Menu

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az EKB beszámolója az EU-országoknak az euro átvétele felé tett előrelépéséről

2020. június 10.

  • A kétévente kiadott jelentésben kiértékeljük az euroövezeten kívüli európai uniós tagállamok által elért haladást
  • Mivel a világjárvány előtt a gazdaságok erőteljes ütemben bővültek, a legtöbb országban sikerült eredményeket elérni a fiskális egyensúlyi problémák kezelésében
  • A Bulgáriában és Horvátországban tett gazdaságpolitikai kötelezettségvállalások jelentős lépésnek tekinthetők afelé, hogy a két ország a közeljövőben az ERM–II tagja legyen

Vegyes képet mutat az euroövezeten kívüli EU-s országok euroövezethez való gazdasági konvergenciájában 2018 óta elért előrelépés, amelyből kiemelendők a fiskális egyensúlyi problémák kezelése terén tett fontos lépések, írja az Európai Központi Bank (EKB) 2020. júniusi Konvergenciajelentése. A kétévente kiadott jelentésben jelenleg hét olyan EU-ország eurobevezetéshez való közeledését mérjük fel, ahol még nem vették át az eurót.

Bulgária és Horvátország több kötelezettséget vállalt olyan gazdaságpolitikai területeken, amelyek igen relevánsak az ERM–II-ben való akadálytalan részvételhez. Tekintettel a jelentésben foglalt gazdasági elemzéshez felhasznált adatok gyűjtésének záró dátumaira, a koronavírus- (Covid19-) világjárványnak a konvergenciapályára gyakorolt hatását teljes körűen csak a következő, 2022-ben esedékes jelentésben lehet majd elemezni.

Ami az árstabilitási kritériumot illeti – az előző Konvergenciajelentésben bemutatott helyzethez viszonyítva – a legtöbb vizsgált ország követelményeknek való megfelelése romlott. A Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Magyarországon mért inflációs ráta jóval meghaladja ugyanis az 1,8%-os referenciaértéket, ugyanakkor Svédországban kisebb, Horvátországban pedig jóval kisebb volt. Az elkövetkező években az infláció a legtöbb vizsgált országban várhatóan visszaesik. 2020-ban a deflációs nyomás motorja várhatóan a meredek olajáresés lesz.

2019-ben egy kivétellel az összes vizsgált országban a 3%-os referenciaértéken belüli államháztartási fiskális egyenlegről számoltak be. Románia tekintetében 2020 áprilisában elindult a túlzott hiány esetén követendő eljárás. Horvátországban és Magyarországon az adósságmutató meghaladja ugyan a GDP 60%-ában meghatározott küszöbértéket, de a mutató 2019 végéig csökkenő pályát követett. Ugyanakkor várhatóan a hiány- és az adósságmutató egyaránt megemelkedik mind a hét országban, úgy a gazdasági teljesítmény markáns lassulása, mint a pandémia miatt tett fiskális válaszlépések eredményeként.

Míg a vizsgált országok közül jelenleg egyik sem tagja az ERM–II rendszernek, Bulgária és Horvátország 2018-ban, illetve 2019-ben hivatalosan is jelentkezett a mechanizmusba való felvételre. A két országban jelentős gazdaságpolitikai kötelezettségeket vállaltak annak érdekében, hogy a közeljövőben csatlakozhassanak a mechanizmushoz. A konvergenciavizsgálat referencia-időszakában a bolgár pénznem 1,95583 leva/euro fix árfolyamon tartózkodott a valutatanács-rendszer keretében. A horvát kunával ún. irányított lebegő árfolyamrendszerben kereskedtek, és az euróval szembeni árfolyama kevés volatilitást mutatott. A vizsgált devizák közül a legtöbbel rugalmas árfolyamrendszerben kereskedtek, és a legtöbb deviza – különösen a 2020. márciusi pénzügyi piaci feszültségek idején – nagyfokú árfolyam-volatilitást mutatott.

Ami a hosszú lejáratú kamatlábak konvergenciáját illeti, a hét vizsgált ország közül csak egyben, Romániában mértek a 2,9%-os referenciaérték fölötti kamatot. A legalacsonyabb hosszú távú kamatlábakat Bulgáriában és Svédországban tapasztalták.

A konvergencia időbeli fenntarthatóságának szempontjából továbbra is fontos tényező az intézményi környezet szilárdsága. Az intézmények és a kormányzás minősége a vizsgált országokban Svédország kivételével viszonylag gyenge, különösen Bulgária, Románia, Horvátország és Magyarország viszonylatában.

Egyik vizsgált ország jogi keretrendszere sem egyeztethető össze maradéktalanul az euro átvételéhez előírt összes követelménnyel.

A média képviselői kérdéseikkel szíveskedjenek Miltényi-Torstensson Eszterhez fordulni a +49 69 1344 8034-es telefonszámon.

Megjegyzések

  • Az EKB Konvergenciajelentése az euroövezeten kívüli európai uniós tagállamok gazdasági és jogi konvergenciáját tekinti át minden második évben vagy valamely ország külön kérésére. Megvizsgálja, hogy milyen mértékben sikerült megvalósítani a fenntartható gazdasági konvergenciát az euroövezettel, hogy az országos jogalkotás kompatibilis-e az EU jogi keretrendszerével, és hogy az érintett nemzeti központi bankok teljesítik-e a jogszabályi követelményeket. A „kívülmaradási záradék” révén Dánia csak akkor kerül bele az értékelésbe, ha ezt külön kéri.
  • A jelentést érintő statisztikai adatgyűjtés zárónapja 2020. május 7. Az árstabilitásra és a hosszú távú kamatokra vonatkozó kritériumok referencia-időszaka 2019. áprilistól 2020. márciusig tartott. Az árfolyamhoz a 2018. április 1-jétől 2020. március 31-ig tartó időszakot tekintettük referenciának. A fiskális pozíciók historikus adatai a 2019-ig terjedő időszakot fedik le. Az előrejelzések alapja az Európai Bizottság 2020. tavaszi gazdasági előrejelzése, az érintett országok legfrissebb konvergenciaprogramjai, valamint a konvergencia fenntarthatóságának előretekintő vizsgálatához releváns egyéb információk.
  • 2014 novemberétől az euroövezethez csatlakozó bármely ország az egységes felügyeleti mechanizmushoz (SSM) és a bankunió egyéb elemeihez is csatlakozott. A kérdéses ország bankrendszere az EKB által irányított átfogó értékelés hatálya alá esik. Bulgária és Horvátország jelentkezett az EKB-val való szoros felügyeleti együttműködésre, és bankrendszereik átestek az átfogó értékelésen, amely Bulgáriánál 2019. július 26-án, Horvátországnál pedig 2020. június 5-én fejeződött be.

Research & Publications

European Commission

Médiakapcsolatok