SAJTÓÉRTEKEZLET

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2018. április 26.

BEVEZETŐ NYILATKOZAT

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. A következőkben beszámolunk a Kormányzótanács mai ülésének eredményeiről.

A rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagytuk az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy ezek tartósan és jóval a nettó eszközvásárlási programunk időhorizontján túl a jelenlegi szinten maradnak.

A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően megerősítjük, hogy a nettó eszközvásárlásaink, amelyek jelenlegi havi volumene 30 milliárd €, 2018. szeptember végéig, illetve szükség esetén ennél is tovább folyamatban lesznek, mindenesetre addig, amíg a Kormányzótanács az inflációs pálya tartós, a testület inflációs céljával összeegyeztethető korrekcióját nem tapasztalja. Az eurorendszer folytatni kívánja az eszközvásárlási program keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztés újrabefektetését a nettó eszközvásárlás befejezése után hosszabb időszakon keresztül, de legalábbis a szükséges ideig. Ez mind a kedvező likviditási feltételeket, mind a megfelelő monetáris politikai irányt támogatja.

Miután több negyedéven keresztül a növekedés meghaladta a várakozásainkat, a március eleji ülésünk óta kapott információk mérsékeltebb ütemet jeleznek, ugyanakkor változatlanul összhangban állnak az euroövezeti gazdaság szilárd, széles alapokon nyugvó expanziójával. Az euroövezeti gazdaság alapvetően szilárd alakulása továbbra is támogatja az abba vetett bizalmunkat, hogy az infláció üteme középtávon a 2% alatti, ám ahhoz közeli inflációs célunk felé halad. A trendinflációs mutatók ugyanakkor visszafogottak maradnak, és még nem mutatkoznak a tartósan felfelé irányuló trend meggyőző jelei. Ezzel összefüggésben a Kormányzótanács folyamatosan figyelemmel fogja kísérni a devizaárfolyamok és más pénzügyi feltételek alakulását, figyelembe véve ezek lehetséges kihatását a várható inflációra. Általában továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy a trendinflációs nyomás folyamatosan erősödjön, és középtávon támogassa a teljes infláció alakulását. A folyamatos monetáris politikai támogatást nyújtó tényezők közé tartozik a nettó eszközvásárlás, a megszerzett jelentős nagyságú eszközállomány és annak folyamatban levő és jövőbeli visszaforgatása, valamint a kamatpályára vonatkozó előretekintő útmutatásunk.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. A reál-GDP 2017 utolsó negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva 0,7%-kal bővült, ami hasonló előző negyedéves növekedést követ. Ennek eredményeként 2017-ben 2,4%-kal a 2007 óta eltelt időszak legnagyobb átlagos éves növekedési ütemét mértük. A legfrissebb gazdasági mutatók az év eleje óta a növekedés némi mérséklődését jelzik, ami részben a tavaly év végén megfigyelt magas ütem fékeződésének tudható be, de szerepet játszhatnak átmeneti tényezők is. Összességében azonban a növekedés várhatóan szilárd és széles alapokon nyugszik ezután is. Monetáris politikai intézkedéseink, amelyek megkönnyítették az adósságleépítést, várhatóan ezután is alátámasztják a belső keresletet. A lakossági fogyasztást részben a munkaerőpiacon végbemenő reformoknak is köszönhető folyamatos foglalkoztatásbővülés és a növekvő háztartási vagyonállomány támogatja. A vállalati beruházások folyamatosan erősödnek, ahogy támogatják őket az igen kedvező finanszírozási feltételek, az emelkedő vállalati jövedelmezőség és a szilárd kereslet. A lakáscélú beruházások folyamatosan javulnak, a széles alapokon nyugvó világgazdasági expanzió pedig serkenti az euroövezeti kivitelt.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok nagyjából továbbra is egyensúlyban vannak. Ugyanakkor szembetűnőbbé váltak az olyan globális tényezőkhöz kapcsolódó kockázatok mint például a felerősödött protekcionizmus veszélye.

Az euroövezet éves HICP-inflációja a 2018. februári 1,1% után márciusban 1,3%-ra emelkedett, ami mögött főként a magasabb élelmiszerár-infláció áll. A tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből arra lehet következtetni, hogy az év hátralevő részében a teljes infláció éves szinten várhatóan 1,5% közelében fog ingadozni. A trendinflációs mutatók továbbra is általánosan visszafogottak. Előretekintve, középtávon fokozatos emelkedésükre számítunk, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió, a kibocsátási rés ennek megfelelő záródása és a gyorsuló bérnövekedés támogat.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) továbbra is erőteljesen bővül – 2018. februárban 4,2%-os éves ütemben –, habár kicsivel a 2015 közepe óta megfigyelhető szűk sáv alatt. Az M3 növekedése továbbra is az EKB monetáris politikai intézkedéseinek a hatását és a legnagyobb likviditási fokú betétek alacsony alternatívaköltségét tükrözi. Ennek megfelelően a széles értelemben vett pénzmennyiség növekedésében ismét a szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum (M1) játszotta a legnagyobb szerepet, amely továbbra is szilárd éves ütemben bővül.

Tovább folyik a lakossági szektornak nyújtott hitelek növekedési ütemének 2014 eleje óta megfigyelhető élénkülése. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2018 februárjában 3,1% volt a januári 3,4% és a 2017. decemberi 3,1% után, míg a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme 2,9%-kal nem változott. A 2018 első negyedévére vonatkozó euroövezeti banki hitelezési felmérés szerint a hitelnövekedést folyamatosan támogatja a minden hitelkategóriában tapasztalható keresletbővülés. valamint a vállalati és lakásvásárlási hitelek általános banki hitelfeltételeinek további lazulása.

A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedéseink átgyűrűző hatása továbbra is jelentős mértékben támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, a források elérhetőségét – nevezetesen a kis- és középvállalkozások számára –, valamint az övezetbeli hiteláramlásokat.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy biztosítsuk középtávon az inflációs ráták tartós visszatérését a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre.

Monetáris politikai intézkedéseink minden előnyét csak úgy élvezhetjük, ha az egyéb gazdaságpolitikai területek is döntő mértékben hozzájárulnak a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez és a sérülékenység enyhítéséhez. Az euroövezeti országok szerkezeti reformjainak megvalósítását jelentősen fel kell gyorsítani ahhoz, hogy erősödjön az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint javuljon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja. Figyelembe véve, hogy az egyes országokra konkrétan vonatkozó 2017. évi ajánlásokat jellemzően csak korlátozottan valósították meg, az euroövezeti országokban nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a reformfolyamat érdekében. Ami a fiskális politikát illeti, a folyamatban levő széles alapú expanzió szükségessé teszi a fiskális tartalékok újrafelhalmozását. Különösen fontos ez azokban az országokban, ahol változatlanul magas az államadósság. Minden országnak előnyére válhat, ha fokozottabb erőfeszítéseket tesz a közpénzügyek összetételének még inkább növekedésbarát kialakítására. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak és a makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárásnak az egyes országok között és időben is következetes, átlátható és maradéktalan alkalmazása továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy erősödjön az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió (GMU) működésének javítása is változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács konkrét, határozott lépések megtételére szólít fel annak érdekében, hogy véghezmenjen a bankunió és a tőkepiaci unió kiépülése.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok