European Central Bank - eurosystem
Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Jelentés a digitális euróról

2020. október 2-án az EKB jelentést tett közzé a digitális euróról.

A jelentés központi banki digitális pénznem (CBDC) – digitális euro – kibocsátását vizsgálja az eurorendszer szempontjából. Egy ilyen digitális euro nem más, mint a lakosság és a vállalkozások által kis értékű fizetésre használható, digitális formában kínált, központi banki pénz. A készpénz és a nagy összegű központi banki betétek jelenlegi kínálatát egészítené ki.

Lásd a vezetői összefoglalót

Digitális euro bevezetése mellett szóló érvek

A digitális euro azzal támogathatná az eurorendszer céljait, hogy biztonságos pénzformát nyújt a lakosságnak a gyorsan változó digitális világban.

A digitális euro olyan központi banki pénz lenne, amelyet digitális formában bocsátunk rendelkezésre a kis értékű fizetésekhez

Többféle forgatókönyv vezethet digitális euro kibocsátásához
  • Több jövőbeli forgatókönyv esetében a digitális euro életképes lehetőség lehet az eurorendszernek ahhoz, hogy elérje az alapvető központi banki feladatokkal és az EU általános gazdaságpolitikájával kapcsolatos célkitűzéseket, feltéve, hogy kialakítása megfelel az adott forgatókönyvre jellemző követelményeknek.
  • A digitális euro kibocsátása megtörténhet (i) az európai gazdaság digitális transzformációjának és az Európai Unió stratégiai függetlenségének támogatása érdekében; (ii) válaszul a készpénz mint fizetési mód szerepének jelentős hanyatlására; (iii) ha jelentős az esélye, hogy az euroövezetben széles körben külföldi központi banki digitális valutákat (CBDC) vagy magánjellegű digitális fizetési tranzakciókat alkalmaznak; (iv) a monetáris politika új transzmissziós csatornájaként; (v) a megszokott fizetési szolgáltatások nyújtását veszélyeztető kockázatok csökkentéséért; (vi) az euro nemzetközi szerepének elősegítéséért; valamint (vii) hogy lefaragjunk a monetáris és fizetési rendszerek általános költségeiből és ökológiai lábnyomából.
  • Valamelyik konkrét forgatókönyv megvalósulása nem feltétlenül indokolja digitális euro kibocsátását, ha rendelkezésre állnak alternatív megoldások.

A digitális euro lehetséges előnyei és a kis értékű fizetések piacának gyors átalakulása azt jelenti, hogy az eurorendszernek rendelkeznie kell a digitális euro jövőbeli kibocsátásához szükséges eszközökkel.

Lásd a 2. pontot

A digitális euro lehetséges hatásai

Az eurorendszer úgy alakítaná ki a digitális eurót, hogy elkerülje a megbízatása teljesítését, a pénzügyi ágazatot és a tágabb értelemben vett gazdaságot érintő esetleges nemkívánatos következményeket.

A digitális eurót gondosan kell megtervezni.
  • A digitális eurót úgy kell kialakítani, hogy elkerüljük a kibocsátásának esetleges nemkívánatos következményeit, és ezáltal korlátozzuk a monetáris politikára és a pénzügyi stabilitásra, valamint a bankszektor által nyújtott szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, továbbá hogy enyhítsük a lehetséges kockázatokat.
  • Kerülendő a digitális euro befektetésként való túlzott használata és a bankbetétekről a digitális euróra való hirtelen, nagymértékű áttérés ehhez kapcsolódó kockázata. A digitális eurót felügyelt közvetítőkön keresztül kell elérhetővé tenni, miközben minimalizálni kell az informatikai feladatok kockázatait (például a projektek késését vagy a váratlan költségeket). Az eurorendszernek törekednie kell rá, hogy akkor is megfeleljen a szabályozási standardoknak, amikor mentességet élvez, kivéve, ha az ezzel ellentétes magatartás egyértelműen a közérdeket szolgálja.
  • A digitális eurónak az alternatívákkal összehasonlítva hatékonyan kell szolgálnia az eurorendszer céljainak elérését. Meg kell határozni az euroövezeten kívüli felhasználás feltételeit. A digitális euróra vonatkozó szolgáltatásoknak rendkívül ellenállóaknak kell lenniük a kiberfenyegetésekkel szemben.

Lásd a 3. pontot

Jogi megfontolások

Az eurorendszernek a digitális euróhoz kapcsolódó számos fontos jogi szempontot figyelembe kell vennie. Ilyen többek között a kibocsátás jogalapja, a különféle kialakítási jellemzők jogi vonatkozásai és az uniós jogszabályoknak az eurorendszerre mint kibocsátóra való alkalmazhatósága.

A digitális euro szilárd jogalapra épülne
  • A digitális euro bevezetésének jogalapját a kialakítására vonatkozó konkrét döntések határoznák meg.
  • Az elsődleges uniós jog nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy digitális eurót bocsássunk ki törvényes fizetőeszközként, amelyet pedig a kedvezményezettek kötelesek elfogadni a fizetési tranzakcióknál.
  • A digitális euro forgalmazásával és a hozzáféréssel kapcsolatos bizonyos gyakorlati műveletek elviekben kiszervezhetők, viszont az eurorendszer szigorú felügyelete alá kell tartozniuk.

Lásd a 4. pontot

A digitális euro funkcionális kialakításának lehetőségei

Ez a jelentés szándékosan nem támogatja a digitális euro egy konkrét típusát. Minden lehetséges megoldásnak meg kell felelnie az itt meghatározott számos elvnek és követelménynek, ugyanakkor meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályoknak.

A digitális eurónak két típusa felelne meg a megállapított követelményeknek
  • A digitális euro lehetséges jellemzői kialakíthatók úgy, hogy teljesítsék az eurorendszer alapelveit és a jelentésben foglalt követelményeket.
  • A lehetséges jellemzők alapján két olyan típust határoztunk meg, amely kielégítené a kívánt jellemzőket: az offline és az online típust. Ezek a típusok egymással kompatibilisek, és egyidejűleg felkínálhatók, amennyiben megfelelnek az alapelveknek és a megállapított általános követelményeknek.

Lásd a 5. pontot

A digitáliseuro-szolgáltatások műszaki és szervezeti módszertanai

Ebben a pontban a digitális euro technikai megvalósításának kiválasztott kialakítási lehetőségeit ismertetjük a háttér-infrastruktúra és a végfelhasználói hozzáférési megoldások szintjén.

A digitális euro rendelkezésre bocsátására szolgáló háttér-infrastruktúrát vagy centralizáljuk, és az összes tranzakciót a központi bank főkönyvében tartjuk nyilván, vagy a feladatköröket bizonyos mértékben a felhasználókra, illetve a felügyelt közvetítőkre ruházzuk át, ami lehetővé teszi a bemutatóra szóló digitális euro biztosítását is. A megközelítéstől függetlenül végső soron a központi banknak kell ellenőriznie a háttér-infrastruktúrát.

A háttér-infrastruktúra különféle módszertanai

A technikai és szervezeti kihívások kezelhetők
  • A közvetlen és a közvetített modellek közötti fő különbséget a magánszektor szerepe jelenti. Míg a közvetlen modellben a felügyelt közvetítők pusztán „kapuőrként” működnek, a közvetített modellben mint elszámolóházak kiemeltebb szerepet kapnának. A magánszektor mindkét esetben a digitális euróval kapcsolatos szolgáltatásokon alapuló új vállalkozásokat építhet ki.
  • Az érintett infrastruktúrához való végfelhasználói hozzáférés megoldásai lehetnek hardver- vagy szoftveralapúak, vagy ezek ötvözetei. A front-end hozzáférési megoldások előfeltétele mindenesetre az erős ügyfél-hitelesítés és -azonosítás.
  • A végfelhasználói megoldásoknak és a digitáliseuro-szolgáltatásokat nyújtó bármely magánrendszernek oly módon kell kapcsolódnia a központi banki háttér-infrastruktúrához, hogy a legmagasabb szintű védelmet biztosítsa a digitáliseuro-egységek indokolatlan, a központi bank engedélye nélküli létrehozásának kockázatával szemben.

Lásd a 6. pontot

További munkálatok

Az ebben a jelentésben felvetett nyitott kérdésekre adandó érdemi válaszok összegyűjtése érdekében az eurorendszer 2021 közepéig dönt arról, hogy indít-e digitáliseuro-projektet, amely vizsgálati szakasszal kezdődne.

A következő lépések: elméleti elemzés, gyakorlati kísérletek és nyilvános konzultáció
  • A digitális euro kibocsátásának megfontolása előtt átfogó és kiegyensúlyozott, szakpolitika-orientált értékelésre van szükség a digitális euro kihívásairól és az alternatívákkal szemben nyújtott lehetőségeiről. Az intézmények, az állampolgárok és a szakmabeliek véleménye jelentősen hozzá fog járulni ehhez az értékeléshez, többek között egy nyilvános konzultáció révén.
  • Gyakorlati kísérletekkel kell tesztelnünk a funkcionális kialakítás lehetőségeit, és felmérnünk, hogy technikailag megvalósíthatók-e, valamint kielégítik-e a leendő felhasználók igényeit. A magánszektornak és a majdani felhasználóknak a szükséges mértékben részt kell venniük a kísérleti munkában, amely nem mehet a döntések elébe, illetve nem kötelezheti az eurorendszert a digitális euro biztosítására.
  • Azt biztosítandó, hogy a jelentésben felvetett nyitott kérdésekre érdemi válaszokat lehessen adni, az eurorendszer mérlegelni fogja, hogy 2021 közepe táján indítson-e digitáliseuro-projektet olyan esetleges vizsgálati szakasszal, amelynek célja minimálisan életképes termék kifejlesztése.
  • Az eurorendszer által végzett elméleti elemzés és gyakorlati kísérletezés mellett az európai és nemzetközi intézmények, fórumok és szabványalkotók bevonására is szükség lenne azért, hogy a digitális euro megfeleljen a majdani érdekcsoportok elvárásainak.

Lásd a 7. pontot

LÁSD MÉG

További kapcsolódó témakörök

Ebben a szekcióban található oldalak