Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
Christine Lagarde
The President of the European Central Bank
Fatih Birol
Executive Director of the International Energy Agency
Werner Hoyer
President of the European Investment Bank
  • AZ EKB BLOGJA

Meg kell növelnünk az európai gazdaság éghajlatváltozási hatásokkal szembeni rugalmasságát

24 november 2023

Szerzők: Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója, Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke

Ez a blogbejegyzés az első a COP28-at kísérő sorozatunkban

Európának nagyobb ütemben kell haladnia a zöld átállással, ha meg akarja őrizni versenyképességét a világban. Az új technológiák és a zöld energia felhasználása nemcsak környezetkímélőbb, de gazdasági szempontból is kifizetődik. Az átállás sikerének záloga az igazságosság és a befogadó szellem.

Az éghajlatváltozás folyamatosan gyorsul, egyre kevesebb időnk marad a globális felmelegedés 1,5°C-ra való leszorítására. Megbízatásunk keretei között meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt, ellenkező esetben súlyos árat fogunk fizetni.

Miközben a politikai döntéshozók, üzleti vezetők és a civil társadalom képviselői a COP28 jövő heti, Dubaiban tartandó klímatárgyalására készülnek, szinte biztosra vehető, hogy 2023-ban mérték a valaha megfigyelt legmagasabb hőmérsékleteket. Világszerte súlyos futótüzek, aszályok és árvizek követelnek számtalan emberéletet és okoznak komoly gazdasági károkat. Az Európai Központi Bank elemzései egyértelműen mutatják, hogy minél későbbre odázzuk el kibocsátásunk csökkentését és a zöldebb gazdaságra való átállást, annál nagyobb árat kell fizetnünk. Az Európai Beruházási Bank 2023. évi beruházási felmérése szerint az éghajlatváltozás az európai vállalkozások kétharmadánál már ma is károkat és veszteségeket okoz.

Ugyanakkor a gazdaság energiaellátásának módja is átalakul, az energetikai átállás rohamléptekkel halad. A szakpolitikák, az innováció, a szén-dioxid-árazás, valamint a magán- és közpénzből – egyebek mellett az európai zöld megállapodás révén – nyújtott finanszírozás felgyorsítja az olyan technológiai beruházásokat, amelyek segítenek enyhíteni a korlátlan fosszilistüzelőanyag-égetés és a globális felmelegedés okozta környezeti károkat.

Amint a Nemzetközi Energiaügynökség World Energy Outlook (A világ energiakilátásai) című jelentéséből kiderül, a tiszta energiára fordított kiadások világszerte rekordokat döntenek. Az áttérést nem kizárólag a jóakarat motiválja, hanem a gazdasági észszerűség is. Most már olcsóbb és gyorsabb a megújuló energiaforrások bevetése ahelyett, hogy új infrastruktúrát építenénk ki a fosszilis tüzelőanyagok számára. A megnövekedett geopolitikai bizonytalansággal jellemzett világban a tiszta energiatechnológiák hozzájárulnak az országok energiaszempontú biztonságának és függetlenségének fokozásához.

A zöld átállás nemcsak környezetünk, hanem gazdaságunk védelméhez is fontos. Gazdasági szempontból ugyanis nem ésszerű egyre kevésbé versenyképes energiaforrásokba beruházni, és elszalasztani a jövő energiaszerkezetét meghatározó technológiai áttöréseket. Ha Európának nem sikerül csatlakoznia a világszerte zajló energiaforradalomhoz, versenyképessége helyrehozhatatlanul romlani fog.

Ennek elkerüléséhez Európában józanságra, ambícióra és eltökéltségre van szükség. Stabil és jól meghatározott stratégiai célokat kitűző, kedvező szabályozói környezetet kell megteremteni, amelyben a magántőke szilárdan a zöld technológiákba áramlik. Az innováció felvirágoztatásához ezenkívül globális szinten egyenlő versenyfeltételekre is szükség van.

Az olyan finanszírozási eszközök, mint az EU által kibocsátott zöldkötvények elősegítik az áttörést a tiszta technológiák terén, és a teljeskörűen megvalósult tőkepiaci unióban még nagyobb hatást fejthetnek ki. A kiemelkedően innovatív magánberuházásokhoz – például az úszó szélerőművekhez, a zöld hidrogénhez vagy az új akkumulátortechnológiákhoz – kapcsolódó testre szabott finanszírozási megoldások vagy kockázatcsökkentő garanciák segítenek Európának a nettó nulla érték eléréséhez szükséges infrastruktúra kiépítésében. Globális szinten pedig a szén-dioxid-árazás átláthatóságot biztosíthat annak érdekében, hogy a fogyasztók és a beruházók a fenntartható és energiahatékony termékek és eszközök felé mozduljanak el.

Európa magában azonban nem fog boldogulni: hacsak nem lépnek mások is a tettek mezejére, mindannyian kudarcot vallunk. Az európai zöld megállapodáshoz hasonló kezdeményezéseket olyan ambiciózus fejlesztési politikával kell összekapcsolni, amely támogatja az Európán kívüli fejlődő régiókat a tiszta energiaforrások bevezetésében. Az élvonalbeli európai technológiákba való beruházások jelentős előrelépést hozhatnak és hoznak.

Gazdaságunk átalakításán munkálkodva nem szabad megfeledkeznünk minden érintett bevonásáról. Európának igazságos, teljes körű és méltányos átmenetre kell törekednie. Az éghajlatváltozási és átállási irányelvek a legsérülékenyebb vállalkozásokat és háztartásokat sújthatják a leginkább. Az átállással járó terhek közös viselése jól célzott, átmeneti költségvetési intézkedéseket és átképzési programokat kíván meg.

A gazdasági nehézségekkel szemben a klímapolitikát túl gyakran tekintik bűnbaknak. A tétlenség azonban sokkal súlyosabb következményekkel járhat. A válasz nem ambícióink megnyirbálásában rejlik, hanem az újítókban rejlő lehetőségek kiaknázásában, az európai gazdaság versenyképességének és rugalmasságának növelésében, és a mindenki számára igazságosabb és fenntarthatóbb jövő biztosításában.

A COP28 remek alkalmat kínál az EU-nak és a világ országainak arra, hogy megmutassák szerepvállalásukat az éghajlatváltozás elleni küzdelem élén, és hogy ezt a vállalást konkrét lépésekkel is alátámasszák. Megbízatásunk keretén belül részt veszünk ebben a közös törekvésben.

Ez a blogbejegyzés több európai újságban is megjelent véleménycikként.

Tovább az EKB blogjára és feliratkozás későbbi bejegyzésekre.