Menu

Melyek a további hitelkövetelésekre (ACC) vonatkozó keretrendszerek?

2020. május 15. (aktualizálás napja: 2020. október 8.)

Melyek a további hitelkövetelésekre (ACC) vonatkozó keretrendszerek?

Amikor az eurorendszer hitelt nyújt a bankoknak, ezt megfelelő fedezet ellenében teszi. Az EKB nap mint nap sok ezer olyan forgalomképes eszközről bocsát ki jegyzéket mint például az államkötvény, amelyet az összes nemzeti központi bank elfogad fedezetképp. Az eurorendszer emellett nem forgalomképes eszközöket is elfogad a fenti célra, főként úgynevezett hitelkövetelések formájában. Ezek közé tartozhatnak a vállalati és közszektornak adott bankhitelek is, amelyek után a bankoknak visszafizetési követelésük keletkezik. Az eurorendszerben azért fogadunk el sokféle jegybankképes fedezetet, hogy ezáltal a különféle országok eltérő üzleti modellű bankjainak általánosan elegendő fedezetük legyen, és így hozzá tudjanak jutni az eurorendszer forrásaihoz.

Az eurorendszer annak érdekében, hogy a bankok biztosan teljes mértékben hozzáférjenek a központi banki likviditáshoz, ideiglenesen lehetővé teszi a nemzeti központi bankoknak a további fedezettípusok elfogadását. Ez megengedi az egyes országokban uralkodó egyedi helyzet figyelembevételét, tekintettel például a rendelkezésre álló fedezettípusokra vagy a jogi és működési sajátosságokra.

A további hitelkövetelések (ACC) az olyan eszköztípusok közé tartoznak, amelyeket átmenetileg elfogadnak fedezet gyanánt. Az ilyen hitelkövetelések jellemzően nem felelnek meg az általános fedezeti keretrendszerben megkívánt összes alkalmassági feltételnek. Az eurorendszer általános fedezeti keretrendszere az állami szektornak, a társaságoknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtott hiteleket tartalmazza. Az ACC-kategóriába az említettek mellett beletartoznak még a háztartási hitelek, valamint olyan hasonló fajtájú összevont hitelek mint például a társasági, a kkv-, a fogyasztási és a jelzáloghitelek. Megtörténhet, hogy az ACC hitelkövetelések minősítése rosszabb mint az általánosan jegybankképes kategóriába sorolt követeléseké, vagy hogy az eurótól eltérő pénznemben állnak fenn. Az ebből adódó nagyobb kockázatot ellensúlyozandó a nemzeti központi bankok nagyobb értékelési haircutot alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy az ACC-hez a névértékénél kisebb értéket rendelnek, amivel a fedezeti érték esetleges megváltozása ellen képeznek puffert, azaz tartalékot. Az a maximális hitelösszeg, amelyet a bank az eurorendszer hitelműveleteinek keretében felvehet attól függ, hogy mekkora a haircut utáni teljes fedezeti érték.

Az ACC-k alkalmazási szabályai némileg eltérnek az egyes országok között. A különféle szabályrendszereket nevezzük ACC-keretrendszereknek. Minden egyes nemzeti központi bank szabadon megszabhatja az országában alkalmazandó feltételeket, de ezeket kötelező a Kormányzótanáccsal jóváhagyatniuk a minimálisan elvárt közös kockázatkezelési szabályozás alapján. Az ACC-keretrendszereket 2011 decemberében vezettük be a kibővített hitelezéstámogatási intézkedések részeként, amelyeket a pénzügyi válság alatti banki hitelezés elősegítésére hoztunk. Az opció a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO–III) harmadik sorozatának végéig, 2024. márciusig vehető igénybe.

Hogyan bővítettük ki az ACC-keretrendszereket válaszul a Covid19-pandémiára?

Az EKB Kormányzótanácsa 2020. április 7-én úgy döntött, hogy ideiglenesen lehetővé teszi az ACC-keretrendszerek kiterjesztését, és engedélyezi a nemzeti központi bankoknak az olyan hitelek felvételét a jegybankképes körbe, amelyek fedezete a Covid19-járványhoz kapcsolódóan a társaságoknak, kkv-knek, egyéni vállalkozóknak és háztartásoknak nyújtott állami garanciák. A garanciák nélkül a hitelekre nagyobb kockázatalapú haircutot kellene alkalmazni, illetve az ACC-keretrendszerekben egyáltalán nem lehetne őket a jegybankképes eszközök közé sorolni. A Kormányzótanács ugyanakkor az értékelési haircut csökkentése mellett döntött, elfogadva az úgynevezett reziduális (maradék) kockázat átmeneti megemelkedését; ez a kockázat arra az esetre vonatkozik, ha a bank fizetésképtelenné válik, és a fedezet felszámolási értéke nem elegendő a kitettség fedezésére. A tanács további döntése értelmében ideiglenesen csökkentjük a hitelszintre vonatkozó adatszolgáltatás gyakoriságát annak érdekében, hogy enyhítsünk a bankok potenciális terhein, valamint kibővítettük azoknak az adatforrásoknak a jegyzékét, amelyek az ACC-k értékeléséhez hitelminőségi szempontból felhasználhatók.

Miért éppen most vezették be ezeket a módosításokat?

A Covid19-pandémiára válaszul sok euroövezeti országban állítottak fel külön ebből a célból kormányzati vagy állami garanciarendszereket, hogy megsegítsék a gazdaságot. A nemzeti központi bankok ezentúl bizonyos feltételek mellett befogadhatják az ilyen garanciarendszereket, amelyek sokszor nem felelnek meg az eurorendszer által a garanciákkal kapcsolatban általánosan előírt  feltételeknek. Az új garanciák egy része például részleges.

Mely euroövezeti nemzeti központi bankok állítottak fel ACC-keretrendszert?

Eddig 15 nemzeti központi bank vezetett be ACC-keretrendszert: a Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique, az Eesti Pank, a Central Bank of Ireland, a Bank of Greece, a Banco de España, a Banque de France, a Banca d'Italia, a Central Bank of Cyprus, a Deutsche Bundesbank, a Lietuvos bankas, az Oesterreichische Nationalbank, a Banco de Portugal, a Banka Slovenije, a Národná banka Slovenska és a Suomen Pankki – Finlands Bank. A tervek szerint további jegybankok csatlakoznak hozzájuk. A kiterjesztett keretrendszerek támogatják a bankokat az eurorendszer hitel­műveleteinek, többek között a TLTRO–III-nak a felhasználásában, lehetővé téve számukra többféle hitel fedezetként való alkalmazását, nevezetesen az olyanokét, amelyek a Covid19-válsággal kapcsolatos garanciarendszerekből profitálnak.

Várhatóan milyen módon segíti az ACC-keretrendszerek kiterjesztése a reálgazdaságot?

Az ACC-keretrendszerek már évek óta ösztönzőt teremtenek arra, hogy a kisebb vállalkozásoknak, az egyéni vállalkozóknak és a magánszemélyeknek nyújtott hiteleket elfogadják az eurorendszerbeli fedezetként. Az ACC-keretrendszerek ideiglenes kiterjesztése a jövőben lehetővé teszi az említett hitelfajtákra vonatkozó bizonyos elfogadási követelmények további lazítását. A bankok így, a mostani súlyos gazdasági feszültségekkel terhes időszakban, jobban el tudják látni hitellel többek között a kisebb reálgazdasági szereplőket, továbbá a hiteleket az eurorendszeren keresztül akár három évig refinanszírozni tudják az aktuálisan negatív kamatszint mellett. Ez pedig várhatóan lehetővé teszi a kkv-knak és az egyéni vállalkozóknak – különösen azoknak, amelyek a konkrét kormánygarancia-rendszerek hatálya alá esnek – hogy folytassák a tevékenységüket, és ebben a nehéz időszakban is fenntartsák, sőt bővítsék a banki finanszírozásukat.