SAJTÓÉRTEKEZLET

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2018. október 25.

BEVEZETŐ NYILATKOZAT

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy a kamatok legalább 2019 nyaráig jelenlegi szintjükön maradnak, mindenesetre addig, ameddig szükséges annak a biztosításához, hogy az infláció középtávon továbbra is tartósan a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé tartson.

A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően a Kormányzótanács 2018. december végéig az új, 15 milliárd eurós havi ütemben folytatja a nettó eszközvásárlást az eszközvásárlási program (APP) keretében. Arra számítunk, hogy annak függvényében, hogy a beérkező adatok megerősítik-e a középtávú inflációs várakozásunkat, a nettó eszközvásárlást ezután leállítjuk. Az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést a nettó eszközvásárlás befejezése után hosszabb időszakon keresztül, illetve ameddig szükséges, újra befektetjük annak érdekében, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

A beérkező adatok – noha valamivel gyengébbek a vártnál – összességében változatlanul összhangban állnak az euroövezeti gazdaság folyamatos, széles alapokon nyugvó expanziójával, valamint a fokozatosan erősödő inflációs nyomással. Az alapjában véve erős gazdaság továbbra is támogatja az abba vetett bizalmunkat, hogy az infláció folyamatosan és tartósan a célunk felé halad, ami még azután is fennmarad, hogy a nettó eszközvásárlási programunkat fokozatosan kivezetjük. Ugyanakkor továbbra is előtérben vannak a protekcionizmussal, a feltörekvő piacok sérülékenységével és a pénzügyi piaci volatilitással kapcsolatos bizonytalanságok. Ahhoz, hogy a belföldi ároldali nyomás és az általános inflációs folyamatok középtávon tovább erősödjenek, még mindig jelentős monetáris politikai ösztönzésre van szükség. Utóbbit folyamatosan biztosítják a nettó eszközvásárlások az év végéig, a megvásárolt jelentős nagyságú eszközállományok és kapcsolódó újrabefektetések, valamint az EKB irányadó kamataira vonatkozó, továbbfejlesztett előretekintő útmutatásunk. A Kormányzótanács mindenesetre készen áll teljes eszköztárának a kívánt mértékben való kiigazítására azt biztosítandó, hogy az infláció továbbra is tartósan az inflációs célunknak megfelelő pályát kövessen.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezetben a reál-GDP 2018-ban mind az első, mind a második negyedévben 0,4%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A beérkező információk ugyan valamivel gyengébbek a vártnál, összességében változatlanul összhangban állnak a gazdaság széles alapokon nyugvó, folyamatos expanzióját jelző alapforgatókönyvünkkel, amelyet a belföldi kereslet és a munkaerőpiaci helyzet folyamatos javulása támogat. A néhány szektorban megfigyelhető sajátos fejlemények kihatnak a rövid távú növekedési pályára. Monetáris politikai intézkedéseink folyamatosan alátámasztják a belső keresletet. A lakossági fogyasztást serkenti a foglalkoztatásbővülés és a bérek emelkedése. A vállalati beruházásokat ugyanakkor a szilárd belföldi kereslet, a kedvező finanszírozási feltételek és a vállalati szektor jövedelmezősége támogatja. A lakáscélú beruházás változatlanul erőteljes. Ezenkívül a világgazdasági expanzió várhatóan a jövőben is támogatja az euroövezeti kivitelt, habár lassabb ütemben.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok jelenleg is nagyjából egyensúlyban levőnek tekinthetők. Ugyanakkor továbbra is előtérben vannak a protekcionizmussal, a feltörekvő piacok sérülékenységével és a pénzügyi piaci volatilitással kapcsolatos kockázatok.

Az euroövezet éves HICP-inflációja a 2018. augusztusi 2,0% után szeptemberben 2,1%-ra emelkedett, ami mögött főként a magasabb energia- és élelmiszerár-infláció áll. A tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből arra következtethetünk, hogy a következő hónapokban a teljes infláció éves szinten valószínűleg az aktuális szint közelében fog ingadozni. Miközben a trendinflációs mérőszámok általánosságban változatlanul visszafogott képet mutatnak, a korábbi alacsony értékekről emelkedni kezdtek. Erősödik és szélesedik a belföldi költségoldali nyomás a magas szintű kapacitáskihasználtság és a szűkülő munkaerőpiac mellett. Előretekintve a trendinfláció az év vége felé várhatóan emelkedni kezd, majd középtávon tovább nő, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió, és a gyorsuló bérnövekedés támogat.

A monetáris elemzést illetően a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme a 2018. augusztusi 3,4% után szeptemberben 3,5%-ot tett ki. A havi adatokban található némi volatilitástól eltekintve az M3 növekedését egyre jobban támogatja a bankhitelek kiáramlása. Az M1 szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum maradt a széles értelemben vett pénzmennyiség növekedésének a motorja.

Tovább erősödött a magánszektornak nyújtott hitelek növekedési üteme, tovább haladva a 2014 eleje óta megfigyelhető felfelé irányuló pályán. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2018 szeptemberében 4,3%-ra emelkedett az augusztusi 4,1%-ról, míg a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme az előző havi 3,1%-on maradt. A 2018 harmadik negyedévére vonatkozó euroövezeti banki hitelezési felmérés szerint a hitelnövekedést folyamatosan támogatja a minden hitelkategóriában tapasztalható keresletbővülés. valamint a vállalati és lakásvásárlási hitelek kedvező banki hitelfeltételei.

A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedéseink átgyűrűző hatása továbbra is jelentős mértékben támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, a források elérhetőségét – különösen a kis- és középvállalkozások számára –, valamint az övezetbeli hiteláramlásokat.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon tartósan tovább közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

Monetáris politikai intézkedéseink minden előnyét csak úgy élvezhetjük, ha a gazdaságpolitika egyéb területei a mostaninál határozottabban járulnak hozzá a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez és a sérülékeny pontok kiküszöböléséhez. Az euroövezeti országok szerkezeti reformjainak megvalósítását jelentősen fel kell gyorsítani ahhoz, hogy erősödjön az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint javuljon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja. Ami a fiskális politikát illeti, a széles alapú expanzió megkívánja a fiskális tartalékok újrateremtését. Ez különösen olyan országokban fontos, amelyekben az államadósság magas, és ahol a Stabilitási és Növekedési Paktum teljes körű betartása döntő fontosságú a fiskális fegyelem megőrzéséhez. Ugyanígy az EU fiskális és gazdasági irányítási rendszerének az egyes országok között és időben is következetes és átlátható alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősödjön az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió működésének javítása változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítése érdekében konkrét, határozott lépések megtételére szólít fel.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok