SAJTÓÉRTEKEZLET

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2019. szeptember 12.

BEVEZETŐ NYILATKOZAT

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük mindnyájukat ezen a sajtótájékoztatón. A következőkben beszámolunk a Kormányzótanács mai ülésének eredményeiről.

A rendszeres gazdasági és monetáris elemzésünk alapján tüzetesen áttekintettük a gazdasági és inflációs kilátásokat, figyelembe véve az euroövezetről szóló legfrissebb szakértői makrogazdasági prognózist is. Ennek eredményeként a Kormányzótanács – árstabilitási célját szem előtt tartva – a következő döntéseket hozta.

Először is az EKB irányadó kamatainak vonatkozásában úgy határoztunk, hogy 10 bázisponttal −0,50%-ra csökkentjük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát. Az irányadó refinanszírozási műveletek és az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába megmarad a mostani 0,00%-os, illetve 0,25%-os szinten. Jelenleg arra számítunk, hogy az EKB irányadó kamatai a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztaljuk, hogy az inflációs kilátások az előrejelzési időszakunkban határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet, és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

Másodszor, a Kormányzótanács úgy határozott, hogy eszközvásárlási programjában (APP) november 1-jétől 20 milliárd eurós havi ütemben újraindítja a nettó vásárlásokat. Várakozásunk szerint ezek addig lesznek folyamatban, amíg szükséges ahhoz, hogy megerősödjön az irányadó kamataink alkalmazkodó hatása, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy ismét elkezdjük emelni az EKB irányadó kamatait.

Harmadszor, az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az EKB irányadó kamatainak emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Negyedszer, úgy döntöttünk, hogy a negyedéves, célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek új sorozatának (TLTRO–III) módozatait megváltoztatjuk annak érdekében, hogy megmaradjanak a kedvező banki hitelezési feltételek, és hogy biztosítsuk a monetáris politika zökkenőmentes transzmisszióját, valamint hogy tovább támogassuk az alkalmazkodó monetáris politikát. Mostantól minden egyes művelet kamatlábát az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteiben, a megfelelő TLTRO lefutása alatt alkalmazott átlagos kamatszinten állapítjuk meg. Az olyan bankok esetében, amelyeknek az elfogadott nettó hitelnyújtása meghalad egy bizonyos viszonyítási értéket (benchmarkot), a TLTRO–III műveletekben alkalmazott kamatláb alacsonyabb lesz, éspedig olyan alacsony lehet, mint a betéti rendelkezésre állásnak a művelet élettartama alatt uralkodó átlagos kamatlába. A műveletek futamidejét két évről három évre meghosszabbítjuk.

Ötödször, a banki alapú monetáris politikai transzmissziót támogatandó, a Kormányzótanács a tartalékok utáni kamatozáshoz kétszintű rendszert vezet be, amely alatt a bankok többletlikviditás-állományainak egy része mentesül a betéti rendelkezésre állás negatív kamata alól.

A Kormányzótanács intézkedéseinek bővebb részleteit a ma délután 15 óra 30 perckor közzétett külön sajtóközleményekben ismertetjük.

A Kormányzótanács ismételten hangsúlyozta, hogy huzamosabb ideig igen laza monetáris politikai alapállásra van szükség, és továbbra is készen áll a teljes eszköztárának a kellő mértékben való kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció tartósan a célja felé haladjon, a szimmetria iránti elkötelezettségével összhangban.

A mai döntéseket az inflációnak a kitűzött célunktól való folyamatos elmaradására szánjuk válaszul. A legutóbbi kormányzótanácsi ülés óta kapott információk az euroövezet gazdaságának elhúzódóbb gyengélkedését jelzik, valamint az uralkodóan lefelé mutató kockázatok állandósulását és visszafogott inflációs nyomást. Ez az új szakértői prognózisban is tükröződik, amely az inflációs kilátások további gyengülését mutatja.

Az erőteljesen bővülő foglalkoztatás és az emelkedő bérek ugyanakkor folyamatosan támogatják az euroövezeti gazdaság rugalmasságát. A mai átfogó pénzpolitikai döntéscsomaggal számottevő monetáris ösztönzést nyújtunk ahhoz, hogy a pénzügyi feltételek az euroövezetben igen kedvezőek maradjanak, és támogassák az euroövezeti gazdasági expanziót, valamint hogy a belföldi ároldali nyomás folyamatosan erősödjön, és így az infláció tartósan a középtávú inflációs célunkhoz közelítsen.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezeti reál-GDP 2019 második negyedévében az előző negyedévhez képest 0,2%-kal növekedett az első negyedévi 0,4% után. A beérkező gazdasági és felmérési adatok az év harmadik negyedében továbbra is mérsékelt, de pozitív növekedést jeleznek. A növekedési ütem mérséklődése főként a nemzetközi kereskedelemben uralkodó gyengeségnek tudható be az elhúzódó globális bizonytalansággal jellemezhető környezetben, amely különösen az euroövezeti feldolgozóipart sújtja.

A szolgáltató és építőipari ágazatok ugyanakkor folyamatosan rugalmasnak mutatkoznak, és az euroövezeti gazdasági expanziót támogatják a kedvező finanszírozási feltételek, a további foglalkoztatásbővülés, az emelkedő bérek, az euroövezet enyhén expanzív fiskális politikája és a világgazdaság folyamatos, bár némileg lassúbb növekedése is.

A fenti értékelést tükrözi nagy vonalakban az EKB szakértőinek az euroövezetről szóló, 2019. szeptemberi makrogazdasági prognózisa, amely szerint az éves reál-GDP 2019-ben 1,1%-kal, 2020-ban 1,2%-kal, 2021-ben pedig 1,4%-kal nő. A 2019. júniusi szakértői makrogazdasági prognózissal összehasonlítva a 2019-es és 2020-as reál-GDP-növekedési kilátások lefelé módosultak.

Az euroövezet növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is lefelé irányulnak, és főként azoknak a bizonytalanságoknak az elhúzódó jelenlétével függenek össze, amelyek geopolitikai tényezőkhöz, az erősödő protekcionista veszélyhez és a feltörekvő piacok sérülékenységéhez kapcsolódnak.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet éves HICP-inflációja 2019 augusztusában a júliusi értékkel megegyezően 1,0% volt. A kisebb energiaár-inflációt ellensúlyozta a nagyobb élelmiszerár-infláció, miközben az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó HICP-vel mért infláció nem változott. Az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján valószínűsíthető, hogy a teljes infláció először csökken, majd az év vége felé ismét emelkedik. A trendinflációs mérőszámok általánosan visszafogottan alakultak, és az inflációs várakozások mutatói is alacsony szinten állnak. Miközben a magas szintű kapacitáskihasználtság és a szűkülő munkaerőpiac környezetében megerősödött és kiszélesedett a munkaerőköltség-oldali nyomás, a korábban vártnál tovább tart, amíg a hatása átgyűrűzik az inflációba. A trendinfláció középtávon várhatóan emelkedik, amit a pénzpolitikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió és az erőteljes bérnövekedés támogat.

Összességében ez a helyzetértékelés tükröződik az EKB 2019. szeptemberi makrogazdasági szakértői prognózisában is, amely 2019-re 1,2%-os, 2020-ra 1,0%-os, 2021-re pedig 1,5%-os éves HICP-inflációt vetít előre. A 2019. júniusi szakértői makrogazdasági prognózissal összehasonlítva a HICP-inflációs várakozásokat az előrejelzési időszakban lefelé módosítottuk, ami az alacsonyabb energiaárakat és a gyengébb növekedési környezetet tükrözi.

A monetáris elemzésre áttérve: a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme a 2019. júniusi 4,5%-ról júliusban 5,2%-ra emelkedett. Az M3 tartós növekedési trendje a lakossági szektort célzó, folyamatos bankhitelteremtést és az M3-állományok alacsony alternatívaköltségét tükrözi. A komponensek közül változatlanul az M1, szűkebb értelemben vett pénzaggregátum járult hozzá leginkább a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedéséhez.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2019 júliusában változatlanul 3,9% volt. Az ilyen hitelek növekedési üteme összességében továbbra is szilárd, noha a rövid lejáratú hiteleknél – amelyek érzékenyebbek a ciklusra – gyengülés jeleit lehet érzékelni. A háztartásoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme a júniusi 3,3% után júliusban 3,4%-on állt, tehát fokozatosan tovább javult. A hitelkiáramlás növekedésére összességében még mindig kedvezően hatnak a hosszú időszakot tekintve alacsony banki hitelkamatok.

A ma hozott monetáris politikai intézkedéseink, köztük az új TLTRO-sorozat alkalmazkodóbb feltételei, segítenek a kedvező hitelezési feltételek megőrzésében, és a jövőben is támogatják a finanszírozási források elérhetőségét, különösen a kis- és középvállalkozások számára.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon tartósan tovább közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

Monetáris politikai intézkedéseink valamennyi eredményét csak úgy élvezhetjük, ha a gazdaságpolitika egyéb területei a mostaninál határozottabban járulnak hozzá a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez, támogatva a jelen körülmények között az aggregált keresletet és enyhítve a sérülékenységet. Az euroövezeti országok szerkezeti intézkedéseinek megvalósítását jelentősen fel kell ahhoz gyorsítani, hogy javuljon az euroövezet termelékenysége, növekedési potenciálja, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, és erősödjön az alkalmazkodóképesség. Az egyes országoknak 2019-ben tett konkrét ajánlásokat fontos irányjelzőnek kell tekinteni.

Ami a fiskális politikát illeti, az euroövezet enyhén expanzív irányultsága valamelyest támogatja jelenleg a gazdasági teljesítményt. Figyelembe véve a gyengülő gazdasági kilátásokat, és hogy a lefelé mutató kockázatok folyamatosan az előtérben vannak, fontos, hogy azok a kormányzatok, amelyeknek van fiskális politikai mozgástere, hatékony és jól időzített lépéseket tegyenek. A nagy államadóssággal küzdő országokban a kormányzatoknak előrelátó gazdaságpolitikát kell folytatniuk, amely megteremti az automatikus stabilizátorok szabad működésének a feltételeit. Minden országban fokozni kell az arra tett erőfeszítéseket, hogy a közpénzügyek összetétele növekedésbarátabb legyen.

Ugyanígy az Európai Unió fiskális és gazdasági irányítási rendszerének az egyes országok között és időben is következetes és átlátható alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősödjön az euroövezeti gazdaság rugalmassága. A gazdasági és monetáris unió működésének javítása változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács üdvözli a folyamatban levő munkát, és további konkrét, határozott lépésekre szólít fel annak érdekében, hogy teljesen kiépüljön a bankunió és a tőkepiaci unió.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok