A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2015. július 16.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam nagy szeretettel köszöntjük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján, valamint a kamatpályával kapcsolatos iránymutatásával összhangban úgy határozott, hogy változatlanul hagyja az EKB irányadó kamatait.

Ami a szokványostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illeti, az eszközvásárlási programok továbbra is zökkenőmentesen haladnak. Mint korábban már több ízben is elmondtuk, a havi 60 milliárd euro értékű eszközvásárlást 2016. szeptember végéig kívánjuk folytatni, de addig mindenképpen, amíg nem látható, hogy az inflációs pálya tartós korrekciója összhangba kerül 2% alatti, de ahhoz közeli középtávú inflációs célunkkal. Értékelése során a Kormányzótanács a monetáris politikai stratégiáját követi, és az inflációs trendre, illetve a középtávú árstabilitási kilátásokra fog összpontosítani.

Összességében elmondható, hogy a június elején tartott kormányzótanácsi ülés óta napvilágot látott információ nagyjából megfelelt várakozásainknak. A pénzügyi piacokon a közelmúltban tapasztalt – részben nagyobb bizonytalanságot tükröző – fejlemények nem változtatták meg a Kormányzótanács azon értékelését, amely szerint az euroövezet az elkövetkező években átfogó gazdasági fellendülés és fokozatosan növekvő infláció elé néz. Az EKB monetáris politikai irányvonala alkalmazkodó marad, az inflációs várakozások piaci alapú mutatói pedig összességében stabilizálódtak vagy tovább javultak június eleji ülésünk óta. A legfrissebb információk monetáris politikai intézkedéseinknek a vállalatok és háztartások hitelellátottságára és hitelköltségeire gyakorolt folyamatos hatásával is összhangban állnak. Intézkedéseink ezáltal továbbra is a gazdasági növekedést, a gazdasági pangás enyhítését, valamint a pénzmennyiség és a hitelkínálat bővülését szolgálják. Monetáris politikai intézkedéseink maradéktalan megvalósítása azt eredményezi, hogy az infláció üteme középtávon tartósan visszatér a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre, és ezzel alátámasztja a közép- és hosszú távon szilárdan rögzített inflációs várakozásokat.

A jövőt illetően továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük a pénzügyi piacok helyzetét, továbbá ennek monetáris politikai irányvonalunkra és az árstabilitási kilátásokra való lehetséges kihatásait. Ha bármely tényező indokolatlan monetáris politikai szigorításhoz vezetne, vagy ha az árstabilitási kilátásokban számottevő változásra lehetne számítani, a Kormányzótanács a megbízatásának keretein belül rendelkezésére álló összes eszközzel reagálna egy ilyen helyzetre.

Most pedig rátérnék a rendelkezésre álló információval kapcsolatos értékelésünk részletesebb ismertetésére, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezet reál-GDP-növekedése 2015 első negyedévében 0,4% volt (megerősített adat), amelyhez a lakossági fogyasztás és a befektetések is hozzájárult. A legfrissebb felmérési adatok júniusig bezárólag összhangban állnak a második negyedévben tapasztalt mérsékelt élénküléssel. Előretekintve az élénkülés további kiszélesedésére számítunk. A belföldi keresletet várhatóan tovább élénkítik a monetáris politikai intézkedéseink és ezeknek a pénzügyi helyzetre gyakorolt kedvező hatása, valamint a fiskális konszolidáció és a strukturális reformok terén tett előrelépés. Emellett a közelmúltban történt olajárcsökkenés is várhatóan tovább támogatja a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét és a vállalati nyereségességet, és ezek eredőjeként a magánszektor fogyasztását és beruházásait. Az euroövezeti kivitel iránti keresletre is várhatóan kedvezően hat a versenyképesség árakban megmutatkozó javulása. Ugyanakkor a feltörekvő piacgazdaságok jelenleg is tartó lassulása továbbra is kedvezőtlen világgazdasági kilátásokat vetít előre, az euroövezet gazdasági növekedését pedig valószínűleg továbbra is fékezik a több szektorban elvégzendő mérlegkiigazítások és a szerkezeti reformok lassú végrehajtása.

Az euroövezet gazdasági kilátásait övező, lefelé mutató kockázatok a monetáris politikai döntéseink, valamint az olajárak és az árfolyam alakulása folytán általánosságban véve korlátozottak.

Az infláció az év eleji stagnálást követően az elmúlt hónapokban pozitív tartományba lendült át. Az Eurostat adatai szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja a 2015. májusi 0,3% után némileg csökkent: júniusban 0,2% volt. A rendelkezésre álló adatok és az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján az elkövetkező hónapokban várható éves HICP-infláció üteme továbbra is alacsony lesz, majd az év vége felé emelkedni kezd, ami részben a 2014. év végi olajárcsökkenés bázishatásának is betudható. A várt gazdasági fellendülés, az alacsonyabb euroárfolyam és a futures olajpiacok következő néhány évre vonatkozó kissé magasabb olajáraiba ágyazott feltevés támogató hatása nyomán az infláció emelkedése 2016-ban és 2017-ben várhatóan tovább erősödik.

A Kormányzótanácsban továbbra is szorosan nyomon követjük a középtávú áralakulási kilátásokat övező kockázatokat, ezen belül is különösen nagy figyelmet szentelünk a monetáris politikai intézkedéseink gazdaságba való átgyűrűzésének, valamint a geopolitikai fejleményeknek, az energiaárak és az árfolyam alakulásának.

A monetáris elemzést tekintve a legfrissebb adatok tanúsága szerint a szélesebb értelemben vett pénzaggregátum (M3) markánsan növekszik. Az M3 2015 májusában éves szinten 5,0%-kal bővült, szemben az áprilisi 5,3%-os ütemmel. Az M3 éves növekedését továbbra is erőteljesen támogatják a leglikvidebb komponensek, miközben a szűkebb értelemben vett aggregátum (M1) éves növekedési üteme májusban 11,2% volt.

A hitelezés dinamikája tovább növekedett. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással kiigazított) éves növekedési üteme az áprilisi -0,1%-ról májusban 0,1%-ra nőtt, vagyis a 2014. februári -3,2%-os mélypontról fokozatosan tovább emelkedik. Ez összhangban áll a 2015 második negyedévére vonatkozó bankhitelezési felmérésben szereplő tényadatokkal. A bankok vállalati hitelezési feltételeik további nettó könnyítéséről számoltak be, amely az előző felmérési időszakban meghaladta a várakozásokat. A nettó vállalati hitelkereslet tovább erősödött, amelyet az állóeszköz-beruházásokkal kapcsolatos hitelkereslet tovább fokozott. Az egyes országok hitelkeresletének eltéréséből fakadó kiegyensúlyozatlanság csökkent, a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek pedig segítettek a hitelkínálat feltételeinek javításában. E javuló körülmények dacára azonban a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek dinamikája visszafogott maradt. A jelenség hátterében továbbra is a konjunktúraciklustól való elmaradás, a hitelkockázat, a hitelkínálati tényezők, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban folyamatosan zajló mérlegkiigazítás áll. A háztartásokat célzó kihelyezések (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással korrigált) éves növekedési üteme a 2015. áprilisi 1,3% után májusra 1,4%-ra nőtt. A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedések az euroövezetben mind a vállalatok és a háztartások hitelhez jutási feltételeiben, mind a hitelkiáramlás területén további egyértelmű javulást eredményeznek.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése igazolja, hogy tartósan fenn kell tartani a monetáris politikai pályát, és a Kormányzótanács döntéseinek határozott végrehajtására van szükség. Monetáris politikai intézkedéseink maradéktalan megvalósítása biztosítja ugyanis az euroövezeti gazdaság élénküléséhez szükséges támogatást, és az infláció ütemét középtávon tartósan a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre hozza.

A monetáris politika középpontjában az árstabilitás középtávú fenntartása áll, alkalmazkodó irányultsága pedig támogatja a gazdaság teljesítőképességét. Ahhoz azonban, hogy monetáris politikai intézkedéseink minden gyümölcsét learathassuk, a gazdaságpolitika más területein is jelentős szerepvállalásra van szükség. A továbbra is magas szintű strukturális munkanélküliség és az euroövezeti potenciális kibocsátás alacsony növekedése miatt a folyamatban lévő ciklikus fellendülést hathatós strukturális politikai intézkedéseknek kell támogatniuk. A beruházások élénkítése, a munkahelyteremtés elősegítése és a termelékenység fokozása érdekében több országban is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a termék- és munkaerő-piaci reformok megvalósítására és a vállalatok üzleti környezetét javító lépésekre egyaránt. Az alkalmazkodó monetáris politikai környezetben az említett reformok gyors és eredményes megvalósítása nem csak a fenntartható gazdasági növekedés ütemét fokozza az euroövezetben, hanem a tartósan nagyobb jövedelmekre vonatkozó várakozásokat is erősíteni fogja. Az egyes országok fiskális politikájának célszerű támogatnia a gazdasági fellendülést, ugyanakkor meg kell felelnie a Stabilitási és Növekedési Paktumnak. Utóbbi előírásainak maradéktalan és következetes betartása a fiskális keretrendszerünkbe vetett bizalom záloga.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok