European Central Bank - eurosystem
Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont


Miért olyan magas jelenleg az infláció?

2021. november 16.

Lehet, hogy észrevetted, hogy a tankolás, a fodrász és az élelmiszerek az utóbbi időben többe kerülnek. Van, ami olcsóbb, mint egy éve, de összességében többet fizetünk, amikor vásárolunk. Ilyenkor beszélünk inflációról.

Miért emelkednek gyorsabban az árak, mint ezelőtt?

Miután évekig igen alacsony volt az infláció, 2021 augusztusában, szeptemberében és októberében 13 éves csúcsot ért el. Ennek három fő oka van: a gazdaság gyors ütemben nyit újra, a magasabb energiaárak felfelé tolják az inflációt, és szerepet játszik a statisztikusok által bázishatásnak nevezett jelenség is.

A gazdaság gyors újranyitása

A korlátozások fokozatos visszavonásával párhuzamosan a gazdaság gyors ütemben újraindul. Az emberek újra elkezdtek utazni és étterembe járni, többet vásárolnak, elköltik a kijárási korlátozások miatt összegyűlt pénzük egy részét. Amikor a gazdaság növekszik, a vállalkozások könnyebben emelhetnek árat anélkül, hogy elveszítenék a vásárlókat. Ennek vagyunk most a tanúi. Végül azért az emberek behozzák az áruk és szolgáltatások fogyasztása terén a pandémia alatt kialakult elmaradást.

Ugyanakkor nem minden halad azonos tempóban. A vállalatok nehezebben tartanak lépést a felpörgő kereslettel, ahogy a világjárvány által súlyosan érintett ellátási láncok újraépítésével foglalkoznak. Az olyan problémák mint a szállítókonténerek hiánya miatt megnehezült és megdrágult az áruszállítás. Minél tovább fennállnak ezek a gondok, annál valószínűbb, hogy a vállalatok ezeket a költségeket magasabb árak formájában áthárítják a vásárlókra.

A pandémia átalakította, ahogyan élünk és dolgozunk, tehát megváltoztak a szükségleteink is. A fogyasztók többet vásárolnak bizonyos termékekből, például az elektronikai és lakáskarbantartási cikkekből, mint amennyi az ezeket a termékeket értékesítő vállalatok terveiben állt. Fontos alkatrészek, mint például a félvezetők váltak hirtelen hiánycikké. Amikor a vállalatok nem tudnak lépést tartani az emberek vásárlási igényeivel, felmennek az árak. Ezt nevezik a közgazdászok a „kínálat és kereslet törvényének”.

Időbe telik, de a kínálat és a kereslet közötti egyensúlyhiány fokozatosan megszűnik, ahogy a vállalatok több mikrochipet állítanak elő és új szállítóeszközöket építenek.

A magasabb energiaárak erősítik az inflációt

Az olaj, a gáz és a villamos energia világszerte drágább lett. Számos tényező befolyásolja az energia árát: az Egyesült Királyságban kevesebbet fújt a szél, ezért álltak a szélmalmok, a brazíliai aszályok miatt kevesebb áramot termeltek a duzzasztógátak, a tavalyi hideg tél miatt pedig megcsappantak az olaj- és gáztartalékok. Mindez a növekvő kereslettel együtt az árak gyors emelkedéséhez vezetett. Mivel a vállalatok és az emberek költségeinek nagy része az energiához kapcsolódik, az olaj, a gáz és a villamos energia ára nagy jelentőséggel bír a teljes infláció szempontjából: az infláció legutóbbi időben tapasztalt megemelkedése felearányban a magasabb energiaáraknak tudható be. Nem szokatlan a sokféle hatásnak kitett energiaárak gyakori fel- és lefelé való kilengése.

Az infláció jelenleg azért olyan magas, mert tavaly olyan alacsony volt

Az inflációt úgy mérjük, hogy összehasonlítjuk, mennyit változtak az árak egyik évről a másikra. Az árak kivételesen alacsony szinten tartózkodtak tavaly a pandémia tetőzésekor, ami részben magyarázható a németországi forgalmiadó-csökkentéssel. Ha a mostani magasabb árakat ezekhez a nagyon alacsony szintekhez hasonlítjuk, akkor a különbség nagynak látszik. Ezt nevezik „bázishatásnak”, amely viszont elég gyorsan lecseng.

Mi lesz tehát jövőre az inflációval?

Várakozásunk szerint az infláció 2022 folyamán csökkenni fog. A kínálat fokozatosan felzárkózik a kereslethez, a piacok várakozása szerint jövőre csökkennek az energiaárak, a bázishatások pedig kikerülnek az infláció méréséhez használt éves ár-összehasonlításokból.

Ugyanakkor mivel a modern időkben nem volt példa világjárványra, a gazdaság élénkülése is másképp mehet végbe. Hosszabb ideig tarthat például a súlyos ellátásilánc-zavarok elhárítása. Előfordulhat, hogy az energiaárak tovább emelkednek, többek között a zöld átmenet miatt is.

A béreket is szorosan figyelemmel kísérjük, mert az árak és a bérek kölcsönhatásban állnak egymással. A munkavállalók és a szakszervezetek jelenleg béremelést követelnek, kompenzálandó a megemelkedett megélhetési költségeket, ami normális. Ugyanakkor ha a bérek tovább emelkednek, megtörténhet, hogy a vállalkozások áremeléssel igyekeznek a költségnövekedést ellensúlyozni, ami újabb áremelő tényező. Ha az emberek és a vállalkozások arra kezdenek számítani, hogy tartósan erősebb lesz az infláció, akkor a tényleges infláció is megemelkedhet. Ezt nevezik a közgazdászok másodkörös hatásnak. Mindeddig azonban nem tapasztaltunk jelentős bérnövekedést.

Mit tehet az EKB ebben a helyzetben?

Biztosak vagyunk benne, hogy 2022 folyamán csökkenni fog az infláció. Mivel a monetáris politika késéssel fejti ki a hatását, nem segít az árak rövid távú megugrása esetén. A hitelfelvétel megdrágítása indokolatlanul hátráltatná a gazdaság élénkülését a mostani időszakban, amikor a magasabb energia- és üzemanyagszámlák megcsapolják az emberek jövedelmét és a vállalati nyereségeket. 

A magasabb kamatlábak pedig nem oldják fel a kínálat és kereslet közötti egyensúlyhiányt, az árakat jelenleg felfelé nyomó energiaárakat és bázishatásokat: hatásukra nem lesz több szállítókonténer, és nem bővül a félvezető- és üzemanyag-kínálat sem. A monetáris politikával ellenben biztosítható, hogy az árak ilyen gyors emelkedése ne legyen tartós. Ezért gondosan vizsgáljuk az elkövetkező évekre szóló inflációs kilátásokat.

Küldetésünk az EKB-nál az árak stabilan tartása, ami azt jelenti, hogy középtávon 2%-os inflációt célzunk meg. Az emberek ebből euroövezet-szerte profitálnak, hiszen a stabil árak hozzájárulnak a gazdaság bővüléséhez, a munkahelyek biztonságához, és hogy bízhassunk benne, hogy a pénztárcánkban lévő pénz holnap is körülbelül annyit fog érni, mint ma.

Személyes infláció kiszámítása