SAJTÓÉRTEKEZLET
Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2018. március 8.
Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. A következőkben beszámolunk a Kormányzótanács mai ülésének eredményeiről.
A rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagytuk az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy ezek hosszabb időszakon keresztül, jóval a nettó eszközvásárlási programunk időhorizontján túl a jelenlegi szinten maradnak.
A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően megerősítjük, hogy a nettó eszközvásárlásaink, amelyek jelenlegi havi volumene 30 milliárd €, 2018. szeptember végéig, illetve szükség esetén ennél tovább is folyamatban lesznek, mindenesetre addig, amíg a Kormányzótanács az inflációs pályában tartós, a testület inflációs céljával összeegyeztethető korrekciót nem tapasztal. Az eurorendszer folytatni kívánja az eszközvásárlási program keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztés újrabefektetését a nettó eszközvásárlás befejezése után hosszabb időszakon keresztül, de legalábbis a szükséges ideig. Ez mind a kedvező likviditási feltételeket, mind a megfelelő monetáris politikai irányt támogatja.
A kapott információk az új szakértői prognózissal együtt alátámasztják az euroövezeti gazdaság erős ütemű és széles alapokon nyugvó növekedési lendületét; az előrejelzés szerint a gazdaság a vártnál valamivel gyorsabban bővül rövid távon. A növekedési kilátások is visszaigazolják az abba vetett bizalmunkat, hogy az infláció üteme középtávon a 2% alatti, ám ahhoz közeli szint felé halad. A trendinflációs mutatók ugyanakkor visszafogottak maradnak, és még nem mutatkoznak a tartósan felfelé irányuló trend meggyőző jelei. Ennek kapcsán a Kormányzótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a devizaárfolyamok és a pénzügyi helyzet alakulását, figyelembe véve ezek esetleges kihatását a várható inflációra. Általában tehát továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy a trendinflációs nyomás tovább erősödjön, és középtávon támogassa a teljes infláció alakulását. A folyamatos monetáris politikai támogatást a nettó eszközvásárlások, a vásárolt jelentős nagyságú eszközállomány és annak jövőbeli visszaforgatása, valamint a kamatpályára vonatkozó előretekintő útmutatásunk biztosítja.
Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. A reál-GDP 2017 utolsó negyedében az előző negyedévhez képest 0,6%-kal bővült a harmadik negyedéves 0,7% után. A legfrissebb gazdasági adatok és felmérési eredmények folyamatosan széles alapokon nyugvó, szilárd növekedési lendületet jeleznek. Monetáris politikai intézkedéseink, amelyek megkönnyítették az adósságleépítést, folyamatosan alátámasztják a belső keresletet. A lakossági fogyasztást támogatja a munkaerőpiacon végbement reformoknak is köszönhető foglalkoztatásbővülés és a növekvő háztartási vagyonállomány. A vállalati beruházások folyamatosan erősödnek, ahogy támogatja őket az igen kedvező finanszírozási helyzet, az emelkedő vállalati jövedelmezőség és a szilárd kereslet. A lakáscélú beruházások szintén tovább javultak az elmúlt negyedévekben. Ezenkívül a széles alapokon nyugvó világgazdasági expanzió is serkenti az euroövezeti kivitelt.
A fenti értékelést tükrözi nagy vonalakban az EKB szakértőinek 2018. márciusi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is. Az éves reál-GDP az előrejelzés szerint 2018-ban 2,4%-kal, 2019-ben 1,9%-kal, 2020-ban pedig 1,7%-kal nő. Az eurorendszer szakértőinek 2017. decemberi makrogazdasági előrejelzéseihez viszonyítva a reál-GDP-növekedésre vonatkozó prognózist 2018-ra felfelé módosítottuk, 2019-re és 2020-ra pedig változatlanul hagytuk.
Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok megítélésünk szerint nagyjából egyensúlyban vannak. Egyfelől a megfigyelhető pozitív ciklikus lendület rövid távon újabb erősebb növekedéshez vezethet. Másfelől azonban a lefelé mutató kockázatok továbbra is elsősorban globális tényezőkkel, például az erősödő protekcionizmussal, a devizapiaci és egyéb pénzügyi piaci folyamatokkal magyarázhatók.
Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja 2018 februárjában 1,2%-ra csökkent a januári 1,3%-ról. Ez elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjából eredő negatív bázishatásoknak tudható be. Előretekintve, a tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből arra lehet következtetni, hogy az év hátralevő részében a teljes infláció éves szinten várhatóan 1,5% közelében fog ingadozni. A trendinflációs mutatók mindenütt továbbra is visszafogottak. Előretekintve, középtávon fokozatos emelkedésük várható, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió, a kibocsátási rés ennek megfelelő záródása és a gyorsuló bérnövekedés támogat.
Összességében ez a helyzetértékelés körvonalazódik az EKB 2018. márciusi makrogazdasági szakértői prognózisában is, amely 2018-ra 1,4%-os, 2019-re 1,4%-os, 2020-ra pedig 1,7%-os éves HICP-inflációt vetít előre. Az eurorendszer szakértőinek 2017. decemberi makrogazdasági előrejelzéseihez viszonyítva a teljes HICP-inflációra vonatkozó prognózist 2019-re kissé lefelé módosítottuk, 2018-ra és 2020-ra pedig változatlanul hagytuk.
A monetáris elemzésre térve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) továbbra is erőteljesen bővül, 2018. januárban 4,6%-os éves ütemben, ami megegyezik az előző hónapival. Alakulása az EKB monetáris politikai intézkedéseinek hatásával és a legnagyobb likviditású betétállományok alacsony alternatívaköltségével magyarázható. Ennek megfelelően az M3 növekedésének hajtómotorja ismét a szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum (M1) volt, amely folyamatosan szilárd éves ütemben bővül.
A magánszektornak nyújtott hitelek növekedése, amelyet 2014 eleje óta tapasztalunk, folyamatosan élénkül. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2018 januárjában 3,4%-ra emelkedett a 2017. decemberi 3,1%-ról, míg a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme 2,9%-kal nem változott. A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedéseink átgyűrűző hatása továbbra is jelentős mértékben támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, a források elérhetőségét – nevezetesen a kis- és középvállalkozások számára –, valamint övezetszerte a hiteláramlást.
Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy biztosítsuk az inflációs ráták tartós visszatérését középtávon a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre.
Monetáris politikai intézkedéseink minden előnyét csak úgy élvezhetjük, ha az egyéb gazdaságpolitikai területek is döntő mértékben hozzájárulnak a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez és a sérülékenységek kiküszöböléséhez. Az euroövezeti országok szerkezeti reformjainak megvalósítását jelentősen fel kell gyorsítani ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint javuljon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja. Olyan környezetben, ahol az egyes országokra vonatkozó 2017. évi ajánlásokat jellemzően csak korlátozottan valósították meg – ahogy ezt az Európai Bizottság tegnapi közleményében is kinyilvánította – az euroövezeti országokban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a reformfolyamatra. Ami a fiskális politikát illeti, az egyre szilárdabb és szélesebb alapokon nyugvó expanzió szükségessé teszi a fiskális tartalékok újrafelhalmozását. Különösen fontos ez azokban az országokban, ahol változatlanul magas az államadósság. Minden országnak előnyére válhat, ha fokozottabb erőfeszítéseket tesz a közpénzügyek összetételének még inkább növekedésbarát kialakítására. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak és a makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárásnak az egyes országok között és időben is következetes, átlátható és maradéktalan alkalmazása továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy erősödjön az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítése is változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács konkrét, határozott lépések megtételére szólít fel annak érdekében, hogy teljesen kiépüljön a bankunió és a tőkepiaci unió.
Most pedig várjuk kérdéseiket.
A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.
Európai Központi Bank
Kommunikációs Főigazgatóság
- Sonnemannstrasse 20
- 60314 Frankfurt am Main, Németország
- +49 69 1344 7455
- media@ecb.europa.eu
A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.
Médiakapcsolatok