A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2016. szeptember 8.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam szeretettel köszöntjük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy az alapkamatok huzamosabb ideig, és jóval a nettó eszközvásárlások időhorizontján túl is, a mostani vagy ennél is alacsonyabb szinten maradnak. Ami a hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illeti, megerősítjük, hogy a 80 milliárd euro értékű havi eszközvásárlási programot 2017. március végéig, illetve szükség esetén azon túl is fenn kívánjuk tartani, de mindenesetre addig, amíg a Kormányzótanács az inflációs pálya tartós, inflációs céljával összeegyeztethető korrekcióját nem tapasztalja.

A mai napon értékeltük a legutóbbi ülésünk óta elérhetővé vált gazdasági és monetáris adatokat, továbbá megvitattuk az EKB szakértőinek legfrissebb makrogazdasági prognózisát. Összességében véve, jóllehet az eddig rendelkezésre álló adatok arra engednek következtetni, hogy az euroövezet ellenáll a folytatódó világgazdasági és -politikai bizonytalanságnak, alapforgatókönyvünket továbbra is lefelé mutató kockázatok övezik.

Átfogó monetáris politikai intézkedéseink továbbra is kedvező pénzügyi kondíciókat biztosítanak, továbbá erősítik az euroövezet gazdasági élénkülésének lendületét. Ennek megfelelően változatlanul a reál-GDP visszafogott, ám határozott ütemű növekedésére, valamint az elkövetkező hónapokban az euroövezeti infláció fokozatos emelkedésére számítunk, összhangban a 2016. júniusi szakértői prognózisban már felvázolt pályával.

A Kormányzótanács továbbra is rendkívül szorosan figyelemmel kíséri a gazdasági és a pénzügyi piaci folyamatokat. Fenntartjuk az igen komoly összegű, szakértői prognózisunkban is szereplő monetáris támogatást, amely szükséges annak biztosításához, hogy az infláció középtávon visszatérhessen a 2% alatti, ám ahhoz közeli szintekhez. Amennyiben indokolt, a megbízatásunk keretein belül rendelkezésre álló összes eszközt bevetjük. A Kormányzótanács időközben megbízta az illetékes bizottságokat, hogy értékeljék mindazokat az opciókat, amelyekkel gondoskodhatunk eszközvásárlási programunk zökkenőmentes végrehajtásáról.

Most pedig rátérnék az elvégzett értékelés részletesebb ismertetésére, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezet reál-GDP-je 2016 második negyedévében 0,3%-kal bővült az előző negyedévhez képest, miután az első negyedévi adat 0,5% volt. A legfrissebb beérkező adatok alapján 2016 harmadik negyedévére folyamatos, a második negyedévihez hasonló növekedési ütem valószínűsíthető. Előretekintve továbbra is a gazdasági élénkülés mérsékelt, de határozott ütemű folytatódására számítunk. Monetáris politikai intézkedéseink reálgazdaságba való átgyűrűzése továbbra is támogatja a belföldi keresletet. A kedvező finanszírozási feltételek, valamint a keresleti kilátások és a vállalati nyereségesség javulása továbbra is támogatja a beruházások élénkülését. A foglalkoztatás tartós növekedése, amelyet a korábban bevezetett strukturális reformok is elősegítenek, valamint a még mindig viszonylag alacsony kőolajár további támogató tényező a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelme és így a magánfogyasztás szempontjából. Ehhez járul az is, hogy az euroövezeti fiskális politika 2016-ban várhatóan enyhén expanzív, 2017-ben és 2018-ban pedig összességében semleges lesz. Az övezet gazdasági fellendülését ugyanakkor várhatóan fékezi a továbbra is visszafogott külföldi kereslet, ami részben a brit népszavazás eredménye okozta bizonytalansággal, a több szektorban elvégzendő mérlegkiigazításokkal és a szerkezeti reformfolyamat vontatottságával függ össze. Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is döntően lefelé mutatnak, és elsősorban a külgazdasági környezettel függnek össze.

Összességében ezt az értékelést tükrözi az EKB szakértőinek 2016. szeptemberi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is, amely 2016-ra 1,7%-os, 2017-re 1,6%-os, 2018-ra pedig 1,6%-os reál-GDP-növekedést valószínűsít. Az eurorendszer szakértőinek 2016. júniusi makrogazdasági prognózisával összehasonlítva a reál-GDP-növekedési kilátások némileg lefelé módosultak.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet éves HICP-inflációja 2016 augusztusában 0,2% volt, amely megegyezett a júliusi értékkel. Jóllehet az energiaárak éves inflációja tovább emelkedett, a szolgáltatások és az energián kívüli iparcikkek inflációja némileg alacsonyabbnak bizonyult, mint júliusban. Ami az áralakulási kilátásokat illeti, az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak arra engednek következtetni, hogy az inflációs ráták az elkövetkező hónapokban alacsonyak maradnak, majd 2016 vége felé, jórészt az éves energiaár-infláció bázishatása nyomán, emelkedni kezdenek. Monetáris politikai intézkedéseink és a várható gazdasági élénkülés támogató hatása révén 2017-ben és 2018-ban az infláció további emelkedésére számítunk.

Ugyanez a pálya rajzolódik ki az EKB szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2016. szeptemberi makrogazdasági prognózisából is, amely szerint a HICP-vel mért infláció éves szinten 2016-ban 0,2%, 2017-ben 1,2%, 2018-ban pedig 1,6% lesz. Az eurorendszer szakértőinek 2016. júniusi makrogazdasági prognózisával összehasonlítva a HICP-inflációval kapcsolatos kilátások összességében változatlanok maradtak.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) 2016 júliusában erőteljes ütemben tovább bővült, éves növekedési üteme a júniusi 5,0% után 4,8% volt. A korábbi hónapokhoz hasonlóan az M3 éves növekedését továbbra is elsősorban e monetáris aggregátum legnagyobb likviditási fokú elemei támogatják, miután a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) éves szinten a júniusi 8,7% után júliusban 8,4%-kal bővült.

A hiteldinamika a 2014 eleje óta megfigyelhető, fokozatosan élénkülő pályán mozgott. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme a 2016. júniusi 1,7%-ról júliusban 1,9%-ra emelkedett. A háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme júliusban is stabilan 1,8% maradt. Noha a banki hitelezés alakulása továbbra is elmaradást tükröz az üzleti ciklushoz, a hitelkockázathoz, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban folyamatban lévő mérlegkiigazításhoz képest, a 2014 júniusa óta érvényben lévő monetáris politikai intézkedések egyre határozottabban éreztetik hatásukat, és támogatják a vállalatok és a lakosság hitelhez jutási feltételeit, és ezen keresztül az euroövezeti hiteláramlást.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy fenn kell tartani az igen komoly összegű monetáris támogatást, amely szükséges annak biztosításához, hogy az infláció haladéktalanul visszatérhessen a 2% alatti, ám ahhoz közeli szintekhez.

A monetáris politika elsősorban az árstabilitás középtávú fenntartására irányul, a laza irány pedig a gazdasági teljesítményt támogatja. Amint arra a Kormányzótanács több ízben is felhívta a figyelmet, és amint az mind európai, mind nemzetközi gazdaságpolitikai fórumokon egyértelműen megfogalmazódott, ahhoz, hogy monetáris politikai intézkedéseink gyümölcseit teljes mértékben learathassuk, a gazdaságpolitika más területeinek sokkal határozottabb szerepvállalására van szükség mind országos, mind európai szinten. A strukturális reformok végrehajtását jelentősen élénkíteni kell ahhoz, hogy csökkenjen az euroövezetben a strukturális munkanélküliség, és javuljon a potenciális kibocsátásnövekedés. Az övezet valamennyi országban strukturális reformokra van szükség. Minden figyelmet a termelékenység növelésére és a vállalati környezet javítására kell összpontosítani, beleértve a megfelelő közszektorbeli infrastruktúra megteremtését is. Mindez létfontosságú a beruházások és a munkahelyteremtés élénkítése szempontjából. Az aktuális beruházási kezdeményezések bővítése – ami a Juncker-terv meghosszabbítását is magában foglalja –, a tőkepiaci unió irányába tett előrelépés és a nem teljesítő hitelek rendezését javító reformok szintén pozitívan járulnak majd hozzá az említett célhoz. A laza pénzpolitikai környezetben a szerkezeti reformok gyors és eredményes végrehajtása nemcsak a fenntartható gazdasági növekedés ütemét fokozza az euroövezetben, hanem ellenállóbbá is teszi az övezetet a világgazdasági sokkokkal szemben. Az egyes országok költségvetési politikájának szintén támogatnia kell a gazdaság élénkülését, ugyanakkor igazodnia kell az Európai Unió fiskális szabályaihoz. A Stabilitási és Növekedési Paktum mindenkor és minden országban maradéktalan és következetes alkalmazása elengedhetetlen a fiskális keretrendszerbe vetett bizalom biztosításához. Ugyanakkor minden országban törekedni kell arra, hogy a fiskális politikai csomag még jobban támogassa a növekedést.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.