A kormányzótanácsi szavazati jogok rotációja

2014. december 1.

Mit jelent az EKB Kormányzótanácsának szavazati jogra vonatkozó rotációs rendszere?

A rotációs rendszer határozza meg, hogyan osztják meg az EKB kormányzótanácsi tagjai között a szavazati jogokat. A tanács a bank legfőbb döntéshozó szerve; feladata a kamatok meghatározása és a monetáris politika irányítása. Az Igazgatóság hat tagjából és az euroövezet 19 nemzeti központi bankjának elnökéből áll. Litvánia 2015-ös csatlakozásával megváltoztak a szavazati jogok, amiről a Kormányzótanács még 2002 decemberében döntött.

Miért van szükség a szavazati jogok rotációjára?

A rotációs elvnek köszönhetően a Kormányzótanács megőrzi cselekvőképességét az euroövezeti országok, és ezzel párhuzamosan a kormányzótanácsi tagok számának fokozatos emelkedése mellett is. Az európai uniós szerződések értelmében a rotációs rendszert akkor kell bevezetni, amikor a jegybankelnökök száma meghaladja a 18-at, ami Litvánia 2015. január 1-ji euroövezeti csatlakozásával teljesült.

Mely elnököknek van, illetve nincs szavazati joga egy adott hónapban?

Az euroövezeti országokat gazdaságuk és pénzügyi szektoruk mérete alapján csoportokra osztják. Az egyes bankelnökök besorolása egy rangsor alapján zajlik. Az elsőtől ötödik helyezett országok – jelenleg Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia – jegybankelnökei négy szavazaton osztoznak. A többi (Litvánia 2015. január 1-ji csatlakozása óta) 14 ország 11 szavazati jogon osztozik. A bankelnökök havonta váltják egymást a szavazati jog gyakorlásában.

Elhalaszthatták volna-e az új rendszer bevezetését?

Nem, mivel a halasztással megszegték volna az EU-szerződések rendelkezéseit. Az eredeti határozat megengedte ugyan a halasztást (amíg az euroövezeti országok száma 18 fölé nem emelkedik), de ezt az opciót korábban már kimerítették, így nem élhettek újra vele.

2015. január 1. előtt az „egy tag, egy szavazat” elve volt érvényben. A rotációs rendszerrel három különböző csoportba sorolják a Kormányzótanács tagságát. Befolyásolja mindez a testületen belüli vitát és döntéshozatalt?

Mivel a tanács minden tagja részt vesz az üléseken és hozzászólási joggal is rendelkezik, magát a vitát nem érinti a rotáció bevezetése. Emellett mivel a legtöbb döntést konszenzussal, az együttműködés szellemében hozzák meg, az új rendszer a döntéshozatalban sem okoz változást. Az „egy tag, egy szavazat” elve természetesen az adott időpontban szavazati joggal bíró tagokra vonatkozik.

Az Igazgatóság tagjai állandó szavazati joggal rendelkeznek?

Igen, az EKB igazgatósági tagjainak állandó szavazati joga van.

Mennyiben hasonlít ez a szavazási rendszer például az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) rendszeréhez?

A Fed Szövetségi Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC) által alkalmazott módszer sokban hasonlít az EKB rendszeréhez. A FOMC-nek 12 szavazati joggal bíró tagja van, akik közül heten a Fed kormányzótanácsának tagjai és állandó szavazattal rendelkeznek, hasonlóan az EKB Kormányzótanácsában szavazati joggal rendelkező igazgatósági tagokhoz. A New York-i Fed elnökének állandó szavazati joga van, a chicagói és clevelandi Fed elnökei kétévente szavazhatnak, a maradék kilenc Federal Reserve körzet elnökei pedig háromévenként kerülnek sorra. Ugyanakkor a Fed éves rotációjától eltérően az EKB kormányzótanácsi tagjai havonta váltják egymást.