A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata
Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2015. szeptember 3.
Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam szeretettel köszöntjük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni a Kormányzótanács mai ülésének eredményeiről. Engedjék meg, hogy mint általában, most is a meghozott döntésekkel kezdjem.
Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés, valamint a kamatpályára adott iránymutatása alapján úgy határozott, hogy változatlanul hagyja az EKB irányadó kamatait.
Az eszközvásárlási programunk továbbra is zökkenőmentesen halad. Ami a hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illeti, a meghirdetett felülvizsgálat után – amelynek során az állami szektorbeli vásárlási program első hat hónapja elteltével megvizsgáltuk a kibocsátásbeli részesedésre vonatkozó küszöbértéket – a Kormányzótanács úgy döntött, hogy a kezdeti 25%-os kibocsátásbeli részesedési küszöböt 33%-ra emeli. A testület minden egyes esetben előzőleg ellenőrzi, hogy az emelés következtében az eurorendszernek nem lesz-e blokkoló kisebbsége, ebben az esetben ugyanis a részesedésre vonatkozó limit 25% marad.
A monetáris politikai helyzetértékelésünk a friss adatok áttekintésén, az új szakértői makrogazdasági prognózison és az elmúlt időszak piaci árfolyam-ingadozásának évközi értékelésén alapul. A rendelkezésre álló információk folytatódó, ám az előzetes várakozásokhoz képest némileg gyengébb gazdasági fellendülést és az inflációs ráták lassabb növekedését jelzik. A közelmúltban a növekedési és inflációs kilátások körül ismét megjelentek a lefelé mutató kockázatok. A pénzügyi és nyersanyagpiacok erős ingadozásának köszönhetően azonban a Kormányzótanács korainak ítélte eldönteni, hogy e folyamatok tartósan befolyásolják-e az árkilátásokat és a középtávú célunk felé vezető fenntartható inflációs pálya elérését, vagy hogy inkább átmenetinek tekintendők.
A Kormányzótanács ennek megfelelően szorosan figyelemmel fogja kísérni az összes beérkező releváns információt. Hangsúlyozza, hogy megbízatásának keretein belül indokolt esetben hajlandó és képes fellépni a rendelkezésére álló eszköztár alkalmazásával, és emlékeztet rá, hogy az eszközvásárlási program elegendő rugalmasságot biztosít a program nagyságának, összetételének és időtartamának kiigazítására.
Közben maradéktalanul végrehajtjuk a havi 60 milliárd eurós eszközvásárlási programot, ami jótékonyan hat a vállalatok és háztartások hitelellátására és hitelköltségeire. A vásárlás 2016. szeptember végéig, vagy szükség esetén utána is folytatódni fog, de legalább addig, amíg nem érzékelhető az inflációs pályában a kitűzött célunknak megfelelő tartós korrekció, tehát a középtávon elérendő 2% alatti, de ahhoz közeli inflációs ütem.
Most pedig részletesebben ismertetem a rendelkezésre álló információ alapján készült értékelésünket a gazdasági elemzéssel kezdve . Az euroövezet reál-GDP-je 2015 második negyedévében 0,3%-kal nőtt, tehát a korábban vártnál némileg gyengébben. A legfrissebb felmérési mutatók az év második felére is nagyjából hasonló ütemet jeleznek előre. Összességében arra számítunk, hogy a gazdasági élénkülés a vártnál gyengébb ütemben, de folytatódik, amiért elsősorban a feltörekvő piacgazdaságok lassuló teljesítménye a felelős, amely visszafogja a világgazdasági növekedést és az euroövezeti export iránti külső keresletet. A belföldi keresletet várhatóan tovább élénkítik a monetáris politikai intézkedéseink és ezeknek a pénzügyi helyzetre gyakorolt kedvező hatása, valamint a fiskális konszolidáció és a strukturális reformok terén megtett előrelépés. Emellett az olajárcsökkenés is várhatóan tovább támogatja a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét és a vállalati nyereségességet, valamint ezek eredőjeként a magánszektor fogyasztását és beruházásait. Az euroövezet gazdasági növekedését ugyanakkor valószínűleg továbbra is fékezik a több szektorban elvégzendő mérlegkiigazítások és a szerkezeti reformok lassú végrehajtása.
Összességében ezt az értékelést tükrözi az EKB szakértőinek 2015. szeptemberi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is, amely szerint a reál-GDP 2015-ben 1,4%-kal, 2016-ban 1,7%-kal, 2017-ben pedig 1,8%-kal nő. Az eurorendszer szakértőinek 2015. júniusi makrogazdasági prognózisával összehasonlítva a reál-GDP-növekedést lefelé módosítottuk, ami elsősorban a feltörekvő piacok gyengébb növekedéséből eredő kisebb külső keresleti hatást tükrözi.
Az euroövezeti növekedési tendenciát övező kockázatok továbbra is lefelé mutatnak, aminek hátterében főként a külső környezetben érzékelhető nagyobb bizonytalanság áll. Arról van szó ugyanis, hogy a feltörekvő piacgazdaságokban zajló folyamatok a kereskedelemre és a bizalomra gyakorolt hatáson keresztül potenciálisan kedvezőtlenül befolyásolják a világgazdasági növekedést.
Az Eurostat villámbecslése szerint 2015 augusztusában az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja 0,2% volt, tehát nem változott júniushoz és júliushoz képest. Az előző hónaphoz viszonyítva ez az energiaárak tovább csökkenő inflációját tükrözi, amit az élelmiszer- és iparcikkárak erősebb áremelkedése ellensúlyoz. A rendelkezésre álló adatok és az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján a közeljövőben várható éves HICP-infláció üteme továbbra is igen alacsony marad. Emelkedés csak az év vége felé várható, ami a 2014 végén tapasztalt kőolajáreséssel összefüggő bázishatásoknak is betudható. Az infláció üteme 2016-ban és 2017-ben várhatóan tovább erősödik, amit a várt gazdasági fellendülés, a tapasztalt euroárfolyam-csökkenések begyűrűzése és a futures olajpiacok következő néhány évre vonatkozó kissé magasabb olajáraiba ágyazott feltevés támogat. Az erősödés azonban a jelenlegi várakozások alapján az előrejelzettnél valamivel lassabban bontakozik ki.
Összességében ez a helyzetértékelés körvonalazódik az EKB 2015. szeptemberi makrogazdasági szakértői prognózisában is, amely 2015-re 0,1%-os, 2016-ra 1,1%-os, 2017-re pedig 1,7%-os éves HICP-inflációt vetít előre. A prognosztizált sávot az eurorendszer szakértőinek 2015. júniusi makrogazdasági prognózisához képest – nagyrészt az alacsonyabb olajárak miatt – lefelé módosítottuk. Az olajárak legutóbbi alakulását és a közelmúlt árfolyam-alakulását figyelembe véve a szakértői inflációs prognózist lefelé mutató kockázatok övezik.
A Kormányzótanács ezzel összefüggésben továbbra is szorosan nyomon követi a középtávú áralakulási kilátásokat övező kockázatokat. Ezen belül is különösen nagy figyelmet szentelünk a pénzpolitikai intézkedéseink gazdaságba való átgyűrűzésének, a világgazdasági és pénzügyi fejleményeknek, valamint a nyersanyagárak és árfolyamok alakulásának.
A monetáris elemzést tekintve a legfrissebb adatok tanúsága szerint a szélesebb értelemben vett pénzaggregátum (M3) markánsan növekszik. 2015 júliusában éves szinten 5,3%-kal bővült, szemben a júniusi 4,9%-kal. A növekedést továbbra is erőteljesen támogatják az M3 leglikvidebb komponensei, miközben a szűkebb értelemben vett aggregátum (M1) 12,1% -kal bővült júliusban éves szinten a júniusi 11,7% után.
A hitelezés dinamikája tovább javult. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással kiigazított) éves növekedési üteme a júniusi 0,2%-ról júliusban 0,9%-ra nőtt, vagyis 2014. eleje óta folyamatosan és fokozatosan élénkül. A javulás ellenére a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek dinamikája visszafogott maradt. Ennek hátterében továbbra is a konjunktúraciklustól való elmaradás, a hitelkockázat, a hitelkínálati tényezők, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban zajló mérlegkiigazítás áll. A háztartásokat célzó kihelyezések (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással korrigált) éves növekedési üteme a 2015. júniusi 1,7% után júliusra 1,9%-ra nőtt. A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedéseink az euroövezetben mind a vállalatok és a háztartások hitelhez jutási feltételeiben, mind a hitelkiáramlás területén további egyértelmű javulást hoztak.
Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése rámutat, hogy a Kormányzótanács pénzpolitikai döntéseinek határozott érvényt kell szereznünk, továbbá a beérkező releváns információkat alaposan figyelembe kell vennünk a középtávú árstabilitási kilátásokra gyakorolt hatásuk szempontjából.
A monetáris politika középpontjában az árstabilitás középtávú fenntartása áll, a laza irányvonal pedig támogatja a gazdaság teljesítőképességét. Ahhoz azonban, hogy monetáris politikai intézkedéseink minden előnyét élvezhessük, a gazdaságpolitika más területein is döntő lépésekre van szükség. A továbbra is magas strukturális munkanélküliség és az euroövezeti potenciális kibocsátás alacsony növekedése miatt a folyamatban lévő ciklikus fellendülést hathatós strukturális politikai intézkedésekkel kell alátámasztani. Ehhez további termék- és munkaerő-piaci reformok kellenek, különös tekintettel az üzleti környezetnek a megfelelő állami infrastruktúrát is magában foglaló javulását célzó lépésekre, amelyek elengedhetetlenek a termelő beruházás bővítése, a munkahelyteremtés és a termelékenységnövelés szempontjából. A laza pénzpolitikai környezetben az említett reformok gyors és eredményes megvalósítása nem csak a fenntartható gazdasági növekedés ütemét fokozza az euroövezetben, hanem a tartósan nagyobb jövedelmekre vonatkozó várakozásokat is erősíteni fogja, valamint felgyorsítja a reformok jótékony hatásainak kibontakozását, aminek köszönhetően az euroövezet világgazdasági sokkokkal szembeni ellenálló képessége is javul. Az egyes országok fiskális politikáját úgy kell kialakítani, hogy az támogassa a gazdasági fellendülést, ugyanakkor be kell tartani a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásait is. Utóbbi maradéktalan és következetes tiszteletben tartása ugyanis a fiskális keretrendszerünkbe vetett bizalom záloga.
Várjuk kérdéseiket.
A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.
Európai Központi Bank
Kommunikációs Főigazgatóság
- Sonnemannstrasse 20
- 60314 Frankfurt am Main, Németország
- +49 69 1344 7455
- media@ecb.europa.eu
A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.
Médiakapcsolatok