Mit nevezünk nyilatkozatcsendnek?

2016. április 14. (frissítve 2019. január 29-én)

Az Igazgatóság hat tagját is magában foglaló Kormányzótanács tagjainak és helyetteseiknek a legfontosabb ülések előtt úgynevezett nyilatkozatcsendet kell tartaniuk. Ez azt jelenti, hogy a monetáris politikai üléseket megelőző hét napban tartózkodniuk kell minden olyan kijelentéstől, amely befolyásolhatja a döntésekkel kapcsolatos várakozásokat. Az ülések előtt tehát (pl. interjúk vagy konferenciabeszédek formájában) csak korlátozottan kommunikálhatnak a médiával és a piaci szereplőkkel.

Miért követi az EKB ezt a gyakorlatot? A pénzügyi piacok rendkívül érzékenyen figyelik a monetáris politikai ülések előtt a központi bankból érkező bárminemű jelzéseket. Éppen ezért sok központi bank ilyen vagy olyan formában bevezette a nyilatkozatcsendet, hogy így az alapkamatról vagy más monetáris politikai intézkedésről döntő ülések előtti időszakban megelőzzék a túlzott piaci ingadozást vagy a szükségtelen spekulációt. (2014-ig a nyilatkozatcsend megjelölésére a perzsa/urdu eredetű „purdah” szót használtuk, ám a nemi szerepek szempontjából idejétmúlt jelentése miatt áttértünk a csendes időszak kifejezésre.)

Az átláthatóság továbbra is elengedhetetlen: az EKB-nak kötelessége a lakosság és a piaci szereplők elé tárni az elvi-stratégiai állásfoglalásainak hátterét. Ugyanilyen fontos, hogy a döntéshozók is megértsék a pénzügyi piacokat, hiszen ezek azok a csatornák, amelyeken keresztül a monetáris politika kifejti a hatását, és végső soron hatni tud a vállalatok és a háztartások helyzetére. A nyilatkozatcsend a külső tájékoztatással kapcsolatos azon alapelvek része, amelyeket a Kormányzótanács és a Felügyeleti Testület tagjai jóváhagytak. Ezek segítik őket abban, hogy munkájuknak ezt a fontos részét úgy végezzék, hogy közben az EKB feddhetetlensége és hitelessége fennmaradjon.

Frissítés: a fenti írást 2019. január 29-én aktualizáltuk, és kiegészítettük néhány további részlettel a témáról.