A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2016. január 21.

Hölgyeim és Uraim, először is engedjék meg, hogy boldog új évet kívánjak Önöknek! Az alelnök úr és jómagam szeretettel köszöntjük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Rendszeres gazdasági és monetáris elemzésünk alapján és monetáris politikai intézkedéseink múlt havi újrakalibrálását követően úgy határoztunk, hogy változatlanul hagyjuk az EKB irányadó kamatait, és arra számítunk, azok tartósan jelenlegi szintjükön maradnak vagy ennél alacsonyabb szinten lesznek. Ami a hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseinket illeti, az eszközvásárlás zökkenőmentesen halad, és továbbra is jótékonyan hat a vállalatok és a háztartások hitelellátására és hitelköltségeire.

A 2016 elején rendelkezésre álló információk egyértelműen arra utalnak, hogy a 2014 közepe óta meghozott monetáris politikai intézkedéseink eredményesek. Az intézkedések eredményeként javultak a reálgazdasági folyamatok, a hitelezés és a finanszírozási feltételek, továbbá erősödött az euroövezet világgazdasági sokkokkal szembeni alkalmazkodóképessége. A december elején meghozott intézkedések (a havi 60 milliárd eurós eszközvásárlás kiterjesztése legalább 2017. március végéig, illetve szükség esetén ennél hosszabb ideig; az értékpapírok utáni tőketörlesztés lejáratkori újra befektetése a szükséges ideig) teljességgel adekvátnak bizonyultak. A lépések jelentős mennyiségű további likviditáshoz juttatják a bankrendszert, továbbá erősítik az irányadó kamatok pályájára vonatkozó iránymutatást.

Az új év kezdetén ugyanakkor újra megemelkedtek a lefelé irányuló kockázatok, ugyanis növekedett a feltörekvő gazdaságok növekedési kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság, a pénzügyi és nyersanyagpiacokon volatilitás volt tapasztalható, továbbá geopolitikai kockázatok jelentek meg. Ebben a környezetben az euroövezet inflációs dinamikája továbbra is a vártnál gyengébben alakul. Éppen ezért március elején esedékes ülésünkön, az új szakértői makrogazdasági prognózis – amelynek horizontja a 2018-as évet is magában foglalja – fényében felül kell vizsgálnunk, illetve valószínűleg újra kell gondolnunk monetáris politikánk irányvonalát. Addig is szakértőink azon fognak munkálkodni, hogy minden technikai feltétel adott legyen ahhoz, hogy szükség esetén a szakpolitikai eszköztár valamennyi eleme bevethető legyen.

Most rátérnék az értékelés részletesebb ismertetésére, kezdve a gazdasági elemzéssel. Megerősítést nyert, hogy 2015 harmadik negyedévében az euroövezet reál-GDP-je 0,3%-kal növekedett az előző negyedévhez képest, amit elsősorban a magánszektor fogyasztása támogatott, a nettó export csökkenése viszont visszafogott. A legfrissebb, 2015. decemberig rendelkezésre álló felmérési mutatók az év negyedik negyedévre is a reál-GDP folyamatos növekedését vetítik előre. Előretekintve folyamatos gazdasági élénkülésre számítunk. A belföldi keresletet várhatóan tovább élénkíti a meghozott monetáris politikai intézkedések és ezeknek a pénzügyi helyzetre gyakorolt kedvező hatása, akárcsak a fiskális konszolidáció és a strukturális reformok terén elért korábbi eredmények. Emellett az újabb olajárcsökkenés is várhatóan tovább támogatja a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét és a vállalati nyereségességet, valamint ezek eredőjeként a magánszektor fogyasztását és beruházásait. Megemlítendő továbbá, hogy az euroövezet fiskális politikája a menekülteket célzó konkrét támogatási intézkedések révén némileg expanzívvá kezd válni. Az euroövezet gazdasági fellendülését azonban továbbra is fékezik a feltörekvő piacok visszafogott növekedési kilátásai, a pénzügyi piacok ingadozásai, a több szektorban elvégzendő mérlegkiigazítások és a lassan megvalósuló szerkezeti reformok.

Az euroövezeti növekedési kilátásokat övező kockázatok továbbra is az alacsonyabb növekedés irányába mutatnak, és elsősorban a világgazdasági folyamatokat övező nagyobb bizonytalansággal és a kiszélesedő geopolitikai kockázatokkal függenek össze. E kockázatok potenciálisan kedvezőtlenül hatnak a világgazdasági növekedésre, az euroövezeti export iránti külső keresletre, és szélesebb körben a bizalmi mutatókra.

Az euroövezet éves HICP-inflációja a 2015. novemberi 0,1% után decemberben 0,2% volt. A decemberi adat a vártnál alacsonyabb, és elsősorban az olajárak nagymértékű csökkenését, valamint az élelmiszerek és a szolgáltatások alacsonyabb inflációját tükrözi. A jelenlegi tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján – amelyek jóval a néhány héttel ezelőtti szint alatt vannak – 2016-ra a december eleji kilátáshoz képest jóval alacsonyabb éves HICP-inflációs pálya valószínűsíthető. Jelenleg arra lehet számítani, hogy az inflációs ráták az elkövetkező hónapokban rendkívül alacsonyak maradnak, illetve negatív tartományba kerülnek, és csak 2016 későbbi szakaszában kezdenek emelkedni. Hosszabb távon – a monetáris politikai intézkedések és a várható gazdasági fellendülés támogató hatása révén – az infláció további élénkülésére lehet számítani, noha szorosan figyelemmel kell kísérni a másodkörös hatások kialakulásának kockázatát. A kőolajárnak, valamint egyéb kül- és belföldi tényezőknek a HICP-inflációra gyakorolt hatásáról átfogóbb képet az EKB szakértőinek 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa fest majd, amelynek horizontja a 2018-as évet is magában foglalja.

A monetáris elemzésre térve, a legfrissebb adatok alátámasztják a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) határozott növekedését, amelynek éves növekedési üteme a 2015. októberi 5,3% után novemberben 5,1% volt. Ezt továbbra is elsősorban az M3 legnagyobb likviditási fokú elemei támogatják, hiszen a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) novemberben éves szinten 11,2%-kal bővült az októberi 11,8% után.

A hiteldinamika a 2014 eleje óta megfigyelhető fokozatosan élénkülő pályán maradt. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással kiigazított) éves növekedési üteme a 2015. októberi 0,6% után novemberben 0,9%-ra bővült. A vállalati szektor hitelezése továbbra is a konjunktúraciklustól való elmaradást, a hitelkockázatot, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban zajló mérlegkiigazítást tükrözi. A háztartásokat célzó kihelyezések (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással korrigált) éves növekedési üteme a 2015. októberi 1,2% után novemberben 1,4%-ra gyorsult.

Az euroövezetnek a 2015. negyedik negyedévre vonatkozó bankhitelezési felmérése a bankhitelek iránti kereslet további javulását mutatja, amelyre kedvezően hat az alacsony kamatszint, a beruházási célú finanszírozási igény és a lakáspiaci kilátások. A vállalati hitelekre vonatkozó hitelengedélyezési követelmények tovább enyhültek – ami elsősorban a lakossági üzletágban erősödő versenynek tudható be –, a háztartások lakásvásárlási hitelei körében pedig újfent nettó lazulás volt tapasztalható. A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedések egyértelműen javították az egész övezetben mind a vállalatok, mind a háztartások hitelfelvételi feltételeit, valamint a hitelmozgásokat.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése megerősíti, hogy a meghozott monetáris politikai intézkedések eredményesek, és hogy március elején esedékes ülésünkön felül kell vizsgálnunk, illetve valószínűleg újra kell gondolnunk monetáris politikánk irányvonalát, hogy az inflációs ráták biztosan visszatérjenek a 2% alatti, de ahhoz közeli értékhez.

A monetáris politika elsősorban a középtávú árstabilitás fenntartására irányul, a laza irány pedig a gazdaság teljesítőképességét támogatja. Ahhoz azonban, hogy a pénzpolitikai intézkedéseink minden gyümölcsét élvezhessük, a gazdaságpolitika egyéb területein is határozott lépésekre van szükség. A továbbra is magas strukturális munkanélküliség és az euroövezeti potenciális kibocsátás alacsony növekedése miatt a folyamatban lévő ciklikus fellendülést hathatós strukturális politikai intézkedésekkel kell megtámogatni. A vállalati környezet jobbá tétele – ami a megfelelő állami infrastruktúra megteremtését is magában foglalja – elengedhetetlen a termelő beruházások bővítése, a munkahelyteremtés fokozása és a termelékenység növelése szempontjából. A laza pénzpolitikai környezetben a szerkezeti reformok gyors és eredményes megvalósítása nem csak a fenntartható gazdasági növekedés ütemét fokozza az euroövezetben, hanem a tartósan magasabb jövedelmekre vonatkozó várakozásokat is erősíti, valamint felgyorsítja a reformok jótékony hatásainak kibontakozását, aminek révén javul az euroövezet világgazdasági sokkokkal szembeni alkalmazkodóképessége is. Az egyes országok fiskális politikájának a gazdaság élénkülését kell támogatnia, de mindeközben igazodnia kell az Európai Unió fiskális szabályaihoz. A Stabilitási és Növekedési Paktum maradéktalan és következetes végrehajtása a fiskális keretrendszerünkbe vetett bizalom záloga. Ugyanakkor minden országnak törekednie kell arra, hogy fiskális politikájuk még jobban a növekedést tartsa szem előtt.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok