BEVEZETŐ NYILATKOZAT

SAJTÓÉRTEKEZLET

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2019. október 24.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük önöket ezen a sajtótájékoztatón. Beszámolunk róla, hogy milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen részt vett az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis, és a hivatalba lépő elnök, Christine Lagarde is.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Számításunk szerint a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztaljuk, hogy az inflációs kilátások az előrejelzési időszakunkban határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet, és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

A legutóbbi, szeptemberi ülésen hozott döntésünknek megfelelően november 1-jétől újraindítjuk az eszközvásárlási programunk (APP) alatti nettó vásárlást havi 20 milliárd eurós ütemben. Várakozásunk szerint a vásárlások addig lesznek folyamatban, amíg szükség van rájuk ahhoz, hogy megerősödjön az irányadó kamataink alkalmazkodó hatása, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy ismét elkezdjük emelni az EKB irányadó kamatait.

Emellett az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az irányadó kamatok emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

A Kormányzótanács ismételten kifejezésre juttatta, hogy huzamos ideig igen laza monetáris politikára lesz szükség ahhoz, hogy a trendinflációs nyomást és a teljes infláció alakulását középtávon támogassa. Különösen a Kormányzótanács előretekintő útmutatása biztosítja a pénzügyi feltételeknek az inflációs kilátások változásával összhangban levő alkalmazkodását. A Kormányzótanács mindenesetre folyamatosan készen áll valamennyi eszközének szükség szerinti kiigazítására annak biztosításához, hogy az infláció fenntartható módon, a szimmetria iránti elkötelezettségünknek megfelelően haladjon a célunk felé.

A szeptember eleji, legutóbbi kormányzótanácsi ülés óta kapott információk az euroövezet gazdasági növekedésének elhúzódóbb gyengeségére, az uralkodóan lefelé mutató kockázatok állandósulására és visszafogott inflációs nyomásra utalnak. A folyamatosan bővülő foglalkoztatás és az emelkedő bérek ugyanakkor továbbra is támogatják az euroövezeti gazdaság rugalmasságát. A legutóbbi ülésünkön hozott átfogó pénzpolitikai intézkedéscsomag jelentős monetáris ösztönzést nyújt, ami hozzájárul a vállalati és háztartási hitelfeltételek további lazításához. Ez elősegíti az euroövezet gazdasági expanzióját, valamint hogy a belföldi ároldali nyomás folyamatosan erősödjön, és így az infláció tartósan a középtávú inflációs célunkhoz közelítsen.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Megerősíthető, hogy az euroövezeti reál-GDP 2019 második negyedévében az előző negyedévhez képest 0,2%-kal növekedett az első negyedévi 0,4%-os ütem után. A beérkező gazdasági és felmérési adatok az év második felében is mérsékelt, de pozitív növekedést jeleznek. A lassabb növekedés főként a nemzetközi kereskedelem folyamatos gyengeségének tudható be a tartós globális bizonytalansággal jellemezhető környezetben, amely továbbra is ránehezedik az euroövezeti feldolgozóiparra, és visszafogja a beruházások bővülését.

A szolgáltató és építőipari ágazatok ugyanakkor a mérsékeltebb ütem ellenére megőrizték a rugalmasságukat. Az euroövezeti gazdasági expanziót támogatják a kedvező finanszírozási feltételek, a béremelkedéssel együtt járó további foglalkoztatásbővülés, az euroövezetre jellemző enyhén expanzív fiskális alapállás és a világgazdaság folyamatos, bár némileg lassúbb növekedése.

Az euroövezeti növekedési kilátásokat övező kockázatok változatlanul lefelé irányulnak, és különösen azoknak a bizonytalanságoknak az elhúzódó jelenlétével függenek össze, amelyek geopolitikai tényezőkhöz, az erősödő protekcionizmushoz és a feltörekvő piacok sérülékenységéhez kapcsolódnak.

Az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja a 2019. augusztusi 1,0%-ról szeptemberben 0,8%-ra csökkent, ami mögött az élelmiszerek és az energiaárak kisebb inflációja áll. Az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján valószínűsíthető, hogy a teljes infláció először enyhén tovább csökken, majd az év végén ismét emelkedik. A trendinflációs mérőszámok általánosan visszafogottan alakultak, és az inflációs várakozások mutatói is alacsony szinten állnak. Miközben a szűkülő munkaerőpiaci környezetben megerősödött a munkaerőköltség-oldali nyomás, a hatása a növekedés erőtlenebb lendülete miatt később gyűrűzik át az inflációba. Az infláció középtávon várhatóan emelkedik, amit a pénzpolitikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió és az erőteljes bérnövekedés támogat.

A monetáris elemzésre áttérve: a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme a 2019. júliusi 5,1%-ról augusztusban 5,7%-ra emelkedett. Az M3 tartós növekedési trendje a magánszektort célzó, folyamatos bankhitelteremtést és az M3-állományok alacsony alternatívaköltségét tükrözi. A komponensek közül változatlanul az M1, szűkebb értelemben vett pénzaggregátum járult hozzá leginkább a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedéséhez.

A vállalati és a háztartási hitelállományok növekedése változatlanul stabil volt; kedvezően hatott rá, hogy a monetáris politika alkalmazkodó alapállása folyamatosan átgyűrűzött a banki hitelkamatlábakba. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2019. augusztusban 4,3%-ra emelkedett a júliusi 4,0%-ról, míg a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme augusztusban 3,4%-kal változatlan maradt. A 2019. harmadik negyedévi euroövezeti banki hitelezési felmérés arra utal, hogy lakossági hitelek esetében kissé lazultak a hitelképességi standardok, és nőtt a kereslet, míg a vállalati hitelkereslet lényegében nem változott. A laza monetáris politikánk segít a kedvező banki hitelezési feltételek fenntartásában, és a jövőben is támogatja a finanszírozáshoz jutást, különösen a kis- és középvállalkozások számára.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon tartósan tovább közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

Monetáris politikai intézkedéseink valamennyi eredményét csak úgy élvezhetjük, ha a gazdaságpolitika egyéb területei a mostaninál határozottabban járulnak hozzá a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez, támogatva a mostani helyzetben az aggregált keresletet és enyhítve a sérülékenységet. Az euroövezeti országok szerkezeti intézkedéseinek megvalósítását jelentősen fel kell ahhoz gyorsítani, hogy javuljon az euroövezet termelékenysége, növekedési potenciálja, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, és erősödjön az alkalmazkodóképesség. Az egyes országoknak 2019-ben tett konkrét ajánlásokat fontos irányjelzőnek kell tekinteni.

Ami a fiskális politikát illeti, az euroövezetben jellemző enyhén expanzív irányultság jelenleg valamelyest támogatja a gazdasági teljesítményt. Figyelembe véve a gyengülő gazdasági kilátásokat, és hogy a lefelé mutató kockázatok továbbra is uralkodóak, fontos, hogy azok a kormányzatok, amelyeknek van fiskális politikai mozgástere, hathatós és jól időzített lépéseket tegyenek. A nagy államadóssággal küzdő országokban a kormányzatoknak előrelátó gazdaságpolitikát kell folytatniuk, és el kell érniük a strukturális egyenlegre vonatkozó célokat, ami megteremti az automatikus stabilizátorok szabad működésének feltételeit. Minden országban intenzívebb erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a közpénzügyek összetétele növekedésbarátabb legyen.

Ugyanígy az Európai Unió fiskális és gazdasági irányítási rendszerének az egyes országok között és időben is következetes és átlátható alkalmazása továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősödjön az euroövezeti gazdaság rugalmassága. A gazdasági és monetáris unió működésének javítása változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács üdvözli a folyamatban levő munkát, és további konkrét, határozott lépéseket sürget annak érdekében, hogy teljesen kiépüljön a bankunió és a tőkepiaci unió.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok