben a növekedés példa nélküli gyorsasággal visszaesett, majd a második félévben ismét megindul, köszönhetően a fiskális és a monetáris politikától kapott jelentős támogatásnak. A prognózisok ugyanakkor az egész előrejelzési időszakban jelentős mértékű lefelé irányuló korrekciót tartalmaznak mind a gazdasági teljesítmény szintjére, mind az inflációs kilátásokra nézve, noha az alapprognózist rendkívüli mértékű bizonytalanság övezi. Miközben a teljes inflációt leszorítják az alacsonyabb energiaárak, az ároldali nyomás várhatóan visszafogott marad a reál-GDP meredek visszaesése és a kihasználatlan kapacitások ehhez kapcsolódó jelentős megnövekedése miatt.

Megbízatásának megfelelően a Kormányzótanács eltökélt szándéka, hogy biztosítja a szükséges mértékben laza monetáris politikát és annak szektorok és országok közötti zökkenőmentes transzmisszióját. Ennek megfelelően döntöttünk egy olyan monetáris politikai intézkedéscsomag bevezetéséről, amellyel támogatjuk a fokozatosan újrainduló gazdaságot, és garantáljuk középtávon az árak stabilitását.

A Kormányzótanács először is határozott a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretösszegének 600 milliárd euróval, összesen 1350 milliárd euróra való megemeléséről. A PEPP kibővítése – válaszul arra, hogy az inflációt a világjárványhoz kapcsolódóan lefelé módosítottuk az előrejelzési időszakban – tovább lazítja az általános monetáris politikai irányt, támogatva különösen a vállalkozások és háztartások számára a reálgazdasági finanszírozási feltételeket. A vásárlásokat időben, eszközosztály tekintetében és a joghatóságok között továbbra is rugalmasan módon bonyolítjuk le. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy sikeresen kivédjük a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójára ható kockázatokat.

Második döntésünk értelmében a PEPP alatti nettó vásárlások időhorizontját legalább 2021 júniusának végéig meghosszabbítjuk. Mindenesetre addig folytatjuk a PEPP alatti nettó eszközvásárlást, amíg úgy nem ítéljük, hogy a koronavírus-válság időszaka véget ért.

Harmadrészt a Kormányzótanács úgy döntött, hogy a PEPP program keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést legalább 2022 végéig újra befekteti. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeljük, hogy elkerüljük a megfelelő monetáris politikai iránnyal való interferenciát.

Negyedrészt az eszközvásárlási programunk (APP) keretében 20 milliárd eurós havi ütemben tovább folyik a nettó vásárlás azokkal a vásárlásokkal együtt, amelyeket a pótlólagos 120 milliárd eurós átmeneti keretösszeg erejéig végzünk az év végéig. Továbbra is arra számítunk, hogy az APP alatt zajló havi nettó eszközvásárlások addig lesznek folyamatban, amíg szükség van rájuk az irányadó kamatok alkalmazkodó hatásának a megerősítéséhez, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy ismét elkezdjük emelni az EKB irányadó kamatait.

Ötödrészt az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az irányadó kamatok emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Hatodik döntésünk értelmében változatlanul hagytuk az EKB irányadó kamatait. Számításunk szerint ezek a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztaljuk, hogy az inflációs kilátások az előrejelzési időszakunkban határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet, és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

A mai döntések a már meglevő jelentős monetáris politikai élénkítő csomaggal együtt támogatni fogják a gazdaság likviditási és finanszírozási helyzetét, segítik a háztartások és a vállalatok hitelellátásának fenntartását, és minden szektorban és joghatóságban hozzájárulnak a kedvező finanszírozási feltételek fennmaradásához annak érdekében, hogy a koronavírus okozta károkból a gazdaság talpra tudjon állni. Ugyanakkor a mostani, gyorsan változó gazdasági környezetben a Kormányzótanács továbbra is messzemenően elkötelezett a megbízatásának keretén belül minden olyan lépés megtétele iránt, amelyre szükség van ahhoz, hogy az euroövezet polgárait átsegítse a mostani rendkívül nehéz időkön. Ez mindenekelőtt arra a szerepünkre vonatkozik, amellyel biztosítjuk monetáris politikánknak a gazdaság minden részébe és minden joghatósági területre való áttételét, amelyre az EKB árstabilitási megbízatásának teljesítése érdekében van szükség. A Kormányzótanács ezért továbbra is készen áll valamennyi eszközének szükség szerinti kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntartható módon, a testület szimmetria iránti elkötelezettségének megfelelően haladjon a célja felé.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. A legutóbbi gazdasági mutatók és felmérési eredmények alátámasztják, hogy az euroövezeti gazdaság nagymértékben zsugorodik, és a munkaerőpiaci helyzet rohamosan romlik. A koronavírus-világjárvány és a megfékezéséhez szükséges intézkedések súlyosan érintették mind a feldolgozóipari, mind a szolgáltatási ágazatokat, rányomva a bélyegüket az euroövezet gazdaságának termelő kapacitására és a belső keresletre. 2020 első negyedévében – ahogy a korlátozó intézkedések a legtöbb országban március közepétől léptek érvénybe – az euroövezet reál-GDP-je 3,8%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. A felmérési adatok, a nagy gyakoriságú mutatók és a beérkező tényadatok egyaránt arra utalnak, hogy a második negyedévben a reál-GDP szignifikáns mértékben tovább zsugorodott. A legfrissebb mutatók májusban a visszaesés megállását jelzik, ahogy a gazdaság egyes részei fokozatosan újra működni kezdenek. Ennek megfelelően az euroövezeti gazdaság a harmadik negyedévben várhatóan magára talál, ahogy tovább enyhítik a járvány megfékezését célzó intézkedéseket, amit a kedvező finanszírozási feltételek, az expanzív fiskális politika és a világgazdasági teljesítmény visszarendeződése támogat, habár a növekedés beindulásának általános gyorsasága és mértéke továbbra is igen bizonytalan.

A fenti értékelést tükrözi nagy vonalakban az eurorendszer szakértőinek 2020. júniusban készült euroövezeti makrogazdasági prognózisa is. Az alapforgatókönyv szerint a reál-GDP 2020-ban éves szinten várhatóan 8,7%-kal esik, majd 2021-ben 5,2%-kal, 2022-ben pedig 3,3%-kal javul. Az EKB 2020. márciusi makrogazdasági szakértői előrejelzéséhez képest a várható reál-GDP-növekedést 2020-ra számottevő mértékben, mégpedig 9,5 százalékponttal lefelé módosítottuk, majd 2021-ben 3,9 százalékponttal, 2022-ben pedig 1,9 százalékponttal felfelé korrigáltuk.

A kilátásokat jelenleg övező rendkívüli bizonytalanság miatt a prognózis két alternatív forgatókönyvet is tartalmaz, amelyeket a sajtótájékoztató után közzéteszünk a honlapunkon. Általánosságban, a zsugorodás és az élénkülés mértéke döntően a járvány megfékezését szolgáló intézkedések időtartamától és hatásosságától függ, valamint attól, milyen sikeresen enyhítik a gazdaságpolitikai intézkedések a jövedelmekre és foglalkoztatottságra gyakorolt kedvezőtlen hatást, és mennyire tartósan érintett a kínálati kapacitás és a belső kereslet. Összességében a Kormányzótanács meglátása szerint az alapprognózist övező kockázatok eredője lefelé mutat.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja az áprilisi 0,3%-ról májusában 0,1%-ra csökkent, ami főként az alacsonyabb energiaár-inflációnak tudható be. Az azonnali és a határidős tőzsdei (futures) olajárak alapján valószínűsíthető, hogy az elkövetkező hónapokban a teljes infláció valószínűleg kissé tovább csökken, és az év végéig visszafogott marad. Középtávon a gyengébb kereslet lefelé ható nyomást fejt ki az inflációra, amelyet csak részben ellensúlyoz a kínálati korlátokhoz kapcsolódó, felfelé irányuló nyomás. A hosszabb távú inflációs várakozások piaci mutatói nyomottabb szinteken maradtak. Noha az inflációs várakozások felmérésalapú indikátorai rövid és középtávon visszaestek, a hosszabb távú várakozások kevésbé érintettek.

Ezt az értékelést tükrözi az eurorendszer szakértőinek az euroövezetről adott 2020. júniusi makrogazdasági prognózisa is, amely az alapforgatókönyvben szereplő éves HICP-infláció ütemét 2020-ban 0,3%-ra, 2021-ben 0,8%-ra, 2022-ben pedig 1,3%-ra valószínűsíti. Összehasonlítva az EKB szakértőinek 2020. márciusi makrogazdasági előrejelzéseivel, a HICP-inflációra vonatkozó várakozást 2020-ban 0,8, 2021-ben 0,6, 2022-ben pedig 0,3 százalékponttal lefelé módosítottuk.

A monetáris elemzésre áttérve: a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme a 2020. márciusi 7,5%-ról áprilisban 8,3%-ra emelkedett. Az erőteljes növekedés a banki kihelyezéseket tükrözi, amelyeket nagymértékben a gazdaságban tapasztalható hirtelen megerősödött likviditásigény vezérel. Ezenkívül a nagyfokú gazdasági bizonytalanság miatt elmozdulás figyelhető meg az elővigyázatossági célú pénztartás felé. Ebben a környezetben továbbra is a leglikvidebb pénzforrásokat tartalmazó M1, szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum járult hozzá leginkább a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedéséhez.

A magánszektornak nyújtott hitelezést továbbra is a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatása alakította. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott kölcsönök éves növekedési üteme a 2020. márciusi 5,5%-ról áprilisban 6,6%-ra emelkedett. Ennek hátterében a cégek folyó kiadásainak és működő tőkéjének finanszírozási igénye áll, amely a rohamosan visszaeső bevételekkel függ össze. Ugyanakkor a lakossági hitelnyújtás éves növekedési üteme a márciusi 3,4%-ról áprilisban 3,0%-ra csökkent, ami azzal magyarázható, hogy a járvány megfékezésére hozott intézkedések, a csökkenő bizalom és a romló munkaerő-piaci helyzet miatt korlátozott volt a fogyasztás.

Monetáris politikai intézkedéseink – különösen a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteink (TLTRO–III) igen kedvező feltételei – várhatóan arra ösztönzik a bankokat, hogy a magánszektor minden szereplőjének nyújtsanak hitelt. Intézkedéseink – a nemzeti kormányzatok és az európai intézmények által hozott intézkedésekkel együtt – támogatják a folyamatos finanszírozáshoz jutást többek között azok számára, akiket a koronavírus-pandémia következményei a leginkább sújtanak.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon határozottan közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

A fiskális politikát tekintve változatlanul elengedhetetlen az ambiciózus és összehangolt fiskális alapállás, tekintettel az euroövezeti gazdaság erőteljes zsugorodására. Lehetőség szerint célzott és átmeneti jellegű intézkedéseket kell hozni válaszul a pandémiás veszélyhelyzetre. Lényeges anyagi támogatást nyújt ebben a tekintetben az Európai Tanács által szentesített három védőháló, amely 540 milliárd eurós csomaggal támogatja a dolgozókat, a vállalkozásokat és a tagállamokat. A Kormányzótanács ugyanakkor szorgalmazza a további erőteljes és gyors lépéseket az élénkülés előkészítése és támogatása érdekében. Ezért határozottan üdvözöljük az Európai Bizottságnak azt a helyreállítási tervjavaslatát, amely a világjárvány által leginkább sújtott régiók és ágazatok támogatására, az egységes piac megerősítésére, valamint a tartós és sikeres fellendülésre irányul.

Most várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok